10-arato | arcan-belen | belep-ceger | celba-dugja | dugok-elkes | elkev-enged | enges-fejle | fejlo-foga | fogad-gyert | gyijj-heged | hegya-indul | indus-karok | karol-kifol | kifor-korul | korun-leany | leaso-lugas | lusta-megha | meghi-megte | megti-muves | muvet-oltoz | olunk-panas | pandu-rekom | remeg-suruj | sybil-szive | szivf-telje | telle-udvoz | ugete-vasme | vasra-vonna | vono-zuhan
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
7035 3, VII | azonban egyenkint fölhordani körünkön kívül esik, hanem mégis
7036 1, X | Akkor ajánlanám, - mondja a körvadász - maradjon belül a körvonalon,
7037 2, V | a két lovast is, melynek körvonalai a merev állásban nagy nehezen
7038 1, X | körvadász - maradjon belül a körvonalon, hol bizonyosan nagyszerű
7039 1, XVI | gyalog mennek be.~- Hová kössek be? - kérdi a kocsis.~-
7040 1, XII | virágnénémasszony, hogy bokrétába kössék! - mondja az őrmester. -
7041 1, XV | tudjuk elkerülni egymást.~- Köszönd - mondja a szabados - hogy
7042 2, VII | ott - mondja a főherceg.~- Köszönet, fönséges uram, - egész
7043 2, VI | az árát megkérni; de még köszönetet sem kívánnak érette, oly
7044 1, XVI | mondja, kezét nyújtván szíves köszönetül, és toldalékul hozzáteszi:~-
7045 3, VII | dicsekedés, vagy igen alázatos köszöngetés volna, - hagyjuk tehát őket,
7046 3, VII | elmúlta után részben neki köszönhetjük.~Az akkori dunántúli írók
7047 1, IV | múltkori asszony - hogy köszöni kelmednek jó akaratját, -
7048 2, XIII | gördülve agg szemökből,~Igy köszönték egymásra:~Adja Isten, hogy
7049 1, XI | jól tudja, hogy vissza nem köszöntenek neki.~Addig-addig járta
7050 2, III | koronára, amit neki András a köszöntés végén még kívánni akart.~
7051 3, III | midőn a gyönyörű gyermeket köszöntésével elfogadá, - az egykor és
7052 2, XVII | utána Baltay, fölébredvén a köszöntésre, azután pedig rendelést
7053 2, III | hanem elmondá az egész köszöntést, s midőn a mennyei koronát
7054 3, VII | elmenők nagy figyelemmel köszöntik, környezete sohasem fogy;
7055 1, IV | hallottam, odább "Gaud Morj"-jal köszöntöttek, valamivel tovább pedig
7056 1, I | hogy én is kalaplevéve köszöntöttem.~- S elfogadta?~- A legnyájasabban; -
7057 2, III | András már fölérve, - és köszöntve a nagyságos urat, elmondván
7058 1, IV | már ezt a dolgot, hogy nem köt ki velük senki, tehát kénytelenek
7059 1, VII | lehetőleg utána nyargalt, de a kötekedő állat bármennyiszer megállt,
7060 3, V | mondani?~- Tudom! - mondja kötekedve az öreg, nem bírván leszoktatni
7061 2, XII | mit a levéltárnok elhinni köteles. Az alispán hátra tett kézzel
7062 2, VI | hol a sántaság terem?~- Ha kötelesség, ki tehet róla, - ha nem
7063 1, XVII | népfölkelésnek tartja, s én emberi kötelességet teljesítek, ha kimondom,
7064 1, VII | nem most mondta el kend a kötelességét? - pöröl az öreg, - hát
7065 3, VII | melyet megőrzeni szent kötelességünk, hisz ha szomszédból kértük
7066 2, XV | a titoktartás többé nem kötelezi, - de még a lovakat is visszaküldi,
7067 3, III | éppen ott nincsen, mert köténye zsebében van, addig a nagyságos
7068 2, VI | marasztom! - mondja a lány kötényébe takarván el a többit, mit
7069 2, VI | akkorra már nénémasszony kötényét addig nyomkodta két szeméhez,
7070 2, XIII | porcióval Sümegen, megírt egy kötet verset, de nevét nem meri
7071 2, XVIII | Himfy szerelmeinek első kötete: "A kesergő szerelem" megjelent,
7072 3, XII | mely e fonaleregetést három köteten keresztül végig várni tudta.~
7073 2, I | mind?~- Majd a mi orrunkra kötik - véli az első.~- Tudom
7074 3, II | mindjárt.~- Bolond ember, mért kötnélek föl?~- Azért, hogy nem mentem
7075 3, XI | hogy a tolvajt fel szokták kötni, - ő megtette a magáét,
7076 1, IV | kaphassanak, most idáig csak kötődnek; - végzi be a kocsmáros,
7077 2, IV | a legénység gondtalanul kötődött egymással az őrtüzek előtt,
7078 1, V | öccsét?~- De majd az orrára kötöm a lánchordtának, - pattant
7079 1, VI | baklóit, jeléül, hogy ismerős kötötte fel.~Az anya meglepetten
7080 1, VI | láttatott, mely a szalagra kötötten hintázá baklóit, jeléül,
7081 3, XI | szántszándékkal esett el, mindegy: kötözd meg. - Ha ló lenne, s a
7082 2, V | másik is hasonlóképpen lábát kötözgeti.~Midőn a kanyarodásokon
7083 1, V | akarnám másnak a nyakába kötözni, ha tán háztól kérve is
7084 1, VII | Mintha csak ősi épület köveit lopnák meg, oly szentségtelenné
7085 2, I | hogy az összehalmozott kövek közt járkál egy meszes ruhájú
7086 1, IV | fürgedi pusztán kezdődik oly kövéren, hogy néhanapján a búzakalászt
7087 2, XVIII | elpirulva.~- Kedves fiam, - kövesse bátyja nyomdokait, - mondja
7088 2, XV | tegyek; hanem ügye mellett kövessek el mindent.~- Ezt értem!~
7089 1, XI | úgysem igen volna hajlandó, kövessük inkább a bérest, kit amaz
7090 3, VII | vigyen mindenik egy darab követ egy rakásra, s meglátják,
7091 1, XVI | és Granville rendkívüli követek a londoni udvartól, Bécsnek
