10-arato | arcan-belen | belep-ceger | celba-dugja | dugok-elkes | elkev-enged | enges-fejle | fejlo-foga | fogad-gyert | gyijj-heged | hegya-indul | indus-karok | karol-kifol | kifor-korul | korun-leany | leaso-lugas | lusta-megha | meghi-megte | megti-muves | muvet-oltoz | olunk-panas | pandu-rekom | remeg-suruj | sybil-szive | szivf-telje | telle-udvoz | ugete-vasme | vasra-vonna | vono-zuhan
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
1002 2, X | hogy izzadásba jöjjön.~Belép egy cseléd, s jelenti, hogy
1003 2, VIII | mondja a gróf, a tanár előtt belépvén a folyosóra, - még utóbb
1004 3, III | gazda után, még a vörös bélés is kifordul, de csak követi
1005 1, XIV | ordított a kölyök, mintha belesántult volna, s addig el nem csöndesedett,
1006 3, III | ülőhelynek félrenyomott bélését, közben pedig mindig azt
1007 3, III | nyughatatlan vérű nép a bélést egészen félre nyomja, mi
1008 2, XVI | bánta volna, hogy a pap belesüljön; mert nagyon szeretett kérdezősködni,
1009 3, V | Ez az Imre, meglásd, beleszeret Dunay lányába.~- Nem hinném! -
1010 1, V | korán özvegyen maradván, úgy beleszokott a gazdaság vitelébe, hogy
1011 2, I | vármegyének nem lett volna beleszólója; de Somogy vármegye azt
1012 1, VII | végelhatározásról.~- Nekem is van oda beleszólóm, öcsém! - mondja az öreg -
1013 1, IV | búcsúnak napja elkövetkeznék, beleszólt az idő a történetbe, s embereinkkel
1014 1, XII | tenyérbe üthessen.~- Ha beleütök, katonává leszek?~- Öcsém, -
1015 2, IX | Nagy fába akarja kend belevágni a fejszét.~- Már fogom a
1016 2, I | benne?~- Hát fogtak-e már belevaló embert?~- Talán akad majd
1017 3, VII | valaha becsülettudásképpen belévertek, az ma mind fölengedett
1018 3, V | Pesten, elment "kuglizni" a Beleznay-kertbe, ilyen volt akkor Pest.~
1019 2, VI | pára is könnyebben kimegyen belőled.~Pista azonban a fölügyelőhöz
1020 2, IX | többet fogóval sem húznak ki belőlem.~- Eddig van?~- Nincsen
1021 1, I | fejcsóválással ment be a palota belsejébe, hol éppen most lépett a
1022 2, XI | le, hogy fölrakja a hajó belsejére mindazt, mit bársonyból,
1023 2, XII | erős kulcsot megfordítván belülről.~- Hozom az engedelmet, -
1024 1, I | herceg - megnézte kend a belvárost?~- Feléből, harmadából,
1025 3, XII | minden állapotra a kultúra bélyegét nyomni; sőt a hűbériség
1026 3, IV | takarékosságot szégyennel bélyegzi.~Pesti vásár ideje lévén,
1027 3, VII | helyen elférek.~- Azért is bemegyek, - mondja nevetve, - higgye
1028 1, IV | addig mosogatják, míg újra bemehet, folytatni a munkát.~A béresek
1029 1, XI | kapun minden baj nélkül bemehetett, egyenesen az erkély alatt
1030 3, X | szent a béke köztünk.~Mire bemelegedett a kályha, Baltay megösmerkedett
1031 2, IX | nevetés nélkül megállni, hanem bemenet mégis fölkapta előbbeni
1032 2, XII | nagy hatalom arra, hogy bemenetelt eszközöljön.~Csapó föl sem
1033 2, XII | egyszersmind ráadásul az alispánnak bemeneti jegyét előbbi helyéről a
1034 1, XVI | szól hátra a kocsis, - bemenjünk ma Keszthelyre?~- Bizony
1035 1, XVI | a tehenes, - és az urak bementek a szobába, hol már égett
1036 3, XI | mondja hangosan az öreg, bemenvén kedvenceihez, kik a háborítatlan
1037 3, I | hogy a dandárparancsnoknál bemutassa magát. A parancsnok nem
1038 2, XVIII | a küldöttség, hanem ez a bemutatás oly futólag történt, hogy
1039 3, III | benyomást egy újabb körnek bemutatásával elrontsam, a többit sem
1040 3, V | fogjuk, azonképpen fogjuk bemutatni.~No már nem messzire vagyunk,
1041 3, V | Imre, kit a bácsi azonnal bemutatott kedves barátjának.~- Van-e
1042 2, XVIII | az országot.~Baltay előtt bemutattaték a küldöttség, hanem ez a
1043 1, VII | az őszülni kezdő embert bemutatva, - ön ez iratcsomót átveszi
1044 1, II | karon fogván őt a herceg, s bemutatván azoknak, kik eddig nem ismerték:
1045 2, XI | szolgáltak, levén egyik béna, a másik sánta, a harmadik
1046 1, XIII | leszen a végítélet.~- Valde bene! - véli az ügyvéd, - tehát
1047 3, VII | úrfi, hadd gyönyörködjék bennem az úristen, midőn én azt
1048 2, IX | pár sarkantyús csizmája bennragadt a sárban.~Pista ölbe vette
1049 3, VI | kérdésképp téve.~Az öreg itt is bennsült, tehát hosszan elgondolkozott,
1050 2, XVIII | az úr, - nagy örömöm telt bennük; hanem az a katona, az az
1051 2, XIII | hetvenhetedik apja Árpád idejében bennült volna azon szilvásban, melynek
1052 3, III | önbizalom, szívósság és benső melegség, mely tűrni, küzdeni
1053 1, IV | löktek ki az ablakon, míg bent elszánt bírakozás kezdődék,
1054 1, XVII | éppen egyik napon igen korán benyit hozzá a huszárja.~- Nem
1055 3, II | emeleten minden szobába benyitott, a könyvtárra szolgáló emeleti
1056 2, VIII | ajtaját nagy vigyázattal benyitotta, és a hortyogó fiatalságot
1057 1, XVI | látni, az egyes szobákba is benyitottak, s a legelsőben mindjárt
1058 3, II | többen is beférnek! - mondja, benyitván a könyvtár karzatára, s
1059 3, III | kívánják, hogy e kellemes benyomást egy újabb körnek bemutatásával
1060 3, X | mellyel a gazda a hézagot benyomta, és eresztett be annyi friss
1061 2, VI | ablaküveget már kétszer benyomták az idén a bámuló legények.~
1062 2, V | nevet is elhagyá, s részben beolvadt azon tömegbe, mely a francia
1063 1, I | s egyik emberünk oldalt bepillantva mondja:~- Pajtás! Mikor
