1809-beveg | beven-eleve | elfar-fanak | fankb-hajdu | hajla-itce | itelj-kinja | kinna-lelhe | leli-megsz | megta-onken | onmag-rossz | rosta-tanul | tanye-veget | vegev-zugba
Fejezet
5517 18 | könnyen, mert az az egy tányér káposzta nagyon megszenvedte,
5518 2 | megpirítá, hogy kénytelen lőn tányérába nézni s ha a viaszgyertyának
5519 2 | könnyűt is megláthatnák, mit a tányérra sírt.~A főispán legközelebb
5520 6 | jegyzőnek, ki már siralmasan tapasztalta az utóbbi esztendőkben,
5521 5 | hirtelen megválasztottak. Tapasztaltam sokszor, hogy némely dolog
5522 9 | ütötte-verte a tűzkövet, míg a tapló szikrát fogott s egy szál
5523 1 | hogy csizmaszárába tüzes taplót tettek.~Szabolcs vármegye
5524 14 | előttök, mint művész, ki a tapsot várja szereplése után, s
5525 2 | ház volt vendégszeretet tárgyában, amint a korcsmai jelenetből
5526 12 | azért iparkodott kellemesebb tárgyakkal foglalkoztatni Balázs urat
5527 12 | órájában elkezdvén bizonyos tárgyról gondolkodni, addig kérdezett
5528 6 | boldogtalanra, hogy ez hozta be tarisznyában a marhavészt.~- Nagyon könnyen
5529 10 | színész lőn, és Sándorffynak társaságában első csiráját hinté el a
5530 10 | meglátja a tekintetes úr, egy társaságba sem vesznek vissza egyhamar;
5531 18 | felhős urat - beállok a társasághoz.~Végignézte a direktor a
5532 10 | tért át.~- Megnyerhetem önt társaságomhoz?~- Parancsoljon velem tekintetes
5533 7 | Miklós úrnak levelét, melynek tartalmát immár olvashattuk s e falusi
5534 1 | országos rossz embernek tartanak; azért alázatosan esedezem,
5535 10 | neki ruhája, szállása és tartása van, mit kell csinálnia,
5536 12 | becsületes kanonok, az most tartásra magához vette a gyereket,
5537 6 | tarka kutyát, ha kötve nem tartjuk! - mondja az asszony, lecsapván
5538 6 | de okvetlenül rövid ideig tartó fejetlenség ellenében már
5539 14 | hanem a direktor úr nem tartogatja oly soká a mennydörgős mennykőt,
5540 18 | annyi eszük, hogy a végére tartogatják.~ ~
5541 6 | egy szempillantásig sem tartogatom magamnál a falunak sérelmes
5542 15 | kívánván a bácsinak, kinek tartós szeretetéért esedezik.~-
5543 1 | behúzták az országútról, jól tartották borral, pecsenyével, csakhogy
5544 4 | mindig legkülönb helységnek tartottam, s ahol lehetett, mindig
5545 7 | többiek bizonyos távolságban tartózkodjanak tőle, mi meg is történt,
5546 4 | engedelmességet és elöljáróinak tartozó tiszteletet; hanem midőn
5547 4 | azt tette, mivel az észnek tartozott és elgondolta: a jó napra
5548 8 | ezen való örömét nem tudván tartóztatni, bement az esküdtekhez,
5549 14 | régen kívánkozott.~- Én nem tartóztatom magát, amice - beszél a
5550 5 | meglőni a halat, ne a fejének tartsa a puskát, hanem a hasa alá,
5551 11 | eleresszük, aztán a másikat tartsuk mézes szóval, hogy egyik
5552 13 | tanácsban, rettentő fenyítékben tartván a falut, míg az utána következő
5553 10 | midőn az udvar is részben Tatára, részben pedig Budára húzódott,
5554 2 | keréksín, a kovács addig tatarozta, hogy valósággal egészen
5555 7 | hogy a többiek bizonyos távolságban tartózkodjanak tőle, mi
5556 4 | mondám, éppen egy emberköznyi távolságra kénytelen elmaradni, nem
5557 4 | szabjon, egy lépésnyire mindig távoltartá magától, megcsalatni nem
5558 1 | vendég idő előtt el akart távozni. Lelopták még a sínvasat
5559 10 | parancsoltam.~Sándorffy nevetve távozott; mert Keszy Balázs úr mindamellett,
5560 inc| példát nem lát, ki a jelenben teendőt nem talál, s jövendőért
5561 15 | leveledet, minek láttára aligha téged nem üt meg a guta. Ez volt
5562 2 | föl, azért eszébe jutván a tegnapi beszélgetésből, hogy az
5563 3 | le az egyik zsákot, aztán tégy két fordulót.~A béresben
5564 5 | esedezem, sőt tanácslom, ne tegyék. De ha a tekintetes karok
5565 14 | értelmesebb közönség előtt tegyen remeket, s akkor megválik,
5566 6 | Szalmavázt tettek a bírói székbe; tegyenek most, holnapig van elég
5567 7 | hiszem, hogy más sem.~Mire a teheneket kihajtották, ébren volt
5568 3 | többin, ennek azonkívül két tehenét valami feketítővel almásszürkére
5569 2 | csakhogy édesanyád oda a csira tehénnek borját is melléd írta, az
5570 8 | előljáróban legalább én is tehessek valamit, mert ki tudja,
5571 14 | kergettek el: - akkor aztán azt tehetném, amit akarok.~- Na, ne mondjon
5572 14 | szállására, mert művészi tehetsége be van bizonyítva éppen
5573 17 | földhöz vágott már sok fiatal tehetséget, engedd csak, hadd legyen
5574 14 | bámulták az ifjúurat és jeles tehetségét; minek okáért ő sem sürgette
5575 10 | volt, és ahol alkalmasan tehette, egész indulattal kikelt
5576 8 | következik s míg az egyik tejben-mézben nyakig úszik, a másiknak
5577 11 | mondtad-e a lánynak, hogy a tejesfazekakat hordja föl a pincéből, mert
5578 4 | kell, paraszt? - kérdé oly tekintéllyel, mint a bagdadi kalifa,
5579 13 | kölcsönkérte a süvegét. Így tudott tekintélyre vergődni, s ez okból a tekintélyes
5580 6 | házbelieknek a megérkezett tekintélyről.~Aki valaha járt falun,
5581 6 | Szent-Mihály helység bírájának tekintem magamat, és először is mindjárt
5582 14 | éhenhaló koldus!~- Szja, tekintes uram, mikor gyermekei vannak
5583 14 | hogy Keszy Balázs úr miatti tekintetből megszenvedem... értette?~
5584 12 | Bécsben az uraság után, nagy tél volt, s az ágens vett neki
5585 10 | után kávé, uzsonnára kávé, télen puncs, nyáron limonádé és
5586 10 | alszom, tehát most is ott telepedem meg.~- De hova tesszük az
5587 17 | legutolsó három napján úgy telerakta jó tanáccsal a fiát, hogy
5588 9 | nőtt föl húszesztendősnek, telerakták a fejét diákszóval és elhitették
5589 3 | kísérted az Istent azzal a két teli zsákkal? Egy is elég abból,
5590 11 | asszony is ezzel szabatott új téli ruhát az oskolára menendő
5591 13 | rektort, nótáriust tart, telkéből akkor dobhatjuk ki, mikor
5592 8 | vagyok Szent-Mihályra.~- Telkes jobbágy kend? vagy zsöllér?