7092 3, III | mondja az öregebb hölgy némi követeléssel, s a kislány temérdek csók
7093 3, XII | vetjük bizalmunkat, sőt attól követeljük, hogy a jelen átalakulás
7094 Mon | már nem filléráldozatot követelünk, az irgalom koldusfalat,
7095 2, I | elérünk barátom, - hanem most követem tanácsodat, s minthogy éppen
7096 1, IV | hogy így tetszésük szerint követhesse a pusztaiakat, kik különvált
7097 3, III | egy keserves bekezdés után következék a "Cserebogár, sárga cserebogár" -
7098 3, VII | A jutalomosztások után következének a szavalatok, azután pedig
7099 1, VII | mondja a gróf szörnyű következetességgel.~- Azt már én sem teszem! -
7100 1, IV | kocsmáros félvén a rosszabb következménytől, megsúgja Bowring úrnak,
7101 1, III | kért fölvilágosítást, mi a következőből állt:~- Kegyelmes uram,
7102 3, X | írását, melynek hiányzó sorai következők valának:~A végóra nagy későn
7103 3, I | neki a haditanács, mely következőkép okoskodott:~- Itt árverés
7104 2, IV | felolvastaték a napi parancs, mely következőképen szólott:~"Amely ezred a
7105 1, XII | a jobbat, s olyan szépen következtek el egymástól, mintha néném
7106 2, XIII | közepére esik: ebből bátran következtethetjük, hogy ez szobalány, kit
7107 1, XVI | elejbénk, milyen szívesen követné az apróbb nemes az olyan
7108 2, V | lehetetlen volt a sereget követniök, hanem a faluban hátramaradt
7109 2, III | szobaajtóhoz ért, az őt követő cselédhez mintegy hátraszólva
7110 3, II | emberek is voltak már, csak követőjük legyen.~Az alatt a fogat
7111 1, XVI | hallá, hogy a jó szándék követőkre talál.~Néhány lépésnyire
7112 1, I | Bowring úr, az angol követségnek egyik jelentékenyebb tagja,
7113 1, VIII | ugrott. Mindegy, a szabados követte a lihegő vadat, s midőn
7114 1, X | nyugodtan, bár reszketegen követték a csapást, - és Bowring
7115 3, I | kérdett - onnét indultam ki, s követtem azon irányt, melyben a franciák
7116 2, XV | buzgalommal, s ha már egy hiba követteték el az ő rovására, de az
7117 2, XVII | álmát, és csak egy hideg kövön áll majd a név, melyet emlékezetessé
7118 2, XI | évet pihen történetünk, s a közbeeső évszakok történetéből egész
7119 1, V | kerülne a dolog, egy vagy más közbejött érdek megállította a feleket,
7120 2, IX | beszélgetni őket minden közbeszólás nélkül.~- Fiam, - mondja
7121 2, III | botránkozott meg a nagyságos úr közbeszólásán, hanem elmondá az egész
7122 2, V | mintha nem volna elkészülve e közbeszólásra.~- Azt hiszik, ha már őket
7123 1, XVI | egyenesre ül, anélkül, hogy közbeszólna; de Csobánc, az árpádvérű
7124 1, XIV | úrfira fordítá szemét, a közelálló parasztgyerek önkéntelenül
7125 1, XVI | öreg - tán uraságod valami közelállója őméltóságának?~- Én legközelebb
7126 2, V | válasszal, s az utolsó csapathoz közeledék, megállván egy századparancsnok
7127 2, XI | elfogadják, remegve várták a közeledő napot.~Végre Szapáry levele
7128 1, IX | dámvad szökött fel a szekér közeledtével.~Feléjük csapott az ostorral
7129 2, X | vette észre, s Andráshoz közeledve mondja:~- Lássa, András,
7130 3, XI | mely fához mérve mindinkább közeleg s néhány óra negyed múlva
7131 2, V | meg előttük az üteg oly közelgésre, hogy a kartácsolás ideje
7132 2, XVIII | öregúr pedig mindinkább közelgetett, s édes örömmel telt meg,
7133 3, I | beszélgetést, minthogy a fővezér közelgett, s mindenkinek saját helyére
7134 2, XVIII | vitte a beszédet.~- Megint közelít a francia! - kezdi az alispán.~-
7135 1, VIII | mindig látja a vadat, és csak közelléte bírja odább rezzegetni.~
7136 1, XV | megállapodának, nehogy az elsőket közellétükkel zavarják, s minthogy különben
7137 1, IX | egy lépést távoznék el a közelségből, hanem elhaladtatja maga
7138 1, IX | hatalma, a szörnyű tömegnek közelsége több mint félig eloltá a
7139 2, XVIII | mi az ilyen nagy embernek közelségéből kiárad.~Kisfaludy leült,
7140 1, IV | könnyű fogat beért a birtok közepébe, hol egy négyszögben képződék
7141 2, XVIII | emelték.~A csatazajnak kellő közepéről nem hozott senki zöldebb
7142 1, V | mondja az asszony elfogván közepét a szónak, - ezt vigyázva
7143 3, XII | egészben véve számosabb mívelt középosztállyal bírt mint bármíly más tartomány,
7144 3, IV | egész számadást, aztán úgy középtájon beleírtam: subickra kétezer
7145 2, V | félhold formában, úgy, hogy a középtest érintse meg az erdőségeket,
7146 2, XVIII | hazában, s a nagy ösmeretlen közfigyelem tárgya vala."~A második
7147 1, XVI | magasztos hazafiúi szellemétől s közhasznú intézeteitől akkor még fénylő
7148 3, XII | civilizációnak azon értelmében kell közibénk jőni, hogy erkölcseinket
7149 1, VII | szemét, ha a konstábler botja közibük nyújtózkodik; de a béres
7150 3, VI | István.~Ekkor a nádor röviden közlé Kisfaludyval, mi körülmények
7151 3, II | őrnagy megismerve egykori közlegényét.~- Akasztasson föl a nagyságos
7152 1, VII | néhány nappal előbb egy közlemény elfogadására kéré meg a