1064 2, I | lesz elegendő munka és jó bér, jöjjenek Keszthelyre a
1065 1, IV | kegyelmes úr.~- Kijár a béred?~- Mindig helyembe hozza
1066 1, XVI | vendéget a méltóságos úrhoz berendelni.~- Ejnye! bíz ezt már hallottam
1067 3, VII | asszonyom (így ám), hanem mivel berendelt az én méltóságos uraságom,
1068 1, IV | felel valamelyik élesnyelvű béresasszony, - aki haldoklik is, megeszik
1069 2, I | Szántani, vetni!~- Azt az apám bérese is tud! - mondja az első, -
1070 1, IV | szépséggel itt páros, - béreseink mind erősek, és majdnem
1071 1, I | gazdaságain, számon kéri béreseit, lovait sorba kell nyargalnom;
1072 1, IV | népet valamint a fürgedi béreseket is egyedül egy képviseli, -
1073 1, IV | roboterő nem elég, hanem béresekkel magunk míveltetjük. Minthogy
1074 1, IV | Igenis, megjelentém, hogy a béreseknek most mindjárt végük lesz.~-
1075 1, IV | mondja a herceg -, hogy egyik béresem megbirkózik az érdemes angol
1076 1, XII | Azt tartom egy szálig béresfajta valamennyi, - s azért jöttek
1077 1, XI | mondja az őrmester a béreshez érvén.~- Már ezekkel csak
1078 1, IV | nevet a herceg egész a kis béresig, ki némileg megdöbbent,
1079 1, IV | minden héten megyen föl egy béresszekér őrleni valóval, s egy béressel
1080 2, XVI | kellett adni megérdemlett bérét.~Midőn András hazajött,
1081 3, VII | melletti kertbe, hogy a berkenye ültetésnek tanúja lehessen.~
1082 3, VII | János elvette Pistától a berkenyeágak egyikét, s a nyitott gödörbe
1083 3, VII | aztán pedig visszament a berkenyeágakhoz, melyeket már szorgalmasan
1084 3, III | legyen, minden évben két berkenyeágat ültetünk el valamelyik ünnepelt
1085 3, VII | szőlőtőkék között egyenesen a berkenyefákig. Festetics nagyon előre
1086 1, IV | Morgen"-nak tanultam, s Berlinben "Jut Morjen"-t hallottam,
1087 2, III | akarván a dologgal kapustól berohanni, - egyszersmind végig nézé
1088 1, XIII | el téged egykoron, stb.~A Berzsenyi-féle dal könnyekre fakasztá Baltayt,
1089 3, VII | vendéglős mindig fölrovogatta Berzsenyiért a tartáspénzt s utóbb a
1090 2, XVII | gyanúja Dunay irányában besodrá; de azóta olyan dolog történt,
1091 2, IX | fölött van, és az isten napja besüt ránk az ablakon, úgy tudom,
1092 1, VII | hogy Éva asszonynak nagyon beszámítottam a paradicsomot, - azért
1093 2, XVIII | sajátszerű tiszteletadót beszámolá a kegyeletnek, mi olyan
1094 2, X | háta mögött áll, s az egész beszéd-fonalat érti.~- Úgy tudva van már,
1095 2, III | figyelmezteti, hogy a szapora beszédben elharapja nyelvét; a mindenes
1096 2, VI | mondja a főorvos a fölügyelő beszéde után tudván meg, hogy Pista
1097 1, XIV | figyelni kezdett a gyermek beszédére, minthogy az még tovább
1098 3, VII | ástak ki a földből, kivált a beszédes fiú, ki legbuzgóbb volt
1099 1, XVI | kocsit, s minthogy a kocsis beszédét jól hallotta, lekerült a
1100 2, XV | érezte, hogy meggondolatlan beszédével a prókátor kezébe bizonyosan
1101 1, XVI | pedig eltéríteni kívánván a beszédfonalat, mondja: Rettentő rossz
1102 2, IX | nem a gyereket sajnálta beszédközben, hanem a szép vörös nadrágot.~-
1103 1, IV | megbukott, mert megzavart a beszédmód, a dialektusok különbsége,
1104 3, I | tudták utolsó példányig beszedni, tehát amit a francia császár
1105 1, XIII | válik; - hanem csak fülelt a beszédre, mintha mégis kitöréstől
1106 2, I | ki egykor újdonságképpen beszélé, hogy Londonból New-Yorkig
1107 1, XVI | öregúr is.~- Jancsi! ne beszélgess annyit azzal a lóval, látod,
1108 3, III | maradjon ma nálam, hadd beszélgesse ki magát az ember.~Ez mind
1109 3, VII | maradtak hátra, hogy a jövőről beszélgessenek, s ugyanekkor megállapíták,
1110 1, XIII | meg, húgomasszony, - aztán beszélgessünk egyet.~- Jó lesz bíz az! -
1111 1, XIV | minthogy Andrást további beszélgetésre unszolta, András még tovább
1112 2, V | alakját a tanács és bizalmas beszélgetéssé vált, hisz a lezsarolt nép
1113 3, VIII | már valamit?~- Majd nekem beszélgeti el az ilyen dolgot! - véli
1114 3, VII | egyebet, csak a nyelvet beszélgetjük, - meg vagyunk mentve!~Miért
1115 2, IX | ne ismerhessen, és hagyá beszélgetni őket minden közbeszólás
1116 3, VII | látta, hogy az előbbeni beszélgető még mindig halavány, rámutatott
1117 1, XV | buzdító hangjával meghódítá a beszélgetőket, hanem a két első kétségtelenül
1118 1, IV | alkalmat a herceg, hogy beszélhessek vele.~- Okvetetlenül találkozunk
1119 3, IX | Azt, hogy ma még diákul is beszélhet; ha elmegy, úgy is kifüstöltetem
1120 3, IX | tisztelendő úr is megjön, aztán beszélhetnek diákul amennyit tetszik
1121 1, I | Még azt megérhetjük.~- Ne beszélj hangosan, - inti őt a másik, -
1122 1, IV | az úr, másikát a paraszt beszélné, - ez a nyelv oly atyafiságos
1123 3, VIII | hát! - zörgölődik amaz.~- Beszélnék ám, ha mindjárt torkon nem
1124 1, XVII | aztán elhitte mindenki a beszélőknek, kik ezt jó lélekkel mondhatták,
1125 1, IV | pusztán hagyá.~Egész estig beszélteté magának a különböző kalandokat,
1126 1, XVI | fordulva - tudod-e kivel beszéltünk mi Keszthelyen?~- Nem én,
1127 2, XII | elég, hogy ajtónyitáskor beszöktek oda, hova alispánt rimánkodva
1128 3, XI | érjenek.~Az elválás előtt beszólíták a szabadost s a gróf kérdi
1129 3, X | összekotort nyáron a gazda, a beszorult emberek mind elrimánkodták,