5593 4 | pedig a te apádtól éppen úgy tellett volna, mint az enyimtől!...
5594 14 | rendre összeszidtam és alig telt el ezekután egy negyedóra,
5595 12 | akaratlanul is ordítani fog a temetés után.~Egy pillanatra megdöbbent
5596 12 | Na, majd elmenjünk egymás temetésére! - mondja gúnnyal az ágens,
5597 10 | leszakad róla s majd az igazi temetésnek az árát miből fizeti ki?~
5598 12 | Tudom, ti gyehennák, a temetésre eljönnétek, dejsz' csak
5599 4 | meg bíró uram fejében ez a tenger tudomány?~- Mondtam is én
5600 1 | határra.~- Azt csak nem tenné meg Kállay úr?~- Eggyel
5601 10 | népvándorlás alkalmával temérdek tennivalója volt, mert a jómódú ember
5602 10 | Ha nem akar többet adni a téns úr, hát vigye el három huszasért.~
5603 15 | tompaorrú tollat, beleütötte a téntatartónak fenekére, honnét aztán kikerült
5604 8 | az asztalra ereszkedvén, tenyerébe nyugtatta, mert szólni már
5605 7 | azon pillanatban verte ki tenyerén a hamut, mit már a fiúk
5606 4 | Mihály uram! - mondja Kállay tenyerét kinyújtva.~- Ilyen paroláért
5607 14 | béresek nem tudták, hogy tenyerüket kellene most összeverniök,
5608 6 | küldött a vármegye, hogy tereljen bennünket össze. Szalmavázt
5609 6 | magukat a kutyakötözőket tereljük.~A jegyző elvégezvén a jelentést,
5610 2 | meg ők akarnák talpuk alá terelni az asszonyt.~A főispán úr
5611 10 | közönség begyülekezett a terembe, megnézte a magyar komédiásokat,
5612 7 | főispánja előtt; ilyen legények teremnek Szabolcsvármegyében Szent-Mihályon.~
5613 14 | kétsége többé, hogy művésznek teremtette az Isten s addig meg nem
5614 7 | napon viceispánja. Ezen terhes hivatalban első levelemet
5615 14 | százgallérú köpönyeget, magára teríté, és fölvette a direktor
5616 4 | nyughatatlanság annyira terjedt, hogy Kállay Miklóst megkérte,
5617 9 | papnak szánták otthon, hogy terjesztené mind a három az Úrnak igéjét
5618 13 | arra, hogy szavainak hű terjesztője legyen: és ha többet nem
5619 6 | villáma nyugszik s alszik a természetben minden, amivel dacolni lehetne,
5620 15 | találkozhatik, ki már ismeri az ő természetét, kivel veszekedni is lehet,
5621 10 | tehát a fontosabb dologra tért át.~- Megnyerhetem önt társaságomhoz?~-
5622 14 | ispán úrnak íródiákja ilyen terveket főzött a magtárban a zabos
5623 8 | jó sors nem hagyván el a tervnek keresztülvitelében, itt
5624 10 | telepedem meg.~- De hova tesszük az ágyat, Nagy Pista barátom?~-
5625 10 | hány csak van; már megunta testem, lelkem a sok orvosságot,
5626 11 | annyi, mintha szegény apád a testéről húzta volna le; azért ha
5627 6 | éjszakára, lefektetvén fiatal testét a zöld ágyra, mely oly egyenesre
5628 10 | naponkint bebizonyítom a testnek feltámadását, mikor a színpadot
5629 6 | emberszámot tesz ki az egész testület.~- Jegyző uram - szólítja
5630 3 | lármát ütnek, utóbb a két testvér egymáshoz szalad panaszkodni,
5631 3 | azaz, a mi feleségeink egy testvérek, aztán az öregek halála
5632 16 | látja, hogy ijesztésért nem teszek meg semmit, fogjon bízvást
5633 12 | olvasót, hogy Keszy Balázs úr tetemes vagyonára, valamint saját
5634 8 | második elébe állván, előbb tetőtől talpig megnézvén, mondja:~-
5635 inc| senkit; hanem aki a múltnak tetteiben példát nem lát, ki a jelenben
5636 2 | megsimogatám szépen, s bizonyossá tettem, hogy amit kíván, én olcsóbbért
5637 7 | megmérkőzésnek mértéke is leszen és a tettet az éjjeli sötétség hajnalhasadtánál
5638 14 | úr előtt s addig föl nem tévén, míg arra engedelmet nem
5639 14 | kigondolt köszöntést, mi nem tévesztheti el a hatást s ezen való
5640 13 | kár az ökröknél is el nem tiltani, mert azok is visszaélhetnek
5641 5 | becsületét nem engedi sárba tiportatni, azért vigye a patvar a
5642 7 | Mihály pipájából a hamut tisztára kiverte, aztán azt a szokott
5643 3 | visszafordultak a küldöttekhez.~- Tisztelem Köntös Mihály uramat, ha
5644 2 | édesapám egyik vasárnap isteni tisztelet előtt beszólított magához,
5645 9 | leány pedig így mondá el: Tiszteli a tiszteletes úr a patikás
5646 10 | lesz, úgy ebben a kabátban tisztelkedem nála; legalább lássa meg,
5647 13 | alispán úrnál legelőször tisztelkedjék, be sem várván, míg a tisztviselőség
5648 4 | vigyázattal kérdezett, tehát mégis tisztelnek valakit!~Amit én itt önöknek
5649 2 | olyan régi házba, hol mindig tisztelték nyelvünket és mégis alkalmuk
5650 2 | helyen szem előtt lévén, tisztességesen lesüté szemeit s az egyszerű
5651 3 | aztán otthon megköszönte a tisztességet, s azt mondá: ha csak ennyi
5652 12 | kívánja, hogy még nagyobb tisztességre vihesse és így gyermekeinek
