Rész, fejezet
1 Mon | adós a nemzetnek, melynek nagy része ma is ájulásban van
2 1, I | csavarodott; ment jobbról a nagy bajuszú, balról pedig a
3 1, I | sietős dolog nem kerget.~A nagy bajuszú mindig csak a háztetők
4 1, I | vagy annak nevessen, hogy a nagy bajuszút szintén csak annyian
5 1, I | Vagy elgondolja, milyen nagy úr lehet az, ki ott fenn
6 1, I | toronyba kell mászni.~A nagy bajuszú még mindig kinéz
7 1, I | mely abban az időben már nagy hírben volt, s egyik emberünk
8 1, I | megfoghatatlan lőn, hogy a nagy bajuszú még mindig fölfelé
9 1, I | gyújtok... Tudod az öreg nagy magyar, nincs olyan pipagyűjtemény
10 1, I | egykedvűen koppantja le azt a nagy talpú csizmát, de a bajuszos
11 1, I | a házak teteje fölé, és nagy fejcsóválással ment be a
12 1, I | Látta kend ezeket a nagy házakat?~- Bizony fölegyenesedtek
13 1, I | Hát mit csudált kelmed a nagy házakon?~- (Mondja már,
14 1, I | élhet meg ennyi ember a nagy házakban anélkül, hogy meglássa,
15 1, II | hercegnél, s ő maga egy nagy homlokú, borzas hajú emberrel
16 1, II | már valamit! - mondja a nagy homlokú, - karon fogván
17 1, II | megmaradt a véghetetlen nagy hazaszeretet, s a gyengeségek
18 1, II | közönségnek, mintha valami nagy érdem volna abban, hogy
19 1, II | később megtudtuk, a jámbor a nagy házakat templomnak nézte,
20 1, III | leszen két öl, a kis szobából nagy szoba, a görbe utca pedig
21 1, III | foglalják el helyeiket a nagy asztalnál, s midőn mindenki
22 1, IV | mintegy kezdete van annak a nagy rónaságnak, melynek vége
23 1, IV | hegyek alá búvik, és az a nagy térség a fürgedi pusztán
24 1, IV | pusztaszélről belát az utas a nagy síkságra, melyből valami
25 1, IV | gombos mellényben járták át a nagy udvart, miközben egy sárgavörös
26 1, IV | felhőként lebbent meg, s a nagy tisztaság szokatlan méltóságot
27 1, IV | csoportokban tarkázták meg a nagy országutat, mely a pusztán
28 1, IV | lány becsületének, ki a nagy országutat közbe nem ejtené,
29 1, IV | közbe nem ejtené, minthogy a nagy pusztán oly messziről meglátszik
30 1, IV | beszédet, s egyet körülnézett a nagy pusztán, hol még akkora
31 1, IV | tiszta az erkölcs, hogy a nagy világ civilizálója nem méltó
32 1, IV | melyből egy erős kanyarulat nagy mélyedéseken át Ozorára
33 1, IV | Igazságos az isten, - s nagy áldást készíthet ez nékünk,
34 1, IV | fenyegetődzék a hídvégi, egy nagy ólmos gyűrűt keresvén elő
35 1, IV | kit észre nem vevének a nagy lármában, hanem azért ő
36 1, IV | szolgáltatták az anyagot, nagy erővel vagdalván egymást
37 1, IV | Meddig József, mielőtt a nagy gyűrűt halántékához mérné
38 1, V | lejött, órákig elkísérte őt a nagy angol kertben, - néha meg-meglódult,
39 1, V | ez a mennydörgős mennykő nagy pör egyszerre végét éri,
40 1, V | goromba hajdú.~- Hát kend nagy fülű - riad föl az úr -
41 1, V | adja ide mentémet!~A hajdú nagy későn előadogatott mindent,
