Fejezet
1 3 | nélkül maradtunk.~- Hát Köntös Mihály uram elnézi ezt a
2 3 | berendelvén a falusi bírókat, Köntös Mihály uramat az országúton
3 3 | a födeles hintóban ült, Köntös Mihályt hagyta födetlen
4 3 | népet nem ismerik, ez a Köntös Mihály egy ritka derék ember,
5 3 | küldöttekhez.~- Tisztelem Köntös Mihály uramat, ha tán erre
6 3 | aztán beküldjük.~Mielőtt Köntös Mihályt az urak előtt bemutathatnám,
7 4 | polgár Szent-Mihályon, mint Köntös Mihály uram. Ezt a két embert
8 4 | össze az emberek sorsát, Köntös Mihályból éppen oly derék
9 4 | volna a bírópálcát, mint Köntös Mihály, ha a főbíró úr az
10 4 | volna állni az esőben.~Míg Köntös Mihály szentmihályi bíró
11 4 | kivetnivalót ne találjon rajta Köntös Mihály uram s aztán rákezdi,
12 4 | paraszt így kezdi - mondja Köntös Mihály - jól vigyázz, hogy
13 4 | fizet a maga jószántából.~Köntös Mihály elvégezte ezt a dolgot
14 4 | fizeti meg a porciót; hanem Köntös Mihályt bolonddá nem teszed.~
15 4 | megvan a «Magyar Kurir», mit Köntös Mihály fölülről kezdve végig
16 4 | az észnek nincs uralma! Köntös Mihály bácsi saját játszópajtásával
17 4 | parasztnak mondja.~Hogy Köntös Mihály bírói pálcáját hóna
18 4 | falubíróságig vitte fel Köntös Mihály, hajdan pátriárka
19 4 | hosszan süvegelteté magát, Köntös Mihály gyakorlá az engedelmességet
20 4 | pedig nem lehetetlenség. Köntös Mihály még tegnap is hóna
21 4 | lóhajtónak, álljon meg útközben.~Köntös Mihály adott magának annyi
22 4 | neki a kalapot:~- Ejnye, Köntös Mihály uram, hát csak úgy
23 4 | Szent-Mihályra megyek, én is elmegyek Köntös Mihály uram háza előtt,
24 4 | bekiáltok: tudom ám, hogy Köntös Mihály uram itt lakik, de
25 4 | nagyon megérdemlette, hogy Köntös Mihály egész tisztelettel
26 4 | Hátha szavánál fogom Köntös Mihály uramat Péter képében
27 4 | nagyságos uram - kérdi Köntös Mihály nagy készséggel -
28 4 | ilyen ember megterem, mint Köntös Mihály uram.~- Ne dicsérjen
29 4 | nem míveltek akkor, midőn Köntös Mihály uram volt a bíró?~-
30 4 | gaz fattyúk!... - nyögi Köntös Mihály úgy, hogy az urak
31 4 | sóhajt elgondolkozva Köntös Mihály.~- Három esztendei
32 4 | Ne sajnálja a bírópálcát, Köntös Mihály uram! - bíztatja
33 4 | Most jut eszembe - mondja Köntös némileg lecsendesedve, s
34 4 | nagyságos uram, - szabódik Köntös Mihály, - elszoktam én már
35 4 | beleszokni.~- Csak nem fél, Köntös gazda, hogy a maga lovainak
36 4 | el senki, hogy én mégis Köntös Mihály vagyok! - mondja
37 4 | Tehát mondja ki magyarán, Köntös gazda, hogy nem akar bíró
38 4 | tudja, ami nekem fáj!~- Köntös Mihály uram okos ember,
39 4 | Csapjon hát a kezembe, Köntös Mihály uram! - mondja Kállay
40 5 | rendetlenségben vannak; de amint Köntös Mihály uram háromszor huszonnégy
41 5 | Ezt is elhiszem és ha Köntös Mihály uram két példányban
42 5 | uramnak van becsülete, meg Köntös Mihálynak.~- Ha Szent-Mihályon
43 5 | rögtön menjen Szent-Mihályra, Köntös Mihályt tegye meg öreg bírónak,
44 5 | patvar a kényelmet s ha Köntös Mihály rászánhatja magát
45 5 | bemutattuk Kállay Miklóst és Köntös Mihályt, remélem, valóban
46 6 | melyben a sok dűlt betű között Köntös Mihálynak neve jókora betűkkel
