1809-beveg | beven-eleve | elfar-fanak | fankb-hajdu | hajla-itce | itelj-kinja | kinna-lelhe | leli-megsz | megta-onken | onmag-rossz | rosta-tanul | tanye-veget | vegev-zugba
Fejezet
1 16 | mindjárt elolvashassa.~«Pozsony 1809. Pap vagyok, magam jószántából
2 6 | hivatali tekintély rövid 24 óra alatt helyre lesz állítva;
3 4 | paraszt, nem kellett az ábéce, úgy-e? pedig, ha az ökröd
4 3 | a másik sógor legyen az ablak alatt, és szedje föl a pénzt.
5 10 | midőn Sándorffy újra az ablaknak irányába ér, látja, midőn
6 10 | dohányszag a szobában, kinyitá az ablakot szellőztetés végett. Ekkor
7 16 | a tojást megkívánná, nem ád belőle neki: egyék lúdpecsenyét,
8 12 | vonja meg tőle, mert ki adhatna jobbat, mint a nagybácsi,
9 4 | neked fordítva is kezedbe adhatom, neked az mindegy.~- Nem
10 10 | becsületes mázsát, aztán adjak magamról reverzálist, hogy
11 14 | dolgot elmondja; de hátha nem adna neki hitelt? Akkor is csak
12 9 | büntetésképp magyarul beszélek.~- Adná Isten, hogy az egész országot
13 9 | mint maga, dupla lénungot adnak. Fogadjon szót nekem, menjen
14 3 | Körülsétáltak a még árnyat adó fák közt, Kállay mindenikről
15 5 | közönség akar.~- Szavamat adom.~Itt elvégződött a szó,
16 9 | koszpitolhat.~E rövid kis adomában megvan, mily nyelven beszéltek
17 8 | párbeszéddel nem akarunk adósak maradni.~- Még egy kérésünk
18 8 | maradt el a lélekzet.~- Nagy adósság ám ez, Köntös Mihály uram,
19 13 | az országon, utat csinál, adót fizet, papot, kántort, rektort,
20 4 | adós vagy a vármegyének adóval.~- Igenis, a porcióval... -
21 1 | jönni, még a félszerben sem adtak helyet, legfeljebb, ha valami
22 10 | orvos.~- Három huszasért adták.~- Aztán megért annyit az
23 11 | a fejéshez? a kocsisnak adtál-e zabot? mondtad-e a lánynak,
24 12 | az embert.~- Mennyit is adtam én ennek az én Péter öcsémnek? -
25 2 | az egész történet.~Amint adva volt, úgy vette a hallgatóság
26 14 | Csak megvagyok, mint afféle szegény ember! - válaszol
27 12 | végrendeletet csinál.~Az agglegények átka tehát elérte Keszy
28 10 | hazament, nevette a boldogtalan agglegényt, ki mai napon alig való
29 11 | tudott közönyös lenni apjának aggodalmánál.~- Na, majd talán a nagybácsi
30 13 | magára; hanem azon mégis aggódott, hogy a tisztviselői hanyagságoknak
31 12 | legesleghátul pedig anyai ágon egy szegény uradalmi ispán,
32 12 | úr, Balázs úrnak harmadik ágról unokaöccse, nemcsak a lányát
33 2 | a francia nemzettől.~Az ágy is bizonyosan jó volt; hanem
34 15 | a cselédet, lefeküdt az ágyba és keservesen búsult éppen
35 1 | nincs itt, holnap még az ágyból is elhozatom.~A főispán
36 9 | csöndesen heverészett az ágyon.~- Senki sem felel? - ordít
37 16 | ajtó, nagyon hittem, hogy agyonlőni visznek. Bár vittek volna,
38 6 | nótárius; no most már szentül agyonverik ezt a tarka kutyát, ha kötve
39 15 | legyen arra, hogy bátyádat is agyonverje.~Ipauradnak írt leveledből
40 inc| kéznek legelső ütése rögtön agyonverné.~Hosszú útra megyek, apáink
41 6 | éjszakára is itt maradok.~- Majd ágyról is gondoskodom.~- Nem aludni
42 16 | nem szokás nálunk, hogy ágyúból kínálgassuk egymást.~- Uram,
43 7 | csendesen égő gyertyára.~Ahányan voltak, mindannyian szerettek
44 9 | gondolatban, hogy ezen valami áhítatos népség énekszóval imádságát
45 5 | sanda mészáros nem oda üt, ahová néz, valamint azt is tudom,
46 10 | bosszúságában, hogy az ő ajándékán éppen pipát vett Nagy Pista,
47 4 | büntetést, annak kevés lenne, ajándéknak pedig nem érdemlettem meg;
48 13 | akárkitől elfogadni bárminemű ajándékot, legyen az százforintos
49 16 | kegyelme váci kanonoksággal ajándékozott meg.~- Hát nem féltél a
50 8 | mind a tíz fiú katonának ajánlkozik; tehát a kisbíró gondoskodjék,
51 1 | nagyságos uram? - kérdi az ajánlkozó.~- Előbb az elejét hallgassa
52 18 | és faragó ember ingyen is ajánlkozván: mert a szentmihályiak alig
53 10 | is történik még. Magamat ajánlom.~ ~
54 17 | ispánfiú legelső volt az ajánlottak közül, s azon pillanattól
55 17 | atyákból hat kitűnő fiút ajánltatván magának, az ispánfiú legelső
56 18 | szent-mihályi kocsmának ajtaja akkor alacsonyabb volt embermagasságnál,
57 6 | maradékával a pálcát bíró uram ajtajához támasztja maga annak édes
58 6 | házához, melynek legelső ajtaján a jegyző bekopogtatott.~-
59 10 | előadás, rázárták a színháznak ajtaját, lefeküdt, elaludt és megálmodta,
60 8 | esküdtekkel a tanácsházba nyíló ajtóhoz jó közel helyeztette. Mikor
61 4 | falubelit, maga a nyitott ajtónak küszöbéről beszélt ki kurta
62 16 | mozdulatlanul állt, midőn az ajtónál újra meghajtám magamat.~
