10-arato | arcan-belen | belep-ceger | celba-dugja | dugok-elkes | elkev-enged | enges-fejle | fejlo-foga | fogad-gyert | gyijj-heged | hegya-indul | indus-karok | karol-kifol | kifor-korul | korun-leany | leaso-lugas | lusta-megha | meghi-megte | megti-muves | muvet-oltoz | olunk-panas | pandu-rekom | remeg-suruj | sybil-szive | szivf-telje | telle-udvoz | ugete-vasme | vasra-vonna | vono-zuhan
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
6019 3, VII | apjához, ki örömkönyűk közt karolá át fiát, - ki, midőn apja
6020 3, XII | áldozatkészséggel és erőmegfeszítéssel karolandja fel.~Ama természetes, világos
6021 Mon | amit érdemesítni akar, azt karolja föl, - a silányt pedig felejtse
6022 2, II | mozgolódott, pedig tán a levélben káromkodás is volt.~Bíz abban az időben
6023 2, VI | megválik belőle: erre olyan káromkodást vitt végbe, hogy még az
6024 1, VII | mutatni, - egyik az újat káromkodta meg, míg a másik a régit
6025 2, XV | mellékterembe értek, az alispán karonfogá Galibát, mire az orvos elmaradt.~-
6026 2, XI | megalakuljon; Bécsből az első kárpitost hozták le, hogy fölrakja
6027 3, VI | öreg Baltayt minden ember karra vette, hogy megdicsérje
6028 1, IV | magát.~(Bowring úr egybefont karral és mohó élvezettel hallá
6029 2, V | Gyilkos jószág ám az a kartács!~- Azt is ösmerjük, uram, -
6030 2, V | üteg oly közelgésre, hogy a kartácsolás ideje csakugyan itt van
6031 2, V | megállnak-e addig, míg rájok kartácsolhat az ellenség?~- Fejemmel
6032 2, V | ágyúlövés előtt.~- Majd ha kartácsolnak! - válaszolt Pista meglehetős
6033 2, V | megfutni s alig várta, hogy a kartácsozásra kerüljön a sor, hogy a pajtásnak
6034 3, VI | szomszéd faluban, most pedig a kártyaasztal mellett szedi a nyereséget,
6035 1, II | meglőn az a sorsa, ami a kártyában az "à-tout"-nak, hogy valamennyi
6036 2, XV | nem akarom én, hogy kártyából beszéljen nekem; hanem amint
6037 3, III | adutt hetessel három ember kártyáját is elütheti sokszor, mert
6038 3, VI | nyereséget, hisz mindegy, akár a kártyán nyer, akár egy sánta lovon,
6039 2, XV | orvos vagyok, uram, és nem kártyavető.~- Vigye patvar a tréfáját,
6040 3, VI | Imrét, ki a kártya helyett a kárvallottak ügyével foglalkozik, s ekképp
6041 3, II | mondja, benyitván a könyvtár karzatára, s alig hogy belépett, már
6042 3, II | gondolván, hogy a háziúr a karzaton lesi már, sőt midőn a teremből
6043 3, II | könyvtárra szolgáló emeleti karzatra is betekintett, hogy még
6044 3, II | pedig még mindig leste a karzatról.~Az inas bement az első
6045 1, XIV | vacsorálni, mert meghűl a kása! - utasítá Baltay a fiút,
6046 1, XI | nagyságos Baltayné asszonyság kastélya merre van közelebb.~Az útmutatás
6047 3, VII | panaszolkodott Berzsenyi úr a kastélybeli szakácsra?~- Egy szót sem
6048 3, II | Amint az intézetből a kastélykertbe vezetett egy kapu, annak
6049 3, VII | vagy rakatott magának egy kastélyt az országút mellé, hogy
6050 3, III | azért annak a rétjén sem kaszálnak szénát, - veti ellen a másik,
6051 1, V | fölhúzta, és a Sió melletti kaszásait még a csádéban is felkereste,
6052 3, VII | úgy kibélelem, mintha a kaszások után akarnám ereszteni.~
6053 1, V | hát jó lesz megfogni a kaszát, mert máskor imádkozva sem
6054 1, V | és szégyenkedve nyúlt a kaszavágás után, egy fogás helyett
6055 3, III | eszmesúrlódások a pesti nemzeti kaszinóba; alkalmat pedig erre később
6056 3, III | nagyságos asszony megveregeti a kasznárnak vállát, s a bankjegyhalmazból
6057 1, IV | Bowring urat, mint egykor Katalin cárnőt a festett falvakkal;
6058 1, III | az irodába, hol a tisztek katona-rendben állva várták, s a hídvégi
6059 2, V | bizonyosság még a legvitézebb katonában is szánalmat gerjeszt.~Kiállott
6060 2, VI | öltem! - mondja a kérdett.~- Katonadolog! - mondja Pista, - hát miért
6061 3, III | mondja:~- Meguntam már a katonaéletet, haza megyek szántani, vetni.~-
6062 2, IV | ellenség előtt, elővették azt a katonaorvosságot, mi arról is használ, ha
6063 2, VI | oldhatná innét senki.~- A katonaregula old le innét, édes húgom, -
6064 3, I | Csallóköznek takarodott a rendes katonaság, melynek utócsapatát Püspöky
6065 1, III | kegyelmes uram, - felel az ispán katonásan meghangoztatva minden szót, -
6066 1, XVI | néhány évvel előbb jött meg a katonáskodásból, - aztán pedig eltéríteni
6067 3, III | nagyon megkülönböztetjük, - katonáskodásunkról ezúttal nem szólok, hanem
6068 1, IV | szabadosok, kik háborús időben katonasorba állnak föl kegyelmes hercegünk
6069 3, X | emberek közül; de midőn a katonasorban állt, s megrémülni látott
6070 2, IV | csak annyi van hátra, hogy katonaszabály szerint két pajtás az ezredeshez
6071 1, XV | lelkesíteni, tán azzal, hogy katonát és pénzt kérünk?~- Én már
6072 1, XVI | látjuk, hogy az egyik fiatal katonatiszt, míg a másik a nagy hasonlat
6073 1, XVII | hogy ez nem tréfa, s mint katonaviselt ember egykori mesterségemnél
6074 3, XII | a tanyán kell maradni, s kávé helyett szalonnával élni;