42 1, V | hegyével a padozatot, fejét nagy tisztelettel meghajtá, s
43 1, VII | én öcsém, - felel az öreg nagy bodor füstöt eresztvén ki
44 1, VII | Öcsém! - mondja az öreg egy nagy megnyugodás után - tudod,
45 1, VII | tehát kisietett, hogy a nagy embereket illőn fogadhassa.~
46 1, VII | hogy együtt aztán a tamási nagy vadaskert meghajtásán részt
47 1, VII | rajtuk van még idáig is a nagy átok: az egyik a másikat
48 1, VII | leszálltak, az ülésből egy nagy iratcsomagot emelt ki, s
49 1, VII | s Bowring úr kalandjára nagy örömmel nyitott ki az oldalajtón,
50 1, VII | kíváncsi vagyok hallani a nagy titkot! - mondja a herceg,
51 1, VII | és tanúságot tőnek azon nagy emberről, ki a magyar földesurak
52 1, VIII | rezzegetik a vadat, hogy a nagy vendégek kényük-kedvük szerint
53 1, VIII | lökni, s a fölébredt állat nagy szemeit merőre dagasztá,
54 1, VIII | egyik töltésre, s onnét a nagy vérvesztés után is a vadaskertbe
55 1, IX | elhaladtatja maga előtt a nagy szénás szekeret, mintha
56 1, IX | szarvast szemlélé, mely nagy későn ismét a fák közé vonult
57 1, IX | meg!... az ember szomjának nagy a tenger, s a látás hatalma,
58 1, X | alig bírt menni, csak egy nagy csapatnak érkezése verte
59 1, X | körülményben keresné a véletlen nagy szerencsétlenségnek okát.~
60 1, XI | elején állva megereszté a nagy ostort, mely akkorát szólt,
61 1, XI | nézvén a hat ökrön, s a nagy nyelű ostoron, nem mert
62 1, XI | megröstellné a dolgot, fölkapta a nagy ostort, s egymásután vagy
63 1, XI | már leszállt a szekérről, nagy ostorát összecsavargatá
64 1, XI | valamelyikre csakugyan ráírták.~De nagy határt megkerült az ő esze
65 1, XII | utolsó ízig hitelt adván a nagy hazugságnak. Pista pedig
66 1, XIII | megérhetnék egy véghetetlen nagy örömet...~- Ugyan mit, kedves
67 1, XIII | galambom húgomasszony, hogy nagy próbára kell tenni mai világban
68 1, XIII | keresse kend elő azt a nagy pört.~- Mondtam úgy-e, hogy
69 1, XIII | parancsolja, hozza be a nagy pört.~- Praestanter! - kiált
70 1, XIII | legjobban bebizonyítja, milyen nagy szerencse, ha nem értjük
71 1, XIV | kérdezősködjenek róla.~A fiú nagy kíváncsisággal hallgatta
72 1, XIV | utóbb pipára gyújtott, és a nagy székben elgondolkodott,
73 1, XIV | szólamlik meg az uraság egy nagy füstöt fújván ki.~- Tessék
74 1, XIV | grófét is, - milyen derék nagy urak azok, hogy nemcsak
75 1, XIV | megtanulhat valamit.~Hány büszke nagy úr van, ki magyarul sem
76 1, XV | legyen.~Mindenki megérzé a nagy idők súlyát, és minden ünnepélyesség
77 1, XV | vidítsa föl, - s a cigányok a nagy levertség mellett annyiból
78 1, XV | a magyar zene?~- Majd a nagy békében, fölség!~- Szívem
79 1, XVI | katonatiszt, míg a másik a nagy hasonlat után ítélve, a
80 1, XVI | bíztatja majd? - kérdi a kocsis nagy dörmögve a lovak elé állván,
