10-arato | arcan-belen | belep-ceger | celba-dugja | dugok-elkes | elkev-enged | enges-fejle | fejlo-foga | fogad-gyert | gyijj-heged | hegya-indul | indus-karok | karol-kifol | kifor-korul | korun-leany | leaso-lugas | lusta-megha | meghi-megte | megti-muves | muvet-oltoz | olunk-panas | pandu-rekom | remeg-suruj | sybil-szive | szivf-telje | telle-udvoz | ugete-vasme | vasra-vonna | vono-zuhan
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
6519 3, III | után, még a vörös bélés is kifordul, de csak követi az urat,
6520 3, IV | ültetvén junior Baltayt, kifordultak a pesti országútnak, hogy
6521 2, XIV | kedvéért más helyet keres, hova kifröccsentse a tintát.~Egy leütött vállú
6522 3, IX | beszélhet; ha elmegy, úgy is kifüstöltetem a házat.~A nagyságos úr
6523 2, XIV | mert ami füstöt Galiba Pál kifújt egy nagy fejű pipából, valóban
6524 1, V | őket, attól félek, előbb kifutnak velem a világból, mint akarnám.~-
6525 1, XIII | magát, azaz mentéjét végig kigombolá, azt mondja:~- Na, édes
6526 1, VII | várta, míg András a mentéből kigombolja.~- András!... - mondja a
6527 2, XI | bársonyból, selyemből szépet kigondoltak, az aranyat pedig se hosszában,
6528 1, XVI | szóval magyar ember, - nem kigondoltan, hanem élve.~- De tudod,
6529 1, XIII | mert az nagyon okosan van kigondolva, föl is írom mindjárt.~-
6530 1, II | önök még nem szokták meg a kigúnyolásokat, mint mi angolok. Lássa
6531 1, VII | táblabíróságot akarnánk kigúnyolni, mégis meg merjük mondani,
6532 3, II | kit ő könyveivel annyiszor kigúnyolt - és miért tennénk kivételt
6533 3, III | zajában Baltayné egy ablakból kihajolva hallgatta a zenét, mely
6534 2, V | vágtatott előre, hogy az erdőből kihajtsa az ellent és erőszakolja
6535 1, XV | volt, a zene oly tisztán kihallék az utcára, mintha idehegedülnének.~-
6536 1, IV | fölött látja.~Az imaházból kihallik a buzgó ének, és szinte
6537 1, XVI | bejárása alatt a tegnapi fogat kiheverten álldogált, s minthogy minden
6538 1, XVI | praedikátumát használván, - s nekem kihez legyen szerencsém?~- Én,... -
6539 1, XVII | mire aztán Zala megyében kihirdették a nemesi fölkelést, - már
6540 1, XI | fia, hogy ilyen pirosra kihizlalt?~- Még énutánam meg lehet
6541 3, X | De még nem kívánkozom kihordozóskodni ebből a világból, hallja,
6542 1, XVII | dolog leírva van, s annyira kihozá sodrából az elnöklő viceispánt,
6543 2, XIV | bővebb magyarázatot tudnak kihozni, úgy igen könnyű bebizonyítani,
6544 1, XVI | is dicső ősi vára, azon kihűlt évezredes vulkánok egyike,
6545 2, X | egészségére vált, hogy míg kihuzakodott belőle, vagy hármat roppant
6546 3, II | volt mégis ilyen vastagon kihúzni, igenis, talán vékonyabb
6547 3, VII | nyakába dűlt. Azután pedig kihúzott oldalzsebéből egy rég megviselt
6548 2, VIII | zsebében markolászván, s amint kihúzta pénzét, látja, hogy nincsen
6549 1, XIV | az én fogam, amit tegnap kihúztunk?~- Az nem kell neki! - mondja
6550 1, XIII | mondja az ügyvéd feleletül és kiigazításul egyszersmind, - hogy megint
6551 2, I | szegény ember csak akkor mert kiindulni, ha porzott; a négy lónak
6552 2, I | múlt héten a mogyorófást is kiírtatta.~- Hallottam, - mondja egy
6553 3, II | tentavonalak alól alig lehetett kiismerni egyetlen szót, - hanem a
6554 1, IV | rajtam, kegyelmes úr.~- Kijár a béred?~- Mindig helyembe
6555 2, II | már éppen valami tágasabb kijáró helyet keres.~- A lábamon
6556 1, IV | szekerek és ekék foglalák el a kijelölt tért, s a hosszú lakház
6557 2, I | szamara a legalkalmasabb hely kijelölteték, - s a gróf nyugodtan ment
6558 2, X | ünnepnapon kell szárogatni s íme kijön egy fiatal szép menyecske,
6559 3, V | Kemniczer-kávéház mellől meglátta kijönni Baltayt, már messziről integetett
6560 1, XVII | magát annyi száz helyett kikaparni a gesztenyét a tűzből.~-
6561 1, III | mentés hajdú jött be, erősen kikefélve, s keményen kikent bajusszal
6562 1, XII | magot, aztán megvárjuk, míg kikel és megérik?... Öcsém! nem
6563 1, VI | legkényesebb dologra, lánya szívét kikémlelni, pedig jól tudta, hogy ő
6564 1, III | erősen kikefélve, s keményen kikent bajusszal úgy egy helyre
6565 2, II | keressen, nem éppen tudományos kiképzés végett, hanem hogy segélje
6566 3, VI | nádorral.~- Segélje papírjaimat kikeresnem, Kisfaludy, - kezdi a szót
6567 3, XI | messze, a forráshoz is közel kikereste a legárnyékosabb helyet,
6568 1, V | majd, ki a magyar hitből kikeresztelkedett.~- Ámen! - hagyá helyben
6569 3, X | ha egy elhibázott ütés kikergeti az emberek közül; de midőn
6570 3, III | szemközt ugrott, midőn erővel kikergettem.~- Jobb lett volna, míg
6571 2, IV | perceiből osztályrészüket kikérni nekik is joguk volna.~Gyarló
6572 2, XVIII | legtöbbet vert agyon.~Lehetetlen kikerülnünk azon időket, mert embereink
6573 3, V | korában nagyon sok furcsaság kikerült.~- Nem tőled kérdeztem, -
6574 1, IV | is! - szól a kocsmáros, a kikészített meszelyt a hídvégi vezér
6575 1, V | állítom! - mondja magában, s kikiált a hajdúnak, hogy a nagyságos
6576 1, XV | tisztnek merev kapcsaiból kikívánkozik, hogy néhány pillanatra
6577 3, XI | bitófát, hová ezt az embert kiköthetném, s hű maradtam volna a nagyvilág
