Fejezet
1 1 | Ennyi előzmény után most már megmondom, hogy ez az alku
2 1 | országútra, hogy amennyire lehet, már messziről észrevegyék a
3 1 | szabadulni is lehetne, pedig most már egyiknek tarka malacnak
4 1 | aludt egy jó éjszakát; de már nem messze van Nagykálló,
5 1 | vége a nyomorúságnak.~Csak már tűrhető korcsmára akadna,
6 1 | rögtön szavába vág:~- Tehát már előbb adott volna helyet,
7 1 | méltóságos uram; mert nekem ez már kialkudott egyességem, azért
8 1 | meg Kállay úr?~- Eggyel már megtettem, méltóságos uram,
9 1 | megismerni.~- Akkor meg már éppen nem eresztem méltóságos
10 2 | maradt otthon veszteg, s ha már annyira körmére égett a
11 2 | ölték, s a rézmozsár oldalát már azért is többször megütögették,
12 2 | mikor akar elmenni; mert ott már mindent elkövettek az elutazás
13 2 | szólalt meg a főispán - most már akaratja ellenére is itt
14 2 | annyi szabadságot, hogy ha már diákul nem tudnak, legalább
15 2 | Hány esztendős is vagy már, édes fiam, Miklós?~- Vagy
16 2 | egyetlen híja sincs ma már a harminc esztendőnek.~-
17 2 | harminc esztendős korában már belátja, hogy elég abból
18 2 | kikérdezett, hogy biztattam-e már valakit s minthogy ilyen
19 2 | érdekes dolgot olvasott már a francia dolgokról, mikor
20 2 | is megírhatnák franciául, már csak azért is, hogy Szabolcs
21 2 | igazat, egy napi utazás után már a zabszalmán is elalszik
22 2 | nagyvilágban forgott főispánnak már ellentétül is jólesik a
23 2 | kigondolnak az írók; de azt már tudja az olvasó, hogy nem
24 2 | Úgy-e sokáig aludtam? Nekem már kocsin kellene lennem.~-
25 3 | eltörött-e, - elég, ha látja már messziről az ember, hogy
26 3 | hímezés-hámozás nélkül: már harmadnapja van itt.~Az
27 3 | jobbágyom, s minthogy most is már megszorult, igen hihető,
28 3 | szabolcsmegyei közbirtokosságból, már eléjök siettek.~- Mi jóban
29 3 | Pörük van talán?~- Az ám, ha már meg kell vallanunk, - mondja
30 3 | öregek halála után most már nem tudunk egyezségre jutni,
31 3 | egyezségre jutni, pedig már prókátort is választottunk
32 3 | válaszol Kállay - tehát már most négyen osztoznak, a
33 3 | s midőn a pénz meg van már számlálva, a férj markolja
34 3 | nagyságos urunk, hanem már megint nincsen bíró a faluban,
35 3 | letette a bírópálcát, s most már fej nélkül maradtunk.~-
36 3 | tetszett hallani, hogy most már három esztendeje a főbíró
37 3 | nagyon hosszan tartott, és már egyszer a tornác hosszát
38 4 | szomszédok, aztán, hogy mi lesz már ebből a szárazságból, ha
39 4 | férek az eszükhöz.~Tessék már most eltagadni, hogy az
40 4 | vezette.~Harmadik esztendeje már, hogy elhagyta a falubíróságot;
41 4 | némileg lecsendesedve, s a már fölkapott pálcát hóna alá
42 4 | Köntös Mihály, - elszoktam én már a parancsolástól, aztán
43 4 | farkát is elvágják?~- De már azt mondhatom, nagyságos
44 4 | annyi önérzettel, mennyiből már elengedni szikrányit sem
45 5 | könnyű mesterség volna.~- Azt már magam is szeretném látni.~-
46 5 | mit otthon hagy, de ha már nincsen más mód, Szabolcs
47 5 | Éppen ez kellett; mert már tréfa kedvéért kinéztek
48 5 | lehet bolonddá tenni; én azt már régóta tudom, hogy a sanda
49 5 | derék embert mutattunk be. Már most az a kérdés, hogy válik
50 6 | lótó-futót, kit a falubeliek már egyszer majdnem megvertek,
51 6 | neki szólt.~Midőn a jegyző már benn volt, Köntös Mihály
