Fejezet

5001 26|             engedhetem az idő fogainak, az a vasat is megemészti, mire
5002 26|                akarata sorsára nézve? Mire a lány ezt felelé: Nincsen,
5003 26|                  hiu leánykák mohón kapnak a váratlan kitüntetésen -
5004 26|              kitüntetésen - irja meg, hogy a pörbeli viszony egy nagy
5005 26|        elhatározásnak áll utjában, segélje a válaszfalat ledönteni. A
5006 26|                   a válaszfalat ledönteni. A válaszból kikémlem, hányat
5007 26|                 Csak menjen maga, irja meg a levelet, aztán hozza el,
5008 26|                deklamáczió azonnal lefőzi.~A fiu elment a nehéz munkára;
5009 26|               azonnal lefőzi.~A fiu elment a nehéz munkára; mert az anya
5010 26|                    alatt nagyon nyögött és a keménység elviselhetetlen
5011 26|            keménység elviselhetetlen volt.~A férj is bejött, sürgölte
5012 26|                  is bejött, sürgölte nejét a rokonoknak adandó válasz
5013 26|                     Ön már nagyon elfáradt a munkában, - gúnyolódik a
5014 26|                   a munkában, - gúnyolódik a nő, - az lesz ám még a kellemetlen,
5015 26|          gúnyolódik a nő, - az lesz ám még a kellemetlen, mikor a tömött
5016 26|                   még a kellemetlen, mikor a tömött erszényt haza kell
5017 27|                                            A levél.~De könnyü most Amerikába
5018 27|                   órákig mártogatta tollát a létartóba, az okos gondolat
5019 27|                    gondolat még egyre csak a fekete lében van, az okosat
5020 27|                   kiirták belőle. Kisimitá a papirt, melléje borjukat,
5021 27|             borjukat, verebeket rajzolt, - a betük azonban nem álltak
5022 27|                  biztatásul fölirván utóbb a papir elejére:~Kedves hugom!~
5023 27|               papir elejére:~Kedves hugom!~A toll fogott, és hosszan
5024 27|                ilyen pénzkérdések, eltépik a rokonokat, önt tőlem, holott
5025 27|          Mindketten fiatalok vagyunk, ránk a tavasz napja süt, mi egy
5026 27|           diadalmaskodni az anyagi kérdést a nemesebb indulatok fölött.
5027 27|                  az én lelkemet váltaná ki a nagy engedelmesség alól, -
5028 27|                    engedelmesség alól, - s a megváltott lélek önhöz repülne.~
5029 27|                Hogy megkönnyebbitsem önnek a választ, ha nem ir, annyit
5030 27|                    egy kézszoritásra vár."~A fiu a levelet félig a leánynak,
5031 27|                  kézszoritásra vár."~A fiu a levelet félig a leánynak,
5032 27|                      A fiu a levelet félig a leánynak, félig saját anyjának
5033 27|                    komolyan is veszi, mert a leány szép és művelt, és
5034 27|                ürügynek használja, elteszi a vallomást a többi hazudság
5035 27|             használja, elteszi a vallomást a többi hazudság mellé, hisz
5036 27|         fiatalember e nélkül elunná magát. A fiu kikapta az utasitást,
5037 27|                rendelkezni annak idejében.~A fiut nem merték háborgatni,
5038 27|                fiut nem merték háborgatni, a méltóságos asszony ezt megparancsolta,
5039 27|                   ezt megparancsolta, mert a gyakorlat szerfölött nehéz.
