1809-beveg | beven-eleve | elfar-fanak | fankb-hajdu | hajla-itce | itelj-kinja | kinna-lelhe | leli-megsz | megta-onken | onmag-rossz | rosta-tanul | tanye-veget | vegev-zugba
Fejezet
4513 6 | fölösleges erejében, úgyszólván, önmagát rombolván.~ ~
4514 12 | Péter öcsémnek? - kérdi önmagától az ágens és a jegyzéket
4515 4 | is megismer, és van annyi önmegadási erény benne, mint hat ökörben,
4516 4 | odasúgja: - Látom Kállay uram, önnek ezek az emberek szeretetből
4517 2 | hanem készakarva vezettem önöket olyan régi házba, hol mindig
4518 10 | tért át.~- Megnyerhetem önt társaságomhoz?~- Parancsoljon
4519 12 | bosszankodik az úr.~- Nem öntöttük ki az orvosságokat, - fordítja
4520 12 | betegszik meg.~- Azért is öntse ki valamennyit! - parancsolja
4521 18 | Nem lehet? - kérdi Stand öntudatlanul.~- Egyáltalában nem lehet -
4522 10 | méltányosak, becsüljük meg ez önzéstelen embert, ki valamint Sándorffytól,
4523 13 | Köntös Mihályt tegye meg öregbírónak?~- A levelet megkaptam,
4524 8 | meglátják is; azért olyan öregre sírta ki a könnyeket, hogy
4525 14 | tartson számot, hogy ott örököl; köszönje meg, hogy Keszy
4526 8 | katonát úgy sorozták be, hogy örökre ott marad, kivévén, ha kezét
4527 16 | most egy derék hazánkfiának öröksége és megér egy kis kincset,
4528 3 | leszünk, nagyságos uram, az örökséghez.~- Ha megegyezni nem tudnak,
4529 7 | alatt Kállóban látni és nagy örömemre szolgálna, ha Köntös Mihály
4530 8 | kigondolva a dolog s ezen való örömét nem tudván tartóztatni,
4531 15 | bánnád, ha engem búmban vagy örömömben megütne a guta. Nem kívánom
4532 14 | Ezután mintha csiklandoznák, örömtől sugárzó arccal rohant eddigi
4533 15 | betűkkel, megírván, mennyire örül, hogy ő, az ispán, megérhette
4534 10 | Udvarhelyire nézve - hogy örülne, hogy a magyar komédiásság
4535 14 | rögtön elcsapná.~- Jaj! ...én örülnék ám annak, legalább szülőim
4536 15 | ágens.~- Azon szívemből örülök - mondja az orvos - hanem
4537 6 | becsületére legyen mondva, nagyon örültek az újdonságnak és mint minden
4538 16 | elrezzenteni.~A házigazda szintén örülvén a régi jó barátnak, nagy
4539 10 | Dehogy könyörülök, sőt örvendek neki, midőn így bűnhődik
4540 12 | fölteheti, hogy halálának örvendeni fog, úgy kitagadja, hogy
4541 14 | kezdének, hanem annál inkább örvendett Stand, kinek e vakmerő kísérlet
4542 17 | ösmersz engemet, fiam?~- Igen, ösmerem a bácsit, édesapám is mindig
4543 14 | kópéságot, hogy a direktor úrnak ösmeretes kappanhangját utánozta a
4544 5 | alispáni széknél megszűnt az ösmeretség, és jó egészséget kívánok
4545 10 | vissza egyhamar; mert nem ösmernek rám. Engedelmével a tekintetes
4546 6 | kérdi a falu jegyzője az ösmerős lótó-futót, kit a falubeliek
4547 15 | végrendeletét is Pestre, onnét pedig ösmerőseit látogatni kirándult Vácra,
4548 17 | látogattuk meg a bácsit.~- Így te ösmersz engemet, fiam?~- Igen, ösmerem
4549 14 | melynek betűit csak úgy ösmerte, mintha saját pulykái vakargatták
4550 4 | elszaladt, s a kállai vásárban ösmerték meg a szomszédok, aztán,
4551 4 | adván mindeniknek sajátságos ösmertetőjelt, s ámbár egyik is ember,
4552 1 | kivel a korcsmáros ekképp ösmertette meg a méltóságos urat:~-
4553 6 | szól kívülről a jegyző, ösmervén a szokást, és addig be nem
4554 10 | lepecsételve adja át, s ott össze-vissza beszél mindent; mert még
4555 8 | Egymásra néztek, ez elég volt összebeszélésnek, mi annyit tett, ha most
4556 1 | országúton, csak azért is összebirkóztak, hogy megmutassák, hogy
4557 6 | legényekre, kik a tanácsháztól összecsoportosulva mentek el s egyes szavaikból
4558 13 | elharangoznák, az egyszőrűek összedugott fejjel hallgatták Keszy
4559 10 | vásárban, s ennek lehet összefüggése az ő nyavalyájával; mondom
4560 7 | vált az; hanem midőn most összegyülekeztek, mindenik érezte az izgalmat,
4561 12 | hasonlíthatlan szorgalommal összegyűjtött vagyonára gondolt: szerette
4562 9 | leghátulsó vastaggal úgy összeharangoz, hogy az igazhívő levenné
4563 16 | nem hagyja elveszni, hanem összeírja őket.~Megköszöntem a szíves
4564 6 | állóhelyben; mert hat helyen is összekenik a szobát. Elég széles a
4565 inc| egy maga mer kivigyorogni, összelótván-futván a sok hangon, mintha mindig
4566 12 | Istennek, - mondja Rézi, összenyalábolván a sokféle üveget - úgyis
4567 10 | Nagy Pista Udvarhelyivel összeölelkezik, minden tétovázás nélkül
4568 10 | után Sándorffy Nagy Pistát összeölelte, aztán pedig markába csúsztatta
4569 6 | uccának elejét öregéből összesöpörték, a hamut is hirtelen leöntötték
4570 4 | zsidónak borából ittak, ha összeszámlálnák, bíró uram erszényében sincs
4571 14 | mit ezen a pályán végzett.~Összeszedvén poggyászát, elbúcsúzott
4572 16 | is beszél?~- Annyit, hogy összeszidhatom a francia katonákat, mikor
4573 14 | bementem, az ifjúurakat rendre összeszidtam és alig telt el ezekután
4574 7 | milyen szépen egy csomóba összeteremtette a vad fiúkat, kik három
4575 10 | nyakkendőjét, füle mellékét is összevakarta, és ezt addig mívelte, hogy
4576 7 | irányában, melynek sarkán összevárták egymást.~Annyiszor jártak
4577 14 | tenyerüket kellene most összeverniök, akként nyilváníták megösmerésüket,
4578 16 | maga is megmaradjon a szent ösvényen, megelégedett a vajas rántottával
4579 11 | hogy örökké szorgalomra ösztönözze őket, azért már az asszony
4580 12 | Azért sem élek! - kiált ösztönszerű ellenmondással - nevemnapján
4581 inc| legjobban megférne benne az az ötvenesztendős küzdelem, mit én elmondani
4582 11 | máris elköltött legalább ötvenezer forintot, míg nekünk egy
4583 4 | józaneszű népe van, nem kell ötvenszer kérdeni, míg egyszer felel,
4584 8 | bíró saját fián kezdte, az övén folytatta és a többién végezi;
4585 13 | kérlelhetetlen munkára, óhajtván, hogy legelső alkalommal
4586 14 | uram, és még föladja nekem okkupációt, hogy névnapi köszöntőt
4587 9 | de minthogy Csokonay uram okosabb akar lenni, mint maga Cicero
4588 4 | Mihály - jól vigyázz, hogy okosabban ne beszélj, mint a többi.~- ...