63 10 | sem az ivószobában el nem ájul, sem a birkaakolban. Akinek
64 10 | barátom súgott.~- De hát mi akadály volna még, ha a szerep nem
65 7 | természetes észhez, mit az akadémiákon professzorok nem esztergálgattak.~
66 1 | ennél rosszabb helyre is akadhatott volna.~Kállay Miklós előreereszté
67 10 | Kedves Pista barátom, akar-e nekem egy kis örömet tenni?~-
68 2 | uralkodjék, fiam, s nem az akarat, akkor elhiheted, a gyönge
69 6 | hogy a felsőbbség kegyes akaratjának engedelmeskedni kívánok,
70 12 | fog, úgy kitagadja, hogy akaratlanul is ordítani fog a temetés
71 17 | tartá, a másikat pedig közös akarattal és közös étvággyal a konviktusi
72 18 | annak, kit lakatra vetett.~Akárhány ember akadt, ki a csizmáját
73 5 | komolyan a dolgot, mert akárki találkozott a másikkal,
74 5 | választhasson, nem bánja, akárkit választanak.~Éppen ez kellett;
75 13 | jövödelemforrásnak. Azért kiki óvakodjék akárkitől elfogadni bárminemű ajándékot,
76 14 | mi becsületére vált volna akármely művésznek; de itt a hatást
77 9 | gyógyszerész, mérnök, pap vagy akármi diákul beszélő ember: ne
78 4 | hogy az öreg bíró mellett akármilyen szűrös ember egy sorban
79 12 | civakodott vele.~- Mit bánom én, akármit csinál a nagyságos úr -
80 2 | egy esztendő múlva meg ők akarnák talpuk alá terelni az asszonyt.~
81 inc| megyek, apáink erkölcsét akarnám elhozni a múltból, bár csak
82 1 | vendéget.~- És ha én mégis itt akarnék maradni?~- Akkor meg én
83 17 | leszek, akkor nem szabad mást akarnom, mint amit a direktor parancsol;
84 12 | halálára, azután pedig osztozni akaró atyafiaira gondolván, még
85 10 | meggyógyított. Beszélj hát, akarod, hogy késsel nyúljak hozzád?~-
86 7 | bíró uramat, kívánom jó akarója~Kállai Kállay Miklós m.
87 15 | ami arra mutatott, hogy ha akarták, még a disznónak is megvolt
88 17 | te rossz fiú, miért nem akartál nekem másodszor is felelni?~-
89 2 | nem szólt édesapám.~- Nem akartalak igen korán biztatni, a fiatal
90 9 | pap akarna lenni, úgy-e?~- Akartam, igenis, de most már nem
91 8 | valamelyik a fiúk közül.~- Mit akartok, édes gyermekeim?~- Ne eresszen
92 2 | volt, azon napot elfeledni akarva sem tudta.~A Kállay-ház
93 7 | eddig a csavargókat és akasztófakerülőket fogdosták össze, méltóságos
94 10 | magában dörmögve mondja: akasztófáravaló zsidaja, ez még nem is tudja,
95 13 | uram?~- Bezáratnám a vén akasztófáravalót...~- Hohó - mondja Kállay,
96 6 | jegyző úrnak engedi el az akasztófavirágnak címét; hanem annyit csakugyan
97 1 | a dobszó után tarisznyát akasztván nyakába, elballagott nagyságos
98 12 | csinál végrendeletet, s akiről csak fölteheti, hogy halálának
99 3 | A nagy udvarból átléptek akisebb udvarra, mely kertalakban
100 17 | rézpénzt értené, ámbár, akitől több nem telik, az is sok;
101 15 | valami jeles íródiák, olyan ákom-bákom betűket vetettél, hanem
102 10 | hisz évenkint megiszom tíz akót.~- Sz'ja, barátom, így van,
103 15 | láttak, majd mutatok én egyet alább, addig is szíveskedjenek
104 8 | jöhettünk, mi sem akarunk alábbvalók lenni, mint a többi, mi
105 18 | szent-mihályi kocsmának ajtaja akkor alacsonyabb volt embermagasságnál, berekedt
106 4 | lesd, míg én széket adok alád, ...hát aztán?~- Minthogy
107 4 | tudatlanságból, s ezt a különbséget aláfelé sültparasztnak bátran nevezte
108 14 | még kocsit is rendelek alája. Elmehet.~- Bizonyítványt
109 4 | költött dolgot, hanem egy élő alakot kívánván bemutatni, kegyelettel
110 11 | el kell tűrni a szegény, alárendelt tisztnek, ha az évnegyednek
111 14 | voltam - mondja Stand. - Alászolgája!~Ezután mintha csiklandoznák,
112 14 | dolgot, mert ámbár elég alázatos volt arra, hogy a direktor
113 14 | mélynek kell lenni az ispán úr alázatosságának.~- Nos... hát nincs magának
114 2 | méltóságos főispán úrnak huszárja alázatossággal jelenté, hogy az utazókocsinak
115 3 | cselekedni, és nem győzték áldani az Istent, hogy szót fogadtak
116 17 | az anya pedig a bőséges áldás és tanítás mellé még a markába
117 9 | hadd hallom?!~- Azt az áldott magyar nyelvet, mit a tekintetes
118 inc| nem talál, s jövendőért áldozni nem akar..., kérem, ne jöjjön
119 4 | másik az újságba bökve.~- Algír.~- Hát ez a másik itt az
120 13 | sem fog hasonlítani más alispánhoz, valamint az sem, amit még
121 13 | nézzenek farkasszemet az új alispánnal, hogy valamiképp a nyakukra
122 12 | hivatalban, s ha valamelyik alispánságig vihetné, talán még odább
123 13 | lőn, látva, hogy Kállay az alispánságot nem mulatságért öltötte
124 7 | hazugságnak is szép volna.~Az alispánválasztás félóra alatt megtörtént,
125 7 | legbeszédesebbnek sem akadt elegendő alkalma annak elmondására, hogy
