1809-beveg | beven-eleve | elfar-fanak | fankb-hajdu | hajla-itce | itelj-kinja | kinna-lelhe | leli-megsz | megta-onken | onmag-rossz | rosta-tanul | tanye-veget | vegev-zugba
Fejezet
1501 2 | nem tetszett; például a fánkban kevés volt a befőzött, vagy
1502 3 | prókátorok mennyit kértek fáradság fejében egyiktől?~- Az volt
1503 16 | érdemeljük meg, uram, ezt a fáradságot, háládatlan nép vagyunk
1504 4 | többi.~- ...tehát csak azért fáradtam ide...~- Azt lesd, míg én
1505 2 | hogy egy hosszú történetet faragna belőle.~- Egészségére váljék
1506 18 | maga is az építést, fúró és faragó ember ingyen is ajánlkozván:
1507 7 | faluban néha a tarka kutyának farka is elég tárgy, hogy az egész
1508 13 | háromszáz rókát fogott s azoknak farkára égő kanócot kötve, eresztette
1509 6 | el mellette a sötétben a farkas, az ég villáma közelében
1510 2 | mert volt annyi esze, hogy farkasnak nem kell berket mutogatni;
1511 13 | beszélgettek, miként nézzenek farkasszemet az új alispánnal, hogy valamiképp
1512 6 | benne, midőn a pásztortűz a farkast mérföldnyire kergeti el,
1513 4 | Ó, a nyársravaló gaz fattyúk!... - nyögi Köntös Mihály
1514 7 | megyek el s minthogy a nagy fazék mellett még két egész szál
1515 5 | a tüdő jó meleg helyen a fazékból is kidagad; nem hiszem azonban,
1516 7 | meggyújtott gyertyát a nagy fazékkal lefödte, úgyhogy elsötétedett
1517 11 | érdemelnek, azt úgy elverné egy fazékszedő bottal, hogy halálos holtig
1518 8 | egyenkint mindannyiért, kiket a fegyver alá adunk, s még sem merem
1519 3 | a bírópálcát, s most már fej nélkül maradtunk.~- Hát
1520 9 | valamelyik eszeveszett diák még fejbe is üti.~- Hát ki feleljen? -
1521 6 | mert a főbíró úr csak úgy fejből írta ki.~- Az bizony, most
1522 4 | takaró nélkül maradna a feje s az is kiröpülne belőle,
1523 13 | parasztnak, - szeget ütött a fejébe.~Szeretett volna nagyhamar
1524 8 | indulunk.~Egyszerű parasztember fejéből elég derekasan volt kigondolva
1525 10 | annyira, ha tudod, hogy kényes fejed meghűl, persze, ha valami
1526 5 | akarja meglőni a halat, ne a fejének tartsa a puskát, hanem a
1527 18 | ha az egész közönséget fejenkint két tojással számítja is
1528 6 | süveget a hírhordó ifjú úr fejéről, mire az nagyon furcsát
1529 11 | Sári után ki menjen ki a fejéshez? a kocsisnak adtál-e zabot?
1530 6 | okvetlenül rövid ideig tartó fejetlenség ellenében már fölemelheti
1531 11 | úrfi, kivel a következő fejezetben alkalmunk lesz bővebben
1532 8 | besorozás elé.~Mielőtt e fejezetet elvégeznők, az utolsó párbeszéddel
1533 15 | kikerült az a levél, melyről a fejezetnek kezdetén mondám, hogy nem
1534 17 | esztendőt az apai költségén fejezett be, a másodikban már Balogh
1535 4 | harangozónak is beállok. - fejezi be a lelkesült földmíves,
1536 17 | lelkét, mely a küzdelemben fejlődik; szerencsére jó esze van,
1537 5 | ám az ördög, mint amilyen feketének mondják, - beszéli Kállay. -
1538 10 | köhögött, akkor is csak feketét; hanem mikor beüt a jómód,
1539 3 | azonkívül két tehenét valami feketítővel almásszürkére pingálták,
1540 7 | asztalán kinyújtóztatva fekszik a bírópálca, végére száradt
1541 4 | megszokott pálcáját hóna alá fekteté, s vagy hat lépésnyiről
1542 4 | Mihály még tegnap is hóna alá fektetett pálcával ment végig az utcán,
1543 4 | pálcáját hóna alatt úgy oldalra fektette, hogy a kisbíró, mint mondám,
1544 4 | hóna alatt vízirányosan fektetve hordozta, ennek okáért az
1545 8 | most is éppen úgy hóna alá fektetvén a pálcát, mint otthon Szent-Mihályon.~
1546 2 | állítjuk.~Ó, ha mind előttünk feküdne az a sok iromány, melyben
1547 7 | hóna alatt vízirányosan feküdve, mintegy követelte, hogy
1548 14 | direktor már elment, mind félbehagyta a munkát.~Stand intett nekik,
1549 1 | így, hacsak maga ott nem feled valamit, a korcsmároséból
1550 4 | hogy tudod, hanem el ne feledd; mert ha aztán a vármegye
1551 6 | midőn a süveget is fönn feledé, mint most, ugyancsak nyakonvágná,
1552 4 | elolvas, hogy valamiképp ki ne feledjen valamit, s ha otthon nem
1553 8 | vagyok veletek elégedve és ne feledjétek el, hogy Köntös Mihály is
1554 11 | majd talán a nagybácsi sem feledkezik meg rólunk! - véli az asszony.~-
1555 12 | tetszett Balázs úrnak), ne feledkezzék meg róluk.~- Akasztófáravalók,
1556 12 | gebedjek meg én, aztán ne feledkezzem meg róluk! Azért is megfeledkezem.~-
1557 14 | irodáig menvén, nem bírta feledni a jelenetet az ispán és
1558 4 | a faluba, hanem azt sem feledte el senki, hogy én mégis
1559 11 | elraktad-e? Azt meg nem feledted-e el, hogy bátyád holnapután
1560 6 | betekintene, lássa, hogy nem feledték el, amit megparancsolt.~
1561 8 | keresztülvitelében, itt sem felejté cserben, mert mielőtt az
1562 6 | hát beszélgessünk egyet.~Felejtsük őket a beszélgetésnél, mi
1563 16 | többször.~- Elmegyek, uram - felelém - hanem ha akad Magyarországon
