1809-beveg | beven-eleve | elfar-fanak | fankb-hajdu | hajla-itce | itelj-kinja | kinna-lelhe | leli-megsz | megta-onken | onmag-rossz | rosta-tanul | tanye-veget | vegev-zugba
Fejezet
3502 1 | fölül a szabolcsiakat együtt leli, körülnézhet köztük, ha
3503 12 | meghal, imádkozzam bűnös lelkéért; hanem gebedjek meg én,
3504 7 | míg megjelennek azok a lelkek, kik sarkantyús csizmában
3505 10 | van; már megunta testem, lelkem a sok orvosságot, hisz évenkint
3506 2 | szíves megemlékezésüket lelkemből köszönöm.~Kállayné asszonyság
3507 18 | földhöz vágja az embert, hát a lelkesülés mennyit dacol a sorssal!
3508 10 | hány esztendő óta bírja lelkesüléssel, és mi jutalmat vár, hisz
3509 4 | is beállok. - fejezi be a lelkesült földmíves, Kállay pedig
3510 17 | kár volna megölni e fiúnak lelkét, mely a küzdelemben fejlődik;
3511 4 | nem engedé magát, s hogy lelki felsőbbségét megmutassa;
3512 10 | elején Nagyváradon lakott, lelkiismeretesen ápolván minden beteg embert,
3513 1 | előtt el akart távozni. Lelopták még a sínvasat is a kerékről
3514 11 | gombokat is úgy, hogy előbb lemarad az ing a gombról, mint a
3515 2 | hogy valakinek hintajáról lemaradván a keréksín, a kovács addig
3516 10 | melyik napon babot vagy lencsét, melyik napon igyam orvosságot
3517 17 | még azért nem kell pappá lenned, mert anyád szeretné - mondja
3518 3 | én más esetben kénytelen lennék földesúri helyzetemnél fogva
3519 3 | először is megszakadhatnál, és lennél Isten nyomorékja, másodszor
3520 2 | Nekem már kocsin kellene lennem.~- Kocsin?... - Mondja Kállay
3521 9 | kamasznak, mint maga, dupla lénungot adnak. Fogadjon szót nekem,
3522 3 | felé kerüljünk, különben lényeges körülményekkel maradnék
3523 12 | róla, mintha az orvosságnak lenyelésében kívánnánk segítségére lenni;
3524 7 | beléptek és még ekkor is ráért lenyomkodni a hamut és a tüzet, hogy
3525 10 | az orvost, hogy bőrötöket lenyúzza, kiterítse az asztalra és
3526 14 | mint beszéd; aztán pedig leölteté magáról a köpönyeget Stand
3527 6 | összesöpörték, a hamut is hirtelen leöntötték a szeméten, hogy ha véletlenül
3528 10 | kabátjában, mit mindannyian leösmertek róla, hogy háromszor kitapsolták,
3529 9 | íme, mindhárom könyvvel lép ki ugyan; az első poéta
3530 14 | Stand már régóta hallgatja a lépcsőnél. - Arra ne tartson számot,
3531 10 | saját betegségét mindig lepecsételve adja át, s ott össze-vissza
3532 4 | láttak két szép csikót erős lépésben szemközt jönni. Kállay úr
3533 4 | alá fekteté, s vagy hat lépésnyiről levette kalapját olyan mélyen,
3534 12 | pálcát és ütni akart vele. Ne lepje meg tehát az olvasót, hogy
3535 14 | tunikát, hogy közönsége elé lépjen.~A magtár többemeletes lévén,
3536 2 | megszokott nótáját, míg a lépre nem megy.~Én nem véletlenül,
3537 13 | akar megbirkózni.~Kemény léptekkel ment az alispáni szállás
3538 12 | orvosságos üvegeket mind lerakta és kiment a konyhába, Keszy
3539 1 | jó barátokat, kinn maradt lesre, hogy még az utazó népet
3540 18 | készítsék össze. Egész nap ott leste maga is az építést, fúró
3541 2 | előtt lévén, tisztességesen lesüté szemeit s az egyszerű megemlékezés
3542 8 | ezek a fiúk örökkön-örökké leszakadjanak a rokonok kebléről?~- Nagyságos
3543 6 | csatornái megeredtek, a leszakadó eső latyakká verte rajtuk
3544 14 | megyen az irodába, s ott leszidja valamennyit, sőt egyiket
3545 14 | utánozva a béreseket keservesen leszidta, mi okból azok hátra sem
3546 10 | szerette volna a mai ebédet is leszolgálni; mert az ugyan jó volt,
3547 1 | mindamellett egyetlenegyet letartóztatni merészelne, rögtön a határra
3548 17 | Bécsből hozott, a káptalanban letehesse; de szigorún meghagyva,
3549 9 | illenék, hogy rektorprofesszor létemre diákul beszéljek; de minthogy
3550 3 | urának becsületét szereti, leteszi az egyik zsákot, mert nem
3551 5 | sorsa a legjobb kezekbe van letéve, mert Kállay Miklós úr éppen
3552 6 | mennek, a sáros csizmát letisztogassák, ott benn pedig maradjanak
3553 11 | ment el, az asszony pedig letörülvén néhány könyűt, melynek keserű
3554 6 | Ennyiért más bírót már letorkoltak volna; de most elcsöndesedtek.~-
3555 8 | minden veszélye nélkül a letorkoltatásnak. Köntös Mihály pedig fölkelt
3556 9 | akartak diákul beszélni és lettek maguknak méltó büntetésére,
3557 10 | Magyarország, ettünk sok letykót, azt nem kellett rágni;
3558 11 | sírj édes lányom, majd én leülök helyetted is, aztán te majd
3559 7 | szent-mihályinak kiáll.~Kállay leült és a következő levelet írta
3560 6 | jövendölve a mennykőütés: leüt ma Szent-Mihályon.~Az elöljáróság
3561 12 | Balázs úr minden hajszálát levakarta; mert valahányszor névnapra
3562 10 | tekintetes úr, várja meg, míg levedlik rólam, akkor is elég jókor
3563 6 | suhog mellette a megingott levegő, mert hírtelenében ez a
3564 4 | Mihály egész tisztelettel levegye a kalapot, mint le is vette,
3565 8 | hogy a földmívelő népről levegyem az igát.~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~
