1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2354
Fejezet
1001 7 | mintegy követelte, hogy a többiek bizonyos távolságban
1002 7 | történt, mert egy faluban néha a tarka kutyának farka is
1003 7 | hogy bírópálca és kiteszik a tanács asztalára annak okáért,
1004 7 | aki hozzá merne nyúlni.~A falubeliek látván az új
1005 7 | miről beszélni, mint amit a vénasszonyok megálmodtak
1006 8 | Az örökös katonák~A jegyzőhöz bekopogatott Köntös
1007 8 | bekopogatott Köntös Mihály s a szokott reggeli kívánságoknak
1008 8 | engedelmével és az esküdtekkel a tanácsházba nyíló ajtóhoz
1009 8 | úgy ült az asztalhoz, hogy a tanácsházbeliekkel éppen
1010 8 | anélkül, hogy meglátna valakit a benn zajgók közül, kiknek
1011 8 | észrevette, eképp szólt:~- A tanácsházban lévők álljanak
1012 8 | és egyenkint feleljenek a kérdésre.~Ekkor a fiúk szót
1013 8 | feleljenek a kérdésre.~Ekkor a fiúk szót fogadva engedelmeskedtek,
1014 8 | engedelmességtől sem félnek.~A legelső fiú néhány lépésnyire
1015 8 | látja, bíró uram? - kap a szóba az esküdtek közül
1016 8 | Kállóban is be van kötve a szeme, Szent-Mihályon sem
1017 8 | Erre némi szünet lőn, mi a dolgot ünnepiesebbé tette;
1018 8 | gyanítani kezdték, hogy ez a bírópálcának következménye,
1019 8 | Mihály uramnak még otthon a katonaállításról elejtett
1020 8 | esküdt embernek van egy fia a tanácsházban lévők között.~-
1021 8 | hívják kendet? - kérdi újra a bíró, némileg hátraszólván.~-
1022 8 | Pálnak hívnak! - mondja a fiú.~- Bíró uram fia! -
1023 8 | András uramat - szól keményen a bíró, - beszéljen az, akit
1024 8 | vége az atyafiságnak és ha a mennybeli atyaúristen megengedte,
1025 8 | szent fiát, az Úr Jézust, a zsidók kivallassák: azt
1026 8 | fia sem lesz érdemesebb a megválogatásra.~Szabó András
1027 8 | elhallgatott, látta, hogy a bíró saját fián kezdte,
1028 8 | kezdte, az övén folytatta és a többién végezi; tehát vagy
1029 8 | erőlködés.~Sorba ment tehát a kérdezgetés.~Nem akarom
1030 8 | tízszer ismételni ugyanazt a kérdést és ugyanazt a feleletet,
1031 8 | ugyanazt a kérdést és ugyanazt a feleletet, Köntös Mihály
1032 8 | kívánt többet megtudni, mint a másiktól, azok pedig a világos
1033 8 | mint a másiktól, azok pedig a világos kérdésre megfeleltek
1034 8 | is megfelelt.~- Feleljen a másik!~- Nincs több! - mondja
1035 8 | minden veszélye nélkül a letorkoltatásnak. Köntös
1036 8 | Köntös Mihály pedig fölkelt a székről, az esküdteket együtt
1037 8 | hagyá, maga pedig bement a tanácsházba, betevén az
1038 8 | tanácsházba, betevén az ajtót.~A fiúk minden meghúnyászkodás
1039 8 | saját fia, gyönyörködött a válogatott szépségű kis
1040 8 | bizonyosan az kontatja a többit, tudni akarom, melyik
1041 8 | kendtek.~Egyik sem szólt s ez a hallgatás nagyobb elhatározásába
1042 8 | hogy éjfélben eljöjjenek a bírópálcáért, hanem mindenikben
1043 8 | Hallgatnak kendtek? - kérdi a bíró - Jó, mindjárt megtudom
1044 8 | mondaná Köntös Mihály, ki mer a malomkerék alá bújni, meglátná,
1045 8 | bújni, meglátná, hogy mind a tíz a kerék alá menne. Kezdje
1046 8 | meglátná, hogy mind a tíz a kerék alá menne. Kezdje
1047 8 | Kezdje hát el bíró uram a kitalálást, majd meglátja,
1048 8 | megint előlről kezdheti el a keresést.~Köntös saját fiával
1049 8 | szól, hallja kend, hogy a hitvány ember még a neszétől
1050 8 | hogy a hitvány ember még a neszétől is szörnyethal.