52 6 | nagy bizalmassággal, mintha már előre félne, hogy a dologból
53 6 | tartó fejetlenség ellenében már fölemelheti fejét, annál
54 6 | józan fogalommal bír, most már úgy végighúzott rajtuk,
55 6 | mondja: fogom, úgy most már olyan lárma volna, hogy
56 6 | volna nem születni. Most már megmondaná néki ez az asszonyság,
57 6 | érezte a nótárius; no most már szentül agyonverik ezt a
58 6 | esett a derék jegyzőnek, ki már siralmasan tapasztalta az
59 6 | hogy féljenek is tőle; de már Köntös Mihály ebben a dologban
60 6 | párunk!~Ennyiért más bírót már letorkoltak volna; de most
61 6 | hogy jobban meglódultak már ezek, minthogy egy gyeplőrántással
62 6 | sokszor kereste, hogy nem tud már félni s a szilaj vér szinte
63 6 | reszkessenek tőle.~Csak már a tornyot mondta volna,
64 7 | pedig Kállay Miklósnak, most már mint alispánnak átadott
65 7 | óráról a tizenegyet is, sőt már a tizenkettediknek is felét
66 7 | egymást.~Annyiszor jártak már ilyen dologban, hogy egészen
67 7 | van, holott más ember, ha már idáig kiállta volna is,
68 7 | kiállta volna is, de most már ijedtében a pipa is kiesett
69 7 | háttal az asztalnak, mert ha már azt jól kigondolta, hogy
70 7 | ki tenyerén a hamut, mit már a fiúk is észrevettek, sőt
71 8 | közül, kiknek jelenlétét már az udvarra kiható beszédből
72 8 | sok nehéz dolgot próbáltak már; tehát most már az engedelmességtől
73 8 | próbáltak már; tehát most már az engedelmességtől sem
74 8 | Ott kezdjük tehát, midőn már az utolsó is megfelelt.~-
75 8 | Köntös Pál, látott-e kend már ágyút?~- Sohasem láttam.~-
76 8 | Katonává leszek.~- Most már ember kend, Köntös Pál! -
77 8 | elsőkhöz sorakozván - látja már, hogy az elsőkhöz álltam.~
78 8 | leszünk, bíró uram.~- Most már emberek kendtek, én mondám,
79 8 | huszárnak intett, mit az már megértett s néhány perc
80 8 | tenyerébe nyugtatta, mert szólni már nem tudott, így elmaradt
81 8 | magam sem tehetek róla, hogy már a második emberemet ríkatom
82 8 | ríkatom meg önök előtt, de már ez így történt meg s Kállay
83 9 | Debrecen, de sok jó került ki már belőled, csakhogy azt is
84 9 | csakhogy azt is mondhatnám már egyszer, hogy ebből a sok
85 9 | tudniillik: poéta és színész; már pedig ezek a megátalkodott
86 9 | túl ne neszezze s midőn már a sok hang egymás mellett
87 9 | maga, Csokonay uram!... Ha már éppen maga szólamlott meg.~-
88 9 | utasítja őket s e szóra már hallotta, hogy kettő is
89 9 | gondolva, mint a rektor.~- Jaj, már csak eltagadhatnánk, hogy
90 9 | eltávozván a szobából; de már ekkor oly dühbe jött az
91 9 | fajuljon, mint ahogy akkor már Udvarhelyi énekelt, az már
92 9 | már Udvarhelyi énekelt, az már skandalum.~- Pap akar lenni,
93 9 | mondom, nem lehet!...~- De már azt magam is szeretném tudni,
94 9 | tűri azt békével; mert ő már néhányad magával Csokonayt
95 9 | diák vakmerőn - ezekért már megszidott a múltkor, sőt
96 9 | Akartam, igenis, de most már nem leszek: elhatároztam!~-
97 9 | elhatározással; mert mi már előbb elhatároztuk, mikor
98 9 | zsidót ne tanulja?~- Azt már nem cselekedte, elég, ha
99 10| Nagyváradra, megnézte a színházat már csak kíváncsiságból is,
100 10| mellett kétszer-háromszor már nyakkendője mellé nyúlt
101 10| megjárja, megjárja, azonban már az én színházam mégis csak
102 10| mint a méltóságos úré.~- De már azt szeretném tudni, mi
