Fejezet
1 1 | alatt mindenki megláthat, s mely Urunknak 1846-ik esztendejében
2 1 | ragadozó állatnak véljék, mely karvalyként táplálkozik,
3 1 | Hosszan tartott a vita, mely végtére két jogelv szerént
4 2 | az a szegény pára állat, mely holta után is kénytelen
5 3 | kolbászvágógépet talált ki, mely annyira tökéletes, hogy
6 3 | elejté a töredékeny edényt, mely ezer darabra törött.~- Jaj, -
7 3 | kinek ez a levél szól, mely a markomban van.~- Jelent
8 4 | mint a csornai föcskendö, mely novemberben elakadt az utczai
9 4 | követed azt a mesterséget, mely még az orvosi mesterségnél
10 4 | varrnak már olyan csizmát, mely mindkét lábadra egyfélekép
11 4 | megijedt volna a kiáltástól, mely követelte, hogy Kardos uram
12 4 | nem talált egy gondolatot, mely megnyugtatta volna. Megérzé
13 5 | hármas könyvből puskázván, (mely közbevetőleg legyen mondva,
14 7 | oklevelét, azt a kulcsot, mely a jövendőnek zárját fogja
15 7 | kis örömmel vegyes gond, mely mindig cselekvésre zaklatja,
16 7 | Hol van az a taplósziv, mely ilyenre meg nem mozdulna?
17 7 | igazságot kénytelen kutatni, mely századokra terjedő igazságtalanságnak
18 7 | előitéletnek megdöntését, mely a magyar ügyvédet terheli,
19 8 | telhetetlenebb a nő hiuságnál, mely a piperén is jóllakik; de
20 8 | vágyik azon gyöngéd nemen, mely csak egyszer botolhatik
21 8 | elhozza kiiskolázott nyelvét, mely a szónak változatos hatalmát
22 8 | palástolni a szivnek titkát, mely a nőnek arczán számtalanszor
23 8 | nő ellenében nem a vihar, mely midőn a gyenge gályát letöri,
24 8 | hanem az a nyári napsugár, mely megcsalja a növényeket reggeli
25 8 | remegjetek azon józanságtól, mely a lelkiismeretnek furdalása
26 8 | furdalása nélkül hazudik, mely az egyszeregynek biztosságával
27 8 | tapasztalatlanság hátrányait, s mely oly kényelmesen rendezi
28 8 | föltétele azon együgyüségnek, mely a hangos szónak is hitelt
29 8 | pedig az a lelketlenség, mely azt várja, hogy a másiknak
30 8 | igéret fényes pillangó, mely vagy elröpül, vagy ha megfogod,
31 8 | hagyám az észnek fegyverét, - mely halálosan talál! mert amint
32 8 | nyegle hirdetményi csalétek, mely a silány portékára akarja
33 8 | lelkébe azt a nagy nyugalmat, mely tartózkodás és szorongás
34 8 | nem akadt rám, s a nap, mely délutánra süt már nekem,
35 8 | tudott példát venni a fáról, mely élve árnyat ad, halva pedig
36 8 | méltó lett azon kegyelemhez, mely szivembe lehelte; ön azonban
37 9 | szabadulhatott meg a gondolattól, mely mintegy törvénykép mutatta
38 9 | adta be a nyelni valót, mely a torkát fojtogatta, a mérnök
39 9 | egyenes fölkiáltójelet, mely őt harmincz év előtt megfenyegette;
40 9 | mérnök, az az egyenes vonal, mely harmincz év óta sem görbült
41 9 | az a bátor egyszerüség, mely kegyelmet koldulni nem akar,
42 9 | hazugságra?~- Olyan kicsire, mely ártani nem tud, sőt csak
43 11| ködöt, de hála végzetemnek, mely alkalmas időben taszitott
44 11| járását, mint az embert, mely éppen azért maradt titok;
45 11| teremtőnek azon nagy ajándékát, mely bennünk rejlik, mely a megrágalmazott
46 11| ajándékát, mely bennünk rejlik, mely a megrágalmazott érdemnek
47 11| meghallgatja az öntudatot, mely sokszorozva kárpótolja a
48 11| szavát.~Büszke férfisereg, mely a gyöngébb félre ráfogtad
