1809-beveg | beven-eleve | elfar-fanak | fankb-hajdu | hajla-itce | itelj-kinja | kinna-lelhe | leli-megsz | megta-onken | onmag-rossz | rosta-tanul | tanye-veget | vegev-zugba
Fejezet
4013 10 | egyik színészünknek a lába megtagadta a szolgálatot, azért magához
4014 10 | amit mindennapi szorgalma megtakarított, ezeknek osztá és azon édesanyának,
4015 1 | úgy az egész vármegyét megtalálja méltóságos uram, nálam ma
4016 10 | szól Pista, szemével a megtaláló után nézve, ki nagyon megörült
4017 10 | irányába ér, látja, midőn a megtalálók a pipát nézegetik. Eleinte
4018 12 | levelét az ispánnak, azokban megtalálta a fiú- és leánygyermeket,
4019 7 | egyik az asztalnak elejét megtalálván, tapogatni kezdett, s a
4020 10 | berohanások alatt többször megtámadva lévén, főleg midőn az udvar
4021 11 | bolondul valami varga, az majd megtanít sütni, főzni, akkor is ráérsz
4022 15 | tenni.~«Öcsém Bence!~Mikor megtaníttattalak írni, mindjárt láttam, hogy
4023 18 | megtanulni a koplalást, mert mire megtanulta volna, már fölrúgott; de
4024 9 | az asszonyok is annyira megtanulták tőle, hogy minden harmadik
4025 4 | Mihály uram s aztán rákezdi, megtartván a szokott paraszt szólásmódot:~-
4026 10 | hanem midőn az erszény megtellett, szervusz neked, Magyarország,
4027 10 | Nagyvárad a századnak elején megtelt vendégekkel, mert a dunántúli
4028 5 | hogy meg nem tenném.~- Megtenné? - kérdi a főispán kezen
4029 5 | vármegye becsületéért ezt is megtenném: ha más mód nem volna.~-
4030 6 | nélkül minden bírón segített megtenni a csúfot.~- Hát mikor nem
4031 4 | Szent-Mihály, ahol ilyen ember megterem, mint Köntös Mihály uram.~-
4032 4 | Paraszt pátriárka~Megteremtette Isten a különböző nemzetiséget;
4033 10 | ételnek, azzal él, nehogy megterhelje a gyomrát.~Ilyen szemrehányásokkal
4034 10 | örömet tenni?~- Mindent megteszek, amit a tekintetes uram
4035 2 | kíván, én olcsóbbért is megteszem. Így nagyhamar megunta a
4036 3 | minthogy tudja mi az emberség, megteszi a süvegelést még esőben
4037 10 | városról városra vándorolni, megtették egyszerre a nagy utat, és
4038 1 | Kállay úr?~- Eggyel már megtettem, méltóságos uram, a többi
4039 16 | oly jóízűn eszi a vendég a megtiltott eledelt, hanem azt is megfogadta,
4040 1 | főispán úr maga személyében, megtisztelem a nagyságos urat.~- Ember
4041 8 | míg Kállay egyik kezében a megtöltött poharat tartá, hogy Köntös
4042 3 | egy-két szóra.~- Az akár ma is megtörténhetik, nagyságos uram; nem kerül
4043 1 | vasvillával is bekíséri, nehogy megtörténjék vele az a csúfság, mit Kállay
4044 2 | az előadásra, Kállay még megtoldá a végét.~- Mikor aztán hazajöttünk,
4045 16 | abból aztán azt is bőven megtudhatjuk, minő derék ember volt Balogh
4046 14 | pórul jár, ha a direktor megtudja, hogy itt kiprodukálja.~-
4047 11 | Csak attól várj! Hátha megtudná, hogy mindannyian halódunk
4048 8 | kérdi a bíró - Jó, mindjárt megtudom én, hogy egy-egy ilyen gyermekembernek
4049 7 | koromsötétség volt?~Csendesen megült, szítta be és eregette ki
4050 15 | engem búmban vagy örömömben megütne a guta. Nem kívánom vissza
4051 2 | oldalát már azért is többször megütögették, hogy az udvaron levő idegen,
4052 9 | kollégiumban és azonkívül, hogy aki megurazta, még az is Nagy Pistának
4053 14 | akarunk mondani.~- Csak megvagyok, mint afféle szegény ember! -
4054 5 | hogy a tekintetes rendek megválasszák alispánnak, hogy határozzon
4055 5 | hanem ha a megyei közönség megválaszt, úgy beállok alispánnak,
4056 5 | nem ráznak nyakukról, ha megválasztanak. Én, ha az igazat meg kell
4057 13 | abban a pillanatban, midőn megválasztatása után a főispántól eljött,
4058 14 | tegyen remeket, s akkor megválik, lesz-e belőle komédiás
4059 8 | fia sem lesz érdemesebb a megválogatásra.~Szabó András csakugyan
4060 4 | most még egy malac árával megválthatod magadat, esztendő múlva
4061 10 | igenis erős idegzetű levén, a megváltozott életmódban úgyszólván megnyomorodott.~
4062 4 | paraszt még állóhelyét is megváltoztatta, hogy valami kivetnivalót
4063 14 | megáldott velük, aztán, ha megvannak, gondoskodnom kell róluk,
4064 10 | kiterítse az asztalra és megvárakoztasson az ágyban fél esztendeig,
4065 5 | kénytelenségből is előhozta a dolgot, megvárván az alkalmat, midőn föltett
4066 9 | kezdem a vékonyánál, s ahol megvastagodik, ott másnak hagyom.~- Én
4067 7 | menjen el az, kinek van mit megvédelmezni.~- De ez általános engedetlenségben
4068 3 | zsidónál marad.~- Hátha én megvenném annyiért, mint a zsidó?~-
4069 4 | különben nem tudná hol megvenni a báránybőr-süveget, takaró
4070 11 | helyettetek nem ordítok, ha megvénülök.~Még tovább elpörkölné a
4071 1 | gazda! - mondja Kállay, megveregetvén a korcsmárosnak vállát,
4072 6 | falubeliek már egyszer majdnem megvertek, mert hogy a marhavészt
4073 15 | fohászkodott föl, hogy bárcsak már megverték volna.~Mint tudós prókátoremberhez
4074 13 | ismétli Kállay, - ezt persze megvetésből mondja szolgabíró uram? ...
