10-arato | arcan-belen | belep-ceger | celba-dugja | dugok-elkes | elkev-enged | enges-fejle | fejlo-foga | fogad-gyert | gyijj-heged | hegya-indul | indus-karok | karol-kifol | kifor-korul | korun-leany | leaso-lugas | lusta-megha | meghi-megte | megti-muves | muvet-oltoz | olunk-panas | pandu-rekom | remeg-suruj | sybil-szive | szivf-telje | telle-udvoz | ugete-vasme | vasra-vonna | vono-zuhan
bold = Main text
Rész, fejezet grey = Comment text
12081 2, IV | Festetics Györgyöt, kit szívfájdalma nem bírt otthon tartani
12082 3, XII | s míg azt az anyatejjel szívja be, - addig ritka természetes
12083 3, II | Méltóságos uram, olyant szívok, amilyen az erszényemből
12084 3, III | őserő, tartósság, önbizalom, szívósság és benső melegség, mely
12085 2, VIII | tisztes példánya az angol szívósságnak ketté nem törött.~- Csakhogy
12086 3, IX | azt más is elvégzi.~- Te szívtelen ember vagy.~- Ejnye de nagy
12087 1, XII | vigadozók közé, s az őrmester jó szívű tréfával fogadta a legényt.~-
12088 2, XIII | boldogult két öreget~Hogy szívük még dobogott,~És az arany
12089 3, VIII | szólal meg, mintha csakugyan szívünkben járna már az a bonckés,
12090 3, V | lehettél, mikor az a kis sző...~Megint köszöntött valaki,
12091 2, III | Keszthelyen volt.~Midőn a szobaajtóhoz ért, az őt követő cselédhez
12092 2, XIV | gipszalak volna; s midőn a szobaajtót bezárja, belakatolja, utoljára
12093 3, II | ballagott az urak után egész ama szobáig, melyben Kisfaludy dolgozott,
12094 2, IX | egyenesen a nagyságos úr szobájának tartott.~Röviden elmondta
12095 3, IX | szobából.~- A tekintetes úr szobáját készítsék el kendtek szaporán, -
12096 2, XIII | következtethetjük, hogy ez szobalány, kit asszonya kiált, az
12097 1, V | föltét alatt.~- Mondott szóból ért az ember, kedves urambátyám.~-
12098 2, IV | egy helyben, mintha eleven szobrai volnának egy olyan vállalkozásnak,
12099 3, III | valamit, egyetlen egy árva szócska sem jut az eszébe.~Megérkezett
12100 1, IX | megszelídített állatot, melynek szökéseit csak úgy megtapsolja, mint
12101 3, VII | elmaradozik, mintha ki akarna szökni, azonban csak azt veszi
12102 1, IX | vagy nyolcvan darab dámvad szökött fel a szekér közeledtével.~
12103 3, XII | földmivelő, vagy rossz teát nem szörpöl, mint az angol és irlandi,
12104 3, III | menyegzőn viseltek hasonló szövetet, s egyike volt az ilyen
12105 3, XII | tudománnyal és értelmes munkával szövetkezése a legbiztosabb, leghathatósb
12106 3, III | aranyfonalakkal vegyesen szövött, nagy meggyszín virágokkal
12107 1, V | asztalról.~- Lehet is kend miatt szóhoz jutni! - lármázik a nagyságos
12108 2, IV | azt az ellenséget, mit a szójárás unalomnak nevez.~A fölkelő
12109 1, VII | mintsem elhagyjon ősi szokásaiból egyet; vagy készebb elátkozta
12110 1, XVI | Festetics György, fölvett szokásaként járkálván ide s tova a határban,
12111 1, VII | dohányos; hanem tudta az öregúr szokását, és hogy rovásra ne kerüljön,
12112 1, I | meg a másik is vedlik a jó szokásokból; mert ki a jó napot szégyenli
12113 1, VII | nyavalya lőn, midőn az ősi szokásoktól el-elmaradt egy-egy ember,
12114 1, VII | töltsd meg a poharat!~- Szokásomtól nem térek el semmi áron! -
12115 2, XV | gyönyörű fogaton hajtat be.~A szokásos ölelkezések után a vendéget
12116 1, IV | erre még olyan, ki itt vad szokást keres, holott oly tiszta
12117 1, IV | kételkedék, hogy az angol valami szokatlant akar látni, tehát nem akadékoskodék,
12118 2, XV | mégpedig mindaddig, míg ide nem szokik.~- Adja ezt írásban az alispán
12119 1, V | nem szoktam meg, de nem is szokom!~Mindezt oly hamarjában
12120 2, IX | hogy az úrfit könyv mellé szoktassák; mert a gyerek otthon nagyon
12121 1, IV | a mezőkomáromi malomban szoktunk őröltetni, s e célból majdnem
12122 3, VII | vendégek közt is meg mert szólalni, midőn tudta, hogy azt éri
12123 2, IV | lőn, mintha a lélek ott szólamlanék meg a lüktetésben, és az
12124 2, VI | Bizony, édes cselédem, - szólamlék meg a gazda, - üsse meg
12125 3, VII | hogy András leghátulról szólamlott meg, s azt mondja:~- Az
12126 2, IV | példa.~- Ezredes urunk, - szólának a pajtások, - amint egyet
12127 1, VII | aztán magunk is bele merünk szólani a dologba, és Baltay őnagyságának
12128 3, V | olyan egyszerű tettében, szólásában, mint mikor a főtt kukoricát
12129 2, XIV | magával, és a tekintetes szolgabíró uram markát egy darab hájjal,
12130 1, XVI | Magamat rekommendálom~alázatos szolgája~Tolnai gróf Festetics György~-
12131 1, I | pedig azt mondja az öreg: szolgákká lenni mindig ráérünk, s
12132 1, VII | vett észre, minthogy még a szolgálattal nem volt készen, s a párbeszéd
12133 2, X | mindemellett az igazságot is szolgálja, - tehát szívesen eltűrte,
12134 1, VII | hát jöjjön, - vagy hogy én szolgáljam kendet?~- Mi lelte már megint
12135 2, XVI | egykori utódjának intő például szolgáljon arra, hogy valakit, még
12136 1, XIV | neki, de azt meg is kelle szolgálnia; és hihetőleg a cukorból
12137 2, III | kazalok közé; - egy borzas szolgálónak megígérte, hogy megfésüli,
12138 2, I | valaki itt igazságot akar szolgáltatni, utaljuk az Istenben boldogult
12139 1, IV | illetők pedig egymásután szolgáltatták az anyagot, nagy erővel
12140 2, VI | eresszelek; mert lásd édes szolgám, talált jószágom vagy nekem,
12141 2, XVII | Megszorítá a herceg a becsületes szolgának kezét, - jól esett neki
12142 3, III | de úgy, hogy az közbe ne szólhasson, - fele nem lesz elég cselédfizetésre,
12143 1, III | mérte.~- Hogy hívnak? - szólít meg egy város-hídvégi szabadost,
12144 1, VI | csak erre botlik, ha nevén szólítják.~- Akár a szomszéd fia is
12145 1, XI | is folytatná, ha meg nem szólítná egy vastag bajszú huszár,
12146 3, VIII | valamivel később András szólította el.~- Én vagyok nagyságos
12147 2, III | árnyékvilágból elszólítaná...~- Szólítsa ki kendet! - dörmögé az
12148 2, V | egymásra találunk, aztán akkor szólítson meg hadnagy uram.~- Okvetlenül! -
12149 1, I | bundás atyafit csakugyan szólítsunk meg, hogy vezessen vissza
12150 3, VI | akarsz, mint mondád, most szólj, kell-e még pénz? vagy hogy
12151 3, X | kelmed fája.~- Az angyalok szólnak belőle, édes öregem, - véli
12152 3, IV | aztán egyiknek vagy másiknak szóló hangját szörnyen meghallják.