3566 12 | valamint az is benn van a levélben, vajha az ő fia szeretett
3567 6 | vármegye adta kezembe, amint a levélből bőven megérthette mindenki,
3568 15 | hiányzott, Bence úrnak a levele, melyet ipáé már megelőzött
3569 14 | olvasta:~«Kedves ipam uram!~Leveléből értettem, hogy az én Balázs
3570 10 | barátom, nincs valami pöcsétes leveled? Hadd viszem el magam, nehogy
3571 15 | agyonverje.~Ipauradnak írt leveledből értem, hogy nem bánnád,
3572 15 | hiteles másolatban megküldi leveledet, minek láttára aligha téged
3573 10 | s hova némely bizalmas leveleit tette, hogy elfeledkezvén,
3574 10 | nyavalyájával; mondom ilyen leveleket adott neki útra, s hogy
3575 13 | s eddig a kurrens az én levelemmel már ma délben Szent-Mihályon
3576 5 | levelet írt a főbírónak, hogy levelének vétele után rögtön menjen
3577 13 | szolgabíró úr a főispán levelére nem is hederít; azért ma
3578 10 | meg - mondja Sándorffy, a levélkét nagy kabátjának egyik olyan
3579 6 | Mihály uramat. Ez légyen a levélnek értelme, mint én azt kivettem
3580 9 | összeharangoz, hogy az igazhívő levenné kalapját abban a gondolatban,
3581 11 | tanulsz, jaj neked: mert levesszük rólad a kezünket, aztán
3582 13 | országút közepén esős időben levett kalappal hagyta állni maga
3583 10 | y szemközt jött velem, levettem kalapomat, meghűltem, most
3584 14 | ember! - válaszol az ispán, levévén kalapját a direktor úr előtt
3585 1 | ebédért huszonöt garas, a vele lévőktől szintén annyi, a cselédjétől
3586 10 | kávé, télen puncs, nyáron limonádé és mandulatej. Úgy kiszapultad
3587 9 | zsidó nyelv, ha nem akar lóbőrrel kereskedni?~- Erre sem emlékszem, -
3588 7 | tornácban egy szalmából fonott lócán várta az esküdt embereket,
3589 11 | végén ki nem akarja magát löketni a szolgálatból.~Két gyermeke
3590 11 | túl van, bátran az uccára lökheti az ember, mégis megél; hanem
3591 12 | éltesse, mindannyiszor oldalba lökte valami, tudniillik az, hogy
3592 16 | visszajövök és én könyörgöm, lövessen az úr főbe.~A katona meglepve
3593 5 | hasa alá, különben meg nem lövi. Őrizkedjenek tőlem a tekintetes
3594 8 | nyakáról annyiféle nyűg lóg le, hogy nem tudja sokszor,
3595 11 | való:~- Hogyan állsz? mit lógatod az egyik lábadat? vigyázz,
3596 18 | szűrujjban és bunda alatt lógatták a bemeneti díjt, mit a direktornak
3597 4 | lovakat, botjával legyintett a lóhajtónak, álljon meg útközben.~Köntös
3598 4 | Mihály uram, hát csak úgy lopd el módra megy el az én házam
3599 11 | hogy azt a ruhát viseled? lopja apád a pénzt, hogy neked
3600 11 | falubeli molnárnak köpönyegéből lopta, s így ez is szűk maradt,
3601 7 | tizenkettedikre; a többi lóra kapott, hogy éjfélben épen
3602 7 | házak állnak, szálltak le a lóról s a kötőféket a legfiatalabbnak
3603 6 | az ilyen írást pedig a lótó-futó hozta: ráfogták a boldogtalanra,
3604 6 | falu jegyzője az ösmerős lótó-futót, kit a falubeliek már egyszer
3605 10 | el magam, nehogy az inast lóttasd-futtasd utánam hiában.~- Majd elfeledtem, -
3606 18 | enni.~Mindegy, a cigány lova sem tudta megtanulni a koplalást,
3607 4 | magának annyi becsületet, hogy lovait cselédjével hajtatta, maga
3608 1 | természetesnek találta, hogy a négy lovas hintó éppen a háznak tart;
3609 13 | százforintos bankó vagy hízott lúd; mert igaz ugyan, hogy az
3610 13 | nem lehet gyógyítani, sem lúdzsírral. És én nem szeretnék ilyenfélét
3611 1 | vagy a kert sarkán lévő lugasból lesett a járókelő népre.~
3612 14 | fia? Nézze meg az ember, ma-holnap minden hitvány ember nagyságos
3613 5 | vagyok, nem árultam zsákban macskát, magukra vessenek, hogy
3614 2 | annak elolvasásánál, mint a madár, melyet saját hangján csalnak
3615 17 | ha majd megnősz, akkor magad tudod legjobban, szeretnél-e
3616 3 | hóna alatt, és hogy azt magadnak vitted, az ördög sem keresné,
3617 10 | izzasztó; hanem jól vigyázz magadra, és csak azt tedd, amit
3618 5 | nyakába vegyen, mikor otthon a magáéban is elég nagy úr lehet.~-
3619 12 | kérdezett és felelgetett magamagának, hogy akárhányszor megtörtént
3620 6 | szempillantásig sem tartogatom magamnál a falunak sérelmes bajait,
3621 10 | becsületes mázsát, aztán adjak magamról reverzálist, hogy nem visz
3622 8 | mennyit nyom? S aztán majd magamtól is kitalálom azt, akit én
3623 16 | barátnak, nagy erőszakot tett magán, mikor még arra is rászánta
3624 14 | beszéd; aztán pedig leölteté magáról a köpönyeget Stand barátunkkal,
3625 14 | mert Keszy Balázs úrnak magaviseletével sehogy sem volt megelégedve.~
3626 12 | két üveggel mégis marad magnak. - mondja Rézi némi bosszúsággal.~-
3627 1 | hogy akkor történt, mikor a mágnások legtöbbnyire németül, a
3628 14 | közönsége elé lépjen.~A magtár többemeletes lévén, Stand
3629 14 | megnyugvással ment el a magtárba, hogy a gabonát megvizsgálja,
3630 14 | ilyen terveket főzött a magtárban a zabos zsákok között, álmodozván
3631 3 | még.~Egy erős szál béres a magtárból hóna alatt két tele zsákot
