Fejezet

 1 1 |              és így lőn korcsmáros a másik, elszánván magát, hogyha
 2 1 |              kiált föl a gazda, de a másik is rögtön szavába vág:~-
 3 1 |             se kezdjük.~- No de én a másik felét is hozzágondoltam.~-
 4 2 |          egyik atyafi, ha a vendég a másik atyafinál többet ehetett
 5 3 |             az egyik kiveti, addig a másik sógor legyen az ablak alatt,
 6 4 |          ámbár egyik is ember, meg a másik is az, mégis számtalan dologban
 7 4 |             mint Kállay Miklós úr, a másik pedig tán csak hatökrös
 8 4 |             hálálkodásra, különben a másik a hosszú beszédbe belekeverte
 9 4 |          kérem átossággal? - kérdi a másik az újságba bökve.~- Algír.~-
10 4 |           bökve.~- Algír.~- Hát ez a másik itt az ujjam végében?~-
11 4 |      hallottam, bíró uram.~- Van ott másik is, aminek te hírét se hallottad,
12 4 | játszópajtásával beszélget így, az a másik jámbor együtt verte vele
13 4 |              öröklött többet, mint a másik, a faluból egyik sem volt
14 5 |        eresszük útjára s maradjunk a másik kettőnél, kik vacsora előtt
15 6 |       oldalra; mert amint egyik vagy másik háztól kiugrott a kutya,
16 7 |             azért engedetlen, mert a másik is az, és jaj volna annak
17 7 |          különb akarna lenni, mint a másik. Azért a legnyakasabb helységben
18 8 |              megfelelt.~- Feleljen a másik!~- Nincs több! - mondja
19 8 |          pásztortűznél hagytak, ez a másik pajtásom pedig a falu végén
20 8 |  elszomorodott, mikor egyik magyar a másik után oly nagyon messzire
21 8 |           midőn egyik magyar ember a másik magyar embert szívéből szereti.~
22 9 |          lett, mint akkor mondták; a másik kettő pedig: komédiás. Ezt
23 10|             bolond vagy, - vitázik a másik is - ki lesz felelős, ha
24 11|         tanulni volt el a városba; a másik leány és jóval fiatalabb,
25 11|      elfeledné is az a két gyerek, a másik fele még mindig tesz annyit,
26 15|                 véli Balázs úr, és a másik levél után nyúl, melynek
27 15|             intézett levelét, mely a másik köszöntővel egészen ellenkezőleg
28 16|             hanem békén eszi maga; a másik pedig a rántottával nem
29 16|             oly jóízűen eszi, hogy a másik majd alig tudja kérés nélkül
30 18|     Egyáltalában nem lehet - felel a másik megint.~- Talán nagyon kicsiny
31 18|       képemet nézi, úgy-e? - kérdi a másik nagy félelemmel.~- Biz én