Fejezet
1 1 | kerestet saját falujába, hol a nagy korcsma üresen áll; mert
2 1 | népet se mulassza el; elég nagy az ebédlő, lesz puha széna,
3 1 | ki megeresztvén ostorát, nagy durrogatással ért a korcsma
4 1 | s a neszre a kutyák után nagy lassan a korcsmáros is kiindult,
5 1 | a vendégnek, de míg azt nagy rimánkodásra beereszti,
6 2 | szomszéd is tudhassa, milyen nagy hűhó lesz; a háziasszony
7 2 | eldugni - mondja a háziúr, nagy örömmel vezetve vendégét
8 2 | németül beszélhessenek; mert nagy szégyen lett volna valamely
9 2 | midőn pipát szokott helyére nagy vigyázattal letette, felém
10 2 | az asszonyt.~A főispán úr nagy érdekeltséggel hallgatta
11 2 | többnyire Bécsben lakott, hol a nagy világ élt, mely a francia
12 3 | feleségét szereti oly nagyon.~A nagy udvarból átléptek akisebb
13 3 | segítené meg a falut egy nagy bajban.~- Pénze nincs kigyelmeteknek?~-
14 4 | az alsó falu végén, hol a nagy útról lekanyarodik az ember;
15 4 | uram - kérdi Köntös Mihály nagy készséggel - olyan nagy
16 4 | nagy készséggel - olyan nagy kedvem van engedelmeskedni,
17 5 | otthon a magáéban is elég nagy úr lehet.~- Halljuk! - kiáltja
18 5 | negyedóráig s megszűnvén nagy későn a kiáltozás, Kállay
19 5 | Senki se emelt szót, a nagy csöndességben az osztatlan
20 6 | hiába? - kérdi a jegyző nagy bizalmassággal, mintha már
21 6 | találta is megsúgni mindenik a nagy újdonságot, úgy körülbelül
22 6 | csakugyan mondott:~- De nagy úr lett egyszerre, hogy
23 6 | fogom. Bement az asszony nagy méreggel, elkérdé a bennlevőket,
24 6 | nótáriust. Honnét nőtt ki ez a nagy szarva, hogy ilyen öklelős?
25 6 | nyakonvágná, hanem bemondja a nagy hírt, hogy Köntös Mihály
26 6 | mellé dugott rajzónnak igen nagy tekintélye volt.~Kit a nagy
27 6 | nagy tekintélye volt.~Kit a nagy hír a faluban ért, sietett
28 6 | főbűnösöket, kik a falut oly nagy hírbe hozták; mert jól tudta
29 7 | alatt Kállóban látni és nagy örömemre szolgálna, ha Köntös
30 7 | mikor bíró uram bekért egy nagy fazekat, aztán a falu gyertyájából
31 7 | a meggyújtott gyertyát a nagy fazékkal lefödte, úgyhogy
32 7 | úgyhogy elsötétedett a nagy tanácsház. Köntös Mihály
33 7 | megfordítván, háttal ült a nagy asztalnak és türelmesen
34 7 | hiába hozta volna be azt a nagy fazekat, melyben nótáriusné
35 7 | akkor kerüljön a dolog a nagy fazékra és az alatta csendesen
36 7 | tapogatni kezdett, s a nagy fazékra azonnal ráakadt.~
37 7 | nem megyek el s minthogy a nagy fazék mellett még két egész
38 7 | most mitevők leszünk, hanem nagy fejét olyanformán mozdította
39 8 | Mihály saját fián kezdé a nagy szigorúságot, és csak azt
40 8 | viszontlátásnak reménye lealkudja a nagy fájdalmat, ahol van mi lealkudni
41 8 | maradt el, körüljárta a nagy szobát, hogy majd elmarad
42 8 | maradt el a lélekzet.~- Nagy adósság ám ez, Köntös Mihály
43 9 | járja hiába azt a szörnyű nagy kollégiumot.~Csakugyan lett
44 9 | apostol lőn, megjárván ezt a nagy országot széltében, hosszában
45 9 | a hozzávaló hangot, hogy Nagy Pistának szép vékony hangját
46 9 | Ki mer itt énekelni?~A nagy sötétségben senki sem látott
47 9 | én embereimet; ott látom Nagy Pistát, a vékonyát az énekelte,
48 9 | csak a bolond nem ösmeri.~Nagy Pista nevetett, Udvarhelyi
49 9 | emlegetik; de azért ekkor nagy fájdalom fogta el és szerencsére,
50 9 | sem akart fogni a szörnyű nagy állaton.~Másnap a rektorprofesszorhoz
51 9 | lesznek arra, hogy ilyen nagy kamasznak, mint maga, dupla
52 9 | elgondolván, hogy mi lesz még Nagy Pistával, kire még könnyebben
53 9 | beszéltek, a vezető bizonyosan Nagy Pista volt; ahol kettőről
54 9 | beszéltek, az egyiket bizonyosan Nagy Pista csábította el; s ahol
55 9 | nem lehetett, mint éppen Nagy Pista, kinek a kántusban
56 9 | kosárból.~- Maga is itt van, Nagy Pista úr? - kérdi végre
