Fejezet

501 11 |            viseled? lopja apád a pénzt, hogy neked mindig új ruhát vegyen?
502 11 |              oly hirtelen elmondá a nő, hogy a megijedt gyermek alig
503 11 |                 majdnem egy lábra állt, hogy akkor legalább az egyik
504 11 |               pedig szentül megfogadta, hogy a sarat messziről elkerüli.~-
505 11 |           fölvarrtam a gombokat is úgy, hogy előbb lemarad az ing a gombról,
506 11 |                No, még az kellett csak, hogy pityeregj - dorgálja az
507 11 |                 tökéletesen azt hiszik, hogy mézeskalácson is felnő az
508 11 |                 ujjai között a kötőtűt, hogy édesanyja sem kötött valaha
509 11 |             gondolja a zsörtölődő anya, hogy egy kis áztatás sohasem
510 11 |          falubeliek tökéletesen hitték, hogy ennél nincsen jobb; azért
511 11 |               vegye, kérem, a mértéket, hogy ki ne nőjön belőle egyhamar;
512 11 |              szabó is azon gondolatban, hogy valamit el is kellene abból
513 11 |                is kellene abból csípni, hogy meglássék, hogy szabókézben
514 11 |                 csípni, hogy meglássék, hogy szabókézben volt.~- Ki kell
515 11 |                 már attól félt a szabó, hogy ő nem fér meg a maga ruhájában,
516 11 |                 még mindig tesz annyit, hogy örökké szorgalomra ösztönözze
517 11 |                 gyerek maga is elhiszi, hogy ők a legélhetetlenebbek
518 11 |               azt merné mondani valaki, hogy az ő gyermekei szidást érdemelnek,
519 11 |          elverné egy fazékszedő bottal, hogy halálos holtig megemlegetné.~
520 11 |           anyának szeme mindjárt látta, hogy a fiún van valami korholni
521 11 |               elejted, aztán csak várd, hogy én vigyem utánad.~Az apa
522 11 |                 természetesnek találta, hogy ilyenkor a cirógatásnak
523 11 |                Na, csak az kellene még, hogy az egyiket eleresszük, aztán
524 11 |           másikat tartsuk mézes szóval, hogy egyik a másiknak rovására
525 11 |             zabot? mondtad-e a lánynak, hogy a tejesfazekakat hordja
526 11 |              Azt meg nem feledted-e el, hogy bátyád holnapután elmegy,
527 11 |                 kelle maradnia, dacára, hogy az édesapa most nagyon szeretett
528 12 |            köszöntőt, melyben kívánták, hogy a fölséges úristen még számos
529 12 |            lökte valami, tudniillik az, hogy meg kell halni, s akkor
530 12 |        beszélgetést, még pedig annyira, hogy néha legnyugodtabb órájában
531 12 |                felelgetett magamagának, hogy akárhányszor megtörtént
532 12 |           akárhányszor megtörtént vele, hogy fölkapta a pálcát és ütni
533 12 |             lepje meg tehát az olvasót, hogy Keszy Balázs úr tetemes
534 12 |          végigverni azon való mérgében, hogy azok az ő halálán éppen
535 12 |                 De majd gondom lesz rá, hogy bánkódjatok! - mondja magát
536 12 |            tüzelgetve, míg elhatározta, hogy csakugyan csinál végrendeletet,
537 12 |                s akiről csak fölteheti, hogy halálának örvendeni fog,
538 12 |           örvendeni fog, úgy kitagadja, hogy akaratlanul is ordítani
539 12 |         egészsége s addig beszélgetett, hogy egészségesre beszélte magát.~-
540 12 |               egész ház az orvosságtól, hogy elájul tőle az ember. -
541 12 |            feleletet annyira megszokta, hogy a kérdést nem is várja.~-
542 12 |              Balázs annyi óvatossággal, hogy ebből is kitalálhatjuk,
543 12 |                 elsoványkodom maholnap, hogy haza sem eresztenek Bécsből
544 12 |          végrendeletet csináljon-e vagy hogy kidobasson minden orvosságot
545 12 |            valamennyit!~Ez annyit tett, hogy megijedt a végrendeletcsinálástól
546 12 |           haragítja, akkor pedig szent, hogy megbetegszik és mérgében
547 12 |                 nem akart megházasodni, hogy holta napján ne legyen senkire