6578 1, XVII | volna, mikor Debrecennél kikötne az angol flotta.~Hanem hogy
6579 1, VII | gyöngeséget, melynek útján kikopjék a nemzeti hüvelyből, s ezen
6580 3, VIII | nem bánná; de hogy a lány kikosarazza a fiút, ezt már nem bírná
6581 3, X | öregúr pedig Imrét akarta kiküldeni, hogy nézzen körül a háznál,
6582 3, VI | hír már szétfutott, s a kiküldött segélyszedők Füredre is
6583 3, XII | szállás, és ha aztán a hideg kileli, vége akkor a szerencsétlennek,
6584 1, III | megférhessünk benne, - mert bizony kilenc cseléddel áldott meg az
6585 1, XVI | urak a kocsiból, s amint kilépnek, jól látjuk, hogy az egyik
6586 2, IV | szétvált, s egy férfit látunk kilépni sötét öltönyben és holt
6587 3, X | munkáit húzta ki, mit a kilépő gróf is meglátott már.~-
6588 2, VIII | felé, s amint a kertajtónak kilincse után nyúlna, egy kis parasztfiú
6589 1, V | komáromi búcsúban tízet, - a kiliti búcsún húszat, ez annyi,
6590 3, XI | végighúzkodja a sáron, aztán pedig kilöki a szemétre, hogy még több
6591 2, III | maga gyerekét is szívesen kilökné az ember, hát még a másét!~-
6592 1, VII | megtelik, - azt a házból kimarasztaljuk.~- No ez meg még inkább
6593 2, IX | átjáróig, hol Imre az iszapból kimászni semmiképp sem tudott.~A
6594 2, XIII | ezt a menyecske olvassa, - kimegy, gondolkozik, - véli, hogy
6595 2, VI | még a pára is könnyebben kimegyen belőled.~Pista azonban a
6596 1, X | hagyjuk a fánál, s magunk kimegyünk a vonalra, mely az erdőnyílások
6597 1, VII | kelletlen vendég könnyen kimehessen; a várt vendégnek meg úgy
6598 2, VIII | vigyázóbb lőn, tanítványaival kíméletesebben bánt; de azok is meghallván
6599 3, III | derék asszony a tüdejét kímélgeti férjének hirtelen halála
6600 3, XI | a lelket, a testet miért kímélnék? - a közönség érdekes olvasmányt
6601 3, X | idő, melynek mérgétől nem kímélte magát, s néha órákig elácsorgott
6602 2, XI | házától kitelik; tehát nem kíméltek semmit.~Megnyergelték a
6603 2, IX | Repült a labda, a fiúk nem kímélték egymást, és Imre úrfi vörös
6604 2, V | harsányan a parancsnok, - őket kíméltem legjobban, midőn a hátráló
6605 3, II | fejfájáshoz folyamodott, csakhogy kimeneküljön a többi közül, s lecsavarodott
6606 3, XI | búcsúköszöntés után a nők és a gróf kimenének. Baltay pedig azt mondja
6607 3, V | hogy e viszonyt a pörnek kimenetele agyon fogná verni.~Minthogy
6608 3, IX | utolsó órában tán a kétséges kimeneteltől való félelem indítná útnak,
6609 3, XII | így én lelkiösmeretesen kimentem azt a bűnt, mi az élethűség
6610 2, I | tervet, - a helyet lábbal kiméré, s a gróf meglőn nyugtatva
6611 1, XVII | kimondani akarna, a két úr kimert hivatali fontossággal eltávozék,
6612 1, IV | oly következetesen, mintha kimérték volna nekik az utat.~- Az
6613 3, XII | már éppen diákszóval kell kimondanunk, majd keresünk egyet.~Furcsa,
6614 3, XII | meg.~E történeti igazság kimondásától ma már nem vonakodhatunk,
6615 2, IV | kérjenek tőle.~Az ítélet kimondaték, s utolsó orvosságképpen
6616 3, VI | egyenesen meg nem mondott, majd kimondatja vele másképp.~Szegény öreg,
6617 1, X | lelőni, - mondja Bowring - kimondhatatlanul szánom ezt a vadat.~- Akkor
6618 1, XVI | nem hallottam eddig, s én kimondhatlan boldognak érzem magamat,
6619 3, XII | maga a fürgedi béres is kimondja, éppen természetes eszénél
6620 1, XVII | kötelességet teljesítek, ha kimondom, hogy a nép sorsát az ellenség
6621 3, XII | még sokszor méltán lesz kimondva; de végig nézvén a vén Európának
6622 1, XVI | meg a kocsit is segélte kimozdítani.~- Ne tessék fáradni! -
6623 2, III | öccsének megmagyarázatlan kimúlása szüntelen gondolatai közé
6624 2, XV | azokra nézve adjon hiteles kimutatást, egy fillérig megtérítem.~
6625 1, V | sudár nyakát, s így nem kínálá saját tenyeréből a büszke
6626 1, XIII | eladó leány ám!~- Csak nem kínálgathatom a kapu előtt, édes urambátyám?~-
6627 1, XII | legyen, mint amennyit ő kínálgatná magát; mert hiába, még a
6628 3, VI | már a beteget is kezdték kínálgatni.~A sétány sarkánál volt
6629 1, I | kirakványok több látnivalóval kínálkoztak, tehát lehetetlen, hogy
6630 3, XI | jelenig, mely boldogságot kínált öreg napjainak, - lassankint
6631 2, XII | nem nézne a világ minden kincséért sem; mert a sok kinn heverő
6632 1, XIII | önérzettel, - lányom legdrágább kincsem, azért nem fogom úgy elszórni,
6633 3, III | hozott: a gyermek elbámult a "kincsen", s minthogy végtére is
6634 1, XVI | vele közleni olyat, mit ő kincsnek fogna tartani.~Erre Dunay
6635 1, IV | közelében hevert a szabados, kinél a muzsika ára a mai napra
6636 1, V | hogy a nagyságos asszony kineveti a nagyságos urat, mikor
6637 3, V | ablakmélyedésében volt, s kinézegetett a kertbe, midőn a nagyságos
6638 2, XII | a félig kinyitott ajtón kinézve, és fejbólintással üdvözölvén
6639 3, VIII | véli András az ablakon kinézvén az épületnek azon szárnyára,
6640 2, VI | rázta meg, s az utófájdalom kínjai miatt ordítozott; de minthogy
6641 3, VII | nagyságos uram! - mondja a kínlódó szolga, ki alig várta, hogy
6642 2, IV | belekívánkoznék.~Míg a cigány így kínlódott, a Lajtának túlpartján eső
6643 1, XV | már jelentkezének a vajúdó kínok. Nem volt ember, kit az