126 16 | pappá legyek, hol legalább alkalmam tesz fölemelt kereszttel
127 5 | előhozta a dolgot, megvárván az alkalmat, midőn föltett szándokát
128 1 | főispán, - nem kívántam alkalmatlankodni; hanem a korcsmáros ki akart
129 2 | tisztelték nyelvünket és mégis alkalmuk lesz önöknek meglátni küzdelmét
130 2 | melyben a magyar nyelvet és alkotmányt diákul védelmezték, megijednénk
131 1 | dobszó után is tudom.~Így alkudott meg Kállay Miklós úr, és
132 1 | határra hordatnám kendet. Most alkudozzék kend!~- Nem alkuszom, nagyságos
133 2 | bácsinak? hacsak meg nem alkuszik vele, hogy visszajövet meg
134 1 | Most alkudozzék kend!~- Nem alkuszom, nagyságos uram, a többit
135 2 | édesapám.~Itt megint meg kell állanom; mert nem tudom, e pillanatban
136 14 | elhatározá, hogy itt meg nem állapodik, hanem elmegy az irodába;
137 11 | kormányzást, következett a belső állapot, hol a vakációs diák és
138 15 | tudni akarván, mit mond állapotához.~Az orvos tekintetben vevén
139 4 | hatrőfös ostorral, mert állatésszel is megérezték a felsőbb
140 9 | akart fogni a szörnyű nagy állaton.~Másnap a rektorprofesszorhoz
141 12 | én pedig nem érek rá itt álldogálni; azért itt van, kirakom
142 10 | úgy megcsapta, hogy rá nem állhat.~- Nagy Pistát kell előkapni,
143 9 | vele! - szól Csokonay, nem állhatván ki a jámborságot, és eltávozván
144 11 | menendő fiúnak, kit éppen most állít a szoba közepére, kirántván
145 2 | mondani, mi úgyis vakmerő állítás lesz, mit a főispánnak talán
146 7 | meghányt fekete cikornyákból állítsuk össze a következendőket,
147 6 | 24 óra alatt helyre lesz állítva; s így a hátralévő, de okvetlenül
148 6 | benn pedig maradjanak egy állóhelyben; mert hat helyen is összekenik
149 4 | kérdésre az a paraszt még állóhelyét is megváltoztatta, hogy
150 11 | korholni való:~- Hogyan állsz? mit lógatod az egyik lábadat?
151 8 | minden meghúnyászkodás nélkül álltak egy sorban. Köntös Mihály
152 13 | hogy azoknak is leesik az álluk csodálkozásukban; mert amit
153 17 | étvággyal a konviktusi fiatalság alma és körte képében ette meg.~ ~
154 13 | gondolatban, hogy most bizonyosan álmodja ezt a történetet, mely sehol
155 14 | magtárban a zabos zsákok között, álmodozván nagy dicsőségről, midőn
156 10 | gondolta, hogy a három huszast álmodta csak, de midőn szemeit jobban
157 5 | Kállay uram pedig legyen az alperes vármegyének prókátora; aztán
158 5 | szóra nem tudott felelni.~- Alpörös uram, elvesztette a pört,
159 4 | volt nálam a szérűn, ott az alsó falu végén, hol a nagy útról
160 6 | az ég villáma nyugszik s alszik a természetben minden, amivel
161 10 | vagyok, mindig a színpadon alszom, tehát most is ott telepedem
162 18 | kapaszkodott; hanem a közönség általában olyan, hogy igen hihető,
163 7 | mit megvédelmezni.~- De ez általános engedetlenségben hogyan
164 6 | addig várni kell, hadd aludjék el a tyúk és veréb, meg
165 1 | puha párnákat elhagyta, nem aludt egy jó éjszakát; de már
166 2 | főispánnak.~- Úgy-e sokáig aludtam? Nekem már kocsin kellene
167 3 | az egyik zsákot, mert nem aluszik az ördög, megbotolhatik,
168 14 | kinek szavát hallva a többi, ama hitben, hogy a direktor
169 4 | mondhatom, nagyságos uram, ámbátor sok kutyaság beszorult a
170 9 | inkább beszél azon a nyelven, amelyen a subás atyafi: tehát legyen
171 10 | rakd ki neki a ruhákat, s amelyik jobb lesz, vidd el az öltözőbe
172 11 | kis lányra került a sor, s amelyiket előbb érte, azon kezdte
173 7 | mint a Miatyánk végén az Amen.~Megindult aztán Köntös
174 6 | szóról-szóra maga beszélte így, s amennyiben róla szólok, ezt sem hallgathatom
175 1 | kitekinteni az országútra, hogy amennyire lehet, már messziről észrevegyék
176 17 | kanonok nem győzött bámulni, amiben ugyan Keszy Balázs is eleget
177 2 | vendég ritkábban jött is, de amikor itt volt, azon napot elfeledni
178 13 | várja, csak nyárs kell neki, amin meg is forgatta Kállay uram
179 13 | mit bízott rá Kállay úr, amire egy szolgabíró nem olyan
180 6 | kifogyasztottak belőle, hogy amivé lett ez a falu: abban sincsen
181 6 | hogy ő maga egy ilyen, meg amolyan, ami az asszonyság szájából
182 10 | ezért jót állok.~- Per amore dei, mit gondolsz, hidegvizes
183 18 | függönyön meglátta a kis Ámort, kinek szárnyai vannak és
184 10 | olyan lónak, mely három angol mérföldön egy huzamban nyargalva
185 4 | Nekem ezúttal semmi közöm angollal vagy franciával, hanem maradok
186 10 | barátom, a maga képén oly angyali nyugalom ül, hogy ott nem
187 4 | alig álltam volna meg ily angyalmódra.~- Hát azt eltűrné, hogy
188 2 | akkor sem voltak az emberek angyalok; irigykedés, emberszólás