7153 3, V | hogy az öregúr e fontos közleményeket aranyhalmazzal méri vissza,
7154 2, XVII | hagyott részét annak idejében közlendjük, tehát türelemért esedezünk,
7155 3, VII | mondja Takács Judit, - valami közlendőm lenne.~- Titok? - kérdi
7156 1, XVI | vendéget, mit akarna vele közleni olyat, mit ő kincsnek fogna
7157 3, VII | társaságtól, hogy a bizalmas közlést meghallhassák, s amint a
7158 3, XII | közlött dolgok nagy részét közlésük után tudtam. Herceg Battyhányi
7159 2, II | hogy olykor a gödrös utat közletni6 kell. Aztán az a mi jó
7160 3, XII | annál inkább, minthogy a közlött dolgok nagy részét közlésük
7161 3, XII | képzelné, hogy a magyar köznépnek természetes esze minden
7162 1, XVI | meg, egyszersmind veled is közöljem, ha rám is azon lelkesítő
7163 1, XVI | magamra vállaltam, hogy veled közölni fogom.~A két gróf fölsietett
7164 3, V | s a nemeslelkű férfiú közölvén a dolgot, könnyen átlátta,
7165 3, I | reverendissime, ahhoz semmi közöm, - de én mit csináljak?~-
7166 2, VI | kocsira vele!~Ez akkor igen közömbös dolog volt, tehát a válság
7167 3, III | jobban mint most, de e közön az engedelmesség és fegyelem
7168 1, XVII | megszólamlanék valaki a közönségből, egy irat ment kézről-kézre
7169 1, IV | jó éjszakát kívánunk mind közönségesen! S ezen szóval eltávozának,
7170 1, XVII | alispán összehívta a megyei közönséget, hogy az aggasztó körülmények
7171 1, VII | különösen a mai világban, midőn közönségünk fölöttébb érzékeny, s minden
7172 2, XII | vele az alispán lépdegélt közönyös tárgyakról beszélvén s minthogy
7173 2, XI | érnek el idáig, - s ha ezt közönyösen nem bírom nézni, ne engem
7174 3, VII | lassan megnyílt, és a gróf is közöttük állt.~Kis még most sem tudott
7175 3, VII | mit előkerült alkalommal közreadott, s ha bár különcsége nem
7176 3, III | a gazdasági mozgalmak a "Köztelekre", az eszmesúrlódások a pesti
7177 3, VII | érzékenyen vette, hogy a köztiszteletű férfi ennyire kerüli, tehát
7178 3, VII | hogy az ő neve nem halt ki közülünk!~- Vedd le a süvegedet! -
7179 2, VI | tetszik, - halottakkal semmi közünk, - rechts um!~- Elmennék
7180 2, I | van, megyek hallgatni a közvéleményt.~- Előre mondhatom, hogy
7181 1, XI | hanem meglát az utolsó közvitéz, midőn karját ellenségre
7182 3, V | Kemnicer-kávéházba, a belváros egy kőfalhoz támaszkodott a mostani Széna
7183 1, V | fogadja, ki ugyan éppen kőfalköznyi távolságra lakott, de mégis
7184 1, XIII | is akarná.~András már a kőfalon hasalt; - mert nem hitte,
7185 2, I | Baltay kíváncsiságból a kőhalmaz közé ment, akkor ébredt
7186 2, I | meghallgassa; azért, midőn a kőhalmazhoz ért, azt mondja az építőmesternek:~-
7187 3, XII | zalai hegyek nem puszta kőhalmazok többé, megelevenedett rajtuk
7188 1, XIII | András már át is hajolt a kőkerítésen; mert már nem hitte, hogy
7189 3, II | elég az hozzá, hogy volt kolbász, volt hurka, - váljék egészségére
7190 2, IV | a magyar mágnástól csak koldulni lehetett.~Még ez érzelemmel
7191 Mon | lenne is, melyet a nemzet koldusainak neveznek; hanem itt az ideje,
7192 Mon | filléráldozatot követelünk, az irgalom koldusfalat, s én nem vágyom a koldus
7193 3, XII | még alább tetszik, egész a koldusig, - mert nálunk még a koldus
7194 2, XVIII | úgy elfajzott, hogy nem a koldust, vagy a zsidót ugatta meg,
7195 1, XI | előttük ballagott; de előbb a kolompot levette, hogy még az se
7196 1, V | vásárkor öt forintot, a komáromi búcsúban tízet, - a kiliti
7197 3, V | ütközetet nyert volna meg szoros kombináció után, hol gyalogság, lovasság
7198 3, III | csókról könyvet írnak a komédiában, mint szomorú históriát,
7199 1, V | aztán vége lenne a hosszú komédiának.~- Kedves urambátyám! megkérdezte
7200 1, IV | mint a szatmári ember a komédiát, midőn a medvét várta, s
7201 2, I | ha valaki gróf helyett kőmíves legénynek nézné, - mert
7202 3, V | a Dunára, a doktorok azt kommendálták neki, ha éppen nem restell
7203 1, VII | mondja a gróf minden komolyabb értelem nélkül.~- Micsoda
7204 1, VI | meglegelte, pedig ez órának komolyságához átkozottul rosszul állna,
7205 3, VII | rövid homlokú, meglehetős komor képű úr válik ki a többi
7206 1, II | hanem itt van! - mondja a komornyiknak egy hirtelen megírt levélkét
7207 2, I | híd van, ott egy foltozott komp csavargott, sok pénzért,
7208 3, III | megvegyenek rajta.~- Ebből komponáljunk ki valamit édes lányom, -
7209 2, XIII | egy egész könyv verset tud komponálni; - ez már isten csodája!~
7210 1, V | oldalán van egy becsületes komposszerátus, azaz, hogy van több is,
7211 1, XVII | fognak, mintha bizony minden komposszesszorátusból ki nem kerülne mai nap is
7212 2, I | elhagyott napjainak, s ámbár a kompra rá nem ülne egy országért,
7213 2, I | Keszthely környékén az ács és kőműves legényeknek, asztalosoknak,
7214 2, I | tanítanak majd.~- Hát a kőművesmajszter mire való?~- No, még ez
7215 2, I | nem kínálkozék, a grófot kőművesnek nézvén, szóba eredtek:~-