1051 8 | van hozzá bátorsága, nem a bírópálcát elvinni, mely
1052 8 | Oda is elmegyek - mondja a fiú.~- Katonává lesz kend?~-
1053 8 | vállára ütvén, azután pedig a második elébe állván, előbb
1054 8 | bíró uram! - szól mindjárt a harmadik.~- Hát a negyedik?~-
1055 8 | mindjárt a harmadik.~- Hát a negyedik?~- Engem akár át
1056 8 | volna, bíró uram - mondja a negyedik az elsőkhöz sorakozván -
1057 8 | az elsőkhöz álltam.~Ezt a jelet észrevevén a többi,
1058 8 | Ezt a jelet észrevevén a többi, mind előbbre nyomult
1059 8 | mind előbbre nyomult s a hátralevők kérdés nélkül
1060 8 | derekasan volt kigondolva a dolog s ezen való örömét
1061 8 | tudósítván őket, hogy mind a tíz fiú katonának ajánlkozik;
1062 8 | katonának ajánlkozik; tehát a kisbíró gondoskodjék, hogy
1063 8 | óra alatt készen álljanak a kocsik az indulásra, ő maga
1064 8 | Még Szabó András sem mert a dolog ellen szólni, annál
1065 8 | Mihály saját fián kezdé a nagy szigorúságot, és csak
1066 8 | szinte megdöbbent; hanem a jó sors nem hagyván el a
1067 8 | a jó sors nem hagyván el a tervnek keresztülvitelében,
1068 8 | meglepetésen keresztülmenne, a tanácsház felől két legény
1069 8 | kopogat be és azt mondják, a bíró úrral akarnak beszélni.~-
1070 8 | pajtásunkkal, mert engem a pásztortűznél hagytak, ez
1071 8 | pásztortűznél hagytak, ez a másik pajtásom pedig a falu
1072 8 | ez a másik pajtásom pedig a falu végén a lovakat tartotta,
1073 8 | pajtásom pedig a falu végén a lovakat tartotta, tehát
1074 8 | akarunk alábbvalók lenni, mint a többi, mi is el akarunk
1075 8 | emberek kendtek! Menjenek a tanácsházba a többihöz.~
1076 8 | Menjenek a tanácsházba a többihöz.~Köntös olyan furcsán
1077 8 | kurta szóval elvégezvén a rendelkezést, hazaballagott,
1078 8 | csak azt nem mondom, hogy a fiát sajnálta; sőt tán legjobban
1079 8 | örült, hogy az is ott volt a többi között; hanem úgy
1080 8 | tetszett ő neki most az a tizenkét fiú, hogy szeretné
1081 8 | szeretné az egyik mellé a többi tizenegyet is fölfogadni
1082 8 | gondolván, igaz ugyan, hogy a jobbmódú fiúk estek bele
1083 8 | azokért sem nagyobb kár, sőt a szegény asszony még jobban
1084 8 | akadna.~Éppen vége volt a kitűzött órának, mikor Köntös
1085 8 | órának, mikor Köntös Mihály a legelső kocsira fölült és
1086 8 | kocsi baj nélkül megindult a nagykállói útra.~Az elválás
1087 8 | elválás bármilyen keserű, de a viszontlátásnak reménye
1088 8 | viszontlátásnak reménye lealkudja a nagy fájdalmat, ahol van
1089 8 | emlékeztetem az olvasót, hogy akkor a katonát úgy sorozták be,
1090 8 | hogy csonkán nem maradhat a katonasorban.~Ezért szabta
1091 8 | Köntös Mihály két órára a búcsúzóidőt; így oly hirtelen
1092 8 | búcsúzóidőt; így oly hirtelen jött a csapás, hogy az emberek
1093 8 | csak nem illett egyik dolog a másikhoz s a becsületes
1094 8 | egyik dolog a másikhoz s a becsületes ember nagyon
1095 8 | elszomorodott, mikor egyik magyar a másik után oly nagyon messzire
1096 8 | tejben-mézben nyakig úszik, a másiknak nyakáról annyiféle
1097 8 | három óra lehetett, midőn a megyeházhoz értek Nagy-Kállóba
1098 8 | éppen úgy hóna alá fektetvén a pálcát, mint otthon Szent-Mihályon.~
1099 8 | nagyságos uram, hanem ezt a napot emlékezet okáért mindig
1100 8 | gráciáját.~- Csak nem hozta be a katonatartozást?~- Mind
1101 8 | katonatartozást?~- Mind a tizenkettő itt van az udvaron
1102 8 | esedezem, ki veszi át őket a kezem alól?~- Köntös Mihály
1103 8 | foglalának, Kállay csöngetett s a huszárnak intett, mit az
1104 8 | perc múlva ó-somlyai állt a beszélgetők előtt.~Kállay
1105 8 | elmondatta Köntös Mihállyal a történetet, ki azt öregéből
1106 8 | míg Kállay egyik kezében a megtöltött poharat tartá,
1107 8 | megkínálja vele; hanem utóbb úgy a beszédre feledkezett, hogy
1108 8 | nem tudott, így elmaradt a megkínálás is; mert azt
1109 8 | sem tehetek róla, hogy már a második emberemet ríkatom
1110 8 | Kállay Miklós úr, hallván a fiúknak sajátságos elhatározását,
1111 8 | azért olyan öregre sírta ki a könnyeket, hogy egy-két
1112 8 | könnyeket, hogy egy-két csöpp a somlyaiba is becsöppent.~
1113 8 | Mindketten meglátták, hogy a könny a borba folyt és Kállay
1114 8 | meglátták, hogy a könny a borba folyt és Kállay félre
1115 8 | Kállay félre akarta tenni a poharat, hanem Köntös Mihály
1116 8 | ilyen vizet kevergetnének a korcsmárosok, azt tartom,
1117 8 | azt tartom, azok lennének a legbecsületesebb emberek