12153 3, I | elhelyezés megtörtént, a ménfői szőlőhegyen levő pincék egyikéhez vágtatott
12154 1, XVI | csetleni-botlani, s minthogy a kocsis szólongását is elunták hallgatni, megszólamlik
12155 1, XVI | a sötétben is, és néhány szólongatás után a nyitott kapun megállt
12156 1, XV | az összetartás vágya nem szólongatott volna, s e kis körben annyi
12157 3, VII | kivehessék, maga azonban ment a szőlőtőkék között egyenesen a berkenyefákig.
12158 2, IV | parancs, mely következőképen szólott:~"Amely ezred a harmadik
12159 3, IX | esenkedik az asszony - szóltam-e én valaha a te dolgaidba?~-
12160 1, XIV | csúszás-mászásban pedig úgy szólván, leégett róla a ruha; mert
12161 3, XII | vonatkozólag van még nehány szóm.~Kisfaludynak kétségtelenül
12162 1, IX | késztet... Hol marad el az a szomj, mely a legjózanabb embert
12163 1, IX | Nincs meg!... az ember szomjának nagy a tenger, s a látás
12164 1, X | lelke, mely a bosszúra oly szomjas, hogy hatszor is rálőne
12165 1, IX | több mint félig eloltá a szomjat, - a szenvedélynek akadályra,
12166 3, I | mondja rá valaki.~*~- Ne szomorkodjunk, - régi történet ez, vigasztalásul
12167 3, II | akadna egy ember, ki az ilyen szomorúságért pénzt ejtene a kalapjába,
12168 3, VIII | eresztett le a patakra, mely a szomszéd-kertből az innenső részbe kanyarodott.~
12169 2, XVIII | a rétet és búzaföldet a szomszédéhoz mérték, és az úrfi hiában
12170 1, XIII | helyett, és mutassa meg szomszédéknak, hogy nem hogy annyit nem
12171 1, III | ezt a házat, s így aztán a szomszédéval egy sorban állhatna.~- Jó
12172 1, III | nagyon meglátszott, hogy a szomszédházat még vagy húsz esztendeig
12173 3, VIII | feledkezett-e el az ablaknál, vagy a szomszédházban van a meglátni való? s ezen
12174 3, IX | kevesebb reménye van, hogy a szomszédházból békélni jőjenek.~Most már
12175 3, I | jámbor barát remegve mondja szomszédjában álló főnökének.~- Lehetetlen
12176 1, XV | közelebb húzván magához szomszédját, s aztán a beszéd tárgyára
12177 2, XVII | azért, hogy egyszer mégis a szomszédokkal jó napokat tölthet.~Néhány
12178 1, VII | fillért sem költ erre az én szomszédom, herceg Eszterházy, ha ön
12179 1, XVII | nagyot szól, s a hangja a szomszédországból is áthallott, mire aztán
12180 1, XVII | menni kevésnek volt kedve.~A szomszédországi lakosság karavánonkint pusztult
12181 2, V | Józsi, ki még a sorban is szomszédosa volt régi ellenségének,
12182 2, XVIII | András az aranyos mentét a szomszédterembe cipelvén, hanem midőn ő
12183 3, IX | tökéletesen hitte, hogy Baltay szonika kidobatja nem csak a házból,
12184 1, XIII | nagyságos úr megelégedett szónoklatával, mire a prókátor sem pro
12185 3, V | kéregetnél, hisz talán csak nem szoptatni hoztad föl.~- De, barátom -
12186 2, XV | kis udvari kertben járkált szórakozás kedvéért, hova később az
12187 1, XVII | korán már fölkelt, hogy szórakozást keressen egyben és másban,
12188 3, VI | evett.~- Nincs több? - kérdi szórakozottan az öreg a bejövő Andrást,
12189 3, II | szemnek megnyugodni egy ember szorgalmán, mit ugyan ötven ágyú hamar
12190 3, VII | berkenyeágakhoz, melyeket már szorgalmasan ástak ki a földből, kivált
12191 3, XII | világ? meghiszem, - kivánjon szorgalmat, - ezt értem, hanem civilizációra
12192 3, II | ágyúk ölték el az emberek szorgalmát s midőn mostanában mindenfelé
12193 2, VIII | leckékre kisebb-nagyobb szorgalmúak, - no, de csak hogy jártak,
12194 2, XVI | öregúrnak kedvezni, de mert a szorgalomnak meg kellett adni megérdemlett
12195 3, XII | Biztassuk, ösztönözzük egymást szorgalomra, takarékosságra, - ez a
12196 1, II | el tud kergetni, kit nem szorít a csizma; hát még azt, kinek
12197 3, XI | nekem annyi, mintha kezet szorítana velem.~- Holnap is csak
12198 1, IV | ez a béres a legerősebb szorításnál azt kérdi: fogom-e már a
12199 3, XI | meg.~- A patvarba, - kinek szoríthatnám meg a kezét szívesebben,
12200 1, IV | hercegnek, mondja:~- Majd kezet szorítok a herceg íródiákjával; majd
12201 3, X | megszorult utast a viharok künn szorítottak volna, és Pista nagyon észrevette,
12202 2, I | fal mellé, hogy a városba szorítsák?~- No hát akkor vár lesz
12203 1, XV | megemlékezés, - és hány kézzel szorítunk kezet azon időből, mikor
12204 2, V | rangkülönbséget, - és kezet szorítván Pistával, - mondja: - Atyafi,
12205 1, XIII | valami könnyű legény ott szórja el, hol nem hogy nem értik
12206 3, I | táborba, honnét a golyókat szórják.~Ez lőn határozat, - s nem
12207 2, XVIII | benne, hisz a jó mag nem szóródott ki az útra, hanem a jó földben
12208 2, XVIII | lelkesedése, s egymás kezét szorongaták a küldöttség tagjai, Kisfaludy
12209 1, III | kéz hosszú papiros csomót szorongatott össze, füle mögött pedig
12210 3, XII | kinyújtá a kezét, melyet sorban szorongattak, és ránéztek a tündöklő
12211 2, XVIII | a lelkesülés órájában a szorongó honfi kebel, az ő szavainak
12212 2, II | következésképpen az ágyat is elhagynia szorosan meg volt tiltva, s így Andrásnak
12213 3, II | szalmacsomókat, bizony már annyira szőrszálhasogató, hogy már azt is akarja