6075 2, III | kínosan vonítva ment el a kazalok közé; - egy borzas szolgálónak
6076 2, XVIII | órájában a szorongó honfi kebel, az ő szavainak segedelméhez
6077 3, XI | a világgal, könnyebbült kebellel piszkálta az izzó szenet,
6078 2, IV | szabad folyam megdagasztja a kebelt, hogy a csatavágy élve után
6079 2, XIV | hisz a jámbor nem rég jött Kecskemétről, ott pedig éppen akkoriban
6080 1, IV | az ispánra nézvén, ki a kedélyes tréfát mosolygással viszonozta.~-
6081 1, XV | akar a század utolján, s a kedélynek éppen úgy megvan az ő hullámzása,
6082 1, IX | csodás érzelme foglalá el a kedélyt, s érzi, hogy nem a cirkusz
6083 1, XVI | küld ajándékba.~- Ezt jó kedvében találtuk, - mondja Sándor.~-
6084 1, XVII | rendek!~- Halljuk!~- Nem jó kedvemből beszélek, hanem mivel a
6085 1, IV | pálmafa, s aztán pedig az én kedvemért kisbérest produkál zsíros
6086 3, XI | hangosan az öreg, bemenvén kedvenceihez, kik a háborítatlan látás
6087 3, V | engedett a fiatal jogtudós kedvének, annál inkább, minthogy
6088 2, XV | pedig következő levéllel kedveskedett:~Ügyvéd úr!~Ma kaptam tudósítást,
6089 1, XIII | egyike lesz.~- Én már igen kedvetlen vagyok.~- S vajon miért?~-
6090 2, XV | keveredett, hogy az alispán kedvetlensége a vendéglátást meg ne zavarja.~
6091 1, XV | Legyen! - mondja némi kedvetlenséggel a másik, - azonban az egy
6092 2, XVI | mert a tanítók az öregúrnak kedvezni, de mert a szorgalomnak
6093 Mon | róla, legyen az az íróra kedvező vagy kedvezőtlen, s vagy
6094 Mon | az az íróra kedvező vagy kedvezőtlen, s vagy ösztönt kap jobbat
6095 1, XV | derülten, és majdnem kitörő kedvvel.~A körülállók nem tudták
6096 2, XIV | lesz, ha a legközelebbi keféléskor a zsinórt és az attilát
6097 2, XIV | lekefélte azt, amit le lehet kefélni, - többet nem lehet kívánni
6098 2, IV | nemes érzületnek, hanem a kegyelem szavával ereszté el őket.~
6099 2, VII | mosolyog a főherceg.~- Kegyelemért esedezünk, - mondja Batthyányi
6100 2, XVII | emlékénél levett kalappal állok, kegyeletből teszem, s azon vággyal,
6101 2, XVIII | tiszteletadót beszámolá a kegyeletnek, mi olyan jutalom, mit arannyal
6102 3, XII | ész, az isteni gondviselés kegyelméből a magyar fajnak öröksége, -
6103 2, X | nagyságos asszonyság ezen kegyelméhez! - mondja András, ki különben
6104 2, II | faluig, s adja be bíró uram ő kegyelmének, vagy a cselédjének, ha
6105 2, VII | anélkül hogy írna.~- Nos!... kegyelmet kértek önök,... miért e
6106 3, III | ostromlókat.~- Hölgyeim, kegyelmezzenek árva fejemnek, meglesz a
6107 1, V | messziről megláttatá, hogy a kegyenc nem valami kóbor erdei vad,
6108 3, III | anyjába kapaszkodik, ki most kegyesen megengedte, hogy a lány
6109 2, X | egy pár szóra meghallgatni kegyeskednének,... eredj,... fuss.~András
6110 2, VI | megivott, s néhány perc múlva kegyetlenül aludt, míg a csillapító
6111 2, VIII | röptét gátolá az súly, mely a kegyvesztésből nehezkedék reá.~A nagyvilág
6112 1, VIII | melyekkel összeölelkezni nagyobb kéj, mint az udvaron az ökrök
6113 1, XVI | az órai távolságból elébe kékellő Csobánc nagyszerűségét,
6114 1, I | első; - de hát a járása, kelése?... - úgy-e megsüvegelik
6115 3, IX | megnyerte; azért van ily nagy kelete a nagyságos úr előtt; hanem
6116 1, IV | megnézte a fiatalembert, kinek keleti vonásai csak úgy lehettek
6117 2, VIII | esedezék a gróf. - föl ne keljen az ifiúr, igenis, mert meghűtené
6118 3, VI | mint mondád, most szólj, kell-e még pénz? vagy hogy van-e
6119 2, I | vándoroljak, hogy kinek kellek?~- Megfogadom én,... - mondja
6120 1, VIII | inak mindinkább tágulnak, s kellemesen húzódnak ki, midőn az állat
6121 1, VII | éjjel, nappal bejöhessen; a kelletlen vendég könnyen kimehessen;
6122 1, VII | felesége ült jobbról, - ő kelme pedig balról. A másodikat
6123 3, XII | Talán elbolondították kelmedet, aztán azt mondták, hogy
6124 1, IV | múltkori asszony - hogy köszöni kelmednek jó akaratját, - hasonlóképpen
6125 2, I | De már nem hallgatom kelmeteket, - mondja az egyetlen egy
6126 1, XV | kis csoport, a fejedelem a kelő hold felé fordult, mely
6127 1, III | az ötven botért senki sem keltette fel.~Midőn több ily panasz
6128 3, IX | asszony, jogainak védelmére kelvén, - illenék is a cselédek
6129 1, II | találta, hogy mindeniknek kéménye van; de egyiknek sincs tornya.~(
6130 3, IX | mondhatok.~- Aztán te is annak a keményfejű Baltaynak fogod pártját?~-
6131 3, X | ment föl, mikor a bomladozó kéményt támasztotta meg, hogy valamikor
6132 3, VIII | ment, honnét hosszú időig kémlelte, hogy Imre véletlenségből
6133 3, V | utasítás szerint kiment a Kemnicer-kávéház felé, s ott a hídon fölül
6134 3, V | a legnagyobb úr elment a Kemnicer-kávéházba, a belváros egy kőfalhoz
6135 3, V | időt, s midőn egyszer a Kemniczer-kávéház mellől meglátta kijönni
6136 2, III | záradékul mondja:~- Legyen a kendé! - egyszersmind folytatá:
6137 2, IX | kend igen jó ember, - ha kenden állna, még a feketét is
6138 1, XIV | András már rég font neki kenderből négyes szerszámot, egy hosszú