3632 2 | nyelvet nem tudni, ámbár ha a magunkét nem tudta valaki, azért
3633 16 | hozzon magával, mert az magunknak is van, az pedig nem szokás
3634 4 | akar.~- Tehát mondja ki magyarán, Köntös gazda, hogy nem
3635 13 | Orbán süvegét. Ezen kis magyarázat után keressük föl Kállay
3636 8 | tanácsházból hazament és némi magyarázatául szolgáljon azon jelenetnek
3637 17 | kanonok kérdi a vendéget.~- Magyarázd meg ezt a dolgot!~- Ez az
3638 2 | kovács.~Eszem ágában sincsen magyarázgatni, miképpen törött el ily
3639 10 | első csiráját hinté el a magyarhoni színészetnek, s amint egykor
3640 1 | is rá eset, hogy az ilyen magyarnadrágos ember külön szobát tart
3641 13 | franciának nyögünk, akár a magyarnak.~A szolgabíró nagyot nézett,
3642 10 | megtellett, szervusz neked, Magyarország, ettünk sok letykót, azt
3643 15 | mégis meggyógyítja.~Elmenvén Magyarországba, magával vitte végrendeletét
3644 16 | kínálgassuk egymást.~- Uram, mi Magyarországnak legjobb barátai vagyunk,
3645 16 | mely szóról-szóra való magyarsága volt annak, mit én franciául
3646 13 | vallani még azt a nyolcmillió magyart, és itt-ott eloldani a szíjat
3647 2 | saját hangján csalnak meg maig is s a jámbor állat későn
3648 9 | ha így folytatták volna máig, jaj de okos emberek volnánk
3649 14 | minthogy a direktor úr a majorban volt, a tekintetes asszony
3650 3 | udvarba, András, rakja le a majorosnál, az áráért pedig jöjjön
3651 11 | foltját pedig szinte elvárom, majsztram! - toldja hozzá az asszonyság.~
3652 11 | hosszú papírosmértéket.~- Májsztram, - bíztatja az asszony,
3653 4 | lesz: mert most még egy malac árával megválthatod magadat,
3654 1 | most már egyiknek tarka malacnak a fajából, a másiknak jó
3655 8 | Köntös Mihály, ki mer a malomkerék alá bújni, meglátná, hogy
3656 14 | produkáltam ő kelmét, hogy az édes mamája is megölelt volna saját
3657 10 | puncs, nyáron limonádé és mandulatej. Úgy kiszapultad magadat
3658 2 | felel rá Kállay, megengedvén mára magának azt a kis bőbeszédűséget -
3659 9 | tógáját az ágyra vágta, a maradék berdót rányelte a sok görög
3660 6 | ürücombot süthetnek meg, s a maradékával a pálcát bíró uram ajtajához
3661 8 | eltörik, hogy csonkán nem maradhat a katonasorban.~Ezért szabta
3662 11 | szakadva hozod haza: akkor csak maradj a falun kívül, jobb lesz
3663 11 | kényeztetésnek el kelle maradnia, dacára, hogy az édesapa
3664 14 | nem ért rá megütni. Ezzel maradtam kedves ipam uramnak szerető
3665 3 | bírópálcát, s most már fej nélkül maradtunk.~- Hát Köntös Mihály uram
3666 12 | bosszankodik az ágens magára maradva - hát dögrováson vagyok
3667 7 | csakugyan itt akarta őket marasztani; azért vett ki három szálat
3668 2 | nem ellenkeznek benne. Ott marasztottak bennünket aztán ozsonnára,
3669 6 | alatt, hogy gyerek vagy marha bele ne essék; az uccának
3670 1 | vele, mellyel az utolsó marhahajtóval, mikor éjfélben az ablakon
3671 15 | Balázs már kész lett volna «máriásozni», mely játék hajdanában
3672 11 | szélhordta Bencének, kire máris elköltött legalább ötvenezer
3673 3 | van már számlálva, a férj markolja fel a pénzt, és vesse ki
3674 12 | osztozkodnak vagyona fölött, és markukba nevetnek, mert hisz bánják
3675 5 | Kállay uram, olyan sáros lébe mártották a nemes vármegyét, hogy
3676 4 | fillérrel is több, mint a máséban; s íme, ez az egyik meg
3677 2 | vendégét a vacsorához, mely máshol olyan ebéd lenne, hogy húsvétnapra
3678 10 | eresztett egyik kezéből a másikba s így mind a hármat Nagy
3679 10 | rólam ez a ruha, akkor majd másikért esedezem!~Ennyi becsületességet
3680 5 | mert akárki találkozott a másikkal, szinte jóízűt nevetett
3681 8 | többet megtudni, mint a másiktól, azok pedig a világos kérdésre
3682 16 | közmegegyezéssel verjük meg.~- No ha másként nem hisz az úr, olvassa
3683 4 | hogy ha a véletlen sors máskép kuszálta volna össze az
3684 8 | hogy annak szabad legyen másképpen is lenni.~Kállay fölegyenesedett,
3685 17 | költségén fejezett be, a másodikban már Balogh kanonok Vácon
3686 4 | közeledni Kállay Miklós urat másodmagával, azért lekerült az ülésből,
3687 7 | szótlanság tartott néhány másodpercig, míg tudniillik Köntös Mihály
3688 9 | maguknak méltó büntetésére, másoknak pedig rettentő példájára
3689 14 | forrott, minél hívebb volt a másolat, mi becsületére vált volna
3690 15 | cselekszi; hanem emlékül hiteles másolatban megküldi leveledet, minek
3691 14 | bizonyítva éppen az által, kit másolni szerencsés volt, egyszersmind
3692 17 | de a szeretetet sem bízza másra, hanem szereti úgy, hogy
3693 4 | verné a dologra, hogy ne mástól kérje a megenni valót, hanem
3694 10 | Köszönöm szépen, mikor én már a másvilágon leszek, no hiszen felelsz
3695 5 | Bécsben; aztán a jó hír mászni sem tud, a rossz hír pedig
3696 18 | pedig magyar komédiások másztak föl a gyalulatlan deszkára;
3697 2 | elbúcsúztunk, az én kedves mátkámnak kisujját mégis megszorítottam.