12214 3, I | azt, mit azok szemétnek szórtak ki. Hagyják e kísértést, -
12215 1, I | nem elég meleg a hosszú szőrű bunda, hanem még egy báránybőrt
12216 2, XI | emberek elől, oda csak az szorul be, kit a zivatar elfog,
12217 2, I | maga csapására; mert itt szórul szóra beteljesedett, hogy
12218 1, IV | gatyában, feszesen testhez szoruló apró gombos mellényben járták
12219 3, IX | mindinkább kisebb körbe szorult, honnét a menekülés lehetetlen,
12220 1, XVI | hogy az ilyen nagy urak nem szorultak az észre, pénzük van elég, -
12221 3, III | Etelka egészen a költőhöz szorulva, s esdő tekintetét reá vetve, -
12222 3, XI | volna méltóságos uram, ha szószólómmá lenne.~- Édes örömest -
12223 1, XVII | mindenki megrémült a kimondott szótól, s az volt a legszerencsésebb,
12224 3, II | vegye senki, minthogy e kis szóváltás sokkal csöndesebb hangon
12225 2, X | észre sem véve a hangos szóváltásban, hogy a gróf háta mögött
12226 1, VII | gróf.~Észrevette az öreg a szóváltást, de mintha nem jól értette
12227 2, XIV | rágja ám úgy, hogy két-három szűcs össze nem toldozza többé.~
12228 3, XII | feleleteit, de egy angol 1794-ből szügségképp érezte a külömbséget az
12229 1, X | oly közel a másik, hogy szügyével az elsőnek farához ért, -
12230 3, V | feladás mind igen alkalmas szükségben segítőszer, kivált mikor
12231 1, III | fölírta a számtartó, s mikor szükséged lesz rá, tőle megkaphatod.~-
12232 2, V | parancsnokát, - két emberre volna szükségem.~- Várom a parancsot - mondja
12233 1, XVI | Néhány darabot, saját szükségemre!~- Úgy tetszik a szénát
12234 2, XII | akkor ezek nem volnának szükségesek, főleg pedig én lennék itt
12235 1, XVI | Bécsben, zalamegyei sümegi születés.~- A neve? - riadt föl a
12236 2, XVII | után megemlegetik.~Én, kit születésem órájában nem várt megaranyozott
12237 3, I | Püspöky vala.~Zala megyei születésű, és Kisfaludyval rég ismerős
12238 3, XII | fájdalmak és vonaglások közt született, s kevésbe múlt, s csakis
12239 1, IV | hiában, az oroszlán körmeivel születik, és jól esik, ha hírét hallja
12240 1, XII | azért dajkált volna édes szülőd, hogy harangszó nélkül halj
12241 1, III | isten-áldásnak itt volna meg édes szülőfölde, s innét terülne el azon
12242 2, XVII | a szellő üdvözölt, mely szülőföldemen, a fürgedi pusztán gazdátlan
12243 2, VI | elhatározott szándéka lőn szülőföldére nem menni, minthogy ilyen
12244 2, II | integettek és a kis ártatlan szülőit mosolyogni látta.~A jó asszony
12245 1, IV | civakodásban, s addig maradt annyi szünet, hogy a béres fönnhangon
12246 1, XIV | közelében, és örvendettek a kis szünetnek, mert a tanító úr ezen a
12247 1, XVI | halljad, egy agg rege.~Mult szüretkor Badacsonyon~Ezt Muzsámtól
12248 1, XVI | Esztendőnként sok uri nép~Gyűl oda a szüretre:~László s Rózsa szerelme
12249 2, IX | almafoltokat kapott, hogy akármi szürkének sincsenek különb foltjai,
12250 3, II | hanyagságáról meggyőződhessék.~A szürkületen áttört már az első világosság;
12251 3, I | pihent a tábor, a legelső szürkületkor megszólamlának a francia
12252 1, XIII | hanem maradt azután akkora szukcessziónk, hogy nyolcszáz esztendeje
12253 1, VII | dolgára, miben nem lesz szűke, ha még újabb vendégek is
12254 2, IV | következése lőn, hogy még szűkebb lőn a bőr; mert ami kis
12255 2, XVII | katholikus híveknek nagy szűken elég volt, búcsúkor tehát,
12256 2, VI | lehetne, megérezték a szó szűkét a fiatalok, s most már mindkettő
12257 1, XVI | nyilvánításával nem voltak szűkmarkúak, s míg az apa egy pár kocsis
12258 1, XVII | elég jó lelkű ember, ki a szűkölködőknek segedelmet ajánlt, s legelőször
12259 2, VI | nekem az álomitalt, hadd szűnjék meg utolsó órám fájdalma.~-
12260 2, XVIII | kertnek csavargó utain, szűntelen a verseket mondogatván,
12261 1, VII | lesz, mint amennyit egy szúnyog elbír.~- Értem, nagyságos
12262 3, III | füst eloszlik, még azt a szúnyogot is meglátjuk, melyre az
12263 3, III | asszonytermészetnek, mely egyetlen szúnyogra elsüti minden ágyúját; hanem
12264 3, VII | karonfogva Kis Jánost, a későbbi szuperintendenst, szemközt pedig Dukai Takács
12265 2, XVII | nemcsak akkor igazság, mikor a szűrnek, - hanem akkor is, mikor
12266 2, V | megáll, nem azért, hogy szuronyt ragadjon, hanem hogy agyonveresse
12267 3, XII | élődik! Minő vadság, hogy még szurrogátkávét nem iszik mint a cseh földmivelő,
12268 3, III | bolonddá senki.~Ez megint egy szusszal volt elmondva, s a növekedő
12269 1, XIV | kaláccsal és almával egész a szuszogásig tele nem tömte a száját.~
12270 1, XVI | nincsen ám nekem akkora tábla zabom, mint a keszthelyi
12271 2, XIV | kereskedni, ügyvédek, fizetéses táblabírák, főjegyzők és alispánok
12272 1, VII | nézve, hogy Baltayban valami táblabíróságot akarnánk kigúnyolni, mégis
12273 1, XIV | szinte megcsodálta az ábcés táblát, mely a falon lógott, előtte
12274 3, I | köpenyegében áll a Ménfőig nyúló táborhoz közel, s Kisfaludyt nézi
12275 2, V | leszállván s egy rakás fát, mely tábori tüzelőre volt összehalmozva,