1564 18 | úgy-e? - kérdi a másik nagy félelemmel.~- Biz én azt nézem, kedves
1565 14 | hajdút és bérest, kiknek feleleteit is rendesen utánzá, minek
1566 4 | kérdésekben és még kurtább feleletekben.~- Mi kell, paraszt? - kérdé
1567 15 | magát, pedig a beteg zaklatá feleletért, tudni akarván, mit mond
1568 13 | gondoltam, így is jó lesz.~- Feleletnek ugyan felelet, amit szolgabíró
1569 14 | éppen most jöttem csak ide - feleli Stand a maga hangján.~-
1570 4 | koldulsz. Ezért jöttél? felelj!~- Voltaképpen, nemzetes
1571 8 | álljanak sorba és egyenkint feleljenek a kérdésre.~Ekkor a fiúk
1572 15 | melynek nagyobb volt a félelme, mint a valósága, mely annyi
1573 10 | azután pedig azon való félelmében, hogy talán majd nem adják
1574 15 | úgyis meg kell halni, azt felelte a cigány: Bolond, én sem
1575 17 | igen kicsiny voltam.~- Hol feleltél, édes fiam? - kérdé Keszy
1576 17 | felelsz?~- Én egyszer már feleltem annak a bácsinak erre a
1577 2 | nagy vigyázattal letette, felém fordulván, azt mondja:~-
1578 10 | szegény árva magyar nyelvet!~Felesége nem volt, hanem megáldotta
1579 2 | mindeniknek húzni, azaz, hogy a feleségé legyen a fele hatalom is.~
1580 2 | és csak így éred el, hogy feleséged szeret és becsül is, dixi!~
1581 2 | hogy hányszor szabad a feleségedet megölelni, mert volt annyi
1582 3 | nagyságos uram, azaz, a mi feleségeink egy testvérek, aztán az
1583 2 | jegyzi meg a főispán.~- Feleségem a diák szót nem érti, én
1584 4 | esett, bíró uram, hisz a feleségemnek is mindjárt mondtam, éppen
1585 2 | fiam, Verbőczy uram maga is feleséges ember volt, mint hitelesen
1586 14 | kukoricaföldet kért tőle felesnek, s ő két hold helyett négyet
1587 1 | pedig akkor haza nem ereszti félesztendeig.~Na, nem lehetett panasz,
1588 16 | Mióta vagy már Vácon?~- Alig félesztendeje, mióta a jóistennek kegyelme
1589 18 | többi, mert az övé volt a felhő és a mennydörgőmasina; hanem
1590 3 | ne maradjon, mert nagyon felhősödik.~- Ejnye, te semmirevaló,
1591 18 | Szabolcs vármegyébe hegyet, felhőt, mennydörgőmasinát, maguk
1592 5 | mert Kállay Miklós úr éppen felhozott tulajdonságainál fogva legalkalmasabb
1593 4 | hazugságban maradnék.~- Ne féljen, nagyságos uram... amint
1594 14 | óra óta bámulnak s ha nem félnének, hogy majd az ispán úr is
1595 11 | hiszik, hogy mézeskalácson is felnő az ember, aztán a dolog
1596 10 | jutott a való, hirtelen felöltözött, beszaladt a városba, s
1597 8 | keresztülmenne, a tanácsház felől két legény kopogat be és
1598 7 | volna.~Az alispánválasztás félóra alatt megtörtént, amint
1599 3 | esőben állni, több mint félóráig, ezért aztán otthon megköszönte
1600 5 | Kállay uram, én leszek a felperes, még pedig egész Szabolcs
1601 8 | a borba folyt és Kállay félre akarta tenni a poharat,
1602 15 | is kecsegtette, hogy jó félreesvén Várad a harc vonalától,
1603 4 | állatésszel is megérezték a felsőbb hatalmat.~Most falubíróságig
1604 6 | részemről annyit mondok, hogy a felsőbbség kegyes akaratjának engedelmeskedni
1605 4 | engedé magát, s hogy lelki felsőbbségét megmutassa; minden alkalommal
1606 10 | huszast: mert nála nélkül felsültek volna ma.~Az a derék, becsületes
1607 10 | naponkint bebizonyítom a testnek feltámadását, mikor a színpadot söprik
1608 16 | ajándékozott meg.~- Hát nem féltél a franciától? - kérdé Keszy
1609 6 | jelentést, megelégedett a felvilágosítással és rég nem érzett megnyugvással,
1610 7 | én húzásaimat. Pipájában feneke felé égett a tűz, mikor
1611 15 | beleütötte a téntatartónak fenekére, honnét aztán kikerült az
1612 2 | beszólított magához, pipáját előbb fenékig kiszítta, addig természetesen
1613 10 | futtat s míg a bajt nagy fenékkerítéssel előadja: múlik az idő.~Különösen
1614 1 | a negyediket pedig azzal fenyegeti, hogy ellopatja a saját
1615 13 | falusi tanácsban, rettentő fenyítékben tartván a falut, míg az
1616 10 | Nagy úr, Nagy István, Nagy Ferenc, vagy akár Nagy Jeremiás,
1617 1 | ebédlő, lesz puha széna, a férficseléd azon is elalszik.~Ezen a
1618 12 | megfojtana, ha hozzájuk férhetne.~Egyébiránt Keszy Balázs
1619 3 | meg van már számlálva, a férj markolja fel a pénzt, és
1620 2 | kis megilletődéssel nézett férjére, ki saját szerencséjére,
1621 3 | mikor ilyen két emberhez férjhez mentek, kik az ötszáz forintot
1622 6 | nyughatatlan ember eszéhez férne, a nyugtalan erő küzdeni
1623 2 | csodálkozik az ember, hol férnek meg annyian. De csak megférnek,
1624 17 | Aztán egy világos színre festett ládába rakván minden mozdítható
1625 3 | régi auktoritás~Nem igen feszegetem a dolgot, hogy a főispán
1626 10 | kilenc óra előtt.~Addig feszelgett a szobában, hogy Sándorffy
1627 15 | tudniillik, hogy ő alatta feszítették meg Krisztust, - de a nagy
1628 8 | hogy Szabó András uram fia-e vagy sem, mert itt vége
1629 8 | felelet, mikor mondja:~- Fiaim, meg vagyok veletek elégedve