1130 2, XVIII | tekintetes titulust nem lehet betálalni, s amellett fölkopik az
1131 2, XIII | a "kesergő szerelem", - betanultak néhány fejezetet, s midőn
1132 3, I | hogy tartományokkal kelle betapasztani, azon kívül pedig meg volt
1133 2, VI | tovább is egy-egy kicsit betegen maradna.~Az erő megtört,
1134 2, XV | lenne az? - kérdé Galiba.~- Beteges ember vagyok, - nem hiszem,
1135 2, XV | orvos kitűnő gonddal ápolá betegét, s midőn a rohamok némileg
1136 2, V | bekötözvén őket, néhány könnyebb beteggel a seregtől oldalt vágó irányban
1137 2, VI | ez az a jó bánás, minő a betegnek fele orvossága.~A gazda
1138 2, VI | nagy orvosság vagy, de nagy betegség vagy!~Két hónap múlva mindinkább
1139 3, II | szolgáló emeleti karzatra is betekintett, hogy még ott is keresse,
1140 2, XIV | megérdemli, hogy egy pillanatra betekintsenek, látni azt a rendetlenséget,
1141 3, X | dűlt a ház végében, hol a beterelt baromnak tűrhető menhelye
1142 1, VII | mondja a hajdú, s maga után betette az ajtót.~Nem volt mit tenni,
1143 1, XVI | mondja a gróf is, és betevé az ajtót, hogy szobáiba
1144 3, III | az ablakok még nincsenek betéve, - pedig mondtam úgy-e,
1145 3, X | fölkapaszkodván nagy kínnal, hogy a betévedt embernek segéljen, ha tán
1146 1, XVII | Zala megyében, hogy hátha betör az ellenség, kinek ugyan
1147 2, XV | magát, midőn a levélhordó betoppan egy másik levéllel, mely
1148 1, XIV | a nagyságos úrtól minden betűért kap fél hold feles kukoricaföldet,
1149 1, XIV | egész a b betűn túl a c betűig vakmerősködött, s már megcsiklandozta
1150 1, IV | nyitott könyvnek legelső betűje, oly tisztán kilátszik az
1151 3, II | meglelte a pápaszemet, a betűk hirtelen meghíztak s előbb
1152 1, XIV | voltáról.~Az úrfi megbámulta a betűket, s a tanító vakmerősködött
1153 1, XIV | bátorodott, és egész a b betűn túl a c betűig vakmerősködött,
1154 2, XIV | is megvannak az ő vörös betűs napjai, s minden negyedik
1155 2, IV | mondom azon üres helyet beülte a félelem, s a cigányt oly
1156 2, XV | a pesti házba fogná önt beültetni?~- Barátom, - mondja Galiba
1157 1, III | a házon, mert okvetlenül beüt, hanem hogy - beüthet!~-
1158 1, III | okvetlenül beüt, hanem hogy - beüthet!~- Nem rossz eljárás, ámbár
1159 1, VIII | onnét állati ösztön után beugorjék a kertbe, honnét többé nincsen
1160 2, II | még gorombábban fogadták, beugrott a kertbe, s önvédelemből
1161 1, IV | volna, jó társaságom volt beutazni egész Németországot, hanem
1162 3, VII | mondják neki, hova kell bevágni.~Az elmenők nagy figyelemmel
1163 1, VII | az első vonást jó mélyen bevágta.~Festetics valamit kezdett
1164 3, VII | előbb mondott némelyeket, bevallák egymásnak, hogy amit láttak,
1165 2, IV | ellökje. Így nem irtózom bevallani, hogy én törvényszegő vagyok;
1166 3, XII | Egy kis ráadás.~Szavamat beváltám, a legközelebbi félszázad
1167 2, XVIII | megvárja, hogy szavát ő is beválthassa.~- Beváltjuk, alispán úr, -
1168 2, XVIII | szavát ő is beválthassa.~- Beváltjuk, alispán úr, - mondja lelkesülten
1169 2, XV | következménye lőn, azonban mielőtt bevárná az elbocsátást, megsúgták
1170 2, XII | úr éppen kitekintett, és bevárta az alispánt.~- A herceg
1171 1, XV | szót a másik, egyszersmind bevárták a nóta végét, valamint az
1172 2, VI | Néhány hét alatt a természet bevégezte művét, s a fiú oly épen
1173 1, II | annak is nehéz; meg aki bevégzi, annak sem könnyű, csakhogy
1174 3, XII | ha az eső vagy az éjszaka beverte.~Kisfaludy szintén jó korán
1175 1, VII | erre gúnyból az ablakon bevetettek neki egy megkopasztott csibét,
1176 1, XIV | tanítóhoz egy ital vízre bevetődött, szinte megcsodálta az ábcés
1177 1, XIII | elvégezte, mintegy újabb bevezetésül mondja:~- Bizony, kedves
1178 2, IX | városba menvén, saját házukhoz bevitte.~Midőn a gyerek a rémülettől
1179 3, X | épület a csárdánál, mert a bevonulók előrelátásból nem hagyták
1180 3, III | a felső ablakokat pedig bezárasd, hogy a levegő ne csapjon,
1181 2, VIII | bandát, aztán néhány órára bezáratta volna őket, s végre a huszonnégyből
1182 3, III | vendég-lovak számára, a padlásajtót bezárd, hogy valami bolond föl
1183 2, XIV | volna; s midőn a szobaajtót bezárja, belakatolja, utoljára mosónéját
1184 2, XII | senkit sem ereszt.~Csapó úr bezárta az ajtót, midőn a herceggel
1185 1, XII | leszek, tied leszek koporsóm bezártáig.~Az egyszerű ösztön vezérlé
1186 3, III | Míg a nők könnyű dolgokon bíbelődtek, a férfiak a nehezebbet
1187 2, XVI | Tudhatta volna kend a bibliából, hisz ott van, hogy Józsue
1188 1, IV | megveretést földön fektében bicsakját szedte elő, hogy egyet kerítsen
1189 2, III | hátratette kezeit s úgy billegtette, s olyanforma várakozásban
1190 2, XIII | még dobogott,~És az arany billikomban~Ó somlai csillogott.~Összeülvén
1191 3, III | anyja előtt, mintha ítélő bírája tekintene rá.~- Itt legyen
1192 2, XIV | kántorok, ostoba falusi bírák olvasták, - tehát csak annyi
1193 1, IV | ablakon, míg bent elszánt bírakozás kezdődék, hogy ölbe lehessen
1194 1, XVI | egész kis iratcsomót, hogy bíráljam meg, egyszersmind veled
1195 2, IV | napig sem tudnánk, mennyit bírhatunk el.~Az ingatag nád fölött
1196 3, IV | dolgokban is jártassággal bírjon.~Majd meglássuk, mi dolga