4075 11 | épen nem akart, és hogy megvigasztalja, azt mondá neki: - Lássa,
4076 14 | magtárba, hogy a gabonát megvizsgálja, mert az eladások ideje
4077 7 | megemlítvén főleg azt, hogy a megye, az országgyűlésen megajánlott
4078 5 | tudnám őket, mert amint a megyeházához behurcolkodnám és az alispáni
4079 8 | három óra lehetett, midőn a megyeházhoz értek Nagy-Kállóba az újoncok
4080 9 | kerítésén, s azt nézné, megyen-e arra valamely kenyeres cíva,
4081 10 | hírre vergődött és csak a megyének nagy sürgetésére hagyta
4082 14 | kölcsönzém és mai napságtól fogva Megyeri Károlynak hívnak.~Most már
4083 12 | tudjátok meg, hogy...~- Nem is megyünk el.~- Nem jöttök? ...nojsz
4084 14 | úrral maradt.~A szegény, megzaklatott embernek jól esett az íródiáknak
4085 12 | vihetné, talán még odább is mehet.~E hiúságból kiindulva,
4086 10 | megindulva - ha egykor Debrecenbe mehetek és egykori rektorprofesszorom
4087 18 | negyedórával nemcsak hogy be nem mehetett senki, de csak be sem látott.~
4088 11 | veszek egy szűrt, aztán mehetsz borjúpásztornak.~Ezt oly
4089 5 | példának okáért a tüdő jó meleg helyen a fazékból is kidagad;
4090 1 | föleresztették a tűzhelyre, hogy ott melegedjék föl.~A főispán urat éppen
4091 6 | bevégzé beszédét, eltávozott a mellékajtón, s a jegyző úrnál maradt
4092 6 | parancsolatot bemondani, minek az a mellékes hatása volt, hogy a kutakat
4093 10 | igazítá nyakkendőjét, füle mellékét is összevakarta, és ezt
4094 17 | mondja Keszy, bemenvén a mellékterembe.~- Szerencsét kívánok hozzá! -
4095 4 | dobogott a vásottposztójú mellény alatt és írástudóhoz méltó
4096 11 | annak kerülni, sőt még egy mellénynek való is marad, a foltját
4097 16 | őket.~Megköszöntem a szíves méltánylást és magam is azt gondolom,
4098 10 | szerénység! Legyünk azért méltányosak, becsüljük meg ez önzéstelen
4099 16 | jöttem, hogy az úristennek méltatlan szolgája vagyok, mert nem
4100 18 | s ő valóban igaz hívőhöz méltólag járult az oltárhoz; mert
4101 11 | uraságról nem fogunk szólni, ő méltósága nem lakik Magyarországban,
4102 11 | gróf, és szerencse, hogy ő méltóságát el nem csapja.~Sohase kérdezkedjünk
4103 6 | az új öreg bírónak, ki a méltóságbalépést ekként kezdte.~- Itt a bírópálca -
4104 2 | belőle.~- Egészségére váljék méltóságodnak az éjjeli nyugodalom! -
4105 4 | emberséget, letette azt a kis méltóságot, hova ő nem vágyott, hanem
4106 1 | meg nem szeretném; azért méltóztassék csak besétálni, majd aztán
4107 15 | egy helyett hoz kettőt, melyek közt az egyik csakugyan
4108 16 | valahol egy pár rossz lovat, melyeken elmehettem Pozsonyból és
4109 15 | megérhette azt a napot, melyen kedves urabátyjának nevenapján
4110 14 | direktor úr tekintélye s mily mélynek kell lenni az ispán úr alázatosságának.~-
4111 9 | hogy némely ember a hangnak mélységét az elvetemültség következményének
4112 10 | szoktam meg azt a mulatságot, melytől az is köp, aki szereti,
4113 5 | karok és rendek, ha a boltba mén valaki, előkéri a zöld posztót,
4114 9 | preceptor, szupplikáns, mendikáns mind diák szó, és az után
4115 9 | az után is él; hát hova menekül, mondjon egyetlen szót?~-
4116 11 | új téli ruhát az oskolára menendő fiúnak, kit éppen most állít
4117 11 | falun kívül, jobb lesz és menj el rongyoszsidónak.~A fiú
4118 10 | vénasszony ért, csakhogy mennél vénebb valamelyik, annál
4119 4 | Kállay Miklóst megkérte, mennének még egy fordulónyi sétára
4120 8 | az atyafiságnak és ha a mennybeli atyaúristen megengedte,
4121 18 | az övé volt a felhő és a mennydörgőmasina; hanem különben csak azt
4122 18 | vármegyébe hegyet, felhőt, mennydörgőmasinát, maguk pedig gyalogoltak
4123 14 | nem tartogatja oly soká a mennydörgős mennykőt, mint a véghetetlen
4124 4 | mondja annyi önérzettel, mennyiből már elengedni szikrányit
4125 15 | legalább tudják meg, hogy a mennykő honnét üt le, mi a végrendeletnek
4126 14 | tartogatja oly soká a mennydörgős mennykőt, mint a véghetetlen kegyelmű
4127 6 | kalendáriumban jövendölve a mennykőütés: leüt ma Szent-Mihályon.~
4128 6 | azon a régi parasztórán, a mennynek boltozatján éppen oly biztosan
4129 13 | folyosón, hogy a szállására menő alispán úrnál legelőször
4130 8 | botját hóna alól kihúzván, menőnek használta, kalapját pedig
4131 1 | előle.~A főispán magyar mentéjét még a folyosón helyrerángatá,
4132 14 | nem mondhatnák, hogy én mentem el, hanem úgy kergettek
4133 2 | különben rántott volna egyet a mentén.~A háziúr azonban egész
4134 14 | komédiás vagy sem?~Az irodáig menvén, nem bírta feledni a jelenetet
4135 6 | került volna ki, ha, mondom, menykőhárítónak ott nem volna az a fogom.