1118 8 | nagynehezen el tudta fogni a könnynek folyását, a poharat
1119 8 | fogni a könnynek folyását, a poharat odanyújtá Köntös
1120 8 | Mihálynak s ittak egészségére a tizenkét fiúnak, kik az
1121 8 | sokallta meg, hogy ezek a fiúk örökkön-örökké leszakadjanak
1122 8 | örökkön-örökké leszakadjanak a rokonok kebléről?~- Nagyságos
1123 8 | azt is tudom, hogy itt a bal hónom alatt nagyon fáj
1124 8 | egyenkint mindannyiért, kiket a fegyver alá adunk, s még
1125 8 | most meg azt gondolta, hogy a fájdalmat nehéz ülve elviselni,
1126 8 | sem maradt el, körüljárta a nagy szobát, hogy majd elmarad
1127 8 | mondja, megfogván kezét a bírónak:~- Az én kezem csak
1128 8 | legutolsó célja az lesz, hogy a földmívelő népről levegyem
1129 8 | Ez a kipontozott sor annyit tesz,
1130 8 | most meg ennél maradt el a lélekzet.~- Nagy adósság
1131 8 | foglalóban elfogadom ezt a kézszorítást... előljáróban
1132 8 | megérem-e én azt, aztán a sok bolond paraszt között
1133 8 | hadd csókolhassam meg én a nagyságos úr kezét.~E szónál
1134 8 | e pillanatban megvolt az a gyönyörű kép, midőn egyik
1135 8 | midőn egyik magyar ember a másik magyar embert szívéből
1136 8 | embert szívéből szereti.~A főispán szintén megtudta
1137 8 | főispán szintén megtudta a dolgot és kísérőnek bement
1138 8 | gyöngyfiatalságából mutatványnak áll a legszebb tizenkettő.~A példa
1139 8 | áll a legszebb tizenkettő.~A példa mindig példa s a szentmihályi
1140 8 | A példa mindig példa s a szentmihályi népség után
1141 8 | hordták föl gyermekeiket a besorozás elé.~Mielőtt e
1142 8 | urunkhoz - mondja valamelyik a fiúk közül.~- Mit akartok,
1143 8 | kérdezhettek.~- Megbocsásson érte a falu, hogy tán engedelmesebbek
1144 8 | Köntös Mihály pálcáját a hóna alól kivette és a földre
1145 8 | pálcáját a hóna alól kivette és a földre ereszté a végét,
1146 8 | kivette és a földre ereszté a végét, a kalapját leemelte
1147 8 | földre ereszté a végét, a kalapját leemelte éppen
1148 8 | úgy, mint mikor ma reggel a tanácsházból hazament és
1149 8 | szolgáljon azon jelenetnek a mostani felelet, mikor mondja:~-
1150 8 | Mihály is levette előttetek a kalapot, mit még eddig maga
1151 9 | A debreceni kántus~Ó, Debrecen,
1152 9 | már egyszer, hogy ebből a sok jóból benned is megmaradt
1153 9 | megmaradt valami.~Megszületett a gyermek, fölnőtt tízévesnek,
1154 9 | fölnőtt tízévesnek, otthon a faluban megvolt valahogy
1155 9 | kocsira ültették, elvitték a Hortobágyon keresztül Debrecenbe,
1156 9 | húszesztendősnek, telerakták a fejét diákszóval és elhitették
1157 9 | ember: ne járja hiába azt a szörnyű nagy kollégiumot.~
1158 9 | lett is ilyenféle ember a gyerekből, ki aztán égre-földre
1159 9 | is aztán diákul úgy, mint a víz, sőt még az asszonyok
1160 9 | mikor tiszteletes úr elküldé a szolgálót az apothékába,
1161 9 | coriandrummagot, mert nagyon fáj a stomachusa és semmiképp
1162 9 | semmiképp sem consummálhat - a leány pedig így mondá el:
1163 9 | pedig így mondá el: Tiszteli a tiszteletes úr a patikás
1164 9 | Tiszteli a tiszteletes úr a patikás urat, küldjön neki
1165 9 | kalendáriummagot, mert nagyon fáj a domonkosa, semmiképp sem
1166 9 | milyen szépen eltanulták a cselédek; s ha így folytatták
1167 9 | atyafiainak.~Mi tagadás benne, a debreceni kollégium sem
1168 9 | más hely, azt gondolták a század elején: Cicero csakugyan
1169 9 | hanem olyan is vált, minőre a tudós professzor urak bizonyosan
1170 9 | színész; már pedig ezek a megátalkodott népek még
1171 9 | mert magyarul beszéltek.~A kollégiumban élt valamelyik
1172 9 | otthon, hogy terjesztené mind a három az Úrnak igéjét és
1173 9 | apostolai az Úrnak ezen a földön. Meghallgatta az
1174 9 | apostol lőn, megjárván ezt a nagy országot széltében,
1175 9 | meg, okos ember volt az a tanító, ki tanítványait
1176 9 | tanítványait mindig így szólítá meg a leckének kezdetén: «Méltóságos,
1177 9 | válhatik belőletek.» Midőn a mi három emberünk belépett
1178 9 | három emberünk belépett a debreceni kollégiumba, abban
1179 9 | debreceni kollégiumba, abban a szent hitben ereszték be
1180 9 | szent hitben ereszték be a jámbor szülők, hogy onnét
1181 9 | tisztességes fekete tógában fognak a hivők közé kilépni; hónuk
1182 9 | kilépni; hónuk alatt lesz a szent könyv, melyből a világ
1183 9 | lesz a szent könyv, melyből a világ igazságot merít -
1184 9 | lett, mint akkor mondták; a másik kettő pedig: komédiás.