1630 8 | tizenegyet is fölfogadni fiainak, ez lenne az ő gyönyörűsége.~
1631 11 | a másik leány és jóval fiatalabb, a legmegnyerőbb arccal,
1632 8 | a keresést.~Köntös saját fiával állt először is szemközt.~-
1633 18 | hogy egy ilyen egészséges fickó még a tálat is megeszi.~
1634 17 | föltette magában, hogy figyelemmel kíséri és nem engedi, hogy
1635 6 | beszélgetésnél, mi pedig figyeljünk a legényekre, kik a tanácsháztól
1636 16 | megérdemelvén, hogy rá kiterjedjen figyelme annak az embernek, ki naplójába
1637 15 | hogy a lehetőségekre ne figyelmeztesse, azért azt mondja:~- Kedves
1638 17 | kerülvén, a kanonok diákul figyelmezteté, hogy a fiútól valami együgyűt
1639 14 | valami bolondot, Stand! - figyelmezteti az ispán a fiút, kinek kedvenc
1640 10 | pipát nézegetik. Eleinte nem figyelt a dologra, hanem észrevevén
1641 4 | hírét se hallottad, ott van Filadelfia, meg Konnektikut.~- Jaj,
1642 14 | másikhoz lépett.~- Maga filkó - mondja a másiknak - hol
1643 14 | irodában henyélő, vagy éppen filkózó íródiákok eszeveszetten
1644 1 | ugyan nem visz el egy árva fillérnyit sem.~- Ki ül a kocsiban,
1645 4 | uram erszényében sincs egy fillérrel is több, mint a máséban;
1646 15 | vagyonból nem kap egy árva fillért - az is benn van a végrendeletben,
1647 3 | kertalakban környezé a lakást, a finom homokzatú úton a kapuhoz
1648 10 | kifordulva - itt van egy a fiókban, vedd ki.~- Mindjárt tudtam,
1649 9 | elhallgatott és mi nem is firtatjuk, miként ereszté el Nagy
1650 17 | még egyre bátorodott.~- A fiskálisságot még nem kérdezte tőlem a
1651 10 | tenni, ha valaki valamit fitymál előtte - megjárja, megjárja,
1652 12 | ispánnak, azokban megtalálta a fiú- és leánygyermeket, kikről
1653 12 | levelében ismét azt írja, hogy a fiúgyerek már Vácon jár iskolába,
1654 7 | csomóba összeteremtette a vad fiúkat, kik három esztendeig minden
1655 11 | szeme mindjárt látta, hogy a fiún van valami korholni való:~-
1656 17 | diákul figyelmezteté, hogy a fiútól valami együgyűt ne kérdezzen,
1657 10 | volt a színház, ki volt fizetve a költség, maga nézte és
1658 16 | könyörgöm, lövessen az úr főbe.~A katona meglepve állt
1659 16 | hogy a francia szózat miatt főbelőhessenek.~A franciák eltakarodása
1660 4 | sokszor eszembe jut.~- Hát a főbírónál nincsen nagyobb úr? - kérdi
1661 4 | Mihály.~- Három esztendei főbíróságom alatt sok mindenféle ember
1662 6 | csíphetné meg legkönnyebben a főbűnösöket, kik a falut oly nagy hírbe
1663 2 | utánalátott az étlapnak, melynek fődicsősége az volt, hogy a leves után
1664 1 | a vendég, ha esős időben födél alá került, akkor is jaj
1665 3 | s míg a főbíró úr maga a födeles hintóban ült, Köntös Mihályt
1666 7 | hajnalhasadtánál tovább alig födözi el.~Egy szóval sem mondák:
1667 15 | fölhúzhatják a sarkantyús csizmát, föladhatják az aranyos mentét és melléje
1668 13 | szobából, pecsenyének is bátran föladhatták volna.~Kijővén a főispántól,
1669 14 | kedves ipam uram, és még föladja nekem okkupációt, hogy névnapi
1670 4 | mondja Kállay Miklós úr, újra föladván a mélyen leemelt kalapot.~-
1671 10 | emezt pedig irgalmatlanul fölakasztják s ha nem úgy lesz, valamennyinek
1672 15 | kívánságát elmondhatja.~Fölbontja a levelet, mely Stand Károlynak
1673 1 | meg elmegyek haza. - Ezzel fölcsapta süvegét s magukra hagyta
1674 2 | fejére olvassa.~Mikor a földedet akarják elzavarni, Miklós
1675 3 | csodálkozva látta, hogy olyan földesúr is van, ki cselédjével beszélget,
1676 3 | esetben kénytelen lennék földesúri helyzetemnél fogva sajátomat
1677 17 | igenis, az méri lánccal a földet, hanem édesanyám tudom nem
1678 10 | konziliárus R...y, hát a süveget a földig le kell venni, s az alatt
1679 13 | papnak, robotban megmíveli földjeinket, hosszú fuvarban keresztül
1680 17 | Akkor ne légy, fiam, földmérő - mondja Balogh, mosolyogva
1681 17 | hogy az legyek, mert a földmérők csak úgy boldogulnak, ha
1682 17 | rosszul megy, az is baj.~- Hát földmérőt láttál-e?~- Láttam igenis,
1683 8 | legutolsó célja az lesz, hogy a földmívelő népről levegyem az igát.~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~
1684 4 | fejezi be a lelkesült földmíves, Kállay pedig a főispánhoz
1685 9 | példájára saját országukban földönfutók, mert magyarul beszéltek.~
1686 6 | növesztették volna fel őket a földről az égnek.~Ha az ég csatornái
1687 17 | elmondá azt a párbeszédet, mit fölebb közlénk s a vén prókátor
1688 6 | előérzetében valóban kifejezte a fölébredt tekintélyt, mégpedig minden
1689 10 | kálomista diák közül.~Reggel fölébredvén, először azt gondolta, hogy
1690 8 | másképpen is lenni.~Kállay fölegyenesedett, előbb az örömet állva nem
1691 6 | fejetlenség ellenében már fölemelheti fejét, annál inkább, hogy
1692 5 | mindjárt.~Kállay Miklós fölemelkedett az asztal mellől, elmondá
