Fejezet
1 inc| elbeszélnem ezt a történetet és csak azt sajnálom, hogy
2 inc| mit én elmondani kívánok, és csak annak az egy embernek
3 1 | nagyságos Kállay Miklós úrhoz és a beköszöntő után jelentette,
4 1 | alkudott meg Kállay Miklós úr, és így lőn korcsmáros a másik,
5 1 | midőn az első alispáni szék és a szentmihályi bíróság üres
6 1 | verekedés mindennapi kenyér volt és ha két ember találkozott
7 1 | engedelmeskedni senki sem akart és a főispán megindult Bécsből
8 1 | ellopatja a saját házától és vason hozatja el, pedig
9 1 | hogy ellenséget verjen és másnak parancsoljon; hanem
10 1 | korcsma is volt ám akkor, és megelégedett a vendég, ha
11 1 | az ilyen úri vendéget.~- És ha én mégis itt akarnék
12 1 | vagyok az úri korcsmáros, és csak azért nem ütök ki cégért,
13 1 | be ne járassanak, azoknak és más szénán heverészőknek
14 1 | is elég jó helyük van.~- És csakugyan nem adott volna
15 1 | míg béreseim megérkeztek és kihordatták volna a határra.~-
16 1 | A főispán megadta magát és a lakház belsejébe tartott,
17 1 | háziasszony a vendégnek, és ennyiből igaza volt, midőn
18 2 | magát a bevett szokásnak és első két nap még elő se
19 2 | kígyelme konvenciós kovács; és az ő dolga lesz az eltörött
20 2 | eltörött portékát megcsinálni és ezer szerencse, hogy a főispán
21 2 | a főtisztelendő esperes és főbíró urat is meghívná,
22 2 | is voltak Magyarországon és midőn a múlt időkről szólunk,
23 2 | melyben a magyar nyelvet és alkotmányt diákul védelmezték,
24 2 | mindig tisztelték nyelvünket és mégis alkalmuk lesz önöknek
25 2 | megírtam napját, óráját és édes Miklós fiam, egyetlen
26 2 | bolondulásig szerelmes lesz és kész megházasodni.~Ezt szóról-szóra
27 2 | minthogy édesapám házánál és valamint nálam is déli harangszókor
28 2 | hatalmad alatt lesz a te nőd és tőle származó gyermekeid,
29 2 | asszony melléd erősödik, és csak így éred el, hogy feleséged
30 2 | el, hogy feleséged szeret és becsül is, dixi!~Itt elvégezte
31 2 | francia könyveket olvasta, és szóról-szóra kitanulta belőlök,
32 2 | látottakkal foglalkozék, és nem tagadhatta el magának,
33 2 | gondolja magában a főispán, és fogadni merne, hogy ha valaha
34 3 | oldalánál támasztékon ül, és így a főispán úr néhány
35 3 | még pedig az orruk alatt és keresztben; de hol találunk
36 3 | esztendőben háromszázhatvanöt nap, és ennyi között nem találkozik
37 3 | először is megszakadhatnál, és lennél Isten nyomorékja,
38 3 | zsákot vitt a hóna alatt, és hogy azt magadnak vitted,
39 3 | engedelmeskedik most az egyszer, és az első pontot éppenséggel
40 3 | Kállay úr?~- Még pedig tiszta és bizonyos nyereségre, méltóságos
41 3 | emberek vannak a tornácban, és a nagyságos úrral szeretnének
42 3 | négyen osztoznak, a két sógor és a két prókátor.~- Majd akkor
43 3 | férj markolja fel a pénzt, és vesse ki az ablakon. Ezt
44 3 | sógor legyen az ablak alatt, és szedje föl a pénzt. Az asszonyok
45 3 | előmutatják az ötszáz forintot, és megmagyarázzák nekik, hogy
46 3 | azonképpen fognak cselekedni, és nem győzték áldani az Istent,
47 3 | nagyon hosszan tartott, és már egyszer a tornác hosszát
48 4 | beszélt ki kurta kérdésekben és még kurtább feleletekben.~-
