Fejezet

  1 1 |          Ember kend, Márton gazda! - mondja Kállay, megveregetvén a
  2 1 |         előlem hurcolkodni; mert azt mondja, Kállay Miklós úr kihordatja
  3 1 |         különben, méltóságos uram, - mondja Kállay, - ebben a helységben
  4 1 |        eresztem méltóságos uramat, - mondja Kállay - a fél vármegyével
  5 2 |           kell a kerekeket eldugni - mondja a háziúr, nagy örömmel vezetve
  6 2 |        letette, felém fordulván, azt mondja:~- Hány esztendős is vagy
  7 2 |          öreg úr - Verbőczy ugyanazt mondja: a te hatalmad alatt lesz
  8 2 |       kellene lennem.~- Kocsin?... - Mondja Kállay megnyomva a szót,
  9 3 |             Tréfál a nagyságon úr! - mondja a paraszt.~- Csak járjon
 10 3 |      szempontból fogva föl a dolgot, mondja:~- Nyereségre veszi meg
 11 3 |            már meg kell vallanunk, - mondja az első - még pedig egymás
 12 3 |             küldöttektől, Kállay azt mondja a főispánnak:~- Méltóságos
 13 4 |           bolond paraszt így kezdi - mondja Köntös Mihály - jól vigyázz,
 14 4 |               aki őt sült parasztnak mondja.~Hogy Köntös Mihály bírói
 15 4 |            most azért is bemegyek, - mondja Kállay Miklós úr, újra föladván
 16 4 |             találkoznék most az is - mondja még mindig dörmögve.~- Kimondhatatlanul
 17 4 |         Kállay.~- Most jut eszembe - mondja Köntös némileg lecsendesedve,
 18 4 |              Köntös Mihály vagyok! - mondja annyi önérzettel, mennyiből
 19 4 |         szikrányit sem akar.~- Tehát mondja ki magyarán, Köntös gazda,
 20 4 |               hogy valaki gúnyolódva mondja: ez az ember is szent-mihályi?~-
 21 4 |       kezembe, Köntös Mihály uram! - mondja Kállay tenyerét kinyújtva.~-
 22 4 |          pedig a főispánhoz fordulva mondja:~- Méltóságos főispán úr,
 23 4 |          bíró.~- Az Isten éltesse! - mondja a főispán a bírónak, Kállaynak
 24 5 |               Tökéletesen elhiszem - mondja a főispán.~- Lássa, méltóságos
 25 5 |             aztán egész komolysággal mondja:~- A vármegye becsületéért
 26 5 |       meghallják a tekintetes urak - mondja a főispán úr - hanem előbb
 27 6 |                 Mindjárt meglássuk - mondja a jegyző, nyitogatva az
 28 6 |             mertem azt cselekedni! - mondja a jegyző, merész tekintettel
 29 6 |           elsül.~Ha a jegyző ezt nem mondja: fogom, úgy most már olyan
 30 6 |              ha kötve nem tartjuk! - mondja az asszony, lecsapván a
 31 6 |          kezdte.~- Itt a bírópálca - mondja, végignyújtóztatván azt
 32 6 |               Nini, ez is itt van? - mondja valamelyik elbámulva; mert
 33 7 |              Meglesz két hét alatt - mondja Kállay a főispánnak.~- Szükség
 34 7 | Egyetlenegyre sem, méltóságos uram - mondja Kállay - eddig a csavargókat
 35 7 |        dugván, mielőtt fölkelne, azt mondja:~- Megjöttek kendtek?~-
 36 7 |           bíró uram ilyen bizonyosan mondja: nem kételkedik benne, hogy
 37 8 |                Hogy hívják kendet? - mondja Köntös Mihály.~- Nem látja,
 38 8 |              Köntös Pálnak hívnak! - mondja a fiú.~- Bíró uram fia! -
 39 8 |                Hisz az az én fiam! - mondja újra az előbbeni közbeszóló.~-
 40 8 |             a másik!~- Nincs több! - mondja Szabó András, minden veszélye
 41 8 |    hátratévén kezeit, szigorú hangon mondja:~- Egy hitvány embernek
 42 8 |             Pál.~- Oda is elmegyek - mondja a fiú.~- Katonává lesz kend?~-