5653 13 | hogy meg nem várta, míg a tisztikar testületileg jelent meg
5654 13 | helytartótanács az egész tisztikart fölfüggeszti?~- Négy hét
5655 11 | tűrni a szegény, alárendelt tisztnek, ha az évnegyednek végén
5656 5 | Kállay szabolcsi alispán?~A tisztújításra nagyobb számmal jelentek
5657 13 | azon mégis aggódott, hogy a tisztviselői hanyagságoknak tetőpontján
5658 13 | tanácskozott a főispánnal, addig a tisztviselők arról beszélgettek, miként
5659 13 | tisztelkedjék, be sem várván, míg a tisztviselőség azt testületileg fogja tenni,
5660 6 | hogy belásson a vármegye titkába.~- Azt sem hinném, nemzetes
5661 11 | a tekintetes asszonynak titulusát, azt képzelvén, hogy nem
5662 13 | kilencedet az uraságnak, tizedet a papnak, robotban megmíveli
5663 15 | én sem búsulnék ám, ha tizenkétszer lehetne meghalni.~Alig dobálta
5664 7 | tizenegyet is, sőt már a tizenkettediknek is felét lefogyasztotta,
5665 7 | pásztortűz egy emberre maradt, a tizenkettedikre; a többi lóra kapott, hogy
5666 inc| benneteket, mikor az első cigány tizenkettedmagával végighegedülné.~Szép lassan
5667 9 | Megszületett a gyermek, fölnőtt tízévesnek, otthon a faluban megvolt
5668 8 | kérdezgetés.~Nem akarom tízszer ismételni ugyanazt a kérdést
5669 14 | közönsége elé lépjen.~A magtár többemeletes lévén, Stand elment a legfelső
5670 12 | könnyű lesz ennélfogva a többibe kapaszkodni.~Gyakran följárt
5671 7 | mintegy követelte, hogy a többiek bizonyos távolságban tartózkodjanak
5672 4 | kurtán felelt arra, mit a többieké a második sorban nagy-nagy
5673 8 | az övén folytatta és a többién végezi; tehát vagy nem akart
5674 8 | Menjenek a tanácsházba a többihöz.~Köntös olyan furcsán érezte
5675 3 | nagyságos urunk, mint a többin, ennek azonkívül két tehenét
5676 7 | Szent-Mihályon nem lesz baj, a többitől aztán nincs mit félni; mert
5677 13 | egymagának, hogy barátságosan a többivel is tudassa, hogy nekem ne
5678 1 | Szabolcs vármegyének, vagy tán többnek is a francia háború alatt,
5679 5 | a szent-mihályiakra, kik tökéletes rendetlenségben vannak;
5680 2 | kétségtelen jele annak, hogy a töltés elfogyott, akkor megsimogatám
5681 6 | a sok élhetetlen kedvét tölthesse: itt az asztalon marad a
5682 2 | volt a befőzött, vagy a töltött bá-ránypecsenyében egy kis
5683 5 | alispán! - hangoztatá a tömeg, azt gondolván, hogy megadja
5684 12 | előkereste családi jegyzeteit, a tömérdek köszöntőt, valamint a költségjegyzéket,
5685 4 | szent-mihályi csavargó a szabolcsi tömlöcben.~- Lesz maholnap az is! -
5686 18 | hanem midőn már fulladásig tömve a terem, akkor veszi észre
5687 16 | magukra vállalták.~Ezen való törekvéseim vezettek Pozsonyba, hol
5688 18 | gyönyörködött előre, nem törődvén véle, hogy egy szent-mihályi
5689 2 | magyarázgatni, miképpen törött el ily hirtelen a kocsinak
5690 2 | dolog, egész álló napig azon törte fejét, hogy délre hol száll
5691 7 | mint az Pokolkői Vendel történetében is előfordul.~Elborozgatott
5692 13 | Emlékezhetnek önök a bibliai történetre, melyben meg van írva, hogy
5693 7 | is okvetetlenül meg kell történni, amit azonkívül kigondolt.~
5694 13 | keserves mosdatás után hazament törülközni, azután pedig újra kocsira
5695 13 | hogy apáink ezt azért írták törvénybe, mert valamikor olyan világ
5696 13 | elmondanom, mégpedig: Benn van a törvényben, hogy minden nemes ember
5697 16 | arra, hogy nemzetem szent törvényeinek változatlanul engedelmeskedjem.»~
5698 2 | jóvoltáért dugaszolta a törvények közé, hogy így otthon a
5699 8 | szokott reggeli kívánságoknak tövéről hegyére való elmondása után
5700 9 | onnét tisztességes fekete tógában fognak a hivők közé kilépni;
5701 9 | lecke, a tógátus diák hosszú tógáját az ágyra vágta, a maradék
5702 9 | akkor.~Elmúlt a lecke, a tógátus diák hosszú tógáját az ágyra
5703 18 | nem jöhet be, mert aki két tojásért jött be, most, midőn a függönyön
5704 18 | közönséget fejenkint két tojással számítja is be; pedig itt-ott
5705 6 | gyanítja a jegyző úr, tokjából szedegetvén elő a pápaszemet,
5706 11 | szinte elvárom, majsztram! - toldja hozzá az asszonyság.~De
5707 15 | elvégezte, elővett egy tompaorrú tollat, beleütötte a téntatartónak
5708 14 | csöndességben voltak, hogy a tollnak minden percegését meg lehetett
5709 16 | maradni, hanem a franciák tolmácsnak berendeltek a főparancsnoksághoz.~-
5710 6 | falubelieknek, hogy nem fél tőlük; elmaradhatatlan dolog tehát,
5711 7 | aranygomb, hogy valami kincséhes tolvaj utána bolonduljon éjnek