49 4 | Hogy sült paraszt vagy, és hogy úgy a szó közé keveredtél,
50 4 | Adós vagy a vármegyére, és szeretnél még tovább is
51 4 | együgyűség is megismer, és van annyi önmegadási erény
52 4 | embertársának ostobasága, és hogy annak korlátot szabjon,
53 4 | gyakorlá az engedelmességet és elöljáróinak tartozó tiszteletet;
54 4 | mivel az észnek tartozott és elgondolta: a jó napra fogadj
55 4 | hárman is mentek utána és beszélgettek vele, úgyhogy
56 4 | bekopogtatok az ablakon és bekiáltok: tudom ám, hogy
57 4 | kalapot, mint le is vette, és meglátszék a derék emberen,
58 4 | vásottposztójú mellény alatt és írástudóhoz méltó nyelven
59 4 | Mihály uramat Péter képében és kipróbálom ezt az engedelmességet,
60 4 | Krisztus Isten fia volt és mégis csúfsággal illették
61 5 | embernek.~- Ezt is elhiszem és ha Köntös Mihály uram két
62 5 | gondolt; sokkal gazdagabb és hatalmasabb levén, mint
63 5 | igen szívesen hallgattak és hogy legyen kinek beszélni
64 5 | attól a tekintetes karok és rendek felé fordult, elég
65 5 | megköszönnöm a tekintetes karoknak és rendeknek bizodalmát; hanem
66 5 | ha egyik helyről elveszik és másikra teszik, példának
67 5 | szókimondó, kérlelhetetlen és szigorú. Tekintetes karok
68 5 | szigorú. Tekintetes karok és rendek, ha a boltba mén
69 5 | árában megalkuszik, hazaviszi és varrat belőle olyan mentét,
70 5 | minő neki legjobban tetszik és viseli, míg a foltot is
71 5 | megyeházához behurcolkodnám és az alispáni székbe ülnék,
72 5 | bújtak elő a föld gyomrából és meglehet, igen könnyen és
73 5 | és meglehet, igen könnyen és keservesen megríkatnám őket.
74 5 | komáimat, szomszédaimat és jóbarátaimat, ne kívánják,
75 5 | hogy határozzon személyük és vagyonuk fölött, kezébe
76 5 | kezébe adják a hatalmat és el ne lehessen kergetni
77 5 | De ha a tekintetes karok és rendek mégsem állnak el
78 5 | megszűnt az ösmeretség, és jó egészséget kívánok valamennyinek
79 5 | beszéltem a tekintetes karoknak és rendeknek, hanem hogy a
80 5 | bemutattuk Kállay Miklóst és Köntös Mihályt, remélem,
81 6 | mellől kiszedte a «kurrenst» és odanyújtá a falu jegyzőjének.~-
82 6 | esküdt embert maga mellé vett és elment Köntös Mihály uram
83 6 | jegyző, ösmervén a szokást, és addig be nem ment, míg arra
84 6 | értelme, mint én azt kivettem és most előadám.~- Bölcsen
85 6 | engedelmeskedni kívánok, és míg mást méltóztatik kegyesen
86 6 | bírájának tekintem magamat, és először is mindjárt rendelem,
87 6 | megelégedett a felvilágosítással és rég nem érzett megnyugvással,
88 6 | is meg fogom cselekedni és a harapósakat hihetőleg
89 6 | mellette, de valahol közel áll; és nem jó a puskával játszani,
90 6 | apja, ki, mi volt az anyja, és hogy ő maga egy ilyen, meg
91 6 | ajtón valamelyik gyerek, és se jó nap, se dicsértessék,
92 6 | mindig akad csodálója falun; és a jegyző valóban nem csalódott,
93 6 | ki kisebbet köszönt neki, és a szerencsés jó napot is
94 6 | nagyon örültek az újdonságnak és mint minden kezdetnek, úgy
95 6 | hatalma a szeretet volt, és mint mondá, nagyon nem szerette
96 6 | arra, merre neki tetszik, és uram bocsá', csodálom, hogy
97 6 | holnapig van elég idő rá, és hogy a sok élhetetlen kedvét