1185 9 | úgy nevezték akkor.~Elmúlt a lecke, a tógátus diák hosszú
1186 9 | nevezték akkor.~Elmúlt a lecke, a tógátus diák hosszú tógáját
1187 9 | tógáját az ágyra vágta, a maradék berdót rányelte
1188 9 | maradék berdót rányelte a sok görög szóra s mikor
1189 9 | görög szóra s mikor ezzel a munkával is készen volt,
1190 9 | gyertyagyújtás előtt rákezdi vékonyan a legújabb szomorú nótát (
1191 9 | új szomorúságunk) s utána a többi adja a hozzávaló hangot,
1192 9 | szomorúságunk) s utána a többi adja a hozzávaló hangot, hogy Nagy
1193 9 | ne neszezze s midőn már a sok hang egymás mellett
1194 9 | sok hang egymás mellett a maga módja szerint elfért,
1195 9 | hosszú diáknak hangja s a legelső vékony a leghátulsó
1196 9 | hangja s a legelső vékony a leghátulsó vastaggal úgy
1197 9 | igazhívő levenné kalapját abban a gondolatban, hogy ezen valami
1198 9 | egyiket elvégeznék, berohan a szenior a quartába s goromba
1199 9 | elvégeznék, berohan a szenior a quartába s goromba hangon
1200 9 | Ki mer itt énekelni?~A nagy sötétségben senki sem
1201 9 | senki sem látott felelni s a sok diák csöndesen heverészett
1202 9 | felel? - ordít mérgében a szenior, ki a sötétben attól
1203 9 | ordít mérgében a szenior, ki a sötétben attól is tartott,
1204 9 | hang elég emberséggel, mire a szenior azt mondja:~- Feleljen
1205 9 | válaszol Csokonay, - mert én a sötétben hallok, de annál
1206 9 | kevesebbet látok.~Erre bajos volt a felelet, azért a szenior
1207 9 | bajos volt a felelet, azért a szenior más módhoz folyamodott:~-
1208 9 | hallotta, hogy kettő is kivette a tűzszerszámot s addig ütötte-verte
1209 9 | tűzszerszámot s addig ütötte-verte a tűzkövet, míg a tapló szikrát
1210 9 | ütötte-verte a tűzkövet, míg a tapló szikrát fogott s egy
1211 9 | kéngyertyánál nagynehezen meggyújtá a mécset.~A szenior körülnézett,
1212 9 | nagynehezen meggyújtá a mécset.~A szenior körülnézett, úgy
1213 9 | meg is talált; mert midőn a felső saroktól a kályháig
1214 9 | mert midőn a felső saroktól a kályháig leért, egész önelégültséggel
1215 9 | ott látom Nagy Pistát, a vékonyát az énekelte, a
1216 9 | a vékonyát az énekelte, a vastagát pedig itt a kályhánál
1217 9 | énekelte, a vastagát pedig itt a kályhánál Udvarhelyi Miklós
1218 9 | is tagadnának, mert ezt a két hangot Debrecenben csak
1219 9 | hangot Debrecenben csak a bolond nem ösmeri.~Nagy
1220 9 | nem gondolta meg, hogy a szenior úr olyan becsületet
1221 9 | el és szerencsére, hogy a kollégium kályhájához támaszkodhatott,
1222 9 | diáknak fájdalmát, jobban mint a meleget, amiért a fűtődiák
1223 9 | jobban mint a meleget, amiért a fűtődiák számtalanszor be
1224 9 | be akarta rúgni, de még a patkós csizma sem akart
1225 9 | patkós csizma sem akart fogni a szörnyű nagy állaton.~Másnap
1226 9 | szörnyű nagy állaton.~Másnap a rektorprofesszorhoz hívták
1227 9 | rektorprofesszorhoz hívták mind a hármat pirongatás végett,
1228 9 | végett, hol egyszersmind a tisztelt férfiú azt is bebizonyítá,
1229 9 | hogy valóban mélyen ért a jövendőmondáshoz.~- Csokonay
1230 9 | Csokonay uram! - kezdi a rektor - illenék, hogy rektorprofesszor
1231 9 | bír annyi lélekkel, hogy a köznapiasságon fölülemelkedvén,
1232 9 | köznapiasságon fölülemelkedvén, a klasszikusok nyelvét becsülje,
1233 9 | szerint inkább beszél azon a nyelven, amelyen a subás
1234 9 | azon a nyelven, amelyen a subás atyafi: tehát legyen
1235 9 | országot így büntetné meg.~A rektorprofesszor zöld lett
1236 9 | egészen mást gondolva, mint a rektor.~- Jaj, már csak
1237 9 | Csokonay, nem állhatván ki a jámborságot, és eltávozván
1238 9 | jámborságot, és eltávozván a szobából; de már ekkor oly
1239 9 | világgal szemközt megy és a klasszikai nyelvet elvetvén,
1240 9 | beszélni.~- Hallotta ezt a bolondot, Udvarhelyi uram? -
1241 9 | Udvarhelyi uram? - kérdi a másiknak fordulva - de hisz
1242 9 | az ég szerelmére kérem, a maga apja oly derék, jóravaló
1243 9 | keresni, hogy némely ember a hangnak mélységét az elvetemültség
1244 9 | azért ne botránkozzanak meg a debreceni rektorprofesszoron,
1245 9 | különben módja lett volna a debreceni kántust is megszüntetni.