548 12 |                 most pedig azért bánja, hogy meg nem házasodott, mert
549 12 |   meggazdagodott. Eleinte azt gondolta, hogy a nem rég vett szabolcsmegyei
550 12 |           szívből kívánja Balázs úrnak, hogy az Isten még sokáig éltesse,
551 12 |               dejsz' csak tudjátok meg, hogy...~- Nem is megyünk el.~-
552 12 |               Nem jöttök? ...nojsz csak hogy azt mondtátok, ...még akit
553 12 |               még azt is úgy kivakarom, hogy a papiros is kilyukad.~Ezt
554 12 |                 csak akkor veszi észre, hogy maga felelgetett magának,
555 12 |                 inas bejön s jelenteni, hogy az orvosságot mind kiöntötte
556 12 |            Balázs úr annyira megdöbben, hogy megbocsátana halálos ellenségének
557 12 |                gondolt: szerette volna, hogy a Keszyek ne legyenek örökké
558 12 |         böngészett a sok atyafi között, hogy egy Keszy fiút csakugyan
559 12 |          Egyúttal azt is megmondhatjuk, hogy Keszy Benedek úr, Balázs
560 12 |               urat úgy befogta a hámba, hogy arra ment, merre a tekintetes
561 12 |              direktor, észre sem vévén, hogy Keszy Balázs egyik fogát
562 12 |             Csak nem gondolja, barátom, hogy egész nap orvosságot eszem?~-
563 12 |              nagyon nem szerette volna, hogy Keszy Balázs úrnak most
564 12 |                 direktor igen megbánta, hogy a dolgot előhozta; azért
565 12 |              egészen fölolvadva kíváná, hogy még számos esztendeig éljen.~-
566 12 |               már? homlokomra van írva, hogy meddig élek? No hát jertek,
567 12 |             levelében csak annak örült, hogy a családnak egyik tagja
568 12 |                 kinek szívéből kívánja, hogy még nagyobb tisztességre
569 12 |         gyermekeinek is például legyen, hogy az érdem és szorgalom hová
570 12 |         huszasnál és most emlékszik rá, hogy mikor az ispán fönn volt
571 12 |           szorgalmas ember, és kívánja, hogy ezt a nagybácsi is okvetetlenül
572 12 |               levelében ismét azt írja, hogy a fiúgyerek már Vácon jár
573 12 |              mint jó tanácsot, az igaz, hogy azzal a béléses kesztyűvel
574 12 |            családfát, melyből meglátta, hogy Bence után ez legközelebbi
575 12 |                atyjafiával összeveszni, hogy elegendőképpen megmérgelődvén,
576 12 |                a gazdasszony.~- No hát, hogy jobban elhihesse, emberségemre
577 12 |         elhihesse, emberségemre mondom, hogy csinálok.~- Én semmit sem
578 12 |               Én semmit sem kételkedem, hogy amit az emberségére intabulált,
579 13 |          közmondásait, hol megvan írva, hogy Orbán nevű bíró föltett
580 13 |          farkasszemet az új alispánnal, hogy valamiképp a nyakukra ne
581 13 |            hanem ólálkodott a folyosón, hogy a szállására menő alispán
582 13 |          Szegény pára, nem is gyanítja, hogy áldozatbárány lesz; mert
583 13 |              oroszlán föltette magában, hogy körmeit is megmutatja, s
584 13 |        lassankint derültebb lőn, látva, hogy Kállay az alispánságot nem
585 13 |              hanem azon mégis aggódott, hogy a tisztviselői hanyagságoknak
586 13 |                 s biztosítá a főispánt, hogy az lesz legboldogabb, ki
587 13 |        engedelmeskedhetik és nem kétli, hogy naplenyugta előtt a hivataltársakkal
588 13 |              Talán nem is vélte Kállay, hogy az áldozatbárány már a folyosón
589 13 |               forgatta Kállay uram úgy, hogy amint kikerült a szobából,
590 13 |       kérlelhetetlen munkára, óhajtván, hogy legelső alkalommal ráüthessen
591 13 |               azt kétségtelenül érezte, hogy rajta ki nem fognak, hanem
592 13 |                hanem vágyott éreztetni, hogy nem Kállaynak vasakarata,
593 13 |                a szerencséről. Tudja-e, hogy olyan rendelet van a zsebemben,