7216 1, XII | egészséges hangok érce harangként kondult meg az angol füleiben, hol
7217 1, VII | kiüti ellenfele szemét, ha a konstábler botja közibük nyújtózkodik;
7218 1, XIII | még maradt utána egy kis konstitúció is; - foltos ugyan, hanem
7219 3, III | falu végén, sem földet, sem konstitúciót nem kért; ha nagyon megéhült,
7220 3, III | nyerészkedem a hazafiság kontójára; hanem neked csak megmondom,
7221 1, XIII | minthogy a senior pars kontradikál; hisz ha ez megtörténnék,
7222 2, XIV | diákszó, még a porció és kontribuciónál is milliomszorta szebb.~
7223 2, XV | körültekintvén a házban, hol eddig konvencióból, ezután pedig már tulajdoni
7224 1, V | beszélt olyan emberrel, ki nem konvencióért engedelmeskedik.~- Ennyit,
7225 3, X | mint egy csoda nézett be a konyhaajtón.~- Itt vagyok! - mondja
7226 2, VI | dolog után látott, az anyjuk konyhában és egyebütt talált elég
7227 3, X | itt rántásszag dűlt ki a konyhából?~Az udvarnak közepén állt
7228 3, IX | Ez a szoba pedig az én konyhám, édes feleségem, - vitatkozik
7229 3, X | naphosszat elüldögélt kívül a konyhán a kályha szájánál, s a favágáson
7230 2, XVIII | hozzá, nem is tudom mitől kopaszodott volna meg a többi!... okoskodik
7231 2, IX | fel s alá dobálta.~Néhány kópé már rég mulatta magát azon,
7232 2, IX | mindjárt, ha egy kisdiák kópéságba esik.~- Nojsz, a másiknál
7233 3, VII | ember, mink én, csak délig koplal.~- De tán mégis volna valami
7234 2, XVIII | a szomszédból, vagy néha koplalással győztek, csak a tekintetességből
7235 3, IX | lemenet - ne hagyja kend koplalni azt a pesti urat; amit kér,
7236 1, VII | varjú után kezdene károgni.~Kopni kezdett az a jó patriarkális
7237 1, XIII | odaragadt volna.~Azalatt kopogának az ajtón, melyen belépett
7238 2, VIII | előteremben szörnyű kemény kopogást hall, milyet még parasztcsizmával
7239 3, VIII | szól be András minden kopogatás nélkül, - csak azt akarom
7240 2, IX | asztalra tette, Bowring úr kopogott be az ajtón.~- Éppen jókor, -
7241 2, XII | levéltárig, s a becsukott ajtón kopogtatni kezdett.~- Mindjárt nyitom
7242 2, XII | Csapó úr? - kérdi a herceg kopogtatván az ajtón, mit emez rögtön
7243 1, XII | Tied leszek, tied leszek koporsóm bezártáig.~Az egyszerű ösztön
7244 1, VIII | szabados elbocsátá a két erős kopót, melyek hangos ugatással
7245 3, III | bármely ragadozó állatnak, kopozza meg vele.~Tizenketten csavarognak
7246 1, I | angol még mindig egykedvűen koppantja le azt a nagy talpú csizmát,
7247 Mon | elfeledjen az utánunk jövő kor.~Kelt Pesten, April 9-én
7248 2, XVII | bizalmasan kereshetik meg a kórágynál, hogy búcsúzatlanul ne menjen
7249 3, VIII | kívánkozott vissza érett korának bölcsességéből oda, hol
7250 3, IV | tett ifjabb korában, s ezen korból sok dolgot elbeszélt, hogy
7251 1, IV | embert vernek földhöz, a korcsma ablakain pedig meggyűlik
7252 1, VII | parancsolatjából, mert a korcsmáját zsidónak adta árendába;
7253 2, I | innák, a kőröshegyi zsidó korcsmáros felét elmérte volna már
7254 3, IV | mint az a martonvásári korcsmárostól nem is telik; mert ámbár
7255 2, I | intézetből csináltatott volna korcsmát "Az utolsó garashoz" és
7256 3, X | hisz miért szedegesse le a korhadt fát, mikor egy jó szóért
7257 2, VI | előbb mankón hagyta el a kórházat, s nem tud róla senki.~Ideje,
7258 3, IV | amúgy jó helyen volt az már, korhelypajtások között; s én nem tudtam
7259 3, X | ágyúszónál lehullott róla a korhelység, vére megérzé a dicsőség
7260 2, IX | András is elhallgatott a korholással; hanem hagyta a gyereket,
7261 1, XIII | már minden lépten-nyomon korholom magamat, minden hibát észreveszek
7262 3, IX | tettét úgyis oly gyakran korholta, s e gyámoltalanságában
7263 2, XV | tetszik, ha a becsületszónak korlátja nem akadályozza.~- Barátom! -
7264 3, III | sem ereszté ki kezéből a kormányt s a sok vásott cseléd akármily
7265 2, I | isszák; mert ha innák, a kőröshegyi zsidó korcsmáros felét elmérte
7266 2, III | kedve sem levén azon mennyei koronára, amit neki András a köszöntés
7267 2, III | köszöntést, s midőn a mennyei koronát kívánná, az öregúr záradékul
7268 3, X | elfáradt utasnak.~Pista koronkint megnézte a roskadozó embert,
7269 1, XI | olyan ember, ki az ilyen koros embert megneveti, hogy azt
7270 2, III | adom ám, hogy ne maradjon a korpa a gyerek fejében, hanem
7271 3, VIII | dér, aztán melegíthetünk korpát, zabot, - teszi még hozzá, -
7272 3, XII | nagy emberek" című jeles korrajz mai számában olvasható.~
7273 3, XII | nemzeti önszeretet elragadá, s korrajzoló helyett költővé tette.~Igenis,
7274 3, XII | részemről tettem annyit, hogy korrajzomnak egyik céljaként az irodalom
7275 3, XII | sincsen.~*~Ezen kitérés után korrajzomra vonatkozólag van még nehány
7276 3, VII | sorra eresztvén egy újabb korsót, mit most hozott ki a pincéből,
7277 3, XII | magyar aerát, a civilizáció korszakát vállaira venni.~E korszak
