10-arato | arcan-belen | belep-ceger | celba-dugja | dugok-elkes | elkev-enged | enges-fejle | fejlo-foga | fogad-gyert | gyijj-heged | hegya-indul | indus-karok | karol-kifol | kifor-korul | korun-leany | leaso-lugas | lusta-megha | meghi-megte | megti-muves | muvet-oltoz | olunk-panas | pandu-rekom | remeg-suruj | sybil-szive | szivf-telje | telle-udvoz | ugete-vasme | vasra-vonna | vono-zuhan
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
9570 3, VII | Jolán, átengedvén, a csinos művet, melyet Imre remegő kézzel
9571 2, XI | egyszersmind az ekét ereklyeképp a múzeumába helyezte.~Következett a
9572 1, XVI | szüretkor Badacsonyon~Ezt Muzsámtól vettem én,~Egykor midőn
9573 1, IV | hevert a szabados, kinél a muzsika ára a mai napra már úgy
9574 1, IV | cigánynak:~- Megküldöm az árát a muzsikának, - s talán az emberséget
9575 1, XIV | eső betűre mutatott, az n-re, mit az úrfi h bötűnek mondott, -
9576 1, II | Eszébe jutott valami gazdag nábobnak kocsin sétáltatni birkákat,
9577 3, V | hol most a harmincad áll, nádas volt; a legnevezetesebb
9578 1, VIII | irányban rohant le a Sió nádasai mellett.~A szabados, egyenes
9579 1, VIII | falutól, s úgy szorítsa be a nádasnak, hogy a Sió mentében jobban
9580 1, VIII | ötödnapja kujtorog a Sión túli nádasokon, hogy valahára elkapja azt
9581 1, XI | mondja a másik, - pedig még a nádast is majdnem szálonkint összeválogattam;
9582 3, X | amint a tetőn levő rothadt nádat föltúrta a vihar, messziről
9583 2, IV | tölgyerdővel, - mit vesződjék a náddal, hisz a hitvány jószág alig
9584 1, III | mentében dugná a szélső ház náderesze alá, hogy pörköljön le mindent,
9585 3, III | vannak csiszolva, maga egy nádfonásos székben ül, meg akarván
9586 3, I | kísérő hivatalnok rohant a nádorhoz, hogy jelentést tegyen a
9587 2, XII | némi nehezteléssel.~- Még a nádorispánt sem! - mondja hivatalos
9588 2, VII | némi reszketegséggel, hol a nádorra, hol pedig herceg Batthyányira
9589 3, VII | is kételkedett, midőn a nádortól megtudta, hogy még életben
9590 2, III | az úr, - adja kend ide a nádpálcámat.~- Minek? - kérdi egy állóhelyből
9591 1, XIII | volt ajándék, ha mindjárt nádpálcával osztogatták is.~András hajdú
9592 3, III | ezüstgombbal és egy veres nadrággal úgy megelégedett, hogy óraszámra
9593 1, VII | hanem jól megszorítsa a nadrágszíjat, mert ha valamelyik könyvből
9594 3, III | férfiaknak pedig rendesen a nádüléses székeket mutatta ki; nehogy
9595 3, V | így keresztül a mostani Nagy-híd és Váci-utcán szépen elballagtak,
9596 3, I | harmadfélmillió alattvalót és egy nagydarab földet szelt le a térképről
9597 3, V | voltam, - tudod, mikor a nagygyűlés napján főtt kukoricát vettünk
9598 3, X | végig, - arcát megmelegíté a nagylelkűség, legyőzte gőgjét, megismerte,
9599 1, IV | amannak, mintha azt csakugyan nagylelkűségből tenné: de a béres sem hagyta
9600 1, VII | meg nem találhatja; de ha nagylelkűségét megnyerhetem, visszaadom
9601 3, XII | hogy vendégszeretetünk, nagylelkűségünk, barátságunk egész odáig
9602 1, IV | megingatná a légkört, s nagyobbá rajzolódnék a futamodás
9603 2, IX | ugrott fölfelé; hanem aztán nagyobbakat is esett lefelé, mikor a
9604 2, IX | lenne akkor?~Imre mindig nagyobbat ugrott fölfelé; hanem aztán
9605 3, III | valaki.~- Meg bizony, a nagyobbik kapta a pusztákat, - persze,
9606 2, I | beszélnek, építsd kisebbre, vagy nagyobbra, az a te dolgod; - de azt
9607 2, XI | Voltak kendnek sebei?~- Nagyok, fönséges uram, az orvos
9608 2, XVII | arra, hogy a nagy érdemeket nagyoknak ösmerjük, tegyünk valamit
9609 3, IV | észrevehetőleg tudatták vele nagyrabecsülésüket; ettől pedig ha nem hízott
9610 3, VII | ő gyermekkorától látott nagyranőni.~Siettek a vendégek, csak
9611 3, V | hanem azért édes kedves és nagyreményű gyermeke volt ez országnak,
9612 1, XIII(3) | nyelvre vonatkozó része nagyrészben az ő törekvéseinek is köszönhető. ~~~~~~
9613 2, XVIII | A megye reméli, hogy nagysád hazafiúi áldozatát nem vonja
9614 2, XVIII | tekintetben kényszeríthetné nagysádat.~- Én is azt gondoltam, -
9615 2, X | jól esett neki, hogyha ő nagyságának kezet csókolhatott, mert
9616 1, V | vásott, - a pénzből adott nagyságod a simontornyai vásárkor
9617 1, XVI | távolságból elébe kékellő Csobánc nagyszerűségét, a legelső szónál oly közel
9618 3, XII | fölött vitáztak, - hány nagyúr mondá, hogy ha mi ösmernénk
9619 1, XVII | fiam! - jegyzi meg a gróf - nagyurak lehetnek azok!~- Magam is
9620 1, XII | nyugalmas éjszaka, minőt a nagyvároson fogadásképpen lármáznak
9621 3, X | ki sokat járkálhatott a nagyvilágban mielőtt ideért; mert ide
9622 3, IV | szándékoztak lányuk miatt, kit a nagyvilágnak is be kellett mutatni, s
9623 1, IV | hirdessen új tant, hagyja meg a nagyvilágot boldog hitében, hogy itt
9624 2, XI | magadat, vajon a két ember náladnál mennyivel lesz kisebb?~De
9625 3, VII | hogy bizonyosan magasabbak nálunknál egy fejjel az ő érdemeik
9626 2, II | elkárhoztatott, miattam pedig napamat és nőmet!~A végszónál megnyílt
