10-arato | arcan-belen | belep-ceger | celba-dugja | dugok-elkes | elkev-enged | enges-fejle | fejlo-foga | fogad-gyert | gyijj-heged | hegya-indul | indus-karok | karol-kifol | kifor-korul | korun-leany | leaso-lugas | lusta-megha | meghi-megte | megti-muves | muvet-oltoz | olunk-panas | pandu-rekom | remeg-suruj | sybil-szive | szivf-telje | telle-udvoz | ugete-vasme | vasra-vonna | vono-zuhan
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
9070 2, XII | nekik az engedékenységet megtiltja, - és ellenünkben ismét
9071 3, X | mint a forgács, mit vagy megtipornak, vagy odább löknek.~Kiment
9072 3, VII | Mivel érdemlem meg ezt a megtisztelést, méltóságos uram?~- Kettővel
9073 1, XII | imádság-e vagy dal? hanem megtiszteli; mint egy remekművet, s
9074 2, XIII | kap, ami mindenesetre nagy megtiszteltetés az íróra nézve; mert minél
9075 3, VI | fürödtek ott, s egy pár üveget megtöltögettek; mert ezt ingyen kapták,
9076 3, VII | mondja Pista, egészen megtömvén a fa mellékét, s időt engedett
9077 2, XVII | s az erős lélek, mely megtörhetlen volt a földi harcban, elvégződik,
9078 2, VI | betegen maradna.~Az erő megtört, a szín kiderült a fiúnak
9079 2, V | föltartóztassa.~Midőn az elcserélés megtörténék, a hadtest parancsnoka maga
9080 2, X | gondolatát fonogatván, mit egykor megtörténendőnek hitt, aludjunk, de meg ne
9081 1, VII | helyben.~- Igen könnyen megtörténhetik, - mondja a herceg - Csapó,
9082 2, XIV | lába; Galiba Pál úrnál is megtörténik a csoda, s bejő egy polgári
9083 1, XVII | hogy házát kerülik, s a hír megtoldá mondott szavait, melyeket
9084 2, XII | hivatalnoknak makacssága némi megtorlásban részesül; azért neki készült
9085 2, VI | a kórházba ment el, hol megtudá, hogy a hídvégi nem halt
9086 3, XII | történetét" olvasta, még inkább megtudja, hogy miért becsülték?~Egykor
9087 2, X | tehát oda lovaglék, hogy megtudjam a vörös nadrág történetét,
9088 3, XI | azt gondolom, amit ma!~- Megtudom én azt is, - hanem éppen
9089 1, II | háztetőket nézvén. - Mint később megtudtuk, a jámbor a nagy házakat
9090 1, VII | ifjú Baltay lefekvés előtt megtudván még bátyjától, hogy a házasságba
9091 1, I | elátkozna, mint akiben megtúrósodott a vér; tudod, az öreg olyan
9092 1, XIII | nem tudott felelni, hanem megülte a széket, mintha odaragadt
9093 1, XIV | mondanák, és nem várná, hogy megüssék.~Megint elvörösödött a gyermek
9094 1, XIV | gorombaság az, ha valakit megütnek?~- Csak a barmot kell megütni;
9095 1, XI | erdő mélyében számtalanszor megütődő puskazaj elvezette őt gondolatban
9096 1, VI | gömbölyű képet tenyerével megütögetve, s nem gyanítva, hogy a
9097 3, XI | hogy minden jó gyomrú ember megundorodik tőle, a szellemdús író készen
9098 3, X | egykori kudarcot, tettétől megundorodott, orozva tett lövését megszégyenlé,
9099 2, VIII | tanítványokkal, kik már megunták a pokróckodást és az intézetet
9100 2, IV | érzé a büszke mént, mely megússza vele a léget, s a szabad
9101 1, XII | nem hogy még egész Európát megutazzák.~- Igen, de ritka kar, minőt
9102 1, VIII | s utóbb szokatlanul érzé megvadulni magában a vért, mely már
9103 1, XIII | utolsó cseléd is szívesebben megvakar, mint magát megfésülje,
9104 1, V | nyitott, s a nagyságos úr megvakarintá csizmája hegyével a padozatot,
9105 3, XII | még a fejemet sem érek rá megvakarni, ha viszket.~- Ha ráért
9106 1, VIII | falu nézésétől; - neki is megvalának emlékezetei, s némi reszketegség
9107 1, IV | kapusarkon vagy ajtónyíláson, megválasztják az ellent, mint vőlegény
9108 3, VI | volt akkor is már kártya, megválasztották azt közös akarattal bírónak,
9109 2, VI | hagyni kell, míg a lélek megválik belőle: erre olyan káromkodást
9110 1, I | amint az az eredeti ember (megvallom, - mondja a vastag csizmatalpas
9111 3, V | egymást kikerülni, mit igazán megvallva, egyik sem akart; hanem
9112 1, XVII | pillanat, midőn a szavaknak megválogatása igenis tanácsos; tehát egy
9113 3, XI | aprólékon, hol a gombostűt is megválogatják, nehogy eggyel többet vagy
9114 1, VII | földesurak becsületét fényesen megváltotta, mit még életében hálásan
9115 3, V | erkölcsében sehogy sem bírt megváltozni, s mai napon csak olyan
9116 1, IV | azon hegedülni szokott.~Megváltozott a harcnak egész alakja,
9117 3, III | szándéka, kénytelen volt megváltoztatni a tervet, mi nem történhetett
9118 2, XVII | olyan dolog történt, mit megváltoztatnia nem lehet, nem tud és nem
9119 3, V | azt akartam megnézni, hogy megvan-e?~- Hát az a kertészkés,
9120 2, III | szájába, a hasonlót mástól is megvárta.~Némileg megnyugtatá magát
9121 3, II | annak sarkánál ült egy megvásott cigány, majdnem kidűlve
9122 2, IV | országot csak ott akarjuk megvédni, a francia sereget a Lajtáig
9123 3, IV | arra, hogy a cigányoktól megvegye a hallást; de a többi is
9124 3, III | mostanában három új ruhát megvegyenek rajta.~- Ebből komponáljunk
9125 3, XII | krajcáron az egész bábossátort megveheti; de még olyan sem, ki azt
9126 2, XI | nagy vendég részt vőn egy megvendégelésben, melyben a vidéknek színe