49 11| csak férfi volt a vihar, mely a gyöngét megingatta! Kérkedő
50 11| megingatta! Kérkedő férfisereg, mely a töredékenység vádját a
51 11| volt száz más ilyennek, mely a jövendő élet irányául
52 11| találkozik, s mi válik belőle? A mely leányt nagyságos asszonynak
53 12| szántszándékos szigoruságukért, mely a közvetítésre szóba sem
54 12| öregebb vendéget lábfájására, mely lassankint ugy jelentkezett,
55 12| elmélkedésre fogja le a tárgy, mely nem álom, hisz valóképpen
56 12| de az bizonyos, hogy a mely dolgot még álmunkban is
57 13| legelső meleg sugártól, mely a női részvétből fakad.~
58 13| legnagyobb büntetés az önvád, mely a megtört embert saját vallomása
59 13| hallgatták az olyan szót, mely már tárgyánál fogva sem
60 13| pörbe álltak a szivvel, mely teljes lángjában remélt
61 13| magára ölté az alakot, mely hozzá tapadt, igy az ügyvéd
62 14| egyénnek vonzalma puszta szó, mely a kedvező feleletnek kevésbé
63 14| ugy, mint most álmodja, a mely álmot a kocsinak keményebb
64 14| nagyvilágias máz, betanult modor, mely a fölszinnek vékony kérge
65 14| az önvédelemre az undor, mely a léleknek őszintétlenségét,
66 14| czimet, mint a szalagot, mely fejdiszén fityeg, mely az
67 14| mely fejdiszén fityeg, mely az illetőt kitünteti hasonfelei
68 14| kinevettesse magát a gőg által, mely őt ostobának nézi!~- Micsoda?...
69 14| szánt atyafiainak, egy pört, mely a kapzsiak közt élénk mesterkedésre
70 14| Józan ésszel irom e levelet, mely önnek kezébe csak halálom
71 14| szeretetemről, győzze meg halálom, mely után a földön levőktől nincs
72 14| gondolok azon önhittségre, mely a fáradságos pályának eredményével
73 14| szeretetem nem csereportéka, mely értékarányban viszonzást
74 14| oly értékes, mint a másik, mely müvészileg van köszörülve,
75 14| még alább is, - szamárnak, mely a jászol mellett sem akar
76 14| egyszerübbet, az igazabbat, mely a jó reménységért hazudni,
77 14| vigasztalóbb az őszinte lélek, mely bebizonyitja, hogy a jóra
78 14| olyan érzelemről szóljon, mely magában csak reménység,
79 15| nyujtanak neki irgalomfalatot, mely mégis tengődtetné; hanem
80 15| unalmukat és a szükséget, mely egykor fölébreszti őket.~-
81 16| gondot és jelentkező időt, mely a hajadonnak utját kijelölte,
82 16| valamint a lelki képességet, mely az ő gondjuk után a jövendőről
83 16| becsületessége, ez a bizonyitvány, mely a végórát megdicsőiti, azt
84 16| öröksége apjának egyenessége, mely hunyászkodásra nem alkalmas.~-
85 16| meghatottan, - s az az értelem, mely egy zordon kéreg alá tudott
86 17| keresnek; a vállalkozásra, mely a szokatlan uton megigéri,
87 17| fog, és az elhatározásra, mely csüggedni nem akar.~E tusában
88 17| lehelődött egy finom vonás, mely a gyermekes arcznak áldott
89 17| akarák a megragadt tárgyat, mely körül most már véleménye
90 17| vihet végbe a fájdalom, mely életünket átalakitja, és
91 18| ön. Hagyjuk el e tárgyat, mely önt is fárasztja; mintha
92 18| kerüli ön a keményebb szót, mely a választást a férfiak előnyének
93 18| ösmertté, - a környezet, mely nálunk hiányzani fog; mert
94 18| czivakodásnak keresztelek, mely megvan minden nőben, nyilatkozása
95 18| bizonyitjuk, hogy eszünk gyarló mely ezredekig nem hitte, hogy
96 18| mint közepén undoritón sós, mely ihatlanná teszi, - a hajós
