Rész,  fejezet

 1      1,  X   |  szakadatlanul durrogának, s a lövés hang irányából könnyen tájékozhatá
 2      1,  XII |           meg a kantárszárat, hogy a hang után vitesse el magát, s
 3      1,  XII |            bánatos valami, melyben a hang úgy elszomorodott, hogy
 4      1,  XII |           mellett foly le. Nem bír a hang fölvergődni, mintha még
 5      1,  XII |           megvesztegette e azokatlan hang, nem bírt tovább a lovon
 6      1,  XV  | idehegedülnének.~- Ah, ez a panaszos hang! - mondja az első, - ide
 7      1,  XV  |       aprókat lépett, hogy az utolsó hang sem veszett el a távolban, -
 8      1,  XVI |       rövidíteni az időt, mi alatt a hang hozzája érne, - s nagy szemeivel
 9      1,  XVII|           nem ám! - kiált ki egy vad hang a sarokból.~- Mi itt az
10      3,  III |                kérdi háta mögött egy hang, mire a hölgy hátrafordult,
11      3,  IV  |            mindinkább nem fért meg a hang a szűk teremben, hol ennyi
12      3,  V   |                 mondok valamit.~Ez a hang ösmeretes volt az öregúr