4136 17 | a pokolban tüzes lánccal méregetik a pokolnak hosszát.~- Akkor
4137 6 | Bement az asszony nagy méreggel, elkérdé a bennlevőket,
4138 10 | ördög.~- Jaj, irgalmatlan méregkeverő te, most jár a szád, mert
4139 8 | fegyver alá adunk, s még sem merem elgondolni, hogy annak szabad
4140 6 | cselekedni! - mondja a jegyző, merész tekintettel nézve vissza
4141 1 | egyetlenegyet letartóztatni merészelne, rögtön a határra hordatnám
4142 4 | szűrös ember egy sorban menni merészkedjék.~Nem költött dolgot, hanem
4143 3 | parancsolom!~- Magamnak mérettem őrletni valót, nagyságos
4144 6 | midőn a pásztortűz a farkast mérföldnyire kergeti el, az ég villáma
4145 10 | lónak, mely három angol mérföldön egy huzamban nyargalva futni
4146 14 | maga dolgába Stand úr - mérgelődék az asszony - hát nem érdemlené
4147 10 | hidegvizes ruhát? Inkább mérget iszom.~- Látod milyen gyarló
4148 17 | láttál-e?~- Láttam igenis, az méri lánccal a földet, hanem
4149 13 | hogy az igazságot pénzért mérik; mert ez ellen a gyöngének
4150 7 | valamennyi őket nézné, hogy el merik-e hozni azt a kis mogyorófapálcát.~
4151 9 | melyből a világ igazságot merít - s íme, mindhárom könyvvel
4152 11 | csak ki, az ujja hegyéig mérje a gyereket, mert az ilyen
4153 17 | boldogulnak, ha valakinek többet mérnek, ezért aztán a pokolban
4154 9 | szolgabíró, orvos, gyógyszerész, mérnök, pap vagy akármi diákul
4155 9 | míg az ének tisztességes, mérsékelt hangvitel maradt; de, hogy
4156 11 | szabó a fiúnak keze hosszát mérte - csak ki, az ujja hegyéig
4157 3 | ben ugyancsak rőfszámra mérték a fekete bankó értékének
4158 7 | ember, hogy a megmérkőzésnek mértéke is leszen és a tettet az
4159 11 | szabó, jókorát eresztvén a mértéken, s a szegény fiú elszörnyedt
4160 18 | legalább hozzászokik a mértékletes élethez. Aztán, minthogy
4161 6 | megütni ezt a kutyát?~- Én mertem azt cselekedni! - mondja
4162 8 | bíró urunk, amit otthon sem mertünk megkérdeni.~- Most édesapátok
4163 3 | maholnap a szentegyházba sem merünk elmenni.~- Hát a volt bíró
4164 6 | pásztortűzig egyenesen vezet.~- Hát merünk-e? - kérdi a legutolsó, nem
4165 15 | ostoba gondolaton, mi már a mesebeli cigánynak is rég eszébe
4166 1 | ablakon nyújt ki neki egy messzelyt a négygarasosból.~Kinyílott
4167 8 | a másik után oly nagyon messzire következik s míg az egyik
4168 16 | széles Magyarországon, a mesternek, a harangozónak, a szolgálómnak
4169 5 | vízben.~- Pedig vajmi könnyű mesterség volna.~- Azt már magam is
4170 1 | egyezség, ráadná magát az ilyen mesterségre.~- Mi lenne az utolsó szó,
4171 17 | azoknak bizony gyönyörű mesterségük volna, ha valamennyi azt
4172 3 | te egy fordulóval többet mész, s annyival kevesebbet vetünk
4173 5 | régóta tudom, hogy a sanda mészáros nem oda üt, ahová néz, valamint
4174 11 | lekefélni hirtelen azt a kis meszet, mi előbb a falnál rádörgölődzött,
4175 11 | aztán a másikat tartsuk mézes szóval, hogy egyik a másiknak
4176 11 | tökéletesen azt hiszik, hogy mézeskalácson is felnő az ember, aztán
4177 11 | meg, szeretném tudni? vagy mezítláb akarsz járni? - pattog az
4178 6 | mintha mécset tenne eléjök a mező közepére, mely asztalnak,
4179 6 | mernek.~A szent-mihályi mezőn a csillagos ég alatt gyülekezett
4180 4 | nem ér rá olvasni, még a mezőre is kiviszi, s a delelőn
4181 14 | meg, hogy Keszy Balázs úr miatti tekintetből megszenvedem...
