Fejezet
1 2 | föl is váltottam volna, kedves ifiuram. - Mondja bizalommal
2 2 | Egyetlen darabot sem, kedves urfi, - válaszol Vendel, -
3 3 | hogy az uj házasok egymást "kedves gyermekem"-nek, "édes fiam"-
4 3 | én ötven éves vagyok, már kedves édesanyjával is tánczoltam,
5 3 | Én bizony hozzád mennék, kedves barátom, feleségestől, -
6 3 | idősebb lett volna, - hanem, kedves barátom, nekem feleségem
7 3 | akarok én kapustól berohanni, kedves barátom, - jegyzi meg a
8 3 | mondtam, te meg mondd meg kedves feleségednek, hogy ha engem
9 3 | övé a legfontosabb szó, kedves barátom, igenli Kardos István
10 3 | levélben tudósitanám a kedves gyermeket.~- Jól mondod,
11 3 | gyermeket.~- Jól mondod, kedves barátom, levelet irj neki, -
12 3 | holnap reggel elküldöm a kedves gyermeknek czimezve, remélem,
13 3 | születni.~- Eljár az idő, kedves Vendelem.~- Lóháton megyen
14 4 | a fiu következik, az én kedves unokaöcsém. Még azt is megteszi
15 5 | mindjárt a makkhetes is.~- Kedves anyám! - szólal meg a fiu, -
16 5 | nagyon kiállhatatlanok, kedves anyám. - Czélozgat a fiu.~-
17 5 | is más lapot adhatnak.~- Kedves anyámat éppen arra akarnám
18 5 | be is tudnám bizonyitani, kedves anyám, hogy még ő is kifogott
19 5 | Kész szolgája leszek, kedves hugomasszony, - csak a tárgyat
20 5 | férjétől is megvárja.~- Az én kedves bátyámat ezért meg kell
21 5 | ezen pillanattól az én kedves sógorasszonyomnak nyiltan
22 5 | megszakitá a csendet.~- Kedves hugomasszony, legyen megjutalmazva
23 5 | asszony, - csak arra kérem kedves rokonaimat, különösen önt,
24 5 | vagyok a legközelebbi rokon, kedves hugomasszony, - hiába és
25 5 | akar ő.~- Megmondhatom, kedves bátyám, - mit gyanitok én, -
26 5 | már sudara is. Érti ezt, kedves bátyám? veti hozzá némi
27 5 | mint a mi öreg apánk.~- Kedves öcsém! én is szeretném mindezt, -
28 5 | mi a sörélesztőt illeti, kedves öcsém, nőmnél nem hiányzik;
29 5 | szép vendégsereget; hanem kedves és szeretett sógorának ötvenedik
30 6 | alatt meggyőződött, hogy kedves öcscséből sohasem válik
31 7 | az érkezőt.~- Az volnék, kedves Vendelem, - mondja a másik
32 7 | vége, föl kell ébredni a kedves álomból, a napnak első sugarai
33 7 | késsel nyult a konczhoz, kedves magzatja már furkós bottal!
34 7 | egyelőre, hogy kicseréltek; de, kedves öcsém, rájár az emberre
35 7 | szegényebb lettem volna, kedves öcsém, - s a munka nem hagyott
36 7 | elnevezés, mire ön is vágyik, kedves öcsém, a jogvédő czim!~Ilyen
37 7 | kezdődik az én oskolám, kedves öcsém, - és itt kezdődik
38 7 | perczig.~- Isten velünk, kedves öcsém, - mondja végül az
39 8 | unoka is hasznát veheti.~"Kedves leányom!~A mit itt irva
40 8 | Jolánom számára.~- Elfáradtál kedves férjem.~- A munka nem hagyja
41 8 | ajtón. Ezt akartad mondani kedves feleségem?~- Valóban ezt.