9627 3, III | kinéz a medve a lyukból s ha napfényt lát, visszabúvik, mert még
9628 1, XIV | lehetne gondolni egyszer napjában.~Míg a nagyságos úr elment
9629 1, V | lányostól, ki anyjának özvegy napjaiban egyedüli boldogsága lőn,
9630 2, XI | mikor már eljövetelének napjáról is tudósítva lőn, minden
9631 3, XII | reám?~- Mondám, uram, hogy napkeletkor itt leszek! - válaszol Pista,
9632 2, VIII | valami a jóból.~A gróf, napkelte után már a veteményesek
9633 3, III | hanem be kellene még várni a naplementét, hogy éppen alkonyat után
9634 2, XI | megmondá az évnek, hónapnak és napnak számát.~- De hol kapta kend
9635 2, V | csillámlott ki a reggeli napnál, hirtelen visszahúzódának,
9636 1, XIII | jobb időket érjek.~- Egy napocskával sem idősebb, mint én, -
9637 2, VIII | VIII.~Keszthelyi napok.~Néhány éve már, hogy a
9638 2, XVII | mégis a szomszédokkal jó napokat tölthet.~Néhány nap múlva
9639 1, XV | országgyűlést, mely a nehéz napokban nem csüggedt, - hanem menjünk
9640 2, XI | részesült, s emlékéül e napoknak, a jelenlevők beírák nevüket
9641 3, I | belőle, akik megcsinálták.~A napóleoni kiáltványt nem tudták utolsó
9642 3, III | mennyivel jobb, mint a falu. Napóleont ma már nagynak mondjuk mindannyian
9643 1, XVI | parton s szigetjén sétálva, naponta bámulta az órai távolságból
9644 3, VIII | esőnk volt elegendő, ma meg napos idő van; azt tartom alig
9645 3, III | éjszakából, s hozzátoldá a nappalhoz, hogy gyermekének, jobban
9646 1, VII | meglakták házát a vendégek, - a nappali órák derülten folyának,
9647 3, I | ön megígéri nekem, hogy e napról egykor tanúságot teend,
9648 3, XII | melyért az ágyúk közé kell napszámba menni, s mit nem szokás
9649 1, III | egy helyre állva, mintha napszámban ásták volna le. Ez volt
9650 2, I | üvegeseknek, fuvarosoknak, napszámosoknak és dologkeresőknek tudtul
9651 1, V | fiam? - kérdi a meglepett napszámost.~- Igen is, ettem, nagyságos
9652 2, XIV | tekintetes úr elé.~De minthogy a naptárnak is megvannak az ő vörös
9653 1, IV | megszéledtek a vásárban, s ez a négy-öt bármily hosszan tartja a
9654 2, XII | üdvözölvén az alispánt, - negyedórai türelmet kérek, míg felöltözködöm.~-
9655 3, III | neki.~Alig nyugodott egy negyedóráig, a kulcsárné hatszor is
9656 1, X | mint kéne.~Alig mentek egy negyedórányira, - előtaláltak egy urasági
9657 3, XII | ketté.~- Mi a manó, egy negyedórával több vagy kevesebb, - annál
9658 3, X | a gróf a lóra, s mind a négyet átengedék a lihegő utasoknak,
9659 1, IV | kérődzik, elhasalván a mezőn.~Négyfogatú könnyű kocsi eredt meg a
9660 2, XIII | találunk, - ah, ez már valami négylábú állat, diák a gimnáziumból,
9661 1, VII | áll és a fürgedi ispán egy négyökrös szénás szekeret is rendel
9662 1, XVI | akárhová tegyen, ha mondom, négyre-négyre még elvennék egy ezerholdas
9663 1, IV | birtok közepébe, hol egy négyszögben képződék ki a lakház, a
9664 3, XI | ki utána nyúljon, hogy negyven-ötven esztendőnek megmentse. -
9665 2, VIII | melynek értelménél fogva negyvenezer pengő forintot ajánl, melynek
9666 1, V | tegnap tízet, ez éppen negyvenöt forint, - marad még öt forint,
9667 1, IV | kezdődik oly kövéren, hogy néhanapján a búzakalászt majdnem úgy
9668 3, XII | korrajzomra vonatkozólag van még nehány szóm.~Kisfaludynak kétségtelenül
9669 1, IV | igazi kévehányás, mert már néhányat löktek ki az ablakon, míg
9670 3, III | bíbelődtek, a férfiak a nehezebbet vették elő, s régi magyar
9671 1, VII | lőn rá a felelet.~- Egy nehezékkel sem többet ennél, - mondja
9672 2, VIII | súly, mely a kegyvesztésből nehezkedék reá.~A nagyvilág elmaradt
9673 2, XVIII | lemegy a kertbe.~Az álom oda nehézkedett a szempillákra, Baltay mindenkép
9674 2, VIII | nagy ember az előfordult nehézségeket, - szíve gyakran vérzett,
9675 3, V | öcsémet?~- Mégis könyörögsz! - neheztel a szeptemvir, - most mindjárt
9676 3, IV | emberektől közszájon forgott, néhol ugyan kitörött lábbal, ferde
9677 2, II | tartották szóval.~Dunay és neje szokott türelemmel és osztatlan
9678 3, XI | tudni, miért volna adósa nejének még boldogságával is?~A
9679 3, III | ezen nyomás alól Dunayt és nejét kivévén, még az unoka sem
9680 2, I | korában is már "György"-nek, Józsát pedig késő vénségében
9681 1, X | semmit sem késik, hanem nekifogja a fegyvert, és a béresre
9682 1, IV | nagy áldást készíthet ez nékünk, hogy oly sokáig kell érte
9683 1, XIII | talpig igaz magyar ember!... nemde ezt ígértem...~- Szóról
9684 3, VII | öregasszony már előbb mondott némelyeket, bevallák egymásnak, hogy
9685 3, III | látszik vagy tizenkét ember, némelyikről - a köpönyeget akarja lekapni
9686 3, X | Pista sem bátrabb, de szíve nemesebb, - s ezen pillanattól nem
9687 3, XII | polgári kényelem és ízlés nemesedése s az erkölcsök szelidülése
9688 2, XI | vérnek első cseppje azért nemesedett meg, hogy a földön patakzott
9689 3, V | állását tudhassa, - s a nemeslelkű férfiú közölvén a dolgot,
9690 2, IV | félelem, s a cigányt oly nemeslelkűség szállta meg, hogy ha jó