6644 2, VI | lábát, s a bekötözés utáni kínokban félőrülten hagyák a szabadost,
6645 1, VII | hogy körmeit nem hagyja kinőni, mint valami ragadozó állat,
6646 3, IV | bátyjának arcán látta a kínt, mintha haját húznák, mikor
6647 3, III | asszony, de mire az ajtó kinyílt, olyan barátságos képet
6648 2, XII | fönnfeledte.~Az előszoba ajtaja kinyílván, a herceg is kinézett.~-
6649 3, VII | nyomhatta szét, s mikor megint kinyitá a szemét, a nagyságos asszony
6650 2, VIII | izgatottságától szabadulni, kinyitja az ajtót, s egy idegent
6651 1, XVI | hallgatá, előrehajoltában kinyitván mentéjének legalsó gombját,
6652 1, VII | minden példányt; javítva újra kinyomatom, s a hazudságért készen
6653 1, XVI | hogy az út fáradalmait kinyugodják.~- Magunkat rekommendáljuk, -
6654 2, II | kissé az öreg, s mikor már kinyugodott, mi alatt a gróf szíve is
6655 3, IX | látom, hogy megfullad, s ha kinyugodta magát, a lehető legrövidebben
6656 3, XII | közelebb mertek jőni, Pista kinyújtá a kezét, melyet sorban szorongattak,
6657 1, I | nótára veri ki; ha kezét kinyújtja, előbb fél rőf vászon lóg
6658 3, X | A cégérnek nyele most is kinyújtózkodik még, de a káposztafej és
6659 3, X | pokolban, engem már elevenen is kinyújtóztathat kend!~András nem bírta könyű
6660 1, III | mondja a herceg a nádpálcát kinyújtóztatván, részint, hogy vagy három
6661 1, XII | markomba, - mondja a huszár kinyújtván karját, hogy a fiú a kinyitott
6662 1, IV | látok egy kis vékony ágat kinyúlni legfölül, rajt lóg egy kis
6663 1, IV | hitéhez visszatérne, s addig kínzaná a herceget, míg kivallaná,
6664 1, XIII | varrását a kőasztalra, - nem kínzom tovább, megmondom, hogy
6665 1, VII | elhozta a régi rovásokat, kioldá a csomót, várván, mit parancsol
6666 3, II | elgondolta, hogy Festetics rég kiolvashatta már ezt a könyvet, s ha
6667 1, I | illeti,... bizony én is kiolvastam már vagy - hatot!~- Valóban
6668 1, XVI | feledné e lovakat, nem fogná kiostorozni őket. Én szavánál fogom
6669 3, VII | lehessen.~Az irodalom emberei kiosztott rendben, utánuk a vendégek
6670 3, XII | midőn a csárdához értek s a kipányvázott lovak mellett Pistát megismerte.~-
6671 1, XI | mintha elfáradt volna, kipatakzik belőle a vér, mint a gyümölcsnek
6672 3, I | tudatja a nádor, - ha kipihente magát, rögtön visszamehet.
6673 2, XVII | nem is lehet.~A levélnek kipontozva hagyott részét annak idejében
6674 1, V | Az aranyos mentémet!~- Kiporoltam igenis! - mondja a hajdú,
6675 3, XII | esze minden civilizációt kipótol.~Pedig ilyen hamis és veszélyes
6676 3, XII | esze minden civilizációt kipótoljon, - hanem még egyszer kérdem
6677 1, VI | a komoly arcnak kellene kipótolni a ki nem mondható szót.~-
6678 2, II | hogy a kisasszonyt csak kipróbált magyar embernek adja, vagy
6679 1, VII | vedlik; de az ilyen népet kipusztítom a háztól.~Mielőtt tovább
6680 2, XII | Baltay-ág minden vagyonából kipusztulna, ha egyszer befejeztetnék;
6681 3, V | elkészítteti, s e végett az illető kir. táblai ülnök kiadójával
6682 1, III | pedig, hogy a háznak helyét kirajzolja egész az utcaszélig, - íme,
6683 1, I | fölfelé nézeget, pedig a bolti kirakványok több látnivalóval kínálkoztak,
6684 1, IV | tisztelni a legelső magyar királyt, kit a vallás megszentelt,
6685 1, VII | maga vesse tűzre.~Ezután kirándulának megnézni a juhnyájat, mely
6686 3, X | akinek nem volt elég ennyi, kirántotta a bunda darabot, mellyel
6687 1, IV | egyúttal segíti az ablakon kirázni a többit.~A megvert szabados
6688 1, VII | ráfeküdt, s amelyben ezerszer kiröhögték, mivel csak ő nem törődött,
6689 2, XIII | lehet, - hisz ha egyszer kiröppen ajkán a név, többé vissza
6690 1, XVI | boldogot:~Hol fészkünkből kiröpülni~Egykönnyen majd nem fogok.~
6691 1, XI | gyönyörű álmot a faluból kirohanó kutyák ugatták csak széjjel,
6692 3, VIII | előbb a tűzhelyre rakják, kirúgja a szakácsné szemét; azért
6693 3, XI | megcsípné egy légy és kínjában kirúgván, a kocsist is eléri, összeszamarazzák
6694 1, XI | éppen akkor lépett ki a kisasszonnyal, s mindkettő csodálkozva
6695 2, XIV | mamáké; ámbár a papák kedves kisasszonyainak nagy számánál fogva néha
6696 2, XIII | most már itt-ott akadnak kisasszonykák, kik hímzett jelezőt tartanak,
6697 1, VII | gyönge dohányunk is, akármi kisasszonynak is könnyű!~- Mindegy, barátom, -
6698 2, XIII | volna ennyit siránkozni.~A kisasszonyok csordultig sírták a zsebkendőt
6699 1, IV | tulajdonos hercegnek neve, - s a kisbéres szemközt állva várta be
6700 1, IV | Bizony most mindjárt beállok kisbéresnek.~- Legalább lenne párja
6701 3, XII | szerkezete gyakorolja a kisded kortól kezdve a magyar ember
6702 2, IX | halódik mindjárt, ha egy kisdiák kópéságba esik.~- Nojsz,
6703 2, VIII | járt a gazdasági leckékre kisebb-nagyobb szorgalmúak, - no, de csak
6704 1, V | végét.~E pör okvetetlenül a kisebbik ágnak tönkrejutásával végződött
6705 3, III | rövidebbet húzta; míg a kisebbiknek estek a faluk, - s míg a
6706 2, I | meghallgattad, mit beszélnek, építsd kisebbre, vagy nagyobbra, az a te
6707 2, VI | az árokpartra, hogy onnét kisegélje.~- Atyafi! nem tudott jobb
6708 2, IV | elő a fogadós: íme, meddig kísér el a földi kötelék, és annak