594 13 |               levelét, melyben rendeli, hogy menjen Szent-Mihályra és
595 13 |      megköszönte a bíróságot.~- Tudtam, hogy elpanaszkodja ez a zsíros
596 13 |                mert kétségtelenné lett, hogy jobbágyainkból nem vertük
597 13 |              ujját abban a gondolatban, hogy most bizonyosan álmodja
598 13 |           egyszersmind nagyon megbánta, hogy meg nem várta, míg a tisztikar
599 13 |               ismét.~- Előre is tudtam, hogy a szolgabíró úr a főispán
600 13 |             megfogjuk a fiát katonának, hogy őrizzen bennünket, és onnét
601 13 |          olyanok, kik már megröstelték, hogy a deresre minden kicsinységért
602 13 |             uram is, az ipa azt mondta, hogy ez ostoba beszéd: hanem
603 13 |                 nagyhamar elszabadulni, hogy a többinek is elmondhassa
604 13 |               nagyon meg volt győződve, hogy azoknak is leesik az álluk
605 13 |                 föl mert volna fogadni, hogy csakugyan nem hívja meg
606 13 |                azért mondom egymagának, hogy barátságosan a többivel
607 13 |     barátságosan a többivel is tudassa, hogy nekem ne kelljen valamennyi
608 13 |                  Benn van a törvényben, hogy minden nemes ember tartozik
609 13 |              eszem szerint annyit tesz, hogy apáink ezt azért írták törvénybe,
610 13 |            hízott lúd; mert igaz ugyan, hogy az igazságnak istenasszonya
611 13 |       meghallani; mert inkább eltűrném, hogy Szabolcs vármegyében minden
612 13 |          védelmezheti magát - mint azt, hogy az igazságot pénzért mérik;
613 13 |       történetre, melyben meg van írva, hogy Sámson, ellenségeit megbüntetendő,
614 13 |              untig elégséges volt arra, hogy szavainak hű terjesztője
615 13 |                 úr és föltette magában, hogy Köntös Mihály uramon fogja
616 13 |                 megenni, jól vigyázzon, hogy a hegye keresztül ne fúrja.~
617 13 |       auktoritás»-nak, járásába indult, hogy hibát találjon Köntös Mihály
618 14 |                 addig bújkált az ördög, hogy végtére is elviszi komédiásnak,
619 14 |              elkövette azt a kópéságot, hogy a direktor úrnak ösmeretes
620 14 |      legbizonyosabb következése az lőn, hogy az irodában henyélő, vagy
621 14 |             annyira fölizgaták Standot, hogy már a legjelesebb színjátszónak
622 14 |                és föl is tette magában, hogy a legközelebbi alkalommal
623 14 |                röstellte a direktor úr, hogy a végrendeletet fölhozta,
624 14 |              fölhozta, mert igaz ugyan, hogy Keszy Balázs úr nagyon mohón
625 14 |                  tehát megírta vejének, hogy Balázs-napra írjon bátyjának
626 14 |              szolgabírónak, meghagyván, hogy őt viszont tudósítsa, mert
627 14 |       megnyugvással ment el a magtárba, hogy a gabonát megvizsgálja,
628 14 |                 barátunkkal, s utasítá, hogy amint a rostáltatást bevégzi,
629 14 |              kibújt örömében a bőréből, hogy a direktor úr köpönyegét
630 14 |               magára öltheti a tunikát, hogy közönsége elé lépjen.~A
631 14 |              nagy gyönyörűséggel látta, hogy a gabonát forgató béresek
632 14 |               után azon meggyőződésben, hogy csakugyan magát a direktor
633 14 |                 már annyira vetemedett, hogy a béresek közé ment, körülnézett,
634 14 |                nem volt annyi nyugalma, hogy megszólítsa őket.~Hiában,
635 14 |               ki el nem tudta gondolni, hogy hová lett ilyen hirtelen
636 14 |             hallva a többi, ama hitben, hogy a direktor már elment, mind
637 14 |             ezért eszitek a konvenciót, hogy itt henyéljetek? - kezdi
638 14 |               is sikerült s elhatározá, hogy itt meg nem állapodik, hanem
639 14 |          kísérlet, semmi kétsége többé, hogy művésznek teremtette az
640 14 |           néztek, míg azt nem gondolák, hogy a direktor úr elment; hanem