9691 2, XI | becsület, mi egy magyar nemesnek házától kitelik; tehát nem
9692 1, XVII | lesznek, s ha a Zala megyei nemességnek nagy kedve lesz fölkelni,
9693 1, IV | társaságom volt beutazni egész Németországot, hanem az én német nyelvtudományom
9694 2, VI | egyik alorvos, kinek aztán németül mondá el a főorvos a dolgot,
9695 2, XIV | feketébbre fessük.~Különböző nemű, rendű és rangú olvasóink
9696 2, XVIII | XVIII.~Az újabb nemzedék.~A tizenkilencedik századnak
9697 3, XII | eredmény nélkül maradt.~A jelen nemzedéknek jutott a sors, egy új magyar
9698 1, V | annyira megérett, hogy jelen nemzedékünknek már kevés tenni valója volt,
9699 2, XVII | mehetnék végig rajta.~Megvan a nemzeteknek is saját hét kövér és hét
9700 3, I | tanúságot teend, hogy a nemzeten e goromba kísérletet megakadályozni
9701 3, XII | fajnak öröksége, - és sok más nemzethez képest mondhatni tán kiváltsága.~
9702 2, IV | Nehéz időket mért Isten e nemzetre; de ha rá nem mérte volna,
9703 2, IV | legelne, aztán valamelyik a nemzetségből elugratna vele; de mit használ,
9704 1, IV | megbirkózik az érdemes angol nemzettel; mert az csakugyan ember.~-
9705 2, XVIII | is tekintetes, hanem csak nemzsetes.~A gyöngeség végtére nyavalyává
9706 1, XIII | már magnifice domine is neológus?~- Sohase vagyok én, - hanem
9707 1, XIII | mondok helyette ír-t, mint a neológusok; - valamint az apothecát
9708 3, XII | óriási fejlettségét, - de a népéletet seholsem irigylem, és csak
9709 1, XVII | azt mondják: jaj a föld népének, ha fegyvert fog.~Minden
9710 2, XVII | a gyászünnepélyre, mely népesebb lőn, mint bármely országos
9711 3, II | haza, hol már vendégektől népesedett meg a kastély.~*~Amint az
9712 1, IV | válogatják, s ilyenképpen népesedünk meg isten jó voltából, -
9713 3, XII | nézvén a vén Európának minden népét, civilizációját fölcserélni
9714 1, XVII | megkezdjük, ezt a francia népfölkelésnek tartja, s én emberi kötelességet
9715 2, VII | Hadsereget, fönséges uram, és nem népfölkelést, mit az ellenség gyilkolással
9716 3, XII | pedig olyan ember, kinek népszerűsége és befolyása van, azzal
9717 3, VII | megszámlálni őket, mert e marok néptől legyőzetni százszoros gyalázat!
9718 3, III | rendbeállítottam, az 1-ső nagyon neszes, aztán mindjárt bolonddá
9719 2, I | fölvont csővel figyelt minden neszre, a zsidó pedig mindenütt
9720 2, VII | fönséges uram, - egész megyém nevében.~- Ösmeri ön az egész vármegyét?~-
9721 2, XIII | kalodába tesznek, vagy bolond nevedet költik és elvesztél, ha
9722 3, VII | pedig a pályajutalmazottak nevei olvastatának föl.~Kisfaludy
9723 2, XVI | sorozatnak derekán levő neveket - de bíz, elhiheti nagyságos
9724 1, XIV | XIV.~Házi nevelés.~Baltay úr sohasem volt
9725 1, XIV | fiának fogadott, s mindjárt a nevelését is magára vállalta, mégpedig
9726 1, XIII | magával, hogy a fiából embert nevelhessen kénye és kedve szerint. -
9727 1, XIII | húgomasszonynak unokáját én nevelhetném föl,... abból aztán fogadom,
9728 1, XIV | hogy legelőször csontra nevelik, - hogy legyen mire ráhízlalni
9729 3, XII | embert, azért aki citromon nevelkedett, ne jöjjön ide, ha a citromot
9730 2, X | mert Imréből embert fog nevelni, s a Baltay családnak legalább
9731 3, VIII | ebből ugyan derek embert nevelt.~Ne nyúljunk az öreg úrnak
9732 2, VIII(7) | nevezet alatt apró fiúkat neveltek, kik az apróbb majorsági
9733 3, V | vizet, - te egy derék fiút neveltél föl, mint hallom; engem
9734 3, X | öreg, - remélem emberré neveltelek, hanem ha, mint remélem,
9735 2, VIII | három magyar nemes ifjú neveltessék a katonai intézetekben, -
9736 3, IV | tartozik azon körnek, melyben nevelteték, amit várhat tőle a világ,
9737 3, III | gyermek üvegházi gyümölcsként neveltetik, s éppen mert üvegházi gyümölcs,
9738 1, III | jött a herceghez.~- Az igaz nevemet tetszik kérdezni, kegyelmes
9739 1, VI | fiú csak erre botlik, ha nevén szólítják.~- Akár a szomszéd
9740 1, XVI | vagyok! - mondja a gróf, nevének praedikátumát használván, -
9741 1, I | ijedjen meg, vagy annak nevessen, hogy a nagy bajuszút szintén
9742 2, IX | szárogatták, András sem tudta nevetés nélkül megállni, hanem bemenet
9743 1, IV | párja a mi Pistánknak - nevetett az ispán.~- Jó, hogy mondja
9744 1, II | és még utána tevé: - Ezt nevetni kell.~- Mi az? - kérdé a
9745 1, VII | meg, míg a másik a régit nevette.~Mintha csak ősi épület
9746 3, VI | Balatonon, hol most az ő nevével jár szét.~Fölkerült a sétánynak
9747 2, IV | mit a szójárás unalomnak nevez.~A fölkelő sereget megállította
9748 1, IV | veszedelemben hívják elő, s azért nevezék el: Holvagy Pistának, csak
9749 2, XIV | rúgják, és semminemű néven nevezendő cseléd nem meri érinteni;
9750 2, VIII(7) | E nevezet alatt apró fiúkat neveltek,
9751 2, XIV | és alispánok körül, hol a nevezetesebb pörökben hol egyiknek, hol
9752 1, XVI | udvartól, Bécsnek minden nevezetességét megszemlélék, s minthogy
9753 2, VII | valék, fönséges uram, a nevezett gyűlésen.~- S mit tart ön