1197 3, VII | nemzetnek vallottuk magunkat, bírjunk el valamit, hogy saját erőnket
1198 1, VII | majd meglátod, Lajos, az a birka utóbb is csak a szénát eszi
1199 1, VII | törzsöknyájat.~- Olcsóbb lesz a birkahús egypár esztendő múlva! -
1200 1, VII | a herceget pedig mikor a birkahúson hízik meg.~- Kész a vacsora! -
1201 1, II | volnánk Magyarországban birkák, mint jobbágy.~Az ifjú gróf
1202 1, II | herceg csősze volt, ki a birkákért jött.)~- Na, lássák uraim, -
1203 1, XVI | paraszt is rákap; de még a birkára is, - uram fia, mikor ezelőtt
1204 1, XVI | uram fia, mikor ezelőtt a birkától úgy félt az ember, mint
1205 3, XII | civilizációval, és öt-hat év óta birkatürelemmel hallgatjuk, milyen vadmarháknak
1206 3, X | hogy a szabados önmagával birkózik, midőn szenvedéseit tagadja,
1207 1, XIII | pedig elhiggye, olyant birkózom most is magammal, hogy ezen
1208 1, XV | kifejezett mértéket, s mintha nem bírna elszakadni a hangoktól,
1209 3, VIII | kikosarazza a fiút, ezt már nem bírná túlélni.~Már a szobában
1210 1, XIII | azt is elveszi, amit most bírnak. - Azonkívül pedig három
1211 1, XVI | parancsolod.~- Ne bántsd, nem bírnám másodszor meghallgatni;
1212 3, VII | egyenkint eltemetni is nehezen bírnának.~Ők mondák: ne hagyjuk e
1213 1, X | temérdek vala a vad.~- Ma nem bírnék egyet is lelőni, - mondja
1214 2, II(5) | Bevett szokás, hogy a biró aláírja, mikor kapta, és
1215 2, IV | sereget, hogy hazájával a birodalmat is megmenteni segélje.~-
1216 1, XV | A zene hatalma kivívta birodalmát, - a négy hallgató zavartalan
1217 2, XI | szedték össze, - a hintót a birodalmi fővárosból hozták, s a kocsi
1218 3, I | magyarok ellen éppen úgy mint a birodalom ellen.~A tanácskozmány számos
1219 2, IV | Nem kell mondanunk, hogy a birodalomba betört ellenség ellenébe
1220 3, VI | megválasztották azt közös akarattal bírónak, az aztán elítélte, hogy
1221 2, XIII | okosabb akarsz lenni az öreg bírónál; - vigyázz magadra, kalodába
1222 2, XIV | sokat hallott arról, hogy a bírót meg szokták kenni, tehát
1223 1, I | eredeti magyar könyvvel bírsz már?~- Bizony, barátom...
1224 3, X | elvádoltatván, kit a golyók nem bírtak megölni, gyalázattal hal
1225 3, IV | nézett, melyekben én alig bírtam megállni, úgy remegtem.~-
1226 1, VIII | a Baltay-család roppant birtoka kezdődik, másfél órányira
1227 2, XVIII | látta, végig gondolt terjedt birtokain s neve becsülete mellé,
1228 1, XIV | összekapaszkodhatik, míg az én birtokomat átéri.~- Akkor meg már idáig
1229 3, X | lelt elég helyet a széles birtokon egy istenáldott szóra, míg
1230 3, XI | én is találtam volna egy bitófát, hová ezt az embert kiköthetném,
1231 2, II | gyermeknek környezetéhez több bizalma legyen, a nagyságos asszony
1232 3, VII | Tehát elvihetem? - kérdi bizalmasabban Imre.~- Ejnye, öcsém, -
1233 3, V | kitörvén belőle a régi bizalmasság.~- no csak hogy igaz nyelveden
1234 3, I | szelt le a térképről egy kis bizalmatlanságért.~Már minden késő, a megriasztott
1235 3, XII | természetes józan eszébe vetjük bizalmunkat, sőt attól követeljük, hogy
1236 3, I | szívvel a kérdett - nem bíznak bennünk.~- Hát eresszék
1237 3, V | valamit.~- Remélem, csak nem bízod másra, mint rám?~- Várj
1238 2, XV | vénasszony belekottyan.~- Az nem bizonyít semmit, - mondja az orvos, -
1239 1, XVII | mindegy, a szót kimondhatom, - bizonyítá a gróf - s amit mondtam,
1240 2, IX | nagyságos urat.~- Be tudnád ezt bizonyítani?~- Mikor itt lesz az ideje,
1241 3, V | szorgalommal kifeled belőle minden bizonyítékot, míg az alpörösét mind fölhordja,
1242 2, X | még ha tán akarna is! - bizonyítgatja András, észre sem véve a
1243 3, VII | vagy olasz.~- De hát miből bizonyítja meg ezt édes Ádám bácsi? -
1244 3, VI | szaporodott a jólét, melynek külső bizonyítványai valának azok a rendezett
1245 2, VI | megírták neki a halotti bizonyítványát.~- Mehetek uram?~- Föl is
1246 2, IX | Már fogom a nyelét, - bizonykodék András olyan hangon, melyre
1247 2, XVIII | hanem meg is érdemlette, - bizonykolá András, - legalább olyant
1248 3, XII | okáért.~- No hát, hogy még bizonyosabban megemlékezzék, kedves jó
1249 1, III | mert a herceg képén olyan bizonyosfélét látott, mintha az építés
1250 2, I | gróftól hallott, nagyobb bizonyosságért kérdi:~- Olyan ifjak számára,
1251 2, XVI | zárai nemcsak őrei, hanem bizonyságai annak, hogy féltett tárgyakat
1252 3, XII | Festeticset ösmerte, s azok bizonyságaim lesznek annál inkább, minthogy
1253 3, II | megrészegítette, nagyobb bizonyságért pedig ott maradt néhány
1254 2, X | s íme az elhamarkodásnak bizonyul; - ez olyan öreg hiba, miért
1255 1, IX | tájékozást, egy másik kis béresre bízták a szekeret, s Bowring úr
1256 3, XII | merném a nemzetet vádolni.~Biztassuk, ösztönözzük egymást szorgalomra,
1257 1, III | csak fiam még egyszer! - biztatja Kajárit a herceg, mire amaz
1258 1, XII | eszedbe, - mondja az őrmester bíztatva a fiút, - talán van apád,
1259 2, XIII | gyakran igénybe, de annál biztosabb jövendője van még a bekörmölésnek.~
1260 3, I | és legtöbbet ez a munka biztosabban megölt, mint maga az ütés.~
1261 3, VI | s a műértő szem ma már biztosan megleli a nyomot, mely Keszthelyről
1262 3, XII | hogy itt a zsiványoknál biztosítsa magát. Emlékezhetnek önök