3698 10 | nem nyomsz egy becsületes mázsát, aztán adjak magamról reverzálist,
3699 9 | Csokonay uram, majd így mécsnél csak eltalálom én, ki énekelt;
3700 12 | homlokomra van írva, hogy meddig élek? No hát jertek, hányan
3701 5 | tömeg, azt gondolván, hogy megadja neki a tiszteletet; mert
3702 2 | sürgetős dolga volt, vagy megadni magát a bevett szokásnak
3703 1 | is elhozatom.~A főispán megadta magát és a lakház belsejébe
3704 7 | megye, az országgyűlésen megajánlott katonatartozás fejében,
3705 8 | uramnak kezét, hogy azt megakadályozni lehetetlenség lenne, s e
3706 11 | gyermekének jövendő sorsát megalapítani?~- Péter csak meglesz, -
3707 10 | Felesége nem volt, hanem megáldotta az Isten azokkal a gyermekekkel,
3708 5 | megelégszik vele, az árában megalkuszik, hazaviszi és varrat belőle
3709 18 | kérdés, hogy a direktor megalkuszik-e majd az egyre.~Megelégedett
3710 17 | hogy szinte kedve volna megállítani, hanem ha eddig van, föltette
3711 4 | hanem a széles tornácon megállítván a falubelit, maga a nyitott
3712 12 | szónál már ki akart menni.~- Megálljon Rézi, ezt a kis üveget hagyja
3713 6 | nézett, mert ilyen sokáig megállták szó nélkül.~Jöttek a kisbírák
3714 10 | ajtaját, lefeküdt, elaludt és megálmodta, hogy amint fölébred, a
3715 7 | mint amit a vénasszonyok megálmodtak s ebből százfélét találgattak,
3716 12 | legények vagyunk, nekünk minden megárt! - célozgat a direktor,
3717 9 | színész; már pedig ezek a megátalkodott népek még anno domini ezernyolcszázegyben
3718 3 | mindig jutott valami új megbámulni való. Okos ember levén,
3719 5 | alig kettő, hogy vásárlását megbánná; mert tudta, hogy mit vesz,
3720 11 | kérdi az ispánné a fiút, kit megbántani épen nem akart, és hogy
3721 3 | ki, most tehát azért is megbékélnek, még pedig az elöljáróság
3722 12 | bajom, hanem majd meglássa, megbetegszem, nem telik bele egy hét.~-
3723 12 | akkor pedig szent, hogy megbetegszik és mérgében végrendeletet
3724 5 | viseli, míg a foltot is megbírja. Tizenkét eset közül alig
3725 18 | van.~Még a nyomorúság is megbirkózik egy darabig, míg földhöz
3726 13 | vasakarata, hanem az igazság akar megbirkózni.~Kemény léptekkel ment az
3727 13 | fontos ügyben nem kívántam megbízni a szolgabíró urat; hanem
3728 8 | bátran kérdezhettek.~- Megbocsásson érte a falu, hogy tán engedelmesebbek
3729 12 | annyira megdöbben, hogy megbocsátana halálos ellenségének is,
3730 8 | emlékezet okáért mindig megböjtölöm, tehát ma meg kell köszönnöm
3731 13 | uramon fogja ezt a kudarcot megbosszulni; hanem aki a nyársat akarja
3732 3 | mert nem aluszik az ördög, megbotolhatik, akkor a két zsákot le nem
3733 4 | alkalommal éreztette. Tehát mi megbotránkozni való van benne, hogy ő egy
3734 13 | hogy Sámson, ellenségeit megbüntetendő, háromszáz rókát fogott
3735 4 | mindig távoltartá magától, megcsalatni nem engedé magát, s hogy
3736 10 | szerencséje is lesz, hogy megcsalják, minélfogva hű marad hozzá
3737 10 | leesvén egy székről, lábát úgy megcsapta, hogy rá nem állhat.~- Nagy
3738 16 | magyar nyelvre.~- Nem fogom megcselekedni - válaszolám a bámuló embernek.~-
3739 4 | bejön.~- Ezt is könnyen megcselekszem, nagyságos uram, hát a harmadik
3740 2 | ezt a szerencsétlen kocsit megcsinálják.~- Na, legalább nem kell
3741 2 | lesz az eltörött portékát megcsinálni és ezer szerencse, hogy
3742 3 | bámulta az erőt. Kállay pedig megcsóválván fejét, rászól a béresre.~-
3743 12 | Keszy Balázs úr annyira megdöbben, hogy megbocsátana halálos
3744 10 | könyörög, hogy az ebédet megegye?~- Ne szépítsen a tekintetes
3745 3 | dologhoz nyúlni.~- Mi csak megegyeznénk, uram; hanem az asszonyok,
3746 3 | uram, az örökséghez.~- Ha megegyezni nem tudnak, kénytelenek
3747 3 | gabonának nagyobb ára lesz, mégegyszer annyi áron veszi meg a gabonát
3748 6 | félni s a szilaj vér szinte megéhezi, hol ellenkezik valaki,
3749 1 | még úgy könyörög is... ha megehül, majd bekergeti a kínja.~-
3750 11 | lökheti az ember, mégis megél; hanem mi lesz ebből a lányból,
3751 10 | alku, mellyel mindketten megelégedtek, különösen Sándorffy, kinek
3752 2 | beszélgettek helyettünk is, megelégedtünk a nézéssel, hanem mikor
3753 14 | magaviseletével sehogy sem volt megelégedve.~Nem volna az első vagy
3754 6 | enyhe, hogy még a szúnyog is megélhet benne, midőn a pásztortűz
3755 18 | szükség.~A színielőadást megelőző napon behajtatott a félszer
3756 15 | levele, melyet ipáé már megelőzött s íme a postás egy helyett
3757 7 | s midőn a fiú a fazekat megemeli s így a tanácsházban világosság
3758 11 | bottal, hogy halálos holtig megemlegetné.~Az apa szívesebben kényeztetgette
3759 2 | lesüté szemeit s az egyszerű megemlékezés úgy megpirítá, hogy kénytelen
3760 2 | barátaim, kiknek ebbeli szíves megemlékezésüket lelkemből köszönöm.~Kállayné
3761 10 | előszámlálta a ruhadarabokat, aztán megemlíti:~- Majd reggel hazahozom
3762 7 | átadott egy hónalja panaszt, megemlítvén főleg azt, hogy a megye,