9754 1, IV | valami csúfnéven Meddig Józsi nevezetű ember.~- Ezt már ösmerem! -
9755 2, XIII | szamárfül (szóról szóra így nevezik) 2-or a bekörmölés.~Valóban
9756 2, XIV | mely dunántúli kerületnek neveztetik, hogy terjedelmes ösmeretségénél
9757 2, VII | tábort, fönséges uram.~- Nevezze meg ön, kit tart ott legérdemesebb
9758 3, III | saját szobájába.~Eljött a névnap, az aranyos rokolyából egy
9759 1, XIII | hogy Dunay gróf úr nem vár névnapot vagy sátoros ünnepet, hanem
9760 1, IV | megtudni magyarázatát ez új névnek.~Amint elfordulának, az
9761 3, VI | Miről ösmerhetnénk a névre? - kérdé tisztelettel a
9762 3, VII | bennünket Ádámig, amit aztán névrokona Horvát István meg is cselekedett.~
9763 2, XI | könyvtár asztalán hever.~E névsor a későbbi évek egyikében
9764 2, XIII | önök irodalmának kezdete e névtől indul ki. Isten önnel, s
9765 3, XII | tolla feltámasztá őket, s nevük puszta megemlítésére most
9766 2, I | beszélé, hogy Londonból New-Yorkig a tenger alatt alagutat
9767 1, I | bajuszú még mindig fölfelé nézeget, pedig a bolti kirakványok
9768 1, I | másik megelégedett annyi nézegetéssel, hogy szemközt ne szaladjon
9769 3, III | némely ember egész éjjel nézegeti, még a gyertyát is közelebb
9770 Mon | tengődésben hagyjuk; mert inkább nézem a parlagot, melynek televényében
9771 1, VIII | Nem bírt elválni a falu nézésétől; - neki is megvalának emlékezetei,
9772 3, III | ölelkeztek, a fiatalok a nézéssel érték be, s mentek százfelé
9773 2, VIII | a kérdést, mintha a gróf nézetéhez akarnának csatlakozni.~-
9774 1, XI | hogy az embert szarvasnak nézhesse? Ennyivel megkötötte a csomót
9775 3, III | ember, édes uramöcsém, nem nézheti másnak boldogságát, pedig
9776 2, IX | tette a többi.~Imre úrfi nem nézhette sokáig ezt a mulatságot,
9777 1, VII | tegyétek, - hanem én majd csak nézlek benneteket, Festeticset
9778 2, I | helyett kőmíves legénynek nézné, - mert a kezében levő mogyorófapálcát
9779 3, VII | akkor is vissza kellene néznünk.~S most akarunk temetkezni,
9780 3, XII | egyszersmind kezet szorított vele a nézők láttára. Pista pedig azt
9781 1, I | ember az utcán.~- Nem jól nézted meg őt,... lehetetlen, hogy
9782 3, VII | tudom akkor, hogy grófnak néztek-e engem vagy püspöknek? De
9783 1, IV | jó voltából, - s ha végig nézünk a menyecskesoron, nem azt
9784 2, V | gúnyolódik Pista.~- Jobb lesz, nézz arra a lóra, nem látod,
9785 1, II | hogy egy bolondot százan nézzenek. Az ilyen csavargót be kell
9786 1, III | akinek eddig nem volt.~Nézzétek, éppen az utcán megy egy
9787 3, VIII | elfoglalja a figyelmet.~- Ott van ni! - egy csibe már megint
9788 3, VII | gróf, - mutatja Berzsenyi a niklai kis tanyát - mily kicsiny
9789 1, XIV | Baltay, a fiút megkérdezte, nincsen-e baja? kapott-e mindent?
9790 2, XV | mondja Galiba, - minthogy Noéig vissza tudom vinni a Baltay-család
9791 1, XIV | az úrfi kapott meg.~Így növekedett a fiú anya nélkül, - ámbár
9792 1, IV | ez a nép, mely minden nap növeli erejét, de önkéntelenül
9793 2, XVIII | maradt a nagy udvaron, hol növendék fák bokrosíták meg a térséget,
9794 2, XI | végig ér, a "Georgicon" növendékei zengenek egy hatalmas kart,
9795 3, III | hasznot hoz; mert az intézet növendékeiből a javát magamnak válogatom,
9796 3, III | költeményeiket fogják felolvasni, növendékeim pályakérdésekre fognak versenyezni, -
9797 2, I | egy csomó közönséges mezei növényt vévén föl a sarokból.~-
9798 1, XVI | is megérezték, s egy kis nógatás után a mélyedésből kivitték
9799 3, X | hagyta a dolgot, - bement a nőkhöz, kik a kályha mellett foglaltak
9800 3, X | használhatott volna, azért mielőtt a nőknek szólna, újra kiment a konyhára,
9801 2, II | miattam pedig napamat és nőmet!~A végszónál megnyílt az
9802 3, III | cigányköszöntőt, s egy-két nótáért éppen úgy megfizetett a
9803 3, XII | Minden embernek megvan a maga nótája, s azt százszor is elhegedülteti,
9804 1, V | hegedülni, hogy az úrfit az én nótámra táncoltathassam meg.~- Akkor
9805 1, XV | magát az ember, - megvárja a nótának frissét, tán a megzaklatott
9806 2, II | elővévén Gvadányinak "Peleskei nótáriusát", mit a gyermek rendkívüli
9807 1, XVII | meg a vice és még vicébb nótáriusoknak, hogy olvassák el fönnszóval,
9808 2, XIV | mint az eredendő bűn, - s a nőtlen ember változatosság kedvéért
9809 2, X | tulajdonsága, mink egy divatlapi novellának, hogy folytatása következik,
9810 3, VI | semmiképp dicsekedni; tehát nem nyaggatja tovább, és csak az esett
9811 1, V | a prókátorok bármennyire nyaggatták, nem akart a pörbe elegyedni.~
9812 1, XII | az emberek; s itt, hol a nyájőrző kuvaszokon kívül egyéb éjjeli
9813 1, IV | kuvasz is, midőn megkeríti a nyájt, mintha maga körül megingatná
9814 1, I | jött egy másik ember, kinek nyaka körül olyan vastagon lőn
9815 2, XIII | kötelet, vagy vágd el a nyakad.~Azonban ekkora kitérés
9816 1, VII | szénámat megegye, gyapja meg a nyakamon vesszen.~- Na, majd meglássuk! -
9817 3, III | No, csakhogy elment a nyakamról, ki nem állhatom, mikor