5712 15 | is elvégezte, elővett egy tompaorrú tollat, beleütötte a téntatartónak
5713 11 | elment, az asszony újra torkára forrasztotta a fiúnak ezt
5714 11 | jónak vélte elhallgatni a torkolással, különben a két gyerek maga
5715 3 | ennyi; Kállay vendégével a tornácnak tartott, honnét a szűrös
5716 4 | valakit; hanem a széles tornácon megállítván a falubelit,
5717 6 | reszkessenek tőle.~Csak már a tornyot mondta volna, azt még előbb
5718 9 | Domine! - ordít tele torokkal a rektor - maga is talán
5719 6 | lesz az ellenség, szörnyű toroktátva kérdi:~- Ki merte megütni
5720 7 | talál az ember árvavármegyei tótot, mint szabolcsvármegyei
5721 14 | annak is megörülvén, hogy a tréfából ilyen olcsóért megszabadult,
5722 3 | annyiért, mint a zsidó?~- Tréfál a nagyságon úr! - mondja
5723 2 | volt az ismerkedésnek - tréfálkodék a vendég, jól esvén neki
5724 1 | látja, hogy én nem szoktam tréfálni.~- Tehát félnek Kállay úrtól.~-
5725 17 | fiút, kinek még nevét sem tudá.~A gyermek sokáig nézett
5726 7 | nem is lévén céljában a tudakozódás, egykedvűen hátranyúlt a
5727 13 | barátságosan a többivel is tudassa, hogy nekem ne kelljen valamennyi
5728 4 | hanem hiába, ilyen az a tudatlan paraszt; milyen szerencse,
5729 4 | hogy ő egy fejjel kinőtt a tudatlanságból, s ezt a különbséget aláfelé
5730 2 | is csak saját eszed után tudd meg, hogy ahol egy rúd mellett
5731 2 | hallgatódzó szomszéd is tudhassa, milyen nagy hűhó lesz;
5732 9 | hogy magyarul minden betyár tudhat; hanem diákul csak az okos
5733 15 | beteg körül foglalkozott, tudhatja, hogy az orvos urak e megszólítást
5734 13 | beszéljünk a szerencséről. Tudja-e, hogy olyan rendelet van
5735 16 | valék méltó arra, hogy félni tudjak és elég gyarló voltam emberi
5736 12 | eljönnétek, dejsz' csak tudjátok meg, hogy...~- Nem is megyünk
5737 1 | ki a megyében parancsolni tudjon, mert hogy többet ne említsek,
5738 18 | vacsorát egymásután meg tudna még enni.~Mindegy, a cigány
5739 2 | urat is meghívná, az meg tudnivaló dolog, hogy az esküdt úr
5740 8 | meg, hogy egyszerre úgysem tudnók lefizetni, de ha húsz esztendő
5741 4 | uram fejében ez a tenger tudomány?~- Mondtam is én most valami
5742 10 | meghal ő maga saját orvosi tudományában.~- Látod, már megint dög
5743 10 | veszekedett vele az orvosi tudományban, melyhez minden vénasszony
5744 17 | meghagyva, hogy azokról tudomást adni óvakodjanak s ha maga
5745 12 | urabátyját nagy örömmel tudósítja, valamint az is benn van
5746 14 | meghagyván, hogy őt viszont tudósítsa, mert ez a dolog nem tréfa,
5747 8 | bement az esküdtekhez, tudósítván őket, hogy mind a tíz fiú
5748 11 | No, csak azt lesd; ha nem tudtad megőrizni, jársz rongyosan,
5749 7 | ámbár ebből szép keveset tudtak meg és így elöljáróban nem
5750 14 | s minthogy a béresek nem tudták, hogy tenyerüket kellene
5751 6 | körülbelül egy óra alatt tudva lesz minden zugban.~Jegyző
5752 5 | teszik, példának okáért a tüdő jó meleg helyen a fazékból
5753 7 | ült a nagy asztalnak és türelmesen várta, míg megjelennek azok
5754 10 | átváltoztattam pipává.~Sándorffy türelmetlenül igazítá nyakkendőjét, füle
5755 12 | bánkódjatok! - mondja magát tüzelgetve, míg elhatározta, hogy csakugyan
5756 6 | piszkálták a tüzet, akihez a tüzelő közelebb esett, koronkint
5757 6 | a falu, hagynak valakit tüzelőnek, hogy visszafelé is lássanak,
5758 10 | magában, hogy a pipán rögtön túlad; Sándorffy pedig sétálgatván
5759 5 | Miklós úr éppen felhozott tulajdonságainál fogva legalkalmasabb az
5760 10 | melynek két harmadrészét túlságos óvatosságból nyeli be s
5761 2 | néhány napig falun, a konyha túltesz minden francia szakácson,
5762 14 | midőn magára öltheti a tunikát, hogy közönsége elé lépjen.~
5763 17 | mintha az utolsó szavakon tűnődnék; hanem még várta, hogy a
5764 12 | konyhába, Keszy Balázs úr pedig tűnődött, orvosságot igyék és végrendeletet
5765 9 | leckéztették meg, tehát tűri azt békével; mert ő már
5766 11 | Mennyi gorombaságot el kell tűrni a szegény, alárendelt tisztnek,
5767 7 | Pipájában feneke felé égett a tűz, mikor a fiúk beléptek és
5768 6 | rá, belenéztek a ragyogó tűzbe, hol a fiatal erőnek olyan
5769 1 | úr volt, föleresztették a tűzhelyre, hogy ott melegedjék föl.~
5770 9 | tűzszerszámot s addig ütötte-verte a tűzkövet, míg a tapló szikrát fogott
5771 9 | hogy kettő is kivette a tűzszerszámot s addig ütötte-verte a tűzkövet,
5772 6 | kell, hadd aludjék el a tyúk és veréb, meg a sok szopós
5773 9 | elplántálták valamelyik sáros uccában, ott nőtt föl húszesztendősnek,