103 10| hogy valami mást szerzett-e már. Na, de erről kérdezkedni
104 10| orvosi tudományában.~- Látod, már megint dög vagyok, - mondja
105 10| Köszönöm szépen, mikor én már a másvilágon leszek, no
106 10| patikát, a hány csak van; már megunta testem, lelkem a
107 10| evett, a kapros káposzta már csak nyalánkság volt, cukrot
108 10| kenderáztatóban lett volna, s most már csak a nevét mondja ki az
109 10| fáj a nyakam, ugyan küldd már azt az izzasztót, - szól
110 10| veheti a tekintetes úr.~- De már elmúlt ám öt óra, hét órakor
111 10| öt óra, hét órakor pedig már játszani kell.~- Az már
112 10| már játszani kell.~- Az már nagy baj, - jegyzi meg Nagy
113 10| és becsületes ember.~Ez már vakmerő tréfa a sorstól,
114 10| több pénzem nem volt.~- De már látom, Nagy Pista barátom,
115 10| bánáshoz.~- Megmondtam én már azt tegnap is a tekintetes
116 10| tekintetes úr, az utcára, már látom, meg is találta valaki. -
117 10| szobát, azt gondoltam, ha már engem ki nem vet a tekintetes
118 10| akkor a magyar színészet, ha már Nagy Pistának sem kell.
119 11| komolyodott el oly nagyon.~- Már megint haragszik, Stand
120 11| a napszámosok után, most már nagyobb nyugalommal, mint
121 11| akár nem?~A szegény fiú már majdnem egy lábra állt,
122 11| el rongyoszsidónak.~A fiú már meg lett volna ríkatva,
123 11| hozzá az asszonyság.~De most már attól félt a szabó, hogy
124 11| mert, amint mondá: - Ez már annyi, mintha szegény apád
125 11| szorgalomra ösztönözze őket, azért már az asszony maga is jónak
126 11| azért a fiú helyett most már a kis leányt ölelte magához.~-
127 12| tőle az ember. - E szónál már ki akart menni.~- Megálljon
128 12| kérdést nem is várja.~- Már látom mind visszaválogatja
129 12| nevének megmentése; mert ha már temérdek szenvedéssel, hasonlíthatlan
130 12| gondolta, kezében van most már a nyele, könnyű lesz ennélfogva
131 12| nap orvosságot eszem?~- Az már úgy is végső dolog volna, -
132 12| fogyni e beszédtárgyból.~- Én már végrendeletet is csináltam, -
133 12| hát dögrováson vagyok én már? homlokomra van írva, hogy
134 12| azt írja, hogy a fiúgyerek már Vácon jár iskolába, ott
135 12| úr.~- No, hát mitől lesz már beteg, ha az orvosságtól
136 13| Kállay, hogy az áldozatbárány már a folyosón várja, csak nyárs
137 13| kurrens az én levelemmel már ma délben Szent-Mihályon
138 13| kezét, - egy bolondot tett már a szolgabíró úr s ezt nagy
139 13| nagyot nézett, mert itt-ott már mások is beszéltek így,
140 13| tudniillik olyanok, kik már megröstelték, hogy a deresre
141 14| elviszi komédiásnak, mint azt már a nemzetes asszony is megjövendölte.~
142 14| fölizgaták Standot, hogy már a legjelesebb színjátszónak
143 14| remekelni fog; mert most már nemcsak a kapu alatt rezzegeti
144 14| Direktor úr maga is írt már egy jól kigondolt köszöntést,
145 14| azért a második osztályban már annyira vetemedett, hogy
146 14| legfelső osztályba ért, ott már kényelmessé tette magát,
147 14| hitben, hogy a direktor már elment, mind félbehagyta
148 14| gazembereknek is.~A béresek már reszketni kezdének, hanem
149 14| akarunk belőle nevelni... az már egészen más! - gúnyolódik
150 14| olyan hangosan, hogy Stand már régóta hallgatja a lépcsőnél. -
151 14| előbbi kísérlet után most már értelmesebb közönség előtt
152 14| örömében üsse meg a guta, ha már bánatjában nem ért rá megütni.