9818 2, IX | Bowringgal fogott kezet, s a nyakas magyarnak nagyon jól esett,
9819 3, V | öregurat, mentéje csak úgy nyakba van vetve, bő szájú inge
9820 3, IV | ugyan kitörött lábbal, ferde nyakkal, hanem az mindegy, csakhogy
9821 1, XVI | kigombolni, s már feszesen kötött nyakkendőjéhez nyúládozott, hogy a ruha
9822 3, I | nekem, miért megyünk mi oly nyakra-főre vissza? Hisz már annyian
9823 1, XIV | a dolmány sem azé, meg a nyakravaló sem azé, - semmi sem a bácsié.~-
9824 1, VI | árnyaiban, fölkapva fejét, s nyakszalagján egy zöld zsinórt láttatott,
9825 2, I | utóbbiban békák, piócák, hosszú nyakú gólyák és kárókatonák tanyáztak,
9826 2, VI | nem kell várni, mert a nyakunkra marad egész éjen át, ez
9827 1, VII | Végzi be a szót, átvevén a nyalábot, melynek külső soraiból
9828 1, V | az erkély előtt, honnét nyalánk alamizsna hullott alá a
9829 1, IV | mondja egy a többiért, s a nyalka csapat megoszlék, hogy ki-ki
9830 1, VIII | kévehányást nagyon megunta a meleg nyárban, s már ötödnapja kujtorog
9831 1, VIII | végigszaladt volna a síkon, szilaj nyargalásban jött a szarvas, néha-néha
9832 1, XIV | is elengedett volna, ha a nyargalásból el-elmarad valami; mert
9833 1, VIII | még, s baromfiak között nyargalássza át az udvart. Mohón szaladta
9834 2, II | szamara oda nem viszi sebes nyargalást, amint a falusi kutyák megriaszták,
9835 1, I | béreseit, lovait sorba kell nyargalnom; s ha otthon maradhatok,
9836 3, X | ami kis szénát összekotort nyáron a gazda, a beszorult emberek
9837 2, XVIII | nagyságos és tekintetes" nyavalyában sínylődött a nemzet. Elátkozott
9838 1, XVII | kezedet, s ha már százados nyavalyád, hogy fizetni nem szeretsz,
9839 2, II | hogyne mondaná, hisz az a nyavalyája, hogy hirtelen haragszik,
9840 2, XVIII | nemzsetes.~A gyöngeség végtére nyavalyává fajult, s jaj volt a cselédnek,
9841 3, II | s már néha oly kínosan nyeldekelt, mintha a légből is kifogyott
9842 3, X | verje a padlást.~A cégérnek nyele most is kinyújtózkodik még,
9843 1, XI | összecsavargatá a szörnyű nyélen, s úgy helyezé a szekérbe,
9844 2, IX | a fejszét.~- Már fogom a nyelét, - bizonykodék András olyan
9845 3, II | itt a földbe, vagy csak a nyelével böködik a hantot? hogy azt
9846 2, VI | nagy gödör, mely húszával nyelte magába az embert, s fölül
9847 3, VI | talán majd mégis eloldózik a nyelve.~- De sok gyenge legény
9848 3, V | bizalmasság.~- no csak hogy igaz nyelveden beszélsz már egyszer! -
9849 2, IX | mivel oldozhatnám meg a nyelvedet öcsém?~- Pápista ember kend,
9850 3, V | pedig elmondá, hogy a rossz nyelvek szerint Imre úrfi nem vevén
9851 1, IV | mint egy hídvégi ember, - nyelvel az asszony - fél ember pedig
9852 2, III | szapora beszédben elharapja nyelvét; a mindenes pedig nagy csodálkozásában
9853 1, XIII(3) | 1796-diki törvényeknek a nyelvre vonatkozó része nagyrészben
9854 1, IV | Németországot, hanem az én német nyelvtudományom végképpen megbukott, mert
9855 1, IV | nekünk nincsen kétféle nyelvünk, hogy egyikét az úr, másikát
9856 1, XIII | ügyvéd, - hanem hivatalos nyelvvé akarják tenni a magyart.~-
9857 1, XI | viszonzá a béres.~- De nyereg sincs ám rajtuk, öcsém, -
9858 3, VI | kártyaasztal mellett szedi a nyereséget, hisz mindegy, akár a kártyán
9859 3, III | különben még azt mondanák, hogy nyerészkedem a hazafiság kontójára; hanem
9860 2, IV | sátorból, s néhány perc alatt nyergében ült oly szigorral arcán,
9861 1, XI | nem volna, huszár alá nem nyergelték volna. Oly vitézül ölte
9862 2, III | véli András.~- Hányszor nyergeltette meg kend neki azt a szamarat,
9863 2, II | ment volna ő oda, ha saját nyerges szamara oda nem viszi sebes
9864 2, I | édes barátom, - a tehenekre nyerget úgy sem tehetnék, a lovat
9865 3, IX | újabb zavar, s ha meg nem nyeri, még nagyobb szégyen.~Imrére
9866 3, IX | annak, hogy a pört egyik se nyerje meg?~- Volna egy, - de mit
9867 3, VI | akár egy sánta lovon, csak nyerjen.~A nádort várták Füredre,
9868 3, V | pipára, mintha egy ütközetet nyert volna meg szoros kombináció
9869 3, XII | és utána testvére Károly nyerte meg.~E történeti igazság
9870 3, VII | jutalmak álltak, hogy a nyerteseknek ossza:~"Mi volt őseink kötelessége
9871 1, XII | ijesztenének el minden kis nyikkanást.~Beljebb, beljebb mentek
9872 2, IV | lajtai táborra, s az egyiknek nyílása úgy a cigánynak irányába
9873 2, I | volna már egymaga.~Az erdő nyílásokban itt-ott egy kanászbojtárt
9874 2, V | tüskehalom melletti szűk nyíláson kiment, s az ágyúk mellett
9875 2, XII | tovább, mint a folyosóra nyíló ajtóig, s inkább elácsorgott
9876 3, X | melyek közül az egyik a nyílott virág egész pompájában,
9877 1, II | mielőtt a herceg véleményét nyilvánítaná, megszólamlik Bowring úr:~-
9878 1, XVI | lovat láttak, a tetszés nyilvánításával nem voltak szűkmarkúak,
9879 3, XII | hantozott sírhoz értek el.~Egy nyírfakereszt fehérlett a sírnál, a keresztnek
9880 3, XI | legszebb hantokat válogatták, s nyírfának ágából illesztettek össze
9881 2, I | tetszik; s ha egy kissé nyirkos idő volt, olyan nyomot hagyhatott,
