Fejezet

 1 2 |        azon becsületes embereknek, kik a nemzet napszámosai voltak.~-
 2 2 |           meg például mindazoknak, kik mostanában a leánynak lábainál
 3 3 |           emberhez férjhez mentek, kik az ötszáz forintot az ablakon
 4 3 |            hetivásáros embereknek, kik azt mondták, ha Kállay Miklós
 5 5 |        maradjunk a másik kettőnél, kik vacsora előtt bizalmasan
 6 5 |    méltóságod a szent-mihályiakra, kik tökéletes rendetlenségben
 7 5 | bocsássanak meg, tekintetes karok, kik között látom az én kedves
 8 6 |       legkönnyebben a főbűnösöket, kik a falut oly nagy hírbe hozták;
 9 6 |           figyeljünk a legényekre, kik a tanácsháztól összecsoportosulva
10 7 |         megjelennek azok a lelkek, kik sarkantyús csizmában járnak
11 7 |      összeteremtette a vad fiúkat, kik három esztendeig minden
12 8 |             mint olyanokhoz illik, kik sok nehéz dolgot próbáltak
13 8 |     egészségére a tizenkét fiúnak, kik az örökös járomba önként
14 10|    megnézte a magyar komédiásokat, kik néha szerencséből a borivószobában,
15 12|   foglalkozunk vele és rokonaival, kik miatt Keszy Balázs úr minden
16 12|         nem hivatják a cigányokat, kik az ő pénzéért hegedülnek
17 12|           halálos ellenségének is, kik alatt mindig saját atyafiaira
18 13|           így, tudniillik olyanok, kik már megröstelték, hogy a
19 16|      fölséges uramnak ellenségein, kik édes hazánkba is betörtek;
20 16|         kereszttel vezetni azokat, kik az ellenségverést magukra
21 18|       reménye mindazon jó fiúknak, kik e század elején elszánták
22 18|        hogy a csepűrágókat lássák, kik lakatot vetnek az ember
23 18|         eregetve be az atyafiakat, kik annyira gyülekeztek, hogy