153 14| valamennyit; hanem midőn már helyet foglalna, akkor veszi
154 14| kiugrott a köpönyegből, de már későn; mert a földühödt
155 14| a direktor szájából most már készpénznek vette, azért
156 14| jószándékból a fiút, ki most már jóformán nem is hallotta
157 14| szüntelen pirongatta, de ez már semmit sem használt, mert
158 14| cselekszem, édes asszonyság, már választottam más nevet.~-
159 14| Megyeri Károlynak hívnak.~Most már tudják önök, ki volt voltaképpen
160 15| Értsük meg egymást!~Láttak-e már önök olyan levelet, melyet
161 15| az ostoba gondolaton, mi már a mesebeli cigánynak is
162 15| volna az orvos, Keszy Balázs már kész lett volna «máriásozni»,
163 15| kövérnek mai napig is megvan.~- Már semmi bajom - mondja az
164 15| volt megmondani.~- Tehát már az orvos is így bíztat! -
165 15| Balázs elhagyva az ágyat, és már most rászánva magát a kínos
166 15| úrnak a levele, melyet ipáé már megelőzött s íme a postás
167 15| több levelet, mert az ispán már négy nappal előbb írt, jó
168 15| fohászkodott föl, hogy bárcsak már megverték volna.~Mint tudós
169 15| ismét találkozhatik, ki már ismeri az ő természetét,
170 15| tőle megbízást hoz.~Mikor már ezt is elvégezte, elővett
171 15| hanem kedves öcsém, most már azt is mondhatom, hogy amit
172 16| ember, ha a régi dolgokat már ezelőtt ötven évvel gyűjtögette
173 16| évvel gyűjtögette volna, ha már csak annyi lett volna is
174 16| egyék lúdpecsenyét, ha már kálomistává lett.~Mutatónak
175 16| meglátjuk.~- Mióta vagy már Vácon?~- Alig félesztendeje,
176 16| próbára tett Pozsonyban, hol már halálomat hittem, s íme
177 16| hazánkba is betörtek; sőt már elhatároztam, hogy tábori
178 16| Elolvasván az iratot, mit most már minden gyermek ösmer, nyugodtan
179 16| meghajtám magamat.~A prépost már ekkor talált valahol egy
180 17| fejezett be, a másodikban már Balogh kanonok Vácon volt
181 17| szabadított föl a beszédre, s most már oly messze ment, hogy szinte
182 17| nem felelsz?~- Én egyszer már feleltem annak a bácsinak
183 17| a jó mód földhöz vágott már sok fiatal tehetséget, engedd
184 18| vörös lett, mint a paprika már megint kérdezni akarta az
185 18| volnék?~- Még megjárná; hanem már mondám, hogy nem lehet -
186 18| eleget.~- Ha előttem állt, már csak ettem belőle én is.~-
187 18| szegődő fiatalembert, ki már most egészen boldog volt,
188 18| barátunk belátta, hogy ha már öröklött nevét el kell dobnia,
189 18| mert mire megtanulta volna, már fölrúgott; de legalább megpróbálta:
190 18| annyira gyülekeztek, hogy már csordultig lőn a vendégszoba
191 18| majdnem könyvnélkül tudta már.~Belefért könnyen, mert
192 18| egy szent-mihályi atyafi már jóformán a nyakán ül s így
193 18| meg kolbász; hanem midőn már fulladásig tömve a terem,
194 18| lehet a vásznon belül, ha már az elejére is ilyet föstöttek...?
|