Fejezet

  1 3 |             maradtunk.~- Hát Köntös Mihály uram elnézi ezt a dolgot?~-
  2 3 |            a falusi bírókat, Köntös Mihály uramat az országúton találta
  3 3 |            nem ismerik, ez a Köntös Mihály egy ritka derék ember, s
  4 3 |    küldöttekhez.~- Tisztelem Köntös Mihály uramat, ha tán erre a járna
  5 4 |         Szent-Mihályon, mint Köntös Mihály uram. Ezt a két embert életviszonyaikban
  6 4 |             bírópálcát, mint Köntös Mihály, ha a főbíró úr az országúton
  7 4 |         állni az esőben.~Míg Köntös Mihály szentmihályi bíró volt,
  8 4 |            ne találjon rajta Köntös Mihály uram s aztán rákezdi, megtartván
  9 4 |           így kezdi - mondja Köntös Mihály - jól vigyázz, hogy okosabban
 10 4 |            maga jószántából.~Köntös Mihály elvégezte ezt a dolgot néhány
 11 4 |           Magyar Kurir», mit Köntös Mihály fölülről kezdve végig úgy
 12 4 |         észnek nincs uralma! Köntös Mihály bácsi saját játszópajtásával
 13 4 |      parasztnak mondja.~Hogy Köntös Mihály bírói pálcáját hóna alatt
 14 4 |      falubíróságig vitte fel Köntös Mihály, hajdan pátriárka lett volna
 15 4 |           süvegelteté magát, Köntös Mihály gyakorlá az engedelmességet
 16 4 |           nem lehetetlenség. Köntös Mihály még tegnap is hóna alá fektetett
 17 4 |         álljon meg útközben.~Köntös Mihály adott magának annyi becsületet,
 18 4 |            kalapot:~- Ejnye, Köntös Mihály uram, hát csak úgy lopd
 19 4 |       megyek, én is elmegyek Köntös Mihály uram háza előtt, bizonyosság
 20 4 |    bekiáltok: tudom ám, hogy Köntös Mihály uram itt lakik, de nem megyek
 21 4 |          megérdemlette, hogy Köntös Mihály egész tisztelettel levegye
 22 4 |       hajlékomba.~- Hiába szabódik, Mihály gazda, most azért is bemegyek, -
 23 4 |         Hátha szavánál fogom Köntös Mihály uramat Péter képében és
 24 4 |         gondolatom.~- Ne kísértsen, Mihály gazda; mert ha én a fejére
 25 4 |       nagyságos uram - kérdi Köntös Mihály nagy készséggel - olyan
 26 4 |              Először is azt mondom, Mihály gazda, egy pohár borra befordul
 27 4 |         ember megterem, mint Köntös Mihály uram.~- Ne dicsérjen meg
 28 4 |        míveltek akkor, midőn Köntös Mihály uram volt a bíró?~- Az akkor
 29 4 |          fattyúk!... - nyögi Köntös Mihály úgy, hogy az urak is hallották.~-
 30 4 |         sóhajt elgondolkozva Köntös Mihály.~- Három esztendei főbíróságom
 31 4 |       sajnálja a bírópálcát, Köntös Mihály uram! - bíztatja Kállay.~-
 32 4 |             uram, - szabódik Köntös Mihály, - elszoktam én már a parancsolástól,
 33 4 |         senki, hogy én mégis Köntös Mihály vagyok! - mondja annyi önérzettel,
 34 4 |             ami nekem fáj!~- Köntös Mihály uram okos ember, aztán jól
 35 4 |       Csapjon hát a kezembe, Köntös Mihály uram! - mondja Kállay tenyerét
 36 5 |             vannak; de amint Köntös Mihály uram háromszor huszonnégy
 37 5 |            is elhiszem és ha Köntös Mihály uram két példányban volna
 38 5 |             a kényelmet s ha Köntös Mihály rászánhatja magát a szent-mihályi
 39 6 |         mellé vett és elment Köntös Mihály uram házához, melynek legelső
 40 6 |             Ki vagy? - kérdi Köntös Mihály belülről.~- Én vagyok, Köntös
 41 6 |       belülről.~- Én vagyok, Köntös Mihály uram, meg az esküdtek, -
 42 6 |        jegyző már benn volt, Köntös Mihály olyanképpen állt a küszöbre,
 43 6 |           ezt pénzért, hanem Köntös Mihály uram szóról-szóra maga beszélte
 44 6 |            én rögtön siettem Köntös Mihály uramhoz ezekkel a becsületes
 45 6 |          betölti, kinevezvén Köntös Mihály uramat. Ez légyen a levélnek
 46 6 |         nyomán.~- Bíró uram, Köntös Mihály uram, egy szempillantásig
 47 6 |            a nagy hírt, hogy Köntös Mihály lett az öreg bíró.~- Mindjárt
 48 6 |            a sok ember közt, Köntös Mihály pedig a jegyzőnek szobájából
 49 6 |     féljenek is tőle; de már Köntös Mihály ebben a dologban nagyon
 50 6 |          kikötni! én mondom, Köntös Mihály, íme, itt hagyom a pálcát,
 51 6 |           mert jól tudta azt Köntös Mihály, hogy jobban meglódultak
 52 6 |          nem mernék elvinni?~Köntös Mihály uram, mivel vágja kelmed