641 14 |          minthogy a béresek nem tudták, hogy tenyerüket kellene most
642 14 |             nyilváníták megösmerésüket, hogy álló egy óráig egy szemet
643 14 |             bámulnak s ha nem félnének, hogy majd az ispán úr is nyakukra
644 14 |               rokonsági viszonyt.~- Na, hogy van maga? - kérdi a direktor
645 14 |        leereszkedéssel az ispánt, hanem hogy az valami nagyon el ne bizakodhassék,
646 14 |                gondoskodnom kell róluk, hogy holtom után ne jussanak
647 14 |                elég alázatos volt arra, hogy a direktor úrnak gorombaságait
648 14 |             Talán maga arra is gondolt, hogy Keszy Balázs uram után együtt
649 14 |        tekintetes uram, mert jól tudom, hogy a szegény embernek szerencséje
650 14 |             direktor úr olyan hangosan, hogy Stand már régóta hallgatja
651 14 |                 Arra ne tartson számot, hogy ott örököl; köszönje meg,
652 14 |               ott örököl; köszönje meg, hogy Keszy Balázs úr miatti tekintetből
653 14 |               tétovázás nélkül kimondá, hogy a direktor úr egy kötözni
654 14 |             egyelőre gondolná az ember. Hogy az istent megkáromolják,
655 14 |                 szülőim nem mondhatnák, hogy én mentem el, hanem úgy
656 14 |            megindult a nagy iroda felé, hogy az előbbi kísérlet után
657 14 |              Stand néha oly dühbe jött, hogy kész lenne Bécsig szaladni,
658 14 |             kész lenne Bécsig szaladni, hogy Keszy Balázs úrnak az egész
659 14 |            egyéb, mint az a kis bosszú, hogy a tekintetes direktor urat
660 14 |              mindjárt úgy kiprodukálja, hogy aki látja, halálra neveti
661 14 |           ugatták meg, visszaemlékezve, hogy a gazda hányszor csapott
662 14 |               valóban becsületére vált, hogy el nem röhögte magát, kivált
663 14 |           négyet ígért, gondolván, majd hogy kap ez össze a direktorral,
664 14 |               uram!~Leveléből értettem, hogy az én Balázs bátyám még
665 14 |                 esze, nojsz az kellene, hogy a vén bolond meg is házasodjék.
666 14 |               föladja nekem okkupációt, hogy névnapi köszöntőt csináljak
667 14 |             kanyarintottam neki olyant, hogy legalább örömében üsse meg
668 14 |         szerephez, harákolt, nyefegett, hogy a bennlevőket megriassza,
669 14 |             olyan csöndességben voltak, hogy a tollnak minden percegését
670 14 |            foglalna, akkor veszi észre, hogy a szokottakon kívül egy
671 14 |         sarokból, szörnyen csodálkozva, hogy ő ma két példányban is megvan.~
672 14 |             annyi meggyőződéssel mondá, hogy Stand elfeledte az ijedtséget
673 14 |                vette, azért alig várta, hogy elbocsássák vagy kidobják,
674 14 |         direktor urat.~- Amice, mondom, hogy nem adok: elmehet, amerre
675 14 |       egyszersmind annak is megörülvén, hogy a tréfából ilyen olcsóért
676 14 |               úgy produkáltam ő kelmét, hogy az édes mamája is megölelt
677 14 |            Mindjárt mondtam az uramnak, hogy ez a bolond Stand... uram
678 14 |                 ha a direktor megtudja, hogy itt kiprodukálja.~- Megtudta! -
679 14 |             elcsapott a szolgálatból.~- Hogy az ördög bújjék a maga dolgába
680 14 |                 nem érdemlené meg maga, hogy valaki végigverje egy bottal? -
681 14 |               volt abban a gondolatban, hogy célját eléri s midőn a levéllel
682 14 |               sajnálja szegény szülőit, hogy becsületes nevüket a komédiások
683 14 |              Legalább ha hallom, tudom, hogy maga lesz az, Stand úr.~
684 15 |               azzal vigasztalta valaki, hogy egyszer úgyis meg kell halni,
685 15 |         cigánynak is rég eszébe jutott, hogy minő kár, hogy csak egyszer
686 15 |           eszébe jutott, hogy minő kár, hogy csak egyszer hal meg az
687 15 |            alatt, maga is azt gondolta, hogy mindjárt kimegy belőle a