1263 2, V | az elővigyázati szabályok biztosságáról tökéletesen meggyőződék,
1264 2, XII | mondja a vendég egész biztossággal lépve a küszöbre, hogy a
1265 2, I | egész gondolkodást azokra bíztuk, igenis, - aztán koldusok
1266 2, XV | miatt az orvos végtelen bőbeszédű lőn, s az ügyvéddel hosszú
1267 3, III | volt.~- A vén bolond, uram bocsá, - mondja Baltayné egész
1268 2, X | ember a füvekre várakozik.~- Bocsásd be! - parancsolá a gróf, -
1269 3, XI | nem átkozza el, de meg is bocsát neki.~- Tehát megbocsátok
1270 1, XVI | embert.~- Feleségem meg nem bocsátaná, - viszonzá Dunay, ha hazamenet
1271 1, XIII | neki megbocsátanom?~- Talán bocsátandó vétke?~- Édes testvéremnek
1272 2, X | azért ha meg akar neki bocsátani, méltóságos asszonyom, -
1273 2, XV | szívességgel, hogy a levéltárba bocsátotta a herceg.~Az orvos tanúja
1274 2, XVII | igazat beszél! - mondja Bocsor gazda, a mostani pápai tanárnak
1275 2, IV | tartóztatták vissza a kantárt.~Bódulat volt-e ez, vagy öntudat,
1276 2, V | lovát, mely az izgalomban bódulni kezdett, s mire megállt,
1277 1, VIII | s mindinkább ingerlé a bóduló állatot.~Megint megállapodék,
1278 1, XIII | ezen a világon, s egy kis bódultság okvetetlenül kell hozzá,
1279 3, XII | udvarán gaz, bojtorján és bodzafa helyett gyümölcsfát és zöldséget
1280 2, VIII | bocsánatot kérjen, jövendőre böcsületszóra ígérvén, hogy hasonló panasz
1281 1, X | hogy valamiképp föl ne bökje valami megriasztott szarvas.~
1282 3, II | földbe, vagy csak a nyelével böködik a hantot? hogy azt már könyvből
1283 1, XIV | Baltaynak csizma talpára bökvén, mondja:~- Ez a csizmatalp
1284 3, VIII | bolondjait járja.~De ti bölcsek vagytok, véretek meghiggadt,
1285 3, VIII | kívánkozott vissza érett korának bölcsességéből oda, hol a gondtalan fiatalember
1286 2, XVII | órájában nem várt megaranyozott bölcső, s kit mindössze is az a
1287 3, XII | minálunk még nincsenek börzei kupecek, ügyes zsebmetszők,
1288 2, XIII | pedig az üres helyre kitűnő bötűkkel fölírá: Kisfaludy Sándor.~
1289 1, XIV | az n-re, mit az úrfi h bötűnek mondott, - s amint a tanító
1290 3, II | frisséből, s midőn a "csípd meg bogár az ingét!" harmadszor verné
1291 2, II | ha már az öregnek ilyen a bogara! - aztán, aztán, méltóságos
1292 2, XII | valami ritka pillét, vagy bogarat a fiókok egyikére tűzte.~-
1293 2, VI | megkezdik a műtétet.~Keserves bőgéssel ébredt föl a szerencsétlen,
1294 3, III | dehogy ágyú; hanem egy egész bőgő, mely egymaga ád olyan vastag
1295 1, IV | kapaszkodott, s tág torokkal bőgte a béresnek, hogy kapja el
1296 1, XI | hol rézből van a puska, s bőgve megy ki belőle a golyó,
1297 3, XII | akadályozhatta udvarán gaz, bojtorján és bodzafa helyett gyümölcsfát
1298 2, I | összekerestek laput, cicfarkot, bojtorjánt, mind elültetik - hallja
1299 3, IV | a visszakívánásban nagy bókokat csinált volna; mert amint
1300 1, IX | nyújtózkodék, - s a legelső bokor csoportozat mellől vagy
1301 1, XII | virágnénémasszony, hogy bokrétába kössék! - mondja az őrmester. -
1302 1, X | s míg így szemlélődnék a bokrokból, lassankint elvonult a csapat,
1303 2, XVIII | udvaron, hol növendék fák bokrosíták meg a térséget, s az uraság
1304 2, VI | észrevette.~A két első ló bokrosodni kezdett, s utóbb a másik
1305 3, XII | feleleteit, de egy angol 1794-ből szügségképp érezte a külömbséget
1306 1, VI | elé ment, a jó asszony oly boldoggá kívánta tenni gyermekét,
1307 3, VIII | szónak, s ezeket éppen úgy boldogítja a hit, mint a csillagászt
1308 2, XVII | néhány nap múlva megnyílt a boldogok hazája.~Minő könnyen szakad
1309 1, VI | a lugasból előlépvén a boldogokhoz.~- Fele mindig a tied legyen,
1310 1, XVI | fogunk élni~Szerelmünkben boldogot:~Hol fészkünkből kiröpülni~
1311 3, VI | annyira gyarló lőn saját boldogságában, hogy tökéletesen hitte,
1312 3, XI | volna adósa nejének még boldogságával is?~A reggelizés után Baltay
1313 3, VIII | nyugtalansága egy csöndes boldogságba ment át, utóbb egész jó
1314 3, VII | az öt embert, kik a nagy boldogságban oly ügyetlenül álltak, hogy
1315 1, IX | durranásért, mely az öldöklést oly boldogsággá teszi?~Nincs meg!... az
1316 1, VII | kend, megtellett a rovás!~Boldogságos isten, - mind a kettő a
1317 3, X | a könyvet? - kérdi Dunay boldogságtól csillogó arccal.~- Megadom
1318 1, V | pörölgetnek, - legalább a boldogságukért hagyjanak egy kis időt,
1319 1, XV | a szelíd eget boldognak, boldogtalannak, - és nem kéri meg árát
1320 2, X | elhiggye, jót tesz a boldogtalannal.~- Látni fogja őt?~- Azt
1321 1, IV | már nem mehettek ki, s a boldogtalanok egy sarokban húzódtak össze,
1322 1, V | bátyám! ha a Baltayak egymás boldogtalanságáért annyi esztendeig pörölgetnek, -
1323 1, XVI | az utat, úgy könnyebben boldogulnánk, mint az a két ló, mely
1324 1, VII | aztán elő kell vennem, csak bólintson egyet a fejével nagyságos
1325 1, XIV | ládáról, nehogy az úrfi még bolondabbat kérdezzen, s András bácsi,
1326 1, I | szállta volna meg, mint a sok bolonddal azt keresni, hogy náluknál
1327 3, I | melyekkel azelőtt Olaszországot bolondíták, - s akit egy hazugság meg
1328 3, VIII | már, hogy engem is el akar bolondítani az úrfi; hát én ma látom
1329 1, II | jéghegyek közt mászkálok, így bolondítva el a közel jövő állatot.
