Fejezet

 1 1 |                  az ilyen mesterségre.~- Mi lenne az utolsó szó, nagyságos
 2 1 |                legénységnek vásottságát, mi azon kezdődött, hogy a bíró
 3 1 |                főispán huszárjától, hogy mi légyen őméltóságának legkedvesebb
 4 2 |                 amerre vasút csavarodik, mi ekkor éppen nem volt, s
 5 2 |               egy kis fonáldarab maradt, mi aztán úgy «négyszemközt
 6 2 |               még jó reggelt is mondani, mi úgyis vakmerő állítás lesz,
 7 3 | közbirtokosságból, már eléjök siettek.~- Mi jóban járnak, kedves jó
 8 3 |                  fölvenni a dolgot, hogy mi atyafiak vagyunk...~- Hogyan
 9 3 |               nélkül? - neveti Kállay.~- Mi tehát sógorok vagyunk, nagyságos
10 3 |                  nagyságos uram, azaz, a mi feleségeink egy testvérek,
11 3 |             kezével a dologhoz nyúlni.~- Mi csak megegyeznénk, uram;
12 3 |                  ember, s minthogy tudja mi az emberség, megteszi a
13 4 |                  kurtább feleletekben.~- Mi kell, paraszt? - kérdé oly
14 4 |                  szomszédok, aztán, hogy mi lesz már ebből a szárazságból,
15 4 |              földre heveredve olvassa.~- Mi az, bíró uram?~- Bolond
16 4 |              alkalommal éreztette. Tehát mi megbotránkozni való van
17 4 |                ettől az elsőtől, hát még mi lesz a parancsolat?~- Másodszor
18 4 |           nagyságos uram, hát a harmadik mi lesz?~- Derék helység lehet
19 5 |               háromszorosan a teremben s mi nyugodtak lehetünk, hogy
20 6 |                bizony, most jut eszembe, mi ez? - gyanakodik a pápaszemes -
21 6 |         asszonyság, ki volt az apja, ki, mi volt az anyja, és hogy ő
22 6 |              elkérdé a bennlevőket, hogy mi lelhette ezt a nótáriust.
23 6 |         Felejtsük őket a beszélgetésnél, mi pedig figyeljünk a legényekre,
24 7 |             mindenik érezte az izgalmat, mi csak olyankor jelentkezik,
25 7 |               sem láttak szükséget s így mi is eltaláljuk, hogy Köntös
26 7 |         távolságban tartózkodjanak tőle, mi meg is történt, mert egy
27 8 |             látni.~Erre némi szünet lőn, mi a dolgot ünnepiesebbé tette;
28 8 |              elég volt összebeszélésnek, mi annyit tett, ha most azt
29 8 |                  kérdés nélkül mondák:~- Mi is ott leszünk, bíró uram.~-
30 8 |                úrral akarnak beszélni.~- Mi baj? - kérdi Köntös Mihály.~-
31 8 |                   hogy el nem jöhettünk, mi sem akarunk alábbvalók lenni,
32 8 |          alábbvalók lenni, mint a többi, mi is el akarunk menni katonának.~-
33 8 |                 nagy fájdalmat, ahol van mi lealkudni való; hanem megint
34 9 |               befoltoztak egy diák szót, mi aztán néha úgy esett ki,
35 9 |                  de okos emberek volnánk mi magyarok, ha Árpád apánk
36 9 |             apánk elfogadna atyafiainak.~Mi tagadás benne, a debreceni
37 9 |              pedig diákul beszélt; tehát mi is, atyafiak, tanuljunk
38 9 |             válhatik belőletek.» Midőn a mi három emberünk belépett
39 9 |                  legújabb szomorú nótát (mi arra mutat, hogy nekünk
40 9 |                 mondja:~- Csokonay uram, mi nem bírunk magával, és attól
41 9 |                  pedig elgondolván, hogy mi lesz még Nagy Pistával,
42 9 |                mikor a szenior kérdezte, mi? - dühöng a rektor - persze,