6709 3, I | alig áll néhány emberből a kíséret, s a nádor fehér köpenyegében
6710 2, IV | bár, de mindenütt a herceg kíséretében volt, s éppen így tanúja
6711 2, VII | mondja Batthyányi, - kíséretemben volt ismeretlenül.~- Tehát
6712 3, III | uram maga szokott hegedű kísérettel elénekelni, - s a jó asszony
6713 1, XVI | hogy hintaját egy hajdú kíséri be az urasági kapun.~- Megállj,
6714 1, I | bajuszút szintén csak annyian kísérik.~A tömegből hátrább két
6715 2, V | e pontot elérnék, kemény kísérletek vártak az utóseregre.~A
6716 3, I | hogy a nemzeten e goromba kísérletet megakadályozni akartam, -
6717 2, IV | kedve háborúba menni?~Ezen kísérletnek eredménye lőn az 1796-iki
6718 1, IV | anya szeme nyomról nyomra kísérné a leányt. Szent szokás ez
6719 3, I | nádor szállást tartott, és a kísérő hivatalnok rohant a nádorhoz,
6720 1, XVI | ért, ismét megfordult a kísérőhöz, ki ennyire fárad ő miatta,
6721 2, IX | isten velünk.~András Pistát kísérte ki; Baltay pedig Bowringgal
6722 1, XI | másik hullát a jó barátok kísérték el hazáig. Leették a szarvasok
6723 3, I | szemétnek szórtak ki. Hagyják e kísértést, - legfölebb annyit tegyenek
6724 3, II | urakat, hogy egy cimbalmossal kísértetik magukat idáig, s már rá
6725 3, VII | viszonzá Kisfaludy a kapuig kísértetve magát, hol aztán azt is
6726 3, VIII | ha olyan emberek vagytok, kísértsétek meg, tömjetek meg egy gyermekfőt
6727 2, XIV | ördögöt feketének mondják, kísértsük meg a rajzot, és minél feketébbre
6728 3, VIII | András lépésről lépésre kísérvén az öreget; de az még mindig
6729 1, XVI | nyitott kapun megállt a Kisfaludyak legjobbik hintója, nem mintha
6730 3, I | kérdi figyelemmel a nádor Kisfaludyhoz hajolva.~- Azt, fönséges
6731 3, XI | hódít.~Baltay hű maradt Kisfaludyjához; András megelégedett önmagával,
6732 3, VII | hiányzik-e valami?~- Hát Kisfaludym itt van-e? (Értsd a könyvet.)~-
6733 2, IX | nagy hintóból először a kisfiú, utána a tanító, végre Baltay
6734 1, XIV | tanító találta el s így a kisfiúnak igen korán tiszta fogalma
6735 2, III | egyszersmind folytatá: hát a kisgyerek hol van?~- Valahol... nem
6736 3, XII | sem értette meg, mivel az Kishez írt leveleiből is kitetszik, -
6737 3, VII | fölolvasásokat és szavalatokat a kisleány mellett hallgatni, hanem
6738 3, VII | az ünnepélyt folytassa.~- Kisnek, a nagynak! - szól ünnepélyes
6739 3, VII | egy zömök embert keményen kisodrott bajusszal, nagy szakállal,
6740 3, VII | üdvözli a hölgyet.~- Éppen Kist keresem, mondja Takács Judit, -
6741 3, V | szaglászott, s nem sokára kisütötte, hogy itt olyan kérdések
6742 3, III | meglátjuk, melyre az ágyút kisütötték. Ez már asszonyi gyöngeség.~-
6743 1, XVI | szemeiben pedig a lélek kezdett kisugárzani, mintha ihletettségében
6744 2, XVIII | magyarázza a gyermek kisugárzó arccal, - mi a költőre sem
6745 1, V | a mentéjéből egy gombot kiszabadítván, mert érzé, hogy rég nem
6746 3, VIII | addig huzakodott, hogy mégis kiszabadult, az ablakhoz állt, de András
6747 1, XV | legelső nyolc embert már kiszakaszták a sorból, és Meddig Józsi
6748 3, XII | érdempénzt, a hátulsók közöl kiszaladt egy surjány legény az utcára
6749 1, XVI | a hágcsók elé állt, s a kiszállónak okvetlenül az ölelésbe kellett
6750 2, VI | hátuljában heverő ember kiszállt, hogy a lovakat elvezesse, -
6751 1, XVI | ló már nem mozdít.~Erre kiszálltak az urak a kocsiból, s amint
6752 2, XIII | következésképpen tőle függ kiszámítani, mikor fog a fejezet végére
6753 3, IV | mondom, hogy nem volt egy kis kiszámítás, mert az öregekben megvolt
6754 3, V | lovasság és tüzérség jól kiszámított mozdulattal egyszerre meglepi
6755 2, XI | tehát nem erőlködünk a kiszínezéssel, menjünk ki a szántóföldre, -
6756 2, IX | félbehagyott dohányt majd kiszívja, de annyira megszállta fejét
6757 3, II | s az ispán szerencsésen kiszívta a pipát, minek a gróf legjobban
6758 1, VII | és amint egyik vagy másik kiszökött a sorból az újítások után,
6759 1, XVII | légy után kapjon vele, s kiszólítsák a többi közül, mintha beszélni
6760 1, IV | egy pár öklözőnek kezéből kiszorítottam a vért, mint egy hitvány
6761 2, IX | gyújtott, hogy a setétséget kiszorítsa a szobából, s midőn a meggyújtott
6762 2, II | véli a gróf; - hanem vagy kitagadja, vagy vele együtt olvas.~
6763 3, V | óra múlva külön edényekben kitálal sziksót, haméleget, szikéleget,
6764 3, III | szerint az ösmeretlen számot kitalálja, s nagyobb igazság kedvéért
6765 2, XV | éppen úgy, mint valamely kitanult prókátor.~Ez jó helyen talált,
6766 1, XVI | táplálékot nem nyer.~Gróf Dunay kitárá már a papírt és szavalói
6767 1, IX | könyv, mely e tündérkertet kitárná előttünk!~~
6768 3, VII | egy darab időig rendesen kitartá a nagy pauzát, s aztán ment
6769 2, XII | már harmadszor megnézte, kitárta az ajtót, és nagy figyelemmel
6770 2, I | esztendeig tart el?~- Hát ha kitartaná valaki, eljönne Keszthelyre?~-
6771 3, II | előteremteni csak egy nagy embernek kitartó szorgalma tudhatta.~A vendégek
6772 2, XII | felé, honnét Csapó úr éppen kitekintett, és bevárta az alispánt.~-
6773 2, XVIII | annyit adok, amennyi tőlem kitelhetik.~- Ennyi mégis sok lesz,
6774 1, XVII | az ellenség vak dühének kitenni nem merném.~Az alispán megrántotta