5774 7 | bírópálca, végére száradt az uccai sár; hanem azért a felső
5775 6 | marha bele ne essék; az uccának elejét öregéből összesöpörték,
5776 10 | megtámadva lévén, főleg midőn az udvar is részben Tatára, részben
5777 3 | Csak járjon kend a hátulsó udvarba, András, rakja le a majorosnál,
5778 3 | szereti oly nagyon.~A nagy udvarból átléptek akisebb udvarra,
5779 10 | ezt a fixumot, - mondja, Udvarhelyire nézve - hogy örülne, hogy
5780 10 | Sándorffy, hogy Nagy Pista Udvarhelyivel összeölelkezik, minden tétovázás
5781 10 | Bécsből: egykori tekintélyes udvari ágens, nagyságos Keszy Balázs
5782 1 | vendégét, s a szobák egyikében üdvözlé, hogy hajlékában őt fölkeresni
5783 13 | hederít; azért ma egy fontos ügyben nem kívántam megbízni a
5784 10 | Nagy Pista híven előbbeni ügyetlenségéhez, most is ott fogván föl
5785 10 | zsidó boltba bekiált egész ügyetlenséggel:~- Van-e itt háromhuszasos
5786 2 | elvigyorogja magát, mert szörnyű ügyetlenségnek tartja, hogy akkor egy harmincéves
5787 4 | másodmagával, azért lekerült az ülésből, megszokott pálcáját hóna
5788 2 | kérdi a főispán.~- Ma üljük annak tizedik esztendejét,
5789 8 | elfáradok így állva hallgatni, üljünk neki egyet!~Helyet foglalának,
5790 14 | direktor úr a zsákok mellett ülne, a béresek hirtelen a lapátoláshoz
5791 2 | pontban déli harangszókor ülnek le Kállay Miklós úrnál,
5792 5 | behurcolkodnám és az alispáni székbe ülnék, egyiket sem ismerném meg,
5793 11 | mindig? nem tudsz veszteg ülni? legalább nem kopnék, apád
5794 6 | mert a szalmaváz helyére én ülök, a kutyák helyére pedig
5795 1 | Házasságának tizedik esztendejét ülte volna meg Kállay Miklós,
5796 2 | hogy mielőtt vacsorához ültek volna, a méltóságos főispán
5797 13 | alispán úr kanapéra akarná ültetni; egyszersmind nagyon megbánta,
5798 9 | nyelven, hanem aztán kocsira ültették, elvitték a Hortobágyon
5799 2 | harangszókor az asztalhoz ülünk, egy óra után végezvén az
5800 1 | méltóságos uram, nálam ma egy kis ünnep van; ilyenkor pedig akit
5801 7 | egy olyan pálca, melyről ünnepélyesen ki van mondva, hogy bírópálca
5802 8 | szünet lőn, mi a dolgot ünnepiesebbé tette; mert az esküdtek
5803 1 | falujába, hol a nagy korcsma üresen áll; mert a volt korcsmárost
5804 1 | jó kopót, a harmadiknak ürmöt ígér, a negyediket pedig
5805 6 | lássanak, s a bírópálcán egy ürücombot süthetnek meg, s a maradékával
5806 15 | és gondoljon valamit.~Az ütér hevesen vert, az orvos még
5807 14 | markában lévén az egész ütés kártya, mint aminek még
5808 inc| avatatlan kéznek legelső ütése rögtön agyonverné.~Hosszú
5809 14 | az a gyerek?~- Agyon nem üthetem, tekintetes uram, ha az
5810 9 | eszeveszett diák még fejbe is üti.~- Hát ki feleljen? - kérdé
5811 3 | Az asszonyok előbb lármát ütnek, utóbb a két testvér egymáshoz
5812 1 | korcsmáros, és csak azért nem ütök ki cégért, hogy az oláh
5813 13 | fogja a parasztnak, - szeget ütött a fejébe.~Szeretett volna
5814 9 | a tűzszerszámot s addig ütötte-verte a tűzkövet, míg a tapló
5815 8 | mondja az apa, fiának vállára ütvén, azután pedig a második
5816 12 | Jó is lesz, legalább két üveggel mégis marad magnak. - mondja
5817 12 | nagyságos úr a sok orvosságos üvegre mutatva mondja:~- Dobd ki
5818 6 | édes fia, őt legkevésbbé ugatják meg az otthoni kutyák. Ennyivel
5819 14 | kutyák is ismertek; mert nem ugatták meg, visszaemlékezve, hogy
5820 8 | negyedik?~- Engem akár át is ugorhatott volna, bíró uram - mondja
5821 3 | kifogy kend a gabonából, ugyanannyi pénzért visszamérem kendnek.~
5822 3 | melyben a dolgoknak folyása ugyanaz volna; így igen természetes,
5823 2 | ismeretes volt, s habár ugyanazon vendég ritkábban jött is,
5824 2 | is történik valami, ámbár ugyanott franciául kevesen tudnak
5825 4 | parasztpátriárkára, ki saját házában, az úgynevezett első házban nagyon kivételesen
5826 8 | gondolja meg, hogy egyszerre úgysem tudnók lefizetni, de ha
5827 11 | akarok neki minduntalan újat venni, hadd nőjjön bele.~-
5828 6 | mondva, nagyon örültek az újdonságnak és mint minden kezdetnek,
5829 6 | megsúgni mindenik a nagy újdonságot, úgy körülbelül egy óra
5830 12 | valahányszor névnapra vagy újévre megküldték a köszöntőt,
5831 11 | hosszát mérte - csak ki, az ujja hegyéig mérje a gyereket,
5832 4 | Hát ez a másik itt az ujjam végében?~- Az meg Káiró.~-
5833 10 | nyakkendője mellé nyúlt ujjával, mit akkor szokott tenni,
5834 8 | megyeházhoz értek Nagy-Kállóba az újoncok és Köntös Mihálynak legelső
5835 4 | átossággal? - kérdi a másik az újságba bökve.~- Algír.~- Hát ez