1330 1, VII | fiatalember az asszonyi állatok bolondjáért fülig vedlik; de az ilyen
1331 2, XV | szegény prókátorok mások bolondjai vagyunk, mások összevesznek,
1332 1, VII | nem sajnálja a pénzt saját bolondjaiért, kár volna egyetlenegy állatszelidítőt
1333 3, VIII | tolongásba, hol a hevesebb vér bolondjait járja.~De ti bölcsek vagytok,
1334 2, III | mondja magában, - egy bolondját elengedem! - s ezzel elment
1335 3, IV | hanem jó lesz megösmerni a bolondokat is, mert hiába, a fakó lónak
1336 1, V | hogy vénségemre jött meg a bolondom, hanem ha tetszik, vágjuk
1337 1, VII | egy-egy ember, s valami új bolondon kapott, ami az eddigi állapothoz
1338 1, XIV | hogy azok a külországi bolondságok nagyon drágák, - s ezt a
1339 1, II | kénytelenek vagyunk irtóztató bolondságokat elkövetni, hogy valamely
1340 1, XIV | nagyságos uram, ha ez a fiú a bolondságot megszokja, majd aztán hamar
1341 1, I | Bowring úr ábrázatján a bolondulásnak semmi jele sem látszik, -
1342 1, XI | mindig könyvet olvas, mitől bolonduljon meg úgy, hogy az embert
1343 2, III | tudja, hogy én néha neki bolondulok, aztán a magam esze után
1344 3, XII | gombát, de még azért nem bolondultam meg.~- Nem is azért jöttem
1345 1, I | annyi magyar könyv, hogy egy bolt megtelnék vele?~- Még azt
1346 1, VI | meg nem veszi; de nem is boltban árulgatják, hanem a szívben
1347 2, IX | kivált mikor a fűszeres boltból egy nagy koszorú fügét hozott
1348 1, I | fölfelé nézeget, pedig a bolti kirakványok több látnivalóval
1349 3, XII | s midőn egy aranyműves boltjába lépne, száz kérdésre kellett
1350 1, VII | bátran megindulhat az ég boltozatján, - mit az emberek ugyan
1351 1, XII | sok fényes csillag az ég boltozatjára, midőn a herceg és Bowring
1352 1, XVI | vettem én,~Egykor midőn magam bolygék~A hegy szirtes tetején.~
1353 3, X | akkor ment föl, mikor a bomladozó kéményt támasztotta meg,
1354 1, X | piros szalagnak csokra most bomlik ki, s amint fejét mozdítni
1355 1, I | hogy nem lehet az olyan bomlott, mint sok ember;... hej,
1356 2, XIV | ilyen ruhaművész, ki egy "Bon-jour" féle kurta kabátnak őt
1357 3, VIII | szívünkben járna már az a bonckés, mely sem csontot, sem porcogót
1358 3, VIII | érzelmeket ápol, ti előveszitek a bonckést, szétvagdaljátok azt, s
1359 2, XIII | mindjárt a Himfy szónál kezdék, boncolták, aztán lett belőle Hím és
1360 3, VIII | hova a mészáros (szinte bonctudós) az ökörnek méri a taglót, -
1361 2, VIII | Bowring.~- Úgy ebéd előtt nem bontom fel ezt a levelet. - mondja
1362 1, XVI | Festeticsek örökével; - nemes boraikban árulván el a méhükben rejtett
1363 1, VII | gondolta, hogy a gróf a borait dicséri, mi egy kissé megengesztelé
1364 2, XI | ezelőtt10 magam is láttam erős bordáit annak a nagy hajónak, melyet
1365 3, II | kérdi a cigány, saját bőre mellett nem sajnálván a
1366 2, IV | módjával megtehetné, még a bőréből is szívesen kiugranék, ha
1367 2, XI | elnyelni, és egy meszely borért fél napig elhazudozni valamelyik
1368 3, X | fogva vezeti őket az egykori borivóba.~- Irgalmas isten, csak
1369 3, II | tudni, hogy egy esztendős borjú mennyit eszik naponkint,
1370 3, III | pedig megmondd, hogy a sót a borjúknak adtam, nem ő nekik!... Most
1371 2, I | Mind a kettő megvan, - borjúm, csikóm elég van.~- Igen,
1372 1, IV | midőn a medvét várta, s a bormérő nyílásán kidülleszkedve,
1373 1, IV | utána pedig az angol s a bormérőben sikerült beérnie, hol az
1374 1, IV | kímélni, hirtelen kirohant a bormérőből, és lélekszakadva rohant
1375 1, VII | hisz most dicsérted a boromat.~- A vizet, kedves urambátyám, -
1376 1, XVI | Visszahozom szivemet,~S borostyánnal koszoruzva~Viszlek haza
1377 3, VII | szőlőkben is visszhangozék, s a borozók egyike mondja:~- De nagyot
1378 1, XVI | volt, az öregúr egy kis borravalót csúsztatván a hajdú markába,
1379 2, XI | mondja a hídvégi végig borsózva azon gondolatnál, hogy Pista
1380 3, III | III.~A szomszédház.~Borunk is volt, búzánk is volt,
1381 1, IV | az ütlegekben lesz annyi bőség, hogy az egyik fél jóval
1382 3, XII | hátramaradása főleg élelmi bőségből, s kiadásai csekélységéből
1383 2, XIV | valóban áldásnak is igen bőséges áldás) édesapa nem bírván
1384 3, X | kend a halódást, atyafi, - bosszankodik a szabados, - hogy így megörült
