Fejezet
1 1 | dobolták ki, hogy Kállay Miklós úr egy korcsmárost kerestet
2 1 | korcsmárost kihordatta a nagyságos úr a határra, minthogy egy
3 1 | barátom - felel Kállay Miklós úr - az utolján aztán aligha
4 1 | alkudott meg Kállay Miklós úr, és így lőn korcsmáros a
5 1 | csúfság, mit Kállay Miklós úr nemcsak szóval, hanem egy
6 1 | keresztülutazót, Kállay úr pedig otthon lévén, vagy
7 1 | legfeljebb, ha valami nagyságos úr volt, föleresztették a tűzhelyre,
8 1 | kérek, vagy a méltóságos úr menjen a kastélyba, vagy
9 1 | parancsol nekem? - kérdi az úr.~- Senki sem, méltóságos
10 1 | parancsol nekem Kállay Miklós úr, pedig ha engem ő elcsap,
11 1 | melynek elején Kállay Miklós úr tajtpipából füstölve állt,
12 1 | A méltóságos főispán úr maga személyében, megtisztelem
13 1 | urat:~- Méltóságos főispán úr, itt áll Kállay Miklós úr
14 1 | úr, itt áll Kállay Miklós úr ő nagysága, én meg elmegyek
15 1 | azt mondja, Kállay Miklós úr kihordatja a határból, ha
16 1 | csak nem tenné meg Kállay úr?~- Eggyel már megtettem,
17 2 | mit értett Kállay Miklós úr, midőn a főispán úrnak azt
18 2 | szerencse, hogy a főispán úr ilyen jó helyen van s nem
19 2 | vármegyében.~- Kedves Kállay úr, - szólalt meg a főispán -
20 2 | tudnivaló dolog, hogy az esküdt úr akkor is elmenne, ha nem
21 2 | botránkozzanak olvasóim, a főispán úr becsületes magyar ember,
22 2 | Régi házasok, kedves Kállay úr? - kérdi a főispán.~- Ma
23 2 | fiam - beszélé az öreg úr - Verbőczy ugyanazt mondja:
24 2 | elvégezte Kállay Miklós úr az előadást, híven följegyzém
25 2 | terelni az asszonyt.~A főispán úr nagy érdekeltséggel hallgatta
26 2 | megcsókolta, hogy a főispán úr szinte rájok feledkezett.~
27 2 | feledkezett.~Midőn a főispán úr lefekvéskor egyedül maradt,
28 2 | az ember; így a főispán úr tíz órakor ébredt föl, azért
29 3 | támasztékon ül, és így a főispán úr néhány napig ott marad vendégnek.
30 3 | zsákot cipelt, a főispán úr bámulta az erőt. Kállay
31 3 | zsidó?~- Tréfál a nagyságon úr! - mondja a paraszt.~- Csak
32 3 | Nyereségre veszi meg ezt Kállay úr?~- Még pedig tiszta és bizonyos
33 3 | kapja vissza.~A főispán úr ennyi pénzügyi bölcsességet
34 3 | barátim - jegyzé meg Kállay úr - most menjenek haza, s
35 3 | mondták, ha Kállay Miklós úr nem tud jó tanácsot adni,
36 3 | legnagyobb esőben, s míg a főbíró úr maga a födeles hintóban
37 3 | elkomorodott, mit a főispán úr is észrevett, azonban várta,
38 4 | ember, mint Kállay Miklós úr, a másik pedig tán csak
39 4 | Köntös Mihály, ha a főbíró úr az országúton födetlen fővel
40 4 | nevezte el?~Midőn a főbíró úr az országúton oly hosszan
41 4 | előadtam, azt Kállay Miklós úr a főispánnak mondotta el,
42 4 | lépésben szemközt jönni. Kállay úr aztán fölismervén a lovakat,
43 4 | olyan mélyen, hogy Kállay úr egészen alulról adta föl
44 4 | mondja Kállay Miklós úr, újra föladván a mélyen
45 4 | főbírónál nincsen nagyobb úr? - kérdi Kállay.~- Látom,
46 4 | mondja:~- Méltóságos főispán úr, ez az emberséges ember
47 5 | venné a főispán, ha a főbíró úr ezzel az emberrel nyájasabb
48 5 | harmadnappal utána Kállay Miklós úr is; nagyon megsajnálta ugyan
49 5 | a magáéban is elég nagy úr lehet.~- Halljuk! - kiáltja
50 5 | urak - mondja a főispán úr - hanem előbb mást is mondok! -
51 5 | beszélni a dolgot, főispán úr mindig annak fordult, ki
52 5 | megszokott «méltóságos főispán úr»-at, hanem mikor attól a
53 5 | észrevette, hogy Kállay Miklós úr jóformán elhitte a panaszkodó
54 5 | letéve, mert Kállay Miklós úr éppen felhozott tulajdonságainál
55 6 | megint. - gyanítja a jegyző úr, tokjából szedegetvén elő
56 6 | nemzetes uram; mert a főbíró úr csak úgy fejből írta ki.~-
57 6 | tesz a tekintetes főbíró úr, ha eltartana három hónapig.~-
58 6 | írást a tekintetes főbíró úr - értelmezi a posta - tisztán