688 15 |                 korát, valamint azt is, hogy nőtlen embernek igazán csak
689 15 |              kötelességét elmulasztani, hogy a lehetőségekre ne figyelmeztesse,
690 15 |                 foglalkozott, tudhatja, hogy az orvos urak e megszólítást
691 15 |              midőn meg akarják mondani, hogy szaladjanak papért.~Keszy
692 15 |                 volna, azért nem csoda, hogy az orvos megijedt; hanem
693 15 |            mikor azt mondá Keszy úrnak, hogy: maga okos ember.~E szóra
694 15 |                 szóra úgy kimelegedett, hogy a görcsnek egyszerre vége
695 15 |                ütni, ami arra mutatott, hogy ha akarták, még a disznónak
696 15 |               tessék akként intézkedni, hogy egy hirtelen meghűlés véget
697 15 |         rászánva magát a kínos munkára, hogy minden vagyonáról maga rendelkezzék.~
698 15 |            tehát a névnapi köszöntőket, hogy azok után tájékozhassa magát
699 15 |                megírván, mennyire örül, hogy ő, az ispán, megérhette
700 15 |               ellenkezőleg azt kívánja, hogy kedves bátyját üsse meg
701 15 |                 a krédóban, tudniillik, hogy ő alatta feszítették meg
702 15 |        legnagyobb lázban is azt mondja, hogy maga okos ember.~A legeslegelső
703 15 |           szinte könnyebben esett neki, hogy ezen is átesett, melynek
704 15 |               egyszeri vargainasnak az, hogy a korsót eltörte és a jövendő
705 15 |           fejében úgy fohászkodott föl, hogy bárcsak már megverték volna.~
706 15 |           készíté el a fontos irományt, hogy az ellen kifogást tenni
707 15 |         lehetett; neki pedig jól esett, hogy egy szegény embert boldoggá
708 15 |           öccsével, mind a direktorral, hogy a gyönyörű levél kezébe
709 15 |            került, legalább tudják meg, hogy a mennykő honnét üt le,
710 15 |             valamint az is kecsegtette, hogy jó félreesvén Várad a harc
711 15 |         káptalanban olyan meghagyással, hogy azt csak annak adják ki,
712 15 |             fejezetnek kezdetén mondám, hogy nem szokás az ablakba tenni.~«
713 15 | megtaníttattalak írni, mindjárt láttam, hogy nem válik belőled valami
714 15 |              most már azt is mondhatom, hogy amit leírsz, olyan vastagon
715 15 |              mindjárt elég legyen arra, hogy bátyádat is agyonverje.~
716 15 |        Ipauradnak írt leveledből értem, hogy nem bánnád, ha engem búmban
717 15 |           esztendeig és jusson eszedbe, hogy volt egy vén bolond bátyád,
718 15 |              költött rád, hanem reméli, hogy ezt a bolondot többé nem
719 16 |                    De jól teszi kegyed, hogy azt a sok régi dolgot nem
720 16 |                 arra is rászánta magát, hogy papi házánál pénteki napon
721 16 |              lúdpecsenyét egyék; hanem, hogy vendégét is becsülettel
722 16 |                hanem azt is megfogadta, hogy ha Keszy Balázs úr a tojást
723 16 |            pedig maga oly jóízűen eszi, hogy a másik majd alig tudja
724 16 |            kérdé Keszy Balázs.~- Látod, hogy élek.~- Meg van naplódban
725 16 |                  melyet úgy nyitott ki, hogy a vendég mindjárt elolvashassa.~«
726 16 |     katonáskodásra és azt is gondoltam, hogy mért nem küldenek bennünket
727 16 |              azon gondolatra is jöttem, hogy az úristennek méltatlan
728 16 |              mert nem valék méltó arra, hogy félni tudjak és elég gyarló
729 16 |         betörtek; sőt már elhatároztam, hogy tábori pappá legyek, hol
730 16 |              eleinte büntetésül vettem, hogy himlőbe estem s e miatt
731 16 |                 is kocsira akart rakni, hogy fussak velük a bányavárosokba.~
732 16 |                 gondolattól tudniillik, hogy az ellenség nyakunkon van
733 16 |             vastag nádpálcám volt, vagy hogy franciául meglehetősen tudtam.~
734 16 |                 mert amint észrevettem, hogy a gallus atyafiak olyan