1246 9 | Mert magától irtózni fog a nép, ez borzasztó hang,
1247 9 | kire még könnyebben ráfért a dorgáló szó; mert ahol diákcsínyről
1248 9 | ha háromról beszéltek, a vezető bizonyosan Nagy Pista
1249 9 | éppen Nagy Pista, kinek a kántusban is legfölebb ér
1250 9 | kántusban is legfölebb ér a hangja, s úgy kihallik valamennyi
1251 9 | közül, mintha kikapaszkodnék a kollégium kerítésén, s azt
1252 9 | hogy egy cipót kaphasson ki a kosárból.~- Maga is itt
1253 9 | Pista úr? - kérdi végre a harmadikat, ki annyira Nagy
1254 9 | annyira Nagy Pista volt a kollégiumban és azonkívül,
1255 9 | azért maradjunk szorosan a párbeszédnél, mely következő
1256 9 | Igenis, rektorprofesszor úr, a kántusban én kezdem a vékonyánál,
1257 9 | úr, a kántusban én kezdem a vékonyánál, s ahol megvastagodik,
1258 9 | másnak hagyom.~- Én nemcsak a kántusról szólok, domine
1259 9 | hogy maga diákcsínyben a legelső, mint az számtalanszor
1260 9 | rókáról két bőrt akar húzni a tekintetes úr? - kérdi a
1261 9 | a tekintetes úr? - kérdi a diák vakmerőn - ezekért
1262 9 | ezekért már megszidott a múltkor, sőt be is csukatott.~-
1263 9 | is csukatott.~- Most meg a quartában rákezdte az éneket,
1264 9 | rákezdte az éneket, tagadja?~- A bolond is tudja, hogy ahol
1265 9 | nem vallott magára, mikor a szenior kérdezte, mi? -
1266 9 | szenior kérdezte, mi? - dühöng a rektor - persze, hogy Nagy
1267 9 | Csokonaynak első bámulója: hisz a múltkor is azt mondta: Csokonaynak
1268 9 | tagadni meri? - röffen közbe a rektor.~- Annyira nem tagadom, -
1269 9 | ha éppen kívánja hallani a tekintetes úr, itt nyomban
1270 9 | Domine! - ordít tele torokkal a rektor - maga is talán pap
1271 9 | előbb elhatároztuk, mikor ön a zsidó leckében azt mondá:
1272 9 | leckében azt mondá: minek a papnak zsidó nyelv, ha nem
1273 9 | mondja Nagy Pista - hanem a tekintetes úrnak azért elhiszem.~-
1274 9 | csábította el magát, hogy a zsidót ne tanulja?~- Azt
1275 9 | én nem szenvedhetem azt a nyelvet.~- Hát mit szenvedhet,
1276 9 | áldott magyar nyelvet, mit a tekintetes urak csak dohányt
1277 9 | meg kapáltatni használnak, a többi mind diákul van.~-
1278 9 | diákul van.~- Tehát maga a diák szót gyűlöli?~- Mint
1279 9 | diák szót gyűlöli?~- Mint a pempőt; mert azt gondolom,
1280 9 | mert azt gondolom, hogyha a többi fúl meg tőle, minek
1281 9 | tőle, minek élek egymagam a világon; ha pedig én fulladok
1282 9 | pedig én fulladok meg, s a többi él: mi gyönyörűségem
1283 9 | meg, úgy, ahogy tudja.~- A tekintetes úr kedvéért diákosan
1284 9 | mondom: komédiás leszek.~A tanár elhallgatott és mi
1285 9 | hozzá, hogy Magyarországban a múlt század végén és ennek
1286 9 | ennek elején jó darabig csak a komédiásságból lehetett
1287 10 | embert, kivált pedig azt a nagy beteget, azt a szegény
1288 10 | azt a nagy beteget, azt a szegény árva magyar nyelvet!~
1289 10 | megáldotta az Isten azokkal a gyermekekkel, kiket komédiásoknak
1290 10 | kiket komédiásoknak szórt ki a világ: s amit mindennapi
1291 10 | senki sem jött is, ő fizette a színészeket, az övé volt
1292 10 | színészeket, az övé volt a színház, ki volt fizetve
1293 10 | színház, ki volt fizetve a költség, maga nézte és gyönyörködött
1294 10 | hogy magyarul játszanak, a többi pedig azt mondá róla:
1295 10 | ilyen bolond is van!~Utóbb a kíváncsiság beverte a nagyváradiakat,
1296 10 | Utóbb a kíváncsiság beverte a nagyváradiakat, a keresztüljárók
1297 10 | beverte a nagyváradiakat, a keresztüljárók nappal is
1298 10 | eljövén Nagyváradra, megnézte a színházat már csak kíváncsiságból
1299 10 | is legyen, - beszélgeti a gróf Sándorffynak, ki borotvált
1300 10 | látná doktor úr, az aztán a csinos színház!~- Én nem
1301 10 | ami sokkal szebb, mint a méltóságos úré.~- De már
1302 10 | méltóságos uram, csak az a szebb az én színházamban,
1303 10 | csak magyarul játszanak: a gróf úréban pedig nem.~Erről
1304 10 | úréban pedig nem.~Erről a doktorról fogok tehát írni,
1305 10 | Egyenkint gyülekeztek a tagok; ahol valakit megkaphatott
1306 10 | lekenyerezte, fizette, s a mennyire lehetett, szerződésre
1307 10 | szerződésre is lépett velük.~A debreceni találkozás után
1308 10 | társaságában első csiráját hinté el a magyarhoni színészetnek,