4589 2 | Szabolcs vármegyében ugyancsak okosan bebizonyítja egy magyar
4590 17 | ostoba vagyok és nem tudnék okosat felelni; tehát nem kérdez
4591 11 | meggyőzte volna feleségének okoskodása, hanem eszébe jutott Bence
4592 3 | ellen a cselédnek javára okoskodni.~- Azt gondoltam, - véli
4593 18 | vagyok? - kérdi Stand az okot keresve.~- Még kevésbé használhatnám,
4594 14 | ez neki oly gyönyörűséget okozott, mint a szereplő színésznek,
4595 1 | ütök ki cégért, hogy az oláh cigányok be ne járassanak,
4596 18 | becsületet érdemel, mint az oláhcigányok.~Megfogadtak szegények egy
4597 13 | tenni a rezes kardot, hanem ólálkodott a folyosón, hogy a szállására
4598 2 | tettem, hogy amit kíván, én olcsóbbért is megteszem. Így nagyhamar
4599 14 | megörülvén, hogy a tréfából ilyen olcsóért megszabadult, jókedvűen
4600 3 | búzával.~- Majd ott nagyon olcsón kérik!~- Bíz ennek harmadrész
4601 16 | jó ember is, mert csak az oldalajtót kell kinyitni és látnánk
4602 2 | éppen az asztalnak ellenkező oldalán ült, különben rántott volna
4603 3 | ember, hogy a hátulsó jobb oldalánál támasztékon ül, és így a
4604 2 | halomra ölték, s a rézmozsár oldalát már azért is többször megütögették,
4605 12 | évig éltesse, mindannyiszor oldalba lökte valami, tudniillik
4606 10 | színészben, kinek minden oldalon van annyi hézaga a ruháján,
4607 11 | rossz lányból, - mondja a nő oldalt tekintve az elpiruló gyermekre -
4608 7 | aztán azt a szokott módon oldalzsebébe dugván, mielőtt fölkelne,
4609 3 | megnézte, megesküdött rá az oltár előtt, hogy nincs több benne
4610 18 | hívőhöz méltólag járult az oltárhoz; mert egész napon át nem
4611 10 | nyöszörög a beteg - azért olvasd el komolyan; jaj, de irgalmatlanul
4612 7 | szobájában hagytuk. Ott olvasgatja Kállay Miklós úrnak levelét,
4613 7 | melynek tartalmát immár olvashattuk s e falusi hatalomnak jól
4614 2 | írók; de azt már tudja az olvasó, hogy nem igaz; kivévén
4615 3 | körülményekkel maradnék adós olvasóimnak.~ ~
4616 7 | tenném; mert egy része az olvasóközönségnek a szentírást sem hiszi,
4617 4 | gazda; mert ha én a fejére olvasom a szentírást, nehezebb lesz
4618 2 | ugyan sok érdekes dolgot olvasott már a francia dolgokról,
4619 6 | eltartana három hónapig.~- Olyanféle lesz vajmi, mert mikor elvégezte
4620 7 | leszünk, hanem nagy fejét olyanformán mozdította meg a válla fölött,
4621 6 | benn volt, Köntös Mihály olyanképpen állt a küszöbre, hogy mind
4622 7 | érezte az izgalmat, mi csak olyankor jelentkezik, mikor tudja
4623 17 | s ha maga nem kéri, csak olyannak adják ki, aki arról megbízást
4624 13 | beszéltek így, tudniillik olyanok, kik már megröstelték, hogy
4625 7 | őket: mert tudom, hogy csak olyanokat hozna el, kikről dicsekedve
4626 8 | fogadva engedelmeskedtek, mint olyanokhoz illik, kik sok nehéz dolgot
4627 17 | belőled!~- Anyám is mondott olyasmit, hogy nagyon szeretné.~-
4628 6 | kezdi a jegyző, - melyben olyatén dologról van szó, hogy én
4629 1 | Itt állok - felel az olyképpen, mintha a sötétben tapogatni
4630 1 | huszárjától, hogy mi légyen őméltóságának legkedvesebb étele, hogy
4631 5 | kergetni a legelső huszonnégy órában, mikor megharagusznak rá:
4632 2 | újra szépül, ha rajongóbb óráiból alkalmasan fölemlítenek
4633 12 | hogy néha legnyugodtabb órájában elkezdvén bizonyos tárgyról
4634 2 | szépen megírtam napját, óráját és édes Miklós fiam, egyetlen
4635 10 | óvatosságból nyeli be s órákig elcivakodik az orvossal,
4636 8 | Éppen vége volt a kitűzött órának, mikor Köntös Mihály a legelső
4637 8 | szabta Köntös Mihály két órára a búcsúzóidőt; így oly hirtelen
4638 7 | ez aztán lebeszélgette az óráról a tizenegyet is, sőt már
4639 13 | sem félt.~Az új bíró végre Orbánhoz folyamodott, kölcsönkérte
4640 17 | hozni?~A gyermeknek kipirult orcájára folytak le a könyűk s a
4641 8 | szegény asszony még jobban ordítana, mert annak kenyérkeresője
4642 12 | kitagadja, hogy akaratlanul is ordítani fog a temetés után.~Egy
4643 10 | hogy a betegnek keserves ordítása megreszkettette volna kezét,
4644 6 | parasztasszony az ilyen ordításra rendesen kiszalad s még
4645 17 | tartott a fiának, hogy Vácig ordíthatna bele, ha a kocsis miatt
4646 11 | mert én helyettetek nem ordítok, ha megvénülök.~Még tovább
4647 16 | segédtisztnek, ki engem őrizet alá vett.~A nagyprépostot
4648 5 | különben meg nem lövi. Őrizkedjenek tőlem a tekintetes rendek,
4649 16 | kénytelen valék az ágyat őrizni.~Halálomat vártam és ahelyett
4650 13 | megfogjuk a fiát katonának, hogy őrizzen bennünket, és onnét ki ne