9127 1, XII | átmenőben nem akart egy kis megvendéglés nélkül elereszteni, minthogy
9128 3, VII | még csak mindig nem akar megvénülni?~- De bizony már nagyon
9129 3, III | addig a nagyságos asszony megveregeti a kasznárnak vállát, s a
9130 3, XI | nálánál is különb ember megveregetné a vállát.~Festetics végighallgatván
9131 1, IV | falon, hogy a fal is egészen megveresedett, - csakhogy a természettudósok
9132 1, IV | eszén volt még, s érezvén a megveretést földön fektében bicsakját
9133 1, IV | érdekli, hogy most mindjárt megvernek valakit.)~- Annyira vitték
9134 1, IV | hadd halljuk, kit szokás megverni?~- Nagyságos uram, - folytatá
9135 1, IV | ablakon kirázni a többit.~A megvert szabados eszén volt még,
9136 1, I | ki még az álmoskönyvet is megveszed, ha magyarul van, - mondd
9137 1, VII | ha nincs pénze az úrnak, megveszek minden példányt; javítva
9138 2, XIV | veszekedéssel, rágalommal és megvesztegetéssel megtenni lehet, s minthogy
9139 1, VII | megbízott embere.~- Egy megvesztegethetlen ember, ki készebb egy ív
9140 1, XII | hozzá, s az egykedvű angolt megvesztegette e azokatlan hang, nem bírt
9141 2, XV | alispán nagy kedvet mutatott a megvételhez, az orvos is mindent elkövetett,
9142 3, IV | fordulva, mit bizonyosan nem megvetésből tett, hanem megszokásból,
9143 1, XVI | világítván a megérkezettek elé.~- Megvetetted a lovak alját? - kérdi a
9144 2, XIV | csavarogni látta.~Galiba Pál úr megvette a legszebb hintót, mit akkor
9145 3, XII | látta egyik párbeszédet megvezércikkezni, mit én nem hagyhatok szó
9146 1, XVII | abban az időben él vala, megvigasztalhatá őket, mint az egyszerieket (
9147 3, III | szobában, s a tűnődő leányt megvigasztalja, hogy a kendő már megvan,
9148 3, III | nem vette még észre.~Végre megvigasztalódott, de alig mert a ruhákhoz
9149 1, III | keményen megtesz, mintha külön megvigyázná, hogy el ne feledjen egyet.~
9150 3, V | találja a hídon felül.~Baltay megvigyázta a szót és utasítás szerint
9151 3, IX | hogy a nagyságos úrnak megvigye a jó hírt, s előlegesen
9152 3, XII | uram, korán reggel, mire megvirrad előre ott leszek; a helyet
9153 2, XIII | róla, hogy a rózsaujjak is megviselik a könyvet, egyébiránt is,
9154 2, IX | Keszthelyre szánta.~Baltayt nagyon megviselte az út, de egyszersmind jó
9155 3, XI | megyek, nagyságos uram, megviszem neki ezt a vigasztalást.~-
9156 2, X | alatt pedig a másik cseléd megvitte a hírt, és izenetet is hozott,
9157 1, III | ispán előtt megállván, előbb megvizsgálá, hogy mentéje be van-e rendesen
9158 2, VIII | fiatalságot kényelmesen megvizsgálhatta, ott fekszik valamennyi,
9159 2, XV | törvényszünet elején.~- S mikor mégy vissza?~- Minél előbb, hogy
9160 2, VII | folytán.~- Sümegre, Zala megyébe.~- Sok derék ember lakik
9161 2, VII | fönséges uram, - egész megyém nevében.~- Ösmeri ön az
9162 2, XV | magát jelentenie, hogy a megyén át a szomszéd országba mehessen.~
9163 3, III | más sem! Na,... mért nem mégysz már? - kérdi a fülelő cselédet, -
9164 1, VIII | kétszeres erővel kezdék megzaklatni.~A tamási határban megfordult
9165 2, XIII | karjai közé.~Minden ember megzavarodott, csak néhány ember vette
9166 1, IV | végképpen megbukott, mert megzavart a beszédmód, a dialektusok
9167 2, XIII | magyarázatot az y - betű rettentőn megzavarta, - fi csak í-vel lehet írva;
9168 1, XV | helyén, s minthogy az idő méhében már jelentkezének a vajúdó
9169 2, VI | a más világra, járt úton mehessek.~- Aztán azok meghaltak?~-
9170 1, IV | be az ajtót, hogy ki ne mehessenek, majd kiadogatom őket az
9171 1, X | hogy körülbelül mennyire mehet be; - de mégis, hogy maga
9172 2, VI | halotti bizonyítványát.~- Mehetek uram?~- Föl is az út, alá
9173 2, XVI | magát, mintha maga is utánuk mehetne, ha akarna, de nem megy.~
9174 2, V | Ozorára búcsúra úgy sem mehetnek most.~Vigyázva jött a francia
9175 2, XVII | találnék, hogy födetlen fővel mehetnék végig rajta.~Megvan a nemzeteknek
9176 1, XVI | megindítana bennünket, aztán utána mehetnénk.~Festetics kezeit dörgölé,
9177 1, XVI | nemes boraikban árulván el a méhükben rejtett régi tüzet,) titánok
9178 3, IX | panaszkodik Galiba, misereatur mei, üssön agyon; mert látom,
9179 3, VIII | Imre is még mindig ott méláz; mert Jolán a virágágyak
9180 3, XII | vagyunk! - mondja Kisfaludy mélázásából fölébredve, midőn a csárdához
9181 2, VIII | markába, - s minthogy a melegágyak közt is meglátott egy embert,
9182 3, III | Hova szaladsz? - van-e a melegágyakon gyékény?~- Az volt a legelső
9183 3, III | szemed, megláss mindent, - melegágyakra idején dobd a gyékényt, -
9184 2, IV | sorsát nem lökte-e el? Szíve melegéből szétterült a vér két orcáján,
9185 2, V | Magad is meginnád egy kis melegért! - gúnyolódék amaz.~- Ha
9186 3, VIII | ablaknál megcsípi a dér, aztán melegíthetünk korpát, zabot, - teszi még
9187 3, X | szobából, hihetőleg megérezte a melegnek fogytát, s azt mondja a
9188 3, III | önbizalom, szívósság és benső melegség, mely tűrni, küzdeni tud