189 9 | megátalkodott népek még anno domini ezernyolcszázegyben
190 2 | az ember, hol férnek meg annyian. De csak megférnek, s a
191 18 | belépett a direktorhoz, ki annyiban volt nagyobb úr, mint a
192 11 | minek kedves édesapja csak annyiból nem örült, hogy hátha nem
193 3 | marad.~- Hátha én megvenném annyiért, mint a zsidó?~- Tréfál
194 8 | úszik, a másiknak nyakáról annyiféle nyűg lóg le, hogy nem tudja
195 17 | kell pappá lenned, mert anyád szeretné - mondja Balogh, -
196 8 | lenne az ő gyönyörűsége.~Az anyák azt tették, amit tenni szoktak,
197 17 | még pap lesz belőled!~- Anyám is mondott olyasmit, hogy
198 17 | dolgot!~- Ez az én unokaöcsém anyámról - mondja Keszy, bemenvén
199 17 | szülőidtől kaptál».~Nem akarom az anyát gyanúsítani, hagy azt az
200 11 | mellé, ámbár nem hitte, hogy anyjának oka legyen komolyan mondani
201 4 | jöttél volna, pedig a te apádtól éppen úgy tellett volna,
202 8 | sem mertek ellenkezni s az apák maguk hordták föl gyermekeiket
203 9 | Meghallgatta az Isten az apáknak kérését s e három ember
204 9 | volnánk mi magyarok, ha Árpád apánk elfogadna atyafiainak.~Mi
205 12 | nagybátyának, ha őt, az apát, hamarjában elvenné az Isten
206 8 | zsöllér? vagy cseléd? vagy apjánál van kend?~- Édes apám kenyerén
207 4 | együtt verte vele a csürköt, apjáról egyik sem öröklött többet,
208 11 | előbb meghalnék?~- Ugyan, apjuk, mit halódol mindig? - szól
209 10 | lakott, lelkiismeretesen ápolván minden beteg embert, kivált
210 9 | e három ember csakugyan apostol lőn, megjárván ezt a nagy
211 9 | Úrnak igéjét és lennének apostolai az Úrnak ezen a földön.
212 9 | keresztül-kasul, mint az apostolokhoz illik.~Oh, higyétek meg,
213 9 | úr elküldé a szolgálót az apothékába, hozna neki coriandrummagot,
214 9 | szeretném hallani; mert pap, apothékás, doktor, fiskális, inzsellér,
215 1 | kapunál várta őket, aztán apróra szorongatván a jó barátokat,
216 5 | ha megelégszik vele, az árában megalkuszik, hazaviszi és
217 3 | rakja le a majorosnál, az áráért pedig jöjjön be, s ha a
218 15 | mentét és melléje köthetik az arannyal megfuttatott rezes kardot
219 7 | sincs valami ezüst- vagy aranygomb, hogy valami kincséhes tolvaj
220 15 | megosztoznak a sok szép fényes aranyon, legyen tehát esze és gondoljon
221 15 | csizmát, föladhatják az aranyos mentét és melléje köthetik
222 4 | mert most még egy malac árával megválthatod magadat, esztendő
223 8 | essék sodrából, megkeményíté arcát és hátratévén kezeit, szigorú
224 7 | az a kemény ember, mint Archimedes, mikor a nekiszakadt ellenségnek
225 11 | mindig az én himlőhelyes arcomat nevetik.~- No, az nekem
226 3 | garasnál.~Körülsétáltak a még árnyat adó fák közt, Kállay mindenikről
227 7 | sarkantyús csizmában járnak és árnyékuk van: hanem attól mégsem
228 12 | sokáig éltesse, ha pedig ezen árnyékvilágból elszólítaná (ezen szó soha
229 9 | volnánk mi magyarok, ha Árpád apánk elfogadna atyafiainak.~
230 14 | Akkor is csak főnökének ártana; azért nem marad egyéb,
231 10 | hogy ne féljenek, azért az ártatlan nem hal meg, emezt pedig
232 5 | A főispán egy szóval sem árulá el, kiket akar kijelölni
233 5 | milyen ember vagyok, nem árultam zsákban macskát, magukra
234 18 | tehát kezdjünk mi is hozzá. Árvavármegyében sem haltak ki az emberek,
235 7 | könnyebben talál az ember árvavármegyei tótot, mint szabolcsvármegyei
236 9 | inzsellér, jurasszor, judlium, asszesszor, rektor, kántor, preceptor,
237 11 | olvasóim, hogy a nemzetes asszonyban kit akarok bemutatni, és
238 11 | vezetett, mint a nemzetes asszonyé.~ ~
239 3 | ládafiából vetessék ki az asszonyokkal az ötszáz forintot, hadd
240 2 | jártas-keltes lévén, észrevette az asszonyságnak lecsorduló könnyét, előbb
241 2 | akarnák talpuk alá terelni az asszonyt.~A főispán úr nagy érdekeltséggel
242 14 | íródiákok eszeveszetten rohantak asztalaikhoz, némelyiknek még markában
243 7 | esztergálgattak.~A tanácsháznak asztalán kinyújtóztatva fekszik a
244 7 | szerettek volna elsők lenni az asztalnál; hanem most jutott eszükbe,
245 8 | hegyére való elmondása után az asztalt igénybe vette nótáriusné
246 5 | méltóságos főispán úr»-at, hanem mikor attól a tekintetes
247 7 | most már mint alispánnak átadott egy hónalja panaszt, megemlítvén
248 10 | kellett rágni; csakhogy úgy átázott az az erős gyomor, mintha
249 7 | is kevés beszédű lévén, átengedte a szót a jegyzőnek, ez aztán
250 15 | esett neki, hogy ezen is átesett, melynek nagyobb volt a
251 12 | végrendeletet csinál.~Az agglegények átka tehát elérte Keszy Balázs
252 3 | nagyon.~A nagy udvarból átléptek akisebb udvarra, mely kertalakban