4651 11 | a hibát, sem az anyának őrködését, kénytelen volt tehát a
4652 3 | parancsolom!~- Magamnak mérettem őrletni valót, nagyságos uram, aztán
4653 13 | áldozatbárány lesz; mert az oroszlán föltette magában, hogy körmeit
4654 14 | direktor, ki néha majdnem orrára vágta magát a köpönyeg miatt.
4655 7 | száz katonával adós saját országának, és ahol ellenséget vernek,
4656 1 | megindult Bécsből ez egyenes országba, zsebjében lévén a nagypecsétű
4657 2 | valamint azt is tudom, hogy az országban való parancsolgatást is
4658 10 | el drága pénzért idegen országból, hogy apja legyen olyan
4659 7 | főleg azt, hogy a megye, az országgyűlésen megajánlott katonatartozás
4660 13 | keresztül kergethetjük az országon, utat csinál, adót fizet,
4661 1 | elcsap, három vármegyében országos rossz embernek tartanak;
4662 9 | rettentő példájára saját országukban földönfutók, mert magyarul
4663 13 | úr ezt a derék embert az országút közepén esős időben levett
4664 1 | mint olykor kitekinteni az országútra, hogy amennyire lehet, már
4665 1 | erőnek erejével behúzták az országútról, jól tartották borral, pecsenyével,
4666 10 | barátom, édes legyen az orvosság, ördög vigyen el minden
4667 12 | nyelvétől, minthogy az a sok orvosságért annyit civakodott vele.~-
4668 12 | emlékszünk meg róla, mintha az orvosságnak lenyelésében kívánnánk segítségére
4669 12 | úr.~- Nem öntöttük ki az orvosságokat, - fordítja vissza Rézi -
4670 15 | dobálta ki Keszy Balázs az orvosságosüvegeket, hirtelen görcsöt kapott,
4671 10 | s órákig elcivakodik az orvossal, és saját esze miatt meggyógyulni
4672 4 | annyiszor ment volna el az oskola mellett, mint te, szamár,
4673 11 | szabatott új téli ruhát az oskolára menendő fiúnak, kit éppen
4674 16 | Keszy Balázs úr, ki régi ősmerősének, Balogh kanonoknak volt
4675 4 | egynémely embertársának ostobasága, és hogy annak korlátot
4676 9 | nem szégyenli magát?~Ez ostobaságnak kulcsát abban az előítéletben
4677 3 | uram, engedelmet kérek.~- Ostobául gondoltad; mert először
4678 1 | kocsist, ki megeresztvén ostorát, nagy durrogatással ért
4679 4 | elterel azzal a hatrőfös ostorral, mert állatésszel is megérezték
4680 2 | megijednénk a halmaztól, de őszintén örömet éreznénk annak elolvasásánál,
4681 3 | még be akarjuk vetni az őszit, hogy holnapra ne maradjon,
4682 10 | szorgalma megtakarított, ezeknek osztá és azon édesanyának, mit
4683 14 | szenvedhetett senkit, ki vele osztakozni akart; hanem Balázs úr miatt
4684 5 | a nagy csöndességben az osztatlan közvélemény egy árva hangot
4685 12 | halni, s akkor az atyafiak osztozkodnak vagyona fölött, és markukba
4686 6 | legkevésbbé ugatják meg az otthoni kutyák. Ennyivel lesz több
4687 17 | hogy azokról tudomást adni óvakodjanak s ha maga nem kéri, csak
4688 13 | jövödelemforrásnak. Azért kiki óvakodjék akárkitől elfogadni bárminemű
4689 10 | két harmadrészét túlságos óvatosságból nyeli be s órákig elcivakodik
4690 12 | kérdi Keszy Balázs annyi óvatossággal, hogy ebből is kitalálhatjuk,
4691 2 | marasztottak bennünket aztán ozsonnára, addig az öregek beszélgettek
4692 11 | azért az asszony ezt vette pácba.~- No, nézze meg az ember,
4693 10 | elmondhassa: requiescat in pace...~- Kedves Nagy úr...~-
4694 10 | Épített színházat, még páholyok is voltak benne; mindenfelé
4695 3 | parancsolónk nem lesz, a sok pajkosság miatt, mit a legénység végbevisz,
4696 6 | embernek való helyet s a pajtások száma éppen kerekszám tizenkettő
4697 8 | pásztortűznél hagytak, ez a másik pajtásom pedig a falu végén a lovakat
4698 8 | éjjel nem jöhettünk el tíz pajtásunkkal, mert engem a pásztortűznél
4699 12 | eresztenek Bécsből azzal a pakszussal, amivel idejöttem Bécsbe,
4700 7 | azt jól kigondolta, hogy a pálcáért valamennyi eljön: annak
4701 4 | tegnap is hóna alá fektetett pálcával ment végig az utcán, hárman
4702 2 | illő tehát, hogy addig pallérozza az eszét, hogy azt az erőt
4703 8 | némileg hátraszólván.~- Köntös Pálnak hívnak! - mondja a fiú.~-
4704 14 | foglalkozás, mit ezen a pályán végzett.~Összeszedvén poggyászát,
4705 11 | legalább nem veszem a drága pamutot és járhatsz gyomlálni napszámba,
4706 1 | félesztendeig.~Na, nem lehetett panasz, szaporodott a vendégszám,
4707 6 | mindjárt volt egy szűrujjravaló panasza a legközelebb véghezvitt
4708 3 | testvér egymáshoz szalad panaszkodni, elátkozzák az órát, mikor
4709 5 | Miklós úr jóformán elhitte a panaszkodó főispánnak minden vádját
4710 7 | alispánnak átadott egy hónalja panaszt, megemlítvén főleg azt,
