10-arato | arcan-belen | belep-ceger | celba-dugja | dugok-elkes | elkev-enged | enges-fejle | fejlo-foga | fogad-gyert | gyijj-heged | hegya-indul | indus-karok | karol-kifol | kifor-korul | korun-leany | leaso-lugas | lusta-megha | meghi-megte | megti-muves | muvet-oltoz | olunk-panas | pandu-rekom | remeg-suruj | sybil-szive | szivf-telje | telle-udvoz | ugete-vasme | vasra-vonna | vono-zuhan
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
8563 2, V | sor, hogy a pajtásnak vére meghidegüljön, s előbb megszaladjon.~Egy
8564 3, VIII | bölcsek vagytok, véretek meghiggadt, s míg az ifjú szíve verésében
8565 3, II | éppenséggel nem akart enni, meghítták a jó ismerősöket, megölték
8566 3, VII | szétment a vendégsereg, csak a meghittebb barátok maradtak hátra,
8567 1, XVI | engedelmet kérek, hogy szíves meghívását nem fogadhatom el; mert
8568 2, XV | vacsorára hívja az urakat, kik a meghívásra a belső osztályokba mentek,
8569 3, II | régiek ezt mind nem tették, - meghízott az agyaras, jól esett neki
8570 3, II | pápaszemet, a betűk hirtelen meghíztak s előbb bár messziről, lassankint
8571 1, XV | mely buzdító hangjával meghódítá a beszélgetőket, hanem a
8572 3, VII | hívjon mindazon eleven és megholt embereknek tiszteletére,
8573 2, XIV | ugrik, mert egy egész nappal meghosszabbodik a lába; Galiba Pál úrnál
8574 2, VI | kedves Pista bácsit.~- És ha meghoznának, nagyon elölről kellene
8575 2, VIII | Nem hiszem, hogy önök meghozták volna.~- Nem, - hagyja helybe
8576 2, III | Az lesz, hogy még ma meghozzuk, harmad, vagy negyed napra
8577 1, XIV | most menj vacsorálni, mert meghűl a kása! - utasítá Baltay
8578 1, XVI | s amint az főfájást, meghűlést emlegetett, össze-visszakommendált
8579 3, XII | eloldanom, s még egyszer meghurcolom azt a türelmet, mely e fonaleregetést
8580 2, VIII | keljen az ifiúr, igenis, mert meghűtené magát, igenis; - beszéli
8581 2, IV | csak magam is könnyebben meghúzódnám benne!~- Ne búsulj, cigány, -
8582 1, III | rendbeállította, és ha már meghúzódtunk árnyékában a terjedt ágú
8583 2, V | mondja Meddig Józsi, meghúzván lova kantárát, - már lenn
8584 2, XVII | köszönjük meg, ha a harangot meghúzzuk utána.~.....................................................................................................................................................~
8585 1, V | két lovat tartott csupán a megidézésekre, megintésekre, míg ismét
8586 1, XIV | valót.~A tanító nyájasan megigazítá a hibát, s minthogy az úrfinak
8587 2, VI | majd én sem bántom; ennyit megígérek.~- Hát azt megígéri-e, hogyha
8588 2, VI | ennyit megígérek.~- Hát azt megígéri-e, hogyha ráér, egyéb dolga
8589 3, VII | megismervén Kisfaludyt.~- Akkor megígértem, hogy ha találkozunk, megszólítom, -
8590 3, XII | följegyezve, és szentül megígérve, hogy a kitűzött időre jelen
8591 3, III | mindent láttak, nem volt mitől megijedni. Hej, ma már kiment a módiból
8592 3, X | mondja Baltay, - hisz én is megijedtem, hát még azok a szerencsétlen
8593 1, V | megsüvegelé már messziről, s akit megilletett, megpróbálta megcsókolni
8594 1, XI | hamar ismerőssé tette.~Mély megilletődés fogta el a körülállókat,
8595 2, V | sem tudnak.~Kisfaludy nagy megilletődéssel nézé a két embert, s minthogy
8596 2, IV | makacskodó népet a legelső szóra megindítá? - nem kérdezzük. A herceg
8597 1, XVI | jó szerencse, ha valaki megindítana bennünket, aztán utána mehetnénk.~
8598 1, II | barátim megláthassák, aztán megindíttatom a kocsikat Enyingre, hol
8599 1, XV | utolsó hangig, s a sétálók megindulának kettesen a vár felé akképpen,
8600 2, XIV | félrecsapott házisapkájával minden megindulás nélkül néz a távozóra, -
8601 2, IV | legelső szó elhangzék a megindulásra, minden ló, úgyszólván,
8602 2, V | őket, - mondja a vezér némi megindulással, mint midőn félig tudja
8603 1, VII | az üstökös csillag bátran megindulhat az ég boltozatján, - mit
8604 3, VI | fogadhassák, a gyönyörű fogatok megindultak Felső-Őrs felé, honnét már
8605 1, XIII | aranyozom azt az utat, melyen megindultatok!... s eszébe jutván a pör,
8606 1, IV | nyájt, mintha maga körül megingatná a légkört, s nagyobbá rajzolódnék
8607 1, XIV | gyermek eszéhez, és igen megingatta.~Elkérdezte a gyermek, hogy
8608 2, V | Holvagy Pista.~- Magad is meginnád egy kis melegért! - gúnyolódék
8609 1, III | baklójú zsinórzat lógván le, megintegetvén minden lépését az öregúrnak,
8610 1, V | csupán a megidézésekre, megintésekre, míg ismét valahol összebékéltek
8611 2, V | állt.~Nem célunk a hadjárat megírása, - legfölebb azon néhány
8612 2, XVII | elkészített egy levélnek megírásához, - az ágy szélére ült olyanképpen,
8613 1, II | magyarországi jobbágyok megirigyeljék boldog sorsukat, s mi hajlandók
8614 3, XII | és egyéb igavonó marhától megirigylett, dacára minden civilizációjának.~
8615 1, VII | kinek gyöngéjét papiroson megírni bizonyosan nem mernénk;
8616 2, XV | meghal egy évnél előbb, megírom önnek.~- Ezer darab aranyat
8617 2, VI | valami irománya legyen, tehát megírták neki a halotti bizonyítványát.~-
8618 2, X | méltóságos asszonyom, ha megismer engem is közelebbről; mert
8619 2, XI | világa, hogy a falábas embert megismerhessük, ki nem egyéb, mint Meddig