 43 8 |            ember kend, Köntös Pál! - mondja az apa, fiának vállára ütvén,
 44 8 |            tetőtől talpig megnézvén, mondja:~- Hát Szabó József, mit
 45 8 |        ugorhatott volna, bíró uram - mondja a negyedik az elsőkhöz sorakozván -
 46 8 |          Köntös Mihálynak, azért azt mondja, megfogván kezét a bírónak:~-
 47 8 |               engedje meg nekem... - mondja Köntös Mihály nagynehezen
 48 8 |       kérésünk volna bíró urunkhoz - mondja valamelyik a fiúk közül.~-
 49 8 |             a mostani felelet, mikor mondja:~- Fiaim, meg vagyok veletek
 50 9 |          népség énekszóval imádságát mondja.~Éppen midőn az egyiket
 51 9 |      emberséggel, mire a szenior azt mondja:~- Feleljen hát maga, Csokonay
 52 9 |         leért, egész önelégültséggel mondja:~- No hát, Csokonay uram,
 53 9 |              azért egész szánalommal mondja:~- Csokonay uram, mi nem
 54 9 |              tanítványunk is volt! - mondja szégyennel az elöljáró.~-
 55 9 |             skandalum; ugyan, amice, mondja meg nekem, nem szégyenli
 56 9 |                Erre sem emlékszem, - mondja Nagy Pista - hanem a tekintetes
 57 9 |      Magyarországban diákszó nélkül, mondja meg Nagy Pista uram, szörnyű
 58 9 |          Diák szó legyen?~- No, csak mondja meg, úgy, ahogy tudja.~-
 59 10|            Én nem láttam, az igaz, - mondja Sándorffy nagy komolyan -
 60 10|         Eltalálta a tekintetes úr, - mondja Nagy Pista - és hogy én
 61 10|              uram?~- Fixum! Fixum! - mondja Nagy Pista - milyen jó,
 62 10|            hallotta ezt a fixumot, - mondja, Udvarhelyire nézve - hogy
 63 10|             dehogy vagyok Nagy úr, - mondja a szegődő - még akkor inkább
 64 10|             már megint dög vagyok, - mondja Keszy Balázs úr Sándorffynak,
 65 10|                 Én leszek felelős! - mondja Sándorffy.~- Köszönöm szépen,
 66 10|              s most már csak a nevét mondja ki az ételnek, azzal él,
 67 10|         hiában.~- Majd elfeledtem, - mondja Keszy Balázs úr, hírtelen
 68 10|              magam sem találom meg - mondja Sándorffy, a levélkét nagy
 69 10|             azon mindjárt segítünk - mondja Sándorffy körülnézve az
 70 10|           hónapig, tekintetes uram - mondja a kérdett - fogadjon szót
 71 10|            ki aztán magában dörmögve mondja: akasztófáravaló zsidaja,
 72 10|            rászánja magát az ember - mondja Nagy Pista.~- Meghiszem,
 73 10|            többet három huszasnál. - mondja Nagy Pista híven előbbeni
 74 10|      Pistának kezét, aztán pedig azt mondja a keményképű fiúnak:~- Kedves
 75 10|             érte a tekintetes urat - mondja Nagy Pista megindulva -
 76 11|            nevetni magamat.~- Igazán mondja az asszonyság? - kérdi Stand
 77 11|                Péter csak meglesz, - mondja az apja - a fiút, ha tíz
 78 11|             ebből a rossz lányból, - mondja a nő oldalt tekintve az
 79 11|   parancsolja, nemzetes asszonyom! - mondja az új szabó, jókorát eresztvén
 80 12|              rá, hogy bánkódjatok! - mondja magát tüzelgetve, míg elhatározta,
 81 12|            beszélte magát.~- Rézi! - mondja vén gazdasszonyának, ki
 82 12|       orvosságot.~- Hála Istennek, - mondja Rézi, összenyalábolván a
 83 12|        üveggel mégis marad magnak. - mondja Rézi némi bosszúsággal.~-