57 9 | a harmadikat, ki annyira Nagy Pista volt a kollégiumban
58 9 | aki megurazta, még az is Nagy Pistának hívta.~Később lesz
59 9 | hívta.~Később lesz alkalmunk Nagy Pistával közelebbről megismerkedni,
60 9 | kántusról szólok, domine Nagy Pista, hanem arról, hogy
61 9 | a rektor - persze, hogy Nagy Pista uram Csokonaynak első
62 9 | Annyira nem tagadom, - szól Nagy Pista - hogy ha éppen kívánja
63 9 | sem emlékszem, - mondja Nagy Pista - hanem a tekintetes
64 9 | diákszó nélkül, mondja meg Nagy Pista uram, szörnyű mód
65 9 | firtatjuk, miként ereszté el Nagy Pistát; elég az hozzá, hogy
66 10| Doktor Sándorffy~Nagy betege volt doktor Sándorffynak,
67 10| embert, kivált pedig azt a nagy beteget, azt a szegény árva
68 10| igaz, - mondja Sándorffy nagy komolyan - hanem azért mégis
69 10| Sándorffy jelenlétében, betoppan Nagy Pista, ki Nagyváradra Kolozsvárról
70 10| nem lehetett.~Ennyi tehát nagy szűken elég volt annak bebizonyítására,
71 10| Magyarországon elég csuda vala.~Nagy Pistán mindenesetre volt
72 10| azért látván Sándorffy, hogy Nagy Pista Udvarhelyivel összeölelkezik,
73 10| tekintetes úr, - mondja Nagy Pista - és hogy én is eltaláljak
74 10| hogy hívják becses nevén?~- Nagy Pista a nevem.~- Isten hozta
75 10| Pista a nevem.~- Isten hozta Nagy István uramat.~- Jaj, kérem
76 10| formámból, csak nevezzen engem Nagy Pistának, így aztán más
77 10| szerzett!...~Itt elvégezte Nagy Pista, hatalmas pauzával
78 10| hirtelen belátta, hogy Nagy Pistának kétségtelen szerzeménye
79 10| És micsoda fixumot kíván, Nagy uram?~- Fixum! Fixum! -
80 10| Fixum! Fixum! - mondja Nagy Pista - milyen jó, hogy
81 10| tekintetes urat, hogy engem Nagy Pistának hívjon.~- Hát a
82 10| requiescat in pace...~- Kedves Nagy úr...~- Jaj, dehogy vagyok
83 10| tekintetes uram, dehogy vagyok Nagy úr, - mondja a szegődő -
84 10| mondjon a tekintetes úr Nagy Istvánnak, legalább tudom,
85 10| atyámfia vagyok; de hogy ha Nagy úrnak mond a tekintetes
86 10| valakinek.~- Jól van hát, kedves Nagy Pista barátom, kész az egyezség,
87 10| De hova tesszük az ágyat, Nagy Pista barátom?~- Bizonyosan
88 10| véghetetlenül megtetszett Nagy Pista, s e szerzeményen
89 10| vándorolni, megtették egyszerre a nagy utat, és számosan Nagyváradra
90 10| vergődött és csak a megyének nagy sürgetésére hagyta el bő
91 10| orvosért futtat s míg a bajt nagy fenékkerítéssel előadja:
92 10| késsel nyúljak hozzád?~- De nagy bolond vagy, - vitázik a
93 10| mondja Sándorffy, a levélkét nagy kabátjának egyik olyan zsebébe
94 10| tud.~Ledobta Sándorffy a nagy kabátot és megnyugodott
95 10| megcsapta, hogy rá nem állhat.~- Nagy Pistát kell előkapni, Udvarhelyi
96 10| szaladok a színházhoz és küldöm Nagy Pistát, beszéljen vele a
97 10| vele a tekintetes úr maga.~Nagy Pista nem váratott magára,
98 10| azért a jó mégis jó, és Nagy Pistában a jóllakásnak dacára
99 10| tetszik parancsolni?~- Kedves Nagy Pista barátom, egyik színészünknek
100 10| játszani kell.~- Az már nagy baj, - jegyzi meg Nagy Pista -
101 10| már nagy baj, - jegyzi meg Nagy Pista - kivált nekem, mikor
102 10| tekintetes uram? - kérdi Nagy Pista.~- Kedves barátom,
103 10| szobában rakosgatott - Jancsi, Nagy Pista barátomat lásd el
104 10| ruhák közé beleesett a mai nagy kabát is, mit Sándorffy
105 10| gróf számára éppen jó volt. Nagy Pista bejött Sándorffyhoz,
106 10| konvencióban oda is adnám Nagy Pista barátomnak három hónapra,
107 10| lesz másikat adni.~- Ejnye, Nagy Pista barátom, de kínáltatja
108 10| én majd csak maradok az a Nagy Pista, ki eddig, s ha leszakad
109 10| fizeti ki?~No, de azért Nagy Pista gróffá lett és a közönségnek
110 10| másikba s így mind a hármat Nagy Pistának szánta.~Előadás
111 10| Előadás után Sándorffy Nagy Pistát összeölelte, aztán
