Fejezet

  1 1 |       Kállay Miklós úr - az utolján aztán aligha veszünk össze, azért
  2 1 |      mindjárt a kapunál várta őket, aztán apróra szorongatván a jó
  3 1 |      éjszakára szánta még el magát, aztán vége a nyomorúságnak.~Csak
  4 1 |      főispánnak nem engedelmeskdik, aztán ha van is rá eset, hogy
  5 1 |            méltóságos uram, a többi aztán látja, hogy én nem szoktam
  6 1 |   méltóztassék csak besétálni, majd aztán ott benn arról is beszélgethetünk.~-
  7 1 |              egy nap nem a világ.~- Aztán egy héttel több vagy kevesebb,
  8 2 |           kis fonáldarab maradt, mi aztán úgy «négyszemközt szólván»-
  9 2 |        rendesen diákul beszéljen, - aztán az asszonyok szinte pretendáltak
 10 2 |             a nőnek a kinyugvásra s aztán koppantá el a gyertyának
 11 2 |            megházasodott végre - de aztán nem is vált el oly könnyen,
 12 2 |          könnyen, mint most.~- Apám aztán kikérdezett, hogy biztattam-e
 13 2 |          Ott marasztottak bennünket aztán ozsonnára, addig az öregek
 14 2 |           megtoldá a végét.~- Mikor aztán hazajöttünk, édesapám pipára
 15 2 |        mintha valami történt volna; aztán pedig eltérítve a beszédet,
 16 3 |      őrletni valót, nagyságos uram, aztán nem akarok két fordulót
 17 3 |            tedd le az egyik zsákot, aztán tégy két fordulót.~A béresben
 18 3 |          feleségeink egy testvérek, aztán az öregek halála után most
 19 3 |           több mint félóráig, ezért aztán otthon megköszönte a tisztességet,
 20 3 |           rávigyázunk a korcsmánál, aztán beküldjük.~Mielőtt Köntös
 21 4 |          rajta Köntös Mihály uram s aztán rákezdi, megtartván a szokott
 22 4 |            széket adok alád, ...hát aztán?~- Minthogy a dolog sora
 23 4 |       házadra viszik a dobot, akkor aztán egyetlenegy diákszóval úgy
 24 4 |         hanem el ne feledd; mert ha aztán a vármegye kiizen, hogy
 25 4 |          ösmerték meg a szomszédok, aztán, hogy mi lesz már ebből
 26 4 |             tán meg az ember, akkor aztán bizonyos, hogy nem fizeti
 27 4 |     tiszteletet; hanem midőn otthon aztán a bírói pálcát letette,
 28 4 |           szemközt jönni. Kállay úr aztán fölismervén a lovakat, botjával
 29 4 |             az urak is hallották.~- Aztán olyan józaneszű népe van,
 30 4 |            én már a parancsolástól, aztán nehéz volna újra beleszokni.~-
 31 4 |             nem érdemlettem meg; ez aztán sokszor eszembe jut.~- Hát
 32 4 |             Mihály uram okos ember, aztán jól tudja, hogy Krisztus
 33 5 |            hanem többnyire Bécsben; aztán a jó hír mászni sem tud,
 34 5 |      alperes vármegyének prókátora; aztán lássuk meg, kinek lesz igaza.~-
 35 5 |             kezen fogva Kállayt, ki aztán egész komolysággal mondja:~-
 36 5 |             amit a tekintetes karok aztán bizony nem igen szívesen
 37 5 |    csodálatosan elváltozott. Kállay aztán megint folytatá:~- Nem is
 38 6 |          meg a helység házánál, ott aztán megmondom a többit. Isten
 39 6 |            enélkül akarnak megélni; aztán lót-fut kiki arra, merre
 40 6 |             szopós gyerek, éjfélben aztán nem messze lesz lóháton
 41 6 |           egyiknek fejében, a többi aztán a gondolkodással sem vesződött;
 42 7 |      módjával hozzákezdeni, a többi aztán magától megy. Engedelmével
 43 7 |            nem lesz baj, a többitől aztán nincs mit félni; mert a
 44 7 |    átengedte a szót a jegyzőnek, ez aztán lebeszélgette az óráról
 45 7 |            bekért egy nagy fazekat, aztán a falu gyertyájából kivett
 46 7 |             hamut tisztára kiverte, aztán azt a szokott módon oldalzsebébe
 47 7 |            végén az Amen.~Megindult aztán Köntös Mihály az udvarról;
 48 8 |             kend hátra, Köntös Pál, aztán feleljen, aki utána következik,
 49 8 |           bátorsága mennyit nyom? S aztán majd magamtól is kitalálom
 50 8 |            tudja, megérem-e én azt, aztán a sok bolond paraszt között
 51 9 |             az anyai nyelven, hanem aztán kocsira ültették, elvitték
 52 9 |          meg minél több diákszóval, aztán jöjjön haza, legyen esküdt
 53 9 |     ilyenféle ember a gyerekből, ki aztán égre-földre megesküdött,
 54 9 |       megtanulni semmit; beszélt is aztán diákul úgy, mint a víz,
