Fejezet
1 10| udvari ágens, nagyságos Keszy Balázs úr, nőtelen, gazdag és igen
2 10| dög vagyok, - mondja Keszy Balázs úr Sándorffynak, kit a cseléd
3 10| emlékezteti kedves barátját:~- Balázs barátom, nincs valami pöcsétes
4 10| elfeledtem, - mondja Keszy Balázs úr, hírtelen kifordulva -
5 10| nevetve távozott; mert Keszy Balázs úr mindamellett, hogy saját
6 11| én kőszívű bátyám, Keszy Balázs uram? Csak attól várj! Hátha
7 12| A kedves atyafiak~Keszy Balázs urat az ágyban hagytuk és
8 12| rokonaival, kik miatt Keszy Balázs úr minden hajszálát levakarta;
9 12| hisz bánják is ők, ha Keszy Balázs urabátyjukat elviszi az
10 12| bánjátok? - kérdi Keszy Balázs úr, ki hosszas nőtlenségében
11 12| tehát az olvasót, hogy Keszy Balázs úr tetemes vagyonára, valamint
12 12| lenne, - okoskodik Keszy Balázs - néha meghűl az ember hamar,
13 12| Haragszik, Rézi? - kérdi Keszy Balázs annyi óvatossággal, hogy
14 12| kiment a konyhába, Keszy Balázs úr pedig tűnődött, orvosságot
15 12| átka tehát elérte Keszy Balázs urat, ki egy darabig azért
16 12| férhetne.~Egyébiránt Keszy Balázs úr maga sem tudta, honnét
17 12| tiszta szívből kívánja Balázs úrnak, hogy az Isten még
18 12| ezen szó soha sem tetszett Balázs úrnak), ne feledkezzék meg
19 12| kiöntötte és e hírre Keszy Balázs úr annyira megdöbben, hogy
20 12| szolgálatot ezen a földön.~Keszy Balázs urat szerencséjének tetőpontján
21 12| hogy Keszy Benedek úr, Balázs úrnak harmadik ágról unokaöccse,
22 12| jószága szomszéd volt Keszy Balázs úréval, s amilyen étvágya
23 12| följárt Bécsbe a direktor, Balázs urat rendesen meglátogatta,
24 12| akart szó nélkül elmenni.~- Balázs barátom beteges, beteges?~-
25 12| észre sem vévén, hogy Keszy Balázs egyik fogát nagyon szítta.~-
26 12| szerette volna, hogy Keszy Balázs úrnak most jusson eszébe
27 12| tárgyakkal foglalkoztatni Balázs urat és mikor elbúcsúzott,
28 14| napjai voltak, mert Keszy Balázs úrnak magaviseletével sehogy
29 14| mert igaz ugyan, hogy Keszy Balázs úr nagyon mohón issza az
30 14| osztakozni akart; hanem Balázs úr miatt tűrte, és minden
31 14| folytatása volt:~- Maga Keszy Balázs úrnak valami messziről való
32 14| arra is gondolt, hogy Keszy Balázs uram után együtt fogunk
33 14| bizonyosan kevés jut Keszy Balázs urambátyám után.~- Egy fillér
34 14| köszönje meg, hogy Keszy Balázs úr miatti tekintetből megszenvedem...
35 14| Bécsig szaladni, hogy Keszy Balázs úrnak az egész dolgot elmondja;
36 14| Leveléből értettem, hogy az én Balázs bátyám még most sem gebedt
37 14| takaróba csavarván, Keszy Balázs úrnak címezte Bécsbe.~Míg
38 15| meghalni.~Alig dobálta ki Keszy Balázs az orvosságosüvegeket, hirtelen
39 15| megfuttatott rezes kardot Keszy Balázs úrnak, mégis megosztoznak
40 15| szaladjanak papért.~Keszy Balázs uram rendesen hármat nyögött
41 15| megírta volna az orvos, Keszy Balázs már kész lett volna «máriásozni»,
42 15| bíztat! - sóhajt föl Keszy Balázs elhagyva az ágyat, és már
43 15| nem kerül pénzbe! - véli Balázs úr, és a másik levél után
44 15| hivatalban s íme, Keszy Balázs úr saját szemeivel látja
45 15| mindegy.~Csakhogy Keszy Balázs úrnak ez mégsem mindegy,
46 15| végrendeletben, melyet Keszy Balázs úr érett ésszel és ép elmével
47 15| francia sereg, tehát Keszy Balázs úr elszánta magát a hosszú
48 15| mit néked írt bátyád~Keszy Balázs.»~ ~
49 16| Ennél keressük meg Keszy Balázs urat.~Nem tudott elszabadulni
50 16| elszabadulni Vácról Keszy Balázs úr, ki régi ősmerősének,
51 16| megfogadta, hogy ha Keszy Balázs úr a tojást megkívánná,
52 16| franciától? - kérdé Keszy Balázs.~- Látod, hogy élek.~- Meg
53 16| a naplótöredék és Keszy Balázs úr megrázta kezét a derék
54 16| kapnak.~Ezek között ült Keszy Balázs úrnak öccse, megérdemelvén,
55 17| lába alá kerüljön.~Keszy Balázs úr megkérdezte a konviktust,
56 17| édes fiam? - kérdé Keszy Balázs kezén fogva a fiút.~- Mikor
57 17| ember leszek, mint Keszy Balázs és úgy segél meg az Isten
58 17| bámulni, amiben ugyan Keszy Balázs is eleget segített neki,
|