7278 1, XIII | Ez mind megilleti azt a kort, melyben urambátyám most
7279 3, VI | jobbá és lelkesültté tegye kortársait, kiknek a füredi színház
7280 3, XII | szerkezete gyakorolja a kisded kortól kezdve a magyar ember velejére
7281 2, XIV | nyomtatéknak vet a szakácsné kosarába, s ha már éppen az ember
7282 2, I | ragasztják azt a földet, mit kosárban hordanak föl; a legelső
7283 2, I | füvet vetnek, a gróf maga kóstolgatja mind rendre, aztán amelyik
7284 1, VIII | megemlítettünk.~Néhány nap óta kószább lőn a szarvas, a tamási
7285 3, XII | szedett virágból volt egy koszorúja, s egy piros szalagon lógott
7286 3, VII | költőknek és szavalóknak koszorúkat nyújtson.~Mindenki készült
7287 3, VII | bátorítá, hogy a lány a koszorút átnyújthatta, s a fiú Jolánra
7288 1, XVI | szivemet,~S borostyánnal koszoruzva~Viszlek haza hölgyemet.~
7289 3, V | azt meg kellene szegni!~Kótaforgatás, zsebkendő elejtés, szék
7290 2, XVI | hogy a csibe tanítsa a kotlóst. - aggódék Baltay.~- Már
7291 2, VIII | kérdi a gróf, zsebében kotorászva, hol még némi aprópénz volt,
7292 1, XI | Még énutánam meg lehet kotorni a tálat, - katona uram, -
7293 1, XIII | és minden csavargó nem kottyan országos dologba.~- Bizony
7294 1, VII | purgatóriumból.~- Ez az első itt Kovács István uramé, három rovása
7295 1, IV | a tanítón, hajdúkon és kovácson kívül csak béresek laknak, -
7296 3, V | mészéleget, keseréleget, agyagot, kovacsot, szénsavat, és az ég tudja
7297 2, XVIII | ahol a verebeket akarták kővel dobálni, ott is a tekintetes
7298 3, II | kalapba, hogy a benne levő krajcárok ijedten ugráltak ki a kalapból
7299 3, XII | ki azt hinné, hogy egy krajcáron az egész bábossátort megveheti;
7300 3, XII | elég van neki, hanem kér krajcárt.~Meglehet, hogy egy kissé
7301 1, V | nagyságos uram, hanem itt a kréta: egy esztendőre ötven forint
7302 1, V | elébb? - véli a hajdú, a krétát letörölvén az asztalról.~-
7303 2, XVI | 1-ör is kivetette nekem krétával, hogy mióta élek, mennyi
7304 2, IV | feleli Festetics.~- Barátom, Krisztus isten fia volt, s anyja
7305 1, IV | mindenütt keres hozzá egy Krisztust, ki az új vallásért meg
7306 3, I | hogy a sorokat mutassa, a kudarc helyett fényes győzelemről
7307 3, X | tüzében elfeledte az egykori kudarcot, tettétől megundorodott,
7308 1, XVII | ha nem hívtalak, hát úgy küldelek ki. Volt ismét a bosszús
7309 1, XVII | lőjék, mielőtt Budáról utána küldenék a magyar nadrágot és dolmányt,
7310 1, XVII | méltóságos uram, hanem a küldésre.~- No hát ha nem hívtalak,
7311 2, IV | kemény hangon a herceg.~- Küldetésünk célja nem parancs, hanem
7312 3, VIII | az ablakfához üti, aztán küldhetek javasasszonyért.~- Én majd
7313 2, IX | hazamehet, csak ruhákat küldjenek utána.~András kétszer is
7314 2, VI | veszekedik a szabados.~- Neked is küldök valamit! - mondja az orvos,
7315 1, XVI | ha elküldte, vissza nem küldöm, - mondja az apa, - hanem
7316 2, XVIII | szomszédos megyék vegyes küldöttségben egyesültek az erőt felkölteni,
7317 2, VIII | a nagy szégyenen; végre küldöttséget választottak, mely a grófnál
7318 3, XII | felköthesse, ha már kettőt nem küldtek neki Budáról.~Ez a magyarázat
7319 2, VI | világon az, kit idő előtt oda küldtél.~- Mondd hát, mit csináljak?
7320 2, VI | bátyám, mert onnét majd küldve sem tudnék elmenni.~- Nem
7321 2, I | hasznát; lásd, én láttam külföldön mívelt gazdaságokat.~- Elhiszem,
7322 3, XII | ből szügségképp érezte a külömbséget az angol civilizáció s a
7323 2, XIV | kedvéért a befeketítésnek is különbözőnek kell lenni, s e tekintetben
7324 1, IV | beszédmód, a dialektusok különbsége, mely egyes tájakon s országokban
7325 2, IV | száz között méltóztassanak különbséget tenni, hogy az aprópénz
7326 2, I | nagy hírre vergődött, azon különbséggel, hogy Festeticset fiatal
7327 1, IV | egy pár íródiákot, kik a különc angolt minden lépten-nyomon
7328 1, VII | az angol - minket a világ különcöknek tart, de ha már az angol
7329 3, VII | alkalommal közreadott, s ha bár különcsége nem volt is szentírás, de
7330 1, VII | látott.~E körülmény szinte különösnek tetszik, de mielőtt okát
7331 1, XIV | azt hallottam, hogy azok a külországi bolondságok nagyon drágák, -
7332 1, VII | pocakos pör, s a szekrény külsején a címbetűk jó vastag és
7333 3, V | olvasó, ki Pestnek akkori külsejéről nem sokat tud; s éppen azért
7334 2, VIII | izgatott lőn, midőn a levél külsejét megnézé, s midőn a cseléd
7335 3, XII | hallgatjuk, milyen vadmarháknak kürtölnek bennünket, kik még nomád
7336 1, VII | jámbor állatot, s Dunay egy kürtzsinórt olda le, s ugyanazt a szarvasra
7337 3, X | viskóban ölelkezék össze a rég küszködő család, mely nem lelt elég
7338 2, X | nem lehet hazugság. Annyit küszködött magában, hogy Baltayval
7339 1, VII | ajtót benyitva, s ugyanannak küszöbén megállva: ha dolgom nem
7340 2, XVII | bizonyosan nem vásítná a küszöböt; de türelmesen várja, míg