3763 18 | Mihály öreg bíróhoz, ha megengedné nekik, hogy a falu kocsmájánál
3764 2 | egész - felel rá Kállay, megengedvén mára magának azt a kis bőbeszédűséget -
3765 10 | veréb, hogy tolla legyen és megennivalója.~A közönség begyülekezett
3766 16 | hazánkfiának öröksége és megér egy kis kincset, melyből
3767 2 | elmondott szavakat; mert ezek megérdemelnék, hogy a száz esztendős kalendáriumban
3768 4 | próbáltatni velem, ami, ha megérdemelném a büntetést, annak kevés
3769 16 | Keszy Balázs úrnak öccse, megérdemelvén, hogy rá kiterjedjen figyelme
3770 4 | becsületes leereszkedés nagyon megérdemlette, hogy Köntös Mihály egész
3771 6 | égnek.~Ha az ég csatornái megeredtek, a leszakadó eső latyakká
3772 8 | valamit, mert ki tudja, megérem-e én azt, aztán a sok bolond
3773 4 | ostorral, mert állatésszel is megérezték a felsőbb hatalmat.~Most
3774 15 | örül, hogy ő, az ispán, megérhette azt a napot, melyen kedves
3775 7 | éjféltájban tizenkét vad fiú, hogy megérintse e varázsbotot, habár ez
3776 16 | eljöttek a franciák, kiknek megérkezésekor minden ember el akart futni,
3777 1 | korcsmámban, míg béreseim megérkeztek és kihordatták volna a határra.~-
3778 10 | huszasért adták.~- Aztán megért annyit az a rongy pipa?~-
3779 8 | huszárnak intett, mit az már megértett s néhány perc múlva ó-somlyai
3780 4 | hogy ezt a tiszteletet megértette, szíve hangosan dobogott
3781 6 | De mielőtt a bennlévők megérthetnék a dolgot, belódul az ajtón
3782 6 | amint a levélből bőven megérthette mindenki, akinek füle van.
3783 6 | mindenki, akinek füle van. Jól megértsék a szót kigyelmetek: volt
3784 18 | egészséges fickó még a tálat is megeszi.~Elgondolkozott, a múltakon
3785 3 | dehogy az, sőt inkább a megevő falatot is majdnem ríva
3786 12 | feledkezzem meg róluk! Azért is megfeledkezem.~- Ne cselekedje, kedves
3787 8 | midőn már az utolsó is megfelelt.~- Feleljen a másik!~- Nincs
3788 8 | pedig a világos kérdésre megfeleltek értelmesen. Ott kezdjük
3789 16 | meggyőződés mellett olyan szépen megfér egymás mellett, az egyik
3790 inc| kísérő, mintha legjobban megférne benne az az ötvenesztendős
3791 2 | férnek meg annyian. De csak megférnek, s a nagyvilágban forgott
3792 4 | kívánkozott ki a szűrből, megfért benne könnyen, míg eszével
3793 16 | portékához nyúlnak, minek árát megfizetni elfeledték; franciául is
3794 18 | érdemel, mint az oláhcigányok.~Megfogadtak szegények egy gyöngyös-pásztói
3795 1 | beszéltek.~Kállay Miklós megfogadván a korcsmárost, nyugodt volt,
3796 13 | mikor akarjuk, s mindezekért megfogjuk a fiát katonának, hogy őrizzen
3797 6 | hogy körömmel is alig tudja megfogni az ember s íme, egyszerre
3798 1 | A megfogott vendég~Tizenkét faluban
3799 12 | kiket maga is szívesen megfojtana, ha hozzájuk férhetne.~Egyébiránt
3800 6 | kinn egész nap.~Úgy tessék megfontolni, tisztelt olvasóim, hogy
3801 7 | Mihály pedig az első széket megfordítván, háttal ült a nagy asztalnak
3802 4 | alatt sok mindenféle ember megfordult előttem, de egyetlenegy
3803 12 | egy javasasszonyt, az majd megfőzheti a sok fűlevet, úgy sem eszik
3804 15 | melléje köthetik az arannyal megfuttatott rezes kardot Keszy Balázs
3805 2 | mindent elkövettek az elutazás meggátlására; sőt egyszer az is megtörtént,
3806 12 | meg az ő atyafisága, mióta meggazdagodott. Eleinte azt gondolta, hogy
3807 2 | kezdődik e történet, azért jól meggondolják önök, hogy az akkori dolgok
3808 5 | bizodalmát; hanem előbb jó lesz meggondolni, vajjon nem bánják-e meg
3809 15 | veszekedni is lehet, azért mégis meggyógyítja.~Elmenvén Magyarországba,
3810 10 | hisz annyi szenvedés által meggyógyított. Beszélj hát, akarod, hogy
3811 10 | orvossal, és saját esze miatt meggyógyulni nem tud.~Ledobta Sándorffy
3812 12 | végrendeletcsinálástól és ijedtében egyszerre meggyógyult és egészséges marad mindaddig,
3813 16 | két ember, ki különböző meggyőződés mellett olyan szépen megfér
3814 14 | és láttak munka után azon meggyőződésben, hogy csakugyan magát a
3815 14 | kapnak.~A direktor ezt annyi meggyőződéssel mondá, hogy Stand elfeledte
3816 11 | nyilatkozata végkép megnyugtatá s meggyőződött, hogy az ő himlőhelyes képét
3817 11 | elhallgatott, nem mintha meggyőzte volna feleségének okoskodása,
3818 9 | kéngyertyánál nagynehezen meggyújtá a mécset.~A szenior körülnézett,
3819 6 | melyet a legelső szokott meggyújtani, mintha mécset tenne eléjök
3820 7 | csukván az ajtót.~Benn, a meggyújtott gyertyát a nagy fazékkal
3821 15 | letette a káptalanban olyan meghagyással, hogy azt csak annak adják
3822 17 | káptalanban letehesse; de szigorún meghagyva, hogy azokról tudomást adni
3823 16 | állt, midőn az ajtónál újra meghajtám magamat.~A prépost már ekkor
3824 13 | nem szeretnék ilyenfélét meghallani; mert inkább eltűrném, hogy
3825 9 | az Úrnak ezen a földön. Meghallgatta az Isten az apáknak kérését
3826 2 | azért mondom el, hogy más is meghallhatja. Látod, fiam - beszélé az