4711 7 | főispánnak.~- Szükség lesz pandúrokra? - kérdi a főispán.~- Egyetlenegyre
4712 6 | eszembe, mi ez? - gyanakodik a pápaszemes - megint bírót tesz a tekintetes
4713 6 | tokjából szedegetvén elő a pápaszemet, hogy belásson a vármegye
4714 15 | mondani, hogy szaladjanak papért.~Keszy Balázs uram rendesen
4715 16 | legyen engedelmes, mint egy paphoz illik; különben semmiért
4716 16 | is rászánta magát, hogy papi házánál pénteki napon valaki
4717 12 | is úgy kivakarom, hogy a papiros is kilyukad.~Ezt mind magában
4718 11 | kirántván zsebéből a hosszú papírosmértéket.~- Májsztram, - bíztatja
4719 13 | utat csinál, adót fizet, papot, kántort, rektort, nótáriust
4720 18 | Stand vörös lett, mint a paprika már megint kérdezni akarta
4721 10 | gyürkét rágott, melléje sót és paprikát, s olyan két pofája volt,
4722 13 | ahogy neki tetszik.~Szegény pára, nem is gyanítja, hogy áldozatbárány
4723 18 | útközben nem akarnak szegény párák éhenhalni, kénytelenek néhány
4724 16 | Az úr pap? - kérdé a parancsnok.~- Igen uram, - válaszolék
4725 16 | védelmezni.~- Börtönbe vele! - parancsolá a segédtisztnek, ki engem
4726 4 | Mihály, - elszoktam én már a parancsolástól, aztán nehéz volna újra
4727 2 | hogy az országban való parancsolgatást is nagyon szerette, könnyen
4728 6 | legtöbbet, mert neki úgy is parancsolna, mint öreg bíró, hát még
4729 3 | nagyságos uram.~- Teszed le, ha parancsolom!~- Magamnak mérettem őrletni
4730 3 | nincsen bíró a faluban, s ha parancsolónk nem lesz, a sok pajkosság
4731 10 | nem veszek be.~- Mást nem parancsolsz?~- Ha lehet, barátom, édes
4732 10 | és csak azt tedd, amit én parancsoltam.~Sándorffy nevetve távozott;
4733 6 | falun, az jól tudja, hogy a parasztasszony az ilyen ordításra rendesen
4734 8 | alatt indulunk.~Egyszerű parasztember fejéből elég derekasan volt
4735 11 | gyomlálni napszámba, mint a parasztleányok.~A kis lány csakugyan ríva
4736 6 | éjfélt, mely azon a régi parasztórán, a mennynek boltozatján
4737 4 | kegyelettel emlékszem erre a parasztpátriárkára, ki saját házában, az úgynevezett
4738 8 | fejezetet elvégeznők, az utolsó párbeszéddel nem akarunk adósak maradni.~-
4739 17 | nagybácsinak, elmondá azt a párbeszédet, mit fölebb közlénk s a
4740 9 | azért maradjunk szorosan a párbeszédnél, mely következő vala:~-
4741 11 | eresztené az ember. Hát a párja mikor lesz meg, szeretném
4742 2 | gyakorolni, hogy ne találják párját. Úgy érte el legkönnyebben
4743 1 | urat, mióta a bécsi puha párnákat elhagyta, nem aludt egy
4744 4 | tenyerét kinyújtva.~- Ilyen paroláért harangozónak is beállok. -
4745 7 | legfiatalabbnak markába adván, párosával mentek el a tanácsház irányában,
4746 13 | elismert okos ember, és mégis pártját fogja a parasztnak, - szeget
4747 6 | csodálom, hogy bíró helyett pásztort nem küldött a vármegye,
4748 6 | irányt, mely a faluvégtől a pásztortűzig egyenesen vezet.~- Hát merünk-e? -
4749 12 | hamar, görcsöt kap, s míg a patikába szalad addig régen használ -
4750 10 | ördög vigyen el minden patikát, a hány csak van; már megunta
4751 9 | be akarta rúgni, de még a patkós csizma sem akart fogni a
4752 1 | vármegyében szállás, azt hiszem! - pattan föl végre a vendég. - Lásson
4753 14 | hazudni akarna.~- Micsoda? - pattant föl a direktor úr - talán
4754 5 | tiportatni, azért vigye a patvar a kényelmet s ha Köntös
4755 1 | Tehát mikor tudja meg, a patvarban, ha most nem? - bosszankodik
4756 10 | elvégezte Nagy Pista, hatalmas pauzával akarván az értelmet kipótolni,
4757 3 | gyűlik meg a bajunk.~- Talán pazarló mind a kettő?~- Dehogy az,
4758 18 | rág s ha akarja, annak is pecsenyeíze van.~Még a nyomorúság is
4759 13 | amint kikerült a szobából, pecsenyének is bátran föladhatták volna.~
4760 1 | országútról, jól tartották borral, pecsenyével, csakhogy ki ne fogyjon
4761 2 | meg legjobban, hogyha a pej mellé állítjuk.~Ó, ha mind
4762 9 | diák szót gyűlöli?~- Mint a pempőt; mert azt gondolom, hogyha
4763 15 | Ez legalább nem kerül pénzbe! - véli Balázs úr, és a
4764 12 | hivatják a cigányokat, kik az ő pénzéért hegedülnek nekik.~- De majd
4765 10 | tekintetes uram, mert több pénzem nem volt.~- De már látom,
4766 15 | öccsének betűit, melyeket az ő pénzén tanult meg, valamint elgondolva
4767 18 | igazgató, hogy a hatodik tag a pénztárnál kinn szorult és az ajtón
4768 3 | vissza.~A főispán úr ennyi pénzügyi bölcsességet a bécsi börzén
4769 10 | bajod: ezért jót állok.~- Per amore dei, mit gondolsz,
4770 6 | hogy az esküdtek néhány perccel előbb mentek ki az új hírrel,