6139 3, XI | kezét szívesebben, mint a kendét?~- Nagyságos uram, - várjuk
6140 3, XII | melléről az érdempénzt, kendőbe takarta, s elment vele a
6141 3, VII | erőlködött, hogy egy tarka kendőben nyomhatta szét, s mikor
6142 3, X | megkönnyezve a végszót, s midőn kendőjéért nyúlna, hogy könyűjét letörülje,
6143 2, XVII | tanárnak édesapja, kihúzván kendőjét, hogy lefolyó könnyeit föláztathassa,
6144 3, III | harmadik szobában hagytam a kendőmet, hozd el lányom! - s mialatt
6145 3, X | nagyságos úr?~- Nem én, még kendre sem - tréfálódzék az öreg.~-
6146 2, V | mondja Pistának, - a kapitány kendtekért fejével állott jót.~- Miattunk
6147 2, XIV | szónak szoros értelmében, kenegetni kezdé.~Az előkészületeket
6148 3, X | András, - még van egy szál kéngyertyánk.~- Hát aztán?~- Nem bánná
6149 3, X | taplóval föllobbanták a kéngyertyát, s a kis szelet papírról
6150 3, X | Kisfaludyt meggyújtom ezzel a kéngyertyával, mindjárt lesz tüzünk.~-
6151 2, XIV | hogy a bírót meg szokták kenni, tehát egy csomó hájat vitt
6152 2, VI | asszony orvossággal, jóféle kenőcsökkel és isten áldásával eleresztvén
6153 3, X | után kotorászott, egyetlen kénpapír darabnál többet nem talált,
6154 3, X | fejezi be a szabados a kénpapírszeletet forgatván kezében.~- Barátom, -
6155 3, X | mondja a szabados a kis kénpapírt előmutatva, - pedig ezzel
6156 3, X | alig akkora a papír, hogy a ként rámázolhatták, - azonban
6157 1, XIII | fiából embert nevelhessen kénye és kedve szerint. - Ez annál
6158 3, X | megnézte a roskadozó embert, ki kényelemre, zajos örömökre nem vágyott,
6159 1, XVI | megférjen a ruhában, melynek kényelme ellen idáig sohasem panaszkodék.~
6160 2, XVIII | mindent, hogy az utazónak kényelméből mi se hiányozzék.~Imre még
6161 1, VII | talált.~A hatalmas úr anyagi kényelmének forrásain végig tekintvén,
6162 3, III | út, - és a sikerért sok kényelmetlenségre kell vállalkoznunk s minden
6163 1, VII | pattant föl az öreg.~- Fele kenyere annak az a könyv, nagyságos
6164 2, I | jelöli, mert az utazónak kényére és kedvére hagyaték, arra
6165 1, II | mint felét a megenni való kenyeremnek.~- Ne aggódjunk azon, -
6166 1, XIV | kapufélen, hogy egy kis fehér kenyérért rudas vagy gyeplős lónak
6167 2, XI | levett kalappal nézte a kenyérkereső szerszámot olyan kézben,
6168 1, VII | asszonyságot jó előre fekete kenyérre fogja.~Bejött azonban az
6169 3, X | tarták el a szabadost, ki egy kenyérrel, egy kis szalonnával és
6170 2, IV | zsiradékkal azt, mi eddig a fekete kenyértől mindig megvedlett, - mondom
6171 1, II | öltöztetve, mint valamely kényes gyermek; s megérdemlik,
6172 2, XVIII | törvény, mely e tekintetben kényszeríthetné nagysádat.~- Én is azt gondoltam, -
6173 3, III | nyelv tanulásával, hogyne kényteleníttessék azt a nyelvet beszélni,
6174 1, VIII | vadat, hogy a nagy vendégek kényük-kedvük szerint pusztíthassák őket,
6175 1, I | mernék.~A fiatalok élénken e képbe merültek, s míg egymásra
6176 1, XVI | rajzolák le; mert az olvasmány képei megnépesedének előtte, s
6177 Mon | azt vallom, hogy a múltnak képeit elmosódni nem engedem, -
6178 3, X | nem lökte, vagy a földön a képére nem lépett.~Az egyik sarokban
6179 3, II | az egész gazdaságba.~Sűrű kepesorok közé fordult utóbb a kocsi,
6180 2, VIII | magammal az előcsapatot képezem.~A gróf karjai reszketének,
6181 3, I | melynek utócsapatát Püspöky képezte, ami untig elég volt arra,
6182 3, XII | müveire, melyekben rólunk képtelen dolgokat beszélnek komoly
6183 1, IV | béreseket is egyedül egy képviseli, - ha ez a kettő azt izeni
6184 1, IV | mondja az angol, - nem képzelek mást mint angolt, ki annyi
6185 1, I | beszélgethetnék vele,... képzelem, milyen okosan beszél, -
6186 3, VII | a heliconi ünnepély csak képzelet, s Festetics György nem
6187 3, XII | minden enthuziazmusa dacára képzelhetetlen.~Az angol bámulhatta a magyar
6188 3, XII | ész és a civilizáció~Alig képzelhetnénk nagyobb csapást hazánkra
6189 2, VIII | Úti társak?~- Csak nem képzeli a gróf, hogy ily hosszú
6190 2, XV | meg száz helyett, barátom; képzelj magadnak néhány száz ypszilonnal
6191 3, XII | de még olyan sem, ki azt képzelné, hogy a magyar köznépnek
6192 1, I | öreget, kik el nem tudták képzelni, micsoda állat lehet az,
6193 1, IX | megmozdulni, mit inkább eleven képzelődésének hitt, mint valónak, - azért
6194 3, IV | esett, mert tőle jött, kinek képzettségét családi hiúságból szerette
6195 1, IV | közepébe, hol egy négyszögben képződék ki a lakház, a magtár és
6196 3, III | álmoskönyvnek fontos érdemeit kérdésbe vennők, minthogy ma is csak
6197 2, I | találkozott, kinek legelső kérdése volt:~- Na, úgy-e nagyra
6198 3, V | kisütötte, hogy itt olyan kérdések fordulnak elő, hova nem
6199 3, VI | inkább, minthogy nem volt kérdésképp téve.~Az öreg itt is bennsült,
6200 1, XIV | dünnyögött a hajdú a furcsa kérdésnél, - mit tán ezer meg ezer
6201 2, IX | a magyarok istene, - ne kérdezd, - én tudom, hogy miért.~-