9189 3, I | mikor egyik-másik szíve melegültében még az inget is lehúzta
9190 1, XI | kéredzkedék, s a széles erős mell alatt nem bírt megférni
9191 1, IV | azaz, a béres úgy löki mellbe Meddig Józsit, hogy az rögtön
9192 3, V | pontossággal az egyes vessző alá mellékelte Dunay levelét, a kettős
9193 3, VII | egészen megtömvén a fa mellékét, s időt engedett Kisfaludynak,
9194 3, I | visszamehet. E szavak után pedig a mellékterem felé indult.~- De... fönséges
9195 2, XV | végén befejezteték s midőn a mellékterembe értek, az alispán karonfogá
9196 2, VI | elkészíték a csontfűrészelőt a mellékteremben.~A hídvégit inkább a kocsi
9197 3, III | három érdemjel is van a mellén, s íme nagy csodálkozásunkra
9198 1, IV | testhez szoruló apró gombos mellényben járták át a nagy udvart,
9199 1, IV | ólmos gyűrűt keresvén elő mellénye zsebéből, mi abban az időben
9200 3, XII | a háztól, Pista levette melléről az érdempénzt, kendőbe takarta,
9201 2, XIII | tanár óraszámra pusztítja mellét, - szigorún ügyel szerteszét,
9202 3, II | akkor dohányozhatik, ha majd mellettem ül."~Az ispán csak akkor
9203 3, XII | rajtuk a múltnak emléke, s a mellettük elmenő vándor önkéntelen
9204 2, VI | aztán ágyúszóval hínak el mellőled.~- Csak az a háború ne volna! -
9205 3, XII | vállain feltolakodott bábák mellőzvén az egyetlen jó vezért, a
9206 3, XII | szépen odaillik a széles mellre, legalább mikor a gazda
9207 3, XII | ez a szó még sokszor méltán lesz kimondva; de végig
9208 2, XIII | szaporodik a fül.~Ez az ősrégi méltánylása a munkának nagy veszedelemben
9209 1, IV | módjából, mely Bowring úr méltánylását tökéletesen megnyeri, szabályosnak
9210 2, XII | mintha saját szilárdságát méltányolni akarná, hogy hivatali esküjének
9211 2, XIV | nem jó; - nála igazság, méltányosság, keresztényszeretet, felebaráti
9212 2, IX | nagyságos úr nagyobb figyelemre méltatta, tehát a rövides beszédet
9213 2, II | a dolognak, megtisztelem méltóságodat, hogy mikor az úrfi még
9214 1, XVI | egyenesre húzódott testén a fej méltóságosan emelkedik, egyszersmind
9215 2, IV | háromszáz és utóbbi száz között méltóztassanak különbséget tenni, hogy
9216 2, VI | egy két rend írást adni méltóztatnék.~Ekkor jött be egyik alorvos,
9217 1, XI | tudván, hogy miért?~Az erdő mélyében számtalanszor megütődő puskazaj
9218 1, IX | erdőben, a sötét erdőnek mélyéből ballagott ki egy vén szarvas, -
9219 3, XI | hagyják, - s ámbár a sok mélyedés adott elég dolgot, déltájban
9220 1, XVI | jól hallotta, lekerült a mélyedésbe, s mielőtt az utasok észrevennék,
9221 1, XVI | s egy kis nógatás után a mélyedésből kivitték a kocsit.~- Köszönjük
9222 2, II(6) | hogy a kocsiútnak egyes mélyedéseit úgy kikerülni, hogy a mélység
9223 1, XVI | felőli oldalán volt egy mélyedéses útja, mit abban a világban "
9224 1, IX | testét és azon szemeket, melyekből egy elbűvölt hatalmasnak
9225 2, IV | s oly sok az a gyökér, melyeken helyéhez kapaszkodik, -
9226 Mon | hol oszlopok maradtak el, melyekre történetünk van írva, -
9227 3, X | durrogva égvén a kályhában, melyhez a didergő vendégek egy nagy
9228 2, I | Tehát nem érdekel tudni, melyikből mi a haszon? Nincsen számadó
9229 1, VI | Igen ha tudná az ember, melyiket volna jobb választani, -
9230 1, III | eseteknél fölvilágosíthasson.~- Melyiknek mi a panasza? - kérdezé
9231 2, II(6) | mélyedéseit úgy kikerülni, hogy a mélység a két kerék közé essék. ~~~~~~
9232 3, VIII | előttetek azon szénának, melytől egy csontos ökör tizenhat
9233 1, II | tanítani, hogy e komédia menageriába való.~(Ez én vagyok! - mondja
9234 1, XI | amazét is osztja.~Ment, ment, mendegéle, s a gyönyörű álmot a faluból
9235 1, VIII | mintha házat vélne, hol menedéket remélt.~A vadaskert fala
9236 2, XVIII | ő szavainak segedelméhez menekül.~Andrásnak éppen akkor dolga
9237 3, I | sebesen húzódának vissza, s a menekülésre uszított nép rémülten szórta
9238 3, X | rohantak kifelé, hogy öklétől menekülhessenek.~Az ágyúmoraj volt az a
9239 2, XVII | valami okos módon mégis menekülnie kell, mert mióta Holvagy
9240 1, XVII | esedezés, hogy a mindenfelől menekülő nép szállást és enni valót
9241 1, I | szerencse hordozza itt?~- Ide menekültem, - mondja Bowring úr angolul; -
9242 2, I | van.~- Hát a gulya, meg a ménes?~- Mind a kettő megvan, -
9243 1, XVI | cseréltél egy párt a keszthelyi ménesből, - tréfála az öreg, - hátha
9244 1, XVI | volt otthon, elmentek a ménesistállóba, hogy időtöltésül meglássák
9245 1, XVI | híresedni kezdő keszthelyi ménesnek első példányait.~Alig leptek
9246 3, XI | öreg, s unszolja őket a menésre, minek az a sikere lőn,
9247 3, I | tehát siettetni kelle a menetet, hogy a kiszabott helyre
9248 3, I | elhelyezés megtörtént, a ménfői szőlőhegyen levő pincék
9249 3, I | fehér köpenyegében áll a Ménfőig nyúló táborhoz közel, s
9250 3, X | beterelt baromnak tűrhető menhelye akadt, hanem a padláson
9251 2, VI | kend!~- Hát már most hova menjek, uram?~- Elmehet kend a
9252 2, XIII | isten veled dicsőség, - hadd menjenek a szegény dalok árván, -