9882 2, XVIII | a szavalást, és be akart nyitni a szobába, mégis mindannyiszor
9883 2, XII | a komornyik az ablakokat nyitogatta, mi világos jele volt annak,
9884 2, XII | kopogtatni kezdett.~- Mindjárt nyitom az ajtót! - szól Csapó az
9885 2, VIII | egy kis parasztfiú sietve nyitotta ki az ajtót.~- Ki vagy te,
9886 3, X | gróf után tekinteni, hatan nyitottak be.~Baltay és Imre, valamint
9887 3, VIII | Én majd csak kiállom nyögés nélkül, - felel András, -
9888 1, XIV | meghallgatni, azért csak nyögje ki kend magát.~- Bizony
9889 1, XIV | kend magát.~- Bizony régen nyögöm, hogy az olyan úr, mint
9890 3, VII | többé...! (Itt egyet nagyot nyögött Berzsenyi; mert már nem
9891 2, XIV | egy pára, mely sírna, vagy nyöszörögne, mikor távozik, - a gipszalak
9892 1, XIII | apám, öregapám túlélte a nyolcvanat. - hisz tán még hallotta
9893 3, I | várárokhoz nyomul a futamodók nyomában, s erre már a félénkebb
9894 1, VIII | erdőnek hajtá.~A vér meghagyá nyomait, s a lihegő vadász ingere
9895 3, III | keményen tartott, - s ezen nyomás alól Dunayt és nejét kivévén,
9896 2, IV | riadt föl saját lelkének nyomása alól, - a fiúknak mindig
9897 1, VII | éles késsel, mely a kemény nyomásnak szívesen engedelmeskedett.~
9898 3, IX | ökölnyi órája, mely minden nyomásra megszólalt; azzal beszélget
9899 3, I | annyit tegyenek meg, hogy nyomassák újra azon kiáltványokat,
9900 3, VIII | tudja, hogy nem jó? Erre egy nyomást adott a nagyságos úrnak,
9901 1, XI | összeválogattam; de sem nyomát, sem magát nem láttam.~-
9902 2, XVIII | Kedves fiam, - kövesse bátyja nyomdokait, - mondja Kisfaludy a még
9903 3, VII | hogy egy tarka kendőben nyomhatta szét, s mikor megint kinyitá
9904 2, XIII | átkozott vékony papirosra nyomják.~Még levelezhetünk, - néhány
9905 2, VI | nénémasszony kötényét addig nyomkodta két szeméhez, hogy már telestele
9906 3, X | Mellette állt a béres, - egy nyommal sem maradt hátrább, s az
9907 1, I | magyar, nem enged el egy nyomnyit a régi jó erkölcsből, s
9908 3, II | korán, s elégülten nézte a nyomokat, melyek holta után sokáig
9909 3, VI | s a szerencsétlen népnek nyomora irtóztató vala.~A hír már
9910 2, XVIII | alakban jött már le a földre a nyomorúság, de ha visszagondolunk a
9911 3, XII | az elmenőre rá ne düljön nyomoruságában.~Nem csudálkozom, hogy minden
9912 2, XIV | sűrűn meglátogatja ezt a nyomorúságos földet, s ha már kénytelenek
9913 2, IV | korcsmában láttunk, ki az otthoni nyomorúságot háromszáz forintért hagyta
9914 2, VIII | kirohant egy-pár bankjegyet nyomott a markába, - s minthogy
9915 2, V | vezetett; tehát kísérjük őket nyomról-nyomra, hogy a fonál el ne szakadjon
9916 3, XI | gondolattól, mely néhány óráig nyomta, - de midőn újra visszaélte
9917 1, XV | múlva oszlott el, de nem nyomtalanul; s nekünk e nyomot föl kell
9918 2, VI | írásban, melyben egy kis nyomtatás is volt, aztán a nagy pöcsét
9919 2, XIII | és így palam et publice nyomtatásban árulja. Dictum factum, deliberatum,
9920 3, VII | írta, s minthogy most már a nyomtatásból ki nem lehetett vakarni,
9921 2, XIV | és dagadó, mit a mészáros nyomtatéknak vet a szakácsné kosarába,
9922 1, I | barátom, - részes aratót, meg nyomtató embert találsz; de az írót
9923 3, I | az ellenség a várárokhoz nyomul a futamodók nyomában, s
9924 3, IX | jobban tetszik, széken, nyugágyon, vagy ahol jobb lesz?~-
9925 3, VIII | tudott, azért lehúzódott a nyugágyra, s csak akkor kelt föl,
9926 1, XII | életében, minő lehet az a nyugalmas éjszaka, minőt a nagyvároson
9927 1, XVI | valami, hogy nem bírt többé nyugalomban maradni, hanem előrehajolván,
9928 1, IV | kalandokat, későn este tért csak nyugalomra, s mint a gyermek, egész
9929 1, IV | jobb kezét hosszú botjára nyugasztalván, amint előbb oly sokáig
9930 1, XV | el az embert a közös gond nyűge, a hivatali tisztnek merev
9931 3, I | elmondja.~A nádor egész nap nyughatatlankodék, zavarta őt az, hogy hatáskörébe
9932 1, XIV | elgondolkodott, a fiú egymagában nyughatatlankodván a szobában, minden tárgyat
9933 2, IV | sátort, melynek belsejét nyughatatlanul járta össze-vissza, pedig
9934 3, XI | kifáradt ember, s ma már a nyughely várakozik reá.~Pista néhány
9935 3, XI | míg Pista gőzölgő lovait a nyughelyre vezette, s a nagy istállóban
9936 2, IX | ösmértem, az isten adjon neki nyugodalmat más világon, - bíz az szegény
9937 1, XI | mondja ki e szót, - hadd nyugodjék békével a halott; elég szűk
9938 2, IV | bizonysága be nem számoltatik.~- Nyugodjunk meg, barátom, - veszély
9939 1, XVI | tens úrnak, aztán meg sem nyugodtak a vezetők, hanem elmentek.~
9940 1, XIII | ha meghalt szegény öcsém, nyugosztalja meg az isten, - nem keresem,
9941 2, XI | pontig, hol a badacsonyi nyugoti oldalból kiválnak azok a
9942 1, XVII | mitől mégis igen tartott.~Nyugtalan éjszakáit megrövidíté az
9943 2, II | mint a pör.~- S az nem nyugtalanítja édes fiamat?~- A világért
9944 2, IX | mulatságot, hanem addig nyugtalankodott, míg odaeresztették s a