6202 1, III | Melyiknek mi a panasza? - kérdezé az elnöklő herceg.~- A panaszos
6203 2, IV | Tehát mit akar e sereg? kérdezék százezren, - mit lesik az
6204 1, XI | ujjadat, öcsém!~- Én azt nem kérdezem katona uram, az a maga kötelessége,
6205 2, XVI | lesz, ha tisztelendő úr sem kérdezget tőle annyit, mint eddig
6206 1, XVI | helyen kívülinek vélték a kérdezgetést; azért folytaták a szemlét,
6207 1, XVII | Nem győzött barátainak kérdezkedéseire felelni, - mert lángként
6208 3, XI | viszontlátásnak, s midőn az első kérdezkedéseken átestek, a szabados félre
6209 3, VIII | azért hagyta magára, nem kérdezkedett, s íme már maga szólal meg.~-
6210 2, VI | nem volt fájdalom, miről kérdezkedni vagy felelni lehetne, megérezték
6211 3, V | megszólamlott, mintha maga magát kérdezné:~- Vajon ez-e az a rovás?~-
6212 3, IX | válogatsz?~- Mintha én azt tőled kérdezném, - szól az asszony egész
6213 2, VI | meg az ordításban, hogy a kérdezőnek nevét megmondaná.~- Most
6214 1, XIV | eddig az istent, legalább kérdezősködjenek róla.~A fiú nagy kíváncsisággal
6215 2, XVIII | gondol kend András, - én kérdezzek ilyent a gyerektől?~- Jobb
6216 1, XI | mondja az egyik.~- Hát te? - kérdik a másikat.~- Bíz én sem
6217 2, XVI | megy, s aztán urabátyját is kérdőre veszi. Éppen e miatt némileg
6218 1, XI | cselédhez fordult, mintegy előbb kérdvén, mint azt, hogy mi jó szerencsében
6219 3, VII | kertbe, hova nagy tömeg ember kéredzett, s a virágállványokat mászták
6220 1, XI | levelek közül a bimbó, kifelé kéredzkedék, s a széles erős mell alatt
6221 3, V | Nem tudom mi a patvart kéregetnél, hisz talán csak nem szoptatni
6222 3, VI | melynek egész tartalmát a kéregetők kalapjába üríté, s aztán
6223 3, VI | fehérvári égettek számára kéregettek, minthogy három utca égett
6224 2, IV | Lajtán átmenni nem akart, kerek számmal olyan kemény százat
6225 2, II(6) | kikerülni, hogy a mélység a két kerék közé essék. ~~~~~~
6226 3, VII | ember gyalog, míg a hintó kereke huszonnégyet fordul, és
6227 2, XIII | olvasótársaság" kezébe kerekedett.~Engedelmet kérek egy kis
6228 1, XI | fölé egyetlen óriási domb kerekedik, mit az úton mérföldnyiről
6229 3, IX | magát is, mint a kocsija kerekét, meg nem hájaztatta.~Galibát
6230 2, VI | árokban hajolt meg hátulsó kerekével, összeszedte erejét s a
6231 1, VI | fia, - s ez a négy ember kerekít egy keserves históriát,
6232 3, X | engemet. - Ez első és utolsó kérelme annak, ki~hű barátod a sírig~
6233 2, VIII | mert tetszik tudni, igenis, kéremássan, - a jó lovat simogatni
6234 3, III | söpré, s mire a lány a nagy keresésből visszatér, már az öregasszony
6235 1, XV | levertség mellett annyiból jó keresetre tettek szert; mert már nálunk
6236 1, VIII | abban a széles környék, keresetteire leljen.~Mintha szabadságának
6237 2, IX | semmit, ezután hasztalan keresgél kend ott már.~- Nagyságos
6238 3, VI | volt a vitézeknek.~Sokáig keresgélék együtt a bizalmas jegyzeteket,
6239 2, III | rovásokat tartja és hosszú keresgélés után megtalálván, a legelső
6240 2, III | gyanítólag a rovások között keresgélt, és csakugyan megtalálta
6241 2, XVII | most már csak bizalmasan kereshetik meg a kórágynál, hogy búcsúzatlanul
6242 1, IV | lépjen e térre, hol még a kereskedés tanyát nem vert, de az erkölcsöt
6243 1, VII | pápista ember, - mit kereskedik a maga papján; hanem a zsemlye
6244 1, IV | becsületes számvetése két kereskedőnek egy évi adásvevésről, melyből
6245 3, V | éppenséggel úgyis téged kereslek itt.~- Lábaimat szívatom
6246 1, IV | tehát most csak ürügyet keresnek, hogy egymásba kaphassanak,
6247 1, XV | nekünk e nyomot föl kell keresnünk, hisz oly édes a megemlékezés, -
6248 2, XVII | tartanod, hogy valaha második kéréssel alkalmatlankodjam, tehát
6249 3, VII | magyar vitézeknek, hogyan keressenek szegények, hisz ha utána
6250 2, XV | sokáig vigyem, míg élek, ne keressétek e pört, - nem akarnám, hogy
6251 3, II | fönnjáró cselédek mindenütt keresték az öregurat, sehol sem találták;
6252 2, XVII | a múlt időknek embereit kerestem föl, s ha egyiknek vagy
6253 2, IV | ellensígünk akar lenni, hát ne kerestesse magát, hanem gyijjen maga;
6254 1, XIII | én sarkantyús csizmában kerestünk, valami könnyű legény ott
6255 3, XII | diákszóval kell kimondanunk, majd keresünk egyet.~Furcsa, minden kornak
6256 1, I | rajzónt, valamint papirost keresve elő, - ez már magyar beszéd.)~-
6257 1, IV | hídvégi, egy nagy ólmos gyűrűt keresvén elő mellénye zsebéből, mi
6258 2, XVII | gazdátlan lóként szaladgál, - és keresztanyám öle védett meg tőle, míg
6259 3, VII | van csak egyedül istene a keresztény faj között, mert a többi
6260 1, XI | megindult, mint azon jámbor keresztények, kik az isten házában a
6261 2, XIV | nála igazság, méltányosság, keresztényszeretet, felebaráti érzelem még
6262 2, IV | mikor dicsősége helyén, a keresztfán látta.~- Azt hiszed, áldozat
6263 3, XII | nyírfakereszt fehérlett a sírnál, a keresztnek új szedett virágból volt
6264 2, XII | a herceg, hogy mindenki keresztül-kasul járhasson, akkor ezek nem