47 6 | maga mellé vett és elment Köntös Mihály uram házához, melynek
48 6 | bekopogtatott.~- Ki vagy? - kérdi Köntös Mihály belülről.~- Én vagyok,
49 6 | Mihály belülről.~- Én vagyok, Köntös Mihály uram, meg az esküdtek, -
50 6 | a jegyző már benn volt, Köntös Mihály olyanképpen állt
51 6 | gondoltam ki ezt pénzért, hanem Köntös Mihály uram szóról-szóra
52 6 | hogy én rögtön siettem Köntös Mihály uramhoz ezekkel a
53 6 | ideiglenesen betölti, kinevezvén Köntös Mihály uramat. Ez légyen
54 6 | kihágások nyomán.~- Bíró uram, Köntös Mihály uram, egy szempillantásig
55 6 | bemondja a nagy hírt, hogy Köntös Mihály lett az öreg bíró.~-
56 6 | mindjárt befödték, mint hajdan Köntös Mihálynak előbbeni bírósága
57 6 | helyére a sok ember közt, Köntös Mihály pedig a jegyzőnek
58 6 | féljenek is tőle; de már Köntös Mihály ebben a dologban
59 6 | Kállay Miklós úrral; mert Köntös Mihálynak kisebb gondja
60 6 | velem kikötni! én mondom, Köntös Mihály, íme, itt hagyom
61 6 | hozták; mert jól tudta azt Köntös Mihály, hogy jobban meglódultak
62 6 | azt nem mernék elvinni?~Köntös Mihály uram, mivel vágja
63 7 | írok levelet Szent-Mihályra Köntös Mihálynak, mert ha Szent-Mihályon
64 7 | a következő levelet írta Köntös Mihálynak:~«Kedves Köntös
65 7 | Köntös Mihálynak:~«Kedves Köntös Mihály uram!~Eddig, remélem,
66 7 | hivatalban első levelemet Köntös Mihály uramnak írom, semmit
67 7 | amit most kívánok, azt csak Köntös Mihály cselekedheti meg,
68 7 | nagy örömemre szolgálna, ha Köntös Mihály uram maga bevezetné
69 7 | pedig áldja meg az Isten Köntös Mihály bíró uramat, kívánom
70 7 | vele, addig meg ne etessen.~Köntös Mihályt jegyző uram szobájában
71 7 | éjszakáján; de minthogy ezt Köntös Mihály uram hatalommá tette,
72 7 | Elborozgatott a jegyző Köntös Mihály urammal, ki különben
73 7 | elsötétedett a nagy tanácsház. Köntös Mihály pedig az első széket
74 7 | beléptek a sötét tanácsházba.~Köntös Mihály olyan ember volt,
75 7 | Persze, hogy könnyen beszélt Köntös Mihály uram; teljes életében
76 7 | fazékra azonnal ráakadt.~Köntös Mihály tisztán hallotta,
77 7 | tanácsházban világosság lőn, Köntös Mihály éppen azon pillanatban
78 7 | másodpercig, míg tudniillik Köntös Mihály pipájából a hamut
79 7 | volna kitalálni, hogy kié. Köntös Mihálynak pedig nem is lévén
80 7 | kendtekkel ebben a faluban.~Ha Köntös Mihály azt akarta, hogy
81 7 | így mi is eltaláljuk, hogy Köntös Mihály csakugyan itt akarta
82 7 | lehetséges; hanem mivel Köntös Mihály bíró uram ilyen bizonyosan
83 7 | az Amen.~Megindult aztán Köntös Mihály az udvarról; a bírópálca,
84 8 | A jegyzőhöz bekopogatott Köntös Mihály s a szokott reggeli
85 8 | Elhelyezkedvén valamennyi, Köntös Mihály kinyitá az ajtót
86 8 | hívják kendet? - mondja Köntös Mihály.~- Nem látja, bíró
87 8 | esküdt uram, - felel vissza Köntös, - az igazságnak Kállóban
88 8 | bírópálcának következménye, s ha Köntös Mihály uramnak még otthon
89 8 | némileg hátraszólván.~- Köntös Pálnak hívnak! - mondja
90 8 | hívják kendnek édes apját, Köntös Pál?~- Köntös Mihály.~-
91 8 | édes apját, Köntös Pál?~- Köntös Mihály.~- Álljon kend hátra,
92 8 | Mihály.~- Álljon kend hátra, Köntös Pál, aztán feleljen, aki