1693 16 | hol legalább alkalmam tesz fölemelt kereszttel vezetni azokat,
1694 10 | komédiást kikorrigálta. Ha fölemelte a színpadi gyilkot, közbekiáltott
1695 16 | a nádpálcát is rendesen fölemeltem s annyit mondhatok, hagy
1696 2 | rajongóbb óráiból alkalmasan fölemlítenek egyet.~- Kurtán történt
1697 17 | kaptam, mikor a diákiskolába föleresztettek.~A nemzetes asszony a szünidőnek
1698 1 | valami nagyságos úr volt, föleresztették a tűzhelyre, hogy ott melegedjék
1699 12 | gyomlálni, jól esett neki e fölfedezés és szinte szeretett volna
1700 8 | mellé a többi tizenegyet is fölfogadni fiainak, ez lenne az ő gyönyörűsége.~
1701 13 | helytartótanács az egész tisztikart fölfüggeszti?~- Négy hét alatt! - bámul
1702 14 | úr, hogy a végrendeletet fölhozta, mert igaz ugyan, hogy Keszy
1703 15 | belőle a lélek, enélkül pedig fölhúzhatják a sarkantyús csizmát, föladhatják
1704 18 | pillanatot, midőn a függönyt fölhúzzák s ő valóban igaz hívőhöz
1705 11 | asszonyság? - kérdi Stand egészen fölindulva.~- Hát most mért nem haragszik
1706 2 | a belső táblára vagytok fölírva: ámbár a kalendárium is
1707 14 | ispánnénak dicséretei annyira fölizgaták Standot, hogy már a legjelesebb
1708 4 | bizony az iskolába is úgy följárhattunk volna, ahogy a házak előtt
1709 12 | többibe kapaszkodni.~Gyakran följárt Bécsbe a direktor, Balázs
1710 2 | Miklós úr az előadást, híven följegyzém ide az elmondott szavakat;
1711 13 | tenni, így legbizonyosabban följut a kanapéra az alispán úr
1712 4 | némileg lecsendesedve, s a már fölkapott pálcát hóna alá nyújtva -
1713 14 | Stand pedig megint hirtelen fölkapván a köpönyeget, rátámad a
1714 7 | oldalzsebébe dugván, mielőtt fölkelne, azt mondja:~- Megjöttek
1715 2 | Kállay Miklós úrnál, sietett fölkelni, hogy legalább ideje legyen
1716 16 | meg! - mondja a kanonok fölkelve egy pillanatra s az íróasztalból
1717 16 | elmehettem Pozsonyból és fölkereshettem híveimet és nem volt okom
1718 1 | üdvözlé, hogy hajlékában őt fölkeresni méltóztatott, pedig jól
1719 14 | fiatal embereket, hanem föllép a direktor úr személyében,
1720 2 | A háziúr azonban egész fölmelegültséggel folytatá:~- Ha édesapám
1721 14 | megjövendölte.~Valahányszor fölment Stand a nagy irodába, mindig
1722 14 | direktor - ebben a pillanatban fölmentem eddigi hivatalától, még
1723 11 | örült, hogy hátha nem tudja fölnevelni a kis lányt és miképp fogja
1724 9 | Megszületett a gyermek, fölnőtt tízévesnek, otthon a faluban
1725 14 | a régi szenvedély, és a fölnyalábolt köpönyeggel megindult a
1726 6 | jele, hogy a hatalom vagy fölötte, vagy alatta, vagy mellette,
1727 12 | mikor elbúcsúzott, egészen fölolvadva kíváná, hogy még számos
1728 6 | féljenek ő tőle.~A jegyző fölolvasta a főbíró úr levelét, használván
1729 6 | megint kijött az uccára, fölpróbálván a tekintélyt, mint valami
1730 18 | mire megtanulta volna, már fölrúgott; de legalább megpróbálta:
1731 8 | tekintetes Kállay Miklós úrhoz fölsétálni, most is éppen úgy hóna
1732 10 | nyomogatja, mégsem tudja mind fölszárítani a könyűket; utóbb látván,
1733 12 | végrendeletet, s akiről csak fölteheti, hogy halálának örvendeni
1734 7 | őket a faluvégig, olykor föltekintvén a sok csillag közé, mintha
1735 2 | hanem hozzávetvén azt az egy föltételt, hogyha a fölséges úristen
1736 5 | úgy beállok alispánnak, föltévén, hogy méltóságod a kijelöltökön
1737 1 | minthogy itt reménységén fölül a szabolcsiakat együtt leli,
1738 9 | lélekkel, hogy a köznapiasságon fölülemelkedvén, a klasszikusok nyelvét
1739 4 | Kurir», mit Köntös Mihály fölülről kezdve végig úgy elolvas,
1740 8 | Mihály a legelső kocsira fölült és utána minden kocsi baj
1741 11 | főnök asztalánál nemcsak fölvagdalja a pecsenyét, hanem eszik
1742 11 | ruharézma - folytatja a szót - fölvarrtam a gombokat is úgy, hogy
1743 3 | között, mert úgy tessék fölvenni a dolgot, hogy mi atyafiak
1744 18 | egészséges étvágyú fiatalembert fölveszünk, nem tudom, mikor lakunk
1745 2 | fognál elvenni.~Kállayné fölveté szemeit s valóban tíz évvel
1746 14 | köpönyeget, magára teríté, és fölvette a direktor úr képét, mit
1747 14 | hazamegyen.~Standban újra fölvillámlott a régi szenvedély, és a
1748 14 | Stand fuldokló örömmel - fölvirradt az én napom is.~- Bizonyosan
1749 18 | már az elejére is ilyet föstöttek...? a javát csak van annyi
1750 1 | elvágták, ökreit almásszürkére föstötték, dolmánya ujját kikerekítették;
1751 10 | jómódú ember a legkisebb főfájásnál orvosért futtat s míg a
1752 17 | hogy ez az ispánné nem fogad ugyan nevelőt a fiú mellé,
1753 4 | és elgondolta: a jó napra fogadj Isten a felelet; s ha nem
1754 3 | míg ez újra bíró nem lesz, fogadom, nem lesz békesség a faluban.~
1755 3 | kendnek.~A paraszt szót fogadott, a főispán pedig egészen
1756 3 | áldani az Istent, hogy szót fogadtak Nagy-Kállóban a hetivásáros