42 8 | Örömest meggyőztem magamat, kedves férjem, mondja a nő férjét
43 8 | megbámultat megpirítani, kedves enyelgésével azt mondja:~-
44 8 | nekem, mondd meg?~- Az én kedves apámnak engedelmes lánya.~-
45 8 | ellenkezőt is elhiszed.~- Kedves férjem, olyan komolyan beszélsz,
46 8 | mint az, a ki neki irta.~Kedves rokonom!~Harminczadik esztendeje
47 8 | Örvendeztessen meg levelével, kedves rokon, és irja meg, hogy
48 8 | térjek.~Ilyen ember is van, kedves olvasóim, - ámbár ritkán,
49 10| egyik s betüt elhagytam, kedves rokonságukat nem merem igénybe
50 10| Hát gyermekeik vannak-e, kedves rokon?~- Két férjhezmenő
51 10| ugyanazon bankjegyeket adja oda kedves gyermekeinek, - eközben
52 10| kellett volna megnézni, kedves rokonom, - mondja az ügyvéd,
53 10| nevemben kivánjon szerencsét kedves hugaimnak.~- De...~- Semmi
54 11| abból, a mi meg nincs.~- Kedves anyám, min tünődik annyira?
55 11| annyira? Kérdi a serdülő lány kedves édesanyját.~- Rettenetesen
56 11| Rettenetesen sokon, - kedves kis leányom, - három tál
57 11| még inkább bizonyitanak.~- Kedves lányom, könnyen el tudnám
58 11| megsütném, megfőzném; de kedves lányom, a mérnök ur konyháján
59 11| mai napig sem feledem el kedves apám szavait, midőn hozzánk
60 11| Magamról tudom én azt, kedves lányom, milyen gyarló portéka
61 11| Ösmertem én olyan anyát, ki kedves magzatjának jókor a fejébe
62 11| hosszu lenne.~- Nem mondom, kedves lányom, hogy az anya lányát
63 11| könyved megríkatott?~- Anyám! kedves édesanyám, - tör ki a lányból
64 12| szenvedhettem, barátom, pedig a bele kedves gyümölcsöm. Ilyen ember
65 12| e fiatal uri ember az én kedves barátom, Sipos, pesti ügyvéd, -
66 12| Ez az, mondhatom önnek, kedves házi gazdánk, valóságos
67 12| mert keservesen megbánja.~- Kedves férjem, - szólal meg a mérnökné, -
68 13| kiterjedő gondossága, az a kedves törődés még azzal is, hogy
69 13| mintha föloldozást kérne.~- Kedves jó gyermek, - felel az ügyvéd
70 13| dicséri az anya lányát - kedves vendégünktől e bizalom megtiszteltetés.~-
71 13| könnyebben kibirjuk, - tehát kedves vendégünk szeressen is bennünket.~-
72 13| Hogy ne szeretnélek, - kedves rokonaim, - hisz én vagyok
73 13| mint ön téteté velem, - kedves nagybátyámat megszomorithatná
74 13| ön ugy sem kételkedett, kedves főnököm, - mondja Sipos
75 13| a nagybácsi vánkosait.~- Kedves szeretteim? Mondja az ügyvéd
76 13| Vajon, ki lehet az?~- Kedves barátom, sokkal nagyobb
77 13| Kardos ügyvéd lehetett kedves vendégemnek jó barátja.~-
78 13| szereti.~- Az nem lehet, kedves barátom, - ellenkezik a
79 13| Lehetetlen, hogy ön, kedves gazdám, föltétlen eltaszithatná
80 13| akkor ugy jő hozzám, mint kedves vendég, nem pedig mint kupecz,
81 13| mi a pillanatban a fülnek kedves. Az én pörös felem is esküdözte
82 13| előtt ugy érkeztek meg, mint kedves ismerősök, kik nagyon természetesnek
83 13| nem akará még elereszteni kedves vendégét, de az nem akart
84 13| boldogitá a tudat, hogy kedves rokonuk körükben van, és
85 13| föl, és átvetette az éjnek kedves álmaiba, melyek többet ígértek,
86 13| hallgassanak az öreg ur előtt~- Kedves sógorasszony! - mondja az
87 13| Kardos mérnökné vagyok, kedves rokon, nem mondom, hogy
88 13| illet.~- Ne ily komolyan, kedves bátyám, - kéri őt a lány, -
89 14| csöpp verejtékébe került kedves rokona érdemének, elég az
90 14| levelet irta a mérnöknek.~Kedves rokonom!~Józan ésszel irom
91 14| örömest kivántam a jó napot, a kedves egészséget a tekintetes
92 14| inditványt?~- Kétségen kivül, kedves öcsém, - szükségem nincsen