98 6 | ennyi embert megrémítsen és reszkessenek tőle.~Csak
99 6 | asztalnak, széknek alacsony, és csak nyújtózkodva lehet
100 6 | hadd aludjék el a tyúk és veréb, meg a sok szopós
101 6 | kidugná fejét s a negyedet és órát rendre kakukolná.~Ne
102 7 | szétmentek a tekintetes karok és rendek, a főispán pedig
103 7 | Kállay - eddig a csavargókat és akasztófakerülőket fogdosták
104 7 | engedetlen, mert a másik is az, és jaj volna annak a helységnek,
105 7 | szent-mihályinak kiáll.~Kállay leült és a következő levelet írta
106 7 | katonával adós saját országának, és ahol ellenséget vernek,
107 7 | hét alatt Kállóban látni és nagy örömemre szolgálna,
108 7 | háttal ült a nagy asztalnak és türelmesen várta, míg megjelennek
109 7 | sarkantyús csizmában járnak és árnyékuk van: hanem attól
110 7 | Csak mikor a falu alá értek és az ébredő kuvaszok lármát
111 7 | kurtították meg a lépést, és valamivel távolabb, mint
112 7 | megmérkőzésnek mértéke is leszen és a tettet az éjjeli sötétség
113 7 | legelső nyomásra megnyílott és a sötétben beléptek a sötét
114 7 | esztendeig minden bírón kifogtak, és híressé tették Szent-Mihályt
115 7 | porba mindenféle szögleteket és karikákat rajzolva: vigyázz,
116 7 | tűz, mikor a fiúk beléptek és még ekkor is ráért lenyomkodni
117 7 | ráért lenyomkodni a hamut és a tüzet, hogy az is égjen
118 7 | emberre főzött káposztát? és hiába borította volna le
119 7 | Csendesen megült, szítta be és eregette ki a füstöt, mintha
120 7 | kerüljön a dolog a nagy fazékra és az alatta csendesen égő
121 7 | fölkelt, az ajtó felé ment és onnét szólt, hátra nem tekintve:~-
122 7 | kihajtották, ébren volt bíró uram és a tornácban egy szalmából
123 7 | van mondva, hogy bírópálca és kiteszik a tanács asztalára
124 7 | menni az uccán, hasadékon át és kapuszár mellől bátorkodtak
125 7 | szép keveset tudtak meg és így elöljáróban nem volt
126 7 | ami valóban megtörtént és ami valóban megtörténni
127 8 | asszonynak engedelmével és az esküdtekkel a tanácsházba
128 8 | tanácsházban lévők álljanak sorba és egyenkint feleljenek a kérdésre.~
129 8 | megállt bíró uram háta mögött és akart felelni, csak kérdezze
130 8 | beszéljen az, akit kérdeztem és kérdezek. Hová való kend?~-
131 8 | itt vége az atyafiságnak és ha a mennybeli atyaúristen
132 8 | azt tartom, Köntös Mihály és Szabó András uramnak fia
133 8 | kezdte, az övén folytatta és a többién végezi; tehát
134 8 | ismételni ugyanazt a kérdést és ugyanazt a feleletet, Köntös
135 8 | sodrából, megkeményíté arcát és hátratévén kezeit, szigorú
136 8 | indulásra, ő maga is velük megy és egy esküdt ember.~Még Szabó
137 8 | kezdé a nagy szigorúságot, és csak azt merte megjegyezni
138 8 | felől két legény kopogat be és azt mondják, a bíró úrral
139 8 | melyhez neki is volt köze és nem talál embert, kinek
140 8 | a legelső kocsira fölült és utána minden kocsi baj nélkül
141 8 | szíve sem volt csontból, és egész úton jártatta az eszét
142 8 | egész úton jártatta az eszét és mindenféleképen vett mértéket
143 8 | Nagy-Kállóba az újoncok és Köntös Mihálynak legelső
144 8 | hogy a könny a borba folyt és Kállay félre akarta tenni
145 8 | hogy életemnek legelső és legutolsó célja az lesz,