12276 2, IV | hogy ő is elmegyen a lajtai táborig.~- Na, cigány, hogy adtad
12277 3, I | a szaladókat látta, és a táborikart:~- Nem szaladsz gazember? -
12278 3, I | ismerős levén, midőn a nádor a táboron keresztül léptetett, Püspöky
12279 2, IV | üssön agyon mást.~Égnek a tábortüzek a Lajta partján, a lovak
12280 2, XIV | hány font írósvaj fér egy tabularis prokurátor gyomrába, valamint
12281 2, XV | felügyelő egy pillanatra sem tagadá a kiadott bizonyítványt,
12282 1, IV | háromszor, négyszer is újabb tagadásba akart kapni, midőn a kocsizörejre
12283 2, VI | mondja Pistának:~- Pista, ne tagadd meg kérésemet a végórában,
12284 2, XIII | a név, többé vissza nem tagadhatja, s akkor egy bekövetkezhető
12285 2, VII | van egy véleményen?~- Nem tagadhatom, fönség!~- Fogjon tollat, -
12286 2, XI | ökröt vezeti. - Hasztalan tagadnám, nem bírom hidegen nézni,
12287 2, IV | valaki nem tesz. Hasztalan tagadnók a dolgot, a boldogtalan
12288 3, XII | regéknek irodalmi becsét tagadták, sőt azoknak érdemét még
12289 2, V | hogy a kantárszárát nem tágítá, és mint a dísztéren, apró
12290 1, VII | edzett, és szilárd életen tágított, - s ennek maga körüli meggátlására
12291 2, XVIII | szorongaták a küldöttség tagjai, Kisfaludy pedig egy ablakmélyedésbe
12292 2, IV | felsőház legtekintélyesebb tagjainak, uradalmaknak ura, a fölkelő
12293 3, VIII | bonctudós) az ökörnek méri a taglót, - s aztán diadallal mondja;
12294 3, XII | Emlékezhetnek önök angol parlamenti tagok, francia és német írók müveire,
12295 1, VIII | lábaiban az inak mindinkább tágulnak, s kellemesen húzódnak ki,
12296 1, IV | dialektusok különbsége, mely egyes tájakon s országokban létezik. Így
12297 3, VI | látnivalókat, gyönyörködött a kies tájék szépségein, aztán pedig
12298 1, IX | s minthogy nem tudta a tájékozást, egy másik kis béresre bízták
12299 1, X | lövés hang irányából könnyen tájékozhatá magát az angol, s minthogy
12300 3, I | hivatalnokhoz, s hirtelen tájékozván magát, semmit sem kételkedett
12301 1, VIII | Megint megállapodék, hogy tájékozza magát, s midőn visszanézett
12302 3, XII | grófi fogat, a négy táltos tajtékot ver az úton, s Holvagy Pistának
12303 1, VII | füstöt eresztvén ki az öblös tajtpipából, - hanem hanyatt ne vágd
12304 1, XIV | csizmája, tulipános ládája, tajtpipája, dohányzacskója mind az
12305 3, IV | is megrója, de a túlzott takarékosságot szégyennel bélyegzi.~Pesti
12306 3, XII | ösztönözzük egymást szorgalomra, takarékosságra, - ez a szó még sokszor
12307 1, XVI | mondja az úr, - ott aztán takaríts mindent a szobába, a kocsmáros
12308 3, I | A kis Dunán Csallóköznek takarodott a rendes katonaság, melynek
12309 2, VI | Midőn aztán elhelyezék, takaróval is ellátták, s így vitték
12310 3, II | bankót, mit azon levélbe takart, melyben az ispánt föladták,
12311 3, XII | melléről az érdempénzt, kendőbe takarta, s elment vele a városba,
12312 2, II | tarisznyájában egy kis papirosba takarva, s amint neki szóval is
12313 2, VI | mondja a lány kötényébe takarván el a többit, mit tán mondani
12314 2, IX | volt a sújtás, mintha egy tál mácsikot döntöttek volna
12315 2, IX | odaeresztették s a fiú nagy kedvét találá benne, mikor a deszka fel
12316 3, II | minél inkább közeledett a tálalás ideje, annál inkább fészkelődött,
12317 1, II | ismét egy magyarországi találékonyság! Eszébe jutott valami gazdag
12318 2, I | akarok.~Ezzel ott hagyá a találgatókat, kik észre sem vették, hogy
12319 3, IV | után, hogy visszamenet égve találhassa.~Az ebéd folytán élénkebb
12320 1, VII | keresi, azaz, hogy meg nem találhatja; de ha nagylelkűségét megnyerhetem,
12321 2, XIII | apagyilkosokká ne váljanak.~Találj ki akármit, lódulj el vele
12322 2, I | kell jőni, hogy egymásra ne találjanak.~A herceget most a nemesi
12323 1, VII | kertben.~Az ifjak a kertnél találkozának, - az ifjú Baltay a gróffal
12324 2, XII | után ballagott a kertbe. A találkozási szokott mondókát elengedvén,
12325 1, II | lesz alkalmunk személyes találkozásra, addig elégedjünk meg, hogy
12326 3, X | többé, - s midőn Pistával találkozék, kínosan gondolt arra, hogy
12327 1, XV | el, - hogy minél korábban találkozhassanak másnap, midőn a herceg szabadosai
12328 1, XI | írva az is, hogy jövőre hol találkoznak még.~Hasztalan siet úgy
12329 1, V | Mielőtt az ifjú hölggyel találkoznánk, maradjunk a nagyságos asszonynál,
12330 2, XVII | hátha a kelmed könyvében is találkoznék valami szép imádság, azt
12331 3, XII | négy ló készen várta, hogy találkozóra menjen, s az idő sem hátráltatván,
12332 3, IV | megállapodásnál Festeticcsel is találkoztak, az meg még előbb Dunayval,
12333 2, IX | jó barátom, - de jó, hogy találkoztunk, ugyan mondja meg hát nekem,
12334 2, I | gondjai foglalák el, - tehát találkozzunk Baltayval, ki egyik gyámola
12335 1, XIII | föltámasztaná; nem tudom, nem találna-e mindent jobban helyén, mint
12336 2, XVII | országot s benne annyi jelest találnék, hogy födetlen fővel mehetnék
12337 2, XIII | rendesen megkérdik, lehet-e tálalni? következésképpen tőle függ