5040 27|                nappal később érkezik, mint a kardossfalviaknak igérte,
5041 27|                    készséget tapasztalnak. A multkori összeget megigérjük,
5042 27|                    összeget megigérjük, ha a kis lány el nem kapta a
5043 27|                    a kis lány el nem kapta a horgot, mit neki vetettem, -
5044 27|                    is kell alamizsna, hogy a későbbi csalódásért ne jajgasson
5045 27|                    Meg ne ijesztesse magát a kardossfalviak sopánkodásával, -
5046 27|             engednek, igérjen ön többet, - a mit épp ugy nem fogunk megtartani,
5047 27|                    ezzel le lesz kvittelve a mostani arczátlankodás.~
5048 27|                  ha neje kiereszti kezéből a gyeplőt. Ó, ha én lennék
5049 27|                     beporozta és átforditá a levelet, hogy a másik oldalra
5050 27|                  átforditá a levelet, hogy a másik oldalra is irhasson
5051 27|                   hallá, betette az iratot a papirtartóba.~- Ily sokáig
5052 27|         papirtartóba.~- Ily sokáig tartott a levélirás?~- Nem akartam
5053 27|                Majd elolvasom, hagyja maga a levelet az asztalon, reggel
5054 27|                  Amint parancsolja, anyám.~A fiu távozta után az anya
5055 27|              távozta után az anya elolvasá a levelet, mely szerénte jól
5056 27|           határozva, egy kis homály is, mi a hiunak légvár, a valót keresőnek
5057 27|                    is, mi a hiunak légvár, a valót keresőnek köd. Nagyon
5058 27|                    fog az anya változtatni a levélen, - általában meg
5059 27|                 általában meg van elégedve a fiuval.~Az inas vendégeket
5060 27|                    inas vendégeket jelent, a levél az iróasztal fiókjába
5061 27|                 reggeli tiz órakor bujt ki a napvilágra az utolsó megolvasás
5062 27|                    Ő méltósága későn kelt, a fáradság nem is eresztette
5063 27|                    is eresztette volna föl a nyugalomból, de a levél
5064 27|                volna föl a nyugalomból, de a levél sürgetős volt, s az
5065 27|             megjelent. Panaszkodott fiának a késő lefekvés miatt, a vendégek
5066 27|              fiának a késő lefekvés miatt, a vendégek hosszabban maradtak,
5067 27|                    fog szenvedni. Elővette a levelet, átfutá és a "megkönnyebitené
5068 27|              Elővette a levelet, átfutá és a "megkönnyebitené utamat"
5069 27|                világosan, - irja fiam ujra a levelet, üljön iróasztalomhoz,
5070 27|             levélpapirt huzott ki, megirta a levelet, felolvasá:~- Tegye
5071 27|                     Ez is megvan; - mondja a munka bevégeztével.~- Ne
5072 27|                   bevégeztével.~- Ne bizza a levelet másra, - nem akarom
5073 27|                levelet másra, - nem akarom a cselédekkel tudatni, hogy
5074 27|               emberek hozzánk tartoznak, - a levél postán pedig estelig
5075 27|                bámészkodó által küldje föl a nevelő-intézetbe.~- Rögtön
5076 27|                    Rögtön megyek, - mondja a fiu, anyjának fájós fejét
5077 27|                    megcsókolva s távozott.~A hölgy fáradtan ereszkedék
5078 27|                  lehajtá fejét, kinyugodni a mámort.~Sipos fölküldé Vendelt
5079 27|                     Sipos fölküldé Vendelt a mérnöknéhez, hogy előfordulható
5080 27|                    még pedig örömest; mert a vén huszárt Jolán az elkényeztetésig
5081 27|               elkényeztetésig kitüntette s a vén huszár a finom kezeket
5082 27|                  kitüntette s a vén huszár a finom kezeket nagy hálával
5083 27|                  nagy hálával csókolgatta. A kapunál egykori regrutáját
5084 27|                 urfinak cselédjét.~- Hohó, a mi Vendel bácsink - kiáltja
5085 27|                Vendel?~- Nem irták még meg a földi obsitomat, nagyságos
5086 27|                  elkészül, csavargom ebben a rongyos világban.~- Látom,
5087 27|               emberséggel, hogy e levélkét a kisasszonynak átadja.~-
5088 27|                    az urfi megengedi, hogy a tekintetes asszonynak adhatom
5089 27|      lelkiismeretének megnyugtatásául adja a tekintetes asszonynak, -
5090 27|           elvégezte, holnap eljöhet hozzám a régi számlával, Vendel, -
5091 27|                       egyszerre kielégitem a mostani levélbérrel; siessen
5092 27|               fütyörészve lóggatá el magát a belváros felé; hanem Vendel
5093 27|                   kezében mázsákat nyomott a levél. Az asszonynak is
5094 27|                   asszonynak is odaadhatta a fiatalember szavai szerént;
5095 27|            kinyalta az inas, azt látom; de a ruhakefével nem fér a szolga