735 16 |           Majdnem azt találtam mondani, hogy bánom, hogy nem vagyok katona.~-
736 16 |           találtam mondani, hogy bánom, hogy nem vagyok katona.~- Az
737 16 |          franciául is beszél?~- Annyit, hogy összeszidhatom a francia
738 16 |        vendégszeretet?~- Nem is tudtam, hogy Franciaországban is hallották
739 16 |              hírünket.~- Még pedig azt, hogy Magyarországon a vendég
740 16 |             vendégünk jő, nem kívánjuk, hogy kupát hozzon magával, mert
741 16 |                pedig nem szokás nálunk, hogy ágyúból kínálgassuk egymást.~-
742 16 |             megszoktuk mi a verekedést, hogy aki el akar bennünket választani,
743 16 |             éppen azért figyelmeztetem, hogy ezen pillanatban harmincezer
744 16 |          földühödt katona - ne kívánja, hogy kényszerítsem, legyen engedelmes,
745 16 |               velem, fővezér úr, látja, hogy ijesztésért nem teszek meg
746 16 |  kényszerítéshez; ámbár előre is tudom, hogy az a munka is kárba vesz.~-
747 16 |                ember, nem gondolod meg, hogy annyi embert láttam meghalni?!...~-
748 16 |              nagyprépostot utasították, hogy kísértse meg nálam az engedelmességet,
749 16 |                 valamint azt nem mondá, hogy ne cselekedjem, úgy azt
750 16 |         cselekedjem, úgy azt sem mondá, hogy cselekedjem.~Elmenetelekor
751 16 |               Elmenetelekor maga mondá, hogy hiába jött, megáldott s
752 16 |                 az ajtó, nagyon hittem, hogy agyonlőni visznek. Bár vittek
753 16 |               és nem volt okom búsulni, hogy a francia szózat miatt főbelőhessenek.~
754 16 |          kegyelemben ekkép részesültem, hogy most váci kanonok vagyok;
755 16 |              eggyel több okom van arra, hogy nemzetem szent törvényeinek
756 16 |                mind oly jó színben van, hogy az ember az első láttatra
757 16 |               első láttatra észreveszi, hogy ezek diákszón kívül egyebet
758 16 |             úrnak öccse, megérdemelvén, hogy rá kiterjedjen figyelme
759 17 |                 azért nagyon jól tudom, hogy milyen sok jó tanácsot és
760 17 |          telerakta jó tanáccsal a fiát, hogy szegénybe alig fért egy
761 17 |           prédikációt tartott a fiának, hogy Vácig ordíthatna bele, ha
762 17 |               szigorú édesanya mondott, hogy «gyerek, jó légy; mert ez
763 17 |            gondot: mert elhihetik önök, hogy ez az ispánné nem fogad
764 17 |               másra, hanem szereti úgy, hogy olyan szeretetről egy méltóságos
765 17 |                Még nem mondta édesapám, hogy mi legyek.~- Nem szeretnél
766 17 |                pénze az én édesapámnak, hogy odáig segélyezhessen, azt
767 17 |                 is mondta az édesanyám, hogy ha jó megy a dolga az orvosnak,
768 17 |            édesanyám tudom nem engedné, hogy az legyek, mert a földmérők
769 17 |            direktor a kékre azt mondja, hogy az zöld, az ispánnak is
770 17 |                nem akarnád azt mondani, hogy a kék nem kék, hanem zöld?~-
771 17 |                 s önkénytelenül érezve, hogy a véleménynyilvánításhoz
772 17 |              Anyám is mondott olyasmit, hogy nagyon szeretné.~- Na, még
773 17 |           édesapádat is megkérdezheted, hogy ő is mért nem állt be papnak.~
774 17 |              tűnődnék; hanem még várta, hogy a kanonok úr kérdez még
775 17 |                 mondják.~- Fiam, annyi, hogy a szúnyog csak valamivel
776 17 |       megmondhatnám az igazat, anélkül, hogy azért engem a direktor elkergethetne,
777 17 |               most már oly messze ment, hogy szinte kedve volna megállítani,
778 17 |            eddig van, föltette magában, hogy figyelemmel kíséri és nem
779 17 |       figyelemmel kíséri és nem engedi, hogy e gyermek az emberek lába
780 17 |           kanonok diákul figyelmezteté, hogy a fiútól valami együgyűt