 53 7 |           Mihálynak:~«Kedves Köntös Mihály uram!~Eddig, remélem, kezében
 54 7 |    hivatalban első levelemet Köntös Mihály uramnak írom, semmit sem
 55 7 |            kívánok, azt csak Köntös Mihály cselekedheti meg, tudniillik
 56 7 |       örömemre szolgálna, ha Köntös Mihály uram maga bevezetné őket:
 57 7 |           áldja meg az Isten Köntös Mihály bíró uramat, kívánom jó
 58 7 |              de minthogy ezt Köntös Mihály uram hatalommá tette, eljön
 59 7 |       Elborozgatott a jegyző Köntös Mihály urammal, ki különben is
 60 7 |            a nagy tanácsház. Köntös Mihály pedig az első széket megfordítván,
 61 7 |           sötét tanácsházba.~Köntös Mihály olyan ember volt, aki ritkán
 62 7 |         hogy könnyen beszélt Köntös Mihály uram; teljes életében egyenes
 63 7 |             azonnal ráakadt.~Köntös Mihály tisztán hallotta, midőn
 64 7 | tanácsházban világosság lőn, Köntös Mihály éppen azon pillanatban verte
 65 7 |  másodpercig, míg tudniillik Köntös Mihály pipájából a hamut tisztára
 66 7 |          ebben a faluban.~Ha Köntös Mihály azt akarta, hogy azok reggelig
 67 7 |             eltaláljuk, hogy Köntös Mihály csakugyan itt akarta őket
 68 7 |      lehetséges; hanem mivel Köntös Mihály bíró uram ilyen bizonyosan
 69 7 |              Megindult aztán Köntös Mihály az udvarról; a bírópálca,
 70 8 |       jegyzőhöz bekopogatott Köntös Mihály s a szokott reggeli kívánságoknak
 71 8 |   Elhelyezkedvén valamennyi, Köntös Mihály kinyitá az ajtót s anélkül,
 72 8 |             kendet? - mondja Köntös Mihály.~- Nem látja, bíró uram? -
 73 8 |          következménye, s ha Köntös Mihály uramnak még otthon a katonaállításról
 74 8 |         apját, Köntös Pál?~- Köntös Mihály.~- Álljon kend hátra, Köntös
 75 8 |     kivallassák: azt tartom, Köntös Mihály és Szabó András uramnak
 76 8 |        ugyanazt a feleletet, Köntös Mihály egyiktől sem kívánt többet
 77 8 |            letorkoltatásnak. Köntös Mihály pedig fölkelt a székről,
 78 8 |           álltak egy sorban. Köntös Mihály végignézett rajtuk s anélkül,
 79 8 |             most azt mondaná Köntös Mihály, ki mer a malomkerék alá
 80 8 |    megmondom én - magyarázza Köntös Mihály - akkorát szól, hallja kend,
 81 8 |             menni, akkor én, Köntös Mihály, szintén azt mondom, hogy
 82 8 |          kendtek, én mondám, Köntös Mihály: két óra alatt indulunk.~
 83 8 |           annál inkább, mert Köntös Mihály saját fián kezdé a nagy
 84 8 |              Mi baj? - kérdi Köntös Mihály.~- Bíró uram - kérdi az
 85 8 |    eldicsekedhesse. Csakhogy Köntös Mihály mégsem akart dicsekedni,
 86 8 |          ríttak, hanem ezzel Köntös Mihály uram csipetnyit sem törődött,
 87 8 |       kitűzött órának, mikor Köntös Mihály a legelső kocsira fölült
 88 8 |   katonasorban.~Ezért szabta Köntös Mihály két órára a búcsúzóidőt;
 89 8 |            rá búsulni. Hanem Köntös Mihály uramnak szíve sem volt csontból,
 90 8 |          Volt-e ebéd, kedves Köntös Mihály uram?~- Kálvinista ember
 91 8 |         őket a kezem alól?~- Köntös Mihály uram oly nagyot mond most
 92 8 |             a poharat, hanem Köntös Mihály azt mondta:~- Ne bántsa,
 93 8 |        önként kínálkoznak.~- Köntös Mihály uram - kérdi az alispán -
 94 8 |          kezem csak egy kéz, Köntös Mihály uram, hanem fogadja e kéznek
 95 8 |            annyit tesz, hogy Köntös Mihály szeretett volna valamit
 96 8 |          Nagy adósság ám ez, Köntös Mihály uram, azért bölcsen gondolja
 97 8 |            nekem... - mondja Köntös Mihály nagynehezen hangot kapva, -
 98 8 |  egyetlenegy hitvány embert?~Köntös Mihály pálcáját a hóna alól kivette
 99 8 |          feledjétek el, hogy Köntös Mihály is levette előttetek a kalapot,
100 13|       föltette magában, hogy Köntös Mihály uramon fogja ezt a kudarcot
101 13|          hogy hibát találjon Köntös Mihály uramnál; egyszersmind kikutassa,
102 18|            éhség, s bementek Köntös Mihály öreg bíróhoz, ha megengedné
103 18|             meg éhség miatt.~Köntös Mihály emberséggel fogadta valamennyit,
104 18|          csak be sem látott.~Köntös Mihály uram legelől ült, mellette