81 1, XVI | kérdezkedik a másik.~- Az már nagy szégyen volna! - véli a
82 1, XVI | bámulva a másik, már egészen a nagy utcán, sőt éppen a kastély
83 1, XVI | de mielőtt választ kapna, nagy bámulására látja, hogy hintaját
84 1, XVI | itt soha sem kell valami nagy feneket keríteni, a gróf
85 1, XVI | gróf maga sem szereti a nagy hűhót.~- Erre tessék besétálni! -
86 1, XVI | erősíté, hogy fölkíséri őket a nagy teremig.~- Jó lesz bíz az, -
87 1, XVI | méltóztatik tudni, - hogy az ilyen nagy urak nem szorultak az észre,
88 1, XVI | maga kárával tanul az ember nagy későn, uram; de már mit
89 1, XVI | kedves dolgot hallott, s a nagy ember szívesen hallá, hogy
90 1, XVI | Néhány lépésnyire volt már a nagy terem ajtaja, s a gróf némileg
91 1, XVI | ennyire fárad ő miatta, s nagy tisztelettel mondja:~- De
92 1, XVI | Tolnai úr, megnyitván a nagy szárnyú ajtót, hogy a vendégeket
93 1, XVI | tettem Keszthely felé.~- Ez nagy kitüntetés, - véli Festetics, -
94 1, XVI | hoznám magammal egy újabb nagy műved örvendetes hírét magammal. -
95 1, XVI | a hang hozzája érne, - s nagy szemeivel az olvasóra bámult,
96 1, XVI | barátom, mondja Festetics nagy lélegzettel, - ez az ember
97 1, XVI | lehetséges! - mondja amaz nagy léptekkel menvén a csöngettyűhúzó
98 1, XVI | úrnak megkülönböztetett nagy tisztelettel adassék Sümegben
99 1, XVII | ágyú nem egyéb, mint egy - nagy puska! Ezt nem tudták ám
100 1, XVII | Zala megyei nemességnek nagy kedve lesz fölkelni, akkor
101 1, XVII | illetők megérkezéséről.~Nagy részvéttel közelíték meg
102 1, XVII | keserűség ne maradjon benne.~*~A nagy embernek elkövetkeztek keserű
103 2, I | négy lónak pedig akkor is nagy volt a becsülete.~Hogy pedig
104 2, I | mondja.~Egyetlenegy és igen nagy szerencse volt a dologban,
105 2, I | fát is, hanem azért mégis nagy hírre vergődött, azon különbséggel,
106 2, I | ki egyik gyámola volt a nagy ember elhagyott napjainak,
107 2, I | ülne egy országért, bármily nagy kerülő volt is a tónak alsó
108 2, I | sok napszámos megjött, már nagy mennyiségű épületanyag-szállítmányok
109 2, I | még abban az időben egy nagy legelő volt és mocsár, -
110 2, I | gróf meg is fordult, hogy a nagy sétából még nagyobb ne legyen,
111 2, I | mire való?~- No, még ez nem nagy kár, ha tudja az ember,
112 2, II | szomszédba, s midőn átadta, nagy rémülésére hallja, hogy
113 2, II | könyveket?~- Vettem őket, s egy nagy szekrényben tartom.~- ejnye
114 2, II | tartom.~- ejnye bácsi, ha én nagy leszek, nekem lesz ám nagy
115 2, II | nagy leszek, nekem lesz ám nagy szekrényem, mind tele lesz
116 2, II | kapott a szóba András - nagy szó, amit méltóságos uram
117 2, II | hogy a becsületes hajdú oly nagy lélegzetet vőn.~- Az volna
118 2, II | a nagyságos asszonnyal a nagy pörnek fejében, hogy a kisasszonyt
119 2, III | nyelvét; a mindenes pedig nagy csodálkozásában a száját
