Fejezet

 1 1 |            veszedelemben forog egy szegény korcsmáros, ha a főispánnak
 2 7 |        méltóságos uram, pedig ez a szegény haza nagyon megérdemli,
 3 8 |     azokért sem nagyobb kár, sőt a szegény asszony még jobban ordítana,
 4 9 |           nekem, menjen katonának.~Szegény Udvarhelyi szokott szelídségével
 5 10|          azt a nagy beteget, azt a szegény árva magyar nyelvet!~Felesége
 6 10|        építtet színházat, vagy egy szegény doktor.~- Na, na, tűrhető,
 7 10|            beleszólt a játékba s a szegény komédiást kikorrigálta.
 8 10|      nyargalva futni elbír s ezt a szegény komédiást nem kérdi senki,
 9 10|       hozzá a sors, ki Nagy Pistát szegény embernek szánta, az is fog
10 11|       gorombaságot el kell tűrni a szegény, alárendelt tisztnek, ha
11 11|             akár kell, akár nem?~A szegény fiú már majdnem egy lábra
12 11|          eresztvén a mértéken, s a szegény fiú elszörnyedt előre is
13 11|               Ez már annyi, mintha szegény apád a testéről húzta volna
14 11|      okvetlenül akadt egy, miről a szegény gyermek csakugyan elfeledkezett,
15 12| legesleghátul pedig anyai ágon egy szegény uradalmi ispán, ki minden
16 12|            a nagybácsi, ki maga is szegény gyermek volt és eleget szenvedett,
17 13|     fütyülhet, ahogy neki tetszik.~Szegény pára, nem is gyanítja, hogy
18 14|        Csak megvagyok, mint afféle szegény ember! - válaszol az ispán,
19 14|             mert jól tudom, hogy a szegény embernek szerencséje is
20 14|       embernek szerencséje is csak szegény; azért nekem bizonyosan
21 14|           az ispán úrral maradt.~A szegény, megzaklatott embernek jól
22 14|            utoljára - nem sajnálja szegény szülőit, hogy becsületes
23 15|     legeslegelső helyre van írva a szegény ispánnak neve, azé lesz
24 15|          pedig jól esett, hogy egy szegény embert boldoggá tehet.~Azonban
25 18|            ha útközben nem akarnak szegény párák éhenhalni, kénytelenek