4771 14 | voltak, hogy a tollnak minden percegését meg lehetett hallani a goromba
4772 14 | kapott, ez pedig néhány percig tartott, mert a direktor
4773 15 | magával vitte végrendeletét is Pestre, onnét pedig ösmerőseit
4774 17 | kérdé a gyermekeket, utóbb Péterhez kerülvén, a kanonok diákul
4775 5 | megsavanyodott a bor, mint Petőfi mondá: mert néhány rendetlen
4776 6 | rajzón, mely utoljára oly piciny lesz, hogy körömmel is alig
4777 15 | ugyan, hanem csak úgy, mint Pilátusé a krédóban, tudniillik,
4778 2 | sőt elegendőnek tart egy pillanatnyi látást, bolondulásig szerelmes
4779 17 | ajánlottak közül, s azon pillanattól fogva Balogh kanonok úrnál
4780 11 | tejesfazekakat hordja föl a pincéből, mert vacsora előtt köpülni
4781 3 | feketítővel almásszürkére pingálták, mint a lovat; azért a jámbor
4782 7 | a dolognak vége; mert a pipából is kiégett a dohány, s midőn
4783 10 | három huszasnál ezért a pipáért?~- Ha nem akar többet adni
4784 10 | hogy az Nagy Pistának a pipája volt.~- Hogy volt az a habpipa? -
4785 7 | széttiprod az én húzásaimat. Pipájában feneke felé égett a tűz,
4786 7 | tudniillik Köntös Mihály pipájából a hamut tisztára kiverte,
4787 2 | előtt beszólított magához, pipáját előbb fenékig kiszítta,
4788 10 | föltette magában, hogy a pipán rögtön túlad; Sándorffy
4789 10 | uccára. Hárman is jöttek a pipának irányában s midőn Sándorffy
4790 2 | aztán hazajöttünk, édesapám pipára gyújtván, beszélt nekem
4791 10 | úrnak! - szólítja meg a pipás zsidó Nagy Pistát, ki aztán
4792 10 | három huszast átváltoztattam pipává.~Sándorffy türelmetlenül
4793 10 | Pista nagyon megbánta a pipavételt és azt is, hogy valaha a
4794 9 | rektorprofesszorhoz hívták mind a hármat pirongatás végett, hol egyszersmind
4795 4 | Kállóba megy, - kezdi Kállay a pirongatást, - no hiszen jól van, majd
4796 14 | véghezvitte, az ispánné szüntelen pirongatta, de ez már semmit sem használt,
4797 13 | becsületet: mert még tudnak pirulni!~Keszy Benedek szerette
4798 10 | azért a jó mégis jó, és Nagy Pistában a jóllakásnak dacára is
4799 10 | Magyarországon elég csuda vala.~Nagy Pistán mindenesetre volt annyi
4800 6 | tizenkettő vala.~Szótalanul piszkálták a tüzet, akihez a tüzelő
4801 11 | még az kellett csak, hogy pityeregj - dorgálja az asszony a
4802 4 | Jól teszi, bíró uram, csak pocskoljon: bár csak valaha tették
4803 10 | Balázs barátom, nincs valami pöcsétes leveled? Hadd viszem el
4804 3 | lennének meg az atyafiak pör nélkül? - neveti Kállay.~-
4805 5 | Alpörös uram, elvesztette a pört, adja meg magát.~- Még nem
4806 3 | vetné meg kérésünket.~- Pörük van talán?~- Az ám, ha már
4807 10 | és paprikát, s olyan két pofája volt, mintha hízóba vetették
4808 11 | himlőhelyes gyerek, egészséges két pofával, mint minden íródiák, ki
4809 18 | kinek szárnyai vannak és egy pogány istent, ki félig ember,
4810 14 | pályán végzett.~Összeszedvén poggyászát, elbúcsúzott a családtól.~-
4811 4 | mondom, Mihály gazda, egy pohár borra befordul hozzám.~-
4812 7 | jelennék is meg, mint az Pokolkői Vendel történetében is előfordul.~
4813 2 | beszélgetésből, hogy az ebédhez pontban déli harangszókor ülnek
4814 3 | most az egyszer, és az első pontot éppenséggel nem hitte, mert
4815 7 | ellenségnek azt mondá, a porba mindenféle szögleteket és
4816 6 | nemzetes uram, nem hiszem, hogy porció lenne benne.~- Bizonyosan
4817 4 | bizonyos, hogy nem fizeti meg a porciót; hanem Köntös Mihályt bolonddá
4818 4 | vármegyének adóval.~- Igenis, a porcióval... - kap a szóba a paraszt.~-
4819 1 | megpróbáltatni vele.~Az alföldi utak porhanyóra rázták a méltóságos főispán
4820 13 | alispáni szállás felé, hová a porkoláb vezette.~Kállay belépvén
4821 16 | a gallus atyafiak olyan portékához nyúlnak, minek árát megfizetni
4822 17 | rakván minden mozdítható portékáját, olyan prédikációt tartott
4823 2 | ő dolga lesz az eltörött portékát megcsinálni és ezer szerencse,
4824 14 | uram bocsáss... még egyszer pórul jár, ha a direktor megtudja,
4825 6 | főbíró úr - értelmezi a posta - tisztán hallottam, mikor
4826 15 | levél után nyúl, melynek postajegye előtte elég ismeretes, csakhogy
4827 15 | ipáé már megelőzött s íme a postás egy helyett hoz kettőt,
4828 14 | ispán kezelése alatt levő postával elküldé s ez volt az utolsó
4829 11 | De majd nem adja ki a posztó! - okoskodik a szabó is
4830 5 | mén valaki, előkéri a zöld posztót, kézreveszi, ujjai között
4831 10 | barátom, azt a levelet el ne potyogasd az úton, ...jaj! oda vagyok.~-