4182 7 | benne, hogy meglesz, mint a Miatyánk végén az Amen.~Megindult
4183 8 | Kállay elmondatta Köntös Mihállyal a történetet, ki azt öregéből
4184 4 | az emberek sorsát, Köntös Mihályból éppen oly derék Kállay Miklós
4185 11 | fölnevelni a kis lányt és miképp fogja gyermekének jövendő
4186 5 | annyit mondhatok, hogy Kállay Miklósra senki sem gondolt; sokkal
4187 7 | össze a következendőket, miknek hasonlóját én magam bizonyosan
4188 12 | beérkeznek a köszöntések, miktől Keszy úr egy álló hónapig
4189 2 | van s nem valami csárdán, milyenek jó számmal vannak egész
4190 8 | hanem fáj az egyenkint mindannyiért, kiket a fegyver alá adunk,
4191 2 | legalább maradjanak meg például mindazoknak, kik mostanában a leánynak
4192 18 | ritka és egyetlen reménye mindazon jó fiúknak, kik e század
4193 5 | Elmondta itt a főispán mindazt, amit a tekintetes karok
4194 9 | mely következő vala:~- Maga mindenben olyan kezdő szokott lenni.~-
4195 11 | van?~- De hát kire hagyja mindenét, ha nekünk nem hagy valamit,
4196 8 | úton jártatta az eszét és mindenféleképen vett mértéket az ország
4197 8 | eljöjjenek a bírópálcáért, hanem mindenikben volt annyi büszkeség, hogy
4198 3 | árnyat adó fák közt, Kállay mindenikről tudott valami érdekest mondani,
4199 10 | megkaphatott Sándorffy, azt mindenképpen lekenyerezte, fizette, s
4200 2 | egészségére kívánván a falatozást mindenkinek, életpárját úgy megölelte,
4201 13 | dobhatjuk ki, mikor akarjuk, s mindezekért megfogjuk a fiát katonának,
4202 13 | Kállay sebesen elszámlálván mindezt, aztán befejezésképpen mondja -
4203 9 | három nyughatatlan ember, mindhármat papnak szánták otthon, hogy
4204 9 | igazságot merít - s íme, mindhárom könyvvel lép ki ugyan; az
4205 16 | franciául meglehetősen tudtam.~Mindkettőnek vettem hasznát, mert amint
4206 12 | barátom ezt a bolondot?~- Ez mindössze is csak egy bolondság lenne,
4207 10 | is lesz, hogy megcsalják, minélfogva hű marad hozzá a sors, ki
4208 2 | gyújtván, beszélt nekem olyant, minőt még sohasem beszélt, s ezt
4209 7 | alatt vízirányosan feküdve, mintegy követelte, hogy a többiek
4210 14 | dicsőségről, midőn egykor Váradon, Miskolcon majd kitapsolják: addig
4211 7 | annak elmondására, hogy most mitevők leszünk, hanem nagy fejét
4212 4 | uram, nem kívánok az lenni, miután olyant is akartak próbáltatni
4213 8 | uram - kérdi az egyik - mivelhogy az éjjel nem jöhettünk el
4214 17 | volna, ha valamennyi azt mívelné, látod, azoknak kellene
4215 4 | annyi szégyelni való dolgot mívelnek Szent-Mihályon, hogy maholnap
4216 10 | összevakarta, és ezt addig mívelte, hogy Nagy Pista észrevette
4217 4 | hogy ott lakunk.~- De nem míveltek akkor, midőn Köntös Mihály
4218 9 | felelet, azért a szenior más módhoz folyamodott:~- Gyújtsanak
4219 7 | legnyakasabb helységben kell jó módjával hozzákezdeni, a többi aztán
4220 7 | kiverte, aztán azt a szokott módon oldalzsebébe dugván, mielőtt
4221 4 | uram, hát csak úgy lopd el módra megy el az én házam előtt,
4222 6 | végéhez érjenek; de egy mogyorófapálca, mit annyi ember előtt a
4223 11 | ez is szűk maradt, meg a molnár köpönyege is: hanem mi marad
4224 11 | mert a szomszéd falubeli molnárnak köpönyegéből lopta, s így
4225 10 | barátomnak három hónapra, mit mondana hozzá?~- El nem szaggatnám
4226 3 | ördög sem keresné, hanem azt mondanák harmadszor, hogy én embernyúzó
4227 4 | végén azt is meg kellene mondania, mikor fizet a maga jószántából.~
4228 5 | Én, ha az igazat meg kell mondanom, még az atyámfiának sem
4229 14 | annak, legalább szülőim nem mondhatnák, hogy én mentem el, hanem
4230 9 | belőled, csakhogy azt is mondhatnám már egyszer, hogy ebből
4231 10 | bizony, minden hiányzott, - mondhatta volna - csak a kedv nem.~-
4232 3 | ott marad vendégnek. Azaz, mondjuk ki minden hímezés-hámozás
4233 4 | Kállay Miklós úr a főispánnak mondotta el, s őméltósága alig várhatta
4234 11 | kocsisnak adtál-e zabot? mondtad-e a lánynak, hogy a tejesfazekakat
4235 12 | nojsz csak hogy azt mondtátok, ...még akit beleszántam,
4236 9 | azt higgye el, amit később mondunk; hanem előbb azt kérdem:
4237 14 | a tekintetes úrra mertek mordulni.~Nem maradt el egy mozdulat,
4238 13 | keresztül ne fúrja.~A keserves mosdatás után hazament törülközni,
4239 7 | különben most sem tudta volna mosolygás nélkül megállni, látván,
4240 17 | földmérő - mondja Balogh, mosolyogva a gyermeknek észrevételein -
4241 2 | például mindazoknak, kik mostanában a leánynak lábainál a cipőtalpat
4242 2 | nagyon nem hasonlítottak a mostaniakhoz. Mai napon úgyszólván kocsin
4243 17 | festett ládába rakván minden mozdítható portékáját, olyan prédikációt
4244 10 | gőzölhetsz, míg nyakamat mozdítni tudom.~- Sebaj az egész,
4245 7 | hanem nagy fejét olyanformán mozdította meg a válla fölött, mintha
4246 14 | mordulni.~Nem maradt el egy mozdulat, mit Stand el nem lesett
4247 16 | előttem és még akkor is mozdulatlanul állt, midőn az ajtónál újra
4248 18 | váltotta be magát és mint műkedvelő, előljáróban még a múlt
4249 1 | hogy még az utazó népet se mulassza el; elég nagy az ebédlő,
4250 5 | rovására folyhatott volna még a mulatság, hanem valamennyi elcsodálkozott,
4251 13 | Kállay az alispánságot nem mulatságért öltötte magára; hanem azon
4252 10 | mégsem szoktam meg azt a mulatságot, melytől az is köp, aki
4253 15 | krajcárban játszva, igen mulattatta az öreg urakat, mert abban,
4254 12 | Balázs-nap volt, ekkor pedig múlhatlanul beérkeznek a köszöntések,
4255 10 | fenékkerítéssel előadja: múlik az idő.~Különösen volt Sándorffynak
4256 18 | megeszi.~Elgondolkozott, a múltakon végigment emlékezetével
4257 inc| erkölcsét akarnám elhozni a múltból, bár csak valamennyien eljönnétek
4258 15 | valamint elgondolva ipaurának múltkori beszédét, az íróasztalhoz
4259 inc| hívok senkit; hanem aki a múltnak tetteiben példát nem lát,
4260 15 | mely Stand Károlynak utolsó munkája volt az írnoki hivatalban
4261 9 | görög szóra s mikor ezzel a munkával is készen volt, gyertyagyújtás
4262 10 | tekintetes úrnak.~- Tehát mutassa nekem azt a pipát, hadd
4263 6 | reggelig, vigye el; most mutassák meg, ki mer én velem kikötni!
