Fejezet

 1 1 |            utak porhanyóra rázták a méltóságos főispán urat, mióta a bécsi
 2 1 |          volna helyet, úgy-e?~- De, méltóságos uram, akkor be sem eresztettem
 3 1 |             meg én nem maradok itt, méltóságos uram; mert nekem ez már
 4 1 |            engedelmek kérek, vagy a méltóságos úr menjen a kastélyba, vagy
 5 1 |           kérdi az úr.~- Senki sem, méltóságos uram; hanem annál inkább
 6 1 |         kocsiban, Márton gazda?~- A méltóságos főispán úr maga személyében,
 7 1 |             ekképp ösmertette meg a méltóságos urat:~- Méltóságos főispán
 8 1 |            meg a méltóságos urat:~- Méltóságos főispán úr, itt áll Kállay
 9 1 |          szállok.~- Nincs különben, méltóságos uram, - mondja Kállay, -
10 1 |               Eggyel már megtettem, méltóságos uram, a többi aztán látja,
11 1 |        úrtól.~- Azt nem cselekszik, méltóságos uram, meg nem is kívánnám,
12 1 |             Majd azt is megmutatom, méltóságos uram, ha egy pár napig lesz
13 1 |        utazni.~- Azt elhiszem, hogy méltóságos uram szeretne; de én meg
14 1 |          héttel több vagy kevesebb, méltóságos uram.~- Hohó, én addig Szabolcsmegyének
15 1 |          meg már éppen nem eresztem méltóságos uramat, - mondja Kállay -
16 1 |          egész vármegyét megtalálja méltóságos uram, nálam ma egy kis ünnep
17 1 |          Kállay Miklós előreereszté méltóságos vendégét, s a szobák egyikében
18 2 |           vacsorához ültek volna, a méltóságos főispán úrnak huszárja alázatossággal
19 2 |          annak tizedik esztendejét, méltóságos uram - szólt örömmel a gazda -
20 2 |        arról legutolján beszéljünk, méltóságos uram.~ ~
21 3 |             és bizonyos nyereségre, méltóságos uram, - felel a kérdett -
22 3 |          azt mondja a főispánnak:~- Méltóságos uram, milyen baj ez, midőn
23 4 |       főispánhoz fordulva mondja:~- Méltóságos főispán úr, ez az emberséges
24 5 |          Nagyon el vagyunk áztatva, méltóságos uram?~- Bizony, Kállay uram,
25 5 |          mondja a főispán.~- Lássa, méltóságos uram; nálunk ilyen hatalma
26 5 |          vendég.~- De hiában nevet, méltóságos uram; mert ő bizony éppen
27 5 |           magát.~- Még nem egészen, méltóságos uram, én nem vágytam az
28 5 |       mellől, elmondá a megszokott «méltóságos főispán úr»-at, hanem mikor
29 7 |       főispán.~- Egyetlenegyre sem, méltóságos uram - mondja Kállay - eddig
30 7 | akasztófakerülőket fogdosták össze, méltóságos uram, pedig ez a szegény
31 7 |             a rend?~- Igen könnyen, méltóságos uram; mert tessék elhinni,
32 7 |          megy. Engedelmével tehát a méltóságos úrnak, mindjárt innét írok
33 9 |           meg a leckének kezdetén: «Méltóságos, nagyságos, tekintetes,
34 10|            ami sokkal szebb, mint a méltóságos úré.~- De már azt szeretném
35 10|           mi lehet.~- Megmondhatom, méltóságos uram, csak az a szebb az
36 11|           ispánnéról akarok írni.~A méltóságos uraságról nem fogunk szólni,
37 17|          hogy olyan szeretetről egy méltóságos anyának kevés fogalma van.~