781 17 |          édesapám is mindig azt mondja, hogy jól tanuljak, aztán olyan
782 17 |                 segített neki, anélkül, hogy valamiképpen kérdés nélkül
783 17 |               felelni?~- Azt gondoltam, hogy a bácsi is ösmer, aztán
784 17 |              ösmer, aztán azt gondolja, hogy én igen ostoba vagyok és
785 17 |                  tehát nem kérdez mást, hogy szégyent ne hozzak rá.~-
786 17 |               Mondja Balogh.~- Reméled, hogy lesz belőle becsületes ember?~
787 17 |            prókátor oly izgalomba jött, hogy utóbb sétálás közben a kanonok
788 17 |                tehát egyelőre annyival, hogy jól választott, aztán megkéré
789 17 |                 aztán megkéré Baloghot, hogy irományait, miket Bécsből
790 17 |                  de szigorún meghagyva, hogy azokról tudomást adni óvakodjanak
791 18 |               kocsmafélszer megérdemli, hogy leemeljük előtte a kalapot;
792 18 |                a színész nem attól fél, hogy meghal: hanem, hogy megint
793 18 |                fél, hogy meghal: hanem, hogy megint fölébred, s akkor
794 18 |                 elszánták magukat arra, hogy magyar nyelvet hirdessenek,
795 18 |              annyira sem becsülte őket, hogy magyar nevet adjon nekik:
796 18 |             komédiásoknak hívta. Aztán, hogy végkép el ne keserítse őket,
797 18 |               ember mégis vitába eredt, hogy ez a vándornép csakugyan
798 18 |       gyöngyös-pásztói vontatószekeret, hogy vigyen el nekik Szabolcs
799 18 |           bíróhoz, ha megengedné nekik, hogy a falu kocsmájánál a félszer
800 18 |              deszkát és szeget rendelt, hogy a színpadot ne a félszerben,
801 18 |             szentmihályiak alig várták, hogy a csepűrágókat lássák, kik
802 18 |     szemfényvesztést, az tisztán látja, hogy csak egy darab kovászt tesz
803 18 |                 való napon meghallotta, hogy Szent-Mihályra komédiások
804 18 |             megjárná; hanem már mondám, hogy nem lehet - mondja az igazgató.~-
805 18 |             mondja Stand elkeseredve, - hogy himlőhelyes vagyok?~- Arról
806 18 |                Példának okáért miről?~- Hogy olyan kövér, egészséges
807 18 |           egészséges képe van, barátom, hogy szinte mernék fogadni, hogy
808 18 |             hogy szinte mernék fogadni, hogy nemcsak szereti a pecsenyét,
809 18 |             mert lássa, nálunk úgy van, hogy jutalomjátéknak is bátran
810 18 |               most egészen boldog volt, hogy ugyan nem vették be: de
811 18 |        himlőhelyes; hanem mivel félnek, hogy egy ilyen egészséges fickó
812 18 |               jóllakott; hanem az igaz, hogy maradt még három tál étel...
813 18 |                  valamint azt is mondá, hogy jutalomjátéknak is beillik,
814 18 |                lélekzett, azt gondolta, hogy milyen hitvány étel az a
815 18 |          melyben a legfurcsább komédia, hogy koplalni kell és vajmi kevés
816 18 |               nagyfejű paraszt elhiszi, hogy az ilyen nép csöpüt rág
817 18 |                 Stand barátunk belátta, hogy ha már öröklött nevét el
818 18 |               ételre, csak az a kérdés, hogy a direktor megalkuszik-e
819 18 |             káposztánál, hanem az igaz, hogy ebédet, vacsorát egymásután
820 18 |                kik annyira gyülekeztek, hogy már csordultig lőn a vendégszoba
821 18 |                egy negyedórával nemcsak hogy be nem mehetett senki, de
822 18 |           káposzta nagyon megszenvedte, hogy maga mellett más is legyen
823 18 |               előre, nem törődvén véle, hogy egy szent-mihályi atyafi
824 18 |               közönség általában olyan, hogy igen hihető, hogy nem fog
825 18 |                olyan, hogy igen hihető, hogy nem fog elájulni senki;
826 18 |                veszi észre az igazgató, hogy a hatodik tag a pénztárnál
827 18 |             javát csak van annyi eszük, hogy a végére tartogatják.~ ~