8620 2, XVIII | vigyázzon, messziről is megismerheti, kopasz feje van, egyik
8621 1, XV | megszólított, - könnyen megismerhetnének bennünket; hagyjunk el minden
8622 1, III | hogy engemet még jobban megismerj, hát még ma elvágod a töltést,
8623 2, XI | akit nem is akar talán megismerni; de kénytelen vele.~Még
8624 3, II | élsz még? - kérdi az őrnagy megismerve egykori közlegényét.~- Akasztasson
8625 1, VII | pedig azért, mert maga is megissza.~- Ott marad a rováson, -
8626 2, XV | Ezt értem!~Annál jobb, úgy megítélheti ön a dolgot, hogy én principálisom
8627 1, VII | kínálta másnak is, de maga is megitta; míg az utóbbit az ifjú
8628 2, VI | álomitalt, mit a hídvégi mohón megivott, s néhány perc múlva kegyetlenül
8629 3, II | szemüveget megint föligazítá, s a megízlelt olvasmányt tovább is folytatta.~
8630 2, VI | támaszkodással a szoba hosszát megjárhatta, s a becsületes gazda egyszerű
8631 2, XV | ölelkezések után a vendéget megjártatták a gazdaság körül, s az alispán
8632 2, IV | késett, hogy illő módon megjelenjen az ezredes előtt.~- Pajtásunkért
8633 2, XVIII | kötete: "A kesergő szerelem" megjelent, soha, sem előbb, sem utóbb
8634 1, IV | volt az ispánnál?~- Igenis, megjelentém, hogy a béreseknek most
8635 1, IV | fürgedi ispánnak a dolgot megjelentse.~Elment, visszajött a kocsmáros,
8636 2, XIV | hogy az ördög minden éjjel megjő a faluba, s ami több, látták,
8637 2, VI | hogy sokáig kell várnom!~Megjöttek az öregek, s minthogy Pista
8638 2, XII | megmondják: itt van, ezt megjövendöltem.~~
8639 1, V | körüleső tért, vagy aztán megjuhászkodva, mint valami kezes bárány,
8640 1, IX | állatnak igénye volna lenézni a megjuhászodott erőt.~Bowring úr érezé,
8641 1, XIII | megyek el, - legalább én majd megkapaszkodom abban a pörben.~- Talán
8642 2, IX | megrémült gyermek egész erővel megkapaszkodott, és nagy nehezen kivált
8643 3, IX | szabadkozék a szeptemvir, megkapaszkodván a mentében, melynek egyik
8644 1, III | szükséged lesz rá, tőle megkaphatod.~- Hát az ára, kegyelmes
8645 3, I | pedig azt mondja:~- Holnap megkapja ön a parancsot!~Püspöky
8646 2, XV | érdekében van, azt mielőtt megkapni?~- Természetesen!~- Ugyan
8647 1, III | amit mondtál, mindent megkapsz; hanem ha elfelednéd megépíteni,
8648 3, VII | a vendégért azért ők is megkapták a tartáspénzt, ha nem evett
8649 3, IX | személyesen ott lesz.~Baltay megkapván a levelet, jobban megijedt,
8650 2, XV | ilyen bolond föltétel nagyon megkárosít.~- Na, ha meghal egy évnél
8651 2, VI | megkérdezni? ha valamelyik megkérdeni merné.~Néhány hét alatt
8652 1, XVI | volna arra, hogy az nevét is megkérdezhesse, ha tán nem ismerte volna.~
8653 1, VI | tudta, hogy ő sem fogja megkérdezhetni, de a lány sem fogja megmondani;
8654 1, XI | vendéget. Mielőtt azonban megkérdezték, mi járatban volna, a körülálló
8655 2, IV | kiált föl a cigány, - de én megkérdeztem ám, mikor a foglalót adták,
8656 2, XIII | konyhára nem megyen, - rendesen megkérdik, lehet-e tálalni? következésképpen
8657 2, VI | s midőn az orvos bejött, megkéré, hogy e papírt, melyre végakaratát
8658 3, XII | Kisfaludy, megszorítván a megkeresett jobbot.~- Hála legyen érte
8659 2, XI | szabadosnak, hogy gyakran megkeresi, - amint be is váltotta
8660 3, III | méltóztatnának engemet Keszthelyen megkeresni, de hiába, félre esik s
8661 3, III | csapatokra oszolván, s mindenik megkeresvén azt a kört, mely lelkével
8662 3, VII | emlékére leássák a földbe, s a megkeresztelésnek tanúja legyen az egész népség.~
8663 2, XVII | kis szentelt Sió-vízben megkereszteljenek, - mondom én, ki megéheztem
8664 1, I | benneteket, mondja, fagytól megkérgesedett bundáját megrázván, mire
8665 1, VIII | csak ebek támadása bírta megkergetni, azért a vadász előtt mindenütt
8666 1, XV | de ha az áldozat árát is megkérik? - mondja már a nádori laknál.~-
8667 2, IV | Tévedés elkerülése végett megkérjük olvasóinkat, hogy az első
8668 2, VI | minek nem szokás az árát megkérni; de még köszönetet sem kívánnak
8669 1, XI | a füstöt, és gondolatban megkérődzé mindazt, mit a vadászaton
8670 2, VI | orvos aláírá nevét, mint megkért tanú, s ekképp kész levén
8671 1, V | előbb a világot kellene megkerülni, s akkor is egyszer legalább
8672 1, XIII | már a kapavágás helyét is megkerülöm, hogy bele ne botoljak.~-
8673 1, XI | ráírták.~De nagy határt megkerült az ő esze ebben a kis útban, -
8674 3, II | sietett a vendégekhez, megkérvén őket, hogy ne kérdezze senki
8675 3, IX | felet nem akarta egyik is megkeseríteni.~Galiba már ismét útra készült,
8676 3, X | mely nélküle nem tudott megkészülni, s melyből neki csak az
8677 1, VII | akkor a pört irgalom nélkül megkezdi, mi az elkeseredésnek minden
8678 2, VI | késnek, hanem lefogják és megkezdik a műtétet.~Keserves bőgéssel
8679 1, XVII | s ha a nemesi fölkelést megkezdjük, ezt a francia népfölkelésnek
8680 1, XVI | malasztot várná.~A történet megkezdődék, egymásból folyt az eddig
8681 3, IV | s a társalgás lassankint megkezdődött, mikor tudniillik a leves
8682 3, III | nem búsulna, ha ebből is megkínálnák, - okoskodik az öreg anya, -
8683 1, VII | mondja gróf Dunay a megkínált pipát Andrásnak visszaadván,
