Fejezet

 1 2 |             talán föl sem meri törni a levelet, ha Vendel meg nem mutatja
 2 2 |  posztódarabját, Sándor is elolvasta a levelet, melyben oly boldog hir
 3 2 |              naponkint kap kend öt-hat levelet, s egyre sem hoz kend választ.
 4 2 |           pedig fiókjából előkotort öt levelet, utasitásul adván Vendelnek,
 5 2 |                fiu még egy czimezetlen levelet huzott elő, s hangosan olyan
 6 2 |             Vendel, most már a hatodik levelet irja neki.~- A tizediket, -
 7 2 |               meg a megbántott urfi, - levelet irtam azon teljes czimü
 8 2 |              Hisz ekképp maga egyetlen levelet sem adott kézhez?~- Egyetlen
 9 2 |             bizonyos kisasszonynak hat levelet irt-e az urfi vagy tizet?~-
10 3 |                mondod, kedves barátom, levelet irj neki, - hagyja helybe
11 3 |               Barátom, ma elkészitem a levelet, holnap reggel elküldöm
12 3 |                higgadt eszü kérő irjon levelet; mert mióta a világ áll,
13 3 |               nem bizom kendben, ezt a levelet elviszi kend annak, kinek
14 3 |           póstám.~Vendel kézbe vette a levelet, s a négy szögletes bizományon
15 3 |           tekintetes ur, én elviszem a levelet a szent Gellérthegyre is;
16 3 |               nem azért irják az ilyen levelet, hogy minden ember meglássa.~-
17 3 |        méltóztatik: tűzbe dobjam ezt a levelet?~- Az az élhetetlen kölyök,
18 3 |       hozzáteszi: - tűzbe dobjam ezt a levelet?~- Mikor vitt kend levelet
19 3 |             levelet?~- Mikor vitt kend levelet annak a kisasszonynak? -
20 3 |               Bedobhatom a tűzbe ezt a levelet?~- Elviszi kend oda, a hova
21 4 |              hites mérnök.~Elolvasta a levelet az ügyvéd, visszahelyezé
22 7 |        erkölcsbirónak, a mérnöknek irt levelet, czélja lévén az egykor
23 7 | annyira-mennyire megvigasztaló lesz.~A levelet hamar megirta.~Ez volt az
24 7 |           megállni, akkor ereszté be a levelet, melyet az ügyvéd a mérnöknek
25 8 |                nem találván a váratlan levelet, fölbontá megtekintés végett.
26 8 |              erény.~A mérnök elküldé a levelet. Lelke megnyugodott, s bement
27 9 |            ügyvéd ur házáig, a somogyi levelet viszi a tekintetes urnak.~
28 9 |        táplálta, hogy egy-egy jó szagu levelet nem nyom a markomba? ugy
29 9 |                 Vendel átnyujtá neki a levelet.~Az irás ösmeretlen, - éppen
30 9 |              ösmeretlen, - éppen ilyen levelet várt, - rajt a somogymegyei
31 9 |            ember.~Ismételve elolvasá a levelet, kereste a rejtett gondolatot,
32 9 |               akar tukmálni.~Letette a levelet, átment az irodába, tudván,
33 14|             módjával izenni sem lehet; levelet irni pedig alkalmiság nélkül
34 14|      vállalkozék, és azt a nagyon okos levelet irta, melyről még bőven
35 14|              készen lévén, a következő levelet irta a mérnöknek.~Kedves
36 14|           rokonom!~Józan ésszel irom e levelet, mely önnek kezébe csak
37 14|           tollal irtam meg, melylyel e levelet irom most, és ezen pillanatban
38 14|         leánynak örökségül.~Midőn ön e levelet olvassa, már én nem csalhatom
39 14|                rokona~Kardos István.~E levelet gondosan összehajtá, s iróasztalába
40 15|           ekkor meglelék a lepöcsételt levelet a mérnökhöz, a külsőre rá
41 16|                keresé, s ime, a nő egy levelet tart kezében, és rég várja,
42 16|                elolvasá. Az elolvasott levelet két kézzel mellére foga, -
43 16|             rokonnak.~Nejének nyujtá a levelet. A nő elolvasván annak tartalmát,
44 16|            Sipos harmadnapra megkapá a levelet... Éppen a törvényszünet
45 21|             megkapta a tekintetes ur a levelet, ha a "Fekete kutya" nem