4264 9 | legújabb szomorú nótát (mi arra mutat, hogy nekünk mindig van
4265 14 | nagy nevetség okáért, akkor mutatja be magát.~Míg az ispán úrnak
4266 15 | tenni?~Ha nem láttak, majd mutatok én egyet alább, addig is
4267 16 | ha már kálomistává lett.~Mutatónak is beillenék e két ember,
4268 5 | valóban két derék embert mutattunk be. Már most az a kérdés,
4269 12 | a sok orvosságos üvegre mutatva mondja:~- Dobd ki valamennyit!~
4270 8 | vármegyének gyöngyfiatalságából mutatványnak áll a legszebb tizenkettő.~
4271 2 | farkasnak nem kell berket mutogatni; úgy azt is csak saját eszed
4272 14 | úr úgy állt előttök, mint művész, ki a tapsot várja szereplése
4273 16 | franciák, mert igen vastag nádpálcám volt, vagy hogy franciául
4274 16 | én e naptól fogva vastag nádpálcámra támaszkodva majdnem mindig
4275 16 | franciául is beszéltem, meg a nádpálcát is rendesen fölemeltem s
4276 10 | semmit.~- Tekintetes uram, ha Nádudvaron játszanám, ott kiállnék
4277 1 | kellett volna szolgálni egész Nagy-Kállóig.~Ilyen képe volt akkor Szabolcs
4278 3 | csak ennyi becsülete van a nagy-mihályi bírónak, inkább ül a kenderáztatóban,
4279 4 | többieké a második sorban nagy-nagy vigyázattal kérdezett, tehát
4280 12 | ember és csak azért esedezik nagybátyának, ha őt, az apát, hamarjában
4281 12 | vajha az ő fia szeretett nagybátyjának példájára lenne iparkodó,
4282 17 | arról megbízást hoz. Péter nagybátyjától elöljáróban egy tallért
4283 12 | rég vett szabolcsmegyei nagybirtoknak valamelyik dűlőjében búza
4284 inc| megszólamlani a többi, kivált a nagybőgő, mely úgyis csak kullogva
4285 18 | vigasztalás, mikor valami nagyfejű paraszt elhiszi, hogy az
4286 10 | professzornak is.~Elvitte Pista a nagykabátot, nem gondolván sem az orvos,
4287 13 | állítjuk a katonatartozást, a nagyméltóságú helytartótanács az egész
4288 3 | nemes atyafiak, midőn a nagymihályi helységnek küldöttei rimánkodtak
4289 6 | valóban nem csalódott, mert ki nagyobbat, ki kisebbet köszönt neki,
4290 16 | engem őrizet alá vett.~A nagyprépostot utasították, hogy kísértse
4291 1 | itt áll Kállay Miklós úr ő nagysága, én meg elmegyek haza. -
4292 3 | mint a zsidó?~- Tréfál a nagyságon úr! - mondja a paraszt.~-
4293 10 | barátját Sándorffy, ki a nagyszájú prókátoron most mégis kifogott,
4294 10 | örömében jó kedvvel ment haza.~Nagyvárad a századnak elején megtelt
4295 10 | a kíváncsiság beverte a nagyváradiakat, a keresztüljárók nappal
4296 2 | De csak megférnek, s a nagyvilágban forgott főispánnak már ellentétül
4297 13 | kocsis mellé «auktoritás»-nak, járásába indult, hogy hibát
4298 12 | atyafiaira gondolván, még holta napja előtt szerette volna valamennyit
4299 14 | direktor úrnak nagyon savanyú napjai voltak, mert Keszy Balázs
4300 4 | könyörül rajtunk? Holta napjáig sem élhet tán meg az ember,
4301 2 | látod, szépen megírtam napját, óráját és édes Miklós fiam,
4302 13 | engedelmeskedhetik és nem kétli, hogy naplenyugta előtt a hivataltársakkal
4303 14 | nyakukra jő, elbámulnák naplenyugtáig is.~A direktor úr azalatt
4304 16 | Látod, hogy élek.~- Meg van naplódban is írva?~- Ilyesmit ne írnék
4305 16 | figyelme annak az embernek, ki naplójába olyan dolgokat ír, miket
4306 16 | engedelmeskedjem.»~Eddig tartott a naplótöredék és Keszy Balázs úr megrázta
4307 18 | tisztán emlékezett olyan napokra, midőn nem volt négy tál
4308 16 | fölséges császárunknak, Napoleonnak szózata a magyar nemzethez,
4309 14 | örömmel - fölvirradt az én napom is.~- Bizonyosan kinevezte
4310 10 | magamat a szent hitben és naponkint bebizonyítom a testnek feltámadását,
4311 1 | vendég meg nem szökik, a nappalira úgy is egy vén hajdú vigyázott,
4312 15 | egyébnek szántalak. Mai napság szolgabíró vagy nemes Szabolcs
4313 14 | onnét kölcsönzém és mai napságtól fogva Megyeri Károlynak
4314 11 | pamutot és járhatsz gyomlálni napszámba, mint a parasztleányok.~
4315 2 | embereknek, kik a nemzet napszámosai voltak.~- Régi házasok,
4316 11 | kérdezkedett tovább, kiment a napszámosok után, most már nagyobb nyugalommal,
4317 11 | nem is hederített a vihogó napszámosokra; hanem gondolt egyébre,
4318 16 | ellenség nyakunkon van s én e naptól fogva vastag nádpálcámra
4319 6 | helyen kidugná fejét s a negyedet és órát rendre kakukolná.~
4320 1 | harmadiknak ürmöt ígér, a negyediket pedig azzal fenyegeti, hogy
4321 14 | alig telt el ezekután egy negyedóra, a direktor úr elcsapott
4322 6 | mintha kakukja volna s minden negyedórában a szokott helyen kidugná
4323 8 | csak azt merte megjegyezni negyedórai beszélgetés után, hogy tíz
4324 5 | harsogott a teremben majdnem negyedóráig s megszűnvén nagy későn
4325 18 | hézag s előadás előtt egy negyedórával nemcsak hogy be nem mehetett
4326 3 | Kállay - tehát már most négyen osztoznak, a két sógor és
4327 14 | felesnek, s ő két hold helyett négyet ígért, gondolván, majd hogy
4328 1 | ki neki egy messzelyt a négygarasosból.~Kinyílott a hintóajtó,
4329 13 | Kállay - most alig vagyunk négyszázezren, kiknek ez a nagy ország
4330 2 | fonáldarab maradt, mi aztán úgy «négyszemközt szólván»-képpen, az egész
4331 7 | asszonyom dézsmaebéd alkalmával negyven emberre főzött káposztát?