7341 2, XII | egész biztossággal lépve a küszöbre, hogy a levéltárba lépjen.~-
7342 1, XVII | fölegyenesedett, s ámbár arcán a küzdelemnek minden kínja meglátszék,
7343 1, IX | szenvedélynek akadályra, küzdelemre van szüksége, s egyetlenegy
7344 1, IV | drámát, melyben két hős küzdelme kezdődik.~- Öcsém, tán hályog
7345 3, III | mely izgalmaitól és napi küzdelmeitől megszabadult, s nem tudta
7346 3, XI | nem érdekel bennünket, - küzdelmük közben megérett az az eszme,
7347 3, III | benső melegség, mely tűrni, küzdeni tud és akar, kivált mikor
7348 2, IV | érzelemmel is meg kelle küzdenie, s a küzdelem eredménye
7349 2, II | kurrens" magyar szó; tehát ne küzdjünk az auktoritások ellen. Persze,
7350 3, II | gyülekezett össze.~Az egész világ küzdött, - az ágyúk ölték el az
7351 3, X | Pistától elvált, utolsó harcát küzdötte végig, - arcát megmelegíté
7352 3, V | elunta magát Pesten, elment "kuglizni" a Beleznay-kertbe, ilyen
7353 1, IV | valamivel tovább pedig éppen "Kujd Moring" lett belőle. Megtanultam
7354 1, XIV | betűért kap fél hold feles kukoricaföldet, s éppen ezen reményben
7355 2, XVI | minutumot éltem.~- Ezt piros kukoricán maga is kiböködhette volna
7356 3, V | szeptemvirré tettek; tehát a kukoricától, ha meg nem híztunk, bizonyosan
7357 3, IX | a férj, - nekem sem kell kukta.~- No, hiszen kimegyek mindjárt,
7358 2, VIII | kerül jó bor is.~- Még ez a kulcs megmaradt nálam, - mondja
7359 1, VII | következik még odább?~- Kulcsár Gáspár úrnak rovása van
7360 3, III | Te Trézsi! - mondja a kulcsárnénak, - nyitva legyen a szemed,
7361 2, VII | hadnagy úr, hogy ő kamarás kulcsát veszté el?~- Tudom, fönséges
7362 1, XVII | érthetőleg mondja:~- A kamarás kulcsért jöttünk.~- Tessék, itt van! -
7363 2, II | a mi nagyságos urunk úgy kulcslyukon által.~- Nos mit csinálna
7364 1, IX | látja, hogy öt darab szarvas kullog utánuk, falánkan cibálva
7365 3, III | faluk, - s míg a bátyja kulloghat a béresek után, addig ő
7366 2, VI | végig nézvén ágyait az utána kullogó hullahordóknak azt mondja:~-
7367 3, V | csörgedező patak mellett egy kunyhóval, s egy sült burgonyával
7368 3, XII | minálunk még nincsenek börzei kupecek, ügyes zsebmetszők, világhíres
7369 1, XIII | fiún, és egy eladósodott kúrián kívül egyebe nem volt; tehát
7370 1, XIII | Tehát mindjárt megmondom.~- Kuriózus vagyok.~- Megint fölvesszük
7371 2, XIII | Himfy úr abban az időben kurrentáltatta volna magát valamely újságban,
7372 2, XVIII | ámbár eközben a rőföt mindig kurtábban ereszté.~Fölment az ifjú
7373 3, V | hogy: "Mit gondol?" igen kurtán ezt felelte: "Én csizmában
7374 3, V | lefolyó vízben csak oly kuszáltnak látszik, mintha a legjobb
7375 1, IV | mint valamely elhagyott kútágas, melyről a gémet levették,
7376 1, IV | hogy lát egy elhagyott kútágast; de a herceg váltig mondja,
7377 1, IV | azon egyetlen egy elhagyott kutat nem tud, s végre arra a
7378 1, XIII | Azonkívül pedig három hónapi kutatás után mégis talált egy emberre,
7379 3, II | megölték az agyarast, - de nem kutatta senki, mennyi kukoricát
7380 2, XI | száraz szavakkal, minőt kútforrásunk nyomán mondhatunk, azt tudniillik,
7381 1, IV | fejbe vert embert kiviszik a kúthoz, hol addig mosogatják, míg
7382 2, XVIII | találta el a kő.~Még a falusi kutya is úgy elfajzott, hogy nem
7383 1, I | sokkal, mint én a vastag kutyabőr kabátban; pedig magam lőttem
7384 1, II | mindjárt felöltöm a tengeri kutyabőr-kabátot, - s kész a bizonyítvány.)~
7385 1, I | látszott ki; - alól tengeri kutyabőrből készült felöltőt viselt,
7386 1, XVII | ellenség, kinek ugyan nincsen kutyafeje, mint egykor a tatárnak,
7387 3, IV | mire aztán a kocsmáros kutyái is úgy ordítottak, hogy
7388 3, III | nem kell a könyv, mint a kutyának a bot, - mit csináljak vele?
7389 2, I | sarokból.~- Hát az micsoda?~- Kutyatej.~- Mire való lesz?~- A füvészkertben
7390 1, IV | az ember, sőt néha még a kuvasz is, midőn megkeríti a nyájt,
7391 1, XII | emberek; s itt, hol a nyájőrző kuvaszokon kívül egyéb éjjeli őr nincsen,
7392 1, IV | foly e három betű: H. B. L, - a tulajdonos hercegnek
7393 2, XI | kinek az orvosságivás egyik lábába került, s most már éli az
7394 1, IV | útból, kölyök, - mert majd lábadra lépnek, aztán ríva fakadsz.~
7395 1, VIII | pedig néha árok akadván lábai alá, egy-egy ugrás könnyen
7396 1, VIII | sebes futásában átvág, - míg lábaiban az inak mindinkább tágulnak,
7397 2, II | kijáró helyet keres.~- A lábamon nem megy ki? - kérdi a gyerek,
7398 2, III | mikor eltörött kezében a lábas és nem tudja, hogy összeszidják-e
7399 3, IX | engem láttál-e fazekaid, lábasaid között?~- Majd elvárnálak, -
7400 2, IX | mind elosztogatta.~Repült a labda, a fiúk nem kímélték egymást,
7401 2, IX | nadrágja a réten elnedvesedett labdától olyan almafoltokat kapott,
7402 2, IX | ismerte, s lejárt a rétre labdázni a jó pajtások között.~Hamar
7403 3, I | megfutamított sereget egy lábig levágatták volna.~Két alakot
