Fejezet

 1 1 |          rövid bevezetés után ment az asszony a konyha felé, még vacsora
 2 2 |              édesanyád ugyancsak okos asszony volt; hanem mégis vezetni
 3 2 |             akkor elhiheted, a gyönge asszony melléd erősödik, és csak
 4 6 |           volna az a fogom. Bement az asszony nagy méreggel, elkérdé a
 5 6 |              nem tartjuk! - mondja az asszony, lecsapván a süveget a hírhordó
 6 8 |            nagyobb kár, sőt a szegény asszony még jobban ordítana, mert
 7 11|                              Nemzetes asszony~Hány nemzetes asszony irígylette
 8 11|        Nemzetes asszony~Hány nemzetes asszony irígylette meg a tekintetes
 9 11|      boldogság; pedig hány tekintetes asszony irígylette meg, hogy a nemzetes
10 11|               embert, hogy a nemzetes asszony akárhányszor mondá neki:~-
11 11| legkomolyabban hitte, hogy a nemzetes asszony igazat beszél; csak azon
12 11|                mint előbb? - kérdi az asszony, nem értve ezt a különböző
13 11|             halódol mindig? - szól az asszony - sohase búsulj te azon,
14 11|      feledkezik meg rólunk! - véli az asszony.~- Az én kőszívű bátyám,
15 11|               dolgai után ment el, az asszony pedig letörülvén néhány
16 11|             nem lehetett jó, azért az asszony ezt vette pácba.~- No, nézze
17 11|               pityeregj - dorgálja az asszony a sírás miatt - ezek a tacskók
18 11|        nincsen jobb; azért a nemzetes asszony is ezzel szabatott új téli
19 11|              Májsztram, - bíztatja az asszony, midőn a szabó a fiúnak
20 11|              Midőn a szabó elment, az asszony újra torkára forrasztotta
21 11|         ösztönözze őket, azért már az asszony maga is jónak vélte elhallgatni
22 12|                Midőn ezt elvégezte az asszony, az orvosságos üvegeket
23 12|        orvosságtól nem? - dörmög Rézi asszony.~- Mi gondja rá? - pattog
24 14|               mint azt már a nemzetes asszony is megjövendölte.~Valahányszor
25 14|           majorban volt, a tekintetes asszony jogot vett a vőnek levelét
26 14|         fütyörészve lépett az ispánné asszony konyhájába, onnét pedig
27 14|              Stand úr - mérgelődék az asszony - hát nem érdemlené meg
28 14|     végigverje egy bottal? - kérdi az asszony böcsületes jószándékból
29 14|       családtól.~- Stand! - mondja az asszony utoljára - nem sajnálja
30 17|            föleresztettek.~A nemzetes asszony a szünidőnek legutolsó három