46 21|            hagyja helybe Sipos, - és a levelet elolvasá, melynek szó szerénti
47 24|       Iróasztalához ült, s a következő levelet irta.~"Kisasszony!~Megbizatásomkor
48 24|                Sipos Antal, ügyvéd."~E levelet megmutatá a vendégnek, előtte
49 25|             nap mulva irta Sipos azt a levelet, melyről az előbbeni fejezetben
50 25|               anyjával azonnal közlé a levelet, és minden kérdés nélkül
51 25|            férj átnyujtá az elolvasott levelet nejének, tünődjék az; mert
52 26|             mennyire számitott? Még ma levelet fog ön neki irni - az ilyen
53 26|                menjen maga, irja meg a levelet, aztán hozza el, ki fogom
54 27|                és hosszan gyötrődve, e levelet fogalmazta:~"Tegnap óta
55 27|            kézszoritásra vár."~A fiu a levelet félig a leánynak, félig
56 27|               beporozta és átforditá a levelet, hogy a másik oldalra is
57 27|               elolvasom, hagyja maga a levelet az asztalon, reggel majd
58 27|                után az anya elolvasá a levelet, mely szerénte jól volt
59 27|              fog szenvedni. Elővette a levelet, átfutá és a "megkönnyebitené
60 27|          világosan, - irja fiam ujra a levelet, üljön iróasztalomhoz, ott
61 27|       levélpapirt huzott ki, megirta a levelet, felolvasá:~- Tegye takaróba,
62 27|             bevégeztével.~- Ne bizza a levelet másra, - nem akarom a cselédekkel
63 27|            dorgálja Vendel, hány mázsa levelet irt, mióta nem láttam?~-
64 27|                asszonynak adhatom át e levelet.~- Kópé, maga, hogy gyanakszik,
65 27|                urfi, - no ne féljen, e levelet hugomnak irtam, de lelkiismeretének
66 27|           Jolán, vissza akarván adni a levelet.~- Kardoss urfitól való,
67 27|              onnét fél óráig, nehogy a levelet egy pillanatra is megláthassa.~
68 27|               urfi csipett meg, és egy levelet nyomott a markomba, hogy
69 27|            mert jobb azt tudni, hogy a levelet csak ugy ablakon át akarja-e
70 27|            olvashatják át a vészteljes levelet, melynek tárgyai lehettek,
71 27|                valamennyire, feltöré a levelet, és érthetőn elolvasá.~Egyszeri
72 27|          választ.~- Anyám! nem fogom e levelet kétszer elolvasni, - eszem
73 27|                Nem közöljük Sipossal a levelet?~- Ments isten, hogy őt
74 27|        mindennapi értelme szerént.~- A levelet értettem. - Mondja Sipos
75 27|                 mondja Jolán fölvéve a levelet, - adjon önnek az isten
76 27|          véleményemet.~Átvette Sipos a levelet, figyelmesen elolvasá, mi
77 27|        bélyegezte. Még kezében tárta a levelet, az első lapra könnyen ráfértek
78 27|             Keze remegett, és kiejté a levelet.~Hirtelen utána nyult, s
79 27|           elfeledni, dobja tüzbe azt a levelet.~- Ugy fél tőle, Jolán kisasszony?~-
80 27|                   s az én vőlegényem e levelet elégeti, vagy elteszi...~-
81 27|                 igen nagyon félek.~- E levelet meg kell tartanom, Jolán
82 28|              Jolán."~Vendel vitte el a levelet a családfőnek és valamit
83 28|         feleletet sem hoztam, de még a levelet sem vittem el, - ma el is
84 28|               az öreg urnak átadhatá a levelet s emberségesen elvégezvén
85 28|            hazament. Az öreg feltöré a levelet, az aláirást megtekinté,
86 28|                Asszonyom, olvassa el e levelet, - érthetően van irva, a
87 28|                fiam.~Az urnő átvette a levelet, elolvasá, a kezdetén pirosodó
88 29|                válasz, s az ügyvéd egy levelet nyujta át az öregnek, ki
89 29|               férjéhez hajolva, hogy a levelet olvashassa.~- Jó közel hajoljon,
90 29|              forditsanak vissza néhány levelet, s mindjárt fogják érteni
91 29|          kimondatván, Sipos átnyujtá a levelet az öreg urnak.~~- Bátya, -