Fejezet

 1 6 |     belódul az ajtón valamelyik gyerek, és se jó nap, se dicsértessék,
 2 6 |   előbbeni bírósága alatt, hogy gyerek vagy marha bele ne essék;
 3 6 |         veréb, meg a sok szopós gyerek, éjfélben aztán nem messze
 4 11|   Károly, alacsony, himlőhelyes gyerek, egészséges két pofával,
 5 11|         gyereket, mert az ilyen gyerek mindig nő, én pedig nem
 6 11|     felét elfeledné is az a két gyerek, a másik fele még mindig
 7 11|     torkolással, különben a két gyerek maga is elhiszi, hogy ők
 8 14| gyermekei vannak az embernek.~- Gyerek! ...hát minek az a gyerek?~-
 9 14|       Gyerek! ...hát minek az a gyerek?~- Agyon nem üthetem, tekintetes
10 17|         édesanya mondott, hogy «gyerek, jó légy; mert ez ám az
11 17|      mért nem állt be papnak.~A gyerek hallgatott, nem mintha az
12 17|        minthogy az nem szólt, a gyerek az első bátorság után még