253 2 | az ebédet, befogattunk, átmentünk, gondoltuk, vasárnap délután
254 2 | vagy éjjel kellett a falun átszökni, ha sürgetős dolga volt,
255 10 | való egyébre, mint hogy átszűrjék rajt az orvosságot, melynek
256 10 | vette volna, a három huszast átváltoztattam pipává.~Sándorffy türelmetlenül
257 17 | szégyellné a sírást.~Az atya vitte föl a fiút, az anya
258 4 | kiviszi, s a delelőn a falusi atyafiaknak bámultára földre heveredve
259 13 | látogatóba jőnek, jó lesz atyafinak vallani még azt a nyolcmillió
260 2 | atyafi, ha a vendég a másik atyafinál többet ehetett meg, mint
261 12 | honnét szaporodott meg az ő atyafisága, mióta meggazdagodott. Eleinte
262 8 | vagy sem, mert itt vége az atyafiságnak és ha a mennybeli atyaúristen
263 17 | egy tallért kapott és egy atyafiságos csókot, ezt magának tartá,
264 12 | vagytok? hadd lássam ezt az atyafiságot?~Ekkor előkereste családi
265 14 | nem igen sokat tartott az atyafiságra, sőt éppen emiatt rég elcsapta
266 17 | tisztelendő kegyes rendű atyákból hat kitűnő fiút ajánltatván
267 10 | legalább tudom, hogy valami atyámfia vagyok; de hogy ha Nagy
268 5 | között látom az én kedves atyámfiait, sógoraimat, komáimat, szomszédaimat
269 5 | meg kell mondanom, még az atyámfiának sem kegyelmezek, pedig én
270 8 | atyafiságnak és ha a mennybeli atyaúristen megengedte, hogy szent fiát,
271 5 | annyi jó embernek vagyok atyjafia, sógora, komája, szomszédja
272 12 | szeretett volna valamennyi atyjafiával összeveszni, hogy elegendőképpen
273 5 | hogy éppen akkor vagyok atyjukfia, sógoruk, komájuk, szomszédjuk,
274 inc| csalja ki a hangot, míg az avatatlan kéznek legelső ütése rögtön
275 14 | naplenyugtáig is.~A direktor úr azalatt az ispán úrral beszélgetett.~
276 15 | a szegény ispánnak neve, azé lesz minden vagyon, lehúzván
277 9 | azt mondom, akár mondtam azelőtt, akár nem.~- Domine! - ordít
278 2 | Elereszti-e majd a gazda még aznap? hát másnap mikor indulhat
279 12 | minden levelét az ispánnak, azokban megtalálta a fiú- és leánygyermeket,
280 8 | bele legtöbbnyire; hanem azokért sem nagyobb kár, sőt a szegény
281 17 | szigorún meghagyva, hogy azokról tudomást adni óvakodjanak
282 3 | nagyságos úrnak jó tanácsát, azonképpen fognak cselekedni, és nem
283 17 | felelet helyett szolgált, azonközben pedig a kanonok kérdi a
284 11 | zsörtölődő anya, hogy egy kis áztatás sohasem árt meg a gyereknek,
285 5 | igaza.~- Nagyon el vagyunk áztatva, méltóságos uram?~- Bizony,
286 16 | magam jószántából lettem azzá és nem is bántam meg, ámbár
287 2 | befőzött, vagy a töltött bá-ránypecsenyében egy kis fonáldarab maradt,
288 11 | eszem nem járt volna a hajas babán, mint a kisasszonyé, ki
289 10 | egyem húst, melyik napon babot vagy lencsét, melyik napon
290 2 | indulhat meg? s ha majd Péter bácsihoz száll, mit füllentsen Pál
291 4 | oly tekintéllyel, mint a bagdadi kalifa, ki előtt csak hasonmászva
292 6 | magamnál a falunak sérelmes bajait, az éjjel ismét történt
293 3 | segítené meg a falut egy nagy bajban.~- Pénze nincs kigyelmeteknek?~-
294 10 | száraz ruhát, reggelre semmi bajod: ezért jót állok.~- Per
295 14 | tesz valami bolondot, azt bajosabb helyreigazítani.~Direktor
296 10 | beszéli Sándorffy - ha egy kis bajotok van, halálos nyavalyát képzeltek
297 10 | orvosért futtat s míg a bajt nagy fenékkerítéssel előadja:
298 3 | asszonyok, azokkal gyűlik meg a bajunk.~- Talán pazarló mind a
299 16 | akkorát ütni, mint akármelyik bakancsos fiú.~Sokszor azon gondolatra
300 8 | azt is tudom, hogy itt a bal hónom alatt nagyon fáj bennem
301 12 | Még néhány nap múlva éppen Balázs-nap volt, ekkor pedig múlhatlanul
302 14 | tehát megírta vejének, hogy Balázs-napra írjon bátyjának olyan levelet,
303 4 | hordozta, ennek okáért az utána ballagó kisbíró legalább is kénytelen
304 1 | korcsmáros a négy ló előtt ballagva vezette vendégét a kelő
305 13 | fölfüggeszti?~- Négy hét alatt! - bámul a szolgabíró - hol találok
306 14 | mit a béresek egy óra óta bámulnak s ha nem félnének, hogy
307 9 | Pista uram Csokonaynak első bámulója: hisz a múltkor is azt mondta:
308 3 | zsákot cipelt, a főispán úr bámulta az erőt. Kállay pedig megcsóválván
309 14 | lapátoltak odább; hanem bámulták az ifjúurat és jeles tehetségét;
310 4 | delelőn a falusi atyafiaknak bámultára földre heveredve olvassa.~-
311 10 | csakugyan nem ért a pénzzel való bánáshoz.~- Megmondtam én már azt
312 11 | rovására szokja meg a gyönge bánásmódot; - azért midőn a kis lány
313 14 | üsse meg a guta, ha már bánatjában nem ért rá megütni. Ezzel
314 12 | markukba nevetnek, mert hisz bánják is ők, ha Keszy Balázs urabátyjukat