9945 1, XVII | felelősség, mint véli.~A nyugtalanság mindinkább nőtt, midőn észrevette
9946 3, VIII | jelenetet, s midőn előbbi nyugtalansága egy csöndes boldogságba
9947 1, XIII | van, - mondja Baltay némi nyugtalansággal, - de megmondja nekem is,
9948 2, II | gyerek, mintegy meg akarván nyugtatni önmagát.~- Semmit se féljen
9949 2, I | kiméré, s a gróf meglőn nyugtatva az iránt, hogy a paraszt
9950 2, XVI | rövid tanácskozás után nyugtatvány mellett és tanúk előtt a
9951 2, IV | kifizetendő, anélkül, hogy nyugtatványt kérjenek tőle.~Az ítélet
9952 1, VII | Nemsokára elhúzódtak a nyugvóhelyre, a fiatal gróf olvasáshoz
9953 1, II | Amerikában gazdag táplálékot nyújt, s nálunk is elterjed lassankint, -
9954 2, XVIII | mint amelyet egy ország nyújta Kisfaludynak legelső műveiért,
9955 1, V | Sándornak az oltár előtt nyújtám; mert azóta én vagyok ennél
9956 2, VIII | hibát, hogy az ifjú urak nyújtózkodása megszégyenítőbb legyen.~
9957 1, IX | valónak, - azért előbbre nyújtózkodék, - s a legelső bokor csoportozat
9958 3, X | kényelmet keresett, végig nyújtózkodhatott a padon, asztalon vagy földön,
9959 1, I | fiatal korában napközben nyújtózkodni lát; hanem egyik lóról a
9960 1, IV | mondja a fal melletti padon nyújtózkodó alak, fölgyűrt ingujjal
9961 1, IX | melynek elején Holvagy Pista nyújtóztat ki egy hosszú ostornyelet,
9962 1, XVI | lábait a kandalló melege felé nyújtóztatva, s egész nyugalommal várva
9963 3, VII | és szavalóknak koszorúkat nyújtson.~Mindenki készült az ünnepélyre,
9964 3, X | utolsónak vélt órájában önként nyúl leghalálosabb ellenének
9965 1, XVI | feszesen kötött nyakkendőjéhez nyúládozott, hogy a ruha megtáguljon
9966 3, VIII | derek embert nevelt.~Ne nyúljunk az öreg úrnak öröméhez,
9967 2, IV | mielőtt e végső eszközhöz nyúlnának, azt is meg kelle tudni,
9968 2, XV | csinálhat, ha akarata ellenére nyúlnék a dologhoz...~- Az igen
9969 3, III | de alig mert a ruhákhoz nyúlni, s mikor már édesanyja,
9970 3, I | köpenyegében áll a Ménfőig nyúló táborhoz közel, s Kisfaludyt
9971 3, XII | Kisfaludy, oldalzsebébe nyúlva, - íme ez arany érdempénz,
9972 2, XIV | lelik, pedig az már akkora objektum, hogy még a legkisebb molyféreg
9973 2, XI | került, s most már éli az obsitos mesterséget, hogy holmi
9974 3, II | megnyugtatásul mondja Püspöky.~- Még obsitot is adunk cigány, - csak
9975 1, XIII | az országgyűlésen vagyok octava mensis huius, - és per amorem
9976 3, X | egy rég meggyűrt levelet s odaadá Dunaynak, ki rögtön megismerte
9977 2, XVIII | alkalmat, hogy az ingét is odaadhassa; csak már jőne valaki és
9978 1, IX | a távol hon gyermekének, odaállván a legalkalmasabb helyre,
9979 2, XIII | Hánykolódik az érzelem, az ifjú odább-odább megyen a keszthelyi kertben,
9980 1, XVI | őket, egy levelet hagytak odabenn a tens úrnak, aztán meg
9981 2, XVI | sorozatot, és vastag ujjával odabökött, hol az úrfinak neve osztályában
9982 1, IX | szinte megpróbált, hanem úgy odacsavarta a maga nyakára, hogy a béres
9983 2, XVIII | bánni tudnak,~Az inget is odadja.~András két könyökére dűlve
9984 1, XIV | övé.~Ez már aztán nagyon odadülleszkedett a gyermek eszéhez, és igen
9985 2, X | hanem Pista megelégedett az odaengedéssel, s a szíves kézszorítást
9986 1, XII | nyúlván, mit az önkénytelenül odaengedett az öreg huszárnak.~- Nem
9987 2, IX | addig nyugtalankodott, míg odaeresztették s a fiú nagy kedvét találá
9988 1, XII | iránt megyünk, hogy jókor odaérjünk, mert már a határon belül
9989 1, XII | fogyasztják akkora, mire odaérnek? - kérdi kétkedve a béres.~-
9990 1, XII | vékony mellé oly szépen odafért, hogy a vékony nem akart
9991 2, IV | elemek csatáját az ember, - odahagyá a családi tűzhelyt, hogy
9992 2, VIII | pokróckodást és az intézetet odahagyással fenyegették.~A főkormányzó
9993 2, XII | korán fölkél?~- Mióta Bécset odahagyta, igen korán kel föl, s éppen
9994 2, XV | fölkutatásáért pesti házamat odaígértem. Ami eddigi költségeit illeti,
9995 3, XII | közé való, s milyen szépen odaillik a széles mellre, legalább
9996 2, XIV | lakott, sőt hogy valaha odakerüljön, még esze ágában sincs, -
9997 3, XII | parancsolni méltóztatik, mindenkor odakísérhetem; akár éjjel, akár nappal
9998 3, XII | hogy az ágyú sütögetők odalőhessenek.~Míg Kisfaludy a feltűzéssel
9999 3, VII | enni. A becsületes ember odament; hanem már az arcáról meglátta
10000 2, III | lelkemre fogadom!~- András odanyújtá kemény tenyerét, és a tanító
10001 3, VII | kocsik oldalain nem volt odapingálva sem törökfej, sem a zöld
10002 1, XIII | megülte a széket, mintha odaragadt volna.~Azalatt kopogának
10003 3, VII | mindent, visszafordult, s odasietett a grófhoz, hogy valami mentséget
10004 3, II | a gróf e tételhez ért, s odasúgta a grófnak, hogy ő húzta
10005 3, XII | helyet pedig megmondom, hogy odataláljanak.~- Együtt megyünk, egy kocsin
10006 2, XI | vármegyének minden dúsgazdagja odatódult vendégnek, s aki valaha
10007 3, VIII | porcogót nem talál, s a tudós odaüt magának, hova a mészáros (