7404 2, VI | Két hónap múlva mindinkább lábra kapott a legény, és némi
7405 1, IV | kurta bottal olyant vágott a lábszárra, hogy az oldalt levő a földre
7406 1, XIII | jó időt" meg a "fagyos lábujjáról vett csalhatatlan időjövendölést"
7407 2, VI | markos legény s a két alorvos lábujjhegyen lépegetve megyen az ágyak
7408 3, VII | kellene menni, nem vinné a lábuk, mert nincsen, s ha találnak
7409 2, VI | tudván meg, hogy Pista a lábvágásról hallani sem akar, tehát
7410 2, XII | körülpillantás után megcsinálta a lábvakarintást, és elkövetkezett Csapó
7411 1, XIV | a theologiae professor a láda-katedráról.~- Hát bátyámnak? - kérdi
7412 2, XIV | úr irományait egy vasas ládába zárja, körülnéz, valamit
7413 3, III | pénztömeget hirtelen egy ládafiókba söpré, s mire a lány a nagy
7414 1, XIV | sarkantyús csizmája, tulipános ládája, tajtpipája, dohányzacskója
7415 1, XIV | mondja András, leszállván a ládáról, nehogy az úrfi még bolondabbat
7416 1, IV | könyökét jól felfeszítvén, mert ládd én odább nem megyek.~- Hátha
7417 1, VII(2) | Lajos-Komárom telepítvény, és minden kétség
7418 1, VII | rendes falut Magyarországban, Lajos-Komáromot2, mely Enyingtől jó egy
7419 1, VII | jelentett: Herceg Batthyányi Lajost és gróf Festetics Györgyöt.~-
7420 1, IV | lakház szárnyán a tiszti lak volt, előtte pedig a kíváncsi
7421 3, V | kunyhó pedig nagyon szellős lakás lesz; de hát mit csináljon?~
7422 3, XII | úton, s Holvagy Pistának lakása előtt száll ki a kocsiból
7423 2, VIII | látott a szabadban, elment a lakásig, melynek ajtaján egyik tanár
7424 1, I | hat hónap múlva elhagyja a lakást, és egyenesen az Úri-utca
7425 2, XII | ajtaján kívül három nagy lakatja volt, hanem a legerősebb
7426 2, XII | kemény vasajtókat és iszonyú lakatokat, ha azt akarná a herceg,
7427 2, I | legényeknek, asztalosoknak, lakatosoknak, üvegeseknek, fuvarosoknak,
7428 3, VII | az ünnepi sereg a grófi lakba, s míg a menet beért, Kisfaludynak
7429 1, IV | a nőket, aztán a tiszti lakban mondja Bowringnak.~- Látott
7430 1, XIII | fejbólintás után az udvaron át a lakházba ment föl, míg Baltay elkeseredetten
7431 1, III | utcán egész a tiszttartói lakig, hol a panaszosok serege
7432 1, VIII | hogy a kastély udvarát lakja még, s baromfiak között
7433 1, XV | megkérik? - mondja már a nádori laknál.~- Fönség! mi nem vagyunk
7434 1, VII | akkor, ha a falun kívül laknám? Ott marad a rováson, és
7435 1, XVI | benne.~- Itt méltóztatik lakni? - kérdi az öreg a grófot.~-
7436 2, XVIII | megörültem neki, mintha lakodalomba hívnának.~- Bíz az, hallja
7437 3, III | kíváncsisággal, mintha csakugyan lakodalomra vágynék.~- Majd csak kerül
7438 3, XI | Kenyeretlen" csárdának lakójáról többet tud mondani, - különösen
7439 2, IX | kezükbe adom.~- Hát mikor lakol meg az igazi bűnös?~- Ne
7440 2, IX | azt tartom, keményebben lakolt, mint az én eszem gondolja.~-
7441 1, XVII | kedve.~A szomszédországi lakosság karavánonkint pusztult be
7442 2, I | huszonnégy tanuló számára legyen lakószoba, ezeket saját költségemen
7443 1, XV | helyrerángathatja.~A király vendégképpen lakta meg az ős várat, - s összetódult
7444 1, V | mert nagyon egyenes földön lakunk, a hír könnyen megfutná
7445 2, XV | az alispánnal egy helyütt lakván, nemsokára az alispánnak
7446 3, XII | fele meg a tied.~Olvasóm lámpája elalvófélben van, tán nem
7447 2, VI | elfekszem, mint amott, hol a lámpásokat látja kelmetek, hol a katonákat
7448 1, XVI | egy tehenes az istállóból, lámpással világítván a megérkezettek
7449 3, VIII | tudósok hordjátok körül a lámpát, s ezredek óta mondjátok,
7450 1, XVI | vezetők, hanem elmentek.~A lámpavilágnál szemlét tartának, s amint
7451 1, VII | azon körülményre, hogy a lánc nem is végén, hanem derekán
7452 1, V | De majd az orrára kötöm a lánchordtának, - pattant fel az öreg -
7453 2, V | országúton átcsapván hosszú láncolatban.~- Meddig is maradunk itt? -
7454 2, X | szól kedélyesen a grófnő.~- Láncon vagyok ám én otthon, - ma
7455 2, VIII | sebesebben járt, mint másnál; de láncra verte a szenvedélyt, s a
7456 1, XVI | Az ifjúnak édes hangjában lángfolyammá lőn az elmondott néhány
7457 3, XII | néz önmagába, mintha saját lánglelkében élne a múltnak tükre, s
7458 2, IV | egyikénél, a legvilágosabb lángnál éppen a legfeketébb arcot
7459 1, XIII | ugrik föl Baltay egészen lángra gyúlva.~- Nihil horum! -
7460 2, XIII | Bowring kezében van, s a lángvörössé sült arcra kiült a szín,
7461 1, XII | ereszték a kantárt, hogy a langyos estét a szabadban élvezzék,
7462 2, V | tanácskozásra gyűjté össze, hogy a lankadó seregbe némi lelket öntsön.~
7463 1, X | bír odább hatolni, fejét lankadtan veti még föl néha, s nyakán
7464 3, X | Baltay megösmerkedett a kis lánnyal, kit ma ölelt meg legelőször
7465 3, V | meglásd, beleszeret Dunay lányába.~- Nem hinném! - mondja
7466 1, V | parancsolok, húgomasszony meg a lányának, aztán...~- Kedves bátyám!
