Fejezet

 1 1 |             kérdi az ajánlkozó.~- Előbb az elejét hallgassa meg
 2 1 |       hogy helyet adjon.~- Ha ezt előbb tudtam volna! - kiált föl
 3 1 |          szavába vág:~- Tehát már előbb adott volna helyet, úgy-e?~-
 4 2 | asszonyságnak lecsorduló könnyét, előbb időt engedett a nőnek a
 5 2 |      beszólított magához, pipáját előbb fenékig kiszítta, addig
 6 2 |       szemeit s valóban tíz évvel előbb sem lehettek sokkal szebbek,
 7 3 |         föl a pénzt. Az asszonyok előbb lármát ütnek, utóbb a két
 8 5 |       mondja a főispán úr - hanem előbb mást is mondok! - teszi
 9 5 |          mindig annak fordult, ki előbb annyira kívánta hallani
10 5 |       rendeknek bizodalmát; hanem előbb jó lesz meggondolni, vajjon
11 6 |           esküdtek néhány perccel előbb mentek ki az új hírrel,
12 6 |     tornyot mondta volna, azt még előbb le kellene dönteni, hogy
13 8 |           a második elébe állván, előbb tetőtől talpig megnézvén,
14 8 |           Kállay fölegyenesedett, előbb az örömet állva nem bírta
15 9 |       elhatározással; mert mi már előbb elhatároztuk, mikor ön a
16 9 |        amit később mondunk; hanem előbb azt kérdem: Csokonay csábította
17 10|       nézve - még pedig azt, mire előbb is alázattal kértem a tekintetes
18 11|           nem haragszik úgy, mint előbb? - kérdi az asszony, nem
19 11|          lesz ebből a lányból, ha előbb meghalnék?~- Ugyan, apjuk,
20 11|         került a sor, s amelyiket előbb érte, azon kezdte a hatalmat.~
21 11|     hirtelen azt a kis meszet, mi előbb a falnál rádörgölődzött,
22 11|           a gombokat is úgy, hogy előbb lemarad az ing a gombról,
23 12|    amilyen nyavalyás, göthös volt előbb, olyan hirtelen megjött
24 12|            ez az egyetlenegy, aki előbb akar meghalni, mint én és
25 15|          az ispán már négy nappal előbb írt, jó öreg, olvasható
26 16|        akar bennünket választani, előbb azt közmegegyezéssel verjük
27 16|          olyan dolgokat ír, miket előbb láttunk.~ ~
28 18|       igazgatót, ki azonban mégis előbb felelt.~- Barátom, igen