8684 2, X | anya, - az öreg Andrást így megkínozni.~- Dejsz engem meg nem ríkat
8685 3, X | mind elrimánkodták, hogy megkínzott barmaik valamiképp éhen
8686 1, VII | hanem a földialmát csak megkísérted te is?~- De akkor inkább
8687 3, XII | néhány alakot mutattam föl, s megkísértém lerajzolni azon állapotokat,
8688 3, II | termesszünk-e dohányt?~- Megkísérthetnénk, méltóságos uram, talán
8689 1, VII | megterem a búza.~- No, mi csak megkísértjük! - mondja Festetics.~- Jól
8690 2, VI | magyar embernél a legfőbb megkívánhatóság: tehát nyugodt lélekkel
8691 1, XII | szinte még a búsulást is megkívánja bele.~Bowring úr előrehajlék
8692 2, XVII | a házőrzésre okvetlenül megkívántatik.~Másnap Baltaynak négy lova
8693 2, XI | hogy felével legalább is megkönnyebbül; aztán nemcsak annyi a baj
8694 2, XI | miért e feleselés, az ég is megkönnyezé e jelenetet, s néhány gyér
8695 3, III | s a jó asszony édesen megkönnyezte most a keserves nótát; pedig
8696 3, X | reákényszerítni; mondja az öreg is megkönnyezve a végszót, s midőn kendőjéért
8697 3, III | az én kedves húgomasszony megkönyörült a sok sóhajtáson? Úgy-e
8698 1, VII | szükségünk nem lesz.~- Mégis megköszönöm!~- Talán az orvos tiltja? -
8699 3, VII | legkönnyebben elvezet házáig.~Megköszönte a gróf az emberséget, aztán
8700 3, VII | haladva, a faluvégen már jól megközelíté Berzsenyit, s mindenütt
8701 2, V | szándékból hallgatnának és a megközelítés veszedelmes lenne.~Sűrűn
8702 3, IV | bármi áron vagy ürügy alatt megközelíthesse.~Midőn az asztalhoz leültek,
8703 1, IV | Összesereglett a vidéki népség, megkondult a harmadik harangszó, s
8704 1, VII | ablakon bevetettek neki egy megkopasztott csibét, ezen szóval: "Íme,
8705 3, VII | be magát.~- S én e nevet megkoszorúzom. - mondja Jolán, oda nyújtva
8706 1, III | pedig nekem ezt az írást megküldi. Elmehettek.~Az egész dolog
8707 1, IV | Pista mondá a cigánynak:~- Megküldöm az árát a muzsikának, -
8708 1, XVI | Kisfaludi Kisfaludy Mihály úrnak megkülönböztetett nagy tisztelettel adassék
8709 3, III | szerencsét az észtől nagyon megkülönböztetjük, - katonáskodásunkról ezúttal
8710 2, XII | eszébe, hogy Csapó nagyon megkülönböztette azt, amit ő maga, mint Csapó
8711 1, XVI | minden emberi szívet úgy meglágyítana, mint egy kis zápor ezt
8712 1, XIV | pajtásuk a szamárságért meglakol, s ilyenkor néha annak is
8713 3, III | hanem segített búsulni. - Meglakott folyvást a falu végén, sem
8714 1, VII | nehezült az álom.~Néhány napig meglakták házát a vendégek, - a nappali
8715 3, V | csapába jő.~- Ez az Imre, meglásd, beleszeret Dunay lányába.~-
8716 3, III | nyitva legyen a szemed, megláss mindent, - melegágyakra
8717 1, I | Lajos, ki midőn Bowring urat meglátá, csodálkozva kérdi:~- Mi
8718 2, XVIII | már jőnek.~- Csak közelről megláthassam! - sóvárog a remegő fiú.~-
8719 3, VIII | jött, melyről Imrét ő is megláthatta.~- Tehát Galiba mégis jó
8720 1, VIII | neszt várna, vagy hogy éppen meglátná a határnak új vendégeit,
8721 3, II | megígértette velem, hogy ha még meglátnám az életben, megszólítsam, -
8722 3, XII | múltnak tükre, s oly jól esik meglátnia ősapáink arcát.~- Megállj,
8723 3, V | mondja: neked azt nem szabad meglátnod.~Ezen tilalomfélének legeslegelső
8724 2, XIV | az ördög csakugyan sűrűn meglátogatja ezt a nyomorúságos földet,
8725 1, VII | karjába fűződve.~- Tegnap meglátogattam a sógorasszonyt!~- Hála
8726 1, XVI | gyermeke volna, ő rajta is meglátszanék a viselt ruha, tehát isten
8727 1, XVII | küzdelemnek minden kínja meglátszék, elszánta magát annyi száz
8728 1, III | kifelé tolta; de nagyon meglátszott, hogy a szomszédházat még
8729 1, V | lepirosodván, messziről megláttatá, hogy a kegyenc nem valami
8730 3, II | vagyok! - ordít a cigány, meglátva az őrnagyot, kit a győri
8731 3, III | mondja a hibakereső, meglátván, hogy az ablakok még nincsenek
8732 2, XVII | szól többet, még egyszer meglebbenté nagy szélű kalapját e szóval:~-
8733 1, VI | néha a csipkés fejkötőt is meglegelte, pedig ez órának komolyságához
8734 1, XIV | eszmét, de a gyakorlatban már meglehetősen tudtak - parirozgatni.~Minthogy
8735 1, XIII | elszórni, hogy akárki is meglelhesse.~Egyet nyelt az öreg, hanem
8736 1, XI | Az útmutatás után könnyen meglelheté, azért az utcán olyan fordulást
8737 2, II | az elveszett pörből?~- Ha meglelik, pörölni fognak, - kedves
8738 2, XV | neked szegény igazság; mire meglelnek, csakugyan letépnek rólad
8739 3, I | másfelé, ha még Püspökyt meglelnők a harcolók között.~- Látja
8740 3, VI | jegyzeteket, midőn csakugyan meglelték Szapárynak jegyzékei között
8741 2, XIII | padon feledt iratcsomót meglelve, egyszersmind megösmerve,
8742 1, IX | álmából, mely a puha szénán meglepé, - s tökéletesen azt hitte,
8743 2, XI | a főherceg ezen kellemes meglepések emlékét öregbíteni akarván,
8744 2, XVIII | tartott.~András annyira meglepeték, hogy hirtelenében nem tudott
8745 1, XVII | és a gróf nem akarván e meglepetésnek más értelmet adni, jó hangosan
8746 1, XII | Herceg!... köszönöm e ritka meglepetést! - mondja Bowring.~- Talán
8747 3, VII | Kis még most sem tudott a meglepetéstől magán uralkodni, - s ámbár