112 10| tökéletesen hitte, hogy Nagy Pistának milyen nagy örömet
113 10| hogy Nagy Pistának milyen nagy örömet csinált, pedig az
114 10| azt mondom, hogy ez lehet Nagy úr, Nagy István, Nagy Ferenc,
115 10| hogy ez lehet Nagy úr, Nagy István, Nagy Ferenc, vagy
116 10| lehet Nagy úr, Nagy István, Nagy Ferenc, vagy akár Nagy Jeremiás,
117 10| Nagy Ferenc, vagy akár Nagy Jeremiás, ki a huszasnak
118 10| állítani, de hogy éppen az a Nagy Pista legyen, ki Debrecenben
119 10| hű marad hozzá a sors, ki Nagy Pistát szegény embernek
120 10| akkor, midőn e szerepre Nagy Pistát választotta ki a
121 10| szólítja meg a pipás zsidó Nagy Pistát, ki aztán magában
122 10| még nem is tudja, hogy én Nagy Pista vagyok.~- Ez mind
123 10| Ez talán jó lesz - véli Nagy Pista egyiket megszeleltetvén,
124 10| huszasért.~Meglőn az egyezség. Nagy Pista megszabadulván huszasaitól,
125 10| Most vette ezt a pipát, Nagy Pista barátom?~- Annyi,
126 10| ezt addig mívelte, hogy Nagy Pista észrevette az orvosnak
127 10| magát az ember - mondja Nagy Pista.~- Meghiszem, az ember
128 10| szereti, az mit csináljon?~Nagy Pista nagyon megbánta a
129 10| ajándékán éppen pipát vett Nagy Pista, sőt elterjedvén lassan
130 10| szellőztetés végett. Ekkor Nagy Pista hirtelen kivette a
131 10| gyanítani kezdé, hogy az Nagy Pistának a pipája volt.~-
132 10| három huszasnál. - mondja Nagy Pista híven előbbeni ügyetlenségéhez,
133 10| nem volt.~- De már látom, Nagy Pista barátom, maga csakugyan
134 10| találmánynak.~- Hát azt mondtam én Nagy Pista barátomnak, hogy dobja
135 10| És meg tudná ezt állni, Nagy Pista barátom?~- Ahogy a
136 10| magyar színészet, ha már Nagy Pistának sem kell. Aztán
137 10| eltette a kendőt, megszorítá Nagy Pistának kezét, aztán pedig
138 10| magyarul.~- Jó, tehát ezt a nagy kabátot fogadja el tőlem,
139 10| tekintetes urat - mondja Nagy Pista megindulva - ha egykor
140 12| inas, várta a parancsot és nagy csodálkozással hallá, midőn
141 12| fogott s ezt megmártván nagy nehezen a diákszóban, valamint
142 12| Bécsben az uraság után, nagy tél volt, s az ágens vett
143 12| kikről kedves urabátyját nagy örömmel tudósítja, valamint
144 13| urammal találkozni...~- Nagy szerencsének tartom és nem
145 13| már a szolgabíró úr s ezt nagy nehezen jóvátettem, szolgabíró
146 13| négyszázezren, kiknek ez a nagy ország igazán édes hazánk,
147 14| Valahányszor fölment Stand a nagy irodába, mindig elkövette
148 14| mikor aztán megkönyörögteti, nagy nevetség okáért, akkor mutatja
149 14| zsákok között, álmodozván nagy dicsőségről, midőn egykor
150 14| harákolt, mint a direktor úr és nagy gyönyörűséggel látta, hogy
151 14| egész erővel lapátolták a nagy halmaz zabot.~Ekkor hirtelen
152 14| köpönyeggel megindult a nagy iroda felé, hogy az előbbi
153 14| aztán pedig hozzálátott a nagy szerephez, harákolt, nyefegett,
154 14| egész büszkeséggel ment a nagy asztalhoz, hol az első helyen
155 14| vette! - mondja az ispánné nagy részvéttel. - Mindjárt mondtam
156 15| lassanként beérkeztek, készült a nagy elhatározáshoz.~Még egy
157 15| feszítették meg Krisztust, - de a nagy vagyonból nem kap egy árva
158 16| örülvén a régi jó barátnak, nagy erőszakot tett magán, mikor
159 16| jóistennek kegyelme oly nagy próbára tett Pozsonyban,
160 16| háború alatt mégis mindig nagy kedvet éreztem a katonáskodásra
161 17| a markába nyomott valami nagy darab pénzt, mely valóban
162 18| megint fölébred, s akkor nagy kérdés, lesz-e vacsorára
163 18| koplalás lőn a jutalom és a nagy magyar haza még annyira
164 18| volna.~- Hát különben elég nagy volnék?~- Még megjárná;
165 18| úgy-e? - kérdi a másik nagy félelemmel.~- Biz én azt
166 18| is.~- Szja, barátom, ez nagy hiba, mi nem eszünk pecsenyét.~-
167 18| azt a csöpűt.~Az igazgató nagy jövedelmet remélt, ha az
|