43 9 |                  az elhatározással; mert mi már előbb elhatároztuk,
44 9 |              fulladok meg, s a többi él: mi gyönyörűségem benne?~- Hát
45 9 |                  A tanár elhallgatott és mi nem is firtatjuk, miként
46 10|                 már azt szeretném tudni, mi lehet.~- Megmondhatom, méltóságos
47 10|                 barátom súgott.~- De hát mi akadály volna még, ha a
48 10|                  bírja lelkesüléssel, és mi jutalmat vár, hisz mire
49 10|                  biztosan vagdalta, mint mi a dinnyét, s íme, tarka
50 11|                ember, mégis megél; hanem mi lesz ebből a lányból, ha
51 11|                   sohase búsulj te azon, mi lesz ebből a rossz lányból, -
52 11|               hirtelen azt a kis meszet, mi előbb a falnál rádörgölődzött,
53 11|            mutatott volna valami kötést, mi természetesen nem lehetett
54 11|               molnár köpönyege is: hanem mi marad ebből?~Midőn a szabó
55 11|                apa cirógatni kezdé őket, mi a gyermeket mindjárt bolondítja,
56 11|                  mert ki tudja, maholnap mi leszen belőlük?~Ilyen nevelési
57 12|                  is cselekszem.~- Hiszen mi szeretjük kedves urambátyánkat
58 12|                  direktor - egyébiránt a mi korunkban a nyavalya mindennapi
59 12|                  beteg, tehát várjuk el, mi történik akkor?~- Rézi! -
60 12|                   dörmög Rézi asszony.~- Mi gondja rá? - pattog az úr.~-
61 13|           ráüthessen az asztal közepére, mi a vele közlekedőknek intésül
62 13|         alispánnak bevezető beszédjéhez, mi rendesen azzal végződik:
63 13|               viselni a megyei hivatalt, mi az én eszem szerint annyit
64 14|                jól kigondolt köszöntést, mi nem tévesztheti el a hatást
65 14|             néhány kurta szót odavetett, mi inkább köhögés volt, mint
66 14|           béreseket keservesen leszidta, mi okból azok hátra sem mertek
67 14|                 került elő az íródiák.~- Mi baj? - kérdi Stand a bámuló
68 14|               magának becsületes kenyere mi? há?~- Meg vagyok vele elégedve,
69 14|              direktor úr - talán eképpen mi is közel atyafiak vagyunk?~-
70 14|           Micsoda disznó az a papiroson, mi? há? disznóölőnek fogadtam,
71 14|             minél hívebb volt a másolat, mi becsületére vált volna akármely
72 15|               azon az ostoba gondolaton, mi már a mesebeli cigánynak
73 15|                  a mennykő honnét üt le, mi a végrendeletnek elég jó
74 16|             kínálgassuk egymást.~- Uram, mi Magyarországnak legjobb
75 16|                   háládatlan nép vagyunk mi s úgy megszoktuk mi a verekedést,
76 16|              vagyunk mi s úgy megszoktuk mi a verekedést, hogy aki el
77 17|             úrnál volt ingyen-asztala.~- Mi akarsz lenni, fiú? - kérdi
78 17|                nem mondta édesapám, hogy mi legyek.~- Nem szeretnél
79 17|                  fiskális.~- Hát azoknak mi dolguk van, kérem alássan?~-
80 17|                 kiokoskodhattak volna.~- Mi a neved?~- Pusztay Péter! -
81 17|          nagybácsinak kezét megcsókolta, mi felelet helyett szolgált,
82 18|                   barátom, ez nagy hiba, mi nem eszünk pecsenyét.~-
83 18|                 Akkor én sem eszem.~- De mi csak egyfélét eszünk ám
84 18|              megpróbálta: tehát kezdjünk mi is hozzá. Árvavármegyében