146 8 | szintén megtudta a dolgot és kísérőnek bement az udvarra,
147 8 | pálcáját a hóna alól kivette és a földre ereszté a végét,
148 8 | a tanácsházból hazament és némi magyarázatául szolgáljon
149 8 | vagyok veletek elégedve és ne feledjétek el, hogy Köntös
150 9 | telerakták a fejét diákszóval és elhitették vele, hogy magyarul
151 9 | nagyon fáj a stomachusa és semmiképp sem consummálhat -
152 9 | beszéltek akkor az okos emberek és milyen szépen eltanulták
153 9 | gondoltak, tudniillik: poéta és színész; már pedig ezek
154 9 | akartak diákul beszélni és lettek maguknak méltó büntetésére,
155 9 | a három az Úrnak igéjét és lennének apostolai az Úrnak
156 9 | országot széltében, hosszában és keresztül-kasul, mint az
157 9 | korhelyek, gyújtogatók és útonállók; mert ez még mind
158 9 | ekkor nagy fájdalom fogta el és szerencsére, hogy a kollégium
159 9 | lenni, mint maga Cicero és nem bír annyi lélekkel,
160 9 | mi nem bírunk magával, és attól félek, hogy kollégiumunkat
161 9 | állhatván ki a jámborságot, és eltávozván a szobából; de
162 9 | egész világgal szemközt megy és a klasszikai nyelvet elvetvén,
163 9 | ezt az ostoba beszédet, és csak az vigasztalta, hogy
164 9 | Pista volt a kollégiumban és azonkívül, hogy aki megurazta,
165 9 | mendikáns mind diák szó, és az után is él; hát hova
166 9 | leszek.~A tanár elhallgatott és mi nem is firtatjuk, miként
167 9 | Magyarországban a múlt század végén és ennek elején jó darabig
168 10 | megtakarított, ezeknek osztá és azon édesanyának, mit nemzetünknek
169 10 | fizetve a költség, maga nézte és gyönyörködött benne, hogy
170 10 | Udvarhelyi színész lőn, és Sándorffynak társaságában
171 10 | úr, - mondja Nagy Pista - és hogy én is eltaláljak valamit,
172 10 | volna - csak a kedv nem.~- És micsoda fixumot kíván, Nagy
173 10 | hogy éhen meg ne haljak, és mint tudós doktor tudni
174 10 | a magyar nyelvnek végét és az ő kedves diák nyelvén
175 10 | gyakorlom magamat a szent hitben és naponkint bebizonyítom a
176 10 | megtették egyszerre a nagy utat, és számosan Nagyváradra húzódtak,
177 10 | Bécsben is hírre vergődött és csak a megyének nagy sürgetésére
178 10 | Balázs úr, nőtelen, gazdag és igen okos ember, ki nemcsak
179 10 | halálos nyavalyát képzeltek és rákényszerítitek az orvost,
180 10 | lenyúzza, kiterítse az asztalra és megvárakoztasson az ágyban
181 10 | télen puncs, nyáron limonádé és mandulatej. Úgy kiszapultad
182 10 | gyürkét rágott, melléje sót és paprikát, s olyan két pofája
183 10 | hanem jól vigyázz magadra, és csak azt tedd, amit én parancsoltam.~
184 10 | elcivakodik az orvossal, és saját esze miatt meggyógyulni
185 10 | Sándorffy a nagy kabátot és megnyugodott a napi küzdelem
186 10 | azonnal szaladok a színházhoz és küldöm Nagy Pistát, beszéljen
187 10 | hanem azért a jó mégis jó, és Nagy Pistában a jóllakásnak
188 10 | vártatva meglőn a választás és a ruhák közé beleesett a
189 10 | veréb, hogy tolla legyen és megennivalója.~A közönség
190 10 | csak merjen hozzá nyúlni; és addig nem engedték tovább
191 10 | óta bírja lelkesüléssel, és mi jutalmat vár, hisz mire
192 10 | azért Nagy Pista gróffá lett és a közönségnek olyan kedvet