1385 3, IV | szót azért, hogy valakit bosszantsak vele), s így észrevehetőleg
1386 1, XI | inkább a bérest, kit amaz bosszúból hasonlóképp ki akart küldeni
1387 2, VII | az ellenség gyilkolással bosszulna meg.~- Jót áll ön, hogy
1388 1, X | hogy vad lelke, mely a bosszúra oly szomjas, hogy hatszor
1389 2, XIV | cselédjének a mérget és bosszúságot, amiből a cselédek szerencsére
1390 1, V | vele, mint olyannal, kit a boszorkányok bűvöltek meg s igézet alatt
1391 2, XVII | kegyelmes uram!~- Bizony még a boszorkányokat hiszi, kedves öregem. -
1392 2, XVII | Kegyelmes uram, én a boszorkányoknak söprűnyelet fogok, hanem
1393 1, III | reggel József hajdút az ötven botért senki sem keltette fel.~
1394 1, IV | kocsit, jobb kezét hosszú botjára nyugasztalván, amint előbb
1395 1, V | nagyságos úr ilyen nagyot akar botlani, hát jó; én leveszem róla
1396 2, VI | szarvasa után a vadászok közé botlottam.~- Ejnye, ejnye! de nagy
1397 3, II | nem hazudik, - mert száz botnál alább el nem jött volna,
1398 2, XIV | teremtette volna. A pipaszárak, botok, esernyők, ruhaporzók, a
1399 1, XIII | megkerülöm, hogy bele ne botoljak.~- Jól van, jól, húgomasszony, -
1400 3, X | megdöbbent a szóra és sietve botorkált a konyhába, hogy a kályhában
1401 2, VIII | kis majorosok között?~- Botos8 vagyok, - méltóságos uram.~-
1402 1, III | úgy nem lesz az ötven botra szükség; hanem még egyet.~-
1403 2, III | akart.~András legkevésbé sem botránkozott meg a nagyságos úr közbeszólásán,
1404 3, XII | komoly képpel, hogy valóságos botrány, míg mi civilizálatlan magyar
1405 3, I | parancsnok átlátta, hogy nagyobb botrányt nem lehet a dologból csinálni,
1406 2, XIV | ha tán önök éppen ebből bővebb magyarázatot tudnak kihozni,
1407 2, XVIII | dolgot.~- Zabom is termett bőven, hála istennek - hagyunk
1408 2, IV | másik - ahol szűk lesz, majd bővít rajta valami éles kardú
1409 2, IX | kísérte ki; Baltay pedig Bowringgal fogott kezet, s a nyakas
1410 1, VII | ér többet, mert a dühös boxoló, ha lökésben van, még akkor
1411 1, IV | elképzel egy becsületes boxot, hol a szabályok megvannak,
1412 3, XII | Auerbach Dorfgeschichte-it, Boz, Thakeraynak regényeit,
1413 2, XI | most már megérdemlem!~Annyi búbánat volt a nyers szabadosnak
1414 1, IV | könyörögnünk!~Mise után szétment a búcsú-nép, vendéglátó házakban ülvén
1415 1, V | öt forintot, a komáromi búcsúban tízet, - a kiliti búcsún
1416 1, IV | át Ozorára vezette a két búcsúi vendéget, kik a vendégszerető
1417 3, XI | az a sikere lőn, hogy egy búcsúköszöntés után a nők és a gróf kimenének.
1418 2, XVII | híveknek nagy szűken elég volt, búcsúkor tehát, és egyéb ünnepély
1419 1, IV | Mielőtt azonban az ozorai búcsúnak napja elkövetkeznék, beleszólt
1420 3, VII | összeszedvén, hogy a lány arcán a búcsúszónak hatását is meglássa, mi
1421 2, XVII | kereshetik meg a kórágynál, hogy búcsúzatlanul ne menjen el a más világra.~
1422 3, XI | nagyságos uram.~- Jó éjszakát, - búcsúzik Baltay, - tehát holnap ilyenkor
1423 1, XII | meg a bécsi irány felé, búcsúzóul mondván:~- Herceg, - ha
1424 3, XI | Nem volt ének, nem volt búcsúztató, - nem volt osztozkodó nép,
1425 3, IX | anyjuk, azért csak hadd el a búcsúztatót, azt más is elvégzi.~- Te
1426 3, V | fiú, kit öreganyja, a vén Buda, nem tudott úgy eltakarni,
1427 1, XV | utcákon keresztül végig járták Budának minden zugát, mintha fogadásból
1428 1, XVII | kegyetlen sorstól.~Éppen mire Budára érhetne a küldöttség, mely
1429 2, IV | könyörögni, ezredes uram!~- Mi a büntetés?~- Száz bot, ezredes urunk -
1430 3, III | meghalt?~- Az lőn éppen az ő büntetése, hogy vénségének aztán nem
1431 2, IV | megható jelenet, s minden ló büszkébb lesz, mintha tudná, hogy
1432 3, III | hajolt, a gyermek öreganyja büszkesége lőn, s midőn a gyönyörű
1433 3, VII | gyerek ne tudja a bácsi büszkeségét, mikor az a sok ember között
1434 3, III | gyermekhajadon egészen fölmagasult a büszkeségtől, hogy ilyen nagy ereklyét
1435 1, XV | most már kardod is van, - bugylit ne végy a kezedbe, mert
1436 1, VII | látom, hogy a stibli, meg a bugyogó nagyon szaporodik, - s a
1437 3, VII | mentéjű gróf.~- De nem kellene bugyogóba bújni?~- A hasznáért megtehetnéd,
1438 3, VII | volna ránk egy nagyszájú bugyogót, hogy valamennyien egyenlők
1439 1, IX | legyilkolni, mely mozgásában oly buján szép és ölni késztet...