120 2, III | fekszik itthon.~- Ez az a nagy baj? - mondja nyugalommal
121 2, III | mondanivalót; tehát maradt egy nagy hézag a beszélgetésben,
122 2, III | szegény gyerekből? - kérdi nagy bánattal az úr Andrást.~-
123 2, III | fönnmarad; azért, hogy még olyan nagy emberek egészségére sem
124 2, III | jobban meglátszik, milyen nagy már csak a torony is. Erre
125 2, III | gondolkozott, mintha e nagy háznak gondja örökségképpen
126 2, IV | annak kell elviselnie, ki nagy lelkednek tanúja lőn, de
127 2, IV | hogy én áruló vagyok!~- Nagy ember! - mondja a gróf,
128 2, IV | s mindtől elszakadni nagy erőszakba kerül.~A szív
129 2, IV | van az a mérték, mellyel a nagy emberek nagyságát megmérik?~~
130 2, V | volt kénytelen elhúzódni a nagy test felé, hogy biztos állásban
131 2, V | Kár volt! - mondja egy nagy homlokú fiatal tiszt elég
132 2, V | sorokat megszemlélje, s nagy meglepetéssel látá, hogy
133 2, V | századparancsnok előtt, ki a nagy bajuszú huszárokat éppen
134 2, V | ölni sem tudnak.~Kisfaludy nagy megilletődéssel nézé a két
135 2, V | körvonalai a merev állásban nagy nehezen kidomborodának s
136 2, V | íme csak kettőnek jutott e nagy látványt megcsodálhatnia,
137 2, V | Magyarország felé, a pécsi nagy kórházba utasítá őket.~~
138 2, VI | elevennek temetése.~A pécsi nagy kórház nem győzé befogadni
139 2, VI | rakták föl a halottakat egy nagy szekérre, mely alkonyat
140 2, VI | hol már készen várt egy nagy gödör, mely húszával nyelte
141 2, VI | vizsgálta s midőn combjában a nagy sebet látta, nagyon megcsóválta
142 2, VI | egyszer megölni! - ordít nagy kínnal a szabados, - hanem
143 2, VI | botlottam.~- Ejnye, ejnye! de nagy kár, hogy előbb meg nem
144 2, VI | hol a legelső faluban egy nagy hírű javas asszony újra
145 2, VI | még.~Tizenhat esztendő, de nagy orvosság vagy, de nagy betegség
146 2, VI | de nagy orvosság vagy, de nagy betegség vagy!~Két hónap
147 2, VI | tán mondani tudna még a nagy zokogástól~- Kedves húgom, -
148 2, VI | nyomtatás is volt, aztán a nagy pöcsét sem hiányzott, mi
149 2, VII | most már örvendeni is csak nagy nehezen tudnak.~- Talán
150 2, VII | befejezésül - én Budán lakom, - nagy hegy; de járt út lesz odáig.~-
151 2, VIII | lépcsőn s a hálóterem ajtaját nagy vigyázattal benyitotta,
152 2, VIII | össze, megosztozván híven a nagy szégyenen; végre küldöttséget
153 2, VIII | megérdemlik.~Így törte meg a nagy ember az előfordult nehézségeket, -
154 2, IX | zárdája előtt állt meg, s a nagy hintóból először a kisfiú,
155 2, IX | mikor a fűszeres boltból egy nagy koszorú fügét hozott ki,
156 2, IX | míg odaeresztették s a fiú nagy kedvét találá benne, mikor
157 2, IX | erővel megkapaszkodott, és nagy nehezen kivált az iszapból
158 2, IX | már aztán meggyónna egy nagy vétket, mégsem halna meg
159 2, IX | egyszersmind helyet foglalva egy nagy székben.~- Nagyságos uram! ...