6775 3, XII | szentegyházba indul, jobbról-balról kitér a sok ember, és még a szentegyházban
6776 2, XIII | Engedelmet kérek egy kis kitérésért, de ezt az olvasótársaságot
6777 2, XVI | nagyságos úr, mondja András kiterítve az oskolai sorozatot, és
6778 1, XVI | nyakába esvén, minthogy az kiterjesztett karokkal egészen a hágcsók
6779 1, XI | megállítja a hat ökröt, ujjait kiterjeszti, hogy az őrmester megtegye
6780 2, XVII | tömeget, a szószéket ma is kitetette, és a hallgatóknak szívéig
6781 2, XVII | tisztelendő úr a szószéket kitétette, s úgy beszélt a népnek.~
6782 3, XII | Kishez írt leveleiből is kitetszik, - mégis mindenki tudja
6783 3, V | sarkantyús csizma a szárazra kitéve ő méltósága mellé, ki egy
6784 1, XV | minden ötödik hatodik házból kitóduló zenehang vezeti el az embert
6785 1, XII | legközelebbi faluban kellett volna kitölteni a huszonnégy órai pihenési
6786 1, XIII | a beszédre, mintha mégis kitöréstől félne.~- Okosan mondja,
6787 2, III | lássék meg, midőn a könyűt kitörlöm szememből; aztán - mondja
6788 3, II | valami vastag orrú tollal kitörölte s a tentavonalak alól alig
6789 3, VII | asszonynak, - mondja András kitörölvén szeméből egy nagy könyűt,
6790 3, IV | közszájon forgott, néhol ugyan kitörött lábbal, ferde nyakkal, hanem
6791 1, V | lócserénél, vagy kölyökkutyán, s kitört a háború újra s addig citáltatták
6792 1, V | összekerülnének, minden prókátort kitörülnének a pörből, aztán vége lenne
6793 1, IV | kézre benneteket, - mondja kitörve többedmagával; de mielőtt
6794 3, V | most is. - mondja Baltay, kitörvén belőle a régi bizalmasság.~-
6795 3, VII | között olyanképpen vezeti a kitüntetett fiút, mintha mutatóba vinné.
6796 2, II | könyvvel! - mondja a fiú kitüzesült képpel, éppen midőn András
6797 3, X | megszégyenlé, s ámbár ezreknél kitűnőbb volt, egyetlenegy gondolatra
6798 1, VII | most is mondom, hogy ennél kitűnőbbet rég ittam!~- Béka terem
6799 3, III | magamnak válogatom, s gazdáim kitűnők.~- De meg is érdemled, hogy
6800 2, VIII | ritka tudománya nagyon is kitűnt; mire a gróf azt mondja
6801 2, XI | tudósítva lőn, minden fiókból kiürítette a pénzt, csakhogy meglegyen
6802 1, IV | egyik a másik szemét könnyen kiüthetné.~- Talán megférnél egy helyben,
6803 1, VII | lökésben van, még akkor is kiüti ellenfele szemét, ha a konstábler
6804 1, IV | ha aztán az egyik szemet kiütik, az a kérdés: szabályosan
6805 1, XVII | volt, hanem azért mégis kiütött a háború, és csak azt szeretném
6806 1, IV | kérdés: szabályosan volt-e kiütve?)~- Becsületesen van! -
6807 2, IV | még a bőréből is szívesen kiugranék, ha valaki éppen belekívánkoznék.~
6808 1, V | szokott; pedig szívesen kiugrott a kapun, s néhány óráig
6809 2, IV | közöl a maga részét ő is kivághatná; most csak azt nézzük meg,
6810 2, I | levő mogyorófapálcát is a kivágott sűrűből maga húzkodta ki, -
6811 2, I | harmadik, - láttam is, mikor kivágták itt a város alatt, mert
6812 1, IV | s a legkényelmesb helyet kiválasztá magának, hogy embereit,
6813 3, III | eddigi szédelgés helyett kiválaszták a legegyenesebb utat a dűlők
6814 3, VII | jöjjenek utána, hogy amely ágat kiválasztanak majd, rögtön kivehessék,
6815 3, VII | Festetics, három szálat kiválasztván kiásás végett, de Pista
6816 3, V | csonka munkáért; hanem az kivallotta, hogy Imre úrfi dolgozott
6817 2, XI | badacsonyi nyugoti oldalból kiválnak azok a hegyek, melyeknek
6818 3, VII | hogy a szükséges szálakat kiválogathassa.~Pista hátraintett, hogy
6819 1, XIV | a tanító úr ezen a napon kiválólag sűrűn osztogatta a poflevet, -
6820 3, XII | aljasul el.~Ma talán többet kiván tőlünk a világ? meghiszem, -
6821 1, VII | a gróf olyan, ki a bácsi kívánatának meg nem felelne, lévén tetőtől
6822 3, II | intézetbe járjon, azonkívül kíváncsiak közül is akadt ember, ki
6823 2, XII | embernek való. Az alispán úr kíváncsian vizsgálódik szerteszét s
6824 1, I | meg az előbbeniek közül a kíváncsibb, - olvastál már sokat?~-
6825 2, XIII | hallják, - náluk több a kíváncsiság, vajon mitől süllyed el
6826 2, I | helyben áll, s midőn Baltay kíváncsiságból a kőhalmaz közé ment, akkor
6827 2, XVII | látott meg a vicispán? - kíváncsiskodék a herceg.~- Amit legkevésbé
6828 1, IV | mert mint észrevettük, kíváncsivá lőn megtudni magyarázatát
6829 3, III | összezavarodjék.~- Hát én mi jót kívánjak? - kérdi háta mögött egy
6830 3, XII | tőlünk a világ? meghiszem, - kivánjon szorgalmat, - ezt értem,
6831 1, III | vagy a másik belebb ne kívánkoznék, s aki tán rendbe akarná
6832 2, VI | szükség.~- Aztán háborúba kívánkozol még most is? - kérdi az
6833 2, VI | megkérni; de még köszönetet sem kívánnak érette, oly szívesen adják
6834 2, XVII | jó barátjának csak utolsó kívánságát teljesítheti; örömében pedig
6835 1, IV | hasonlóképpen minden jó kívánsággal van, azért izeni is, hogy
6836 3, III | érte a többi, s ha a sok jó kívánságnak egy harmada haszonba menne,
6837 1, XVI | mutatni, s minthogy ők mindent kívántak látni, az egyes szobákba
6838 2, I | volna a bort, azt aztán kívánták volna egészségére, és ha
6839 3, IX | anyjuk, - talán módi-fejkötőt kívántál meg nagyon, hogy úgy apróra