193 10 | mikor neki ruhája, szállása és tartása van, mit kell csinálnia,
194 10 | huszasnak tudja, hogy éle is van és hogyan kell azt élére állítani,
195 10 | ajtaját, lefeküdt, elaludt és megálmodta, hogy amint fölébred,
196 10 | legalább egyszerre elköltheti és még az a szerencséje is
197 10 | fog maradni halálos holtig és becsületes ember.~Ez már
198 10 | maga esküdt ellensége volt, és ahol alkalmasan tehette,
199 10 | mellékét is összevakarta, és ezt addig mívelte, hogy
200 10 | nagyon megbánta a pipavételt és azt is, hogy valaha a dohányzáshoz
201 10 | Semmiből, tekintetes uram.~- És meg tudná ezt állni, Nagy
202 10 | azért, tekintetes uram, és még, hála a fölséges úristennek,
203 10 | egykor Debrecenbe mehetek és egykori rektorprofesszorom
204 11 | asszonyban kit akarok bemutatni, és hogy a címet nem választhattam
205 11 | nagyobb úr mint a gróf, és szerencse, hogy ő méltóságát
206 11 | becsületes, szorgalmas egy fiú, és ami rossz tulajdonság van
207 11 | megbántani épen nem akart, és hogy megvigasztalja, azt
208 11 | a városba; a másik leány és jóval fiatalabb, a legmegnyerőbb
209 11 | tudja fölnevelni a kis lányt és miképp fogja gyermekének
210 11 | hogy mindannyian halódunk és marad utánunk három szalmazsák
211 11 | állapot, hol a vakációs diák és a kis lányra került a sor,
212 11 | a falun kívül, jobb lesz és menj el rongyoszsidónak.~
213 11 | nem veszem a drága pamutot és járhatsz gyomlálni napszámba,
214 11 | minthogy azóta nem jött más, és a falubeliek tökéletesen
215 11 | fiút védelem nélkül hagyni, és maga is természetesnek találta,
216 11 | bátyád holnapután elmegy, és a ruhákat össze kell számlálni?~
217 11 | tűrt el hideget, meleget és vált belőle józan eszű ember,
218 12 | Balázs urat az ágyban hagytuk és most sem azért emlékszünk
219 12 | okáért foglalkozunk vele és rokonaival, kik miatt Keszy
220 12 | osztozkodnak vagyona fölött, és markukba nevetnek, mert
221 12 | gondolkodni, addig kérdezett és felelgetett magamagának,
222 12 | hogy fölkapta a pálcát és ütni akart vele. Ne lepje
223 12 | orvosságos üvegeket mind lerakta és kiment a konyhába, Keszy
224 12 | tűnődött, orvosságot igyék és végrendeletet csináljon-e
225 12 | kidobasson minden orvosságot és egészséges legyen.~Csöngetett,
226 12 | inas, várta a parancsot és nagy csodálkozással hallá,
227 12 | a végrendeletcsinálástól és ijedtében egyszerre meggyógyult
228 12 | ijedtében egyszerre meggyógyult és egészséges marad mindaddig,
229 12 | szent, hogy megbetegszik és mérgében végrendeletet csinál.~
230 12 | Ezt mind magában dörmögé és csak akkor veszi észre,
231 12 | orvosságot mind kiöntötte és e hírre Keszy Balázs úr
232 12 | kálvinista rektorok, kántorok és nótáriusok, hanem kapaszkodjanak
233 12 | foglalkoztatni Balázs urat és mikor elbúcsúzott, egészen
234 12 | Mindig csak az a még és mindig csak nekem kívánják, -
235 12 | nagyobb tisztességre vihesse és így gyermekeinek is például
236 12 | például legyen, hogy az érdem és szorgalom hová viszi föl
237 12 | kérdi önmagától az ágens és a jegyzéket is végig nézi;
238 12 | talál többet öt huszasnál és most emlékszik rá, hogy
239 12 | azokban megtalálta a fiú- és leánygyermeket, kikről kedves