 55 9 |       befoltoztak egy diák szót, mi aztán néha úgy esett ki, mint
 56 10|             azt látná doktor úr, az aztán a csinos színház!~- Én nem
 57 10|            engem Nagy Pistának, így aztán más is tudja, hogy én rólam
 58 10|   esztendeig, míg új bőr nő s midőn aztán kiálltátok a pokolnak minden
 59 10|       nyomsz egy becsületes mázsát, aztán adjak magamról reverzálist,
 60 10|            patikás is hadd éljen.~- Aztán nem könyörülsz rajtam, te
 61 10|       előszámlálta a ruhadarabokat, aztán megemlíti:~- Majd reggel
 62 10|            Nagy Pistát összeölelte, aztán pedig markába csúsztatta
 63 10|         pipás zsidó Nagy Pistát, ki aztán magában dörmögve mondja:
 64 10|            Három huszasért adták.~- Aztán megért annyit az a rongy
 65 10|          rektor valamelyik faluban, aztán hízlalna most a falu; hanem
 66 10|             Nagy Pistának sem kell. Aztán ki hordja el házról-házra,
 67 10|     megszorítá Nagy Pistának kezét, aztán pedig azt mondja a keményképű
 68 11|            valami bolondságot mond, aztán vagy előtte, vagy utána
 69 11|              vagy veszek egy szűrt, aztán mehetsz borjúpásztornak.~
 70 11|    mézeskalácson is felnő az ember, aztán a dolog nem tetszik nekik.
 71 11|             én leülök helyetted is, aztán te majd csak nevess, mikor
 72 11|         levesszük rólad a kezünket, aztán légy vargainas.~Ennyi szónak
 73 11|              vigyázz, mert elejted, aztán csak várd, hogy én vigyem
 74 11|         hogy az egyiket eleresszük, aztán a másikat tartsuk mézes
 75 12|           nagyságos úr valamennyit, aztán az üres üvegeket magam eszétől
 76 12|              hanem gebedjek meg én, aztán ne feledkezzem meg róluk!
 77 12|                Meghűltem egy kissé, aztán bevettem.~- Szja, öreg legények
 78 12|         most nyugodt ésszel teszem, aztán úgyis azt mondják, kettőből
 79 12|         barátom uram is elkövetett; aztán hátra volna még a végrendelet,
 80 12|      visszasajnálja a nagyságos úr, aztán abban betegszik meg.~- Azért
 81 13|             alispán úr mellé, onnét aztán úgy fütyülhet, ahogy neki
 82 13|            nemsokára bekopogtatott, aztán pedig rákezdé:~- Én Keszy
 83 13|       sebesen elszámlálván mindezt, aztán befejezésképpen mondja -
 84 14| irgalmatlanul el is csapja, s mikor aztán megkönyörögteti, nagy nevetség
 85 14|          köhögés volt, mint beszéd; aztán pedig leölteté magáról a
 86 14|             lármát a béresek ellen, aztán pedig mintha az íródiákhoz
 87 14|         hanem elmegy az irodába; ha aztán ott is elsül a kísérlet,
 88 14|           tekintetes direktor úr.~- Aztán mégis mindig nyög maga,
 89 14|           az Isten megáldott velük, aztán, ha megvannak, gondoskodnom
 90 14|           úgy kergettek el: - akkor aztán azt tehetném, amit akarok.~-
 91 14|        levelet saját zsebébe dugta, aztán pedig hozzálátott a nagy
 92 14|             bennlevőket megriassza, aztán benyitott az irodába, hol
 93 14|           első helyen leereszkedik, aztán ülve szidja le valamennyit;
 94 14|             lármáztam a kapu alatt, aztán bementem, az ifjúurakat
 95 15|      téntatartónak fenekére, honnét aztán kikerült az a levél, melyről
 96 16|    szerencsém lesz bemutatni, abból aztán azt is bőven megtudhatjuk,
 97 17|             alig fért egy kis étel. Aztán egy világos színre festett
 98 17|      mondták otthon - felel a fiú - aztán azt is mondta az édesanyám,
 99 17|      valakinek többet mérnek, ezért aztán a pokolban tüzes lánccal
100 17|  szeretnél-e pappá lenni, vagy sem, aztán majd akkor édesapádat is
101 17|          mondja, hogy jól tanuljak, aztán olyan okos ember leszek,
102 17|              hogy a bácsi is ösmer, aztán azt gondolja, hogy én igen
103 17|      annyival, hogy jól választott, aztán megkéré Baloghot, hogy irományait,
104 18|          nyelvet hirdessenek, miért aztán koplalás lőn a jutalom és
105 18|          hanem komédiásoknak hívta. Aztán, hogy végkép el ne keserítse
106 18|             ezt a kocsis kialkudta, aztán leértek némi csavarodás
107 18|           igazgató - hanem egyébről aztán mégis tehet.~- Példának
108 18|  hozzászokik a mértékletes élethez. Aztán, minthogy nemcsak kenyérrel