3827 5 | alig fért meg.~- Mindjárt meghallják a tekintetes urak - mondja
3828 18 | minthogy előtte való napon meghallotta, hogy Szent-Mihályra komédiások
3829 11 | ebből a lányból, ha előbb meghalnék?~- Ugyan, apjuk, mit halódol
3830 7 | hanem ebből az ezredek óta meghányt fekete cikornyákból állítsuk
3831 2 | mert vajmi nagyon hirtelen megharagszik az egyik atyafi, ha a vendég
3832 14 | dolog nem tréfa, az öreg megharagudott; s ha egyszer az öreg tesz
3833 5 | huszonnégy órában, mikor megharagusznak rá: én magam tisztelettel
3834 13 | Keszy Benedek szerette volna megharapni egyik ujját abban a gondolatban,
3835 2 | volna ám az ideje, hogy megházasodjál.~- Eddig nem szólt édesapám.~-
3836 2 | leányt - de nem bolondul; megházasodott végre - de aztán nem is
3837 10 | ember - mondja Nagy Pista.~- Meghiszem, az ember minden bolondra
3838 2 | esperes és főbíró urat is meghívná, az meg tudnivaló dolog,
3839 16 | ember, ki ez iratnak hisz és meghódol a franciák császárjának,
3840 5 | köteles alispánná lenni.~Meghökkent erre Kállay s valóban a
3841 15 | intézkedni, hogy egy hirtelen meghűlés véget ne vessen becses életének,
3842 10 | le kell venni, s az alatt meghűlsz, úgy kell, a patikás is
3843 8 | az ajtót.~A fiúk minden meghúnyászkodás nélkül álltak egy sorban.
3844 4 | parancsolat?~- Másodszor megígéri, hogy soha többet el nem
3845 1 | egy ív papiroson írásba is megígért.~Ennyi előzmény után most
3846 2 | alkotmányt diákul védelmezték, megijednénk a halmaztól, de őszintén
3847 4 | befordul hozzám.~- Ejnye, de megijedtem, nagyságos uram, ettől az
3848 2 | pillanatban, midőn némi kis megilletődéssel nézett férjére, ki saját
3849 11 | vagyok az édesanyja.~A leány megilletődve bújt anyja mellé, ámbár
3850 10 | urat - mondja Nagy Pista megindulva - ha egykor Debrecenbe mehetek
3851 6 | lecsapódik néha, suhog mellette a megingott levegő, mert hírtelenében
3852 2 | fiatal ember; de azért ezt is megírhatnák franciául, már csak azért
3853 2 | azonban íme, látod, szépen megírtam napját, óráját és édes Miklós
3854 6 | neve jókora betűkkel volt megírva - s a jegyző úr kétkedve
3855 4 | mit a jámbor együgyűség is megismer, és van annyi önmegadási
3856 1 | menjen csak a kastélyba, majd megismerkedhetnek.~Csakugyan úgy lett, a korcsmáros
3857 4 | ezzel a különös emberrel megismerkedik. Sőt ez a nyughatatlanság
3858 10 | orvosságot, hisz évenkint megiszom tíz akót.~- Sz'ja, barátom,
3859 18 | elég nagy volnék?~- Még megjárná; hanem már mondám, hogy
3860 2 | képpen, az egész vármegyét megjárta.~Persze, hogy akkor sem
3861 8 | szigorúságot, és csak azt merte megjegyezni negyedórai beszélgetés után,
3862 5 | hallani a dolgot. Végül megjegyzé, hogy ő ugyan jogánál fogva
3863 14 | markában volt, azért minden megjegyzés nélkül hagyá e kíméletlen
3864 14 | mire az ispán alázattal megjegyzi:~- A fiú nagyon jól tanul,
3865 7 | és türelmesen várta, míg megjelennek azok a lelkek, kik sarkantyús
3866 14 | százgallérú köpönyegében megjelent, és néhány kurta szót odavetett,
3867 1 | pedig akit én szeretek, megjő, akár akarja, akár nem;
3868 7 | fölkelne, azt mondja:~- Megjöttek kendtek?~- Meg! - szólt
3869 14 | már a nemzetes asszony is megjövendölte.~Valahányszor fölment Stand
3870 10 | gyülekeztek a tagok; ahol valakit megkaphatott Sándorffy, azt mindenképpen
3871 14 | a direktor úr köpönyegét megkaphatta, ez neki oly gyönyörűséget
3872 13 | öregbírónak?~- A levelet megkaptam, s eddig a kurrens az én
3873 14 | az ember. Hogy az istent megkáromolják, az mindennapi dolog; hanem
3874 8 | amit otthon sem mertünk megkérdeni.~- Most édesapátok vagyok,
3875 17 | majd akkor édesapádat is megkérdezheted, hogy ő is mért nem állt
3876 17 | kerüljön.~Keszy Balázs úr megkérdezte a konviktust, sorba kérdé
3877 17 | hogy jól választott, aztán megkéré Baloghot, hogy irományait,
3878 4 | terjedt, hogy Kállay Miklóst megkérte, mennének még egy fordulónyi
3879 5 | szándokát legsikeresebben megkezdheti.~- Higyje meg méltóságod,
3880 8 | nem tudott, így elmaradt a megkínálás is; mert azt gondolta eleinte,
3881 8 | tartá, hogy Köntös Mihályt megkínálja vele; hanem utóbb úgy a
3882 3 | megyek, nagyságos uram, megkínálom ezzel a négy zsák búzával.~-
3883 16 | emberi erőmnek hatalmát megkísérteni fölséges uramnak ellenségein,
3884 10 | tekintetes uram, hanem megkísértjük; azonnal szaladok a színházhoz
3885 16 | Keszy Balázs úr a tojást megkívánná, nem ád belőle neki: egyék
3886 14 | is csapja, s mikor aztán megkönyörögteti, nagy nevetség okáért, akkor
3887 5 | a komaságnak.~- Illenék megköszönnöm a tekintetes karoknak és
3888 3 | A nemes atyafiak szépen megköszönték a nagyságos úrnak jó tanácsát,
3889 16 | elveszni, hanem összeírja őket.~Megköszöntem a szíves méltánylást és
3890 11 | lány voltam, háromannyit megkötöttem volna; mert persze az én
3891 9 | leghátul, mint az öreg harang, megkondul egy hosszú diáknak hangja
3892 15 | emlékül hiteles másolatban megküldi leveledet, minek láttára