6265 3, III | fegyelem hídján kellett keresztüljárni.~Az apa és anya családi
6266 1, VII(2) | fölosztott utcákkal, és minden keresztülutazónak föltűnő, hogy ilyent Magyarországon
6267 3, I | A franciák megeléglék a keresztülvonulást, utánuk őrizet nem maradt,
6268 2, XI | Bakonyban van egy csárda a keresztútnál, oda húzódtam el az emberek
6269 3, V | megérdemli.~Imre magához kéreté a fiatalembert, kire a kivonat
6270 3, III | kanpulykát az udvaron, - mindjárt kergesd át; a teheneseknek pedig
6271 3, II | öreget, hogy az "ultimót" kergessék; de az öreg addig mentegette
6272 3, III | zsákot.~- De a kanpulykát én kergessem át a másik udvarra, úgy-e? -
6273 1, I | mint akit sietős dolog nem kerget.~A nagy bajuszú mindig csak
6274 1, VI | meglepetés anyja szívére kergetett.~- Úgy! - mondja az anya, -
6275 3, X | vagy a vihar, vagy az éhség kergethette őket.~A szabados hanyatlani
6276 1, II | barátom, engem is el tud kergetni, kit nem szorít a csizma;
6277 1, VIII | de nyomról nyomra befelé kergette.~Nem sokára nagyobb lőn
6278 3, III | volna, míg azt a pulykát kergetted, húztad volna fel az ágyruhákat.~-
6279 1, VIII | lecsillapíthatatlan lőn, szüntelen nyomon kergetvén a vadat. Csakhogy az erdőszél
6280 1, XV | szól a herceg - most már kérhetnek mindent.~- Nem értem önt, -
6281 3, V | különben olyan nagy feneket kerít a dolognak, hogy majd a
6282 1, XVI | kell valami nagy feneket keríteni, a gróf maga sem szereti
6283 1, XIII | szól a hajdú, ismét a kerítésre mászván.~- Hát kend mit
6284 1, XIII | András ijedten csúszott le a kerítésről, - mert azt hitte, hogy
6285 2, IV | fallá válik, - ezt az eleven kerítést pedig emberekből szokták
6286 3, IX | Ejnye de nagy feneket kerítesz, anyjuk, - talán módi-fejkötőt
6287 1, IV | bicsakját szedte elő, hogy egyet kerítsen vele a béres combján.~Észrevette
6288 2, XVIII | csak már jőne valaki és kérje.~Nem kellett sokáig várakozni,
6289 2, IV | anélkül, hogy nyugtatványt kérjenek tőle.~Az ítélet kimondaték,
6290 3, IX | olvasóinkat még egy kis türelemre kérjük: sétáljanak velünk.~~
6291 2, I | Kicsinyre, édes barátom.~- Ugyan kérlek - mondja Baltay - de ki
6292 3, V | legény volt ahhoz, hogy ő kérlelgessen mást, hanem azt ő mástól
6293 3, III | ha a hölgynek apja oly kérlelhetetlen volt.~- A vén bolond, uram
6294 2, XII | sem! - mondja hivatalos kérlelhetlenséggel, - kivévén, ha kegyelmes
6295 3, II | korán volna, hogy ő könyvet kérne attól kit ő könyveivel annyiszor
6296 1, V | nem látott alakok számon kérnék tőle ezt a ritka látogatást;
6297 1, XIII | ha nem lehetne, csak nem kérném!... - mondja Baltay, - hanem
6298 1, IV | pedig néhány jármos ökör kérődzik, elhasalván a mezőn.~Négyfogatú
6299 2, VIII | kastély udvara felé, s amint a kertajtónak kilincse után nyúlna, egy
6300 2, X | s ha százát öt garasával kérték volna, nem veszett volna
6301 3, VII | amely fa megtetszik az én kertemben, szívesen odaadom.~- Ne
6302 2, XIII | sőt tovább, mert már a kerten kívül csavarog valahol.~
6303 3, V | hogy megvan-e?~- Hát az a kertészkés, minek: a nagyságos úr kezében?~-
6304 3, V | rovást, a kis asztalon heverő kertészkést vette föl, hogy a második
6305 1, VII | találkozánk a kertben.~Az ifjak a kertnél találkozának, - az ifjú
6306 3, VII | kötelességünk, hisz ha szomszédból kértük volna kölcsön ezt a nyelvet,
6307 1, IV | Hát egy kis pecsenye kerül-e melléje? - kérdi gúnnyal
6308 3, II | kis paripán ugratott elő a kerületi ispán, ki meg sem álmodta,
6309 2, I | napig mindig egy helységet kerülgetett volna.~Milyen szerencse,
6310 1, IV | legényt, és így az ablakra kerülhessenek vele.~Meddig József, mielőtt
6311 1, IV | de mielőtt a többi oldalt kerülhetne a béresnek, az hátulsó lábára
6312 1, XVII | néhány nap múlva, hogy házát kerülik, s a hír megtoldá mondott
6313 3, VI | nincs más mód, mint oldalról kerülni, - talán majd mégis eloldózik
6314 3, V | legalább tudja, kit kell kerülnie? s midőn ez a kis alkalom
6315 3, VII | Keszthelyre is eljő!~- Nem kerülöm el többé...! (Itt egyet
6316 2, XVIII | itt.~- Szeretem, hogy nem kerülték el a házat, - jegyzi meg
6317 1, VII | urammal, kik rovásra nem kerülünk.~- Tartson kend egy rovást
6318 1, XV | azzal, hogy katonát és pénzt kérünk?~- Én már bírom a talizmánt, -
6319 3, VII | a parancsot, hogy minden késedelem nélkül álljon elő a fogat.~
6320 1, VII | újítások után, azonképpen keseredének el a többiek, kik most már
6321 3, V | szikéleget, mészéleget, keseréleget, agyagot, kovacsot, szénsavat,
6322 1, I | meg ha marad is, hát miért keserítsem a jó öreget? ki már az egész
6323 3, I | fejezi be a nádor azon keserűséggel, mely neki osztalékul jutott
6324 3, V | az együtt valóságos budai keserűvíz volt, milyent üvegszámra
6325 1, XVII | hanem még csak most jött a keservesebb dolog, fölkeljen-e a nemesség,
6326 1, X | jó alkalommal, semmit sem késik, hanem nekifogja a fegyvert,
6327 2, VI | mákonyos üvegcsét, azért nem késnek, hanem lefogják és megkezdik