4832 16 | mindjárt elolvashassa.~«Pozsony 1809. Pap vagyok, magam
4833 16 | való törekvéseim vezettek Pozsonyba, hol azonban tetszett a
4834 16 | kegyelme oly nagy próbára tett Pozsonyban, hol már halálomat hittem,
4835 16 | lovat, melyeken elmehettem Pozsonyból és fölkereshettem híveimet
4836 9 | asszesszor, rektor, kántor, preceptor, szupplikáns, mendikáns
4837 17 | mozdítható portékáját, olyan prédikációt tartott a fiának, hogy Vácig
4838 16 | újra meghajtám magamat.~A prépost már ekkor talált valahol
4839 2 | aztán az asszonyok szinte pretendáltak maguknak annyi szabadságot,
4840 10 | s amint egykor reggel a próbákat elvégeznék, Sándorffy jelenlétében,
4841 1 | mind oda volt szerencsét próbálni, tehát észreveszik önök
4842 8 | illik, kik sok nehéz dolgot próbáltak már; tehát most már az engedelmességtől
4843 8 | kebléről?~- Nagyságos uram, próbáltam az eszemet jártatni mindenfelé,
4844 4 | miután olyant is akartak próbáltatni velem, ami, ha megérdemelném
4845 14 | domine Stand, maga engem produkálni szokott? - kérdi a direktor.~
4846 14 | nevetve - hanem az igaz, úgy produkáltam ő kelmét, hogy az édes mamája
4847 9 | is vált, minőre a tudós professzor urak bizonyosan nem gondoltak,
4848 7 | észhez, mit az akadémiákon professzorok nem esztergálgattak.~A tanácsháznak
4849 5 | legyen az alperes vármegyének prókátora; aztán lássuk meg, kinek
4850 15 | megverték volna.~Mint tudós prókátoremberhez méltó volt, úgy készíté
4851 3 | aki visszaadta; hanem ha a prókátornak adják, keresztet vethetnek
4852 3 | úgy-e?~- Csak ketten.~- S a prókátorok mennyit kértek fáradság
4853 3 | adni, hiába mennek akkor prókátorokhoz.~Még alig voltak az utcán
4854 10 | Sándorffy, ki a nagyszájú prókátoron most mégis kifogott, mert
4855 3 | egyezségre jutni, pedig már prókátort is választottunk mind a
4856 12 | jót tesz velem, hisz a sok pulutykától úgy elsoványkodom maholnap,
4857 14 | úgy ösmerte, mintha saját pulykái vakargatták volna, s éppen
4858 14 | direktor mégsem jött, egy pulykapásztorféle kislánytól az irodába küldte
4859 10 | kávé, uzsonnára kávé, télen puncs, nyáron limonádé és mandulatej.
4860 4 | különben estélig ki nem purgálom saját ostoba beszédedből,
4861 4 | kiértek, nem mentek három puskalövésnyire, láttak két szép csikót
4862 6 | valahol közel áll; és nem jó a puskával játszani, mert vajmi könnyen
4863 17 | kiokoskodhattak volna.~- Mi a neved?~- Pusztay Péter! - mondja a fiú majdnem
4864 9 | elvégeznék, berohan a szenior a quartába s goromba hangon kérdi:~-
4865 1 | meg lehetne az egyezség, ráadná magát az ilyen mesterségre.~-
4866 7 | s a nagy fazékra azonnal ráakadt.~Köntös Mihály tisztán hallotta,
4867 15 | ugyancsak szép vagyont költött rád, hanem reméli, hogy ezt
4868 11 | meszet, mi előbb a falnál rádörgölődzött, s íme, kedves édes anyja
4869 10 | hanem mielőtt elmenne, ráemlékezvén barátjának régi szokására,
4870 2 | No de azért ne siessenek, ráérnek még egyet-mást megtanulni
4871 11 | megtanít sütni, főzni, akkor is ráérsz sírni, hanem abból semmi
4872 9 | Pistával, kire még könnyebben ráfért a dorgáló szó; mert ahol
4873 6 | pedig a lótó-futó hozta: ráfogták a boldogtalanra, hogy ez
4874 18 | hogy az ilyen nép csöpüt rág s ha akarja, annak is pecsenyeíze
4875 10 | letykót, azt nem kellett rágni; csakhogy úgy átázott az
4876 10 | legjobb ízűt, mikor gyürkét rágott, melléje sót és paprikát,
4877 6 | vetett rá, belenéztek a ragyogó tűzbe, hol a fiatal erőnek
4878 2 | hogy a főispán úr szinte rájok feledkezett.~Midőn a főispán
4879 2 | hirtelen újra szépül, ha rajongóbb óráiból alkalmasan fölemlítenek
4880 4 | fölséges Úristen nem könyörül rajtunk? Holta napjáig sem élhet
4881 14 | a gazda hányszor csapott rájuk a kötőfékkel, ha a tekintetes
4882 6 | erőnek olyan sokféle kép rajzolta ki magát, hogy emiatt nem
4883 7 | szögleteket és karikákat rajzolva: vigyázz, bolond, mert széttiprod
4884 6 | fogy tekintélye, mint a rajzón, mely utoljára oly piciny
4885 6 | az ilyen fül mellé dugott rajzónnak igen nagy tekintélye volt.~
4886 6 | betekintett, ott vett egy szál új rajzónt, kihegyezte, füle mellé
4887 10 | el ruhával a mai játékra, rakd ki neki a ruhákat, s amelyik
4888 10 | halálos nyavalyát képzeltek és rákényszerítitek az orvost, hogy bőrötöket
4889 3 | nem hitte, mert ha éppen rákerülne, még többet is elbírna;
4890 13 | bekopogtatott, aztán pedig rákezdé:~- Én Keszy Benedek szolgabíró
4891 9 | Most meg a quartában rákezdte az éneket, tagadja?~- A
4892 3 | hátulsó udvarba, András, rakja le a majorosnál, az áráért
