Fejezet
1 1 | tűzhelyre, hogy ott melegedjék föl.~A főispán urat éppen e
2 1 | szállás, azt hiszem! - pattan föl végre a vendég. - Lásson
3 1 | előbb tudtam volna! - kiált föl a gazda, de a másik is rögtön
4 2 | nagyobb bizonyságául azt hozom föl, hogy mielőtt vacsorához
5 2 | főispán úr tíz órakor ébredt föl, azért eszébe jutván a tegnapi
6 3 | egészen más szempontból fogva föl a dolgot, mondja:~- Nyereségre
7 3 | az ablak alatt, és szedje föl a pénzt. Az asszonyok előbb
8 4 | oly hosszú lében ereszt föl, hogy elunja az ember várni,
9 4 | úr egészen alulról adta föl neki a kalapot:~- Ejnye,
10 7 | melyet a lónak repülése vert föl.~Csak mikor a falu alá értek
11 8 | s az apák maguk hordták föl gyermekeiket a besorozás
12 9 | sáros uccában, ott nőtt föl húszesztendősnek, telerakták
13 10| ügyetlenségéhez, most is ott fogván föl a dolgot, hogy az alku alulról
14 11| a tejesfazekakat hordja föl a pincéből, mert vacsora
15 12| és szorgalom hová viszi föl az embert.~- Mennyit is
16 13| magyarázat után keressük föl Kállay Miklós urat abban
17 13| elmondani valónk.~* * *~Keressük föl Kállayt a főispán úrnál.~
18 13| szünet után Kállay vette föl a szót ismét.~- Előre is
19 13| szolgabíró; hanem azért föl mert volna fogadni, hogy
20 14| színjátszónak képzelé magát és föl is tette magában, hogy a
21 14| direktor úr előtt s addig föl nem tévén, míg arra engedelmet
22 14| akarna.~- Micsoda? - pattant föl a direktor úr - talán eképpen
23 15| is így bíztat! - sóhajt föl Keszy Balázs elhagyva az
24 15| fejében úgy fohászkodott föl, hogy bárcsak már megverték
25 17| a sírást.~Az atya vitte föl a fiút, az anya pedig a
26 17| némileg maga szabadított föl a beszédre, s most már oly
27 18| magyar komédiások másztak föl a gyalulatlan deszkára;
|