160 2, IX | remélem, meg is lesz.~- Nagy fába akarja kend belevágni
161 2, IX | némán lépegetett végig a nagy szobában, ki-kitekintgetvén
162 2, IX | Nagyságos uram! - szól Pista, - nagy magyarnak tartják a nagyságos
163 2, X | mondja a grófné, már milyen nagy lányom van, ma holnap férjhez
164 2, X | kell adni, úgy-e milyen nagy gond?~- Soha se búsuljon
165 2, X | hogy él; de ez az élet nagy teher lesz neki.~- Bocsásson
166 2, XI | óta most ment a legelső nagy hajó a lomha vízre, mely
167 2, XI | tehát mégis koldus marad a nagy szerencse mellett.~Még tizenöt
168 2, XI | láttam erős bordáit annak a nagy hajónak, melyet a gróf temérdek
169 2, XI | minden készen volt, hogy a nagy vendéget elfogadják, remegve
170 2, XI | mondja magában a nádor, s nagy meglepetéssel kérdi: - mikor
171 2, XI | hol kapta kend ezt?~- A nagy kórházban Pécsett.~- Voltak
172 2, XI | A szemle végét érte, s a nagy vendég részt vőn egy megvendégelésben,
173 2, XII | vas ajtaján kívül három nagy lakatja volt, hanem a legerősebb
174 2, XII | hogy egy alispán elegendő nagy hatalom arra, hogy bemenetelt
175 2, XII | engedelmet, mit az alispán nagy megelégedetten vitt le a
176 2, XII | megnézte, kitárta az ajtót, és nagy figyelemmel utat engedett
177 2, XII | körültekintett a teremben, hova oly nagy kínnal juthatott be, Csapó
178 2, XII | tett kézzel járt körül, s a nagy iratszekrények fiókjain
179 2, XII | kihúzva, alatta pedig egy nagy pörcsomó feküdt, mindkettőn
180 2, XIII | szamárfüleket kap, ami mindenesetre nagy megtiszteltetés az íróra
181 2, XIII | ősrégi méltánylása a munkának nagy veszedelemben forog, - most
182 2, XIV | papák kedves kisasszonyainak nagy számánál fogva néha különösen
183 2, XIV | Galiba Pál úr egy pesti nagy házért mindazt megteszi,
184 2, XIV | kurrens megjárta az országot nagy hiában, azonban Galiba Pál
185 2, XIV | füstöt Galiba Pál kifújt egy nagy fejű pipából, valóban még
186 2, XIV | mert utóbb még a teinsurunk nagy farkasbundáját sem lelik,
187 2, XIV | a zsinór az attilán, és nagy szerencse lesz, ha a legközelebbi
188 2, XIV | s ezen műtét után egy nagy posztótömeget csap hóna
189 2, XIV | de minthogy meglehetős nagy mértékben fölizgatta a pesti
190 2, XV | ember csizmadiát?~A pécsi nagy kórház felügyelője megdöbbent,
191 2, XV | orvos nem sok idő múlva nagy tekintélyre vergődött, s
192 2, XV | lépett ki az alispánnak nagy csodálkozására, minthogy
193 2, XV | beszélgetésnek, s minthogy az alispán nagy kedvet mutatott a megvételhez,
194 2, XV | láttam heverni az egész nagy pörcsomót, még beszéltem
195 2, XV | csak most tudom, hogy annak nagy behatása leend, mint saját
196 2, XV | az alispán végtére is nagy úr, s nekem sok alkalmatlanságot
197 2, XV | őrzöm a titkot.~- Bizony nagy szívességet tenne önnel
198 2, XVI | András Keszthelyen volt, egy nagy kocsi terével ment az ifiúr
199 2, XVI | tudományokat, még pedig oly nagy szorgalommal, hogy osztályában
200 2, XVI | a kanaluk is csak olyan nagy, mint a mienk, az sem nagyobb,
201 2, XVII | bír ágyától menekülni a nagy ember, kinek szívében annyi
202 2, XVII | ki is ezen segedelemmel nagy lassúsággal a következő
203 2, XVII | olyan, mint a süveg, hogy a nagy helyett kicsiny, a kicsiny