12338 1, XVI | már ezeket, uram, - nem találok rajtuk olyan helyet, hol
12339 2, XVI | urat is friss egészségben találom.~- Látta kend a gyereket?~-
12340 1, I | aratót, meg nyomtató embert találsz; de az írót nem teremted
12341 2, VI | megbocsátok; mert nem engem találtál; - hanem majd ott vár az
12342 2, VI | szántalak édes fiam, annak találtalak, - azért hát csak ülj föl.~-
12343 2, VIII | s ha parancsolja rögtön tálaltatok.~- A világért sem, - én
12344 1, XVI | ajándékba.~- Ezt jó kedvében találtuk, - mondja Sándor.~- Na,
12345 1, IV | ispán uram, - egy kisbérest találtunk az út mellett, miért hívják
12346 2, VI | kérni!~- Édesapám elmegy, talán-talán meghozza még kedves Pista
12347 3, VII | vágyakozott nagy urakkal egy tálból cseresznyét enni. A becsületes
12348 1, XV | kérünk?~- Én már bírom a talizmánt, - szól a herceg - most
12349 3, II | nem állítja egy lázsiás tallérral, mely oly kevélyen hullott
12350 2, III | dohányzik, azért mégis ember a talpán, - bár sok vadat csinál, -
12351 1, XIV | s éppen Baltaynak csizma talpára bökvén, mondja:~- Ez a csizmatalp
12352 1, XVII | fölkelést, - már minden ember talpon volt, csakhogy az ellenség
12353 3, III | mondhatta volna: "Szamár, mit táltod a szádat?", valamint azt
12354 1, VII | hogy Baltay urat valami táltosnak ne vélje valaki, különösen
12355 1, VIII | nem riadt, és csak ebek támadása bírta megkergetni, azért
12356 3, VI | legbiztosabbnak hitte a támadást s így fogott hozzá.~- Imre
12357 3, VI | Fönséges uram, - a halottak nem támadnak föl ítéletnap előtt.~- Igaza
12358 3, I | annyi embert állíthat föl a támadó lovasság után, mennyi elég
12359 2, VI | sebek hegedni kezdének; de támadt helyette más seb, minek
12360 1, XI | hisz éppen most jövök a tamásii szarvas vadászatról, volt
12361 1, VIII | vadaskert mellett csapván el, a Tamásin fölül eső vidéket is bekalandozza,
12362 2, IX | vagyok.~- Vak nyom lesz az! - tamáskodék Baltay mintegy ingerkedve
12363 3, VII | megzaklatott ember, alig tudott támaszkodás nélkül megállni, s Dunay
12364 2, VI | kapott a legény, és némi kis támaszkodással a szoba hosszát megjárhatta,
12365 3, II | asztalnál ül, már könyökére támaszkodik, s ámbár rég elharangozták
12366 3, V | a belváros egy kőfalhoz támaszkodott a mostani Széna tér felől,
12367 2, XVII | kérdi a herceg, remegve támaszkodván föl a vánkosra.~- Nincs
12368 3, X | mikor a bomladozó kéményt támasztotta meg, hogy valamikor agyon
12369 1, XI | házhoz, s az öreget álltában támogatták a Baltay-család utolsó sarjadékának
12370 3, IV | úton tele akarta tömni jó tanáccsal, mint alább mindjárt meglátjuk;
12371 2, XVI | jelen volt szobájában, rövid tanácskozás után nyugtatvány mellett
12372 2, IV | két bécsi úr kényelmesen tanácskozhaték a herceggel.~Nem kell mondanunk,
12373 3, I | mint a birodalom ellen.~A tanácskozmány számos egyénből állt, -
12374 1, XV | mondja I. Ferenc - csak egyet tanácslok, - ha építenek, ne szaggassanak
12375 2, I | barátom, - hanem most követem tanácsodat, s minthogy éppen heti vásár
12376 2, VIII | gróf, s éppen a szomszéd tanárhoz fordul - nos, ön sem mond
12377 2, XVII | Bocsor gazda, a mostani pápai tanárnak édesapja, kihúzván kendőjét,
12378 2, VIII | Mi baj? - kérdi a gróf a tanárt.~- Méltóságos uram, ezekre
12379 1, V | hogy az úrfit az én nótámra táncoltathassam meg.~- Akkor nem az elejéről
12380 3, III | minden legénynek akadt táncosnéja, s azzal mulatgatott, mert
12381 2, I | volna.~- Építészetet is tanítanak majd.~- Hát a kőművesmajszter
12382 1, II | erős medvét kár meg nem tanítani, hogy e komédia menageriába
12383 1, XIV | András bácsi, valamint a tanítás tárgya iránt kellő tisztelettel,
12384 1, XV | Holvagy Pista, kit az újoncok tanítására rendelének.~A legelső nyolc
12385 1, XIV | gyerek, belekapaszkodván a tanítóba.~- Dolgom van, úrfi, - azt
12386 1, IV | e pusztán kívülem, a tanítón, hajdúkon és kovácson kívül
12387 1, XIV | összebarátkozék régi ösmerőseivel, s a tanítónak megígérte, hogy máskor is
12388 1, XIV | éppen úgy megörült, mint a tanítótól kapott tarka töknek, - és
12389 2, II | csak némely helységekben tanították az írást és olvasást, ha
12390 1, XIV | meg a hajdú, - hanem azért taníttassa meg a nagyságos úr, hogy
12391 3, III | egyszeri falusi tanító harminc tanítványa közöl nem tudván, hogy a
12392 2, VIII | tanár sokkal vigyázóbb lőn, tanítványaival kíméletesebben bánt; de
12393 2, VIII | tanár irgalmatlanul bánik a tanítványokkal, kik már megunták a pokróckodást
12394 2, XVIII | ereszté.~Fölment az ifjú úr a tanodába, nem azért, hogy ott fölszedjen
12395 1, IV | vigyázzon, ne hirdessen új tant, hagyja meg a nagyvilágot
12396 3, VII | ünnepély, melynek még élő tanúi vannak, ma már könnyen azt
12397 2, XVI | után nyugtatvány mellett és tanúk előtt a pört átadták Baltay
12398 2, VI | melyre végakaratát írá, tanúképp erősítse meg.~Az orvos aláírá
12399 2, XIV | mindazt megteszi, mit hamis tanúkkal, kézirat-utánzással, veszekedéssel,