8748 1, VI | ismerős kötötte fel.~Az anya meglepetten állt meg, valamint a lány
8749 3, V | kiszámított mozdulattal egyszerre meglepi az ellent.~Hanem midőn később
8750 3, III | kegyelmezzenek árva fejemnek, meglesz a lakodalom, de ennek más
8751 1, VII | Csapó - a szentséges hely megleszen, s kívül rajt leszen az
8752 1, XVI | lelkének tápot keressen, meglévén azon különös szokása, hogy
8753 2, XVI | hanem a hold.~- Bizony meglódította kend alatt a földet.~- El
8754 2, IX | elemésztik.~- Ejnye de hamar meglódul a nagyságos úr, - csak nem
8755 1, XI | s a kolompnak hangja úgy meglódult, hogy az elandalodott bérest
8756 3, III | mint az óra ingája, mely meglódulván, egyszerre nem tud; hanem
8757 1, IV | saját pajtásainak egy kissé meglöki, s ekképp a béres könyökét
8758 3, III | nagyságos asszony de sokszor meglökte a gazdát, hogy már nem röstell
8759 2, X | meg Pista, - engem akart meglőni a boldogtalan, s az ifjú
8760 2, IX | Láttad azt is, mikor meglőtték?~- Azt nem láttam, uram -
8761 3, V | dehogy ment, - mondja N... meglubickolván lábával a vizet, - te egy
8762 3, XI | azonban nem sokáig késtek a megmagyarázással, s általános öröm lőn a
8763 2, III | ámbár szerencsétlen öccsének megmagyarázatlan kimúlása szüntelen gondolatai
8764 3, XI | sajátszerűnek, de egyszersmind megmagyarázhatlannak találván a dolgot, - nem
8765 3, VII | magát, hol aztán azt is megmagyaráztatá, hogy Pista merre lakik,
8766 1, IV | Pista, kinek nevét, íme megmagyaráztuk ma.~Mielőtt azonban az ozorai
8767 1, XVI | jobbra-balra, görbén, egyenesen megmagyarázván, záradékul azt mondja, mikor
8768 2, XV | az országból, hol többé megmaradni nem akart ilyen szerencsétlenség
8769 1, XIII | magnifice domine, - én csak megmaradok az emplastrum mellett, és
8770 1, VII | jobbágyok is, mai napig megmaradván e mondat: Inkább vagyok
8771 1, IV | onnét felel vissza. Ez itt megmásíthatlan szokás, - folytatja az ispán, -
8772 3, X | küzdötte végig, - arcát megmelegíté a nagylelkűség, legyőzte
8773 3, X | minthogy azt négy darab ló megmelegíteni bírja.~Dunay kijött a szobából,
8774 2, XV | különben az orvos irgalmatlanul megmelleszti; - hanem a beszélgetés a
8775 3, VII | Berzsenyi; mert már nem merte megméltóságosozni; hanem valahányszor hasonló
8776 3, X | Irgalmas isten, csak hogy megmenekülhettünk! - mondja az idősebb hölgy,
8777 3, VI | önnek, hanem ez az ember megmenekült, s én saját szemeimmel láttam,
8778 Mon | elmosódni nem engedem, - megmentem azt, mit a cím megmenthet,
8779 2, IV | hazájával a birodalmat is megmenteni segélje.~- Parancsuk van
8780 Mon | megmentem azt, mit a cím megmenthet, s a regényalakban mindenütt
8781 2, IV | a herceg.~- És e törvény megmenti a hazát, herceg?~- Nem! -
8782 2, XVI | ezt láttam; hanem hogy megméressem, azt nem parancsolta a nagyságos
8783 2, XIV | állítja, ott tetőtől talpig megméri, - s ezen műtét után egy
8784 2, IV | a nagy emberek nagyságát megmérik?~~
8785 1, XVII | lépett a gróf elé, röviden megmondák nevüket és rangjukat, aztán
8786 3, III | át; a teheneseknek pedig megmondd, hogy a sót a borjúknak
8787 2, XVIII | a szobában volt, azt is megmondhatjuk, hogy az öreg régóta hallgatózott,
8788 2, IX | tudom, hogy miért.~- Bátran megmondhatom bátyám, - de most többet
8789 3, IV | hová lett? mert azt könnyen megmondhattam, hogy nincs meg; de hogy
8790 1, IV | megbánta, hogy második nevét megmondta, mintha tán az urak annak
8791 1, III | dolog oly értelmesen lőn megmondva, hogy sem Meddig József,
8792 3, VII | firtatta a dolgot, hanem megmondván a napot és az órát, mikor
8793 3, XII | zöldséget tenyészteni, rendesen megmosdani, megfésülködni, s azt a
8794 1, IX | szekérre anélkül, hogy szemét megmozdítaná, s míg a béres feléje sem
8795 1, IX | barnás körrajzot látott megmozdulni, mit inkább eleven képzelődésének
8796 1, XIII | udvaron? sőt még a nádpálca is megmozdult kezében, pedig a bot abban
8797 3, IV | szívesen elbeszélt, hogy megmutassa, mégis mi vált ki belőle.~-
8798 3, VIII | szétvagdaljátok azt, s megmutatjátok a világnak, hogy nem hús,
8799 3, V | nagyobb élvezete, mint azt megmutatni, hogy ő olyant mondhat,
8800 1, II | választanunk.~- Én mindenek előtt megmutatom, hogy a magyar földesúr
8801 2, XV | gazdaság körül, s az alispán megmutogatván mindenét, nem győzte mutogatás
8802 3, XI | csudálkozott, midőn azt egészen megnépesedve találta.~Megösmerték egymást,
8803 1, XI | ki az ilyen koros embert megneveti, hogy azt is elbeszéli,
8804 1, II | hogy valamely hazánkfiát megnevettessük - mondá Bowring, és még
8805 1, XIV | úrfi a fiúk közé állt s megnevezé a betűt.~A parasztfiúk bámészkodva
8806 2, VII | előbb kérnem, hogy bárkit megnevezhessek!~- Föltétlenül.~- Fönség! -
8807 3, I | pillanatra, anélkül, hogy megneveztük volna, ez a szabadosok kapitánya,
8808 2, XIII | rábírni Kisfaludyt, hogy megnevezze magát?~- Talán. - mondja
8809 2, XII | kérnem, addig a levéltárt megnézegetni?~- Oda lenn van Csapó úr? -
8810 2, III | a hajdú.~- Minek?... hát megnézem azt a gyereket, ahol van, -
8811 3, XII | egyik elhagyottabb részén.~- Megnézhetem én azt a sírt?~- Amikor
8812 1, XVI | s amint két oldalról is megnézik őket, azt mondja Sándor
