Fejezet

 1 1 |           még inkább elhiszik, ha mondom, hogy akkor történt, mikor
 2 2 |      sohasem beszélt, s ezt azért mondom el, hogy más is meghallhatja.
 3 4 |         odahaza.~- Először is azt mondom, Mihály gazda, egy pohár
 4 5 |     Szent-Mihályon laknám, nem is mondom, hogy meg nem tenném.~-
 5 6 |  érthetőbben került volna ki, ha, mondom, menykőhárítónak ott nem
 6 6 |          mer én velem kikötni! én mondom, Köntös Mihály, íme, itt
 7 8 |        Köntös Mihály, szintén azt mondom, hogy ember kend, Köntös
 8 8 |           ezt tette, csak azt nem mondom, hogy a fiát sajnálta; sőt
 9 9 | rektorprofesszor úr.~- Én meg azt mondom, nem lehet!...~- De már
10 9 |    tekintetes úr, itt nyomban azt mondom, akár mondtam azelőtt, akár
11 9 |   tekintetes úr kedvéért diákosan mondom: komédiás leszek.~A tanár
12 10|  összefüggése az ő nyavalyájával; mondom ilyen leveleket adott neki
13 10|         akkor én is csakugyan azt mondom, hogy ez lehet Nagy úr,
14 12|           elhihesse, emberségemre mondom, hogy csinálok.~- Én semmit
15 13|          valamit, ezt pedig azért mondom egymagának, hogy barátságosan
16 14|        fogadtam, vagy íródiáknak?~Mondom, egy árva szót nem mert
17 14|           direktor urat.~- Amice, mondom, hogy nem adok: elmehet,
18 18|         Nem fér el, amice, bizony mondom, nem fér el; mert lássa,