59 6 | volt megírva - s a jegyző úr kétkedve csóválván fejét,
60 6 | fülem, beszéljen jegyző úr, ülve vagy állva: amint
61 6 | hallgatok.~- A tekintetes főbíró úr a falunkbeli bíróságot ideiglenesen
62 6 | lesz minden zugban.~Jegyző úr ennek előérzetében valóban
63 6 | csakugyan mondott:~- De nagy úr lett egyszerre, hogy így
64 6 | süveget a hírhordó ifjú úr fejéről, mire az nagyon
65 6 | Hatás tehát volt; a jegyző úr azóta megint kijött az uccára,
66 6 | jegyző fölolvasta a főbíró úr levelét, használván ezen
67 8 | megengedte, hogy szent fiát, az Úr Jézust, a zsidók kivallassák:
68 8 | Szent-Mihályon.~Kállay Miklós úr ez egyszer mégis tett kivételt,
69 8 | történt meg s Kállay Miklós úr, hallván a fiúknak sajátságos
70 8 | mint én, hogy annyi kegyes úr helyett hadd csókolhassam
71 8 | csókolhassam meg én a nagyságos úr kezét.~E szónál oly hirtelen
72 9 | mint mikor tiszteletes úr elküldé a szolgálót az apothékába,
73 9 | Tiszteli a tiszteletes úr a patikás urat, küldjön
74 9 | kérdezősködik, tisztelt úr - válaszol Csokonay, - mert
75 9 | gondolta meg, hogy a szenior úr olyan becsületet adott neki,
76 9 | tudós rektorprofesszor úr.~- Én meg azt mondom, nem
77 9 | Maga is itt van, Nagy Pista úr? - kérdi végre a harmadikat,
78 9 | Igenis, rektorprofesszor úr, a kántusban én kezdem a
79 9 | akar húzni a tekintetes úr? - kérdi a diák vakmerőn -
80 9 | kívánja hallani a tekintetes úr, itt nyomban azt mondom,
81 9 | ahogy tudja.~- A tekintetes úr kedvéért diákosan mondom:
82 10| csak más, azt látná doktor úr, az aztán a csinos színház!~-
83 10| Eltalálta a tekintetes úr, - mondja Nagy Pista - és
84 10| Parancsoljon velem tekintetes úr; nálam a kedv megvan, tehát
85 10| gondoskodjék rólam a tekintetes úr, hogy éhen meg ne haljak,
86 10| magára vállalván a tekintetes úr, nekem csak a gyönyörűség
87 10| in pace...~- Kedves Nagy úr...~- Jaj, dehogy vagyok
88 10| uram, dehogy vagyok Nagy úr, - mondja a szegődő - még
89 10| inkább mondjon a tekintetes úr Nagy Istvánnak, legalább
90 10| úrnak mond a tekintetes úr, azt gondolom, a hátam mögött
91 10| világért sem, tekintetes úr, sőt így gyakorlom magamat
92 10| nagyságos Keszy Balázs úr, nőtelen, gazdag és igen
93 10| vagyok, - mondja Keszy Balázs úr Sándorffynak, kit a cseléd
94 10| valami falusi tisztelendő úr lett volna, annak alig billentenél,
95 10| elfeledtem, - mondja Keszy Balázs úr, hírtelen kifordulva - itt
96 10| távozott; mert Keszy Balázs úr mindamellett, hogy saját
97 10| beszéljen vele a tekintetes úr maga.~Nagy Pista nem váratott
98 10| ugyan jó volt, Sándorffy úr saját konyhájáról küldé,
99 10| hasznomat veheti a tekintetes úr.~- De már elmúlt ám öt óra,
100 10| most lát engem a tekintetes úr; hanem Váradon, hol igazi
101 10| böcsületet a tekintetes úr ebben a gúnyában.~- Most
102 10| szót nekem a tekintetes úr, várja meg, míg levedlik
103 10| Ne szépítsen a tekintetes úr, mert ha ilyen hírem talál
104 10| majd meglátja a tekintetes úr, egy társaságba sem vesznek
105 10| kedvet kerekített Sándorffy úr kabátjában, mit mindannyian
106 10| mondom, hogy ez lehet Nagy úr, Nagy István, Nagy Ferenc,
107 10| akar többet adni a téns úr, hát vigye el három huszasért.~
108 10| Annyi, mintha a tekintetes úr maga vette volna, a három
109 10| Kidobtam, tekintetes úr, az utcára, már látom, meg
110 10| Nem mondta a tekintetes úr, hanem mivel szellőztette
111 10| ki nem vet a tekintetes úr az ablakon: legalább a pipát
112 10| azt gondoltam, tekintetes úr, kire marad akkor a magyar
113 11| hiszi mindenki, hogy nagyobb úr mint a gróf, és szerencse,
114 11| megint haragszik, Stand úr? - kérdi az ispánné a fiút,
115 11| mondá neki: - Lássa, Stand úr, én nem tehetek róla, de
116 11| se jut, elhigyje, Stand úr; hanem midőn valami bolondságot
117 11| képet csinál, akkor, Stand úr, mindig félek, hogy nevettemben