1309 10 | színészetnek, s amint egykor reggel a próbákat elvégeznék, Sándorffy
1310 10 | egy szál kabátban, hanem a többi is csak annyi volt
1311 10 | annyi kirívó szín, mennyi a magyar színészt a közönséges
1312 10 | mennyi a magyar színészt a közönséges csavargótól megkülönböztette,
1313 10 | színjátszó, úgy-e?~- Eltalálta a tekintetes úr, - mondja
1314 10 | szerencsém?~- Részemről a szerencse, barátom, hogy
1315 10 | becses nevén?~- Nagy Pista a nevem.~- Isten hozta Nagy
1316 10 | uramat.~- Jaj, kérem alássan a tekintetes urat, valahogy
1317 10 | urat, valahogy ki ne hozzon a formámból, csak nevezzen
1318 10 | hanem, tetszik tudni bölcsen a tekintetes úrnak, hogy ha
1319 10 | illetlenség volna. Sándorffy tehát a fontosabb dologra tért át.~-
1320 10 | velem tekintetes úr; nálam a kedv megvan, tehát semmi
1321 10 | mondhatta volna - csak a kedv nem.~- És micsoda fixumot
1322 10 | Pista - milyen jó, hogy a debreceni rektorprofesszor
1323 10 | rektorprofesszor nem hallotta ezt a fixumot, - mondja, Udvarhelyire
1324 10 | nézve - hogy örülne, hogy a magyar komédiásság sem tud
1325 10 | egy fixumot kérek, - szól a doktorra nézve - még pedig
1326 10 | előbb is alázattal kértem a tekintetes urat, hogy engem
1327 10 | Nagy Pistának hívjon.~- Hát a készpénz mennyi legyen?~-
1328 10 | hanem gondoskodjék rólam a tekintetes úr, hogy éhen
1329 10 | gondokat magára vállalván a tekintetes úr, nekem csak
1330 10 | tekintetes úr, nekem csak a gyönyörűség marad, hogy
1331 10 | gyönyörűség marad, hogy a magyar komédiából is meg
1332 10 | Ennyivel tartozik nekem a nemzet, ha azt nem akarja,
1333 10 | ha azt nem akarja, hogy a debreceni rektorprofesszor
1334 10 | rektorprofesszor megérje a magyar nyelvnek végét és
1335 10 | vagyok Nagy úr, - mondja a szegődő - még akkor inkább
1336 10 | még akkor inkább mondjon a tekintetes úr Nagy Istvánnak,
1337 10 | hogy ha Nagy úrnak mond a tekintetes úr, azt gondolom,
1338 10 | tekintetes úr, azt gondolom, a hátam mögött szól valakinek.~-
1339 10 | mióta színész vagyok, mindig a színpadon alszom, tehát
1340 10 | engedelmével.~- Nem fél, barátom, a koporsóban aludni?~- A világért
1341 10 | a koporsóban aludni?~- A világért sem, tekintetes
1342 10 | sőt így gyakorlom magamat a szent hitben és naponkint
1343 10 | és naponkint bebizonyítom a testnek feltámadását, mikor
1344 10 | testnek feltámadását, mikor a színpadot söprik próbára.~-
1345 10 | kedvvel ment haza.~Nagyvárad a századnak elején megtelt
1346 10 | megtelt vendégekkel, mert a dunántúli kerület a francia
1347 10 | mert a dunántúli kerület a francia berohanások alatt
1348 10 | vándorolni, megtették egyszerre a nagy utat, és számosan Nagyváradra
1349 10 | Nagyváradra húzódtak, hol a jómódú embernek legtöbb
1350 10 | kényelme akadt.~Népes lőn a különben is élénk város,
1351 10 | hírre vergődött és csak a megyének nagy sürgetésére
1352 10 | temérdek tennivalója volt, mert a jómódú ember a legkisebb
1353 10 | volt, mert a jómódú ember a legkisebb főfájásnál orvosért
1354 10 | főfájásnál orvosért futtat s míg a bajt nagy fenékkerítéssel
1355 10 | Balázs úr Sándorffynak, kit a cseléd még hazamenet útközben
1356 10 | s midőn aztán kiálltátok a pokolnak minden kínját,
1357 10 | nagy bolond vagy, - vitázik a másik is - ki lesz felelős,
1358 10 | ki lesz felelős, ha én a te hideg vizedtől itt szörnyet
1359 10 | Köszönöm szépen, mikor én már a másvilágon leszek, no hiszen
1360 10 | vigyen el minden patikát, a hány csak van; már megunta
1361 10 | már megunta testem, lelkem a sok orvosságot, hisz évenkint
1362 10 | ember Szabolcs vármegyében a szentmihályi kántornak fia
1363 10 | hozzá szalonnát evett, a kapros káposzta már csak
1364 10 | feketét; hanem mikor beüt a jómód, a kenyér mellé is
1365 10 | hanem mikor beüt a jómód, a kenyér mellé is lekvárt
1366 10 | méregkeverő te, most jár a szád, mert tudod, hogy beszélni
1367 10 | mivel konziliárus R...y, hát a süveget a földig le kell
1368 10 | konziliárus R...y, hát a süveget a földig le kell venni, s
1369 10 | alatt meghűlsz, úgy kell, a patikás is hadd éljen.~-
1370 10 | lett volna, s most már csak a nevét mondja ki az ételnek,
1371 10 | azzal él, nehogy megterhelje a gyomrát.~Ilyen szemrehányásokkal
1372 10 | kedves barátját Sándorffy, ki a nagyszájú prókátoron most