6840 2, IV | ideje van, hol áldozatok kívántatnak, hol azonban az áldozatot
6841 3, V | szeptemvir, - mi már rég kivástunk, most már ezeken a sor.~-
6842 2, II | mert mondja, hogy nagyon kivedlenek a magyar szokásból, - ezért
6843 1, XVII | embert paraszt-formájából kivegyék, s a francia fővezér katonának
6844 3, VII | kiválasztanak majd, rögtön kivehessék, maga azonban ment a szőlőtőkék
6845 1, IV | vagy vásárra, hogy kedvére kiverekedje magát.~(Bowring úr egybefont
6846 3, IV | Imrét fölébreszté, hogy kiverje szeméből az álmot, mire
6847 3, VII | mi lenne akkor?~- Akkor kivernők a franciát, öcsém - mondja
6848 3, VIII | küldött rózsát, mit Imre kivesz, s mellére tűz fel.~A lány
6849 1, I | csak a két magyar látszott kivételnek a sok ember közül, mintha
6850 3, V | Ráér még!~- Most mindjárt kivetem az esztendő számról, - okoskodik
6851 3, II | s uram fia, még azt is kiveti a számvető táblán, hogy
6852 1, XIV | Ejnye, te rossz kölyök, de kivetkőztettél mindenből, - mondja némi
6853 1, IV | hanem mivel rajtuk nincs mi kivetni való - nagyságos uram, bíz
6854 1, IV | másik fejbe vert embert kiviszik a kúthoz, hol addig mosogatják,
6855 1, VII | lelt föltett szándékának kivitelére, s alig várta, hogy a hercegnél
6856 3, VI | míg azt egykor csakugyan kivitte.~Lassankint összecsődűltek
6857 1, XVI | nógatás után a mélyedésből kivitték a kocsit.~- Köszönjük úri
6858 1, XV | pillanatig ragyog.~A zene hatalma kivívta birodalmát, - a négy hallgató
6859 1, XVI | most már egészen helyen kívülinek vélték a kérdezgetést; azért
6860 1, VII | András!~- Hallom! - kiáltja kívülről a hajdú, mintha azt akarná
6861 2, XIV | gondolni, azaz, nem osztja föl kliensei közt a veszteséget, hisz
6862 3, IX | megszokott módon, hogy a kliensek valahogy azt ne gyanítsák,
6863 1, XIII | asszony, letevén varrását a kőasztalra, - nem kínzom tovább, megmondom,
6864 1, V | hogy a kegyenc nem valami kóbor erdei vad, hanem emberek
6865 2, IV | hogy a válság órájában a kockán fiai sorsát nem lökte-e
6866 1, XIV | lévén, semmit sem akart kockára tenni.~- Már elmegy, András
6867 2, VIII | mertek egy-egy látogatást kockáztatni, s így a keszthelyi szellem
6868 3, VII | elkíséré a vendégeket egész a kocsiig, aztán pedig visszament
6869 1, XVII | elpusztulhatott, s mire a gyűlés után kocsijához ment, az egykori csúszómászókból
6870 3, XI | tehát hazamenet.~Pista kocsiját a fiatalabb urak foglalák
6871 1, II | megláthassák, aztán megindíttatom a kocsikat Enyingre, hol az én jobbágyaim
6872 1, VII | akar menni, akkorra már e kocsikerekeket a pajtába zárjuk.~- Ez megmarad
6873 2, XVIII | legyen, midőn a vendégek kocsikra ülnek.~- Csak itt maradjon
6874 3, IV | lőn a társalgás: mert a kocsikról leszedett pincetokok tartalma
6875 3, X | értünk, hisz utóbb már a kocsiládákat is lecsavartam és a hóba
6876 1, VII | öregebb Baltay lenn állt a kocsinál, hogy a lovakat szemlélje,
6877 2, VI | embert, hogy néhányszor a kocsioldalhoz ütődék, mire a gazdag természeti
6878 1, XVI | alig teszi be az ajtót, kocsirobogást hall, és egész kíváncsisággal
6879 1, XVI | boldogtalan! - kiált saját kocsisára, - hát ez a Griff vendégfogadó?~-
6880 3, X | utasoknak, a gróf pedig kocsisával a törésen ballagott, s mire
6881 2, VI | bizony! - mondja Pista, a kocsisba kapaszkodva, ki folyvást
6882 2, I | vidéknek ezen részén úri ember kocsisfogadáskor azt kérdezte először is:
6883 1, XVI | tréfála az öreg, - hátha a kocsisok a sok között összetévesztették
6884 1, XIII | per Deos immortales, a kocsisom miatt sem beszélgethetnék
6885 3, X | aggódva kérdé a bejövő kocsistól:~- Jó barátom, nincs széna
6886 2, II(6) | Dunántúl annyit tesz, hogy a kocsiútnak egyes mélyedéseit úgy kikerülni,
6887 3, IX | minduntalan kinéz, mert ha kocsizörejt hallott, mindannyiszor azt
6888 1, XVI | nekem parancsolatom van, a kocsmából minden jóravaló vendéget
6889 1, XVII | kanizsai és zalaegerszegi kocsmákban egymás hátán hevertek a
6890 1, IV | hangon kíván jó napot a kocsmárosnak, s olyanformán néz körül,
6891 1, IV | Bowring pedig azt kérdi a kocsmárostól, ki a bormérőbe visszament:~-
6892 1, IX | Londont földurrogatni valami ködös éjszakán; most azonban hamar
6893 3, XI | boldogsága félretolta az utolsó ködöt is.~Alkonyatkor utolszor
6894 1, XIII | tehát olyankor majd csak köhintsek, magnifice domine?~- Jól
6895 2, IV | könyvében, hogy midőn a kölcsönös számvetésben elhibáznák
6896 1, IV | tisztaság szokatlan méltóságot kölcsönzött a választott magas alaknak,
6897 1, VII | lepjen meg.~- Egy fillért sem költ erre az én szomszédom, herceg
6898 1, XVI | pedig apja mellé, s így költék el az estebédet hárman,
6899 3, III | Ünnepélyeket rendezünk,... az írók költeményeiket fogják felolvasni, növendékeim
6900 2, XI | választottátok.~Korrajzot írtam; költeményt írhatok, ha tudok; de némely
6901 2, XIII | tesznek, vagy bolond nevedet költik és elvesztél, ha az ég csodája
6902 3, VI | legközelebbi félévre? mennyit költött el és mire?~- Itt van kedves
6903 3, III | mondja Etelka egészen a költőhöz szorulva, s esdő tekintetét
6904 2, I(4) | Vas Gereben itt költői szabadsággal helyezi a petendi
6905 3, VII | foglalatosság jutott, hogy a költőknek és szavalóknak koszorúkat
