Rész,  fejezet

 1      1,  IV   |  helyrerángatván a kedvét a búsuló magyarnak.~A tisztelendő úr asztalát
 2      1,  VII  |      annyit, mennyi belefér; a nem magyarnak zsákját is megrakjuk, legalább
 3      1,  XV   |               most már tudom, mi a magyarnak a zene, - és ha nem akarnak
 4      2,  IX   |         uram! - szól Pista, - nagy magyarnak tartják a nagyságos urat, -
 5      2,  IX   |           fogott kezet, s a nyakas magyarnak nagyon jól esett, mikor
 6      2,  XVIII|         javában mondta a verset:~A magyarnak már szokása,~Hogy a jussát
 7      2,  XVIII|   mindenfelől sürgölni, s a büszke magyarnak jól esett, hogy a megyei
 8      2,  XVIII|           mint erőszakért, mert:~A magyarnak már szokása,~Hogy a jussát
 9      3,  VII  |         mert azt állította, hogy a magyarnak van csak egyedül istene
10      3,  XII  |            szent helyen jár, - s a magyarnak búcsúra kell ide vándorolni.~
11      3,  XII  | életveszélybe hozták a nemzetet.~A magyarnak abba a természetes józan