204 2, XVII | század elég arra, hogy a nagy érdemeket nagyoknak ösmerjük,
205 2, XVII | mondja a paraszt, levévén nagy szélű kalapját.~- Csak nincsen
206 2, XVII | még egyszer meglebbenté nagy szélű kalapját e szóval:~-
207 2, XVII | lévő katholikus híveknek nagy szűken elég volt, búcsúkor
208 2, XVII | gyermekkorom legelső emlékei e nagy név említésével vannak kapcsolatban, -
209 2, XVIII| elterjedt az egész hazában, s a nagy ösmeretlen közfigyelem tárgya
210 2, XVIII| melyek hirtelen járták be nagy Magyarországot.~Mint a várt
211 2, XVIII| eszét sem feledte ki, s nagy megelégedésére szolgált,
212 2, XVIII| boldogságot, mi az ilyen nagy embernek közelségéből kiárad.~
213 2, XVIII| pedig Andrással maradt a nagy udvaron, hol növendék fák
214 2, XVIII| hajtású fák közt, melyeknek nagy részét maga ültetgette.~-
215 2, XVIII| házat, - jegyzi meg az úr, - nagy örömöm telt bennük; hanem
216 2, XVIII| öreg.~- Nojsz az még nem nagy csoda, nagyságos uram, -
217 3, I | volna, hogy magyar ember ily nagy ígéretnek nem hisz.~A nádor
218 3, I | kardot rántott, hanem Püspöky nagy hirtelen olyant vágott a
219 3, I | ráért gondolkozni, utóbb a nagy gondolatok kifértek belőle,
220 3, I | hangosan azt mondja:~- Jaj, be nagy bolond ez e világ, - egyszer
221 3, I | a vezérek; hanem már oly nagy volt a hézag, hogy tartományokkal
222 3, II | könyvből kell tanulni, s a nagy embernek híre nem hiába
223 3, II | éppen sörtéseknek való.~Egy nagy könyv feküdt a gróf előtt,
224 3, II | héten megrendeltek? mi a nagy könyvnek egyik oldalán akképp
225 3, II | de alig tudta elolvasni a nagy izgatottság miatt. Miután
226 3, II | váltogaták egymást, s a nagy ember pillanatra feledé,
227 3, II | vagy bizonyságul, hogy nagy emberek is voltak már, csak
228 3, II | cimbalom hevert, s a cigány nagy búsan kereste elő belőle
229 3, II | semmiből előteremteni csak egy nagy embernek kitartó szorgalma
230 3, II | közül, s lecsavarodott a nagy lépcsőn egyenesen a könyvtárba,
231 3, III | ember,... tegye le már azt a nagy kendőt!... bíztatja még
232 3, III | asszonynak szeme elé kerül a nagy folyosón, s igen természetes,
233 3, III | valamint alább hagyott a nagy zajból, s ma már csak olyan
234 3, III | ládafiókba söpré, s mire a lány a nagy keresésből visszatér, már
235 3, III | vigasztalja a leányt, egy nagy szekrényhez vezetvén, melyből
236 3, III | aranyfonalakkal vegyesen szövött, nagy meggyszín virágokkal átvert
237 3, III | megnyugtatá, még csak akkor kezde nagy áhítattal köszöngetni, s
238 3, III | büszkeségtől, hogy ilyen nagy ereklyét vehetett magára.~
239 3, III | hogy kedves élete párja a nagy gondokat oly hamar egymagán
240 3, III | Kisfaludy Sándort vezeti, ki a nagy tömegen keresztül alig tudott
241 3, III | feleli Kisfaludy, kit már egy nagy hölgycsoport vett körül,
242 3, III | anya után, s közben egy nagy hézag maradt, melyen áttért
243 3, III | békét, - mondja a másik, nagy bodor füstöt fújván ki a
244 3, III | aztán akkor elhiszem, hogy nagy ember.~- Pedig mégis volt
245 3, III | érdemjel is van a mellén, s íme nagy csodálkozásunkra éppen azt
246 3, III | mondja Dunay Festeticsnek - nagy áldozat tőled a keszthelyi