315 5 | meggondolni, vajjon nem bánják-e meg a tekintetes karok,
316 12 | elviszi az ördög.~- Nem bánjátok? - kérdi Keszy Balázs úr,
317 13 | de annak nyavalyáját sem bankjeggyel nem lehet gyógyítani, sem
318 3 | ötszáz forintot ilyen fekete bankóban, meg itt a sógoromé is kért
319 12 | majd gondom lesz rá, hogy bánkódjatok! - mondja magát tüzelgetve,
320 4 | dörmögve.~- Kimondhatatlanul bánnám, ha éppen ez a falu válnék
321 10 | mert én pénzzel nem tudok bánni; hanem gondoskodjék rólam
322 4 | tanítsalak meg, keservesen bánod meg. Elmehetsz.~Kurtábban
323 16 | jószántából lettem azzá és nem is bántam meg, ámbár a mostani francia
324 7 | ijedtek meg, sőt némileg bántotta őket, hogy még csak vissza
325 16 | napig sem tudom, azért nem bántottak-e a franciák, mert igen vastag
326 8 | Mihály azt mondta:~- Ne bántsa, nagyságos uram, ha minden
327 16 | rakni, hogy fussak velük a bányavárosokba.~Mitől más ember beteggé
328 4 | nem tudná hol megvenni a báránybőr-süveget, takaró nélkül maradna a
329 16 | Magyarországnak legjobb barátai vagyunk, azt elhihetik a
330 2 | számmal sereglének össze jó barátaim, kiknek ebbeli szíves megemlékezésüket
331 10 | kedves betege, ki azonkívül barátja is volt Bécsből: egykori
332 10 | mielőtt elmenne, ráemlékezvén barátjának régi szokására, tudniillik,
333 15 | Várad a harc vonalától, régi barátjával, Sándorffyval ismét találkozhatik,
334 16 | szintén örülvén a régi jó barátnak, nagy erőszakot tett magán,
335 1 | apróra szorongatván a jó barátokat, kinn maradt lesre, hogy
336 10 | rakosgatott - Jancsi, Nagy Pista barátomat lásd el ruhával a mai játékra,
337 13 | mondom egymagának, hogy barátságosan a többivel is tudassa, hogy
338 14 | is kibújik. Stand Károly barátunkban is addig bújkált az ördög,
339 15 | úgy fohászkodott föl, hogy bárcsak már megverték volna.~Mint
340 5 | könnyű kormányozni, mint bármelyik vármegyét.~- Mindjárt elhinném,
341 8 | nagykállói útra.~Az elválás bármilyen keserű, de a viszontlátásnak
342 13 | óvakodjék akárkitől elfogadni bárminemű ajándékot, legyen az százforintos
343 2 | megérkezett, rívafakadt a sok baromfi; mert azt halomra ölték,
344 7 | hasadékon át és kapuszár mellől bátorkodtak csak kinézni, ámbár ebből
345 17 | bátorság után még egyre bátorodott.~- A fiskálisságot még nem
346 15 | mindjárt elég legyen arra, hogy bátyádat is agyonverje.~Ipauradnak
347 14 | hogy Balázs-napra írjon bátyjának olyan levelet, mely a durcás
348 15 | azt kívánja, hogy kedves bátyját üsse meg a guta, akár bújában,
349 9 | a tisztelt férfiú azt is bebizonyítá, hogy valóban mélyen ért
350 10 | nagy szűken elég volt annak bebizonyítására, hogy magyar nyelven is
351 2 | vármegyében ugyancsak okosan bebizonyítja egy magyar nemes, hogy de
352 10 | szent hitben és naponkint bebizonyítom a testnek feltámadását,
353 15 | lesz.~Ezalatt közeledvén Bécs felé a francia sereg, tehát
354 14 | dühbe jött, hogy kész lenne Bécsig szaladni, hogy Keszy Balázs
355 8 | egy-két csöpp a somlyaiba is becsöppent.~Mindketten meglátták, hogy
356 2 | hogy feleséged szeret és becsül is, dixi!~Itt elvégezte
357 7 | hatalomnak jól esett ez a becsület, midőn az alispán saját
358 6 | hogy a vármegyében nem volt becsületben párunk; hanem úgy kifogyasztottak
359 5 | komolysággal mondja:~- A vármegye becsületéért ezt is megtenném: ha más
360 1 | járókelő népre.~Amilyen szigorú becsületesség uralkodott a háznál, olyan
361 10 | másikért esedezem!~Ennyi becsületességet csakugyan nem keresne senki
362 10 | három huszasért, ostoba becsületességgel nem alá, hanem fölfelé kérdi
363 16 | hanem, hogy vendégét is becsülettel lássa, maga is megmaradjon
364 9 | a klasszikusok nyelvét becsülje, sőt akárhányszor tett saját
365 10 | Legyünk azért méltányosak, becsüljük meg ez önzéstelen embert,
366 18 | magyar haza még annyira sem becsülte őket, hogy magyar nevet
367 1 | míg azt nagy rimánkodásra beereszti, csak azon a nyelven beszél
368 12 | ekkor pedig múlhatlanul beérkeznek a köszöntések, miktől Keszy
369 15 | s midőn azok lassanként beérkeztek, készült a nagy elhatározáshoz.~
370 15 | hol más ember eggyel is beérte volna, azért nem csoda,
371 13 | elszámlálván mindezt, aztán befejezésképpen mondja - bizony kedves szolgabíró
372 6 | hogy a kutakat mindjárt befödték, mint hajdan Köntös Mihálynak
373 2 | után végezvén az ebédet, befogattunk, átmentünk, gondoltuk, vasárnap
374 12 | mert ez Benedek urat úgy befogta a hámba, hogy arra ment,
375 9 | minden harmadik szó után befoltoztak egy diák szót, mi aztán
376 4 | Mihály gazda, egy pohár borra befordul hozzám.~- Ejnye, de megijedtem,