 84 12|         szalad addig régen használ - mondja Rézire nézve, ki a feleletet
 85 12|            orvosságos üvegre mutatva mondja:~- Dobd ki valamennyit!~
 86 12|       lármázott ilyenkor - egyik sem mondja, hogyha ő meghal, imádkozzam
 87 12|       elmenjünk egymás temetésére! - mondja gúnnyal az ágens, ki akarván
 88 12|        végrendeletet is csináltam, - mondja a direktor - legalább most
 89 12|            történik akkor?~- Rézi! - mondja a gazdasszonynak - most
 90 12|      szeretnék nevetni, ha tudnék! - mondja a gazdasszony.~- No hát,
 91 13|            bajos lesz találni; hanem mondja meg nekem szolgabíró uram,
 92 13|         akasztófáravalót...~- Hohó - mondja Kállay, megfogván a szolgabírónak
 93 13|               ezt persze megvetésből mondja szolgabíró uram? ...pedig
 94 13|             ne szabadulhasson soha - mondja Kállay sebesen elszámlálván
 95 13|       mindezt, aztán befejezésképpen mondja - bizony kedves szolgabíró
 96 13|             és így is fog maradni! - mondja a szolgabíró, ki a szarvtól
 97 13|            tisztelt szolgabíró úr, - mondja emeltebb hangon Kállay -
 98 14|             a direktor úr van itt. - mondja a béres, kinek szavát hallva
 99 14|            azt elhinni.~- Ispán úr - mondja Stand, - én úgy szeretnék
100 14|             az esze, kedves öcsém? - mondja az ispán - hisz akkor rögtön
101 14|      másikhoz lépett.~- Maga filkó - mondja a másiknak - hol jár a maga
102 14|              komédiás lesz, amice! - mondja a direktor. - Minek vesztegeti
103 14|           tetszik.~- Itt is voltam - mondja Stand. - Alászolgája!~Ezután
104 14|      ablakból, mikor magára vette! - mondja az ispánné nagy részvéttel. -
105 14|              a családtól.~- Stand! - mondja az asszony utoljára - nem
106 15|            figyelmeztesse, azért azt mondja:~- Kedves barátom uram,
107 15|          megvan.~- Már semmi bajom - mondja az ágens.~- Azon szívemből
108 15|              Azon szívemből örülök - mondja az orvos - hanem azért tessék
109 15|           elmével írt meg, mint maga mondja, és olyan emberhez illendő,
110 15|             legnagyobb lázban is azt mondja, hogy maga okos ember.~A
111 16|             Ilyesmit ne írnék meg! - mondja a kanonok fölkelve egy pillanatra
112 17|            ne légy, fiam, földmérő - mondja Balogh, mosolyogva a gyermeknek
113 17|             csak ispán.~- Vagy úgy - mondja Balogh - hát ispán nem szeretnél
114 17|        szeretnék, hanem édesapám azt mondja, ha ispán leszek, akkor
115 17|            ha a direktor a kékre azt mondja, hogy az zöld, az ispánnak
116 17|             mondani, mert ha azt nem mondja, a direktor elküldi.~- És
117 17|                Hisz akkor hazudnám - mondja a fiú elvörösödve s önkénytelenül
118 17|        lenned, mert anyád szeretné - mondja Balogh, - ha majd megnősz,
119 17|               édesapám is mindig azt mondja, hogy jól tanuljak, aztán
120 17|            neved?~- Pusztay Péter! - mondja a fiú majdnem remegve.~Keszy
121 17|             én unokaöcsém anyámról - mondja Keszy, bemenvén a mellékterembe.~-
122 17|          Szerencsét kívánok hozzá! - Mondja Balogh.~- Reméled, hogy
123 17|             a szobában.~- Barátom! - mondja Keszy - ezt a fiút emberré
124 18|             mondám, hogy nem lehet - mondja az igazgató.~- Az úr a képemet
125 18|             tehetek én arról, uram - mondja Stand elkeseredve, - hogy