9253 2, XVIII | utánuk a kertbe.~Mielőtt oda mennénk, álljunk meg egy szóra.~
9254 1, V | sógorasszonynak lánya, ez a mennydörgős mennykő nagy pör egyszerre
9255 2, I | napszámos megjött, már nagy mennyiségű épületanyag-szállítmányok
9256 1, III | ez csak olyan, mint a mennykőhárító, mely nem azért van a házon,
9257 1, VII | hanem visszájáról.~- Mi a mennykőnek az a sok könyv?~- Én is
9258 1, XI | mert elmegy ám az a magas mennyországig durrogatás nélkül.~- Hátha
9259 1, XII | nem hagyhatjuk üresen a mennyországot, édes néném asszony.~- Látom
9260 3, XII | az utcára s minden arra menőt becsődített, hogy a nagy
9261 1, XIII | országgyűlésen vagyok octava mensis huius, - és per amorem dei, -
9262 2, IV | ember: alatta érzé a büszke mént, mely megússza vele a léget,
9263 1, V | urát addig rángatta, míg a mente ráfért, hanem midőn ezt
9264 3, VII | jajgatna majd az aranyos mentéért.~- Aztán arról is lehúznák?~-
9265 3, II | röstellni a dolgon, hanem némi mentegetés okáért mondá:~- Méltóságos
9266 1, XVI | utas olyanformán, mintha mentegetődznék; hanem azért csakugyan nem
9267 1, XVI | alá bújnék. Na, - mondja mentegetődzőleg, - ha neki is nyolc gyermeke
9268 1, XIII | mondtam húgomasszony, - mentegetőzék amaz, - hanem azt gondoltam,
9269 3, III | Éppen oda akartam menni, - mentegetőzik a derék cseléd, - hanem
9270 2, II | tudok kedves fiam! - mondja mentegetőzve a gróf.~- Hát mért nem tud
9271 3, II | kergessék; de az öreg addig mentegette magát, hogy végtére még
9272 2, VIII | tanár előbbi hirtelenkedését mentegetve.~- Na, - nevet a gróf, -
9273 1, XIV | bácsinak mindene, még a mentegombja is az istené, és nem a bácsié;
9274 1, V | húgomasszony! - mondja Baltay a mentéjéből egy gombot kiszabadítván,
9275 1, XVI | egészen borzas volt, és mentéjén nem volt már mit kigombolni,
9276 1, VII | öreg magyar féltékeny saját mentéjére, hogy készebb volt foltot
9277 1, XVI | letörleni a sarat a grófnak mentéjéről, egyszersmind parancsot
9278 3, VII | paraszt, a másik pedig aranyos mentéjű gróf.~- De nem kellene bugyogóba
9279 2, VI | mondja Pista, - hát miért mentél háborúba? - azt gondolod,
9280 1, VII | nagyságos uram, - majd a mentém alá dugok egyet, s ha aztán
9281 1, VII | után hírmondónak egy pár mentén kívül csak a sarkantyús
9282 3, VII | azt is elrakja valahol a mentezsebekben.~- Hol a dohányzacskóm? -
9283 3, I | ennyit összeszedetek.~- Ments isten! - szól közbe Kisfaludy,
9284 1, VII | legszigorúbb mértékre vette, s mentségére nagyon keveset talált.~A
9285 1, III | megértette a szót, hogy még annyi mentséggel sem élt, mennyivel az ember
9286 3, V | utcán, s aztán kardosan mentünk és úgy ettük; no hiszen
9287 3, VII | beszélgetjük, - meg vagyunk mentve!~Miért esnénk kétségbe a
9288 3, III | az aranyos édesanyámnak a menyasszonyruhája volt, azért, ha most eldarabolom
9289 1, IV | ellent, mint vőlegény a menyasszonyt, hanem egész esztendőnek
9290 1, IV | láthassák.~A sok közül néhány menyecskefő tűnik szembe, még pedig
9291 1, IV | voltából, - s ha végig nézünk a menyecskesoron, nem azt nézzük, melyik
9292 3, III | magát, mintha ma volna a menyegző napja, midőn Baltay uram
9293 3, III | hogy a gazdag magyar lányok menyegzőn viseltek hasonló szövetet,
9294 1, XIII | vőül fogadni, még pedig a menyegzőnél előbb?~- Ha éppen úgy akarja,
9295 2, XI | ökröt vezet, - állj melléje, mérd össze vele magadat, vajon
9296 1, XVI | szépen elballaghattak volna a meredek hegy mellett.~Elkezdett
9297 1, XVI | összekuszálta már, hogy erdővé meredt, s merőre dagadt szemei
9298 1, XVII | keserű napjai, jó barátai nem merék fölkeresni, - s hogy napjai
9299 3, VII | álltak, hogy azt le nem merem írni, csak annyit mondok,
9300 2, V | fölmozdonyozott és a kemény országúton merészen vágtatott előre, hogy az
9301 2, I | csupa emberségből ingyen mérette volna a bort, azt aztán
9302 3, III | úgy dicsérte, hogy nyolc mérföldig meg sem áll; mert hisz ő
9303 3, III | meg fölpofozta, mielőtt mérgében az epéje fölforrhatna; így
9304 2, XIV | is beszéli cselédjének a mérget és bosszúságot, amiből a
9305 3, II | lekötelező szóval a kis vágásnak mérgét el nem oszlathatá.~Levelet
9306 3, X | tette a kemény idő, melynek mérgétől nem kímélte magát, s néha
9307 2, VIII | ha önök Keszthelyen meg merik sütni.~- De meg is merjük
9308 3, X | kalapjával vagy a vödörrel merített vagy neki hasalt a forrásnak,
9309 3, IV | sajátszerű tapintat, hogy nem merítették a vizet sárosáig, hanem
9310 1, XIII | millió akadályt, aztán neki merjen menni; - pedig a fontolgató
9311 1, II | ellenében a jobb résznek mérlegét fenékig lehúzta.~Nem sokára
9312 1, XIII | kerítés túlsó oldala mellől merne átkiáltani, s azt mondaná,
9313 2, V | kiáltá Meddig Józsi.~- De nem mernél eltemetni senkit itt az
9314 2, XVIII | annyi volt az ügyvéd, orvos, mérnök, hogy ahol a verebeket akarták
9315 2, X | fölvette a gyermeket, és merőn a szemébe nézett, mit a
9316 1, II | mindenféle elhelyezkedek a két mérőserpenyőben, hogy egyik a másikat lenyomja,
