Fejezet

  1 1 |          olvassa meg. ~Nekem sem adták ezt ingyen, valóságos négy konvencziós
  2 1 |             Nem tagadom, gúnyolták biz ezt a gyülőhelyet "nyomoruság"-
  3 1 |                példát is ad elő.~- Hát ezt ki fejti meg?... szólal
  4 2 |          messziről megsugja neki, hogy ezt az ifiurak szivesebben kidobnák,
  5 2 |                 Ha kitenném az ablakba ezt a nyalka csizmát, még az
  6 2 |                hol ide, hol oda!~Midőn ezt is letette, következett
  7 2 |             nem tudom tisztára vakarni ezt a csikót, pedig az öreg
  8 2 |            másodmagával menjen vissza. Ezt pedig éppen ma tudta meg
  9 2 |              akarja próbálni, ifiuram, ezt a vén huszárt, hogy hát
 10 2 |                 hogy hát meg lehetne-e ezt is ijeszteni?~- Száz forintja
 11 2 |              pirult bele.~- Ösmeri még ezt a nevet a többi között?
 12 3 |                másik bealkudja magának ezt a nyalánkságot, vagy elmegy.~
 13 3 |             világ megnagyságolja; de ő ezt, magyarosan mondva, szépen
 14 3 |                az ötvenedik esztendőt, ezt a kemény csontot a sok jó
 15 3 |            elvágjátok! Kisértsétek meg ezt, ti, hősök! - És ha már
 16 3 |                 ki még ki is állná, de ezt a terhet minden ember saját
 17 3 |           végtére is megérik, - s neki ezt most be kell vallani a világ
 18 3 |             istent, Vendel, bizony még ezt is a régi büne mellé irja
 19 3 |               Vendel olyanképpen, hogy ezt Kardos ur czélzásnak is
 20 3 |               tudni, hogy álmodom-e én ezt a dolgot?~- De, ébren van
 21 3 |                hogy nem bizom kendben, ezt a levelet elviszi kend annak,
 22 3 |              méltóztatik: tűzbe dobjam ezt a levelet?~- Az az élhetetlen
 23 3 |             hozzáteszi: - tűzbe dobjam ezt a levelet?~- Mikor vitt
 24 3 |           ügyvéd.~- Bedobhatom a tűzbe ezt a levelet?~- Elviszi kend
 25 3 |               hazudni nem tudnának, de ezt a portékát nagyon külön
 26 4 |             valaha tanácsot kértek; de ezt nem is ajánlanám, mert ha
 27 4 |                prókátorkézre juttatná! Ezt már nem cselekszi; mert
 28 4 |              csupa igazságszeretet; de ezt ugy keresi ki az emberekből,
 29 5 |           Olyan olvasóm is akadhat, ki ezt egyelőre nem érti meg, kedveért
 30 5 |           vendéget is várok.~- Névnap? ezt nem szoktam elfeledni.~-
 31 5 |          legalább elfogyását lássák.~- Ezt csak magyarázat után fogom
 32 5 |               közbeszólva az ügyvéd.~- Ezt meg én nem értem! Mondja
 33 5 |             rekrutájából valami válik: ezt a gyereket én tettem emberré! -
 34 5 |             legyen már sudara is. Érti ezt, kedves bátyám? veti hozzá
 35 5 |             szem közt megmondani, hogy ezt a kalitkába való madarat
 36 5 |       méltóságos czimben részeltessék. Ezt a vendégek hiven teljesitik,
 37 6 |               rég lesi a perczet, hogy ezt elejbém kiáltsa, mint a
 38 6 |                kötött munkát:~- Ösmeri ezt a munkát?~- Vörösmarty költeményei; -
 39 6 |        becsületesebb munkása nem volt: ezt fogadja el a tekintetes
 40 6 |                uram.~- Ösmeri kend már ezt a fiatalembert, kit Sándor
 41 6 |                ügyvéd, - nem szeretném ezt a fiut elrezzenteni a háztól,
 42 6 |                meg kend a fiunak, hogy ezt a másikat megbecsülje; mert
 43 7 |               nem unta a tekintetes ur ezt a kuszált mesterséget, nekem
 44 7 |                     Tekintet nélkül, - ezt tessék hozzá gondolni, -