6328 1, VII | de a fiatalok valamivel későbben mentek el, s az öregebb
6329 3, X | véli a gróf, - hanem ne késsék vele, fogjon rögtön hozzá,
6330 1, VII | vonást lenyeste egy éles késsel, mely a kemény nyomásnak
6331 2, XV | áldozóknak torkára nem teszen kést.~Galiba Pál uram nagyon
6332 3, XI | látta, - azonban nem sokáig késtek a megmagyarázással, s általános
6333 3, IX | secundum minutummal sem késtem.~- Miattam elkéshetett volna
6334 2, XVII | kis megösmerésért, mert ha késünk a megösmeréssel, a hálásabb
6335 3, II | még ott is keresse, ahol készakarva nem kereste senki, - s íme
6336 3, III | után, addig ő majd szedi a készet, a robotot és dézsmát. Az
6337 3, V | fiatalembert, kire a kivonat készítés bízva volt, s kiadván neki
6338 1, IV | az isten, - s nagy áldást készíthet ez nékünk, hogy oly sokáig
6339 3, IX | A tekintetes úr szobáját készítsék el kendtek szaporán, - mondja
6340 3, V | Galibát, hogy új kivonatot készíttessen, nehogy e hiányos értesítés
6341 2, XIII | kézírása s éppen kiadás alá van készítve.~- Nézze barátom, - itt
6342 2, XVIII | Az alispán írta.~Amennyi készpénz a pénztárban van, megszámláljuk, -
6343 2, XVI | vargaságnál, hacsak az apa készre nem akarja haza vinni.~-
6344 1, IX | mozgásában oly buján szép és ölni késztet... Hol marad el az a szomj,
6345 2, I | eredtek:~- Meddig, atyafi?~- Keszthelyig, kérem alázatosan, - mondja
6346 3, II | órában már föl is ült, s Keszthelytől távolabb eső gazdaságainak
6347 2, XI | kocsi főfelügyelő mindig kesztyűt húzott, mikor a kocsihoz
6348 1, XIII | a szomszédban menyegzőre készülének, ő Pestről elhozatta tabuláris
6349 2, VI | egyszersmind inté, hogy készüljön a végórára, mert a fájdalom
6350 1, IV | hát még a fiatalabb!~A sok készülődés után a nőtelen legények
6351 1, V | akarván állani a különös készülődésnek.~- Hát még harmadszor is
6352 1, XIII | Baltay, mintegy időt vevén a készülődésre, nehogy a gutának adjon
6353 2, IV | megvirradt, a legénység készülten várá a parancsszót; de a
6354 3, II | azt mondja Püspöky:~- Nos, kételkedhetik-e valaki, hogy a győri ütközetet
6355 2, XIII | legnevezetesebb hely, tehát nem kételkedhetünk, hogy a gróf vendégszeretete
6356 3, V | dolgot, s a méltóságos úr sem kételkedik benne, adjuk meg magunkat,
6357 2, VII | elegendő arra, hogy én se kételkedjem.~- Nem vagyok méltó, hogy
6358 1, III | emberek egy csöppet sem kételkednek, hogy én csak az igazságot
6359 3, V | nem tűrhetvén, hogy a férj kételkedni akar.~- Dehogy szereti! -
6360 2, XVII | kézbesíteni fogja, miről kételkednünk éppen nem is lehet.~A levélnek
6361 2, XIV | szavazójegyével. - Mit is kételkedtünk? ezret teszünk egyre, a
6362 3, I | egész dühösséggel, nem is kételkedvén, hogy e vértezett sereg
6363 1, IV | legelső tudós; nekünk nincsen kétféle nyelvünk, hogy egyikét az
6364 1, VI | boldog leszel, lányom?~- Nem kétkedem anyám.~- Jó, - idáig elvezettelek,
6365 1, XII | mire odaérnek? - kérdi kétkedve a béres.~- Már a mi részünket
6366 1, VII | mint Plátó, mikor az embert kétlábú tollatlannak mondá, s erre
6367 2, VI | Mindent megteszek! - mondja kétségbeesetten amaz.~- Itt van ez a papiros, -
6368 2, VI | dolog forog, s nem volt kétsége, hogy e megfásult halotthordók
6369 3, IX | mintha az utolsó órában tán a kétséges kimeneteltől való félelem
6370 1, IV | falvakkal; de mielőtt Bowring úr kétségét kifejezhetné, a herceg végig
6371 1, VIII | kutyákat, melyek az állatot kétszeres erővel kezdék megzaklatni.~
6372 2, IX | mikor a deszka csakugyan kettédurrant, s a gyerek éppen olyan
6373 1, XV | s a sétálók megindulának kettesen a vár felé akképpen, hogy
6374 1, III | sorompóig, mely a termet mintegy kettéválasztotta.~A két paraszt után egy
6375 2, III | belefér.~- Úgy-e?... hát még kettőbe?~- Abba még több fér, András.~-
6376 2, V | pedig éppen csak együtt a kettőért állok jót.~- Nem értem.~-
6377 3, VII | megtisztelést, méltóságos uram?~- Kettővel édes Berzsenyi, először,
6378 1, VII | tartja őt ébren?~Nagyokat kettyentett egy falióra, melynek zörgésére
6379 1, VII | hogy már néhány évtizede ketyegett a Baltay-családnak.~Baltayt
6380 1, VIII | dologtalan szabados, ki a kévehányást nagyon megunta a meleg nyárban,
6381 3, II | lázsiás tallérral, mely oly kevélyen hullott a kalapba, hogy
6382 3, XI | szabados hunyászkodás vagy kevélység nélkül mondja:~- Méltóságos
6383 2, XV | nevű ellensége van, aztán keverd őket össze úgy, hogy egyik
6384 2, XV | ügyvéddel hosszú vitába keveredett, hogy az alispán kedvetlensége
6385 1, IV | hídvéginek feje közbe nem keverednék, mely aztán olyant ütött
6386 1, XVI | elég alkalma akadt szóba keveredni az ifjú Kisfaludyval, -
6387 2, XVIII | míg az ostoba varjúk hírbe keveredtek, hogy egyik varjú a másik
6388 3, VII | pincéből, aztán párbeszédbe keveredve folytatja, - hátha még az
6389 3, IV | volna egy kissé a tömegbe keverni, mert bármily becsületes
6390 3, XII | vonaglások közt született, s kevésbe múlt, s csakis istennek