118 11| kérdezősködést.~Az ispán úr dolgai után ment el, az
119 12| kik miatt Keszy Balázs úr minden hajszálát levakarta;
120 12| bánjátok? - kérdi Keszy Balázs úr, ki hosszas nőtlenségében
121 12| olvasót, hogy Keszy Balázs úr tetemes vagyonára, valamint
122 12| Vegye ki hát a nagyságos úr azt az egyet.~- Azt tartom,
123 12| visszaválogatja a nagyságos úr, én pedig nem érek rá itt
124 12| mind, igya meg a nagyságos úr valamennyit, aztán az üres
125 12| akármit csinál a nagyságos úr - pattog a nő - minek is
126 12| eszik egyebet a nagyságos úr; engem meg kergessen el,
127 12| a konyhába, Keszy Balázs úr pedig tűnődött, orvosságot
128 12| hallá, midőn a nagyságos úr a sok orvosságos üvegre
129 12| Egyébiránt Keszy Balázs úr maga sem tudta, honnét szaporodott
130 12| és e hírre Keszy Balázs úr annyira megdöbben, hogy
131 12| megmondhatjuk, hogy Keszy Benedek úr, Balázs úrnak harmadik ágról
132 12| bővebben látni.~A direktor úr zálogos jószága szomszéd
133 12| köszöntések, miktől Keszy úr egy álló hónapig beteg,
134 12| ördög! - bosszankodik az úr.~- Nem öntöttük ki az orvosságokat, -
135 12| visszasajnálja a nagyságos úr, aztán abban betegszik meg.~-
136 12| valamennyit! - parancsolja az úr.~- No, hát mitől lesz már
137 12| Mi gondja rá? - pattog az úr.~- No hát éljen örökkön-örökké.~-
138 13| ne nőjön; Keszy Benedek úr pedig legjobbnak látta le
139 13| följut a kanapéra az alispán úr mellé, onnét aztán úgy fütyülhet,
140 13| megmutatja, s akkor Keszy Benedek úr nem tudom, miként találja
141 13| Keszy Benedek szolgabíró úr nemsokára bekopogtatott,
142 13| nem ment el a szolgabíró úr maga?~- Azt gondoltam, így
143 13| bolondot tett már a szolgabíró úr s ezt nagy nehezen jóvátettem,
144 13| nehezen jóvátettem, szolgabíró úr ezt a derék embert az országút
145 13| kezdődik úgy, mintha az alispán úr kanapéra akarná ültetni;
146 13| volna, mikor az alispán úr az elsőket szidja.~Némi
147 13| tudtam, hogy a szolgabíró úr a főispán levelére nem is
148 13| bizony kedves szolgabíró úr, ha ezért meg nem érdemli
149 13| maradni, tisztelt szolgabíró úr, - mondja emeltebb hangon
150 13| hanem íme Kállay Miklós úr, ki nemcsak mint alispán,
151 13| nagyon megbánta Keszy Benedek úr és föltette magában, hogy
152 13| kikutassa, mit bízott rá Kállay úr, amire egy szolgabíró nem
153 14| akarná venni, ha a direktor úr hamarjában elmegy.~Az ispánnénak
154 14| hanem föllép a direktor úr személyében, így megyen
155 14| Keszy Benedek szolgabíró úr hoppon maradna. Azt is röstellte
156 14| is röstellte a direktor úr, hogy a végrendeletet fölhozta,
157 14| ugyan, hogy Keszy Balázs úr nagyon mohón issza az orvosságot,
158 14| helyreigazítani.~Direktor úr maga is írt már egy jól
159 14| beszélgetett, midőn a direktor úr százgallérú köpönyegében
160 14| bőréből, hogy a direktor úr köpönyegét megkaphatta,
161 14| harákolt, mint a direktor úr és nagy gyönyörűséggel látta,
162 14| Azt gondoltam, a direktor úr van itt. - mondja a béres,
163 14| nekik, mintha a direktor úr a zsákok mellett ülne, a
164 14| rátámad a béresekre a direktor úr hangján:~- Hát ti akasztófáravalók,
165 14| gondolák, hogy a direktor úr elment; hanem mekkorát nézett
166 14| azaz csak a köpenyét.~Stand úr úgy állt előttök, mint művész,
167 14| félnének, hogy majd az ispán úr is nyakukra jő, elbámulnák
168 14| naplenyugtáig is.~A direktor úr azalatt az ispán úrral beszélgetett.~
169 14| kivételes dolog volt, a direktor úr nem igen sokat tartott az
170 14| osztakozni akart; hanem Balázs úr miatt tűrte, és minden évben
171 14| levévén kalapját a direktor úr előtt s addig föl nem tévén,
172 14| tartott, mert a direktor úr szükségesnek látta megmutatni,
173 14| hol kezdődik a direktor úr tekintélye s mily mélynek
174 14| mélynek kell lenni az ispán úr alázatosságának.~- Nos...