240 12 | iparkodó, szorgalmas ember, és kívánja, hogy ezt a nagybácsi
241 12 | bár válnék belőle ember és csak azért esedezik nagybátyának,
242 12 | az Isten az élők sorából és a fiú jó tanácsra szorulna,
243 12 | is szegény gyermek volt és eleget szenvedett, míg oda
244 12 | előbb akar meghalni, mint én és nem kér tőlem egyebet, mint
245 12 | ez legközelebbi rokona, és eddig is csak azért nem
246 12 | esett neki e fölfedezés és szinte szeretett volna valamennyi
247 13 | Orbán süvege~Ki volt Orbán? és mért volt nevezetes az ő
248 13 | leghamarább engedelmeskedhetik és nem kétli, hogy naplenyugta
249 13 | rettentőn megkeményíté magát és rászomjazott a kérlelhetetlen
250 13 | Nagy szerencsének tartom és nem is reméltem...~- Várja
251 13 | hogy menjen Szent-Mihályra és Köntös Mihályt tegye meg
252 13 | hogy őrizzen bennünket, és onnét ki ne szabadulhasson
253 13 | Így volt ez ezelőtt is, és így is fog maradni! - mondja
254 13 | azt a nyolcmillió magyart, és itt-ott eloldani a szíjat
255 13 | hanem elismert okos ember, és mégis pártját fogja a parasztnak, -
256 13 | elmondhassa mit hallott; és nagyon meg volt győződve,
257 13 | jobbak voltak, mint most és a hivatalt nem nézték jövödelemforrásnak.
258 13 | gyógyítani, sem lúdzsírral. És én nem szeretnék ilyenfélét
259 13 | szavainak hű terjesztője legyen: és ha többet nem tett is hozzá,
260 13 | megbánta Keszy Benedek úr és föltette magában, hogy Köntös
261 14 | kappanhangját utánozta a kapu alatt és a szokott harákolások közbeejtésével
262 14 | valamely ott nem lévő hajdút és bérest, kiknek feleleteit
263 14 | színjátszónak képzelé magát és föl is tette magában, hogy
264 14 | köpönyegében megjelent, és néhány kurta szót odavetett,
265 14 | harákolt, mint a direktor úr és nagy gyönyörűséggel látta,
266 14 | hirtelen lekapták a süveget és láttak munka után azon meggyőződésben,
267 14 | a köpenyeget egy zsákra és saját édes hangján megszólítja
268 14 | ilyen hirtelen a direktor és honnét került elő az íródiák.~-
269 14 | egyik, mikor hátranézett és félig Standot látta, félig
270 14 | hanem bámulták az ifjúurat és jeles tehetségét; minek
271 14 | hanem Balázs úr miatt tűrte, és minden évben legfölebb egyszer
272 14 | fölvillámlott a régi szenvedély, és a fölnyalábolt köpönyeggel
273 14 | feledni a jelenetet az ispán és a direktor között. Stand
274 14 | köpönyeget, magára teríté, és fölvette a direktor úr képét,
275 14 | Standot szépen megsüvegelték, és valóban becsületére vált,
276 14 | nekiadja a fölbontott levelet, és rohan ismét vissza. Stand
277 14 | volna kedves ipam uram, és még föladja nekem okkupációt,
278 14 | elfeledte az ijedtséget és egészen hajlandó volt a
279 14 | ifjúurakat rendre összeszidtam és alig telt el ezekután egy
280 14 | komédiásnevemet onnét kölcsönzém és mai napságtól fogva Megyeri
281 15 | cselédet, lefeküdt az ágyba és keservesen búsult éppen
282 15 | ember.~Az orvos megérkezett és látván az ágens urat a dunyhák
283 15 | föladhatják az aranyos mentét és melléje köthetik az arannyal
284 15 | aranyon, legyen tehát esze és gondoljon valamit.~Az ütér
285 15 | Balázs elhagyva az ágyat, és már most rászánva magát