377 2 | például a fánkban kevés volt a befőzött, vagy a töltött bá-ránypecsenyében
378 6 | Szent-Mihályon.~Az elöljáróság befurakodott szokott helyére a sok ember
379 inc| szólamlik meg, ki két kis fának begöngyölt végével érintvén a beszédes
380 10 | megennivalója.~A közönség begyülekezett a terembe, megnézte a magyar
381 18 | színielőadást megelőző napon behajtatott a félszer alá Stand barátunk,
382 1 | annyira azért, hogy a vendéget behívja, hanem hogy olyan embert
383 5 | mert amint a megyeházához behurcolkodnám és az alispáni székbe ülnék,
384 1 | idegennek, erőnek erejével behúzták az országútról, jól tartották
385 14 | goromba papiroson, Stand pedig behúzván magát a százgallérúba, rendre
386 18 | hogy jutalomjátéknak is beillik, midőn hat közül egyik jóllakik.~
387 4 | nem vagyok méltó, hogy béjőjj hajlékomba.~- Hiába szabódik,
388 1 | könyörög is... ha megehül, majd bekergeti a kínja.~- Értem, nagyságos
389 7 | lefogyasztotta, mikor bíró uram bekért egy nagy fazekat, aztán
390 9 | leckéztették meg, tehát tűri azt békével; mert ő már néhányad magával
391 18 | az egyre.~Megelégedett a bekezdéssel erre a napra: más napon
392 10 | s a legelső zsidó boltba bekiált egész ügyetlenséggel:~-
393 4 | bekopogtatok az ablakon és bekiáltok: tudom ám, hogy Köntös Mihály
394 1 | kastélyba menni, vasvillával is bekíséri, nehogy megtörténjék vele
395 1 | Kállay Miklós úrhoz és a beköszöntő után jelentette, hogyha
396 2 | lesznek s az én édesapám a beköszöntőt elvégezvén, az elöljáró
397 14 | mert az eladások ideje bekövetkezett.~Az ispán éppen Stand barátunkkal
398 4 | előtt, bizonyosság okáért bekopogtatok az ablakon és bekiáltok:
399 3 | rávigyázunk a korcsmánál, aztán beküldjük.~Mielőtt Köntös Mihályt
400 6 | szedegetvén elő a pápaszemet, hogy belásson a vármegye titkába.~- Azt
401 2 | harminc esztendős korában már belátja, hogy elég abból egy is,
402 4 | könnyen, míg eszével ő is belátott a szellemi világba s ott
403 11 | kisasszony, s ha majd egykor beléd bolondul valami varga, az
404 10 | választás és a ruhák közé beleesett a mai nagy kabát is, mit
405 18 | majdnem könyvnélkül tudta már.~Belefért könnyen, mert az az egy
406 10 | én aludni, hát majd csak belehordozóskodom estére kegyes engedelmével.~-
407 2 | kovácsmunkát készítettek s belekerült két hét, míg elmehetett.~
408 4 | másik a hosszú beszédbe belekeverte volna a szomszédját, meg
409 6 | esett, koronkint vetett rá, belenéztek a ragyogó tűzbe, hol a fiatal
410 13 | porkoláb vezette.~Kállay belépvén szobájába, Keszy Benedek
411 12 | azt mondtátok, ...még akit beleszántam, még azt is úgy kivakarom,
412 4 | aztán nehéz volna újra beleszokni.~- Csak nem fél, Köntös
413 10 | birkaakolban. Akinek tetszett, beleszólt a játékba s a szegény komédiást
414 15 | elővett egy tompaorrú tollat, beleütötte a téntatartónak fenekére,
415 6 | bennlévők megérthetnék a dolgot, belódul az ajtón valamelyik gyerek,
416 9 | mert ez még mind válhatik belőletek.» Midőn a mi három emberünk
417 2 | és szóról-szóra kitanulta belőlök, hogy a franciáknál nem
418 11 | tudja, maholnap mi leszen belőlük?~Ilyen nevelési rendszeren
419 9 | tanuljunk diákul, legalább válik belőlünk diákos ember, amint vált
420 1 | megadta magát és a lakház belsejébe tartott, vigasztalván magát,
421 5 | hogy mit vesz, külsejét, belsejét láthatta s ha nem tetszett
422 18 | hát milyen lehet a vásznon belül, ha már az elejére is ilyet
423 5 | iskolában, mikor a tanító bemegy.~- Tökéletesen elhiszem -
424 4 | Mihály gazda, most azért is bemegyek, - mondja Kállay Miklós
425 7 | kis ajtón is lakat nélkül bemehet mindenki, s a vezető után
426 18 | megnyomta őket az éhség, s bementek Köntös Mihály öreg bíróhoz,
427 14 | lármáztam a kapu alatt, aztán bementem, az ifjúurakat rendre összeszidtam
428 17 | anyámról - mondja Keszy, bemenvén a mellékterembe.~- Szerencsét
429 14 | azért, ha valaki ezt a címet bemondaná, Stand úrnak szájából rögtön
430 6 | a legelső parancsolatot bemondani, minek az a mellékes hatása
431 6 | ugyancsak nyakonvágná, hanem bemondja a nagy hírt, hogy Köntös
432 11 | én s ha nem lesz dolgos, bemondom neki ezzel a kézzel, hogy
433 3 | Köntös Mihályt az urak előtt bemutathatnám, engedelmükkel Szent-Mihály
434 5 | székbe.~Előlegesen tehát bemutattuk Kállay Miklóst és Köntös
435 3 | sem várt volna, pedig 1810-ben ugyancsak rőfszámra mérték
436 12 | volna, azért tehát Keszy Benedeknek odaadván lányát a vén róka,
437 4 | mint te, szamár, legalább benézett volna az ablakon, mit csinálnak
438 9 | hogy ebből a sok jóból benned is megmaradt valami.~Megszületett