12400 2, XVI | mondom, hogy megárt neki a tanulás, pedig ugyancsak legelső
12401 3, III | annyi ideig a latin nyelv tanulásával, hogyne kényteleníttessék
12402 2, XVIII | de már késő és szégyen tanuláshoz fogni; tehát megkísérti
12403 3, V | mert az öregúr az illető tanúlevelek mellé kivett egy harmadikat,
12404 2, I | tanult, hát az ifiúr mért nem tanulhatna meg annyit; igenis, - amennyit
12405 3, XII | tudnak is a tisztelt urak, tanulják meg legalább azt a kicsit,
12406 2, I | másnak a tiszttartója.~- Tanuljam ki a két esztendőt úgy-e, -
12407 2, VIII | uram?~- Még azt is, csak tanuljanak valamit, igenis; - mert
12408 1, XIV | szánván magát a magasabb tanulmánynak.~- Az én bácsim mentéje
12409 2, I | célra?~- Legalább huszonnégy tanuló számára legyen lakószoba,
12410 1, XIV | kend a leckéjét.~- Régen tanulom én már ezt, mióta ez a sok
12411 1, XIV | lesz addig valamely kis tanulsághoz dörgölni, hogy ha nem lesz
12412 2, XIII | olyan embert, ki 1806-ban tanulta Magyarország földleírását,
12413 3, XII | embereket, kik még annyit sem tanultak meg otthon a nagy civilizációban,
12414 2, VIII(7) | apróbb majorsági dolgokat tanulták és a jobb növendékek bizonyos
12415 3, I | sikerült!~- Az ég legyen tanúm! - fönséges uram.~- Nem
12416 1, XIII | ki a szomszéd menyegzőre tanúnak volt hivatalos, és tudva
12417 3, XII | mérsékletet és tapintatot fog tanusítani, s a korszak, a civilizáció
12418 2, VII | nézvén, - ki ragyogó képpel tanúskodék e jelenetnél.~- Tudja, hadnagy
12419 2, VI | lekarmolá, a béres szinten tanúskodott, s midőn az orvos bejött,
12420 1, IV | kocsist utasítá, hogy a béres tanyáig menjen, mert mint észrevettük,
12421 2, XIII | oldalról kiér a szomszédok tanyájáig.~Az ország minden zugából
12422 3, VIII | ezzel, örömeink, fájdalmaink tanyájának tartjuk, és megelégszünk
12423 1, X | idáig hajolván ki, a szélső tanyáktól alig volt ötvenlépésnyire;
12424 2, VI | Trézsi meg neked; - még az én tanyámon ennyien megférünk, s az
12425 3, XII | alföldön hétszámra is a tanyán kell maradni, s kávé helyett
12426 2, VI | vesződöm ám vele; ha valami jó tanyára elvinne kelmetek.~- Szívesen! -
12427 2, IV | kényelmet adott, hogy a tanyázók szemei elől némileg elvonulhatának,
12428 3, IX | nagy kedvet érzett volna a tányérhalmazt földre csöppenteni.~András
12429 3, IX | teszi hozzá András, egy tányérhalmazzal odább menve - de úgy elszomorodott,
12430 3, III | elmondta, s annyi esztendei tapasztalás után meggyőződött, hogy
12431 1, XV | régebben ismerem én, s az én tapasztalásom rendelkezésre áll.~- Jó! -
12432 1, XII | most már egy időre eleget tapasztalék, visszamegyek Bécsbe, s
12433 1, VII | tekintvén, nagyon élénken kezdé tapasztalni, hogy végtére is, ha egy
12434 3, XII | fázisában bölcs mérsékletet és tapintatot fog tanusítani, s a korszak,
12435 Mon | tengődtet ez, de nem táplál; és inkább öljük meg az
12436 2, XVII | ember hullájával kívánt táplálkozni, mint herceg Batthyányi
12437 1, VII | gyengeséget nem akarom magamban táplálni!~Az öreg arcában egy villám
12438 1, III | elővenné tűzszerszámát, a taplóba ütne, ezt egy marok szalmába
12439 2, XVII | soha, melyért egy ütetnyi taplót adnék, még akkor sem, ha
12440 3, X | készen volt, aztán egy ütet taplóval föllobbanták a kéngyertyát,
12441 3, VIII | nyugodtabb lőn, András jó helyen tapogat, nem is zavarta, hogy hadd
12442 2, IX | kendnek András, hogy ott tapogatja kend, ahol nekem legjobban
12443 1, XVI | hogy nyughatatlan lelkének tápot keressen, meglévén azon
12444 3, VI | vendég, mint azt néhány taracklövés éppen jelentette, tehát
12445 3, X | nagy diadallal szedvén elő tárcájából egy rég meggyűrt levelet
12446 3, IV | mondja Imre eltevén a tárcát, s elbúcsúzván Andrástól
12447 2, XII | alispán lépdegélt közönyös tárgyakról beszélvén s minthogy Csapó
12448 1, IV | aztán vége a diplomáciai tárgyalásnak, és elsül az első ágyú,
12449 1, XVII | volna baj!~Mielőtt a rendes tárgyalást elkezdhetnék, a tekintetes
12450 1, XV | szomszédját, s aztán a beszéd tárgyára térve: - Tehát sokat remél
12451 2, XII | nem mintha a pörnek fontos tárgyát ismerné, hanem mivel az
12452 2, XV | további vizsgálódásoknak tárgyává ne legyen.~Sehogy sem bírt
12453 1, VII | egészen saját gondolat tárgyával vesződvén, - nézze meg kend
12454 2, II | beszélgetést hozott el a tarisznyájában egy kis papirosba takarva,
12455 1, IV | miközben egy sárgavörös tarkájú kendő a mellény gombján
12456 1, IV | kik különvált csoportokban tarkázták meg a nagy országutat, mely
12457 1, IV | dühös szabados, s egyet tarkón ütvén őt a béres, elfeküdt
12458 2, VIII | hoznak vagy kettőt.~- Úti társak?~- Csak nem képzeli a gróf,
12459 2, XVIII | nem vett részt a nagyobbak társaságában, mert a régi magyar házaknál
12460 3, III | ünnepélyek átmentek a tudós társaságba, a pályadíjak a nemzeti
12461 2, XI | öregbíteni akarván, az egész társasággal megnézé előbb a gazdasági
12462 3, VI | hozni, s midőn estefelé a társasághoz visszamentek, annyira megtért,
12463 1, IV | kedvet kaptam volna, jó társaságom volt beutazni egész Németországot,