10008 3, III | az az igével is, - éppen odavaló: pap lesz.~- Okosan beszél,
10009 2, IX | mint amennyit egy cselédnek odavetni szoktak.~- Nem bánom András -
10010 1, VII | bodor füstöt eresztvén ki az öblös tajtpipából, - hanem hanyatt
10011 3, VI | dicsekednie azzal, hogy az öccse nem dicsekszik.~- Sokallja,
10012 1, VII | vendégeit várja, - azonban az öccsétől hallott hír nagyon gondolkodóba
10013 1, VII | fogja.~Bejött azonban az öcs, s így Andrásnak nem maradt
10014 1, IV | vitetni magát.~- Megmondjuk, öcsém-uram, ne búsuljon, majd az izenetet
10015 1, V | urambátyám.~- Ha már az öcsémé nem lehetne Etelka, ígérje
10016 1, V | megalkudhassunk, - én az öcsémnek parancsolok, húgomasszony
10017 1, XII | sajnálja szegény párát, - édes öcsémuram? - kérdi a vénasszony.~-
10018 1, IV | megemlegethesse.~(Bowring úr öklei önkénytelenül összehúzódnak;
10019 1, IV | visszafordult, s az angol izmos ökleit mutatván a hercegnek, mondja:~-
10020 1, XI | mindig az ő boldogságát öklelné meg, - rettenetesképpen
10021 1, IV | húsnak.)~- A mi embereink nem öklelődznek össze jámbor falusiakkal,
10022 3, X | önmaguktól rohantak kifelé, hogy öklétől menekülhessenek.~Az ágyúmoraj
10023 1, VII | becsületére fogadta, hogy az angol öklözgetés egy pennyvel sem ér többet,
10024 1, IV | Bowring, - én, ki egy pár öklözőnek kezéből kiszorítottam a
10025 1, XI | az ostornyélért s a hat ökörért elszégyenlé magát.~Mintha
10026 3, VIII | mészáros (szinte bonctudós) az ökörnek méri a taglót, - s aztán
10027 2, I | embert.~- Juj, - de sok sánta ökre és lova lesz akkor az édes
10028 1, XI | mondja rá a béres.~- Apád ökrei ezek, öcsém?~- Apámé! -
10029 1, XI | azontúl pedig magára maradván ökreivel, mintha a jámbor állatoknak
10030 1, XII | Hisz öcsém, nem az urad ökrét akarjuk elvinni - hanem
10031 1, XI | Öcsém!... tán valamelyik ökröd nagyot hall? - mondja az
10032 1, IX | lőttek? mondja az angol.~- Az ökröknek durrantottam, - mondja a
10033 1, IX | megállítja, s a béres az ökrökön át ereszti rájuk az ostort,
10034 1, III | ha meg kell lenni, vagy ökröm, vagy lovam utána rí.~-
10035 1, XI | mire az végig nézvén a hat ökrön, s a nagy nyelű ostoron,
10036 1, III | négy lépésből leszen két öl, a kis szobából nagy szoba,
10037 1, IV | volna, s a szabadost mintegy ölbeli gyereket eresztvén le a
10038 2, X | grófnő kis lányát tartá ölben, egy kis beszélni kezdő
10039 1, IX | egy durranásért, mely az öldöklést oly boldogsággá teszi?~Nincs
10040 2, XVII | szaladgál, - és keresztanyám öle védett meg tőle, míg bekísért
10041 1, V | úrhölgy le nem jött, s át nem ölelé sudár nyakát, s így nem
10042 1, XVI | kiszállónak okvetlenül az ölelésbe kellett lépni.~A zörejre
10043 2, III | hogy a fiút hozzák, tehát ölelésére sietett, s látván, hogy
10044 3, III | csinált, mintha az édesanyját ölelgetné, s alig találta helyét a
10045 3, XII | nem várat.~Pistát sorban ölelgette össze a becsődűlt nép, midőn
10046 3, X | s a nyomorult viskóban ölelkezék össze a rég küszködő család,
10047 2, XV | fogaton hajtat be.~A szokásos ölelkezések után a vendéget megjártatták
10048 3, III | öregek az öregekkel össze is ölelkeztek, a fiatalok a nézéssel érték
10049 3, X | megösmerkedett a kis lánnyal, kit ma ölelt meg legelőször s kezét Imréébe
10050 3, II | gróf megérkezett. Rendre ölelte vendégeit, s minthogy a
10051 1, III | paraszt is; - hanem ha én két ölet odább megyek házzal, az
10052 3, II | a szemnek, mikor annyira öli a szemet az apróbb betű, -
10053 Mon | de nem táplál; és inkább öljük meg az irodalmat, mint tengődésben
10054 3, IX | mintha ezt a két gyermeket ölnétek meg, erre persze nem gondoltak
10055 3, I | főnökének.~- Lehetetlen embert ölnöm, reverendissime.~- Hátha
10056 1, XII | pásztorember rávetett egy ölnyi szalmát, hogy a tartóból
10057 2, VI | ágyak közé, s már néhány ölnyiről látják az erőszakos álom
10058 3, II | világ küzdött, - az ágyúk ölték el az emberek szorgalmát
10059 2, VI | kedves öcsém, csak nem öltél meg valakit?~- Azt nem cselekedtem, -
10060 2, VI | kérdi a szabadost.~- Embert öltem! - mondja a kérdett.~- Katonadolog! -
10061 2, VIII | akar; és készebb magára ölteni a hibát, hogy az ifjú urak
10062 2, IV | férfit látunk kilépni sötét öltönyben és holt halaványan.~- György! -
10063 3, VII | Baltay legaranyosabb mentéjét öltötte magára, s a legföltűnőbb,
10064 1, XVII | hogy akkor kinek a nyakába öltötték azt a sok bolond beszédet,
10065 1, XVII | megnyílt az ajtó, s két fényes öltözetű úr lépett a gróf elé, röviden
10066 1, XVII | mondják, hogyha még föl nem öltözött a gróf, hát öltözzék föl
10067 1, V | közeledett, ki sötét selyembe öltözötten néhány lépésre eléje jött.~-
10068 3, XII | gyermek, kit húsvétnapra öltöztet az anyja.~- Ez az érdemnek
10069 1, II | birkákat, melyek föl vannak öltöztetve, mint valamely kényes gyermek;
10070 3, VIII | bolondság a világon, darócba öltöztök és szánjátok azokat az ostobákat,
10071 1, XVII | nem öltözött a gróf, hát öltözzék föl tüstént!~- Ejnye, fiam! -
|