4893 16 | gazdám engem is kocsira akart rakni, hogy fussak velük a bányavárosokba.~
4894 9 | káromkodni; azért legyen esze, rakodjék meg minél több diákszóval,
4895 10 | után, ki éppen a szobában rakosgatott - Jancsi, Nagy Pista barátomat
4896 17 | világos színre festett ládába rakván minden mozdítható portékáját,
4897 4 | esztendő múlva majd a hízód is rámegy, utóbb a házadra viszik
4898 5 | mert ő bizony éppen úgy ráncba szedné az egész vármegyét,
4899 2 | ellenkező oldalán ült, különben rántott volna egyet a mentén.~A
4900 9 | vágta, a maradék berdót rányelte a sok görög szóra s mikor
4901 5 | kényelmet s ha Köntös Mihály rászánhatja magát a szent-mihályi bíróságra,
4902 10 | nem nehéz hozzászokni, ha rászánja magát az ember - mondja
4903 14 | csináljak neki. Ma reggel rászántam magamat, kanyarintottam
4904 15 | elhagyva az ágyat, és már most rászánva magát a kínos munkára, hogy
4905 6 | mert még idáig nem tudtam rászoktatni kelmeteket, hogy ha becsületes
4906 3 | pedig megcsóválván fejét, rászól a béresre.~- Mit kísérted
4907 13 | rettentőn megkeményíté magát és rászomjazott a kérlelhetetlen munkára,
4908 14 | fölkapván a köpönyeget, rátámad a béresekre a direktor úr
4909 6 | megnyugvással, sőt büszke rátartással ment végig az uccán, annak
4910 13 | hogy legelső alkalommal ráüthessen az asztal közepére, mi a
4911 3 | hetivásárra, inkább majd rávigyázunk a korcsmánál, aztán beküldjük.~
4912 10 | órakor végződött az előadás, rázárták a színháznak ajtaját, lefeküdt,
4913 5 | engem egykönnyen le nem ráznak nyakukról, ha megválasztanak.
4914 1 | alföldi utak porhanyóra rázták a méltóságos főispán urat,
4915 4 | különböznek, mint a csörgő réce a dunai récétől, ezért hasig
4916 4 | mint a csörgő réce a dunai récétől, ezért hasig megy a vadász
4917 5 | hogy válik e két emberből regényalak?~ ~
4918 2 | a vacsorát, ebédet vagy reggelit, mert vajmi nagyon hirtelen
4919 2 | legyen ebéd előtt még jó reggelt is mondani, mi úgyis vakmerő
4920 12 | legyenek örökké kálvinista rektorok, kántorok és nótáriusok,
4921 9 | szörnyű nagy állaton.~Másnap a rektorprofesszorhoz hívták mind a hármat pirongatás
4922 10 | Debrecenbe mehetek és egykori rektorprofesszorom még életben lesz, úgy ebben
4923 9 | botránkozzanak meg a debreceni rektorprofesszoron, ki az éneket nem gyűlölte,
4924 13 | adót fizet, papot, kántort, rektort, nótáriust tart, telkéből
4925 17 | mondja a fiú majdnem remegve.~Keszy magához kapta a gyermeket
4926 14 | legközelebbi alkalommal remekelni fog; mert most már nemcsak
4927 14 | értelmesebb közönség előtt tegyen remeket, s akkor megválik, lesz-e
4928 11 | az ember, tudniillik oly remekül utánoz egynémely embert,
4929 17 | hozzá! - Mondja Balogh.~- Reméled, hogy lesz belőle becsületes
4930 18 | igazgató nagy jövedelmet remélt, ha az egész közönséget
4931 13 | szerencsének tartom és nem is reméltem...~- Várja csak a végét
4932 1 | bemutatni magát, s minthogy itt reménységén fölül a szabolcsiakat együtt
4933 7 | engedetlenségben hogyan áll vissza a rend?~- Igen könnyen, méltóságos
4934 14 | hivatalától, még kocsit is rendelek alája. Elmehet.~- Bizonyítványt
4935 6 | és először is mindjárt rendelem, hogy az egész helység lakossága
4936 13 | szerencséről. Tudja-e, hogy olyan rendelet van a zsebemben, hogyha
4937 7 | mégpedig a tegnap érkezett rendeletnek vételétől számítandó négy
4938 13 | főispán úrnak levelét, melyben rendeli, hogy menjen Szent-Mihályra
4939 10 | akkor; nem kell hideg vized; rendelj valami izzasztót, mást nem
4940 8 | kurta szóval elvégezvén a rendelkezést, hazaballagott, mégpedig
4941 15 | becses életének, mielőtt rendelkezhetett volna. Ezt kötelességem
4942 15 | hogy minden vagyonáról maga rendelkezzék.~Alig várta tehát a névnapi
4943 18 | kecskelábat, deszkát és szeget rendelt, hogy a színpadot ne a félszerben,
4944 5 | Petőfi mondá: mert néhány rendetlen ember hirtelen észrevette,
4945 5 | szent-mihályiakra, kik tökéletes rendetlenségben vannak; de amint Köntös
4946 7 | elhinni, hogy még ennek a rendetlenségnek is megvan a maga rendje;
4947 7 | rendetlenségnek is megvan a maga rendje; egyik helység azért engedetlen,
4948 3 | lőn egy zsarnokságnélküli rendnek, miről fogalma aligha vala
4949 11 | belőlük?~Ilyen nevelési rendszeren ment át a középosztálybeli
4950 17 | volt s a tisztelendő kegyes rendű atyákból hat kitűnő fiút
4951 7 | a szellő, melyet a lónak repülése vert föl.~Csak mikor a falu
4952 10 | diák nyelvén elmondhassa: requiescat in pace...~- Kedves Nagy