247 3, III | előrajza volt a későbbi nagy gondolatnak, midőn az irodalmi
248 3, III | lóversenyek adtak, s amit egyik nagy ember gyanítani kezdett,
249 3, IV | elindultak, az öreg egy nagy bankjegy-csomót adott át
250 3, IV | tudtam másként segélni, mint nagy hamar újra írtam az egész
251 3, IV | ajtóig, s ott teszi le egy nagy szippantás után, hogy visszamenet
252 3, IV | meg.~A pohárkoccintás a nagy világért el nem maradt volna,
253 3, IV | a szavaló megállapodva a nagy tűzben.~- Nem úgy van! -
254 3, IV | asztalra téve, egyszersmind nagy hirtelen rámutatván az idézett
255 3, IV | mintha a visszakívánásban nagy bókokat csinált volna; mert
256 3, IV | amint észrevette, hogy ilyen nagy becsületet tesznek neki,
257 3, V | a dolgot, különben olyan nagy feneket kerít a dolognak,
258 3, V | nyugtatá meg magát, hogy itt nagy összegről lesz szó, s a
259 3, V | munkát, mely rá nézve oly nagy kérdés, - mire a fiatal
260 3, V | Andrást nem vette észre a nagy buzgóságban, pedig az ódon
261 3, VI | bizonyosan tudták, hogy lesz nagy mulatság, csak ne restelljenek
262 3, VI | állapotban, hogy bizony nagy becsület volt a fürdőnek,
263 3, VI | előbbi verbunkos fiatalember, nagy kínnal nyúlván zsebébe,
264 3, VI | felé, honnét már kiindult a nagy vendég, mint azt néhány
265 3, VI | az erdő szélére, midőn a nagy visszavonulás volt.~- Fönséges
266 3, VII | holnap ez ágakat mi a nagy kertben fogjuk elültetni,
267 3, VII | majd egy nevet.~- Valami nagy uraságnak a neve lesz az? -
268 3, VII | hajtatott, hol a vendégek nagy csoportja várta.~Pista elkíséré
269 3, VII | Álmomban sem hittem volna, nagy asszonyom (így ám), hanem
270 3, VII | valami hálát mondjon, utóbb a nagy küzdelemben végtére is ennyit
271 3, VII | ezt az öt embert, kik a nagy boldogságban oly ügyetlenül
272 3, VII | mondtak volna, vagy igen nagy dicsekedés, vagy igen alázatos
273 3, VII | csizmasarokkal rálép a lábára.~Egy nagy kiáltás hallik, csakhogy
274 3, VII | Midőn eléggé elteltek a nagy hazafinak sokoldalú figyelmével,
275 3, VII | jeles ember, és Kisfaludy nagy örömét nyilvánítá, hogy
276 3, VII | minthogy nem igen vágyakozott nagy urakkal egy tálból cseresznyét
277 3, VII | bejönni hozzám.~- Nagyon nagy nekem az a kastély, méltóságos
278 3, VII | időig rendesen kitartá a nagy pauzát, s aztán ment még
279 3, VII | Az akkori dunántúli írók nagy részben jelen voltak, valamint
280 3, VII | valának, nem maradt el a nagy ünnepélyről.~András felöltöztette
281 3, VII | öregúron, s aztán elkísérte a nagy teremig, hol a vendégek
282 3, VII | vendégek menének a kertbe, hova nagy tömeg ember kéredzett, s
283 3, VII | valakinek másnak teszen ily nagy tiszteletet, hanem midőn
284 3, VII | kitörölvén szeméből egy nagy könyűt, mit némileg szégyenlett
285 3, VII | keményen kisodrott bajusszal, nagy szakállal, széles karddal,
286 3, VII | kell bevágni.~Az elmenők nagy figyelemmel köszöntik, környezete
287 3, VII | mondja a kérdett egy nagy olajfestményhez fordulva,
288 3, VII | buzgalmáért; s ha már e nagy hitnek nem térített is meg
289 3, VII | hallgatni mindenki szerette.~A nagy ebéd elég nagy volt, ennek
290 3, VII | szerette.~A nagy ebéd elég nagy volt, ennek leírásához nem