9317 3, XII | átalakulás nehéz fázisában bölcs mérsékletet és tapintatot fog tanusítani,
9318 1, VII | minthogy az ifjú grófot az ő mértéke szerint nagyon könnyűnek
9319 1, VII | a grófot a legszigorúbb mértékre vette, s mentségére nagyon
9320 3, X | Régen vártam erre, s én nem mertelek reákényszerítni; mondja
9321 3, X | meghalok.~- Szereted?~- Nem mertem eddig megmondani! - vallja
9322 2, XV | s a beteg csendes álomba merült, az orvos egy kurta levélben
9323 1, I | fiatalok élénken e képbe merültek, s míg egymásra figyeltek,
9324 1, III | előtt a szomszéd házhoz mérvén, utóbb magában azt mondja: "
9325 3, V | mondjanak róla is, mint a mesebeli rókáról, hogy savanyú volt
9326 3, VI | a gőzhajónak eszméje még mesében sem volt meg, annál kevésbé
9327 2, II | kérdé:~- Bácsi, - tud maga mesélni?~- Nem tudok kedves fiam! -
9328 1, VI | egészen el akarná rontani a mesét, - hisz azért van a mese,
9329 1, VI | kettő boldog!~- Mese, mese, mess kenyeret! - mondja az anya, -
9330 1, XI | hanem arra ösztönzé, hogy messze-messze kell még innét menni.~Összekeveredett
9331 1, III | egyéb mozdulatot még messzelátó csővel sem vett volna észre
9332 1, XI | s nem bírt hazakerülni a messzeségből, hová már elment azon a
9333 2, VI | asszony.~- Most már ez a mesterségem, nénémasszony, - sok az
9334 1, XVII | katonaviselt ember egykori mesterségemnél fogva tudom, hogy az ellenséget
9335 3, VIII | filkó voltam én ahhoz a mesterséghez, úrfi, - mondja András némi
9336 3, III | lesz ebből a gyerekből, - mesterségre csak nem ereszthetem!~Ennyi
9337 3, XII | magyarázat megnyugtatá a mestert is, legényt is, s minthogy
9338 3, I | legügyesebbnek kezében is csak mestervágásra való, mely legfölebb az
9339 2, XIV | annyit sem nyom, mint a mészárszékben a tüdő, máj, lép és dagadó,
9340 3, V | haméleget, szikéleget, mészéleget, keseréleget, agyagot, kovacsot,
9341 2, XIV | néma falak legfölebb egy jó meszelő után áhítoztak, mert ami
9342 2, XI | kénytelen elnyelni, és egy meszely borért fél napig elhazudozni
9343 1, IV | kocsmáros, a kikészített meszelyt a hídvégi vezér mellé helyezvén, -
9344 2, I | összehalmozott kövek közt járkál egy meszes ruhájú úri forma ember,
9345 2, VI | embert, s fölül rájuk a meszet.~A hídvégi nagyokat ordított,
9346 2, I | gróf, egy csomó közönséges mezei növényt vévén föl a sarokból.~-
9347 1, IV | civilizálója nem méltó rá, hogy mezetlen lábbal és födetlen fővel
9348 1, III | időig, midőn a dunántúli mezőföldön néhány száz ház csak egymásnak
9349 3, XII | nélkül elásott tőkék, parlag mezők.~S minden esetre a legrejtélyesb,
9350 1, IV | ispán, - amint Enyingről Mezőkomáromon át idejön az utas, Hídvéget
9351 1, XI | visszarimánkodja.~Látta a zöld mezőt, melyre nincs letakarva
9352 1, III | falut, melyet most Enying mezővárosának ismer az utazó, megbámulván
9353 2, XV | Végre mégis megtaláljuk!~- Meztelenre vetkőztetve, - nevet az
9354 2, XI | orvos urak kétségbe is estek miattuk, sőt már temetni is vittek.~-
9355 1, IV | elhiheted, azért hagyok még egy "Miatyánk"-ra való időt, hogy szó
9356 3, IV | maradjon, még hozzá teszi: mibe tetszik fogadni?~Akármibe
9357 3, XII | hazafi volt, s aki Horváth Mihálynak "Magyarország történetét"
9358 2, III | körülményekkel, hogy tudja magát mihez alkalmazni, - mit annál
9359 1, XVI | harmadik?~- Herceg Eszterházy Miklós, a gárdának ezredese, ki
9360 1, XVI | fölkeresék herceg Eszterházy Miklóst, a gárda ezredesét, ki nem
9361 1, IV | járták át a nagy udvart, miközben egy sárgavörös tarkájú kendő
9362 1, XII | Igen, de ritka kar, minőt a milanói Scala egész Olaszországban
9363 2, XIV | porció és kontribuciónál is milliomszorta szebb.~Saját meggyőződésünknél
9364 3, VII | emberek mondák azt, hogy annyi millióra szaporodtunk, hogy az irgalmas
9365 2, IV | helyette mást.~- Helyedben milliószor is azt tenném! - feleli
9366 2, VIII | szörnyű kemény kopogást hall, milyet még parasztcsizmával sem
9367 2, XI | pénzt, csakhogy meglegyen mindaz a becsület, mi egy magyar
9368 2, I | Festetics György elhagyatva mindazoktól, kik az embert akkor látják
9369 3, VII | fejét, hogy vendéget hívjon mindazon eleven és megholt embereknek
9370 2, VI | az orvos a goromba cserét mindeddig nem vette észre, könnyen
9371 3, VII | életrevalóság sem volna, hogy mindegyik vágyakoznék legalább a legutolsó
9372 2, IV | s ha e példa nem volna, mindegyiknek sajnálnia kellene.~Egyedül
9373 2, X | leghűségesebb embere, ki mindemellett az igazságot is szolgálja, -
9374 1, XIV | kölyök, de kivetkőztettél mindenből, - mondja némi fájdalommal
9375 3, II | nem bánom, ha ellopják is mindenemet, csak hasznát tudják venni!~~
9376 1, XIII | az engesztelhetlen ember mindenére inkább megalkudott, csak
9377 2, XV | az alispán megmutogatván mindenét, nem győzte mutogatás közben
9378 2, IX | megint visszatette.~András mindenféleképen hányta-vetette, hogy az
9379 1, IV | hiába vigyék, mert majd mindenikbe raknak egy embert a fürgediek.