4953 11 | gyermekeket, hanem az anya résen állt, s amint az apa cirógatni
4954 7 | sem hiszi, míg van olyan rész, mely Sue uramnak «Bolygó
4955 6 | mert az érdemes helység egy részének becsületére legyen mondva,
4956 16 | királyi kegyelemben ekkép részesültem, hogy most váci kanonok
4957 6 | ennyi embert megrémítsen és reszkessenek tőle.~Csak már a tornyot
4958 18 | más napon előadás lévén, reszketeg örömmel várta a pillanatot,
4959 14 | gazembereknek is.~A béresek már reszketni kezdének, hanem annál inkább
4960 15 | minden vagyon, lehúzván azt a részt, mit jobban csak a híréért
4961 14 | jól esett az íródiáknak részvéte, ki a béresek előtt minden
4962 14 | mondja az ispánné nagy részvéttel. - Mindjárt mondtam az uramnak,
4963 12 | folytonos egyedüliségben élvén, rettenetesen megszokta a magában való
4964 13 | volna.~Kijővén a főispántól, rettentőn megkeményíté magát és rászomjazott
4965 10 | mázsát, aztán adjak magamról reverzálist, hogy nem visz el az ördög.~-
4966 17 | valóban igen sokat érne, ha rézből nem csinálták volna.~Ennyivel
4967 12 | kitalálhatjuk, mennyire félt Rézinek nyelvétől, minthogy az a
4968 12 | addig régen használ - mondja Rézire nézve, ki a feleletet annyira
4969 2 | mert azt halomra ölték, s a rézmozsár oldalát már azért is többször
4970 17 | gyanúsítani, hagy azt az egy darab rézpénzt értené, ámbár, akitől több
4971 11 | készen volt az anyja a rezzegetéssel.~- Nem kívánkoznál ölbe,
4972 14 | már nemcsak a kapu alatt rezzegeti a fiatal embereket, hanem
4973 4 | tanítottad, egy csomó széna rezzentette meg őket, az ostoba állat
4974 16 | franciának sem fogok.~- Uram! - riadt rám a földühödt katona -
4975 18 | barátom.~- Tehát az én képem riasztja vissza?~- Bizony attól akármelyik
4976 inc| nincsen nótája, hogy hadd ríkatna meg benneteket, mikor az
4977 8 | már a második emberemet ríkatom meg önök előtt, de már ez
4978 11 | A fiú már meg lett volna ríkatva, ha húga nem mutatott volna
4979 1 | vendégnek, de míg azt nagy rimánkodásra beereszti, csak azon a nyelven
4980 3 | kenyérnek, vagy hogy hozzám jő rimánkodni, s én más esetben kénytelen
4981 3 | nagymihályi helységnek küldöttei rimánkodtak a nagyságos úrnak, segítené
4982 2 | s habár ugyanazon vendég ritkábban jött is, de amikor itt volt,
4983 7 | Mihály olyan ember volt, aki ritkán nevetett, különben most
4984 8 | amit tenni szoktak, sírtak, ríttak, hanem ezzel Köntös Mihály
4985 2 | Amint a vendég megérkezett, rívafakadt a sok baromfi; mert azt
4986 13 | uraságnak, tizedet a papnak, robotban megmíveli földjeinket, hosszú
4987 4 | hétre is, egy uraságnak robotoltak, egy papnak szájából hallák
4988 9 | Mit? Még tagadni meri? - röffen közbe a rektor.~- Annyira
4989 14 | becsületére vált, hogy el nem röhögte magát, kivált mikor a helybeli
4990 8 | esztendeig tart, az pedig rövidebb az «örökké» szónál.~- Nagyságos
4991 3 | pedig 1810-ben ugyancsak rőfszámra mérték a fekete bankó értékének
4992 14 | a fölbontott levelet, és rohan ismét vissza. Stand pedig
4993 14 | íródiákok eszeveszetten rohantak asztalaikhoz, némelyiknek
4994 12 | Benedeknek odaadván lányát a vén róka, azt gondolta, kezében van
4995 13 | Kállay nem adta magát a rókafogásra, minthogy nem is akarta
4996 9 | be volt bizonyítva.~- Egy rókáról két bőrt akar húzni a tekintetes
4997 13 | megbüntetendő, háromszáz rókát fogott s azoknak farkára
4998 12 | mindaddig, míg valamelyik rokon meg nem haragítja, akkor
4999 12 | okáért foglalkozunk vele és rokonaival, kik miatt Keszy Balázs
5000 15 | a híréért hagyott egyéb rokoninak s midőn kész volt az írás,
5001 8 | örökkön-örökké leszakadjanak a rokonok kebléről?~- Nagyságos uram,
5002 12 | házasodott, mert a vagyon olyan rokonokra marad, kiket maga is szívesen
5003 14 | egyszer hozta elő az egész rokonsági viszonyt.~- Na, hogy van
5004 11 | jaj neked: mert levesszük rólad a kezünket, aztán légy vargainas.~
5005 11 | nagybácsi sem feledkezik meg rólunk! - véli az asszony.~- Az
5006 6 | erő küzdeni vágyván, csak rombolni tud még, fölösleges erejében,
5007 6 | erejében, úgyszólván, önmagát rombolván.~ ~
5008 10 | nem keresne senki ilyen rongyos színészben, kinek minden
5009 11 | tudtad megőrizni, jársz rongyosan, vagy veszek egy szűrt,
5010 11 | kívül, jobb lesz és menj el rongyoszsidónak.~A fiú már meg lett volna
5011 10 | emberek vagytok ti, hogy rontjátok az orvost, - beszéli Sándorffy -
5012 1 | vigasztalván magát, hogy ennél rosszabb helyre is akadhatott volna.~
5013 17 | orvosnak, az is baj; ha meg rosszul megy, az is baj.~- Hát földmérőt
|