Fejezet

 1 2 |    Kállayné fölveté szemeit s valóban tíz évvel előbb sem lehettek
 2 3 |       a főispán úrnak hintaja valóban eltörött-e, - elég, ha látja
 3 3 |      megvolt a jóakarat, hogy valóban meglátszék rajta, hogy nem
 4 5 |      Meghökkent erre Kállay s valóban a váratlan szóra nem tudott
 5 5 |       meg.~A tekintetes karok valóban bámulni kezdének, egynémelyik
 6 5 |      Köntös Mihályt, remélem, valóban két derék embert mutattunk
 7 6 |  Jegyző úr ennek előérzetében valóban kifejezte a fölébredt tekintélyt,
 8 6 |       vissza a nyelvelőre, ki valóban csak a jegyző úrnak engedi
 9 6 |  csodálója falun; és a jegyző valóban nem csalódott, mert ki nagyobbat,
10 7 |    sem hasonlított ahhoz, ami valóban megtörtént és ami valóban
11 7 |     valóban megtörtént és ami valóban megtörténni fog.~ ~
12 9 |      azt is bebizonyítá, hogy valóban mélyen ért a jövendőmondáshoz.~-
13 14|      szépen megsüvegelték, és valóban becsületére vált, hogy el
14 17| valami nagy darab pénzt, mely valóban igen sokat érne, ha rézből
15 18|      a függönyt fölhúzzák s ő valóban igaz hívőhöz méltólag járult