1757 14 | papiroson, mi? há? disznóölőnek fogadtam, vagy íródiáknak?~Mondom,
1758 8 | kérdésre.~Ekkor a fiúk szót fogadva engedelmeskedtek, mint olyanokhoz
1759 6 | elöljárókról szintén kevés józan fogalommal bír, most már úgy végighúzott
1760 12 | hogy Keszy Balázs egyik fogát nagyon szítta.~- Csak nem
1761 7 | csavargókat és akasztófakerülőket fogdosták össze, méltóságos uram,
1762 16 | ijesztésért nem teszek meg semmit, fogjon bízvást a kényszerítéshez;
1763 12 | akarta, mint azt is meg fogjuk bővebben látni.~A direktor
1764 8 | üljünk neki egyet!~Helyet foglalának, Kállay csöngetett s a huszárnak
1765 14 | elküldé s ez volt az utolsó foglalkozás, mit ezen a pályán végzett.~
1766 2 | még mindig a látottakkal foglalkozék, és nem tagadhatta el magának,
1767 15 | Aki valaha beteg körül foglalkozott, tudhatja, hogy az orvos
1768 12 | iparkodott kellemesebb tárgyakkal foglalkoztatni Balázs urat és mikor elbúcsúzott,
1769 12 | bővebb ismeretség okáért foglalkozunk vele és rokonaival, kik
1770 14 | hanem midőn már helyet foglalna, akkor veszi észre, hogy
1771 8 | hangot kapva, - hogy amint én foglalóban elfogadom ezt a kézszorítást...
1772 8 | kéznek szorítását úgy, mintha foglalónak adnám annyi százezer nemes
1773 2 | megokosodol, hogy egyet sem fognál elvenni.~Kállayné fölveté
1774 6 | Mikor faluhelyen valaki fogommal beszél, például: meg fogom
1775 14 | hirtelen a lapátoláshoz fogtak, Stand pedig megint hirtelen
1776 2 | azon, hogy őt vendégnek fogták, s ami több, sajátszerű
1777 10 | ügyetlenségéhez, most is ott fogván föl a dolgot, hogy az alku
1778 6 | esztendőkben, hogy éppen úgy fogy tekintélye, mint a rajzón,
1779 7 | mint mikor a csutorának fogyatékát issza, azután pedig üres
1780 1 | pecsenyével, csakhogy ki ne fogyjon Szabolcs vármegye a jó hírből;
1781 12 | gúnnyal az ágens, ki akarván fogyni e beszédtárgyból.~- Én már
1782 15 | jövendő kínnak fejében úgy fohászkodott föl, hogy bárcsak már megverték
1783 4 | földmíves, Kállay pedig a főispánhoz fordulva mondja:~- Méltóságos
1784 7 | dicsekedve mondaná el az ember a főispánja előtt; ilyen legények teremnek
1785 13 | dolognak találta, s biztosítá a főispánt, hogy az lesz legboldogabb,
1786 8 | nem tudja sokszor, melyik fojtogatja jobban.~Délután három óra
1787 6 | beszélni; egyébként is a főkérdéssel tisztában vannak, tudniillik,
1788 14 | megriasztott íródiák, Stand pedig fokonkint nagyobb vérszemet kapván,
1789 10 | hogy majd elvárja ezzel a fokossal, csak merjen hozzá nyúlni;
1790 10 | színpadi gyilkot, közbekiáltott fokost emelve valamelyik hatökrös
1791 11 | mellénynek való is marad, a foltját pedig szinte elvárom, majsztram! -
1792 10 | szolgálatot, azért magához folyamodunk, nem volna kedve gróffá
1793 3 | kettő, melyben a dolgoknak folyása ugyanaz volna; így igen
1794 8 | el tudta fogni a könnynek folyását, a poharat odanyújtá Köntös
1795 5 | legényt, kinek rovására folyhatott volna még a mulatság, hanem
1796 8 | meglátták, hogy a könny a borba folyt és Kállay félre akarta tenni
1797 17 | gyermeknek kipirult orcájára folytak le a könyűk s a nagybácsinak
1798 14 | beszédet, melynek még ilyen folytatása volt:~- Maga Keszy Balázs
1799 11 | varrtam most, te ruharézma - folytatja a szót - fölvarrtam a gombokat
1800 8 | saját fián kezdte, az övén folytatta és a többién végezi; tehát
1801 9 | eltanulták a cselédek; s ha így folytatták volna máig, jaj de okos
1802 2 | ilyen mesterséget sohasem folytattam, édesapámmal elmentünk a
1803 14 | maga varga? Magának szurkos fonál való a kezébe, nem írótoll!~
1804 2 | bá-ránypecsenyében egy kis fonáldarab maradt, mi aztán úgy «négyszemközt
1805 14 | neki hitelt? Akkor is csak főnökének ártana; azért nem marad
1806 7 | tornácban egy szalmából fonott lócán várta az esküdt embereket,
1807 10 | volna. Sándorffy tehát a fontosabb dologra tért át.~- Megnyerhetem
1808 10 | Sándorffynak tehát, mint megyei főorvosnak, ki különben Bécsben is
1809 16 | tolmácsnak berendeltek a főparancsnoksághoz.~- Az úr pap? - kérdé a
1810 18 | ki a csizmáját ki akarta fordítani; de egész Szent-Mihályon
1811 16 | franciául olvastam.~- Jó ez a fordítás? - kérdi tőlem a fővezér.~-
1812 12 | öntöttük ki az orvosságokat, - fordítja vissza Rézi - úgy is tudtam,
1813 4 | ne, odaadom; hanem neked fordítva is kezedbe adhatom, neked
1814 7 | hogy még csak vissza sem fordul.~Ez a szótlanság tartott
1815 3 | erre a járna a hetekben, forduljon be hozzám egy-két szóra.~-
1816 3 | minden ember az uraság ellen fordulna.~A főispán csodálkozva látta,
1817 4 | megkérte, mennének még egy fordulónyi sétára az utca hosszában,
1818 3 | koldulni megyek, ha te egy fordulóval többet mész, s annyival
1819 2 | vigyázattal letette, felém fordulván, azt mondja:~- Hány esztendős
1820 14 | gyönyörűséggel látta, hogy a gabonát forgató béresek milyen hirtelen