175 14| elégedve, tekintetes direktor úr.~- Aztán mégis mindig nyög
176 14| gúnyolódik a direktor úr - mire az ispán alázattal
177 14| tanul, tekintetes direktor úr, sajnálnám kifogni az iskolából.~-
178 14| hitvány ember nagyságos úr akar lenni.~Az ispán nyögte
179 14| pattant föl a direktor úr - talán eképpen mi is közel
180 14| maga - lármázik a direktor úr olyan hangosan, hogy Stand
181 14| köszönje meg, hogy Keszy Balázs úr miatti tekintetből megszenvedem...
182 14| kimondá, hogy a direktor úr egy kötözni való gazember;
183 14| dolog; hanem a direktor úr nem tartogatja oly soká
184 14| tessék azt elhinni.~- Ispán úr - mondja Stand, - én úgy
185 14| lesz, vigye haza a direktor úr köpönyegét, mert különben
186 14| és fölvette a direktor úr képét, mit még a falusi
187 14| de minthogy a direktor úr a majorban volt, a tekintetes
188 14| mint a tekintetes direktor úr maga, most jön elő valamelyik
189 14| Bizonyítványt nem ad a tekintetes úr?~- Minek, amice Stand, a
190 14| De jó kedve van, Stand úr? - kérdi az ispánné.~- Alig
191 14| Bizonyosan kinevezte a direktor úr!...~- Ki ám, kinevezett...
192 14| egy negyedóra, a direktor úr elcsapott a szolgálatból.~-
193 14| bújjék a maga dolgába Stand úr - mérgelődék az asszony -
194 14| hogy maga lesz az, Stand úr.~Minthogy szülőföldemnek
195 14| ki volt voltaképpen Stand úr!~ ~
196 15| kerül pénzbe! - véli Balázs úr, és a másik levél után nyúl,
197 15| hivatalban s íme, Keszy Balázs úr saját szemeivel látja kedves
198 15| végrendeletben, melyet Keszy Balázs úr érett ésszel és ép elmével
199 15| sereg, tehát Keszy Balázs úr elszánta magát a hosszú
200 16| az, mint Balogh kanonok úr naplója, mely most egy derék
201 16| ember volt Balogh kanonok úr.~Ennél keressük meg Keszy
202 16| elszabadulni Vácról Keszy Balázs úr, ki régi ősmerősének, Balogh
203 16| megfogadta, hogy ha Keszy Balázs úr a tojást megkívánná, nem
204 16| főparancsnoksághoz.~- Az úr pap? - kérdé a parancsnok.~-
205 16| nem vagyok katona.~- Az úr franciául is beszél?~- Annyit,
206 16| Magyarországon a vendég az úr.~- Az igaz, - felelék neki -
207 16| No ha másként nem hisz az úr, olvassa el ez iratot, ez
208 16| ő pedig azt mondá:~- Az úr ezt lefordítja magyar nyelvre.~-
209 16| vesződjék velem, fővezér úr, látja, hogy ijesztésért
210 16| védelem közt halt meg, fővezér úr - mondám én - ...most lásson
211 16| mégis a nép közé jut, az úr pedig elmehet és ne lássam
212 16| én könyörgöm, lövessen az úr főbe.~A katona meglepve
213 16| naplótöredék és Keszy Balázs úr megrázta kezét a derék papnak,
214 17| még várta, hogy a kanonok úr kérdez még tőle valamit
215 17| kérdezte tőlem a nagyságos úr.~- Nem kérdeztem?~- Nem
216 17| alá kerüljön.~Keszy Balázs úr megkérdezte a konviktust,
217 18| ki annyiban volt nagyobb úr, mint a többi, mert az övé
218 18| mondja az igazgató.~- Az úr a képemet nézi, úgy-e? -
219 18| vagyok?~- Arról nem tehet az úr, az igaz - magyarázkodik
|