4332 18 | a konzervatóriumot, hol néhanapján világossal az érdemes vásári
4333 9 | azt békével; mert ő már néhányad magával Csokonayt jelesnek
4334 14 | magára csapta a köpönyeget, néhányat harákolt, mint a direktor
4335 4 | fejére olvasom a szentírást, nehezebb lesz megállni, mint tán
4336 15 | volt az utolsó levél, mit néked írt bátyád~Keszy Balázs.»~ ~
4337 6 | születni. Most már megmondaná néki ez az asszonyság, ki volt
4338 14 | leány a direktort képzelve, nekiadja a fölbontott levelet, és
4339 14 | első osztályban való siker nekibátorítá Standot, azért a második
4340 7 | mint Archimedes, mikor a nekiszakadt ellenségnek azt mondá, a
4341 5 | mindig ilyen ember volt, de némelyik megint csak azt hitte, csakugyan,
4342 14 | eszeveszetten rohantak asztalaikhoz, némelyiknek még markában lévén az egész
4343 2 | szót nem érti, én meg a németet, - válaszolt a háziúr -
4344 16 | több okom van arra, hogy nemzetem szent törvényeinek változatlanul
4345 16 | Napoleonnak szózata a magyar nemzethez, tessék elolvasni, ez a
4346 4 | Megteremtette Isten a különböző nemzetiséget; adván mindeniknek sajátságos
4347 10 | és azon édesanyának, mit nemzetünknek hívunk.~Épített színházat,
4348 4 | Aztán olyan józaneszű népe van, nem kell ötvenszer
4349 9 | pedig ezek a megátalkodott népek még anno domini ezernyolcszázegyben
4350 10 | legtöbb kényelme akadt.~Népes lőn a különben is élénk
4351 1 | lugasból lesett a járókelő népre.~Amilyen szigorú becsületesség
4352 8 | lesz, hogy a földmívelő népről levegyem az igát.~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .~
4353 10 | jövedelmű helyét, az ilyen népvándorlás alkalmával temérdek tennivalója
4354 8 | hogy a hitvány ember még a neszétől is szörnyethal. Oda merjen
4355 9 | szép vékony hangját túl ne neszezze s midőn már a sok hang egymás
4356 1 | a korcsma udvarára, s a neszre a kutyák után nagy lassan
4357 10 | kétségtelen szerzeménye e név, anélkül, hogy azt is állítani
4358 11 | becsületes jószágkormányzónak nevéhez sem, amilyen elég van; de
4359 11 | mi leszen belőlük?~Ilyen nevelési rendszeren ment át a középosztálybeli
4360 17 | ispánné nem fogad ugyan nevelőt a fiú mellé, de a szeretetet
4361 10 | becses nevén?~- Nagy Pista a nevem.~- Isten hozta Nagy István
4362 12 | ösztönszerű ellenmondással - nevemnapján csinálok végrendeletet.~-
4363 10 | barátom, hogy hívják becses nevén?~- Nagy Pista a nevem.~-
4364 15 | melyen kedves urabátyjának nevenapján jó kívánságát elmondhatja.~
4365 12 | hiúság izgatta csak, saját nevének megmentése; mert ha már
4366 11 | helyetted is, aztán te majd csak nevess, mikor én dolgozom; légy
4367 11 | az én himlőhelyes arcomat nevetik.~- No, az nekem eszembe
4368 14 | aztán megkönyörögteti, nagy nevetség okáért, akkor mutatja be
4369 11 | Stand úr, mindig félek, hogy nevettemben leesem a székről.~Stand
4370 4 | aláfelé sültparasztnak bátran nevezte el?~Midőn a főbíró úr az
4371 9 | pedig: komédiás. Ezt is úgy nevezték akkor.~Elmúlt a lecke, a
4372 10 | hozzon a formámból, csak nevezzen engem Nagy Pistának, így
4373 12 | levakarta; mert valahányszor névnapra vagy újévre megküldték a
4374 13 | megvan írva, hogy Orbán nevű bíró föltett süveggel ült
4375 14 | szülőit, hogy becsületes nevüket a komédiások között hurcolja
4376 5 | mészáros nem oda üt, ahová néz, valamint azt is tudom,
4377 2 | kettépattant, éppen most nézegeté a kovács.~Eszem ágában sincsen
4378 10 | midőn a megtalálók a pipát nézegetik. Eleinte nem figyelt a dologra,
4379 18 | félelemmel.~- Biz én azt nézem, kedves barátom.~- Tehát
4380 2 | helyettünk is, megelégedtünk a nézéssel, hanem mikor elbúcsúztunk,
4381 7 | s anélkül, hogy hátra is nézne, fölkelt, az ajtó felé ment
4382 10 | fizetve a költség, maga nézte és gyönyörködött benne,
4383 13 | mint most és a hivatalt nem nézték jövödelemforrásnak. Azért
4384 13 | arról beszélgettek, miként nézzenek farkasszemet az új alispánnal,
4385 6 | a többi miről beszél.~- Nini, ez is itt van? - mondja
4386 2 | hatalmad alatt lesz a te nőd és tőle származó gyermekeid,
4387 6 | csiptető közé szorongatva növesztették volna fel őket a földről
4388 4 | ember nem került bot alá.~- Noisz találkoznék most az is -
4389 11 | minduntalan újat venni, hadd nőjjön bele.~- Amint parancsolja,
4390 2 | könnyét, előbb időt engedett a nőnek a kinyugvásra s aztán koppantá
4391 inc| Szép lassan kezdődnék a nóta, az első hegedű után alig
4392 inc| azt sajnálom, hogy nincsen nótája, hogy hadd ríkatna meg benneteket,