8813 1, XVI | megmosolyogva, a munkát megnézték, s íme Torquato Tasso fordításában
8814 1, I | ilyen embert már akkor is megnéztem volna, ha pénzembe került
8815 3, II | cigány a tallért még egyszer megnézvén, rákapott egyet a frisséből,
8816 2, XVI | küldött nagyságos úr, hogy megnézzem?~- Tudom sovány, szegény
8817 2, XIV | édes papák véleményének megnyerésére döntő befolyással leend
8818 3, IX | mégis jobban örülne, mint a megnyerésnek.~- El nem vesztettük, instálom
8819 1, IV | tartja.~Készen álltak a megnyergelt paripák, Bowring úr az ispánnal
8820 2, XI | tehát nem kíméltek semmit.~Megnyergelték a Balatont, és századok
8821 1, VII | találhatja; de ha nagylelkűségét megnyerhetem, visszaadom neki, hogy maga
8822 3, IX | hogy a pört okvetlenül megnyerje, minthogy azt ma végképp
8823 1, III | iroda szárnyas ajtajának megnyílása törte meg, s az előbbeni
8824 1, IV | egymaga, hogy az ablak is megnyílott bele; de a béres mégis azt
8825 3, X | a harangszó, mely előtte megnyitá a vitézség templomát, hol
8826 3, VII | s amint a harmadik ajtót megnyitják, egy ősz földmívelő áll
8827 3, XI | déltájban szerencsésen megnyitottak minden gátot, és a hű barát
8828 3, X | akarná elijesztgetni.~A tetőt megnyomta a vénség, itt-ott egy szarufának
8829 1, VII | mondja az öreg egy nagy megnyugodás után - tudod, hogy Éva asszonynak
8830 1, VI | odáig elfáradjon, s ott megnyugodjék, s a lány kényelmes helyet
8831 1, V | aztán tíz esztendeig ismét megnyugodtak, míg tudniillik ismét megbolondult
8832 2, XV | lesz. - végzi be az orvos megnyugodva, s midőn így erőnek erejével
8833 2, IV | legyenek mint apjuk!~Ezen megnyugodván, jobbágyaira gondolt, mintha
8834 3, VII | minden! - felel András, hogy megnyugtassa, pedig felét sem tette oda
8835 2, III | veté oda András nagyobb megnyugtatás végett, egyszersmind szemközt
8836 1, XVII | és bár iparkodék magát megnyugtatni, az sehogysem sikerült.~
8837 2, IV | a dolgot, s egytől egyig megnyugvának a parancsolatban, mely a
8838 2, XVIII | kérdi András, midőn a fiú megnyugvás végett megállt.~- Még felét
8839 2, XII | mondja az öreg, s az alispán megnyugvék, nem jutván eszébe, hogy
8840 1, III | előtt. - Ezt a házat akarnám megnyújtani, hogy megférhessünk benne, -
8841 3, III | tedd ide, tedd oda, még ha megnyúznák sem mozdulna talán, azt
8842 1, VII | frater? - kérdi az öreg, megölelve a fiút, kit az öreg nagyon
8843 3, I | legtöbbet ez a munka biztosabban megölt, mint maga az ütés.~Az osztályparancsnok
8844 3, XI | pedig én vagyok.~- S aki megölte?~- Ott a neve, nagyságos
8845 3, II | meghítták a jó ismerősöket, megölték az agyarast, - de nem kutatta
8846 3, II | az ispán.~- A dohánymagot megöntözni, ispán úr, - mert ha ilyen
8847 3, XI | a papiros után, mely jól megöregedett, mióta Pista tartogatta,
8848 2, X | vesztegelni, hol néha jobban megöregszik az ember, mintha mindig
8849 2, XVIII | hallotta kend?~- Jobban megörültem neki, mintha lakodalomba
8850 1, VI | lányom, - hanem ha valami megörvendeztetne, azt tartom, most éppen
8851 2, XI | el önmaguknál, szívesen megösmerem, hogy magas hely, hová őt
8852 1, VII | mit még életében hálásan megösmerének a szomszéd jobbágyok is,
8853 2, XVII | tegyünk valamit egy kis megösmerésért, mert ha késünk a megösmeréssel,
8854 2, XVII | megösmerésért, mert ha késünk a megösmeréssel, a hálásabb utódok száz
8855 3, X | bemelegedett a kályha, Baltay megösmerkedett a kis lánnyal, kit ma ölelt
8856 3, V | András még mindig nem szólt, megösmerte a rovást, azonban a nagyságos
8857 3, XI | egészen megnépesedve találta.~Megösmerték egymást, mindenik örvendett
8858 2, III | a házban, és hamarjában megösmertette a házi körülményekkel, hogy
8859 2, XIII | iratcsomót meglelve, egyszersmind megösmerve, hogy a munka a szerző kézírása
8860 1, XIII | mikor az ember ilyen nagyon megokosodik.~- Ez mind megilleti azt
8861 3, IV | tartani szokta.~A furcsa megoldást némi csend követé, de valamennyi
8862 1, XIV | fiskáriusok után, hanem megoldják a maguk eszét, - abból is
8863 2, VII | hogy Festeticsnek saruját megoldjam.~- Hol van ő most? - kérdi
8864 1, XIV | hajdú, mert az ő szívén ma megoldódzott valami kötelék, s a fiú
8865 1, IX | szarván tizenhat ágat lehete megolvasni, s a büszke állat kiállt
8866 3, II | az olvasással, - apróra megolvasott minden szót, midőn már gyertyagyújtás
8867 2, XVII | a herceg keserűen, - sem megőrizni nem tudtam e szerencsétlen
8868 3, VIII | fönnhangon: "Ezeket aztán jól megőriztük." - Persze, az öregúr még
8869 1, IV | Ezzel elválnak, az asszonyok megőrletnek, hazamennek, - az izenetet
8870 1, I | abban a gondolatban, hogy megőrült; de midőn az ajtó kinyílik,
8871 3, I | nem akart, - hanem azóta megőrzé az a régi közmondás, hogy
8872 3, VII | hagyjuk e nyelvet, melyet megőrzeni szent kötelességünk, hisz
8873 2, XVII | Szerencsétlen öcséd hagyta nálam megőrzés végett a Baltay-pört, melynek
8874 2, XII | hanem mivel az iratcsomó hív megőrzésül adatott át.~- Annyira nem
8875 3, XII | míg a nép a magyar nyelvet megőrzi, s míg azt az anyatejjel
8876 3, X | mint mi, ezt a kis lányt megőrzöd, amíg lehet.~- Bátyám, -
8877 3, III | ebül vagyunk.~A csoportok megoszlának, mindeniknek más tárgya