97 18| megátkozza az ingerlő vizet, mely kinál, és ki nem elégit;
98 18| büzhödt posványnyá lenne, mely a világ élőit a teremtés
99 18| korlátok közt biztos őrötök, mely a hazudság ellen gyanut,
100 18| ez iratot, - ez ereklye, mely a csalódásoktól megőrzi.~-
101 19| átestek a levélolvasáson, mely a Kardos-féle különös végrendeletről
102 19| disztingváltassanak azon forum előtt, mely a mediokritást fumigálja.~
103 20| és még a tükörtől is fél, mely a szoba falán lóg, melyben
104 20| Összecsapódék kezei között a könyv, mely indulatjáról beszél neki,
105 20| és ez volt az első önzés, mely mások ügye mellé sajátját
106 20| ne lássa Sipos a könyűt, mely szeméből előtört, s a kereten
107 21| föl, azon kereskedésben, mely városkánkban a "Fekete kutya"
108 22| örült a nemes büszkeségnek, mely elengedni semmit sem hajlandó,
109 22| előttem becsesebb a szavazat, mely a megösmerést fejezi ki,
110 22| fejezi ki, mint a vagyon, mely vele összekötve van, - s
111 23| tudomány és az a bátorság, mely nélkül néma maradnék?~-
112 24| rosszul okoskodott, hogy a mely lép őt megfogta, két oly
113 25| vele, mint a malaszttal, mely világot gyujt az emberben,
114 25| már az ön nagy világát, mely pusztulással fenyeget.~-
115 25| nálam voltak olyan alkura, mely közvetlen vagy közvetve
116 25| ha megtalálta a kulcsot, mely azonban Sipos szivéhez nem
117 26| sajnáljon, - a szó olyan tőke, mely nem fogy ki, csak lélegzettel
118 27| anya elolvasá a levelet, mely szerénte jól volt fogalmazva,
119 27| Siposnak megszólamlását, mely mindig késett.~- Ne olvassa
120 28| a kéretlen jó akaratot, mely az elutasitás daczára fokozatosan
121 28| fönnforgó pénzbeli kérdés, mely nevemhez és igy személyemhez
122 28| miért kerüli azt a pontot, mely fölöttem érvényes lehetne,
123 28| tehetségeinkben fegyver, mely a szegénység ellen állhatatosan
124 28| rokon, látván szükségünket, mely bekövetkezendő vala, és
125 28| és bátortalanságunkat, mely számba nem tudta venni a
126 28| semminek itélvén a tudást, mely élelmünket megadja, szánandónak
127 28| csalétkül veti a reményt, mely a hiunak kellemes, hizelgő
128 28| kigúnyoltatni azt a nevet, mely öné is, mit a férfi sem
129 28| kárpótlás a vallott kudarczért; mely kegyetlenül fájt, és senkin
130 28| sziv vérzett a bántalmon, mely az ő rokona ellen intéztetett.~
131 29| üthetné helyre a szégyent, mely elviselhetlen volt; mert
132 30| ásitozzék a szerencsére, - mely nem mindig szerencse, ha
133 30| emberek kicsinyes aggodalmát, mely egyesegyedül a munkától
134 30| elmélkedett az uj kötelességről, mely a szereteten kivül reá várakozott.
135 30| papiron a biróság végzése van, mely önt Kardoss István hagyományának
136 31| nem méltó az emberi névre, mely annyit jelentene, hogy minden
137 31| közvéleményt is fölébreszti, mely őszintébben hódol megösmerésével
138 31| agyonverjük vagyonunkat, mely okosan beosztva függetlenné
139 31| ugy járjon, mint a macska, mely a vizslának orrán meglátván
140 31| visszamondta a tejfölt, mely a bajuszára ragadt.~Sokféleképpen
141 31| igazság olyan, mint az illat, mely észrevétlen érvényt szerez. -
142 31| és nyulik azon irányban, mely csak anyagi előnyt igér:
143 31| a remény felé kergetik, mely szerént a középosztálybeli
|