1821 13 | nyárs kell neki, amin meg is forgatta Kállay uram úgy, hogy amint
1822 14 | hanem ha ma meg nem lesz forgatva ez a zab, jaj lesz magának,
1823 2 | megférnek, s a nagyvilágban forgott főispánnak már ellentétül
1824 12 | legelső helyen közel százezer forinttal Bence úrfi, legesleghátul
1825 5 | némely dolog nagyon kimegy a formájából, ha egyik helyről elveszik
1826 1 | elgondolván, milyen veszedelemben forog egy szegény korcsmáros,
1827 11 | az asszony újra torkára forrasztotta a fiúnak ezt az új kabátot;
1828 14 | földühödt direktor annál inkább forrott, minél hívebb volt a másolat,
1829 5 | tekintetes urak, hogy én milyen fortélyos ember vagyok, engem nem
1830 2 | beillenék, s a gazda még a főtisztelendő esperes és főbíró urat is
1831 1 | szalmán hentergő ember, hanem főtt ételhez szokott, hozzám
1832 16 | vittek volna, mert midőn a fővezérhez vittek, elém tartott egy
1833 16 | nyugodtan visszaadám a fővezérnek, ő pedig azt mondá:~- Az
1834 18 | hátra van a marhahús és a főzelék; számszerint kettő! Hej
1835 11 | ki még most is elsütne, főzne kenyérhéjat az udvaron,
1836 11 | az majd megtanít sütni, főzni, akkor is ráérsz sírni,
1837 2 | kitanulta belőlök, hogy a franciáknál nem szokás szeretni az embernek
1838 16 | vendégszeretet?~- Nem is tudtam, hogy Franciaországban is hallották hírünket.~-
1839 16 | meg.~- Hát nem féltél a franciától? - kérdé Keszy Balázs.~-
1840 4 | semmi közöm angollal vagy franciával, hanem maradok saját fajunknál,
1841 10 | Nem bolondság az, domine fráter, - nyöszörög a beteg - azért
1842 18 | tojásért jött be, most, midőn a függönyön meglátta a kis Ámort, kinek
1843 18 | várta a pillanatot, midőn a függönyt fölhúzzák s ő valóban igaz
1844 6 | mint hajdan, mikor az ilyen fül mellé dugott rajzónnak igen
1845 6 | Hallgatok, nincs szám, csak fülem, beszéljen jegyző úr, ülve
1846 2 | Péter bácsihoz száll, mit füllentsen Pál bácsinak? hacsak meg
1847 1 | Kállay Miklós úr tajtpipából füstölve állt, s igen természetesnek
1848 7 | szítta be és eregette ki a füstöt, mintha ahhoz lett volna
1849 2 | későn látja, hogy csak addig fütyölik megszokott nótáját, míg
1850 14 | megszabadult, jókedvűen fütyörészve lépett az ispánné asszony
1851 13 | úr mellé, onnét aztán úgy fütyülhet, ahogy neki tetszik.~Szegény
1852 9 | gondolom, hogyha a többi fúl meg tőle, minek élek egymagam
1853 14 | asszonyság - beszélt Stand fuldokló örömmel - fölvirradt az
1854 12 | az majd megfőzheti a sok fűlevet, úgy sem eszik egyebet a
1855 18 | kolbász; hanem midőn már fulladásig tömve a terem, akkor veszi
1856 9 | egymagam a világon; ha pedig én fulladok meg, s a többi él: mi gyönyörűségem
1857 6 | fejéről, mire az nagyon furcsát nézett, mert ilyen sokáig
1858 13 | hogy a hegye keresztül ne fúrja.~A keserves mosdatás után
1859 15 | vastagon van gondolva, mintha fúrkósbottal akarnád leírni s az első
1860 18 | leste maga is az építést, fúró és faragó ember ingyen is
1861 16 | kocsira akart rakni, hogy fussak velük a bányavárosokba.~
1862 9 | mint a meleget, amiért a fűtődiák számtalanszor be akarta
1863 10 | legkisebb főfájásnál orvosért futtat s míg a bajt nagy fenékkerítéssel
1864 6 | egyenként a fiatalság, nyargalva futván meg az irányt, mely a faluvégtől
1865 13 | megmíveli földjeinket, hosszú fuvarban keresztül kergethetjük az
1866 3 | tavasz felé kifogy kend a gabonából, ugyanannyi pénzért visszamérem
1867 3 | a tavasz elején, midőn a gabonának nagyobb ára lesz, mégegyszer
1868 3 | az uccán szembetűnt egy gabonás kocsi, mely úgy látszék,
1869 5 | hinni is mernék, hogy ilyen galibával teljes hivatalt nyakába
1870 16 | amint észrevettem, hogy a gallus atyafiak olyan portékához
1871 3 | hogy nincs több benne kék garasnál.~Körülsétáltak a még árnyat
1872 5 | senki sem gondolt; sokkal gazdagabb és hatalmasabb levén, mint
1873 12 | nevetni, ha tudnék! - mondja a gazdasszony.~- No hát, hogy jobban elhihesse,
1874 12 | magát.~- Rézi! - mondja vén gazdasszonyának, ki leghűségesebb cseléde
1875 12 | akkor?~- Rézi! - mondja a gazdasszonynak - most semmi bajom, hanem
1876 12 | pattog a nő - minek is tart gazdasszonyt? fogadjon egy javasasszonyt,
1877 11 | Hej, keserves kenyér az a gazdatiszti kenyér, mit egy eszeveszett
1878 14 | direktor úr egy kötözni való gazember; pedig ilyest kimondani
1879 14 | lesz magának, meg ezeknek a gazembereknek is.~A béresek már reszketni
1880 12 | imádkozzam bűnös lelkéért; hanem gebedjek meg én, aztán ne feledkezzem
1881 14 | Balázs bátyám még most sem gebedt meg, ámbár elég orvosságot
1882 6 | elvégzik egyenlően.~Szép gömbölyűre volt kigondolva egyiknek
1883 15 | úgy kimelegedett, hogy a görcsnek egyszerre vége lőn s mire
1884 9 | maradék berdót rányelte a sok görög szóra s mikor ezzel a munkával
1885 12 | eszméjétől s amilyen nyavalyás, göthös volt előbb, olyan hirtelen