8878 1, IV | többiért, s a nyalka csapat megoszlék, hogy ki-ki akkor menjen,
8879 1, XV | könnyen eltemetik.~A társaság megoszlott, a palota ajtaján a fönségeket
8880 1, VI | maradt? s tán még azt is megosztaná mással? - mondja az anya,
8881 3, XI | is habozunk, nem tudván megosztani e fejezetet, melybe két
8882 3, VII | erőnket megpróbáljuk; és ha megosztjuk az idők terhét, ne feledjük,
8883 3, III | hallgassunk meg mást is.~- Tehát megosztoztak a testvérek? - kérdi a másik
8884 2, VIII | borzas fejjel állt össze, megosztozván híven a nagy szégyenen;
8885 3, VII | lányt az összerogyástól megóvják, de az öreg még többet is
8886 1, III | nem úgy építenéd, hogy én megparancsoltam; akkor - a számtartó írja
8887 1, XIV | a hajdú ölébe húzódván, megpödri annak bajuszát, s azt mondja
8888 3, VII | valamit, hogy saját erőnket megpróbáljuk; és ha megosztjuk az idők
8889 3, IV | mert megharagszom.~- Majd megpróbálom, urambátyám, talán el tudom
8890 1, IX | mit aztán az angol szinte megpróbált, hanem úgy odacsavarta a
8891 1, V | messziről, s akit megilletett, megpróbálta megcsókolni a kezét.~Fölment
8892 3, VII | De bizony már nagyon megpuhulok, nagyságos asszonyom, -
8893 1, XVI | bűvölet ereje minden ízben megragad az oly könnyen lelkesülő
8894 1, XIV | mintha kék oldalról egy-egy megrágatlan gombócot tartana még, -
8895 1, VII | nem magyarnak zsákját is megrakjuk, legalább nem mondja, hogy
8896 3, XI | esteledésig maradt otthon, aztán megrakodván élelemmel és szalmával visszaindult,
8897 3, VII | elmondá a sajátságokkal megrakott embernek akkor közszájon
8898 1, IX | béres szekér, hatalmasan megrakva szénával, melynek elején
8899 1, VII | utóbb nem állhatá, hanem megrántá a csöngettyűhúzót, s nemsokára
8900 1, XVII | kitenni nem merném.~Az alispán megrántotta a gróf mentéjét az asztal
8901 1, IX | egyikének a szarvát könnyen megrázhatta.~Lehetetlen többé szekéren
8902 1, II | herceg a csengettyűt keményen megrázva, mire a komornyik ijedten
8903 1, I | megkérgesedett bundáját megrázván, mire a legelől álló fattyúk
8904 3, X | midőn a katonasorban állt, s megrémülni látott ezer meg ezer embert,
8905 1, XVI | venni valójuk nem lévén, a megrendelt kocsis készen várta őket.~
8906 3, IX | megint nem értett.~- A kúria megrendelte, hogy az egyezséget próbálják
8907 3, II | mindazt, mit a múlt héten megrendeltek? mi a nagy könyvnek egyik
8908 3, II | hogy a szokatlan élvezet megrészegítette, nagyobb bizonyságért pedig
8909 3, IX | öregúr, mire Galiba térdei megreszkettek, s már a keze után nyúlt
8910 3, XI | leszenvedte azt százszor, - és megrettenés nélkül vádolja el magát.~-
8911 1, VIII | hajtás, s az első zajra megrezzent szarvasok lassankint kezdének
8912 3, X | törzsökre hanyatlott, mert megriadt a gondolattól, hogy ennyi
8913 3, X | Barátom! - mondja a gróf megriadva - ez igazság vagy tréfa?~-
8914 1, VIII | lesett a vadabbak után, megriasztva lévén, hamar elszaladtak
8915 2, III | volna rólam.~- Bizony még megríkatja magát nagyságos uram, -
8916 3, VII | asszonyom, ezek a gyerekek ma megríkattak, de amint az ízét éreztem
8917 1, XV | lassú magyar, hogy ha már megríkattatta magát az ember, - megvárja
8918 1, XI | magát.~Mintha maga előtt is megröstellné a dolgot, fölkapta a nagy
8919 1, I | van körülöttünk, bizony megröstellném, ha ennyi ember közt az
8920 3, VIII | megmondja, de az öreg nagyon megröstellte volna, ha a fiúnak ellenkező
8921 1, XVII | tartott.~Nyugtalan éjszakáit megrövidíté az elkeseredés, mi okból
8922 1, IX | gyilkosságnak tartaná e közelségben megrohanni e gyönyörű szarvast, mely
8923 3, IV | az oktalan pazarlást is megrója, de a túlzott takarékosságot
8924 1, IV | tudományos szempontból is megrostálni a dolgot, az illetők pedig
8925 3, XII | azért kell vigyázni, mert megrug, - annak még lehet hasznát
8926 1, VI | ütlek is.~- Majd valaki csak megsajnál!... - úgy-e anyám? - mondja
8927 2, IV | áldozatot mind a két fél megsajnálja, mert tudja, hogy ez áldozat
8928 1, XI | gondolt, mert most már azt is megsajnálná, ha így szállítanák le a
8929 1, XII | vénasszony.~- Elvétve egyiket megsajnálom én is, - mondja rá az őrmester, -
8930 2, V | mindjárt! - mondja Pista, megsarkantyúzván lovát, mely az izgalomban
8931 3, II | a győri ütközet után.~- Megsebesültél? - volt az újabb kérdés,
8932 2, II | meglegyen, még a lábát is megsikálta a padlón.~- Persze, hogy
8933 1, IV | Szent szokás ez uram, s egy megsikamlott erkölcsöt példának okáért
8934 1, XIV | is van, - mondja András, megsimítván bajuszának hosszát.~- Mi
8935 3, VII | is! - nevet a házigazda, megsimogatván a piruló kis leányt, ki
8936 1, XI | mintha nem érne rá külön megsiratni azt a sok embert, kiket
8937 2, IV | fia volt, s anyja mégis megsiratta, mikor dicsősége helyén,
8938 2, X | nekem is öcsém volt, - megsirattam; de vőmet fiamként szeretem,
8939 1, VII | mondja a fölrezzentett hajdú, megsokallván a csengettyű rángatást.~-
8940 3, I | sok szakács főz, mindenik megsózza, aztán ember legyen, aki
8941 3, X | Ma reggel még ökröt is megsüthettem volna benne, de lenyomott
8942 1, V | másikba, hol minden ember megsüvegelé már messziről, s akit megilletett,