12464 3, VII | Mindhárman elváltak a nagyobb társaságtól, hogy a bizalmas közlést
12465 3, I | ön összeszedett?~- Három társzekérrel hoztam, fönséges uram, -
12466 3, X | megszorult vendégei hálaképpen tarták el a szabadost, ki egy kenyérrel,
12467 2, VIII | bontá fel a levelet, melynek tartalmából akármit inkább várt, csak
12468 1, XIII | idők szerint mély igazságot tartalmazván, a nő szintén elgondolkozott
12469 3, V | mutatta, hogy mily vastag a tartalom, az asztalra lökte.~- Hát
12470 1, XIV | egy-egy megrágatlan gombócot tartana még, - a csúszás-mászásban
12471 1, IX | elhagyá, mintha gyilkosságnak tartaná e közelségben megrohanni
12472 1, XVI | A lámpavilágnál szemlét tartának, s amint két oldalról is
12473 3, XII | Nagy szerencsétlenségnek tartanám, ha kívülem senki, vagy
12474 2, XVII | hogy a másnapon Enyingen tartandó gyászmisén minden mozdulható
12475 3, IX | Ha mindent tudnék, nem tartanék még Pesten is prókátort.~-
12476 2, V | több lövéstől már nem kelle tartaniok.~- Nem futnál Józsi? - gúnyolódik
12477 2, XVII | s így még attól sem kell tartanod, hogy valaha második kéréssel
12478 1, V | kézbevalónak vitte, s büszke tartással ment végig az egyik udvarból
12479 3, VI | választották.~- Imre, velünk tartasz? - kérdi egy jó pajtás az
12480 3, VII | hallani ezt a verset?~- Ha én tarthatnám azt a papirost, aztán látnám,
12481 3, VI | kényelmére szolgált, s a röviden tartó ünnepiesség után Kisfaludyt
12482 1, XII | egy ölnyi szalmát, hogy a tartóból ki ne aludjék a mécs, s
12483 3, II | mi közben a pápaszemet tartójába dugta; de hisz ebéd után
12484 3, XII | középosztállyal bírt mint bármíly más tartomány, melynek magas arisztokráciája
12485 3, I | nagy volt a hézag, hogy tartományokkal kelle betapasztani, azon
12486 3, III | legnagyobb részben az az őserő, tartósság, önbizalom, szívósság és
12487 2, II | magát az ágyban, hacsak nem tartották szóval.~Dunay és neje szokott
12488 3, VII | is tudják, hogy mennyivel tartozhatik egy ember édes hazájának.~
12489 3, I | a táborkari tiszt minden tartózkodás nélkül gúnyolódván s végig
12490 2, XI | földön patakzott el, s ha már tartózkodik valaki a földre lépni, vessen
12491 3, II | dolgot.~- Ha nála a pipa, ne tartózkodjék; hanem gyújtson rá. - unszolá
12492 3, VI | okvetetlenül Zalamegyében kell tartózkodnia, tehát az alispáni hivatal
12493 3, VII | korcsmában; de Berzsenyi annyira tartózkodó volt, hogy inkább nem evett, -
12494 2, IV | melynek engedelmességgel tartoznám, - minthogy olyan óra jöjjön,
12495 2, XVII | imádság, azt gondoltam, sokkal tartozom én ennek a hercegnek, s
12496 3, XI | hisz ő azon emberek közé tartozott, kik nem várnak dicséretet, -
12497 3, VII | vendéglősök szerződés szerint tartoztak minden úri vendéget a kastélyba
12498 2, XV | felfödözéséhez, azért semmi sem tartóztatá vissza, hogy egy biztos
12499 2, IV | indult meg, - csakhogy nem is tartóztatták vissza a kantárt.~Bódulat
12500 3, VII | ily becsületet.~- Mivel tartozunk az ágakért? - mondja Festetics,
12501 1, IV | lépten-nyomon beszéddel tartsák. Kocsis! - szólítja meg
12502 1, XI | az őrmester, - állj ki, tartsd szét az ujjaidat, aztán
12503 1, XI | ha tudja merre van!~- Oda tartunk öcsém, ott maradunk egy
12504 1, XVI | megnézték, s íme Torquato Tasso fordításában lelék az ifjút.~
12505 2, IV | legrövidebb idő előtt egymás mellé taszigáljon lovat és embert, s ki egyszersmind
12506 1, XIV | azalatt pedig Baltay úrban is taszigálódott valami; - ami aztán nagyon
12507 3, I | Terhes szekerek érkeztek Tatába, hol a nádor szállást tartott,
12508 1, XVII | kutyafeje, mint egykor a tatárnak, de némely ember azt mondja,
12509 3, XII | ide vándorolni.~Csobánc, Tátika, Somló, Szigliget és a többi,
12510 1, XVI | előőrseikkel Rezivel és Tátikával (a keszthelyi Festeticsek
12511 3, VIII | terem.~Ki átkozná meg a tavaszt azért, hogy sokat ígér, -
12512 2, XVIII | többi után indult, de még a távolból is néhányszor visszaintegetett.~
12513 1, XVII | mert ámbár ő a főispán távollétében a megye feje, - ő azt hasztalan
12514 1, XVI | naponta bámulta az órai távolságból elébe kékellő Csobánc nagyszerűségét,
12515 2, I | a vízparton feküdt és a tavon is keresztül látszik, különben
12516 3, VIII | rózsával meglátta, nyugodtan távozék, anélkül, hogy gyaníthatá,
12517 2, XIV | vagy nyöszörögne, mikor távozik, - a gipszalak félrecsapott
12518 1, IX | félelme, hogy egy lépést távoznék el a közelségből, hanem
12519 2, IV | végett szálltunk, s mielőtt távozni engednének a nyitott kapun,
12520 2, XIV | megindulás nélkül néz a távozóra, - Galiba Pál pedig maga
12521 2, IV | cigány, ahova a többi!~- Ha a tebbi elmegy is, én itt maradok,
12522 3, I | napról egykor tanúságot teend, hogy a nemzeten e goromba
12523 2, VI | ezzel kiment, meghagyván a teendőket két alorvosnak, kik a szakmában
12524 2, II | anyám, - hanem nekem egyéb teendőm van, mint a pör.~- S az
12525 1, XV | tehát kérdem, - mi lesz első teendőnk?~- Lelkesülést gerjeszteni!~-