6391 3, VI | mesében sem volt meg, annál kevésbé a Balatonon, hol most az
6392 1, VII | ki.~- Hát eggyel megint kevesebben leszünk? - mondja fájdalommal,
6393 1, IV | utána sem kell mennem!~- Nem kevesled?~- El tudom költeni, kegyelmes
6394 1, XVII | csakhogy az ellenség elé menni kevésnek volt kedve.~A szomszédországi
6395 2, XVII | szentül megfogadá, hogy kézbesíteni fogja, miről kételkednünk
6396 3, V | az alperes-prókátor neki kézbesítette. Nem elég, hogy a pesti
6397 1, V | levén, a nádpálcát csak kézbevalónak vitte, s büszke tartással
6398 3, III | mosatlan ne menjen ki a kézből.~- Az is helyén van már,
6399 2, X | ajtóküszöbnél hozzáfért a kézcsókoláshoz, mit el is végzett egész
6400 1, III | maszatos képű parasztgyereket a kézcsókolástól eltereljen; részint pedig,
6401 2, II | hogy a fenyegetés valósulni kezd, s még az sem nyugtatá meg,
6402 3, VIII | s minthogy később bánni kezdém a dolgot, magamnak maradtam;
6403 1, VII | a fülemile a varjú után kezdene károgni.~Kopni kezdett az
6404 2, I | vannak hordva, csak meg kell kezdenünk a munkát.~- Azt gondoltam,
6405 2, XIV | legközelebbi törvényszünet kezdetén mindennel készen lesz.~Az
6406 3, II | II.~A kezdetnek eleje.~A keszthelyi utcák
6407 3, VII | hogy a "Romlásnak indult" kezdetű verset írta, s minthogy
6408 2, XIII | mitől süllyed el a világ, kezdik olvasni a könyvet, - a kesergő
6409 1, IV | míg bent elszánt bírakozás kezdődék, hogy ölbe lehessen kapni
6410 1, XV | világ vagy végződni, vagy kezdődni akar a század utolján, s
6411 3, XII | gyakorolja a kisded kortól kezdve a magyar ember velejére
6412 1, XV | van, - bugylit ne végy a kezedbe, mert ha akkor megfoglak,
6413 1, XI | mint amekkora most van a kezedben, - mert elmegy ám az a magas
6414 3, X | hogy remegnek az öregnek kezei, melyekben a könyveket tartja.~-
6415 2, V | a fonál el ne szakadjon kezeink között.~A szabadosok kis
6416 2, XI | egyikére, hol aztán saját kezeivel igazgatott egy ekét, melynek
6417 1, XIII | jusson, és a birtok egykor jó kezekbe menjen.~Az előbbeni célzások
6418 2, VI | úgy oltogatják, hogy kinek kezén, kinek lábán, kinek fején
6419 1, IV | ríva egy kemény angolos kézfogástól?~- Amint ön akarja! - nevet
6420 2, XIII | megösmerve, hogy a munka a szerző kézírása s éppen kiadás alá van készítve.~-
6421 2, XIV | megteszi, mit hamis tanúkkal, kézirat-utánzással, veszekedéssel, rágalommal
6422 2, XIII | és messziről látá, hogy kézirata Bowring kezében van, s a
6423 2, XIV | ablaknak egyik gombján lóg egy kézitükör, melybe emberemlékezet óta
6424 2, XIII | vár egy könyvre, midőn úgy kézről kézre adták, s minden háznál
6425 2, XI | szabadosnak jól esett ez a kézszorítás, maga sem tudta, mi ebben
6426 2, X | odaengedéssel, s a szíves kézszorítást viszonozni sehogyan sem
6427 1, IV | is az angolt, hogy ilyen kezű íródiák sem a szárazföldön,
6428 3, V | alkalom szeptemviréknél a kezükre játszott, - a tilalomnak
6429 3, XII | egész napig csak az egyik kezükről lehet lefürészelni, mint
6430 2, XVIII | fölolvasta nekik.~Baltay házánál ki- s bejárt a sok vendég, még
6431 2, IX | lépegetett végig a nagy szobában, ki-kitekintgetvén az utcára, ha már jön-e
6432 2, XVI | indította volna.~- Nojsz kiabálhat most Józsue uram amennyit
6433 2, V | ekkel fogadja őt.~- Miért kiabálnak? - kérdé Kisfaludyt, ki
6434 2, VIII | embert, az után már messziről kiabált, hogy el ne szalassza.~Midőn
6435 2, XIII | szerző kézírása s éppen kiadás alá van készítve.~- Nézze
6436 3, XII | főleg élelmi bőségből, s kiadásai csekélységéből származott.~
6437 2, XVIII | tárgya vala."~A második kiadásban nevezi meg magát Kisfaludy,
6438 3, III | többi szerszám alig tud kiadni mellőle egy irgalmas nótát.~
6439 3, V | kérdés, - mire a fiatal kiadó nem győzött köszöngetni,
6440 1, IV | hogy ki ne mehessenek, majd kiadogatom őket az ablakon, van-e ott
6441 3, V | illető kir. táblai ülnök kiadójával már értekezett is.~- Mennyi
6442 3, V | kétszer.~A szerencsétlen kiadót majd agyonverte a csonka
6443 2, XV | pillanatra sem tagadá a kiadott bizonyítványt, mely az elkövetett
6444 3, III | Hát a vendéglovaknak kiadtad-e a zabot? - tudom elfeledted?~-
6445 3, V | kivonat készítés bízva volt, s kiadván neki a megszabott díjt,
6446 1, IV | csak ember legyen, ki ezt kiállhatja.~- Mikor van ez a búcsú? -
6447 1, IV | legszebb nőket, hogy alkalmas kiállítással lepje meg Bowring urat,
6448 3, I | ily kemény csapást kelle kiállnia.~A vérteseket nem lehet
6449 1, XI | azt vállalom magamra, hogy kiállok... hát itt van!~- Ember
6450 2, V | katonában is szánalmat gerjeszt.~Kiállott a két ember s mi ösmerőseinkkel
6451 1, XI | mintha én vágtam, te meg kiálltad volna, hol hálsz az éjjel?~-
6452 1, XIII | harsányan kiált: András!~A kiáltásra előbb az ügyvéd jött, azután
6453 1, VI | legalább az megmaradt, s ha kiáltják, előkereshetik vele.~- Látom
6454 1, XIII | az embert!~- No hát nem kiáltok... hanem édes húgomasszony,
6455 3, X | nincs mit meggyújtani.~- Ne kiáltson kend olyan hangosan! - mondja
