Fejezet
1 1 | nemes Szabolcs vármegyében, éppen abban az időben, midőn az
2 1 | melegedjék föl.~A főispán urat éppen e helységben érte az éjszaka,
3 1 | hogy a négy lovas hintó éppen a háznak tart; hanem midőn
4 1 | megismerni.~- Akkor meg már éppen nem eresztem méltóságos
5 2 | vasút csavarodik, mi ekkor éppen nem volt, s akinek nagyon
6 2 | egyik tolla kettépattant, éppen most nézegeté a kovács.~
7 2 | ki saját szerencséjére, éppen az asztalnak ellenkező oldalán
8 3 | éppenséggel nem hitte, mert ha éppen rákerülne, még többet is
9 3 | kocsi, mely úgy látszék, éppen a szérűről jött.~- Hova,
10 4 | sorsát, Köntös Mihályból éppen oly derék Kállay Miklós
11 4 | feleségemnek is mindjárt mondtam, éppen a kisbíró is ott volt nálam
12 4 | volna, pedig a te apádtól éppen úgy tellett volna, mint
13 4 | a kisbíró, mint mondám, éppen egy emberköznyi távolságra
14 4 | Kimondhatatlanul bánnám, ha éppen ez a falu válnék mégis a
15 5 | méltóságos uram; mert ő bizony éppen úgy ráncba szedné az egész
16 5 | bánja, akárkit választanak.~Éppen ez kellett; mert már tréfa
17 5 | komája, szomszédja s azok éppen most gondolják azt, milyen
18 5 | gondolják azt, milyen jó, hogy éppen akkor vagyok atyjukfia,
19 5 | letéve, mert Kállay Miklós úr éppen felhozott tulajdonságainál
20 6 | utóbbi esztendőkben, hogy éppen úgy fogy tekintélye, mint
21 6 | egész szálat talált volna, s éppen ezért a zsidóhoz is betekintett,
22 6 | elbámulva; mert az utolsó éppen bíró uramnak az édes fia,
23 6 | helyet s a pajtások száma éppen kerekszám tizenkettő vala.~
24 6 | a mennynek boltozatján éppen oly biztosan megmutatja
25 7 | világosság lőn, Köntös Mihály éppen azon pillanatban verte ki
26 7 | kiszámítván, hogy reggelig éppen elég lesz.~Eszem ágában
27 8 | hogy a tanácsházbeliekkel éppen háttal volt.~Elhelyezkedvén
28 8 | kenyérkeresője sem akadna.~Éppen vége volt a kitűzött órának,
29 8 | úrhoz fölsétálni, most is éppen úgy hóna alá fektetvén a
30 8 | végét, a kalapját leemelte éppen úgy, mint mikor ma reggel
31 9 | énekszóval imádságát mondja.~Éppen midőn az egyiket elvégeznék,
32 9 | Csokonay uram!... Ha már éppen maga szólamlott meg.~- Nem
33 9 | senki más nem lehetett, mint éppen Nagy Pista, kinek a kántusban
34 9 | szól Nagy Pista - hogy ha éppen kívánja hallani a tekintetes
35 10| adott neki útra, s hogy éppen jó kedvében volt Sándorffy,
36 10| körülnézve az inas után, ki éppen a szobában rakosgatott -
37 10| utazóruhának a mai gróf számára éppen jó volt. Nagy Pista bejött
38 10| élére állítani, de hogy éppen az a Nagy Pista legyen,
39 10| bosszúságában, hogy az ő ajándékán éppen pipát vett Nagy Pista, sőt
40 11| a gyereknek, s minthogy éppen kívül nem volt dolga, most
41 11| oskolára menendő fiúnak, kit éppen most állít a szoba közepére,
42 12| hogy azok az ő halálán éppen nem fognak búslakodni; sőt
43 12| nyavalya mindennapi vendég, s éppen ezért én erre rég elkészültem.~-
44 12| csinál.~- Oh, akkor még engem éppen nem ismer a világ, - szól
45 12| virágot a gaz, s minthogy most éppen ráért így a szemét között
46 12| csinálni.~Még néhány nap múlva éppen Balázs-nap volt, ekkor pedig
47 13| vagyok... kívántam...~- Éppen magam is kívántam szolgabíró
48 13| szolgabíró elegendő gúnnyal.~- Éppen csak az hiányzik még neki
49 14| az irodában henyélő, vagy éppen filkózó íródiákok eszeveszetten
50 14| bekövetkezett.~Az ispán éppen Stand barátunkkal beszélgetett,
51 14| kérek a tekintetes úrtól, éppen most jöttem csak ide - feleli
52 14| tartott az atyafiságra, sőt éppen emiatt rég elcsapta volna,
53 14| messziről való rokona, úgy-e?~- Éppen oly messziről, mint Bence
54 14| lesett volna, a köpönyeget éppen olyan szűkre húzta össze,
55 14| pulykái vakargatták volna, s éppen midőn a kapu alá ért, Stand
56 14| tehetsége be van bizonyítva éppen az által, kit másolni szerencsés
57 15| ágyba és keservesen búsult éppen azon az ostoba gondolaton,
58 16| hatalmamat - dühöng a fővezér - s éppen azért figyelmeztetem, hogy
|