1886 4 | kénytelen elmaradni, nem gőg - de hatalom, mit a jámbor
1887 11 | az ing a gombról, mint a gomb az ingről: de ha nekem egyetlenegynek
1888 11 | folytatja a szót - fölvarrtam a gombokat is úgy, hogy előbb lemarad
1889 11 | hogy előbb lemarad az ing a gombról, mint a gomb az ingről:
1890 15 | igazán csak az úristen viseli gondját: nem akarta kötelességét
1891 10 | napon igyam orvosságot s e gondokat magára vállalván a tekintetes
1892 14 | nem néztek, míg azt nem gondolák, hogy a direktor úr elment;
1893 2 | ellentétül is jólesik a gondolat, hogy a fiatal emberek még
1894 4 | Az úrnak akaratja az én gondolatom.~- Ne kísértsen, Mihály
1895 15 | búsult éppen azon az ostoba gondolaton, mi már a mesebeli cigánynak
1896 16 | hol karonfogva járnak s e gondolatot mindjárt meglátjuk.~- Mióta
1897 16 | bakancsos fiú.~Sokszor azon gondolatra is jöttem, hogy az úristennek
1898 16 | attól gyógyultam meg, azon gondolattól tudniillik, hogy az ellenség
1899 16 | megállni.~Van azonban közös gondolatuk, hol karonfogva járnak s
1900 5 | szomszédja s azok éppen most gondolják azt, milyen jó, hogy éppen
1901 15 | aranyon, legyen tehát esze és gondoljon valamit.~Az ütér hevesen
1902 6 | fejében, a többi aztán a gondolkodással sem vesződött; hanem várták
1903 12 | elkezdvén bizonyos tárgyról gondolkodni, addig kérdezett és felelgetett
1904 14 | íródiáktól, mint egyelőre gondolná az ember. Hogy az istent
1905 5 | megint folytatá:~- Nem is gondolnák a tekintetes urak, hogy
1906 14 | bérest, ki el nem tudta gondolni, hogy hová lett ilyen hirtelen
1907 16 | Szerencsétlen ember, nem gondolod meg, hogy annyi embert láttam
1908 10 | állok.~- Per amore dei, mit gondolsz, hidegvizes ruhát? Inkább
1909 3 | engedelmet kérek.~- Ostobául gondoltad; mert először is megszakadhatnál,
1910 9 | professzor urak bizonyosan nem gondoltak, tudniillik: poéta és színész;
1911 9 | mint bármely más hely, azt gondolták a század elején: Cicero
1912 2 | befogattunk, átmentünk, gondoltuk, vasárnap délután együtt
1913 12 | hegedülnek nekik.~- De majd gondom lesz rá, hogy bánkódjatok! -
1914 14 | velük, aztán, ha megvannak, gondoskodnom kell róluk, hogy holtom
1915 6 | maradok.~- Majd ágyról is gondoskodom.~- Nem aludni maradok én
1916 17 | tanácsot, szeretetet és gondot: mert elhihetik önök, hogy
1917 14 | arra, hogy a direktor úrnak gorombaságait elnyelje; de sokkal vallásosabb,
1918 10 | meghűltem, most megint gőzölhetsz, míg nyakamat mozdítni tudom.~-
1919 8 | ma meg kell köszönnöm úri gráciáját.~- Csak nem hozta be a katonatartozást?~-
1920 9 | ember, ha jól viseli magát, gránátéros lehet, s ott tekintettel
1921 10 | játszanám, ott kiállnék grófnak úgy, ahogy most lát engem
1922 10 | hanem Váradon, hol igazi grófot is eleget láttak, nem vall
1923 10 | a tekintetes úr ebben a gúnyában.~- Most értem, barátom,
1924 14 | az már egészen más! - gúnyolódik a direktor úr - mire az
1925 4 | azt eltűrné, hogy valaki gúnyolódva mondja: ez az ember is szent-mihályi?~-
1926 4 | süvegelteté magát, Köntös Mihály gyakorlá az engedelmességet és elöljáróinak
1927 10 | tekintetes úr, sőt így gyakorlom magamat a szent hitben és
1928 2 | vendégszeretetet mindenki úgy akarta gyakorolni, hogy ne találják párját.
1929 16 | megelégedett a vajas rántottával és gyakorolta magát az erkölcsben, midőn
1930 12 | ennélfogva a többibe kapaszkodni.~Gyakran följárt Bécsbe a direktor,
1931 10 | Nagyváradra Kolozsvárról jött gyalog egy szál kabátban, hanem
1932 18 | mennydörgőmasinát, maguk pedig gyalogoltak a kocsi után, amint ezt
1933 6 | Megjött Szent-Mihályra a gyalogposta déli tizenkét órakor, nyakából
1934 18 | komédiások másztak föl a gyalulatlan deszkára; mert messze van
1935 6 | most jut eszembe, mi ez? - gyanakodik a pápaszemes - megint bírót
1936 17 | kaptál».~Nem akarom az anyát gyanúsítani, hagy azt az egy darab rézpénzt
1937 12 | egész a sírig.~- Tudom, ti gyehennák, a temetésre eljönnétek,
1938 5 | kedvéért kinéztek valami gyenge legényt, kinek rovására
1939 6 | meglódultak már ezek, minthogy egy gyeplőrántással vissza lehetne hozni őket;
1940 9 | lett is ilyenféle ember a gyerekből, ki aztán égre-földre megesküdött,
1941 11 | volt dolga, most ráért a gyerekek után látni.~Bekopogatott
1942 11 | áztatás sohasem árt meg a gyereknek, s minthogy éppen kívül
1943 11 | löketni a szolgálatból.~Két gyermeke volt az ispán úrnak: az
1944 2 | te nőd és tőle származó gyermekeid, hanem édes fiam, Verbőczy
1945 8 | az apák maguk hordták föl gyermekeiket a besorozás elé.~Mielőtt
1946 8 | közül.~- Mit akartok, édes gyermekeim?~- Ne eresszen el bennünket,
1947 12 | tisztességre vihesse és így gyermekeinek is például legyen, hogy
1948 11 | anya rendet akart s ezt a gyermekeknek kellett főleg megszokni;
1949 8 | megtudom én, hogy egy-egy ilyen gyermekembernek bátorsága mennyit nyom?