6456 1, IV | hídvégit egyszerre, s nagyot kiáltván egyik-pajtására: Tedd be
6457 3, I | Betört országunkba a francia, kiáltványait minden ház előtt elszórta,
6458 3, I | felelet Napóleon császár új kiáltványára!~Ez az egyetlen nép, mely
6459 3, I | környezetének, mely a francia kiáltványok eredményére várt:~- Uraim, -
6460 3, I | megcsinálták.~A napóleoni kiáltványt nem tudták utolsó példányig
6461 2, XVIII | nagy embernek közelségéből kiárad.~Kisfaludy leült, de amint
6462 3, VII | három szálat kiválasztván kiásás végett, de Pista közelebb
6463 2, I | szóla:~- Már az alapokat kiástuk méltóságos uram.~- Még valamivel
6464 2, VI | egy kis lyuk, s azon aztán kiballag a lélek.~A kis leány régóta
6465 2, I | helyét, és a legjártabb úton kiballagott Petend felé, hogy láthassa
6466 1, VII | istennek! - kiált föl a fiú. - Kibékélt urambátyám?~- Egy föltétellel,
6467 3, XII | valót látja, könnyebben kibékül önmagával.~Ha tehát a pirosítót
6468 3, IX | értette a nagyságos úr, ki a kibékülhetés miatt lett olyan jókedvű,
6469 3, VII | vagyok, s az uraságomat úgy kibélelem, mintha a kaszások után
6470 1, VII | körmendi levéltár egyik fiókját kibélelte a pocakos pör, s a szekrény
6471 1, II | ember volt az országban, s kiben a magyar embernek minden
6472 3, X | ha, mint remélem, tovább kibírod, mint mi, ezt a kis lányt
6473 2, XVI | piros kukoricán maga is kiböködhette volna kend.~- Igen, ha nagyságos
6474 3, VII | ki, midőn apja karjaiból kibontakozék, a két kísérőnek mondja:~-
6475 3, XII | ezek is jóllaktak, Pista kibontja a kendőt, az aranypénzt
6476 1, IX | tizenhetediknek akarna nem sokára kibújni, de az állatnak nincsen
6477 1, XVI | nem jajgatás, öröme nem kicsiklandozott vigyorgás, - egy szóval
6478 2, I | úgy-e nagyra kezdted?~- Kicsinyre, édes barátom.~- Ugyan kérlek -
6479 3, VI | megtudta.~De várjunk még egy kicsinyt, majd találkozunk velük
6480 3, IX | hitte, hogy Baltay szonika kidobatja nem csak a házból, hanem
6481 2, XVIII | elérkezett, mikor az öregúr kidörgölvén szemeiből az álmot, a kövér
6482 2, V | merev állásban nagy nehezen kidomborodának s így nem kételkedtek, hogy
6483 1, IV | várta, s a bormérő nyílásán kidülleszkedve, mint egy első emeleti páholyból
6484 1, X | lebbenti, s az angol végtére is kidűl szerepéből, s mielőtt tájékozná
6485 3, X | előrelátásból nem hagyták kidűlni, s a tetejére raktak annyi
6486 3, II | megvásott cigány, majdnem kidűlve a ruhájából, - ölében egy
6487 2, XVIII | kérdés nélkül kiállni.~- Kié ez a szép fiú?~- Én Baltay
6488 1, XVI | véli a gróf, egyszersmind kiegészíté: Saját rétemen termesztem.~-
6489 3, X | egy hatalmas csattanásban kiegészítve lőn az ágyú, s még így gondolatban
6490 3, VII | bátor ellenség helyett egy kiéhezett vadat leljen a küszöbön.~
6491 2, XVII | visszakívánta az erőt az élőtől, és kiéhezte magát, midőn olyan ember
6492 3, XII | s azt hiszem, feleletem kielégítő lesz.~Számos ember van még,
6493 2, XIII | közül a füst minden oldalról kiér a szomszédok tanyájáig.~
6494 2, XV | elment, hogy minél előbb kiérjen az országból, hol többé
6495 1, VI | szarvas, de mielőtt az úrnő kiérne a kertnek utolsó kanyarodásából,
6496 3, VI | látnivalókat, gyönyörködött a kies tájék szépségein, aztán
6497 1, XIV | volt, s a jótartáson hamar kiette magát, mert a két pofája
6498 1, IV | tartja a helyet, lassankint kifárad, csak az bírja még őket
6499 1, XIV | szálig! - mondja András, kifáradhatlanul neki szánván magát a magasabb
6500 1, IV | elvégezni, nehogy oly hamar kifáradjanak.~- Csak a fejét, ott nem
6501 1, XIII | vigasztalj meg engem is; mert már kifáradok.~- Jer hát, - mondja a herceg, -
6502 3, XI | vendégképpen várja, meghalt a kifáradt ember, s ma már a nyughely
6503 2, XVIII(11)| Megszokott kifejezés tudomány helyett. V.G. ~~~~~~
6504 1, II(1) | tehát a kornak megfelelő kifejezéseket adja személyeinek szájába.
6505 1, XV | kétségtelenül meglepte a zenében kifejezett mértéket, s mintha nem bírna
6506 1, IV | mielőtt Bowring úr kétségét kifejezhetné, a herceg végig vezeté a
6507 2, V | megállapodni látszék. Végre a kifejlődések megtétettek s néhány ágyúlövés
6508 3, V | legnagyobb szorgalommal kifeled belőle minden bizonyítékot,
6509 2, I | nagyobb helyet kérek.~- Kifeledtem valamit? - kérdi az építőmester
6510 1, IV | száján nem bírt akkorra kiférni, mikor az angol már megfogta,
6511 3, I | utóbb a nagy gondolatok kifértek belőle, és elég hangosan
6512 2, III | szamárról?~- Bíz az úgy volt.~- Kificamodott a gyereknek a lába?~- Persze,
6513 2, IV | éppen az utóbbival lenne kifizetendő, anélkül, hogy nyugtatványt
6514 1, XIII | ellen, remélem, nem lesz kifogása.~- Várjon még egy kissé! -
6515 1, XIII | belőle.~- De hátha nekem kifogásom lenne ellene?~- Ettől nem
6516 3, I | hadjáratban egyetlen egyszer is kifoghattak volna.~Püspöki jól ismerte,
6517 3, III | még kevés írónk van, hamar kifogynánk; pedig míg én élek, minden
6518 3, XII | máshol; de ez természetes kifolyása az erőnek, azonban inkább
|