7467 2, XIII | az ismétlés, aztán hány lánybarátnak olvasta ezt föl, és ki tehet
7468 2, VI | talált portékának?~- Már én a lányomnak szántalak édes fiam, annak
7469 1, V | nagyságos Baltayné asszonyság lányostól, ki anyjának özvegy napjaiban
7470 3, IV | télre Pestre szándékoztak lányuk miatt, kit a nagyvilágnak
7471 2, XIII | elolvashassa.~Furcsa, ez a lap még viseltesebb is, mint
7472 3, II | pápaszemtartót a fülezett lapok közé teszi, s úgy megy ebédelni.~
7473 2, XIII | címet rajzónnal írja a külső lapra, már e szót is oda jegyzé:
7474 2, I | nálunk is összekerestek laput, cicfarkot, bojtorjánt,
7475 3, III | gondolja, hogy az a cseléd lárma nélkül nem hiszi, mit parancsoltak
7476 1, IV | észre nem vevének a nagy lármában, hanem azért ő nem szűnt
7477 3, IX | vagyok! - felel András, a lármára benyitva a másik szobából.~-
7478 1, V | kend miatt szóhoz jutni! - lármázik a nagyságos úr. - Illik
7479 1, XII | nagyvároson fogadásképpen lármáznak el egymástól az emberek;
7480 1, XI | levette, hogy még az se lármázzék utána, midőn a huszárokra
7481 3, VII | felel a gróf, mindig lassabban menve, s éppen e miatt a
7482 1, VII | uramnak is parancsol; hát hadd lássak a dolgom után, mikor vendég
7483 2, III | kellett mennem, hogy ne lássék meg, midőn a könyűt kitörlöm
7484 2, XVII | is ezen segedelemmel nagy lassúsággal a következő sorokat írta:~
7485 1, XV | nem volt szükséges, mert a lassút oly eleven nóta követé, -
7486 1, XVI | nép~Gyűl oda a szüretre:~László s Rózsa szerelme is~Ott
7487 3, I | törnek, e rémítő csapatnak látása rettentő példának legalkalmasabb
7488 1, V | kényelmet, s az emberek látását annyira megszoká, hogy valaki
7489 2, VI | horkolni kezdének, mert éles látásuk az árokban fekvő embert
7490 3, XII | az egykori bérest, kitől látatlanban magam sem tudnék elbúcsúzni,
7491 1, IV | helyet, hogy a herceget láthassák.~A sok közül néhány menyecskefő
7492 1, VII(2) | ilyent Magyarországon is láthat. ~~~~~~
7493 3, II | napsugár végigszaladt a láthatáron, egy vidám kis paripán ugratott
7494 1, XII | hold is fölkapaszkodott a láthatárra, s a gyalogló urak egy szénaboglya
7495 3, VI | összegeket nézi, könnyen láthatja, hogy a legnagyobb összeg
7496 1, XVI | cselédet becsöngeté.~- Mikor láthatjuk meg?~- Holnap reggel, barátom, -
7497 1, I | sok ember;... hej, csak én láthatnék egyet,... hej, ha beszélgethetnék
7498 3, X | az öreg háta mögött, - s láthatta, hogy remegnek az öregnek
7499 3, III | az ember annyi ideig a latin nyelv tanulásával, hogyne
7500 3, III | de ennek más címe lesz.~- Látjátok, - mondja az öregasszony -
7501 3, XII | emberkiállítást nem rendeznek, látnák azt a vadmagyart, ki buzakenyéren
7502 3, VII | tarthatnám azt a papirost, aztán látnám, hogy szóról-szóra el tudja
7503 3, VI | Megjött a vendég, körülnézte a látnivalókat, gyönyörködött a kies tájék
7504 1, I | a bolti kirakványok több látnivalóval kínálkoztak, tehát lehetetlen,
7505 2, V | mondja Kisfaludy, - ha nem látnók többször egymást.~- Dehogy
7506 1, XIII | uram ő nagysága sűrűbben látogatá meg a szomszéd udvart, s
7507 1, VI | meghatároznia.~Az öregúr látogatása nem maradt nyom nélkül,
7508 1, XIII | ő most barátját jött látogatni.~Az ügyvéd szobájába ment,
7509 1, XIV | nagyságos úr elment valahova látogatóba, András behívta magához
7510 2, II | Keszthelyen volt részint látogatóban, részint, hogy a fiának
7511 1, V | állatokat, hogy ily rég nem látogatta meg őket, aztán pedig az
7512 1, IV | Hát azt mondod, hogy látsz? - kérdi a szabados a bérest.~-
7513 3, I | gúnyolgatni kezdék, s előjelei látszának annak, ami következendő
7514 1, XII | vékony nem akart kijebb látszani a vastag mellől, a vastag
7515 2, XIII | gyermekein a pongyolának látszó ruhát, itt egy szó, amott
7516 1, I | utcán keresztül.~- A képét láttad-e?~- Hogyne láttam volna? -
7517 2, III | hogy arcán a nyugalmat láttassa.~- Persze, kendnek nem elég
7518 1, IX | tökéletes rajzpéldány nyugodtan láttatá kevély szarvait, karcsú
7519 1, V | ki ma minden egyéb dolgot láttatlanban hagyott, hogy a várt vendéget
7520 1, VI | nyakszalagján egy zöld zsinórt láttatott, mely a szalagra kötötten
7521 2, IV | kit az ozorai korcsmában láttunk, ki az otthoni nyomorúságot
7522 1, X | részelteték e vadon is gyönyörű látványban, melyből még csak egy hiányzék,
7523 1, I | népet, s nem akart tovább is látványos néppel járni, a bajuszos
7524 3, XII | visszamenni, de lefogta a láz, a szokatlan lég és életmód,
7525 2, XV | ajándékul hagyja lovait, újra lázrohamba esett, de mielőtt ez állapot
7526 3, II | cigányt meg nem állítja egy lázsiás tallérral, mely oly kevélyen
7527 3, I | nem akartam futni!~*~A nap leáldozott, de mielőtt végső sugárát
7528 2, XIV | fültanú, mikor egy nyolc leánnyal megáldott (valóban áldásnak
7529 3, V | viszonyokat, Dunay gróf leányának legelső tisztelői közé tartozik.~
7530 3, X | Utasaink gróf Dunay nejével és leányával, kik az egyezségre indulának,
7531 3, X | lelkű gyermek - Dunaynak leánygyermeke van, ne engedd, hogy hajlékodból
7532 2, XIV | négy lovat fogatta, mintha leánynézőbe menne, ámbár nem oda ment,
7533 3, VII | ünnepély! - mondja Dunay.~- Még leánynézőnek is! - nevet a házigazda,
7534 1, V | húgomasszony.~- Én vagyok az anyja leányomnak, s ha én is a földhöz verem
|