1440 3, III | baj, hogy mindig a könyvet bújja. Aztán egész nap órakerekeket
1441 3, II | Harangoztak a szakácsok.~- Bújjék beléd az ördög! - kívánja
1442 3, IX | illenék is a cselédek közt bujkálni?~- Ez a szoba pedig az én
1443 1, XVI | szégyenemben a föld alá bújnék. Na, - mondja mentegetődzőleg, -
1444 3, VII | De nem kellene bugyogóba bújni?~- A hasznáért megtehetnéd,
1445 1, I | legelől álló fattyúk rémülve bújtak a vénebbek mögé; - s midőn
1446 1, IV | a herceg parasztgatyába bújtatott egy pár íródiákot, kik a
1447 3, X | szolgálatot, és a hóban bukdácsolókat egyenkint elhoznák.~A kocsis
1448 2, I | pedig lettek (Kis tükör bukti).~Bizony csak megtörtént
1449 1, I | fagytól megkérgesedett bundáját megrázván, mire a legelől
1450 3, X | alig helyezkedék el egy bundán, kegyetlen fájások rohanták
1451 1, I | medvét, (viselem azokat is bundának) tehát, mondám, elvesztém
1452 1, I | s lépés közben a fagyott bundát nótára veri ki; ha kezét
1453 3, XII | alakjaimnak ez erényét vagy bűnét mai napig változatlanul
1454 2, IX | mikor lakol meg az igazi bűnös?~- Ne avatkozzunk az úristen
1455 2, XV | adna okot, ámbár ő magát bűnösnek érezni sehogy sem tudta.~
1456 3, XI | talál megnyugvást, míg a bűnöst agyon nem veri.~Oh, mily
1457 3, XII | lelkiösmeretesen kimentem azt a bűnt, mi az élethűség vádjából
1458 3, V | második szakaszban már a burgonya mellé más is kell, a kunyhó
1459 1, VII | jó barátok elkötekedtek a burgonyán és juhon, mely két tárgy
1460 1, II(1) | történet idejében nem volt a burgonyának magyar neve. ~~~~~~
1461 1, VII | meglátta azt és a legelső burgonyaszemet.~Istenem! a szegény ember
1462 1, VII | lesz is az ember, mint a burgonyától, de nem is bolondul meg
1463 1, XVI | Rózsa szerelme is~Ott kelt e bus esetre.~Az ifjúnak édes
1464 3, II | hevert, s a cigány nagy búsan kereste elő belőle azt a
1465 3, III | s a dádét soha meg nem búsítja, hogy tizenkét magzatját
1466 3, XII | uraim, az egér sem akkor busul, mikor a csapdába bemegyen;
1467 1, XII | hallgatót is, hogy szinte még a búsulást is megkívánja bele.~Bowring
1468 1, IV | búcsúra, - arról aztán ne búsuljanak, hogy hiába vigyék, mert
1469 3, III | cseléd eszi meg, pedig nem búsulna, ha ebből is megkínálnák, -
1470 1, XV | mondja a másik, - ha itt búsulnak, úgy ezektől nincs mit remélnünk,
1471 1, IV | helyrerángatván a kedvét a búsuló magyarnak.~A tisztelendő
1472 1, XII | dehogy lesz, - hisz már azon búsulok magam is, hogy mik csinálunk
1473 3, III | asszony szobájába, hol az ódon bútorok rendkívül tisztára vannak
1474 3, VIII | úrfi, - mondja András némi búval - azt gondoltam, hogy majd
1475 1, IV | vége a baranyai hegyek alá búvik, és az a nagy térség a fürgedi
1476 1, XVI | már az elbűvölt lelket, a bűvölet ereje minden ízben megragad
1477 1, V | olyannal, kit a boszorkányok bűvöltek meg s igézet alatt áll.~~
1478 1, IV | között?~- Mára én el vagyok bűvölve, azért magyarázatot sem
1479 2, I | terveit, midőn a pióca-fészek búzafölddé válik.~Ez időben szüntelen
1480 1, XVI | folytatja még odább, - aztán a búzaföldem is kisebb, mint azé, s ha
1481 2, VIII | helyeken néhány év alatt búzakalász rengett.~Míg a házi dolgok
1482 3, VIII | úgy akarta, hogy egy kis búzakalásznak oly hosszú szalmaszála legyen,
1483 1, IV | kövéren, hogy néhanapján a búzakalászt majdnem úgy kell megtámasztani,
1484 1, VII | Baltay, - ha majd kipusztul a búzakenyér a háztól; mert a földialma
1485 3, XII | látnák azt a vadmagyart, ki buzakenyéren és szalonnán, füstölt huson
1486 1, VII | tüskebokor, hát eljöhettek hozzám búzakenyérre, aztán majd akkor valljátok
1487 2, I | virágcserépbe ültetik a búzamagot, aztán úgy öntözik, mint
1488 1, XII | maradnak énekelni, s a legjava búzámat kinn felejtik, pedig én
1489 3, III | s nem volna tele minden búzatartó verem; mert amiben az egyik
1490 1, XV | következő indulót, mely buzdító hangjával meghódítá a beszélgetőket,
1491 3, VII | elegendő volt elolthatlan buzgalmáért; s ha már e nagy hitnek
1492 1, IV | égre, hova fölfelé tör a buzgalom, s elgondolja a magyar ember:
1493 2, XI | mely a szép ünnepélyt még buzgóbbá tette.~Visszafordult a menet, -
1494 1, XI | jönne talán vissza.~A pipa buzgón égett, a kolomp egy nótára
1495 3, XII | vagy túlságos hazafiúi buzgóságból; hanem meggyőződésből.~És
1496 1, XIV | és egész a b betűn túl a c betűig vakmerősködött, s
1497 3, II | belépett, már az öreg is cammogott, s délelőtti helyén folytatta
1498 1, XIII | hát még a sok rector, cantor, praeceptor, director, executor,
1499 3, III | nézze meg csak öcsém, mikor capáriznak négyen, egy adutt hetessel
1500 1, IV | urat, mint egykor Katalin cárnőt a festett falvakkal; de
1501 3, X | agyon ne verje a padlást.~A cégérnek nyele most is kinyújtózkodik
|