9380 1, X | de sőt már a vége felé mindeniket megérinté kézzel, kivált
9381 2, XVIII | háromszáz lovam van, - mindenikre ülhet egy ember, - írja
9382 2, XVIII | nehézkedett a szempillákra, Baltay mindenkép erőlködött, hogy elverje
9383 3, IV | tételt egész hosszán, s kisül mindenképen, hogy a kétezer forint csakugyan
9384 3, VII | mintha oltárképet látna, mindenképp akarta, hogy András ne álljon
9385 2, IV | hangján mondaték ki, és mindenkiben azt a tudatot ébreszté föl,
9386 1, V | tenyeréből a büszke állatot.~Mindennap tiszta piros szalagot kötött
9387 1, XIII | mivel agyában a tervek nem mindennapiak valának, inkább tűrt, csakhogy
9388 3, VI | a szót, Imre beszélt már mindenről, még arról is, hogy mit
9389 1, V | szoktam meg, de nem is szokom!~Mindezt oly hamarjában elmondá a
9390 3, VII | bennünket egyik terembe!~Mindhárman elváltak a nagyobb társaságtól,
9391 3, IV | mivel Festetics és Kisfaludy mindkét kezét elokkupálták (engedelmet
9392 2, XII | egy nagy pörcsomó feküdt, mindkettőn ugyanazon egy cím levén
9393 3, V | össze, mert bizony, bizony mindkettőnknek egyféleképp ártalmunk a
9394 3, XI | nyújtá oda kezét, s midőn mindkettőt megcsókolá, a grófné érzé,
9395 1, XI | vagy ötezer mégis van, s mindnek édes apja.~- Látom, öcsém,
9396 2, IV | helyéhez kapaszkodik, - s mindtől elszakadni nagy erőszakba
9397 3, VI | kicsiny imaház, melyből még a minisztráló gyermek lába is kiért, ha
9398 1, VII(2) | és minden kétség nélkül mintapéldánya a faluknak, egyenes és tágas,
9399 3, IX | magnifice, - egy secundum minutummal sem késtem.~- Miattam elkéshetett
9400 2, XVI | napot, hány órát és hány minutumot éltem.~- Ezt piros kukoricán
9401 1, IV | el:~- Legények! a szent misén minden ember jelen legyen,
9402 3, IX | vagyok, - panaszkodik Galiba, misereatur mei, üssön agyon; mert látom,
9403 3, VIII | összehoztunk, lássuk, mit mívelnek?~*~A fiú levedlette már
9404 1, XIV | hamar megtanulta, mit kell mívelnie, mert alig kapaszkodott
9405 1, IV | hanem béresekkel magunk míveltetjük. Minthogy pedig a kévehányás,
9406 3, XII | az ész tudomány, a lélek míveltség és pallérozottság nélkül
9407 3, XII | ítéletet és véleményt ad a nagy míveltségű angol szájába, mely Bowring
9408 2, IV | ismét a cigány - azst is mivelünk állítják semközt?~- De már
9409 2, I | egy nagy legelő volt és mocsár, - ez utóbbiban békák, piócák,
9410 2, XIII | olvasni, - s ezen olvasási módban a könyvön két igen furcsa
9411 3, IX | kerítesz, anyjuk, - talán módi-fejkötőt kívántál meg nagyon, hogy
9412 3, III | megijedni. Hej, ma már kiment a módiból a vánkostánc, csak a csók
9413 1, IV | erőt gyűjt a védelemnek e módjából, mely Bowring úr méltánylását
9414 1, III | mely körülövezi; s a jó módnak olyan fészkévé lőn, mintha
9415 2, I | ámbár egy újonnan fölvett modorral annyira mennyire útját állta
9416 1, XII | engedte a vékonyabbat, mint a módosabb a szegényt, hogy az is megélhessen.~
9417 2, XI | el; - okoskodik paraszt módra a sánta, - hogy ha meg nem
9418 1, XIII | magyarságára nem.~Napról-napra mogorvább lőn Baltay, s midőn a szomszédban
9419 2, IV | nálunk pénzzel is adatik, meg mogyorófa pálcával is; és a cigány
9420 2, I | nézné, - mert a kezében levő mogyorófapálcát is a kivágott sűrűből maga
9421 2, I | gróf; de a múlt héten a mogyorófást is kiírtatta.~- Hallottam, -
9422 3, VII | legutolsó lenni, s ha a mohácsi vész után ennyi millió árva
9423 1, IV | Bowring úr egybefont karral és mohó élvezettel hallá a beszédet.)~
9424 3, II | a könyvtári molyoknál is mohóbban kapja már a könyvet.~Várhatott
9425 2, XV | ha? - kap a szóba egész mohósággal a prókátor, egyszersmind
9426 1, VII | barátunk gyapjújába még a moly is beleeshetik, míg én selymes
9427 2, XIV | objektum, hogy még a legkisebb molyféreg is meglátja, - hanem le
9428 3, II | embert, mikor a könyvtári molyoknál is mohóbban kapja már a
9429 2, VI | új a dolog, katonák közt mondaként ezer hasonló dolog forog,
9430 2, XV | mondja az alispán, - Baltayt mondál?~- Igen, Baltayt, értem
9431 3, XII | idegen országokban is, - azt mondanánk, hogy a mi jobbágyunk úr,
9432 2, I | többet hallasz mint amit én mondanék; s ha aztán meghallgattad,
9433 1, XIII | valamit, csak ki ne kelljen mondania; 3 így a documentumot palam
9434 1, III | ki-ki dolgára és csak annyi mondanivalónk van, hogy másnap reggel
9435 2, III | András nem talált több mondanivalót; tehát maradt egy nagy hézag
9436 2, XVIII | Bíz az, hallja kend, olyan mondás, hogy megtanulhatja az ember,
9437 3, V | méltóságos asszony ezen mondásig még nem ért, kétségtelen,
9438 3, III | mindjárt készen volt egy "mondással", ha valamelyik cselédet
9439 2, IV | szigor kérlelhetlen hangján mondaték ki, és mindenkiben azt a
9440 2, IV | jobbját, mintha a lelkesülés mondatná vele a szót.~- Annál jobb! -
