Fejezet

 1 inc| összelótván-futván a sok hangon, mintha mindig csiklandoznák; míg a három
 2 1  |            különben a magyar korcsmáros mindig elegendőnek tartja, ha vendégét
 3 2  |            önöket olyan régi házba, hol mindig tisztelték nyelvünket és
 4 2  |             neki a kötekedés; mert a nő mindig hirtelen újra szépül, ha
 5 2  |                mikor látta, hogy én még mindig csöndes vagyok, nyakamba
 6 2  |         lefekvéskor egyedül maradt, még mindig a látottakkal foglalkozék,
 7 3  |       természetes, hogy a főispán úrnak mindig jutott valami új megbámulni
 8 4  |                 szabjon, egy lépésnyire mindig távoltartá magától, megcsalatni
 9 4  |    Szent-Mihályt egész Szabolcsmegyében mindig legkülönb helységnek tartottam,
10 4  |             tartottam, s ahol lehetett, mindig eldicsekedtem vele, hisz
11 4  |                 most az is - mondja még mindig dörmögve.~- Kimondhatatlanul
12 5  |           beszélni a dolgot, főispán úr mindig annak fordult, ki előbb
13 5  |                 hitte, hogy Kállay uram mindig ilyen ember volt, de némelyik
14 6  |            emberekkel egyetemben.~- Még mindig hallgatok.~- A tekintetes
15 6  |               valami új mentét, melynek mindig akad csodálója falun; és
16 8  |                a napot emlékezet okáért mindig megböjtölöm, tehát ma meg
17 8  |            legszebb tizenkettő.~A példa mindig példa s a szentmihályi népség
18 9  |                 tanító, ki tanítványait mindig így szólítá meg a leckének
19 9  |                 arra mutat, hogy nekünk mindig van valami új szomorúságunk)
20 10 |                én mióta színész vagyok, mindig a színpadon alszom, tehát
21 10 |       tudniillik, hogy saját betegségét mindig lepecsételve adja át, s
22 10 |         kántusban a legvékonyabb hangot mindig ő kezdte, valamint a huncutságot
23 10 |           gyönyörű nyelvünket? Hisz nem mindig akad olyan ember, aki a
24 11 |             midőn nevetnek, azt hiszem, mindig az én himlőhelyes arcomat
25 11 |                csinál, akkor, Stand úr, mindig félek, hogy nevettemben
26 11 |               Ugyan, apjuk, mit halódol mindig? - szól az asszony - sohase
27 11 |                apád a pénzt, hogy neked mindig új ruhát vegyen? No, csak
28 11 |                 csizma? minek szaggatod mindig? nem tudsz veszteg ülni?
29 11 |          gyereket, mert az ilyen gyerek mindig nő, én pedig nem akarok
30 11 |                gyerek, a másik fele még mindig tesz annyit, hogy örökké
31 12 |              ellenségének is, kik alatt mindig saját atyafiaira gondolt:
32 12 |              számos esztendeig éljen.~- Mindig csak az a még és mindig
33 12 |                 Mindig csak az a még és mindig csak nekem kívánják, - bosszankodik
34 14 |           fölment Stand a nagy irodába, mindig elkövette azt a kópéságot,
35 14 |              direktor úr.~- Aztán mégis mindig nyög maga, mint valami éhenhaló
36 15 |              hevesen vert, az orvos még mindig nem tájékozhatá magát, pedig
37 16 |              francia háború alatt mégis mindig nagy kedvet éreztem a katonáskodásra
38 16 |         nádpálcámra támaszkodva majdnem mindig az utcán csavarogtam; én
39 17 |           ösmerem a bácsit, édesapám is mindig azt mondja, hogy jól tanuljak,