 45 7 |             gondolkozók, mivel lehetne ezt is elállitni?~Csöngetett.~-
 46 8 |             kell; de jaj annak, ki még ezt a részt is kénytelen huzkodni,
 47 8 |              elértem czélomat, melyért ezt és hasonló számos jegyzetet
 48 8 |             volna az ajánlót az ajtón. Ezt akartad mondani kedves feleségem?~-
 49 8 |            kedves feleségem?~- Valóban ezt. Pedig lásd, öregem, mégis
 50 8 |           helyen találják megmarkolni. Ezt mondanák édes feleségem,
 51 8 |                egy egész tiszta levél, ezt összegyüröm nyolczadrétbe,
 52 8 |                igaz volna benne. Az Ur ezt is megigérte; de még ennyi
 53 10|              semmi potyadék-atyafiság.~Ezt az utolját jól meghangoztatá
 54 11|            nagykendőt. Örömest elhitte ezt a kis lány, és mióta ezt
 55 11|               ezt a kis lány, és mióta ezt hallotta, még az üres szobában
 56 11|                   és boldog vagy, hogy ezt vigaszul ezen sorban mondhatom
 57 12|         rokonomat égig magasztalja, és ezt ön teendi is, előre tudom.~-
 58 12|             megvenni pénzért, - tudom, ezt gondolta ön.~Sipos nem szólt
 59 12|                is.~- Mutogatni kellene ezt a fiatalembert, - rá merném
 60 12|            szivélyesen. - Meglehet, ön ezt pusztán párbeszédi szólamnak
 61 12|               megköttetett.~Reggel nem ezt remélte az ügyvéd, - egész
 62 13|               szükében, annak idejében ezt tárta a földi megnyugvás
 63 13|               Lábamért én sem mondanám ezt, ha kettétörött volna is.~-
 64 13|      bocsáthatja meg.~- Sajnálom, hogy ezt magyarázat nélkül nem érthetem.~-
 65 13|            szereti.~- Meghiszem, szája ezt mondja, sőt tán érzi is;
 66 13|         támaszaiul vállalkozván, midőn ezt pontosan teljesitjük, tiszteletreméltók
 67 13|            szorultok, itt van Sipos, - ezt hagyom neked élő szóval.~
 68 14|             feledni; de már érzi, hogy ezt hasztalan kisértené meg.
 69 14|             Hátha megházasodott volna! ezt gondolta most legutolján...
 70 14|         asszonynak életét megkeseriti, ezt pedig mind a három bőven
 71 14|      kimondhatatlan szeretem, de midőn ezt vallom, eszembe jut egy
 72 14|                szivéből emlékezetemet. Ezt kivánja szerető rokona~Kardos
 73 14|             szembesitésekre. Pedig kár ezt a kis zaklatást ki nem állni, -
 74 14|              éhen marad kend.~- De hát ezt meg kellett előre mondani?~-
 75 14|               kellett előre mondani?~- Ezt már csak megérdemlette kend.~-
 76 14|               hozzá az ön védenczei?~- Ezt is tisztába hozzuk; azonnal
 77 14|              kitüntetést.~- Ó igen, és ezt mindjárt megkisértjük, ha
 78 14|                   A legfontosabb, s ön ezt előttem nem titkolja, -
 79 15|        vitatjuk, - csak hogy az ügyvéd ezt is megorrolá, s minthogy
 80 15|               is kiáraszthatják, kinek ezt nagylelküséggel is nyujthatják,
 81 15|             beszélek, mert igazán csak ezt a helyet ösmerem, de mondhatom,
 82 15|             István helyett erszénye.~- Ezt ön magától is megérthette
 83 16|              engedelmes megadástól, és ezt mindjárt alkalmilag követelte
 84 17|               Özvegy asszonynak szabad ezt mondani; barátjai meghallgatják,
 85 17|             mit tudtam; és mindenkinek ezt a tanácsot merem adni, -
 86 18|              legyen, felezni fogunk.~- Ezt el nem fogadhatom, - mondja
 87 18|             kiválaszt a tömegből.~- Ön ezt oly komolyan mondja, hogy
 88 19|               becsületes ember, - mert ezt igy mondják az emberek,