439 6 | a küszöbre, hogy mind a bennlevő jegyzővel, mind a külsőkkel
440 6 | ilyen öklelős? De mielőtt a bennlévők megérthetnék a dolgot, belódul
441 14 | bennlevőket megriassza, aztán benyitott az irodába, hol az ifjúurak
442 10 | a belső zsebből lehetett benyúlni, mit jóformán az inas sem
443 9 | az ágyra vágta, a maradék berdót rányelte a sok görög szóra
444 18 | alacsonyabb volt embermagasságnál, berekedt a hézag s előadás előtt
445 16 | hanem a franciák tolmácsnak berendeltek a főparancsnoksághoz.~-
446 3 | három esztendeje a főbíró berendelvén a falusi bírókat, Köntös
447 3 | aztán tégy két fordulót.~A béresben annyira megvolt a jóakarat,
448 3 | menne, hogy Kállay Miklósnak bérese megszakadt, mert egyszerre
449 1 | meg az én korcsmámban, míg béreseim megérkeztek és kihordatták
450 14 | nyikorgó hangját utánozva a béreseket keservesen leszidta, mi
451 14 | a köpönyeget, rátámad a béresekre a direktor úr hangján:~-
452 3 | megcsóválván fejét, rászól a béresre.~- Mit kísérted az Istent
453 2 | hogy farkasnak nem kell berket mutogatni; úgy azt is csak
454 9 | midőn az egyiket elvégeznék, berohan a szenior a quartába s goromba
455 10 | dunántúli kerület a francia berohanások alatt többször megtámadva
456 8 | hordták föl gyermekeiket a besorozás elé.~Mielőtt e fejezetet
457 10 | való, hirtelen felöltözött, beszaladt a városba, s a legelső zsidó
458 18 | jutalomjátéknak is bátran beszámíthatjuk, ha a hat közül egyik jóllakik!
459 4 | különben a másik a hosszú beszédbe belekeverte volna a szomszédját,
460 8 | jelenlétét már az udvarra kiható beszédből is észrevette, eképp szólt:~-
461 4 | nem purgálom saját ostoba beszédedből, mit akarsz. Adós vagy a
462 inc| begöngyölt végével érintvén a beszédes húrokat, oly szépen csalja
463 13 | hasonlít az alispánnak bevezető beszédjéhez, mi rendesen azzal végződik:
464 12 | ágens, ki akarván fogyni e beszédtárgyból.~- Én már végrendeletet
465 7 | urammal, ki különben is kevés beszédű lévén, átengedte a szót
466 2 | meghallhatja. Látod, fiam - beszélé az öreg úr - Verbőczy ugyanazt
467 6 | mit meglát; addig is hát beszélgessünk egyet.~Felejtsük őket a
468 8 | merte megjegyezni negyedórai beszélgetés után, hogy tíz ember ugyan
469 2 | eszébe jutván a tegnapi beszélgetésből, hogy az ebédhez pontban
470 6 | egyet.~Felejtsük őket a beszélgetésnél, mi pedig figyeljünk a legényekre,
471 12 | megszokta a magában való beszélgetést, még pedig annyira, hogy
472 1 | aztán ott benn arról is beszélgethetünk.~- Na, egy nap nem a világ.~-
473 10 | hogy ilyen is legyen, - beszélgeti a gróf Sándorffynak, ki
474 8 | perc múlva ó-somlyai állt a beszélgetők előtt.~Kállay elmondatta
475 2 | tudnak, legalább németül beszélhessenek; mert nagy szégyen lett
476 6 | jegyzővel, mind a külsőkkel beszélhetett.~Kelmeteknek ide kinn is
477 2 | elmenetelről ott benn is beszélhetünk.»~Ennek nagyobb bizonyságául
478 9 | pap vagy akármi diákul beszélő ember: ne járja hiába azt
479 2 | háziúr - azért csak magyarul beszélünk.~- Minő jó, hogy egy harmadik
480 6 | maradjanak csak kívülről; mert a beszólítás egyedül neki szólt.~Midőn
481 2 | vasárnap isteni tisztelet előtt beszólított magához, pipáját előbb fenékig
482 4 | uram, ámbátor sok kutyaság beszorult a faluba, hanem azt sem
483 10 | kivált pedig azt a nagy beteget, azt a szegény árva magyar
484 16 | bányavárosokba.~Mitől más ember beteggé lett, én attól gyógyultam
485 10 | tudniillik, hogy saját betegségét mindig lepecsételve adja
486 12 | nagyságos úr, aztán abban betegszik meg.~- Azért is öntse ki
487 6 | ha véletlenül ma mindjárt betekintene, lássa, hogy nem feledték
488 6 | éppen ezért a zsidóhoz is betekintett, ott vett egy szál új rajzónt,
489 8 | pedig bement a tanácsházba, betevén az ajtót.~A fiúk minden
490 6 | falunkbeli bíróságot ideiglenesen betölti, kinevezvén Köntös Mihály
491 16 | ellenségein, kik édes hazánkba is betörtek; sőt már elhatároztam, hogy
492 10 | Sándorffy jelenlétében, betoppan Nagy Pista, ki Nagyváradra
493 6 | irományt, melyben a sok dűlt betű között Köntös Mihálynak
494 15 | akarnád leírni s az első betűje mindjárt elég legyen arra,
495 15 | sok szükséged van cifra betűkre, hanem kedves öcsém, most
496 9 | vele, hogy magyarul minden betyár tudhat; hanem diákul csak
497 10 | csak feketét; hanem mikor beüt a jómód, a kenyér mellé
498 6 | gyermekeket ijeszteni is jó lenne; bevégezvén pedig a levelet, szót engedett
499 6 | a pálcát, menjünk.~Ezzel bevégzé beszédét, eltávozott a mellékajtón,
500 14 | hogy amint a rostáltatást bevégzi, vigye fel a köpönyeget
|