8943 1, I | járása, kelése?... - úgy-e megsüvegelik az emberek?~- Azt sem vettem
8944 1, IV | rosszabb következménytől, megsúgja Bowring úrnak, hogy bemegyen
8945 3, V | sokat tud; s éppen azért megsúgjuk, hogy akkor sehol sem volt,
8946 2, XVIII | esztendőt; mert az édes mama rég megsúgta neki, hogy akár tanul, akár
8947 1, VII | gondjaitól minél hamarabb megszabadulhasson.~Bowring úr a hercegnek
8948 1, XV | mutatkozik.~Mily boldogság megszabadulni egynéhány percre országos
8949 3, XII | az egyik megszabadult.~- Megszabadultunk mi mind a ketten, uram.~-
8950 3, V | bízva volt, s kiadván neki a megszabott díjt, magára vállalta a
8951 1, VIII | emelt fővel tekintgetvén a megszakadozott tengeri ültetvények közé,
8952 1, XIII | fönnhangon beszél, hogy akár megszalassza az embert!~- No hát nem
8953 1, V | két láb, aztán ha nagyon megszalasztom őket, attól félek, előbb
8954 2, IX | majd kiszívja, de annyira megszállta fejét a gond a hallottak
8955 1, X | százig, amint Bowring úr megszámlálá; de sőt már a vége felé
8956 2, XVIII | készpénz a pénztárban van, megszámláljuk, - azt is odaadom, - írja
8957 2, IV | volnának, s a végső órának megszámolt perceiből osztályrészüket
8958 3, VIII | elaggott bölcs gyermeket megszánjátok éppen úgy, mint azt a vénembert,
8959 3, IV | is úgy ordítottak, hogy megszánta őket az ember.~Baltay legközelebb
8960 1, VI | azt a szegény fiút nagyon megszántad.~- Oh, édesanyám, a szánalmat
8961 1, III | amint a raj belül annyira megszaporodott, hogy már a házfalat majdnem
8962 3, VI | négyes fogatok egy pár hétre megszaporodtak a savanyú forrásnál, melyből
8963 3, VIII | tudtok örülni, nektek a virág megszárogatva kell, s nagyobb becse van
8964 2, IV | Lajtát áthágván, maga után a megszegett törvényen hagyjon nyomot.~
8965 1, XVI | mint azé, s ha egy kenyeret megszegünk nyolc gyerek között, hamar
8966 2, VIII | ifjú urak nyújtózkodása megszégyenítőbb legyen.~Elment a gróf ezer
8967 3, VII | szegény ember rettentőn megszégyenlené, ha azt mondanák neki, hogy
8968 1, IV | munkát.~A béresek mise után megszéledtek a vásárban, s ez a négy-öt
8969 1, IX | ül, honnét pénzért nézi a megszelídített állatot, melynek szökéseit
8970 2, IX | valamit? - kérdi Baltay megszelídülve, egyszersmind helyet foglalva
8971 2, XII | majdnem minden fiók föliratát megszemlélé, a legutolsónál tovább maradt;
8972 1, XVI | Bécsnek minden nevezetességét megszemlélék, s minthogy Bowring barátunk
8973 2, V | Kisfaludyt, hogy a sorokat megszemlélje, s nagy meglepetéssel látá,
8974 1, IV | magyar királyt, kit a vallás megszentelt, s a buzgó nép közelebb
8975 3, IX | tetszik bízvást, ma még ezt is megszenvedem.~- Quid dicit magnifice?~-
8976 2, XV | Barátom, csakugyan annyira megszeretted azt a négy lovat?~- Ha eladó
8977 3, I | békét önmaga írja meg, - azt megszerezte neki a haditanács, mely
8978 3, XII | csekélységéből származott.~Könnyen megszerezvén mindennapi élelmét, kenyerét, -
8979 1, IV | Pista még a negyedikkel is megszerzi.~Ennyi aztán már untig elég,
8980 2, IX | hogy az ugyan a legjobban megszidja, de legkönnyebben is segél
8981 1, XIV | éppen ezen reményben annyira megszilajodott, hogy mutatópálcájával hirtelen
8982 1, VII | elhagyta aludni a pipát, de még megszívogatta, mintha még úgy adná a füstjét, -
8983 3, XII | mázsát, s alig várja, hogy megszökhessék valami vadonba Amerikába,
8984 2, VIII | huszonnégyből az első napon megszökik tizenkettő, másnapon pedig
8985 1, V | emberek látását annyira megszoká, hogy valaki elől megfutamodni
8986 3, IV | megvetésből tett, hanem megszokásból, hogy az öregebb a fiatalért
8987 1, VIII | ösztöne vívódni kezdett azon megszokással, hogy a kastély udvarát
8988 2, VII | tudnak.~- Talán majd azt is megszokjuk!~- Jót állok érette, - szól
8989 3, III | rendkívül bántotta.~Midőn megszokottabb vendég jött a házhoz, azaz
8990 3, VII | pedig felét sem tette oda a megszokottnak, hanem az öreg körültapogatódzott,
8991 3, III | asszonynak az is jó, én már ezt megszoktam; hanem mégis gondoltam valamit
8992 2, IX | hogy majd így könnyebben megszoktatja a gyereket, ki már a harmadik
8993 2, VIII | látnak! - mosolyog a fiú, megszokván, hogy a gróffal egész bátorsággal
8994 2, XVII | Néhány nap múlva délelőtt megszólamlanak a toronybeli harangok, s
8995 3, I | a legelső szürkületkor megszólamlának a francia ágyúk, s a felső
8996 3, VII | egy intésre mindannyian megszólamlanánk, - életjelnek elegendő volna.~
8997 1, XVI | melyet ezen a nyelven így megszólamlani még senki sem hallott.~Ha
8998 1, V | ezt éppen a mai napon megszolgáltam, az új még rajtam sem volt,
8999 2, IV | cigány.~- Majd meghallod, ha megszólítják. - Mondja neki Pista.~-
9000 3, VII | megígértem, hogy ha találkozunk, megszólítom, - úgy-e, hogy így mondám?~-
9001 3, II | még meglátnám az életben, megszólítsam, - s íme még a nevüket sem
9002 1, XIII | mondja a herceg, - leülvén a megszomorodott mellé, s egy kivett papírról
9003 1, VII | nagyságos úr maga; hanem jól megszorítsa a nadrágszíjat, mert ha
9004 3, XII | egymást! - mondja Kisfaludy, megszorítván a megkeresett jobbot.~-
9005 1, XI | golyók mellette röpködének, megszülemlék egyszerű lelkében az a gondolat,