4393 2 | addig fütyölik megszokott nótáját, míg a lépre nem megy.~Én
4394 6 | valaminek szagát érezte a nótárius; no most már szentül agyonverik
4395 12 | kálvinista rektorok, kántorok és nótáriusok, hanem kapaszkodjanak meg
4396 9 | vékonyan a legújabb szomorú nótát (mi arra mutat, hogy nekünk
4397 10 | nagyságos Keszy Balázs úr, nőtelen, gazdag és igen okos ember,
4398 15 | korát, valamint azt is, hogy nőtlen embernek igazán csak az
4399 12 | Keszy Balázs úr, ki hosszas nőtlenségében folytonos egyedüliségben
4400 5 | főbíró úr ezzel az emberrel nyájasabb lesz, mint egykor.~Másnap
4401 6 | gyalogposta déli tizenkét órakor, nyakából kiemelte a tarisznyát, kenyere
4402 10 | hideg vizes kendőt csavarok nyakadra, arra száraz ruhát, reggelre
4403 10 | de irgalmatlanul fáj a nyakam, ugyan küldd már azt az
4404 10 | most megint gőzölhetsz, míg nyakamat mozdítni tudom.~- Sebaj
4405 2 | még mindig csöndes vagyok, nyakamba borult sírva, s minthogy
4406 18 | szent-mihályi atyafi már jóformán a nyakán ül s így némileg azt is
4407 18 | eljátsszanak, különben a falu nyakára halnak meg éhség miatt.~
4408 8 | nyakig úszik, a másiknak nyakáról annyiféle nyűg lóg le, hogy
4409 16 | szívesen látott vendége, kit nyakas kálomista létére még a pénteki
4410 8 | míg az egyik tejben-mézben nyakig úszik, a másiknak nyakáról
4411 10 | mellett kétszer-háromszor már nyakkendője mellé nyúlt ujjával, mit
4412 10 | Sándorffy türelmetlenül igazítá nyakkendőjét, füle mellékét is összevakarta,
4413 6 | feledé, mint most, ugyancsak nyakonvágná, hanem bemondja a nagy hírt,
4414 16 | tudniillik, hogy az ellenség nyakunkon van s én e naptól fogva
4415 11 | útiköltsége kikerül, nem nyargalna-e ide Bécsből, vagy Váradról,
4416 7 | éjben a szokott jelek után nyargaltak el a falu irányában.~Legelől
4417 10 | uzsonnára kávé, télen puncs, nyáron limonádé és mandulatej.
4418 13 | már a folyosón várja, csak nyárs kell neki, amin meg is forgatta
4419 13 | megbosszulni; hanem aki a nyársat akarja megenni, jól vigyázzon,
4420 4 | mivel dicsekszem.~- Ó, a nyársravaló gaz fattyúk!... - nyögi
4421 12 | egyébiránt a mi korunkban a nyavalya mindennapi vendég, s éppen
4422 13 | istenasszonya vak; de annak nyavalyáját sem bankjeggyel nem lehet
4423 10 | lehet összefüggése az ő nyavalyájával; mondom ilyen leveleket
4424 12 | végrendeletcsinálásnak eszméjétől s amilyen nyavalyás, göthös volt előbb, olyan
4425 10 | kis bajotok van, halálos nyavalyát képzeltek és rákényszerítitek
4426 14 | nagy szerephez, harákolt, nyefegett, hogy a bennlevőket megriassza,
4427 12 | kezében van most már a nyele, könnyű lesz ennélfogva
4428 10 | harmadrészét túlságos óvatosságból nyeli be s órákig elcivakodik
4429 6 | tekintettel nézve vissza a nyelvelőre, ki valóban csak a jegyző
4430 10 | végét és az ő kedves diák nyelvén elmondhassa: requiescat
4431 12 | kitalálhatjuk, mennyire félt Rézinek nyelvétől, minthogy az a sok orvosságért
4432 10 | rektorprofesszor megérje a magyar nyelvnek végét és az ő kedves diák
4433 16 | úr ezt lefordítja magyar nyelvre.~- Nem fogom megcselekedni -
4434 7 | menjen, s megeresztvén a nyergetlen lovat, a dűlőutak kanyargásai
4435 14 | magát, a direktor úrnak nyikorgó hangját utánozva a béreseket
4436 11 | máskor; az ispánné asszonynak nyilatkozata végkép megnyugtatá s meggyőződött,
4437 11 | higgye meg az asszonyság - nyilatkozik Stand - csakhogy midőn nevetnek,
4438 16 | megáldott s midőn később megint nyílott az ajtó, nagyon hittem,
4439 14 | most összeverniök, akként nyilváníták megösmerésüket, hogy álló
4440 6 | határozott engedelme nincsen.~- Nyisson be, jegyző uram! - hangzik
4441 6 | belülről, kívülről pedig nyitá a jegyző az ajtót, visszaintvén
4442 6 | meglássuk - mondja a jegyző, nyitogatva az irományt, melyben a sok
4443 4 | akár későn, akár korán, nyitva a kapu, bejön.~- Ezt is
4444 4 | nyársravaló gaz fattyúk!... - nyögi Köntös Mihály úgy, hogy
4445 13 | mindegy, akár a franciának nyögünk, akár a magyarnak.~A szolgabíró
4446 10 | bolondság az, domine fráter, - nyöszörög a beteg - azért olvasd el
4447 13 | atyafinak vallani még azt a nyolcmillió magyart, és itt-ott eloldani
4448 5 | vármegyében legalább legyen nyoma annak, hogy valaki jobban
4449 6 | legközelebb véghezvitt kihágások nyomán.~- Bíró uram, Köntös Mihály
4450 7 | melynek kilincse a legelső nyomásra megnyílott és a sötétben
4451 9 | hallani a tekintetes úr, itt nyomban azt mondom, akár mondtam
