Rész,  fejezet

 1      2,  III|     nagyságos asszony, meg a grófné, meg a gróf úr ő méltósága, -
 2      2,  X  |    tépte volna Andrást, ha a grófné ki nem szabadítja.~- Lássa
 3      2,  X  |     Lássa András, - mondja a grófné, már milyen nagy lányom
 4      2,  X  |   búsuljon azon a méltóságos grófné, megjön az, kit az isten
 5      2,  X  |      hazavitték.~Míg az ifjú grófné emlékezni akart, az öreg
 6      2,  X  |    szarvasom! - sóhajt fel a grófné.~- Én vittem haza szegény
 7      3,  VII|      nyúlt a koszorú után.~A grófné és az öregasszony már készen
 8      3,  XI |         Barátom, - unszolá a grófné, - gyerekem boldogságát
 9      3,  XI |     mindkettőt megcsókolá, a grófné érzé, hogy egy könnycsepp
10      3,  XI | rideg ember szemeiből, mit a grófné nem tudott megérteni, azért