1950 11 | kis lányt és miképp fogja gyermekének jövendő sorsát megalapítani?~-
1951 11 | oldalt tekintve az elpiruló gyermekre - majd melléje állok én
1952 7 | mellett még két egész szál gyertya volt, világítóban sem láttak
1953 9 | munkával is készen volt, gyertyagyújtás előtt rákezdi vékonyan a
1954 2 | főispán legközelebb esett a gyertyához, el is akarta venni a hamvát;
1955 2 | kinyugvásra s aztán koppantá el a gyertyának hamvát.~- Persze, egy kis
1956 7 | az alatta csendesen égő gyertyára.~Ahányan voltak, mindannyian
1957 10 | Ha fölemelte a színpadi gyilkot, közbekiáltott fokost emelve
1958 13 | pénzért mérik; mert ez ellen a gyöngének sohasem lesz védelme. Isten
1959 10 | debreceni diák. - Ez ugyan gyöngeség, hanem, tetszik tudni bölcsen
1960 8 | hol Szabolcs vármegyének gyöngyfiatalságából mutatványnak áll a legszebb
1961 18 | Megfogadtak szegények egy gyöngyös-pásztói vontatószekeret, hogy vigyen
1962 18 | deszkára; mert messze van Gyöngyöstől Nagykálló, s ha útközben
1963 3 | az ötszáz forintot, hadd gyönyörködjenek benne, s midőn a pénz meg
1964 10 | tekintetes úr, nekem csak a gyönyörűség marad, hogy a magyar komédiából
1965 8 | fölfogadni fiainak, ez lenne az ő gyönyörűsége.~Az anyák azt tették, amit
1966 9 | fulladok meg, s a többi él: mi gyönyörűségem benne?~- Hát hol él meg
1967 14 | megkaphatta, ez neki oly gyönyörűséget okozott, mint a szereplő
1968 14 | mint a direktor úr és nagy gyönyörűséggel látta, hogy a gabonát forgató
1969 15 | mint a valósága, mely annyi gyötrelmet csinált neki, mint az egyszeri
1970 13 | sem bankjeggyel nem lehet gyógyítani, sem lúdzsírral. És én nem
1971 10 | barátját, hogy hurutját gyógyítsa meg, hanem szüntelenül veszekedett
1972 9 | vagy szolgabíró, orvos, gyógyszerész, mérnök, pap vagy akármi
1973 16 | ember beteggé lett, én attól gyógyultam meg, azon gondolattól tudniillik,
1974 10 | csakhogy úgy átázott az az erős gyomor, mintha kenderáztatóban
1975 12 | Azt tartom, még ezt a gyomorerősítőt is itt fogom, ha nem használ,
1976 5 | vagy most bújtak elő a föld gyomrából és meglehet, igen könnyen
1977 10 | él, nehogy megterhelje a gyomrát.~Ilyen szemrehányásokkal
1978 13 | hallott; és nagyon meg volt győződve, hogy azoknak is leesik
1979 17 | mint őt.~A kanonok nem győzött bámulni, amiben ugyan Keszy
1980 3 | fognak cselekedni, és nem győzték áldani az Istent, hogy szót
1981 6 | mezőn a csillagos ég alatt gyülekezett össze a falubeli legénység
1982 6 | legtöbbnek a tüzet körülülni; ide gyülekezik egyenként a fiatalság, nyargalva
1983 10 | evett legjobb ízűt, mikor gyürkét rágott, melléje sót és paprikát,
1984 16 | már ezelőtt ötven évvel gyűjtögette volna, ha már csak annyi
1985 9 | vitézlők, kendtek, korhelyek, gyújtogatók és útonállók; mert ez még
1986 9 | más módhoz folyamodott:~- Gyújtsanak mécset! - utasítja őket
1987 2 | hazajöttünk, édesapám pipára gyújtván, beszélt nekem olyant, minőt
1988 5 | Halljuk! - kiáltja a gyűlés kezdetén egy olyan vastag
1989 3 | hanem az asszonyok, azokkal gyűlik meg a bajunk.~- Talán pazarló
1990 9 | Tehát maga a diák szót gyűlöli?~- Mint a pempőt; mert azt
1991 9 | rektorprofesszoron, ki az éneket nem gyűlölte, mert különben módja lett
1992 10 | pipája volt.~- Hogy volt az a habpipa? - kérdi az orvos.~- Három
1993 10 | teszi ki a zsidó a sok habpipát - melyik tetszik?~- Ez talán
1994 6 | messze lesz lóháton a falu, hagynak valakit tüzelőnek, hogy
1995 11 | tehát a fiút védelem nélkül hagyni, és maga is természetesnek
1996 8 | mert engem a pásztortűznél hagytak, ez a másik pajtásom pedig
1997 8 | megdöbbent; hanem a jó sors nem hagyván el a tervnek keresztülvitelében,
1998 11 | én eszem nem járt volna a hajas babán, mint a kisasszonyé,
1999 15 | máriásozni», mely játék hajdanában egy krajcárban játszva,
2000 14 | tiszttartó konvencióját a hajdúnak írja be? Miért nem lett
2001 14 | megszidott valamely ott nem lévő hajdút és bérest, kiknek feleleteit
|