93 8 | kivallassák: azt tartom, Köntös Mihály és Szabó András uramnak
94 8 | és ugyanazt a feleletet, Köntös Mihály egyiktől sem kívánt
95 8 | nélkül a letorkoltatásnak. Köntös Mihály pedig fölkelt a székről,
96 8 | nélkül álltak egy sorban. Köntös Mihály végignézett rajtuk
97 8 | volt annyi büszkeség, hogy Köntös Mihálynak ne legyen oka
98 8 | tett, ha most azt mondaná Köntös Mihály, ki mer a malomkerék
99 8 | kezdheti el a keresést.~Köntös saját fiával állt először
100 8 | szemközt.~- Hallja kend, Köntös Pál, látott-e kend már ágyút?~-
101 8 | megmondom én - magyarázza Köntös Mihály - akkorát szól, hallja
102 8 | mer kend menni, akkor én, Köntös Mihály, szintén azt mondom,
103 8 | mondom, hogy ember kend, Köntös Pál.~- Oda is elmegyek -
104 8 | Most már ember kend, Köntös Pál! - mondja az apa, fiának
105 8 | emberek kendtek, én mondám, Köntös Mihály: két óra alatt indulunk.~
106 8 | szólni, annál inkább, mert Köntös Mihály saját fián kezdé
107 8 | hanem kettő még hiányzik.~Köntös szinte megdöbbent; hanem
108 8 | beszélni.~- Mi baj? - kérdi Köntös Mihály.~- Bíró uram - kérdi
109 8 | tanácsházba a többihöz.~Köntös olyan furcsán érezte magát,
110 8 | eldicsekedhesse. Csakhogy Köntös Mihály mégsem akart dicsekedni,
111 8 | sírtak, ríttak, hanem ezzel Köntös Mihály uram csipetnyit sem
112 8 | a kitűzött órának, mikor Köntös Mihály a legelső kocsira
113 8 | katonasorban.~Ezért szabta Köntös Mihály két órára a búcsúzóidőt;
114 8 | értek rá búsulni. Hanem Köntös Mihály uramnak szíve sem
115 8 | Nagy-Kállóba az újoncok és Köntös Mihálynak legelső dolga
116 8 | mégis tett kivételt, mert Köntös Mihályt nemcsak megösmerte,
117 8 | kérdé:~- Volt-e ebéd, kedves Köntös Mihály uram?~- Kálvinista
118 8 | át őket a kezem alól?~- Köntös Mihály uram oly nagyot mond
119 8 | előtt.~Kállay elmondatta Köntös Mihállyal a történetet,
120 8 | megtöltött poharat tartá, hogy Köntös Mihályt megkínálja vele;
121 8 | akarta tenni a poharat, hanem Köntös Mihály azt mondta:~- Ne
122 8 | folyását, a poharat odanyújtá Köntös Mihálynak s ittak egészségére
123 8 | járomba önként kínálkoznak.~- Köntös Mihály uram - kérdi az alispán -
124 8 | hiába, neki is fájt, ahol Köntös Mihálynak, azért azt mondja,
125 8 | Az én kezem csak egy kéz, Köntös Mihály uram, hanem fogadja
126 8 | kipontozott sor annyit tesz, hogy Köntös Mihály szeretett volna valamit
127 8 | lélekzet.~- Nagy adósság ám ez, Köntös Mihály uram, azért bölcsen
128 8 | engedje meg nekem... - mondja Köntös Mihály nagynehezen hangot
129 8 | egyetlenegy hitvány embert?~Köntös Mihály pálcáját a hóna alól
130 8 | és ne feledjétek el, hogy Köntös Mihály is levette előttetek
131 13| főispántól eljött, megírván Köntös Mihálynak azt a levelet,
132 13| menjen Szent-Mihályra és Köntös Mihályt tegye meg öregbírónak?~-
133 13| hanem hátha eszébe jutna Köntös Mihálynak nem engedelmeskedni,
134 13| és föltette magában, hogy Köntös Mihály uramon fogja ezt
135 13| indult, hogy hibát találjon Köntös Mihály uramnál; egyszersmind
136 18| őket az éhség, s bementek Köntös Mihály öreg bíróhoz, ha
137 18| halnak meg éhség miatt.~Köntös Mihály emberséggel fogadta
138 18| de csak be sem látott.~Köntös Mihály uram legelől ült,
|