6906 3, XII | a mellére, hogy az nem a költőpénz közé való, s milyen szépen
6907 2, XVIII | kisugárzó arccal, - mi a költőre sem téveszté el a hatást,
6908 3, VII | éljenekkel üdvözlé az ünnepelt költőt.~Visszament az ünnepi sereg
6909 3, XII | elragadá, s korrajzoló helyett költővé tette.~Igenis, a természetes
6910 1, III | hajdúhoz, - ha még aludnék, költsd fel, - ennél lesz számodra
6911 2, XV | házamat odaígértem. Ami eddigi költségeit illeti, azokra nézve adjon
6912 2, I | lakószoba, ezeket saját költségemen tartom.~Az építőmester bámulva
6913 2, XI | minden ilyen ember a megye költségén jelenjék meg, és hacsak
6914 2, XIV | azt cselekszi; mert a sok költséget bolondjában nem akarná megtenni;
6915 2, XI | melyet a gróf temérdek költséggel építtetett föl, s ezen hordozá
6916 2, IX | fogjon kend Baltayt, ha ezt a kölyket is elemésztik.~- Ejnye de
6917 3, III | nem állhattam; hanem a sok kölyköt rendbeállítottam, az 1-ső
6918 1, V | valamelyik, vagy lócserénél, vagy kölyökkutyán, s kitört a háború újra
6919 3, III | csináljak? Esze hiszen volna a kölyöknek, aztán tanulni is szeretne;
6920 3, III | ökröket is kell venni, hát a kömíveseknek, meg a téglavetőknek, hisz
6921 2, XIII | összehordván~Harcaik egy rakásra,~Könny gördülve agg szemökből,~
6922 3, VII | az ízét éreztem annak a könnycseppnek, mintha nem volna olyan
6923 3, XI | összeszámolt volna a világgal, könnyebbült kebellel piszkálta az izzó
6924 2, XVII | egyetlenegy ember, kinek könnyei ki ne csordultak volna,
6925 3, I | csinálnak, hogy kevesebb könnyek csordulnak ki láttára, mintha
6926 1, XIII | stb.~A Berzsenyi-féle dal könnyekre fakasztá Baltayt, s midőn
6927 2, XI | bizonyosan magunk is csak könnyezgettünk volna.~Büszke népe a tündérpalotáknak!
6928 1, VII | ő mértéke szerint nagyon könnyűnek találta, s az öreg nem annyira
6929 3, VII | vinné. Még mindenki ünnepi köntösben van, s az egyik teremben
6930 2, XVIII | karjába kapaszkodó fiút könyökével érinté, s midőn Kisfaludy
6931 1, IV | Hozzám ne értesd többször a könyöködet, mert aztán előkérheted
6932 2, I | később egyik téglahalomra könyökölve hallgatja őket, s midőn
6933 1, IV | minthogy a béres is már könyökre támaszkodék, a két kéz olyan
6934 2, I | csavargott, sok pénzért, sok könyörgésért; mert aki civakodott, napestig
6935 2, II | Rajta van az írás? - könyörgöm átossággal.~- Magam írtam
6936 3, V | Várj már egy kicsit, hadd könyörögjek is legalább!~- Nem tudom
6937 3, VIII | gondoltam, hogy majd a leányok könyörögnek, - pedig bíz azok a faképnél
6938 1, IV | hogy oly sokáig kell érte könyörögnünk!~Mise után szétment a búcsú-nép,
6939 3, V | veszed öcsémet?~- Mégis könyörögsz! - neheztel a szeptemvir, -
6940 3, X | kinyújtóztathat kend!~András nem bírta könyű nélkül megállni az öregúrnak
6941 3, III | gyermekként sírva némán állt, könyűi sűrűn folytak le barna selyem
6942 3, X | kendőjéért nyúlna, hogy könyűjét letörülje, oldalzsebében
6943 2, XVII | adott, a jó lelkű ember még könyűre is fakadt bánatában, hogy
6944 2, XIII | következik, - bejő, - a könyvbe tekint, elpirul, mosolyog,
6945 1, VII | tán ráfogod, hogy valami könyvcsináló különb ember, mint más.~-
6946 2, II | Aztán van még több ilyen könyve is?~- Van fiam, csak győzzük
6947 2, XVII | református atyánkfiának könyvébe, s abból akar imádkozni.~-
6948 2, VI | Kajári Pistának!~Végig nézi könyveit a főorvos, végre megleli
6949 3, II | könyvet kérne attól kit ő könyveivel annyiszor kigúnyolt - és
6950 2, XVI | gombóc itthon is van, hanem a könyvekért.~- A kellene még, hogy a
6951 3, X | hajdú.~- Nekem ez imádságos könyvem! - bizonykolja az öreg,
6952 1, I | olvastál már sokat?~- Minden könyvemet végig olvastam, pedig van
6953 1, VII | olvassa, képes elmenni a könyvíróhoz a földgolyó ellenkező oldalára
6954 1, I | Ekkor értek a Jasper-féle könyvkereskedéshez, mely abban az időben már
6955 3, IV | olvasott többet ennél az egy könyvnél, de azt aztán úgy tudta,
6956 2, XIII | s ezen olvasási módban a könyvön két igen furcsa jel marad,
6957 1, I | hát ilyen szenvedélyes könyvolvasó, mint te, - ki még az álmoskönyvet
6958 3, II | nagyságos urat hívja enni a könyvtárból, ő pedig még mindig leste
6959 3, II | a makacs embert, mikor a könyvtári molyoknál is mohóbban kapja
6960 3, II | látván az öreget, midőn az a könyvtárnak ajtaját maga után húzta,
6961 3, II | minden szobába benyitott, a könyvtárra szolgáló emeleti karzatra
6962 3, I | kíséret, s a nádor fehér köpenyegében áll a Ménfőig nyúló táborhoz
6963 3, V | elejtés, szék adás, vízhordás, köpönyeg feladás mind igen alkalmas
6964 2, XI | hull alá, s a nádor fehér köpönyegben lépdel azon a barázdán,
6965 3, III | tizenkét ember, némelyikről - a köpönyeget akarja lekapni a szél, de
6966 2, XVIII | hol az őrnagynak szürke köpönyegét látta, kiváló gondoskodással
6967 2, IV | falják a zabot, mit a gazda köpönyegszárban vetett eléjök, s a virgonc
6968 3, III | Az apa és anya családi körében ki nem ment gyermekei közül,
6969 1, XVI | sétált, hogy Kisfaludy úr köréből el ne távozhassék, s együtt
6970 3, III | verébfiút, s ott az orra, ott a körme, mint bármely ragadozó állatnak,