3893 12 | valahányszor névnapra vagy újévre megküldték a köszöntőt, melyben kívánták,
3894 10 | a közönséges csavargótól megkülönböztette, azért látván Sándorffy,
3895 4 | hisz főbíró koromban eleget meglaktam, hát tudtam, mivel dicsekszem.~-
3896 12 | semmi bajom, hanem majd meglássa, megbetegszem, nem telik
3897 11 | kellene abból csípni, hogy meglássék, hogy szabókézben volt.~-
3898 6 | ver benneteket.~- Mindjárt meglássuk - mondja a jegyző, nyitogatva
3899 6 | jókor meglátja még, mit meglát; addig is hát beszélgessünk
3900 10 | volt otthon színháza, tehát megláthatja, milyen különbség lesz,
3901 2 | azt a fényes könnyűt is megláthatnák, mit a tányérra sírt.~A
3902 8 | törődött utóbb vele, ha meglátják is; azért olyan öregre sírta
3903 16 | s e gondolatot mindjárt meglátjuk.~- Mióta vagy már Vácon?~-
3904 8 | az ajtót s anélkül, hogy meglátna valakit a benn zajgók közül,
3905 8 | a malomkerék alá bújni, meglátná, hogy mind a tíz a kerék
3906 2 | mégis alkalmuk lesz önöknek meglátni küzdelmét azon becsületes
3907 12 | direktor, Balázs urat rendesen meglátogatta, s a legutóbbi látogatás
3908 8 | is becsöppent.~Mindketten meglátták, hogy a könny a borba folyt
3909 16 | volt, vagy hogy franciául meglehetősen tudtam.~Mindkettőnek vettem
3910 10 | Kolozsvártól Nagyváradig könnyen megleli étvágyát, aki amott elvesztette,
3911 8 | cserben, mert mielőtt az első meglepetésen keresztülmenne, a tanácsház
3912 17 | mint az ispánokat.~Baloghot meglepte e különös gyermek, kit némileg
3913 3 | egyszer a tornác hosszát is meglépte, s midőn így a járkálásban
3914 16 | lövessen az úr főbe.~A katona meglepve állt előttem és még akkor
3915 7 | Legelől ment bíró uram fia, meglévén köztük az a daruszokás,
3916 6 | Köntös Mihály, hogy jobban meglódultak már ezek, minthogy egy gyeplőrántással
3917 5 | hogy aki a vízben akarja meglőni a halat, ne a fejének tartsa
3918 15 | a végrendeletnek elég jó megmagyarázója lesz.~Ezalatt közeledvén
3919 3 | előmutatják az ötszáz forintot, és megmagyarázzák nekik, hogy ugyan most kidobták,
3920 4 | milyen szerencse, hogy megmarad a fejében Nagykálló, különben
3921 16 | becsülettel lássa, maga is megmaradjon a szent ösvényen, megelégedett
3922 10 | koplalást úgy kibírja, mint én! Megmaradtam azért, tekintetes uram,
3923 12 | fiút csakugyan fogott s ezt megmártván nagy nehezen a diákszóban,
3924 7 | kerítését könnyű lett volna megmászni; de a kis ajtón is lakat
3925 12 | izgatta csak, saját nevének megmentése; mert ha már temérdek szenvedéssel,
3926 12 | összeveszni, hogy elegendőképpen megmérgelődvén, ez egynek javára bátorsága
3927 7 | mikor tudja az ember, hogy a megmérkőzésnek mértéke is leszen és a tettet
3928 13 | tizedet a papnak, robotban megmíveli földjeinket, hosszú fuvarban
3929 14 | ifjúurakat.~Egyik sem mer megmoccanni. Stand annál vakmerőbb lesz:~-
3930 6 | volna nem születni. Most már megmondaná néki ez az asszonyság, ki
3931 15 | volna. Ezt kötelességem volt megmondani.~- Tehát már az orvos is
3932 12 | alkalmunk lesz.~Egyúttal azt is megmondhatjuk, hogy Keszy Benedek úr,
3933 17 | nagyon szeretném, ha én is megmondhatnám az igazat, anélkül, hogy
3934 10 | szeretném tudni, mi lehet.~- Megmondhatom, méltóságos uram, csak az
3935 6 | is beszélnek s tán azt is megmondják, hogy mit mernek.~A szent-mihályi
3936 16 | azonban a jó öreg csak sírt, megmondta, miért küldik hozzám, hanem
3937 6 | most előadám.~- Bölcsen van megmondva, s minthogy ehhez, amint
3938 5 | kézreveszi, ujjai között megmorzsolja, ha megelégszik vele, az
3939 4 | hogy lelki felsőbbségét megmutassa; minden alkalommal éreztette.
3940 1 | is összebirkóztak, hogy megmutassák, hogy senkitől sem félnek.
3941 14 | direktor úr szükségesnek látta megmutatni, hol kezdődik a direktor
3942 1 | nem félnek?~- Majd azt is megmutatom, méltóságos uram, ha egy
3943 10 | keresztüljárók nappal is megnézték, s egykor gróf R... Erdélyországból
3944 8 | állván, előbb tetőtől talpig megnézvén, mondja:~- Hát Szabó József,
3945 6 | az ember s íme, egyszerre megnő, mintha egy egész szálat
3946 17 | mondja Balogh, - ha majd megnősz, akkor magad tudod legjobban,
3947 2 | lábainál a cipőtalpat is megnyalnák, esküvő után egy esztendő
3948 10 | fontosabb dologra tért át.~- Megnyerhetem önt társaságomhoz?~- Parancsoljon
3949 inc| a klárinét is alig merne megnyikkanni, mely a többinek szomorúságából
3950 7 | kilincse a legelső nyomásra megnyílott és a sötétben beléptek a
3951 10 | megváltozott életmódban úgyszólván megnyomorodott.~Sándorffy hazament, nevette
3952 18 | után Szent-Mihályra, hol megnyomta őket az éhség, s bementek
3953 2 | Kocsin?... - Mondja Kállay megnyomva a szót, mintha valami történt
3954 10 | Sándorffy a nagy kabátot és megnyugodott a napi küzdelem után, azonban
3955 11 | asszonynak nyilatkozata végkép megnyugtatá s meggyőződött, hogy az
3956 11 | kedves édes anyja majd megnyúzza érte.~- Hát az a csizma?