5836 12 | Balázs úrnak harmadik ágról unokaöccse, nemcsak a lányát vette
5837 17 | ezt a dolgot!~- Ez az én unokaöcsém anyámról - mondja Keszy,
5838 13 | leégetni; hanem ez egy ember is untig elégséges volt arra, hogy
5839 15 | azt a napot, melyen kedves urabátyjának nevenapján jó kívánságát
5840 12 | leánygyermeket, kikről kedves urabátyját nagy örömmel tudósítja,
5841 12 | bánják is ők, ha Keszy Balázs urabátyjukat elviszi az ördög.~- Nem
5842 12 | tette, azonkívül pedig egyik uradalom jószágkormányzójának leányát
5843 2 | szóval kezdte.~Az eszed uralkodjék, fiam, s nem az akarat,
5844 1 | Amilyen szigorú becsületesség uralkodott a háznál, olyan kegyetlenül
5845 4 | eltagadni, hogy az észnek nincs uralma! Köntös Mihály bácsi saját
5846 12 | Hiszen mi szeretjük kedves urambátyánkat egész a sírig.~- Tudom,
5847 6 | rögtön siettem Köntös Mihály uramhoz ezekkel a becsületes esküdt
5848 13 | hibát találjon Köntös Mihály uramnál; egyszersmind kikutassa,
5849 13 | magában, hogy Köntös Mihály uramon fogja ezt a kudarcot megbosszulni;
5850 4 | egyik meg nemzetes bíró uramozza azt, aki őt sült parasztnak
5851 2 | akkor kérj tanácsot Verbőczy uramtól, mondhatom, bölcs ember
5852 3 | elbírna; hanem mivel az urának becsületét szereti, leteszi
5853 1 | határra hordatna, ha az urasághoz be nem küldeném az ilyen
5854 11 | akarok írni.~A méltóságos uraságról nem fogunk szólni, ő méltósága
5855 10 | szebb, mint a méltóságos úré.~- De már azt szeretném
5856 10 | magyarul játszanak: a gróf úréban pedig nem.~Erről a doktorról
5857 12 | szomszéd volt Keszy Balázs úréval, s amilyen étvágya volt,
5858 4 | engedelmeskedni, mikor ilyen bölcs úriember parancsol, - pedig tessék
5859 14 | kötőfékkel, ha a tekintetes úrra mertek mordulni.~Nem maradt
5860 8 | egy kérésünk volna bíró urunkhoz - mondja valamelyik a fiúk
5861 8 | egyik tejben-mézben nyakig úszik, a másiknak nyakáról annyiféle
5862 1 | megpróbáltatni vele.~Az alföldi utak porhanyóra rázták a méltóságos
5863 2 | jó volt; hanem az alföldi utaknak szintén meg kell adni az
5864 11 | csak várd, hogy én vigyem utánad.~Az apa nem vette észre
5865 2 | lesz; a háziasszony pedig utánalátott az étlapnak, melynek fődicsősége
5866 10 | az inast lóttasd-futtasd utánam hiában.~- Majd elfeledtem, -
5867 11 | tudniillik oly remekül utánoz egynémely embert, hogy a
5868 14 | ösmeretes kappanhangját utánozta a kapu alatt és a szokott
5869 14 | direktor úrnak nyikorgó hangját utánozva a béreseket keservesen leszidta,
5870 6 | merjük? ...de merjük.~Menjünk utánuk a legelőre, hol a pásztortűznél
5871 11 | mindannyian halódunk és marad utánunk három szalmazsák azon kívül,
5872 14 | kiknek feleleteit is rendesen utánzá, minek legbizonyosabb következése
5873 14 | köpönyeget Stand barátunkkal, s utasítá, hogy amint a rostáltatást
5874 11 | kit az anya újra ellátott utasítással:~- Csak bőre, nagyon bőre
5875 9 | Gyújtsanak mécset! - utasítja őket s e szóra már hallotta,
5876 1 | azért a vendégfogadóhoz utasította a kocsist, ki megeresztvén
5877 16 | alá vett.~A nagyprépostot utasították, hogy kísértse meg nálam
5878 2 | adni az igazat, egy napi utazás után már a zabszalmán is
5879 1 | Holnap szeretnék tovább utazni.~- Azt elhiszem, hogy méltóságos
5880 1 | maradt lesre, hogy még az utazó népet se mulassza el; elég
5881 2 | alázatossággal jelenté, hogy az utazókocsinak egyik tolla kettépattant,
5882 10 | ha felhős időt látott; utazóruhának a mai gróf számára éppen
5883 6 | nem bír előle elmenni az útból.~Hányszor rohant el mellette
5884 4 | egy fordulónyi sétára az utca hosszában, talán majd szemközt
5885 11 | szalmazsák azon kívül, hogy az útiköltsége kikerül, nem nyargalna-e
5886 2 | láttuk, akinek azon volt útja, vagy éjjel kellett a falun
5887 5 | szent-mihályi bíróval, most eresszük útjára s maradjunk a másik kettőnél,
5888 6 | siralmasan tapasztalta az utóbbi esztendőkben, hogy éppen
5889 1 | felel Kállay Miklós úr - az utolján aztán aligha veszünk össze,
5890 1 | került, akkor is jaj volt az utolsónak; mert ha későn talált jönni,
5891 9 | korhelyek, gyújtogatók és útonállók; mert ez még mind válhatik
5892 10 | reggel kávé, ebéd után kávé, uzsonnára kávé, télen puncs, nyáron
5893 17 | prédikációt tartott a fiának, hogy Vácig ordíthatna bele, ha a kocsis
5894 15 | ösmerőseit látogatni kirándult Vácra, hol a nagypecsétű levelet
5895 16 | Nem tudott elszabadulni Vácról Keszy Balázs úr, ki régi
5896 4 | récétől, ezért hasig megy a vadász az iszapba, a másikra pedig