5096 27|                   de a ruhakefével nem fér a szolga a gazdája lelkéhez, -
5097 27|               ruhakefével nem fér a szolga a gazdája lelkéhez, - erről
5098 27|                  gazdája lelkéhez, - erről a levélről tudnia kell az
5099 27|                    Becsöngetett az ajtón s a kisasszony szobájába ment.~-
5100 27|           kisasszonyom, én hoztam valamit, a kapuban adták a kezembe, -
5101 27|                   valamit, a kapuban adták a kezembe, - de ha a levél
5102 27|                   adták a kezembe, - de ha a levél hasonlit a gazdájához,
5103 27|                     de ha a levél hasonlit a gazdájához, én a kályhába
5104 27|                  hasonlit a gazdájához, én a kályhába vetném.~- Meg ne
5105 27|              kisasszonyom; mert én ösmerem a levélnek iróját, hogy őszüljön
5106 27|                 nem jő.~- Okosan cselekszi a kisasszony; mert a ki ezt
5107 27|               cselekszi a kisasszony; mert a ki ezt irta, az idén száz
5108 27|                 Jolán, vissza akarván adni a levelet.~- Kardoss urfitól
5109 27|            kisasszonyom, ne küldje vissza, a tekintetes asszony ebből
5110 27|                   tekintetes asszony ebből a levélből a gyomrukba lát.~
5111 27|                   asszony ebből a levélből a gyomrukba lát.~A vén embernek
5112 27|                  levélből a gyomrukba lát.~A vén embernek szót fogadott
5113 27|                 vén embernek szót fogadott a föllázitott leány s a kimenő
5114 27|             fogadott a föllázitott leány s a kimenő Vendelnek elfeledte
5115 27|            Vendelnek elfeledte megmondani, a mit gondolt, hogy e levélről
5116 27|             Siposnak nem akar szólni; mert a férfiak a szavakat fontra
5117 27|                akar szólni; mert a férfiak a szavakat fontra teszik,
5118 27|                  keserves számadást kérnek a burkolt értelemért is. Remegve
5119 27|        erőszakolásnak utját, nehogy Sipost a mérséklet elhagyja, és őt
5120 27|              szorongásom tolmácsolja, hogy a férfiak ez ügyet keményebben
5121 27|             közeledését messziről láthassa a nagy téren át, és el nem
5122 27|                    onnét fél óráig, nehogy a levelet egy pillanatra is
5123 27|              tekintetes uram, - alig értem a kapuhoz, a nagyságos urfi
5124 27|                      alig értem a kapuhoz, a nagyságos urfi csipett meg,
5125 27|                     és egy levelet nyomott a markomba, hogy a kisasszonynak
5126 27|                   nyomott a markomba, hogy a kisasszonynak adjam át.~-
5127 27|                     hanem kialkudtam, hogy a tekintetes asszonynak is
5128 27|                  mert jobb azt tudni, hogy a levelet csak ugy ablakon
5129 27|                  széttéptem volna.~- Tudja a kisasszony, hogy eljött?~-
5130 27|             szükség, Vendel, - de köszönöm a hirt. - Ez az én legkinosabb
5131 27|                   napom.~- Tudtam, hogy az a vásott gyerek rosszabb a
5132 27|                   a vásott gyerek rosszabb a halálmadárnál.~- Emberére
5133 27|                    Az irodában kiosztogatá a fogalmazványokat, felöltözék,
5134 27|              menjen.~Jolán meglátta anyját a nagy térnek első sarkáról
5135 27|                  hevesebben dobogott, mert a következő negyedórában mindketten
5136 27|                   mindketten fognak sirni. A városban nem szaladhatott
5137 27|                  inthet, nem kiálthat, - s a jó anya fáradtan a tanitványokkal
5138 27|                       s a jó anya fáradtan a tanitványokkal való séta
5139 27|                 lakásuk felé.~Megjöttek, - a gyermekeknek órai szünetük
5140 27|            háboritás nélkül olvashatják át a vészteljes levelet, melynek
5141 27|            olvassuk el, e levél megkisérti a mi bátorságunkat.~- Olvasd
5142 27|               láttam, - s akkor nem félek.~A leány anyjának bátorságától
5143 27|         megerősödött valamennyire, feltöré a levelet, és érthetőn elolvasá.~
5144 27|            Egyszeri elolvasásra kitalálták a levélnek értelmét, az ügyes
5145 27|                 értelmét, az ügyes fogást, a mi a kapzsiságnak volt odalökve.~
5146 27|            értelmét, az ügyes fogást, a mi a kapzsiságnak volt odalökve.~
5147 27|            önhittség e szavakat leirhatta, a lelkiismeretlenség játszhatott
5148 27|          játszhatott igy, és az ügyeskedés a csapdát is kitette, hogy
5149 27|                   csapdát is kitette, hogy a nem felelés, tehát a könnyebb
5150 27|                  hogy a nem felelés, tehát a könnyebb rész, adja meg
5151 27|              könnyebb rész, adja meg kinek a kellemes választ.~- Anyám!