291 3, VII | könnyen azt hinnék széles nagy Magyarországon, hogy az
292 3, VIII | mondják, hogy jó, - s igen nagy meggyőződéssel mondják,
293 3, VIII | rakott ő az egészhez; de nagy erőszakot tett ő magán,
294 3, VIII | s a külső kertbe néz le.~Nagy hamar meggyőződött, hogy
295 3, VIII | föl, mikor a külső ajtó nagy későn behúzódott, kétségtelen
296 3, VIII | felelni, magáról tudhatja.~- Nagy filkó voltam én ahhoz a
297 3, VIII | járkál, s nem bírja lefogni a nagy indulatot, mely lelkében
298 3, IX | szívtelen ember vagy.~- Ejnye de nagy feneket kerítesz, anyjuk, -
299 3, IX | s miután irományait egy nagy szíjjal összecsatolá, megindult
300 3, IX | sülve és főlve, s miután nagy lélegzetet vett, intett
301 3, IX | elszomorodott, hogy már nagy kedvet érzett volna a tányérhalmazt
302 3, IX | megnyerte; azért van ily nagy kelete a nagyságos úr előtt;
303 3, IX | dobatni.~- Elvesztettük a nagy pört? - kérdi némi gyanítással
304 3, IX | sürgött-forgott, hogy a nagy szívességből kicsinyben
305 3, X | szabados, fölkapaszkodván nagy kínnal, hogy a betévedt
306 3, X | csöndet levetvén hóna alól egy nagy csomót, aztán pedig a nagyságos
307 3, X | hogy elhozta kend azt a nagy pört, - gyújtsa meg kend
308 3, X | helyet adván Andrásnak, ki a nagy csomó papírt a kályha szájához
309 3, X | melyhez a didergő vendégek egy nagy körbe ültek.~Midőn András
310 3, X | tud kend! - mondja Baltay, nagy diadallal szedvén elő tárcájából
311 3, X | következők valának:~A végóra nagy későn mondja meg, édes jó
312 3, X | tehettünk volna, s higgy nekem, nagy nyugalom tudni, hogy sokan
313 3, XI | orkán, de a hótömeg oly nagy volt, hogy egyes mélyedéseken
314 3, XI | a becsületes falubeliek nagy csoportban indultak meg
315 3, XI | kocsizörejre lesietett, s a nagy lépcsőhöz érve bámult el,
316 3, XI | hozott édes barátom? - kérdi nagy szívességgel az öreg.~-
317 3, XI | negyed múlva megérkezett a nagy kínnal várt vendég.~- Megbocsátott! -
318 3, XI | nyughelyre vezette, s a nagy istállóban tüzet rakott,
319 3, XII | legalább mikor a gazda nagy ünnepen a második harangszóra
320 3, XII | menőt becsődített, hogy a nagy becsületnek több nézője
321 3, XII | egy kissé eszére tért a nagy csudálkozásból, szerette
322 3, XII | szeretem a múltat, melyben nagy idők, nagy emberek voltak.~~
323 3, XII | múltat, melyben nagy idők, nagy emberek voltak.~~Egy kis
324 3, XII | minthogy a közlött dolgok nagy részét közlésük után tudtam.
325 3, XII | ama párbeszédben, mely a "Nagy idők, nagy emberek" című
326 3, XII | párbeszédben, mely a "Nagy idők, nagy emberek" című jeles korrajz
327 3, XII | ítéletet és véleményt ad a nagy míveltségű angol szájába,
328 3, XII | egyszerűségének hiányait, s azon nagy és meghálálhatatlan kincs,
329 3, XII | vállaira venni.~E korszak nagy fájdalmak és vonaglások
330 3, XII | ötödiket is érti, - ez persze nagy bárdolatlanság, az meg még
331 3, XII | statisztikát nem tudni nagy szégyen volt, s ha magyar
332 3, XII | eszméket, - és ha már a nagy világ azt hiszi, hogy nálunk
333 3, XII | sem tanultak meg otthon a nagy civilizációban, hogy az
334 3, XII | hasonló dologra terjeszkedem.~Nagy szerencsétlenségnek tartanám,
|