9441 2, XIII | a legelső bekörmölés a mondatnak kellő közepére esik: ebből
9442 3, IV | az ott maradók csak jót mondhassanak róluk.~Behajtatott Pestre,
9443 3, V | megmutatni, hogy ő olyant mondhat, amit még más nem tud?~-
9444 1, IV | hogy a béres fönnhangon mondhatá:~- No, Józsi! - kiált a
9445 3, VII | méltóságos uram, legalább nem mondhatja senki, hogy elvettem belőle!~
9446 3, X | eltűrné, ha a végórában azt mondhatná neki: elárultál? nézd nyugodtan
9447 2, IX | nekem; de ha csak annyit mondhatnál az én uramnak, hogy nem
9448 3, I | ez, vigasztalásul azt is mondhatnánk még, - hogy tán nem is igaz!~~
9449 2, I | hogy mondj valamit.~- Mit mondhatnék? - mindössze is egy ember
9450 3, XII | sok más nemzethez képest mondhatni tán kiváltsága.~Valószínűleg
9451 1, VI | kellene kipótolni a ki nem mondható szót.~- Már csak leülök,
9452 1, XVII | beszélőknek, kik ezt jó lélekkel mondhatták, annyiból, hogy ők csakugyan
9453 2, XI | minőt kútforrásunk nyomán mondhatunk, azt tudniillik, hogy a
9454 2, I | De azt akarnám, hogy mondj valamit.~- Mit mondhatnék? -
9455 3, V | szerette volna, hogy olyat mondjanak róla is, mint a mesebeli
9456 3, IV | asztalvégén a regéket sorra mondogatá, elhagyván néha három, négy
9457 1, IV | az egyik Bowring úr, rég mondogatja, hogy lát egy elhagyott
9458 1, XIV | tárgyat megérintve, kezdé mondogatni:~- Ez sem a bácsié, - ez
9459 2, XVIII | legélhetetlenebb cigány is azt mondogatta, ha megharagudott: nem is
9460 2, XVIII | utain, szűntelen a verseket mondogatván, melyek emlékéből többé
9461 2, X | hosszában akarta elmondani egész mondókáját.~- Ne feledje szavát, András -
9462 2, XII | kertbe. A találkozási szokott mondókát elengedvén, a beszélgetés
9463 1, III | intett a számtartónak, ki a mondottakat mind papirosra tette, anélkül,
9464 2, VI | kár, hogy előbb meg nem mondtad valakinek, - szól Pista, -
9465 1, IV | létezik. Így én a jónapot "Gut Morgen"-nak tanultam, s Berlinben "
9466 1, IV | tovább pedig éppen "Kujd Moring" lett belőle. Megtanultam
9467 1, IV | t hallottam, odább "Gaud Morj"-jal köszöntöttek, valamivel
9468 1, IV | tanultam, s Berlinben "Jut Morjen"-t hallottam, odább "Gaud
9469 3, III | pedig mikor elmegy, megint morog és egy álló óráig rángatja
9470 3, III | egy-két szóra, hogy a vászon mosatlan ne menjen ki a kézből.~-
9471 3, V | egyszer majd csak tisztára mosdatjuk.~- Ide haza van a méltóságos
9472 3, V | tudott úgy eltakarni, hogy mosdatlan képét más is meg ne lássa;
9473 2, IX | még a feketét is fehérre mosná.~- Ha lehet, megcselekszem,
9474 2, XVIII | melyek emlékéből többé ki nem mosódának.~Szívén találta az egyszerű
9475 2, I | föl; a legelső zápor oda mosogatja le, honnét fölcipelték.~-
9476 1, IV | kiviszik a kúthoz, hol addig mosogatják, míg újra bemehet, folytatni
9477 1, IV | egyet! - szól a herceg némi mosollyal - talán neked is két neved
9478 2, XVII | hiszi, kedves öregem. - mosolyga a beteg.~- Kegyelmes uram,
9479 1, IV | nézvén, ki a kedélyes tréfát mosolygással viszonozta.~- Nagyságos
9480 3, VI | szoba hosszát s itt-ott mosolygott magában, hogy denique az
9481 2, II | és a kis ártatlan szülőit mosolyogni látta.~A jó asszony nehezült
9482 2, IX | ifjú grófot tisztára nem mosom nagyságos uram előtt.~-
9483 2, XIV | bezárja, belakatolja, utoljára mosónéját és inasát csupa elővigyázatból
9484 3, II | ha a magot választóvízben mossuk meg.~Az ispán rögtön eltette
9485 3, III | az ősi drágaságot, melyet mostan ő reá szabnak föl.~- Majd
9486 1, VII | iskolában, hogy még maradt mostanra is valami leckézni való?~-
9487 1, XVI | mert ez a két ló már nem mozdít.~Erre kiszálltak az urak
9488 1, III | változtatván, hogy szemét oldalt mozdítá Meddig József felé, - egyéb
9489 1, XVI | hogy a kocsit hátulról mozdítani tudja, azonképpen cselekedvén
9490 1, VII | felesége bal keze nélkül nem mozdíthatja, 2-or, a szajkót emberré
9491 1, X | bomlik ki, s amint fejét mozdítni igyekszik, a szellő Bowring
9492 3, I | mondja a nádor, közelebb mozdítván a lovat, - ön mindent tud!~-
9493 2, V | összehúzódtak, az ágyúk előre mozdulának az útirányban, hogy állást
9494 1, IX | alá kínálkozék kényelmes mozdulatlanságban.~A lőfegyvert elereszté
9495 3, V | tüzérség jól kiszámított mozdulattal egyszerre meglepi az ellent.~
9496 2, XVII | tartandó gyászmisén minden mozdulható ember jelen legyen, csak
9497 2, III | szaporán.~- Azért akar meg se mozduljak, úgyis tudom, hogy nem megy
9498 3, I | lovasság, hanem büszkén mozdult ki a kevély lovasság, hogy
9499 1, XV | akkor nem lesz csoda, hogy Mózes száraz lábbal átment rajta
9500 3, III | színházhoz, a gazdasági mozgalmak a "Köztelekre", az eszmesúrlódások
9501 1, IX | eleven húst legyilkolni, mely mozgásában oly buján szép és ölni késztet...