1373 10 | kifogott, mert csak nyögött a fájdalomban; hanem mielőtt
1374 10 | az apját egykor megrúgta a ló a kállói vásárban, s
1375 10 | apját egykor megrúgta a ló a kállói vásárban, s ennek
1376 10 | kifordulva - itt van egy a fiókban, vedd ki.~- Mindjárt
1377 10 | Mindjárt tudtam, hogy ez a bolondság nem marad el.~-
1378 10 | domine fráter, - nyöszörög a beteg - azért olvasd el
1379 10 | jaj, de irgalmatlanul fáj a nyakam, ugyan küldd már
1380 10 | hanem édes barátom, azt a levelet el ne potyogasd
1381 10 | meg - mondja Sándorffy, a levélkét nagy kabátjának
1382 10 | zsebébe dugván, hova csak a belső zsebből lehetett benyúlni,
1383 10 | pedig igen gazdag úrrá, a világ bolondjai után addig
1384 10 | igenis erős idegzetű levén, a megváltozott életmódban
1385 10 | Sándorffy hazament, nevette a boldogtalan agglegényt,
1386 10 | nem tud.~Ledobta Sándorffy a nagy kabátot és megnyugodott
1387 10 | kabátot és megnyugodott a napi küzdelem után, azonban
1388 10 | jelenti Sándorffynak, hogy a mai napra hirdetett előadás
1389 10 | barátom, mit gondol, kiállja-e a sarat?~- Nem tudom, tekintetes
1390 10 | megkísértjük; azonnal szaladok a színházhoz és küldöm Nagy
1391 10 | Nagy Pistát, beszéljen vele a tekintetes úr maga.~Nagy
1392 10 | magára, nagyon szerette volna a mai ebédet is leszolgálni;
1393 10 | elvesztette, hanem azért a jó mégis jó, és Nagy Pistában
1394 10 | mégis jó, és Nagy Pistában a jóllakásnak dacára is maradt
1395 10 | jóllakásnak dacára is maradt helye a háládatosságnak. Sietett
1396 10 | barátom, egyik színészünknek a lába megtagadta a szolgálatot,
1397 10 | színészünknek a lába megtagadta a szolgálatot, azért magához
1398 10 | mindjárt hasznomat veheti a tekintetes úr.~- De már
1399 10 | kivévén azt az egyet, ki a tekintetes úrhoz vezetett,
1400 10 | Úgy-e, nehéz lesz addig a szerepet is elolvasni?~-
1401 10 | diák, ott is elmondám én a leckét könyv nélkül, ha
1402 10 | mi akadály volna még, ha a szerep nem az?~- Hát nem
1403 10 | Pista.~- Kedves barátom, a maga képén oly angyali nyugalom
1404 10 | úgy, ahogy most lát engem a tekintetes úr; hanem Váradon,
1405 10 | nem vall velem böcsületet a tekintetes úr ebben a gúnyában.~-
1406 10 | böcsületet a tekintetes úr ebben a gúnyában.~- Most értem,
1407 10 | körülnézve az inas után, ki éppen a szobában rakosgatott - Jancsi,
1408 10 | barátomat lásd el ruhával a mai játékra, rakd ki neki
1409 10 | mai játékra, rakd ki neki a ruhákat, s amelyik jobb
1410 10 | lesz, vidd el az öltözőbe a színházhoz.~Némi kis vártatva
1411 10 | Némi kis vártatva meglőn a választás és a ruhák közé
1412 10 | vártatva meglőn a választás és a ruhák közé beleesett a mai
1413 10 | és a ruhák közé beleesett a mai nagy kabát is, mit Sándorffy
1414 10 | időt látott; utazóruhának a mai gróf számára éppen jó
1415 10 | Sándorffyhoz, előszámlálta a ruhadarabokat, aztán megemlíti:~-
1416 10 | tekintetes uram - mondja a kérdett - fogadjon szót
1417 10 | kérdett - fogadjon szót nekem a tekintetes úr, várja meg,
1418 10 | megegye?~- Ne szépítsen a tekintetes úr, mert ha ilyen
1419 10 | talál szétfutamodni oda, hol a komédiásnépet is beeresztik,
1420 10 | beeresztik, majd meglátja a tekintetes úr, egy társaságba
1421 10 | ösmernek rám. Engedelmével a tekintetes úrnak, én majd
1422 10 | én majd csak maradok az a Nagy Pista, ki eddig, s
1423 10 | s ha leszakad rólam ez a ruha, akkor majd másikért
1424 10 | oldalon van annyi hézaga a ruháján, hogy majdnem maga
1425 10 | keresztül esik rajta: hát még a szerénység! Legyünk azért
1426 10 | valamint Sándorffytól, úgy a nemzettől sem követel többet,
1427 10 | sem követel többet, mint a legutolsó veréb, hogy tolla
1428 10 | legyen és megennivalója.~A közönség begyülekezett a
1429 10 | A közönség begyülekezett a terembe, megnézte a magyar
1430 10 | begyülekezett a terembe, megnézte a magyar komédiásokat, kik
1431 10 | komédiásokat, kik néha szerencséből a borivószobában, legtöbbnyire
1432 10 | legtöbbnyire pedig irgalomból a birkaakolban játsztak olyan
1433 10 | ivószobában el nem ájul, sem a birkaakolban. Akinek tetszett,
1434 10 | Akinek tetszett, beleszólt a játékba s a szegény komédiást
1435 10 | tetszett, beleszólt a játékba s a szegény komédiást kikorrigálta.