4452 10 | egyik szemétől a másikhoz nyomogatja, mégsem tudja mind fölszárítani
4453 3 | megszakadhatnál, és lennél Isten nyomorékja, másodszor pedig híre menne,
4454 18 | is pecsenyeíze van.~Még a nyomorúság is megbirkózik egy darabig,
4455 1 | még el magát, aztán vége a nyomorúságnak.~Csak már tűrhető korcsmára
4456 17 | tanítás mellé még a markába nyomott valami nagy darab pénzt,
4457 10 | az úri koszton, hogy nem nyomsz egy becsületes mázsát, aztán
4458 4 | paraszt, nem látod, hogy nyomtatás? ne, odaadom; hanem neked
4459 8 | észrevevén a többi, mind előbbre nyomult s a hátralevők kérdés nélkül
4460 6 | rajtuk, hogy keservesen nyüszítve ment vissza, mintha jelentést
4461 14 | hanem még nem volt annyi nyugalma, hogy megszólítsa őket.~
4462 10 | a maga képén oly angyali nyugalom ül, hogy ott nem veszek
4463 11 | napszámosok után, most már nagyobb nyugalommal, mint máskor; az ispánné
4464 4 | megismerkedik. Sőt ez a nyughatatlanság annyira terjedt, hogy Kállay
4465 2 | méltóságodnak az éjjeli nyugodalom! - kívánja Kállay a kilépő
4466 5 | háromszorosan a teremben s mi nyugodtak lehetünk, hogy Szabolcs
4467 6 | nyughatatlan ember eszéhez férne, a nyugtalan erő küzdeni vágyván, csak
4468 8 | asztalra ereszkedvén, tenyerébe nyugtatta, mert szólni már nem tudott,
4469 1 | mikor éjfélben az ablakon nyújt ki neki egy messzelyt a
4470 6 | széknek alacsony, és csak nyújtózkodva lehet legtöbbnek a tüzet
4471 4 | fölkapott pálcát hóna alá nyújtva - nem vagyok most bíró,
4472 15 | úr, és a másik levél után nyúl, melynek postajegye előtte
4473 10 | hát, akarod, hogy késsel nyúljak hozzád?~- De nagy bolond
4474 16 | atyafiak olyan portékához nyúlnak, minek árát megfizetni elfeledték;
4475 10 | kétszer-háromszor már nyakkendője mellé nyúlt ujjával, mit akkor szokott
4476 8 | megértett s néhány perc múlva ó-somlyai állt a beszélgetők előtt.~
4477 4 | látod, hogy nyomtatás? ne, odaadom; hanem neked fordítva is
4478 12 | azért tehát Keszy Benedeknek odaadván lányát a vén róka, azt gondolta,
4479 5 | lóháton jár, így könnyebben odaér.~- Tudja mit, Kállay uram,
4480 4 | nem igen szoktattak hozzá odahaza.~- Először is azt mondom,
4481 17 | az én édesapámnak, hogy odáig segélyezhessen, azt mondták
4482 6 | a szerencsés jó napot is odakívánta.~Ez a kis nyalánkság jól
4483 4 | bírónak, Kállaynak pedig odasúgja: - Látom Kállay uram, önnek
4484 1 | alázatosan esedezem, majd odaterelem ezt a négy lovat.~A főispán
4485 14 | megjelent, és néhány kurta szót odavetett, mi inkább köhögés volt,
4486 5 | hogy én nem tudom, hogyan öblögetjük ki egy vízben.~- Pedig vajmi
4487 16 | között ült Keszy Balázs úrnak öccse, megérdemelvén, hogy rá
4488 15 | észre akarta vétetni mind öccsével, mind a direktorral, hogy
4489 12 | adtam én ennek az én Péter öcsémnek? - kérdi önmagától az ágens
4490 2 | ökör a szarvát, hogy csak öklelni tud vele. Istenben boldogult
4491 6 | nagy szarva, hogy ilyen öklelős? De mielőtt a bennlévők
4492 2 | erőt ne úgy használja, mit ökör a szarvát, hogy csak öklelni
4493 4 | önmegadási erény benne, mint hat ökörben, melyeket egy kisbéres elterel
4494 4 | közé keveredtél, hogy két ökörrel sem vontatlak ki; hanem
4495 4 | Hanem ahol a! szaladj ökreid után, azokat is, látom,
4496 1 | lovainak farkát elvágták, ökreit almásszürkére föstötték,
4497 4 | ábéce, úgy-e? pedig, ha az ökröd annyiszor ment volna el
4498 13 | a szarvat, akkor kár az ökröknél is el nem tiltani, mert
4499 11 | rezzegetéssel.~- Nem kívánkoznál ölbe, úgy-e? - kérdi az anya -
4500 11 | a kis lány épen apjának ölébe helyezkednék, készen volt
4501 11 | helyett most már a kis leányt ölelte magához.~- Na, csak az kellene
4502 13 | minden harmadik ember embert öljön, - mert mindenki védelmezheti
4503 2 | baromfi; mert azt halomra ölték, s a rézmozsár oldalát már
4504 14 | színésznek, midőn magára öltheti a tunikát, hogy közönsége
4505 13 | alispánságot nem mulatságért öltötte magára; hanem azon mégis
4506 2 | jó napot, aki nem józan.~Öltözködés közben a főispán majdnem
4507 10 | amelyik jobb lesz, vidd el az öltözőbe a színházhoz.~Némi kis vártatva
4508 9 | a kályháig leért, egész önelégültséggel mondja:~- No hát, Csokonay
4509 4 | Mihály vagyok! - mondja annyi önérzettel, mennyiből már elengedni
4510 8 | fiúnak, kik az örökös járomba önként kínálkoznak.~- Köntös Mihály
4511 17 | mondja a fiú elvörösödve s önkénytelenül érezve, hogy a véleménynyilvánításhoz
4512 13 | paraszt letette a bírópálcát önkénytesen, nekünk adott vele becsületet;
|