6971 2, XV | nagyon megszorult az orvos körmei közt, és nagyon megörült,
6972 1, VII | minden ember megtesz, hogy körmeit nem hagyja kinőni, mint
6973 1, IV | összehúzódnak; hiában, az oroszlán körmeivel születik, és jól esik, ha
6974 3, IX | alkalmatlankodni, tehát mivel a pör Körmenden került meg, végre oda kívánt
6975 2, XIII | annyi ideje, hogy vékony körmével a mondat közepén egy jelet
6976 3, XII | Peter"-ek, kik olyan hosszú körmöket viselnek, hogy egy egész
6977 2, XIII | rántson. Odább mehetünk, a körmölés ritkábban fordul elő, akkor
6978 2, I | Van bizony, - még pedig körmös legény, azaz hogy én vagyok
6979 1, I | a nyakába, honnét a bőr körmöstül lóg le, s lépés közben a
6980 2, XV | tökéletesen megnyerte mind a környékbelieknek, mind az alispánnak becsülését,
6981 2, XI | hogy a főherceg nádor a környékben levő elbocsátott és rokkant
6982 2, I | nyugodtan ment odább.~Keszthely környéke még abban az időben egy
6983 3, VII | uram, koldus pedig nincs a környéken, mert a méltóságos gróf
6984 2, I | hallgatózni ment ki.~Keszthely környékén az ács és kőműves legényeknek,
6985 1, V | asszony, megnézte a ház környékét, mely mindenütt oly tiszta
6986 3, I | tiszt az osztályparancsnok környezetéből.~- Akad nekem még itt dolgom, -
6987 2, II | megérkeznék, és hogy a gyermeknek környezetéhez több bizalma legyen, a nagyságos
6988 3, I | rút sebeket, azt mondja környezetének, mely a francia kiáltványok
6989 2, XVIII | is odaadja.~Meghatotta a környezetet a háziúrnak lelkesedése,
6990 3, XII | gátolhatták életmódjukban, környezetökben, majorjaikban minden állapotra
6991 2, XVIII | a megyei alispán díszes környezettel őt is megkereste, hogy vagyonához
6992 1, XVI | elkerültem volna, s ha teremtő körödből nem hoznám magammal egy
6993 3, III | neki, - vitatja a nő, - egy körömnyit sem sajnáltam volna, hanem
6994 1, XVII | másnak, ő pedig azt állítja körömszakadtáig, hogy az a huncut újságíró
6995 2, X | Andráshoz ment, ki némileg a körön kívül állt, s az egész beszélgetésnek
6996 1, IX | csalitok között egy barnás körrajzot látott megmozdulni, mit
6997 3, III | mindenik megkeresvén azt a kört, mely lelkével rokon vala.~
6998 2, I | volt a vármegye sommal, körtével, almával és disznólapuval,
6999 1, XI | megkérdezték, mi járatban volna, a körülálló cselédeket kérdé sorba a
7000 1, XVII | beszélgetésben jó hangosan mondja a körülállóknak, hogy egy francia proklamáció,
7001 3, VII | nyájassággal vőn búcsút a körülállóktól, s aztán Keszthelyre hajtatott,
7002 3, III | ez nem ma történt, hanem körülbelől harmincnyolc évvel ezelőtt,
7003 1, V | meg-meglódult, és átnyargalá a körüleső tért, vagy aztán megjuhászkodva,
7004 1, XII | vágott, s a víg pajtások körülfogák a gyönyörű újoncot, hogy
7005 1, VII | tágított, - s ennek maga körüli meggátlására tartotta ő
7006 1, XVI | utóbb szörnyű lépésekkel körüljárván a szobát, egyszersmind ujjaival
7007 2, I | már, hogy az egész várost körülkerítteti a gróf.~- Nem tudnám miért? -
7008 1, VII | gyertyavilágot látott.~E körülmény szinte különösnek tetszik,
7009 1, X | öntudatlanul mint a másik, mintha e körülményben keresné a véletlen nagy
7010 3, VII | sokoldalú figyelmével, saját körülményeiről kezdett beszélni a két jeles
7011 2, III | hamarjában megösmertette a házi körülményekkel, hogy tudja magát mihez
7012 2, XVIII | okra, hanem az elválási körülményekre célozva mondja, - láttam,
7013 2, II | pöröl, elhatározta, hogy a körülményekről még ma tudósítani fogja.~
7014 2, XV | az orvost, hogy Baltayt körülményesen tudósítsa, hogy ha már Galiba
7015 1, VII | nehéz szívvel gondolt azon körülményre, hogy a lánc nem is végén,
7016 3, V | ülőhelyében bizony ráért körülnézegetni, tehát ezzel ölte az időt,
7017 2, III | Már az ő szeme megszokta a körülnézést; és rögtön észrevette, hogy
7018 1, XV | és lenni ember a földön, körülnézni a csillagos eget, mely nem
7019 3, VI | helyét.~Megjött a vendég, körülnézte a látnivalókat, gyönyörködött
7020 2, V | mondja Pista, a lovat körülnézvén, s midőn már egészen veszélyen
7021 3, III | háziasszonynak, hogy vendégeit körülnézze, s így a költő lassankint
7022 3, IV | korábban indult el, hogy körülnézzen Pesten alkalmas szállás
7023 3, IX | adhatnának neki.~Meggyúlt körülötte a föld, s mindinkább kisebb
7024 1, I | bolondjában magyar is van körülöttünk, bizony megröstellném, ha
7025 1, III | gyönyörű gazdaságot, mely körülövezi; s a jó módnak olyan fészkévé
7026 2, XII | is észrevett, és még egy körülpillantás után megcsinálta a lábvakarintást,
7027 3, VII | mindaddig tartván, míg a fát a körülrakott földtömeg saját gyökerén
7028 3, VI | melyek a termény-fiókokat körülszegélyezék.~A jó lassan haladt, de
7029 3, VII | megszokottnak, hanem az öreg körültapogatódzott, nem hiányzik-e valami?~-
7030 2, X | már járni tudott, némi kis körültekintés után Andráshoz ment, ki
7031 2, XII | mehessen.~Míg az alispán úr körültekintett a teremben, hova oly nagy
7032 2, XV | Annál jobb! - mondja Galiba körültekintvén a házban, hol eddig konvencióból,
7033 3, VII | maga is néma maradt, mi a körülülőket valamint az egész hallgatóságot
7034 1, IV | tisztelendő úr asztalát sűrűn körülülte a vendégsereg, csak egy
|