1436 10 | kikorrigálta. Ha fölemelte a színpadi gyilkot, közbekiáltott
1437 10 | hogy majd elvárja ezzel a fokossal, csak merjen hozzá
1438 10 | valamennyinek visszaadják a bemeneti díjat.~Hány lovat
1439 10 | nyargalva futni elbír s ezt a szegény komédiást nem kérdi
1440 10 | hisz mire valósággal meghal a színpadon kívül, annyiszor
1441 10 | kívül, annyiszor kell magát a színpadhoz vágni, hogy az
1442 10 | Nagy Pista gróffá lett és a közönségnek olyan kedvet
1443 10 | eresztett egyik kezéből a másikba s így mind a hármat
1444 10 | kezéből a másikba s így mind a hármat Nagy Pistának szánta.~
1445 10 | pedig markába csúsztatta a neki szánt három huszast:
1446 10 | nélkül felsültek volna ma.~Az a derék, becsületes orvos
1447 10 | óráig meg ne maradjon nála a pénz; mert ha megmaradt
1448 10 | vagy akár Nagy Jeremiás, ki a huszasnak tudja, hogy éle
1449 10 | állítani, de hogy éppen az a Nagy Pista legyen, ki Debrecenben
1450 10 | Debrecenben diák volt s a kántusban a legvékonyabb
1451 10 | diák volt s a kántusban a legvékonyabb hangot mindig
1452 10 | mindig ő kezdte, valamint a huncutságot is, azt nem
1453 10 | végződött az előadás, rázárták a színháznak ajtaját, lefeküdt,
1454 10 | megálmodta, hogy amint fölébred, a három huszason tajtpipát
1455 10 | egyszerre elköltheti és még az a szerencséje is lesz, hogy
1456 10 | minélfogva hű marad hozzá a sors, ki Nagy Pistát szegény
1457 10 | ember.~Ez már vakmerő tréfa a sorstól, hanem ő jól tudja,
1458 10 | Nagy Pistát választotta ki a debreceni kollégiumból annyi
1459 10 | először azt gondolta, hogy a három huszast álmodta csak,
1460 10 | kidörgölte, eszébe jutott a való, hirtelen felöltözött,
1461 10 | hirtelen felöltözött, beszaladt a városba, s a legelső zsidó
1462 10 | beszaladt a városba, s a legelső zsidó boltba bekiált
1463 10 | tajtpipa?~- Tessék besétálni a tekintetes úrnak! - szólítja
1464 10 | tekintetes úrnak! - szólítja meg a pipás zsidó Nagy Pistát,
1465 10 | háromhuszasos, - teszi ki a zsidó a sok habpipát - melyik
1466 10 | háromhuszasos, - teszi ki a zsidó a sok habpipát - melyik tetszik?~-
1467 10 | többet három huszasnál ezért a pipáért?~- Ha nem akar többet
1468 10 | Ha nem akar többet adni a téns úr, hát vigye el három
1469 10 | tajtpipáját úgy helyezé el a zsebében, hogy száráról,
1470 10 | előtt.~Addig feszelgett a szobában, hogy Sándorffy
1471 10 | hogy Sándorffy észrevette a pipát, minek ő maga esküdt
1472 10 | egész indulattal kikelt a dohányzás ellen.~- Most
1473 10 | ellen.~- Most vette ezt a pipát, Nagy Pista barátom?~-
1474 10 | barátom?~- Annyi, mintha a tekintetes úr maga vette
1475 10 | tekintetes úr maga vette volna, a három huszast átváltoztattam
1476 10 | dohányzik?~- Nem én, azt a mesterséget nem tanultam.~-
1477 10 | én mégsem szoktam meg azt a mulatságot, melytől az is
1478 10 | Nagy Pista nagyon megbánta a pipavételt és azt is, hogy
1479 10 | pipavételt és azt is, hogy valaha a dohányzáshoz szokott, azért
1480 10 | azért föltette magában, hogy a pipán rögtön túlad; Sándorffy
1481 10 | Sándorffy pedig sétálgatván a szobában, nem tudott szóra
1482 10 | sőt elterjedvén lassan a dohányszag a szobában, kinyitá
1483 10 | elterjedvén lassan a dohányszag a szobában, kinyitá az ablakot
1484 10 | Nagy Pista hirtelen kivette a pipát s mikor Sándorffy
1485 10 | uccára. Hárman is jöttek a pipának irányában s midőn
1486 10 | irányába ér, látja, midőn a megtalálók a pipát nézegetik.
1487 10 | látja, midőn a megtalálók a pipát nézegetik. Eleinte
1488 10 | nézegetik. Eleinte nem figyelt a dologra, hanem észrevevén
1489 10 | dologra, hanem észrevevén a hasonlatosságot, gyanítani
1490 10 | kezdé, hogy az Nagy Pistának a pipája volt.~- Hogy volt
1491 10 | pipája volt.~- Hogy volt az a habpipa? - kérdi az orvos.~-
1492 10 | Aztán megért annyit az a rongy pipa?~- Tekintetes
1493 10 | most is ott fogván föl a dolgot, hogy az alku alulról
1494 10 | maga csakugyan nem ért a pénzzel való bánáshoz.~-
1495 10 | Megmondtam én már azt tegnap is a tekintetes úrnak.~- Tehát
1496 10 | Tehát mutassa nekem azt a pipát, hadd látom én is.~-
1497 10 | szól Pista, szemével a megtaláló után nézve, ki
1498 10 | nézve, ki nagyon megörült a találmánynak.~- Hát azt
1499 10 | barátomnak, hogy dobja ki azt a pipát?~- Nem mondta a tekintetes
1500 10 | azt a pipát?~- Nem mondta a tekintetes úr, hanem mivel
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2354 |