9006 1, XII | Magyarország még egyszer újra megszületik és sohasem hal meg!~*~Néhány
9007 2, VI | hagyánk.~Amint a fájdalmak megszűnének, hamar észrevette, hogy
9008 3, VIII | hogy amint annak verése megszűnik, vége az életnek, testünk
9009 2, XV | midőn a rohamok némileg megszűntek, s a beteg csendes álomba
9010 3, X | néhány óráig; - midőn pedig megszűnvén a fájdalom, az álom is lefogta
9011 2, XIII | árván, - kénytelen az apa megtagadni őket, hogy apagyilkosokká
9012 3, VII | között, mert a többi már mind megtagadta.~- Hát az angolnak nincsen? -
9013 2, IV | hogy e kötelék tán mégis megtágulhatna?~- Nem! - riadt föl saját
9014 1, XVI | nyúládozott, hogy a ruha megtáguljon rajta.~Haját úgy összekuszálta
9015 2, XV | prókátorok.~- Végre mégis megtaláljuk!~- Meztelenre vetkőztetve, -
9016 2, I | annak, ki azt vezető nélkül megtalálni el mert volna indulni hazulról.~
9017 3, VI | nádor, - egy nevet kell megtalálnom; melyről én igen régen elfeledkezém.~-
9018 2, II | nyomra vezet. A becsületes megtaláló vagy útbaigazító jelentse
9019 3, XII | akár éjjel, akár nappal megtalálom szegény pajtásomat.~- Holnap,
9020 2, III | keresgélt, és csakugyan megtalálta a rovást, melyről az öreg
9021 2, III | és hosszú keresgélés után megtalálván, a legelső vonást megnézte.~-
9022 3, IV | húznák, mikor így megfejelik, megtalpalják Kisfaludyt, mit ő most is
9023 1, I | előre gondoskodott, hogy megtalpaltatni ne kelljen az úton.~Amint
9024 2, XV | védelmeznie, egyszersmind megtámadta az orvosi tudományt, melybe
9025 3, XII | földet cserében, s majd megtanitanak bennünket mindenre; mert
9026 2, I | féljen, bácsi, majd a praxis megtanítja az embert.~- Juj, - de sok
9027 3, XII | a civilizált nem tartja megtanulásra érdemesnek azt, amit egy
9028 1, XIV | az én jószágomért is megtanulhat valamit.~Hány büszke nagy
9029 2, XVIII | kend, olyan mondás, hogy megtanulhatja az ember, akárki csinálta.~-
9030 2, VIII | megtanulták; hátha egyszer azt is megtanulnák, hogy egy jó szóért az ingünket
9031 2, I | is, ki talál itt valami megtanulni valót.~- Például mit? -
9032 1, XIII | több, annál jobb, - én mind megtanulom.~- Non faciat, rogo, - bizony
9033 1, XIV | jószágért milyen hirtelen megtanult huszonnégy betűt!~- Na András! -
9034 2, VIII | nehéz tudomány, mégis sokan megtanulták; hátha egyszer azt is megtanulnák,
9035 1, IV | Kujd Moring" lett belőle. Megtanultam a magyar nyelvet könyvből,
9036 2, IX | kocsiról András szállt le, megtapogatván mindent, nem törött-e el
9037 1, IX | melynek szökéseit csak úgy megtapsolja, mint Coriolánt, - s íme
9038 2, VI | jó úristen.~- Talán csak megtart most már! - mondja Pista; -
9039 2, XV | elmenésről, hogy a környéknek megtarthassa.~Szép szó, ígéret és rábeszélés
9040 3, XII | ritka természetes eszét is megtartja.~De azt nem szabad hinnie,
9041 3, XI | mit a kórházban átadtam?~- Megtartottam eddig.~- Barátom!... - szólal
9042 3, VII | heliconi ünnepélyt minden évben megtartsák.~- Sokra jó ez ünnepély! -
9043 1, XI | kiterjeszti, hogy az őrmester megtegye a vágást.~- De hátha levágom
9044 3, IX | megtesz.~- Ennyit könnyen megtehetek! - mondja a szeptemvir az
9045 3, VII | bugyogóba bújni?~- A hasznáért megtehetnéd, öcsém - okoskodik amaz -
9046 1, II | azt teszem, - bár mind azt megtehetném, amit akarok; de már megettem
9047 1, VII | enyingi juhászatnak, valamint megtekinték a legelső rendes falut Magyarországban,
9048 1, VII | rovás a harmadik vonásnál megtelik, - azt a házból kimarasztaljuk.~-
9049 1, VII | azt mondja:~- Hallja kend, megtellett a rovás!~Boldogságos isten, -
9050 1, I | magyar könyv, hogy egy bolt megtelnék vele?~- Még azt megérhetjük.~-
9051 2, II | hozzám fordulva: Hallja kend! Megtelt a rovás! és én, méltóságos
9052 3, X | lovakat elővezetteté, ha még megtennék a szolgálatot, és a hóban
9053 3, III | értette uramöcsém, vagy megtépjük.~- De kérem alássan, makacs
9054 1, VII | nem eszem, míg földemen megterem a búza.~- No, mi csak megkísértjük! -
9055 2, XV | kimutatást, egy fillérig megtérítem.~Maradtam jóakarója~Baltay
9056 3, XII | karavánonkint jönnen ide bennünket megtéríteni a civilizációnak, melynek
9057 3, I | hazugság meg nem térít, megtéríti kettő.~Nem mondhatom el
9058 3, VI | Fehérmegyén is átért a Dunáig, s megtermé gyümölcsét az a fa, melyet
9059 1, IX | szarvait, karcsú lábait, megtermett testét és azon szemeket,
9060 3, VI | társasághoz visszamentek, annyira megtért, hogy ezt a történetet bizalmasan
9061 2, IX | mint András, ki maga a megtestesült hűség és megcsontosult becsületesség;
9062 2, VI | mégis kárba ne vesszen.~- Ha megteszed, mondok egyet! - szól amaz
9063 2, XVIII | sok, - szép szóért többet megteszen az ember, mint erőszakért,
9064 2, XIV | pesti nagy házért mindazt megteszi, mit hamis tanúkkal, kézirat-utánzással,
9065 2, V | látszék. Végre a kifejlődések megtétettek s néhány ágyúlövés üdvözlé
9066 3, VII | ajándékot, hanem amely fa megtetszik az én kertemben, szívesen
9067 2, XVII | feledni.~- Barátom, ön mindent megtett; hanem most segélje megtenni
9068 3, VII | mit annál inkább szívesen megtettek, mert a vendégért azért
9069 1, VII | mondja az ifjú magában, - én megtettem kötelességemet, s ha bátyámat
|