Rész,  fejezet

1      1,  V   |      gombot kiszabadítván, mert érzé, hogy rég nem beszélt olyan
2      1,  VIII|       után, s utóbb szokatlanul érzé megvadulni magában a vért,
3      1,  XIII|  kezében tartá a papírt. Mélyen érzé az igazságot, és midőn ablakából
4      1,  XV  |         hogy mindenik boldognak érzé magát.~Hányszor hagyja el
5      1,  XVII|        hallotta, s önkéntelenül érzé, hogy itt valakinek szólni
6      1,  XVII|      érdemlette!~Azonban a gróf érzé, hogy eljött a pillanat,
7      2,  IV  |         botlik az ember: alatta érzé a büszke mént, mely megússza
8      3,  X   |     őket.~A szabados hanyatlani érzé az erőt, sebeit elevenné
9      3,  XI  | mindkettőt megcsókolá, a grófné érzé, hogy egy könnycsepp csordult