Fejezet

 1 5 |            mesterség volna.~- Azt már magam is szeretném látni.~- Hát
 2 5 |            szemüknek se higyjenek; én magam megmondom, hogy engem egykönnyen
 3 5 |              a tekintetes rendek, íme magam figyelmeztetem őket. Ilyen
 4 5 |           mikor megharagusznak rá: én magam tisztelettel esedezem, sőt
 5 6 |         szobát. Elég széles a tornác, magam is el vagyok ott kinn egész
 6 7 | következendőket, miknek hasonlóját én magam bizonyosan nem olvastam,
 7 8 |             alispán ríva fakadjon.~Én magam sem tehetek róla, hogy már
 8 9 |            nem lehet!...~- De már azt magam is szeretném tudni, miért
 9 10|               leveled? Hadd viszem el magam, nehogy az inast lóttasd-futtasd
10 10|            búsulj, úgy elteszem, hogy magam sem találom meg - mondja
11 12|                aztán az üres üvegeket magam eszétől is kidobom.~- Haragszik,
12 13|         vagyok... kívántam...~- Éppen magam is kívántam szolgabíró urammal
13 13|       szolgabíró urat; hanem mindjárt magam írtam a szentmihályi bírónak.~-
14 16|               a szíves méltánylást és magam is azt gondolom, milyen
15 16|             Pozsony 1809. Pap vagyok, magam jószántából lettem azzá
16 17|                A konviktusi diák~Hej, magam is ispángyerek voltam, azért