9502 1, IV | sokáig egy helyben bámult a mozgó délibábra.~- Hogy hívnak? -
9503 2, II | tarisznyában semmit sem mozgolódott, pedig tán a levélben káromkodás
9504 2, V | sajátszerű hullámzásban mozgott és közeledett, a széles
9505 2, VIII | itt van - mire a népség mozogni kezdett, hanem a gróf lefogta
9506 3, VII | szól az az ágyú!~- Ez csak mozsár, - mondja Holvagy Pista, -
9507 3, VII | érkezének, a jelül elsütött mozsárnak hangja a szőlőkben is visszhangozék,
9508 3, VI | lassan haladt, de haladt; s a műértő szem ma már biztosan megleli
9509 3, XII | tagok, francia és német írók müveire, melyekben rólunk képtelen
9510 2, VI | természeti erő zsibbadásából új működésre ingerelteték s a fiú észrevette,
9511 3, V | átlátta, hogy itt Imrének keze működik, tehát figyelmeztette Galibát,
9512 3, VIII | óta mondjátok, hogy minden mulandó és hiú bolondság a világon,
9513 1, IV | meg a tisztesség, hogy ő mulassa magát a cigánnyal.~A kocsma
9514 1, IV | István nap, ispán úr, el ne mulassza bemenni Ozorára, hogy a
9515 2, VII | Batthyányi Lajos.~A fővezér nem mulasztá elmondani a múlt nap eseményeit,
9516 3, III | akadt táncosnéja, s azzal mulatgatott, mert ekkor még a makkfilkót,
9517 3, III | napig fagy lesz. Azzal is mulatjuk magunkat, hogy újholdkor
9518 1, IV | falnak, anélkül, hogy akár a mulatók zaja, akár a zene megfordíthatná
9519 3, III | részébe, hol a férfitársaság mulatott; - különböző csapatokra
9520 3, XII | hogy egy kissé zajosabb mulatságaink voltak és vannak, mint máshol;
9521 3, III | keresett.~Virradóra vége lett a mulatságnak.~Elbúcsúztak a vendégek,
9522 2, I | s minthogy a leszaladást mulatságosnak találták, már egészen az
9523 2, IX | dobálta.~Néhány kópé már rég mulatta magát azon, hogy a vörös
9524 2, IX | bécsi vendégek a kastélyban mulattak, Baltaynak kocsija a szent
9525 3, II | észrevette volna, vendégeit mulattatta, hanem szüntelen azon tűnődött,
9526 1, XVI | halljad, egy agg rege.~Mult szüretkor Badacsonyon~Ezt
9527 2, XI | melyeknek romfészkeiben a múltak emléke tanyázik.~A Bakonynak
9528 2, III | sorsán aggódott, hanem a múltakat össze-visszahányván, ámbár
9529 3, II | megmondani.~*~Míg a jó barátok a múltakkal vesződtek, a gróf megérkezett.
9530 3, X | rovást! - mondja Dunay a múltakra célozva, mire Baltay a gróf
9531 3, VII | kötelessége a haza iránt a múltban, s mi a mienk a jelenben?" -
9532 3, VII | Miért esnénk kétségbe a múltért? hisz oly dicső volt apáinknak
9533 3, XII | szándékkal mentem vissza a múlthoz, hasztalan, sokan vagyunk,
9534 3, VII | oly dicső volt apáinknak múltja, ha tudnánk, hogy úgy járnánk
9535 2, IV | körüljárta a sátornak belsejét; múltját számolá el magának, mintha
9536 1, IV | Csak azt izente, - mondja a múltkori asszony - hogy köszöni kelmednek
9537 3, IV | ilyenkor elandalodott a múlton, melynek sok gyarlósága
9538 3, XII | foglalkozának a legközelebb multtal, melynek óriási anyagtömegéből
9539 3, VI | hisz az ő agyában egész múltunk megvolt, s hordta elő a
9540 3, VIII | meglátni való? s ezen szokatlan munkában igen sokáig gyönyörködött;
9541 1, XV | másik ezek közül azon időnek munkabíró tagja volt? - Budán vagyunk.
9542 3, X | hanem a helyett Kisfaludy munkáit húzta ki, mit a kilépő gróf
9543 2, VI | ne avatkozzunk az isten munkájába, hadd fogyjon, kinek meg
9544 2, IX | nagyságos uram, - hanem ezt a munkák magamra vállaltam, remélem,
9545 2, XI | igazi magyar embernek bölcs munkálkodását."~Szétment aztán a bámuló
9546 3, XII | Ne riasszon el senkit a munkától az, hogy az élőknek ez nem
9547 3, XII | tudománnyal és értelmes munkával szövetkezése a legbiztosabb,
9548 1, XVII | Festetics György ajánlá, hogy muraközi jószágán, mely a határszélhez
9549 3, III | hisz ma már a gyermeket nem mustrálják előre, mint a juhnyájat,
9550 3, III | arra, hogy miért? hanem: muszáj! Lássa, barátom, ez az én
9551 3, XI | hazaérsz, az öreg Baltaynak mutasd meg az írást.~- Korán lesz
9552 Mon | egynéhány satnya szála oda mutat, hogy az alap nem ád életerőt.~
9553 1, VII | vastag és olvasható alakban mutaták a helyet, hova a Baltay-családnak
9554 3, XII | terjedésének első szakaszait mutatám föl, - legközelebbi regényemben
9555 1, XV | ragaszkodás és önzéstelenség mutatkozik.~Mily boldogság megszabadulni
9556 1, VI | nézvén, mintha önkéntelenül mutatná azt a gyönyörű főt, mely
9557 2, XVI | az majd megnézi, hogy mit mutatnak neki.~- Gondolja kend?~-
9558 2, II | erkölccsé válik, meg kell mutatnom, hogy én is vagyok olyan
9559 3, VII | kitüntetett fiút, mintha mutatóba vinné. Még mindenki ünnepi
9560 1, XIV | annyira megszilajodott, hogy mutatópálcájával hirtelen egy jó távol eső
9561 1, VII | kérdé a grófot egy faládára mutatva.~- Könyvek, urambátyám!~-
9562 1, IV | s az angol izmos ökleit mutatván a hercegnek, mondja:~- Majd
9563 1, VII | azért, hogy minket ilyen mutatványokkal lepjen meg.~- Egy fillért
9564 2, VI | lefogják és megkezdik a műtétet.~Keserves bőgéssel ébredt
9565 2, XV | megmutogatván mindenét, nem győzte mutogatás közben is dicsérni a gyönyörű
9566 3, XII | mert mi még csak ujjunkkal mutogatjuk, hogy enni vagy inni akarunk.
9567 1, XVI | magammal egy újabb nagy műved örvendetes hírét magammal. -
9568 2, XVIII | nyújta Kisfaludynak legelső műveiért, s ebben az országban nem
9569 1, IX | szerencsésen van eltalálva, mintha művészt várna, kinek ecsete alá
|