93 15| Kimondta az itéletet, kedves bácsikám, - magam is panaszképpen
94 15| után?~- Saját érdemei után, kedves sógorasszony, - a fiu vállalkozzék
95 15| Én nem álmosodtam el, kedves sógornőm, a munka a legbiztosabb
96 15| higye, hogy beteg vagyok, kedves sógornőm, - kezdi az ügyvéd
97 16| rokonnak végrendeletét.~- Kedves feleségem, - mondja a mérnök -
98 16| kapaszkodni.~- Remélj, - kedves feleségem, - mondja a férj
99 16| szárnyát.~- Jó, hogy kérdi, kedves Vendelem, - tudja-e még,
100 17| szebb fehér himzést ennél.~- Kedves lányom, - mondja a mérnökné
101 17| szavam?~- Meg vagyok fogva, kedves Sipos, - én mindjárt indulni
102 17| engyarlóságomnak. Ilyenek az asszonyok, kedves uramöcsém, elmondunk százszor
103 17| siessen.~- Szivemre jer kedves leányom, - mondja az anya
104 17| mondani?~- A sziv zaklatott, kedves anyám, én vagyok az ijesztő?~-
105 19| szolgálhatnak?~- Betekintettünk, kedves rokon! Mondja a fiatalabb
106 19| Sohase titulálgassuk egymást, kedves rokon - mondja az öregebb, -
107 19| pesti rokonunk, mint tudja, kedves rokon, - itt hagyott bennünket
108 19| rokonok szolgálatára állt.~- Kedves rokon, - kezdi az öregebb
109 19| gondolkoztunk, - örülünk, hogy a mi kedves rokonunk is megértette az
110 19| egy fejben?~- A studium, kedves rokon, - meg a diligenczia.~- (
111 19| bizony még valami hátra, ha kedves rokonunk valami okosat akarna
112 19| Maradjunk mi csak a summánál, kedves rokon, ha maga a szavazatot
113 19| Idővesztegetés lenne, kedves rokon, - legjobb, mondja
114 20| meddig? nem tudom; mert e kedves szép gyermek méltó arra,
115 20| is terjeszkedik?~- Igen kedves munkám van, - sietek a bevégzéssel. -
116 20| szorgalmát, és hogy miért kedves e munka.~- Anyám parancsolta
117 21| elkövetett.~- Jó, jó... kedves tekintetes ur - ha alkudoztunk
118 21| mondom a tekintetes urnak, ön kedves rokonunknak közeli barátja
119 22| vágva az utja.~- Isten hozta kedves rokonainkat! Mondja a nagyságos
120 22| Összetartók legyünk, kedves rokonaim, - biztatja őket
121 22| nekünk tetszik.~- Még ma, kedves rokonaink, - mondja az asszony
122 22| előrántjuk a sarokszobából,) kedves rokonaink nem teszik azt
123 23| a leány.~- Nem értelek, kedves leányom! - vigasztalja az
124 23| kell.~- Hadd beszéljenek, kedves lányom.~- Fognak is beszélni,
125 23| van igazságszolgáltatása, kedves anyám, - elbeszélik az emberek
126 23| hátrányomnak mondják, igy érzek én, kedves anyám, és szivemben érzem,
127 25| bizonyosan számot tartsak. Végül, kedves anyám, Sipos az én meghatalmazottam,...
128 25| szivére kapá.~- Mondd ki, kedves lányom, - mondd ki a szót,
129 25| Apámnak leánya vagyok, pedig kedves apánk én is, sokszor monda,
130 26| nehéz lesz a megbizatás, kedves anyám?~- Egy ilyen jól öltözött
131 26| világban, csak átváltozik.~- Kedves kis hugom, maga professzor.~-
132 26| az a kegyetlen, ki az én kedves szép hugomat e gyötrelmes
133 26| ez a pedáns foglalkozás, kedves hugom, - én ezt nem fogom
134 26| azt mondja meg inkább, kedves rokonkám, - meddig fog ön
135 27| fölirván utóbb a papir elejére:~Kedves hugom!~A toll fogott, és
136 27| összeforrasztani bennünket. Kedves hugocskám! Mindketten fiatalok
137 27| mindjárt, ha megkeseriti az én kedves kisasszonyomat.~- Ha oly
138 27| Válaszolni akar az én kedves menyasszonyom?~- Ez már
139 29| Ne aggódjék miattam, kedves Jolánom, - mondja Sipos
140 29| Ne mutassuk gyengeségét, kedves férjem, kinevetnek bennünket.~-
141 30| Mi tévők leszünk ezután, kedves férjem? ... tünődik a méltóságos
142 30| miattam, - erre kérem önt, kedves férjem.~- A fiu felnőtt
|