5897 5 | panaszkodó főispánnak minden vádját s aligha rá nem szánja magát
5898 1 | másik is rögtön szavába vág:~- Tehát már előbb adott
5899 10 | eleven húst oly biztosan vagdalta, mint mi a dinnyét, s íme,
5900 10 | kell magát a színpadhoz vágni, hogy az utolsó rongy is
5901 17 | magától, a jó mód földhöz vágott már sok fiatal tehetséget,
5902 12 | az atyafiak osztozkodnak vagyona fölött, és markukba nevetnek,
5903 15 | kínos munkára, hogy minden vagyonáról maga rendelkezzék.~Alig
5904 15 | meg Krisztust, - de a nagy vagyonból nem kap egy árva fillért -
5905 15 | bátyád, ki ugyancsak szép vagyont költött rád, hanem reméli,
5906 5 | határozzon személyük és vagyonuk fölött, kezébe adják a hatalmat
5907 5 | méltóságos uram, én nem vágytam az alispánságra; hanem ha
5908 6 | a nyugtalan erő küzdeni vágyván, csak rombolni tud még,
5909 16 | ösvényen, megelégedett a vajas rántottával és gyakorolta
5910 12 | is benn van a levélben, vajha az ő fia szeretett nagybátyjának
5911 5 | előbb jó lesz meggondolni, vajjon nem bánják-e meg a tekintetes
5912 13 | igazságnak istenasszonya vak; de annak nyavalyáját sem
5913 11 | következett a belső állapot, hol a vakációs diák és a kis lányra került
5914 14 | ösmerte, mintha saját pulykái vakargatták volna, s éppen midőn a kapu
5915 1 | ember levén, majd kopaszra vakarta a fejét búbánatában, hogy
5916 14 | megmoccanni. Stand annál vakmerőbb lesz:~- Micsoda disznó az
5917 9 | tekintetes úr? - kérdi a diák vakmerőn - ezekért már megszidott
5918 14 | ilyest kimondani nagyobb vakmerőség egy íródiáktól, mint egyelőre
5919 8 | Mihálynak ne legyen oka valamelyiket hitvány embernek tartani.~-
5920 17 | segített neki, anélkül, hogy valamiképpen kérdés nélkül kiokoskodhattak
5921 13 | azért írták törvénybe, mert valamikor olyan világ is volt, midőn
5922 6 | Mindjárt tudtam, hogy valaminek szagát érezte a nótárius;
5923 5 | meg ne ismerjem őket: ne válasszanak meg.~A tekintetes karok
5924 16 | Nem fogom megcselekedni - válaszolám a bámuló embernek.~- Elment
5925 16 | parancsnok.~- Igen uram, - válaszolék neki. Majdnem azt találtam
5926 9 | hírbe hozza.~- Meglehet! - válaszolja Csokonay egészen mást gondolva,
5927 2 | érti, én meg a németet, - válaszolt a háziúr - azért csak magyarul
5928 7 | maradjanak, úgy legjobban választá a hozzávaló szót, mikor
5929 5 | választhasson, nem bánja, akárkit választanak.~Éppen ez kellett; mert
5930 16 | hogy aki el akar bennünket választani, előbb azt közmegegyezéssel
5931 10 | Némi kis vártatva meglőn a választás és a ruhák közé beleesett
5932 5 | kijelöltökön kívül engedi azt választatni, kit a közönség akar.~-
5933 5 | vármegyének közönsége jól választhasson, nem bánja, akárkit választanak.~
5934 11 | bemutatni, és hogy a címet nem választhattam másképp, ha csakugyan az
5935 17 | egyelőre annyival, hogy jól választott, aztán megkéré Baloghot,
5936 10 | midőn e szerepre Nagy Pistát választotta ki a debreceni kollégiumból
5937 14 | cselekszem, édes asszonyság, már választottam más nevet.~- Hadd hallom,
5938 3 | pedig már prókátort is választottunk mind a ketten Nagy-Kállóban.~-
5939 9 | útonállók; mert ez még mind válhatik belőletek.» Midőn a mi három
5940 2 | faragna belőle.~- Egészségére váljék méltóságodnak az éjjeli
5941 10 | grófot is eleget láttak, nem vall velem böcsületet a tekintetes
5942 7 | olyanformán mozdította meg a válla fölött, mintha nem tudná,
5943 3 | dolgot?~- Az meg el nem vállalja a bíróságot, nagyságos uram -
5944 16 | az ellenségverést magukra vállalták.~Ezen való törekvéseim vezettek
5945 10 | orvosságot s e gondokat magára vállalván a tekintetes úr, nekem csak
5946 13 | jőnek, jó lesz atyafinak vallani még azt a nyolcmillió magyart,
5947 3 | Az ám, ha már meg kell vallanunk, - mondja az első - még
5948 8 | mondja az apa, fiának vállára ütvén, azután pedig a második
5949 9 | legyen katona, maga izmos, vállas ember, ha jól viseli magát,
5950 14 | gorombaságait elnyelje; de sokkal vallásosabb, minthogy hazudni akarna.~-
5951 1 | megveregetvén a korcsmárosnak vállát, elgondolván, milyen veszedelemben
5952 1 | a háziasszony becsületet valljon e ritka vendég előtt.~ ~
5953 9 | akárhányszor tett saját szája vallomása szerint inkább beszél azon
5954 9 | Hát Csokonay mért nem vallott magára, mikor a szenior
5955 4 | a szóba a paraszt.~- Ne válogasd azt a deák szót, nem a te
5956 8 | saját fia, gyönyörködött a válogatott szépségű kis csoportban;
5957 13 | mert még van elmondani valónk.~* * *~Keressük föl Kállayt