3957 2 | hányszor szabad a feleségedet megölelni, mert volt annyi esze, hogy
3958 14 | hogy az édes mamája is megölelt volna saját fia helyett.~-
3959 2 | mindenkinek, életpárját úgy megölelte, megcsókolta, hogy a főispán
3960 4 | egyetlenegy diákszóval úgy megölnek, hogy arról koldulsz. Ezért
3961 17 | lassan, barátom, kár volna megölni e fiúnak lelkét, mely a
3962 14 | volt, egyszersmind annak is megörülvén, hogy a tréfából ilyen olcsóért
3963 14 | összeverniök, akként nyilváníták megösmerésüket, hogy álló egy óráig egy
3964 8 | mert Köntös Mihályt nemcsak megösmerte, hanem elébe sietett s legelőször
3965 2 | ideje, majd később annyira megokosodol, hogy egyet sem fognál elvenni.~
3966 11 | azt lesd; ha nem tudtad megőrizni, jársz rongyosan, vagy veszek
3967 15 | Keszy Balázs úrnak, mégis megosztoznak a sok szép fényes aranyon,
3968 6 | hogy nem feledték el, amit megparancsolt.~Hatás tehát volt; a jegyző
3969 2 | egyszerű megemlékezés úgy megpirítá, hogy kénytelen lőn tányérába
3970 18 | már fölrúgott; de legalább megpróbálta: tehát kezdjünk mi is hozzá.
3971 1 | engedelmeskedjék, azt nehéz lesz megpróbáltatni vele.~Az alföldi utak porhanyóra
3972 16 | naplótöredék és Keszy Balázs úr megrázta kezét a derék papnak, ki
3973 6 | mogyorófapálcát, hogy ennyi embert megrémítsen és reszkessenek tőle.~Csak
3974 10 | betegnek keserves ordítása megreszkettette volna kezét, mely az eleven
3975 14 | nyefegett, hogy a bennlevőket megriassza, aztán benyitott az irodába,
3976 14 | árva szót nem mert szólni a megriasztott íródiák, Stand pedig fokonkint
3977 5 | igen könnyen és keservesen megríkatnám őket. Azért bocsássanak
3978 13 | tudniillik olyanok, kik már megröstelték, hogy a deresre minden kicsinységért
3979 10 | deriválja, hogy az apját egykor megrúgta a ló a kállói vásárban,
3980 5 | Kállay Miklós úr is; nagyon megsajnálta ugyan azt a kényelmet, mit
3981 5 | elég embernek szájában megsavanyodott a bor, mint Petőfi mondá:
3982 2 | töltés elfogyott, akkor megsimogatám szépen, s bizonyossá tettem,
3983 14 | mellette elmenők Standot szépen megsüvegelték, és valóban becsületére
3984 6 | vén asszonynak találta is megsúgni mindenik a nagy újdonságot,
3985 16 | magukkal.~- Ezzel akarjuk megszabadítani az urakat ellenségeiktől.~-
3986 14 | tréfából ilyen olcsóért megszabadult, jókedvűen fütyörészve lépett
3987 10 | az egyezség. Nagy Pista megszabadulván huszasaitól, tajtpipáját
3988 3 | gondoltad; mert először is megszakadhatnál, és lennél Isten nyomorékja,
3989 3 | Kállay Miklósnak bérese megszakadt, mert egyszerre két tele
3990 10 | véli Nagy Pista egyiket megszeleltetvén, azután pedig azon való
3991 14 | Balázs úr miatti tekintetből megszenvedem... értette?~A direktor kidühöngvén
3992 18 | egy tányér káposzta nagyon megszenvedte, hogy maga mellett más is
3993 7 | tetszik, reggelig bízvást megszökhetnek; hanem ha kendtek mégis
3994 1 | azzal nem ijeszti, hogy megszökik előle.~A főispán magyar
3995 8 | nem voltunk; majd azt is megszokjuk; hanem kedves bíró urunk,
3996 11 | gyermekeknek kellett főleg megszokni; mert ki tudja, maholnap
3997 7 | ilyen dologban, hogy egészen megszokottá vált az; hanem midőn most
3998 16 | háládatlan nép vagyunk mi s úgy megszoktuk mi a verekedést, hogy aki
3999 3 | azonban várta, míg Kállay megszólal, csakhogy az nagyon hosszan
4000 inc| első hegedű után alig merne megszólamlani a többi, kivált a nagybőgő,
4001 15 | tudhatja, hogy az orvos urak e megszólítást rendesen akkor teszik, midőn
4002 14 | zsákra és saját édes hangján megszólítja az egyik bérest, ki el nem
4003 14 | volt annyi nyugalma, hogy megszólítsa őket.~Hiában, ez a művészi
4004 10 | csurog, eltette a kendőt, megszorítá Nagy Pistának kezét, aztán
4005 2 | mátkámnak kisujját mégis megszorítottam. Ennyiből áll az egész történet.~
4006 16 | ezelőtt egy érdemes hazánkfia megszorítván kezemet, azt mondá:~- De
4007 3 | s minthogy most is már megszorult, igen hihető, hogy a tavasz
4008 9 | benned is megmaradt valami.~Megszületett a gyermek, fölnőtt tízévesnek,
4009 9 | volna a debreceni kántust is megszüntetni. Megengedte bíz ő azt, míg
4010 11 | is hajthat belőle, s ha megszűkül: ki lehet ereszteni.~- De
4011 5 | megmondom, az alispáni széknél megszűnt az ösmeretség, és jó egészséget
4012 5 | teremben majdnem negyedóráig s megszűnvén nagy későn a kiáltozás,
|