 89 19|          néhány vonást szabok rájuk, - ezt értem. - Eladom a kását,
 90 19|             tudom a tiszta nyereséget, ezt harmincz esztendeje cselekszem,
 91 19|              is mondok valamit, megéri ezt a boltot.~- Nem eladó.~-
 92 20|               nem fogom föllebbezni.~- Ezt az ügyvéd nem mondhatja.~-
 93 21|        lefaragta a családi hagyományt, ezt önök némi hűtlenségnek rótták
 94 21|            haláltól.~- Könyvből mondja ezt a tekintetes ur, - nevet
 95 21|              Gróf Széchenyi István nem ezt mondja.~- Minden ember a
 96 21|             kapnék én olyan embert, ki ezt a tudósitást hat nap alatt
 97 21|               szeretnék tudni, kihuzom ezt a jó barátot, beszéltetek
 98 21|               ha meg van aranyozva? Én ezt nem hiszem, rokonunk a fővárosban
 99 21|            Pestre.~- Feleletnek vegyem ezt, tisztelt tekintetes ur?~-
100 23|              vagyok ügyekkel halmozva. Ezt neki köszönhetem, és tudom,
101 23|              az ön érdekében végeztem. Ezt szükséges volt megmondani,
102 23|            szivemet együtt győzék meg, ezt hálával mondom ki; de kérdem
103 23|             nem alkalmaz kisérletet?~- Ezt megigérem.~- Jó, ... az
104 24|            urának rossz szolgája lesz. Ezt ők nem tudták, és csak az
105 24|            onnét vissza nem léphetett, ezt a leány is belátta, - de
106 24|                a nyereségvágy, és hogy ezt a méltóságos asszony is
107 24|            aztán mi lennénk az urak.~- Ezt az egyszeregy igy mutatja;
108 24|                a lelki bántódást, - ha ezt mondanám, megérdemelném,
109 24|                a vendég, - ugy-e, most ezt nem ugy álmodám?~- Az emberiség
110 25|                lehet gondolni, s ő még ezt közleni kivánja. Ajánlja
111 26|                   Apámtól is kérdezték ezt, - ő ugyan másképp felelt,
112 26|           változott át; ámbár a vendég ezt valami kinos vallomásnak
113 26|              vallomásnak tárta, mintha ezt szégyenlené a lány, hogy
114 26|        foglalkozás, kedves hugom, - én ezt nem fogom türni.~- S mit
115 26|            elhatározottsággal.~- Ha ön ezt nyugalmasabban mondta volna,
116 26|                meghatalmazá őket, hogy ezt bárkinek elmondhatják.~Sipos
117 26|             sorsára nézve? Mire a lány ezt felelé: Nincsen, mert nekem
118 27|  rendelkezhetem: igaz barátságomat. Ön ezt, meglehet, kicsinyli, mert
119 27|             füzve gombaként árulhatná; ezt anyja is tudja és csak játéknak
120 27|       háborgatni, a méltóságos asszony ezt megparancsolta, mert a gyakorlat
121 27| megkönnyebitené utamat" után rajzónnal ezt jegyzé: egy szavazattal.~-
122 27|               édes öregem, hanem azért ezt fölviszi.~- Ha az urfi megengedi,
123 27|                a kisasszony; mert a ki ezt irta, az idén száz ilyent
124 27|                fájdalmasak lennének, s ezt te nem akarhatod.~Sipos
125 28|                  Tőlem szavazatot kér, ezt világosan kifejezi. S mert
126 28|                 elvesztem a pört, - de ezt csak önért koczkáztattam.~-
127 29|                hétig engedelmeskedjék.~Ezt határozott erélylyel szavalá
128 29|                velük.~- Magyarázza meg ezt nekünk.~- Nem szabad, -
129 30|          bebizonyul egy kis gyarlóság. Ezt sugta neki az ész; de a
130 30|               annyit enged el a másik, ezt sugta a szív.~Ez ember nem
131 30|                értelem lesz vezetőjük, ezt érzi, érti és tudja.~Fölegyenesedett,
132 30|             miként kell örülni, én nem ezt, ... önt vártam haza.~-