12526 3, IV | valaha Pestre, mint most én tégedet, édes öcsém, - aztán két
12527 2, I | beszélnek, menj a kő és a téglahalmazhoz, fogadom, nem telik bele
12528 2, I | forma ember, ki később egyik téglahalomra könyökölve hallgatja őket,
12529 2, I | ragaszfoltok, valamint a téglapor sokat elváltoztatott, és
12530 3, III | kért; ha nagyon megéhült, téglavetésre és lólopásra is elvetemedett,
12531 3, III | hát a kömíveseknek, meg a téglavetőknek, hisz maholnap ránk dűl
12532 2, XV | megbízva, hogy ügye ellen tegyek; hanem ügye mellett kövessek
12533 1, VII | nem is mondom, hogy ne tegyétek, - hanem én majd csak nézlek
12534 2, XVIII | folyamát szétágazóvá ne tegyük, s éppen azért írjunk ide
12535 2, I | haszna, édes barátom, - a tehenekre nyerget úgy sem tehetnék,
12536 3, III | mindjárt kergesd át; a teheneseknek pedig megmondd, hogy a sót
12537 1, XVI | alját? - kérdi a kocsis a tehenest.~- Meg ám, - alusznak is
12538 3, VII | legeltetvén, megkérdi a tehenestől, hogy Berzsenyi úr körülbelül
12539 3, VII | illetőleg a határba s a tehénpásztor éppen az út mellett legeltetvén,
12540 2, X | hogy él; de ez az élet nagy teher lesz neki.~- Bocsásson meg
12541 2, VI | ütik, s így még nagyobb teherrel megyen el más világra; azért
12542 2, XII | szóba amaz.~- Még most sem tehetem azt.~- Tehát nem hiszi,
12543 2, XV | önmagának énmiattam.~Galiba nem tehetett egyebet, - kezet adott,
12544 3, VII | ez a nyelv, - eladóra nem tehetjük; mert ez olyan, mint a szabott
12545 1, IV | látszik, melyre egy emléket tehetne le e tiszta gondolatnak,
12546 3, XII | lelkiösmeretes párhuzamot tehetnénk, talán akkor jobban meggondolnák,
12547 3, X | életünkben is temérdek jót tehettünk volna, s higgy nekem, nagy
12548 2, XIV | sarokba, mert utóbb még a teinsurunk nagy farkasbundáját sem
12549 2, X | mert mióta az édesanyja tejéről lemaradt, nem igen vesztegette
12550 1, VII | öcsém, - mi már csak ilyen tejjel tartjuk a fiatalembert.~-
12551 1, XIV | tisztelettel, úgy a maga tekintélye iránt is meglehetős előszeretettel
12552 3, IV | indulatból; mert hiába, a tekintélyek kora még megvolt, s az öreg
12553 2, XV | orvos nem sok idő múlva nagy tekintélyre vergődött, s az alispánnal
12554 3, III | előtt, mintha ítélő bírája tekintene rá.~- Itt legyen az eszed, -
12555 3, X | nő ki akart a gróf után tekinteni, hatan nyitottak be.~Baltay
12556 3, V | szerint Imre úrfi nem vevén tekintetbe a család közt fennforgó
12557 1, VII | hanem célunk elérésének tekintetéből az életből vett alakot meghagyók
12558 2, XVIII | koplalással győztek, csak a tekintetességből nem engedtek alább, s még
12559 2, XVIII | ki egészen rábámult, s e tekintetet nem tudta kérdés nélkül
12560 3, III | költőhöz szorulva, s esdő tekintetét reá vetve, - ne hagyja őket
12561 2, XII | íródiákja is mintegy családtagul tekintetik, s ezen viszonyból magyarázható
12562 3, VIII | kapta fejét, s mikor balra tekintett, András feje mindig útban
12563 2, VII | Mosolyog a főherceg, egy nyájas tekintettel fordulván Kisfaludy felé, -
12564 1, I | jártában mindig fölfelé tekintgetett, és nem igen vette észre
12565 1, VIII | megállapodván, s emelt fővel tekintgetvén a megszakadozott tengeri
12566 3, III | lecsorduló könnyeit, - úgy tekintsd édes lányom, mintha a mennyei
12567 3, III | férfi-ember, meg ne ítélje őt, tekintse úgy, mintha saját édesanyja
12568 3, X | s az izzó parázsok közé tekintve, agyában lerajzolá magát
12569 1, VII | kényelmének forrásain végig tekintvén, nagyon élénken kezdé tapasztalni,
12570 2, I | egy kanászbojtárt vagy egy teknőfaragó oláh cigányt látott az ember,
12571 3, X | pedig rendületlenül áll.~Télben a kályha szájánál ült, fűtötte
12572 1, XII | azért tartottak itt engem a télen, hogy a nyári dolog elől
12573 1, VII | és útmutatása után maga telepítette, hol már ezelőtt húsz évvel
12574 1, VII(2) | Lajos-Komárom telepítvény, és minden kétség nélkül
12575 2, VI | nyomkodta két szeméhez, hogy már telestele volt sírva, s mint egy megáztatott
12576 Mon | nézem a parlagot, melynek televényében reményem van, - mint a sivár
12577 3, III | vendégeket, s mielőtt a vendégnép telezajogná a házat, nézzünk be az öreg
12578 3, III | kezdett, azt egy új próféta teljesedésbe hozta.~Azt tartom, önök
12579 2, IV | használ, ha a jó kívánság sem teljesedik mindig, s az ember valamint
12580 2, III | minthogy ő azt oly híven teljesíté, - de volt ebben a megcsontosodott
12581 1, XVII | s én emberi kötelességet teljesítek, ha kimondom, hogy a nép
12582 2, XVII | gondoltam-e, midőn alábbi kérésem teljesítéséért esedezem.~A emberek legszívesebben
12583 1, I | szavakat, - mit az készséggel teljesített; aztán az angol utána ment
12584 3, II | éppen most nézi végig, vajon teljesítették-e mindazt, mit a múlt héten
12585 2, XVII | barátjának csak utolsó kívánságát teljesítheti; örömében pedig azért, hogy
12586 3, II | oldalon be lehessen írni, teljesíttetett-e, vagy hogy miért halasztották
12587 1, XVI | meghagyá, hogy az még ez éjjel teljesítve legyen.~Ezalatt a vendéget
|