286 15 | pénzbe! - véli Balázs úr, és a másik levél után nyúl,
287 15 | beszédét, az íróasztalhoz ült és szintén igen olvasható betűkkel
288 15 | Keszy Balázs úr érett ésszel és ép elmével írt meg, mint
289 15 | írt meg, mint maga mondja, és olyan emberhez illendő,
290 15 | az, hogy a korsót eltörte és a jövendő kínnak fejében
291 15 | Úristen sok számos esztendeig és jusson eszedbe, hogy volt
292 16 | Megköszöntem a szíves méltánylást és magam is azt gondolom, milyen
293 16 | derék hazánkfiának öröksége és megér egy kis kincset, melyből
294 16 | megelégedett a vajas rántottával és gyakorolta magát az erkölcsben,
295 16 | jószántából lettem azzá és nem is bántam meg, ámbár
296 16 | éreztem a katonáskodásra és azt is gondoltam, hogy mért
297 16 | arra, hogy félni tudjak és elég gyarló voltam emberi
298 16 | őrizni.~Halálomat vártam és ahelyett eljöttek a franciák,
299 16 | lassankint elszökdöstek és én gazdám iránti hálából
300 16 | francia.~- Nem ment el, uram és remélem, nem is megy.~-
301 16 | harangozónak, a szolgálómnak és a kocsisomnak, mikor otthon
302 16 | jut, az úr pedig elmehet és ne lássam többször.~- Elmegyek,
303 16 | ember, ki ez iratnak hisz és meghódol a franciák császárjának,
304 16 | császárjának, akkor visszajövök és én könyörgöm, lövessen az
305 16 | katona meglepve állt előttem és még akkor is mozdulatlanul
306 16 | melyeken elmehettem Pozsonyból és fölkereshettem híveimet
307 16 | fölkereshettem híveimet és nem volt okom búsulni, hogy
308 16 | Eddig tartott a naplótöredék és Keszy Balázs úr megrázta
309 16 | oldalajtót kell kinyitni és látnánk hat darab egészséges
310 17 | hogy milyen sok jó tanácsot és milyen kevés huszast kaptam,
311 17 | anya pedig a bőséges áldás és tanítás mellé még a markába
312 17 | jó tanácsot, szeretetet és gondot: mert elhihetik önök,
313 17 | mondja, a direktor elküldi.~- És te nem akarnád azt mondani,
314 17 | hogy figyelemmel kíséri és nem engedi, hogy e gyermek
315 17 | leszek, mint Keszy Balázs és úgy segél meg az Isten szorgalom
316 17 | hogy én igen ostoba vagyok és nem tudnék okosat felelni;
317 17 | elöljáróban egy tallért kapott és egy atyafiságos csókot,
318 17 | másikat pedig közös akarattal és közös étvággyal a konviktusi
319 17 | konviktusi fiatalság alma és körte képében ette meg.~ ~
320 18 | burgonya, oh burgonya! ritka és egyetlen reménye mindazon
321 18 | aztán koplalás lőn a jutalom és a nagy magyar haza még annyira
322 18 | házától kecskelábat, deszkát és szeget rendelt, hogy a színpadot
323 18 | maga is az építést, fúró és faragó ember ingyen is ajánlkozván:
324 18 | mert az övé volt a felhő és a mennydörgőmasina; hanem
325 18 | végigment emlékezetével és még tisztán emlékezett olyan
326 18 | még hátra van a marhahús és a főzelék; számszerint kettő!
327 18 | komédia, hogy koplalni kell és vajmi kevés vigasztalás,
328 18 | szent-mihályiak szűrujjban és bunda alatt lógatták a bemeneti
329 18 | pénzért váltotta be magát és mint műkedvelő, előljáróban
330 18 | kikunyerálta a darabot egyik tagtól és reggelre majdnem könyvnélkül
331 18 | pénztárnál kinn szorult és az ajtón nem jöhet be, mert
332 18 | Ámort, kinek szárnyai vannak és egy pogány istent, ki félig
|