5958 15 | nagyobb volt a félelme, mint a valósága, mely annyi gyötrelmet csinált
5959 12 | intabulált, azt szentül be is váltja.~ ~
5960 18 | ki sonka helyett pénzért váltotta be magát és mint műkedvelő,
5961 16 | nemzetem szent törvényeinek változatlanul engedelmeskedjem.»~Eddig
5962 18 | vitába eredt, hogy ez a vándornép csakugyan több becsületet
5963 10 | akarván városról városra vándorolni, megtették egyszerre a nagy
5964 14 | nyugszik, míg valamelyik vándortársasághoz be nem szegődhetik komédiásnak.~
5965 15 | kecsegtette, hogy jó félreesvén Várad a harc vonalától, régi barátjával,
5966 11 | nyargalna-e ide Bécsből, vagy Váradról, vagy hol a pokolban van?~-
5967 5 | erre Kállay s valóban a váratlan szóra nem tudott felelni.~-
5968 10 | úr maga.~Nagy Pista nem váratott magára, nagyon szerette
5969 7 | vad fiú, hogy megérintse e varázsbotot, habár ez érintésre az ördög
5970 11 | mert elejted, aztán csak várd, hogy én vigyem utánad.~
5971 11 | rólad a kezünket, aztán légy vargainas.~Ennyi szónak ha felét elfeledné
5972 15 | csinált neki, mint az egyszeri vargainasnak az, hogy a korsót eltörte
5973 4 | mondotta el, s őméltósága alig várhatta a pillanatot, midőn ezzel
5974 11 | Balázs uram? Csak attól várj! Hátha megtudná, hogy mindannyian
5975 12 | álló hónapig beteg, tehát várjuk el, mi történik akkor?~-
5976 10 | el annak zsebében; hanem várjunk még egypár esztendőt, majd
5977 4 | mit akarsz. Adós vagy a vármegyére, és szeretnél még tovább
5978 1 | mondja Kállay - a fél vármegyével el se kezdjük.~- No de én
5979 10 | lőn a különben is élénk város, Sándorffynak tehát, mint
5980 2 | esztendővel alig akadt volna egy városban harminc ember, aki azt természetesnek
5981 10 | sokan nem akarván városról városra vándorolni, megtették egyszerre
5982 10 | húzódott, sokan nem akarván városról városra vándorolni, megtették
5983 10 | házról-házra, faluról-falura, városról-városra gyönyörű nyelvünket? Hisz
5984 5 | megalkuszik, hazaviszi és varrat belőle olyan mentét, minő
5985 11 | messziről elkerüli.~- Új ingeket varrtam most, te ruharézma - folytatja
5986 3 | bölcsességet a bécsi börzén sem várt volna, pedig 1810-ben ugyancsak
5987 16 | ágyat őrizni.~Halálomat vártam és ahelyett eljöttek a franciák,
5988 10 | öltözőbe a színházhoz.~Némi kis vártatva meglőn a választás és a
5989 13 | legelőször tisztelkedjék, be sem várván, míg a tisztviselőség azt
5990 13 | éreztetni, hogy nem Kállaynak vasakarata, hanem az igazság akar megbirkózni.~
5991 18 | néhanapján világossal az érdemes vásári nép húzta meg magát, este
5992 5 | eset közül alig kettő, hogy vásárlását megbánná; mert tudta, hogy
5993 11 | legalább az egyik csizma nem vásik, ha annyira vigyázni kell
5994 1 | ellopatja a saját házától és vason hozatja el, pedig akkor
5995 4 | szíve hangosan dobogott a vásottposztójú mellény alatt és írástudóhoz
5996 1 | a falubeli legénységnek vásottságát, mi azon kezdődött, hogy
5997 9 | vékonyát az énekelte, a vastagát pedig itt a kályhánál Udvarhelyi
5998 9 | legelső vékony a leghátulsó vastaggal úgy összeharangoz, hogy
5999 15 | hogy amit leírsz, olyan vastagon van gondolva, mintha fúrkósbottal
6000 9 | hangvitel maradt; de, hogy oly vastagra fajuljon, mint ahogy akkor
6001 2 | mindenfelé, kivált amerre vasút csavarodik, mi ekkor éppen
6002 1 | akarna a kastélyba menni, vasvillával is bekíséri, nehogy megtörténjék
6003 11 | forintot, míg nekünk egy vég vásznat sem küldött?~Az ispán elhallgatott,
6004 18 | mert hát milyen lehet a vásznon belül, ha már az elejére
6005 10 | itt van egy a fiókban, vedd ki.~- Mindjárt tudtam, hogy
6006 2 | követtettek el, mert azt a védegyleti erkölcsöt, a vendégszeretetet
6007 13 | a gyöngének sohasem lesz védelme. Isten velünk!~Emlékezhetnek
6008 13 | embert öljön, - mert mindenki védelmezheti magát - mint azt, hogy az
6009 2 | nyelvet és alkotmányt diákul védelmezték, megijednénk a halmaztól,
6010 7 | hogy becsületes emberek védelmezzék: tehát menjen el az, kinek
6011 11 | forintot, míg nekünk egy vég vásznat sem küldött?~Az
6012 3 | pajkosság miatt, mit a legénység végbevisz, maholnap a szentegyházba
6013 4 | ez a másik itt az ujjam végében?~- Az meg Káiró.~- Juj! ...
6014 6 | kellene dönteni, hogy a felső végéhez érjenek; de egy mogyorófapálca,
6015 4 | nagykállói útról.~Amint a falu végen kiértek, nem mentek három
6016 15 | hogy egy hirtelen meghűlés véget ne vessen becses életének,
6017 7 | az éjjeli kaland, melynek végétől csak annyit fél, mint mikor
|