5152 27|                 emberi alakban van valami, a mi érez.~- Nem közöljük
5153 27|                      Nem közöljük Sipossal a levelet?~- Ments isten,
5154 27|                   is megkeseritsük, anyám, a következmények fájdalmasak
5155 27|              belépett, tartásában hiányzék a nyugalom, arczában bánat
5156 27|                   Tizenegy óra már! Mondja a mérnökné a szavaknak mindennapi
5157 27|                 óra már! Mondja a mérnökné a szavaknak mindennapi értelme
5158 27|              mindennapi értelme szerént.~- A levelet értettem. - Mondja
5159 27|                       mondja Jolán fölvéve a levelet, - adjon önnek az
5160 27|                véleményemet.~Átvette Sipos a levelet, figyelmesen elolvasá,
5161 27|             figyelmesen elolvasá, mi alatt a nők egymással beszélgettek.
5162 27|              egymással beszélgettek. Sipos a prédaleső körmöket látta
5163 27|                   prédaleső körmöket látta a levélből, - s ekképp a ki
5164 27|               látta a levélből, - s ekképp a ki nem mondott reményekre
5165 27|              bélyegezte. Még kezében tárta a levelet, az első lapra könnyen
5166 27|                első lapra könnyen ráfértek a sorok, az aláirás szintén
5167 27|                   Keze remegett, és kiejté a levelet.~Hirtelen utána
5168 27|                    Hirtelen utána nyult, s a szétterjesztett papirt ujra
5169 27|      szétterjesztett papirt ujra fölvette, a sorokat ujra elolvasá, hogy
5170 27|                 elfeledni, dobja tüzbe azt a levelet.~- Ugy fél tőle,
5171 27|                 vidámsággal, - ön elhiszi, a mit mondani fogok, - ez
5172 28|                                            A felelet.~Jolán iróasztalkájához
5173 28|    iróasztalkájához ült, leirni fájdalmát, a rokonkéznek megköszönni
5174 28|                    rokonkéznek megköszönni a szégyenteljes döfést.~"Méltóságos
5175 28|                  Azon szóval szólitom meg, a melylyel méltóságodnak fia
5176 28|           meglepetésünkre. Okot nem adtunk a lépésre, magunk hasonlóra
5177 28|                     és nem utasithatjuk el a vendéget, nem menthetjük
5178 28|                 nem menthetjük ki magunkat a látogató elől; mert a ki
5179 28|             magunkat a látogató elől; mert a ki ajtónkon kopogat, kivétel
5180 28|                    be is léphet. Bennünket a társadalmi fogalmak védenének
5181 28|                  gerjesztett bennünk, hogy a vendég más lehessen. Az
5182 28|                 ügyeinkbe való avatkozásra a multból csak a legszorosabb
5183 28|                 avatkozásra a multból csak a legszorosabb összeköttetés
5184 28|             következtethetett volna jogot. A párbeszéd kizárólag személyemhez
5185 28|                     igyekeztem elutasitani a kéretlen jó akaratot, mely
5186 28|                     hogy első találkozásra a legrajongóbb rokonnak sem
5187 28|                  regénybeli reményekre.~Ma a tegnapinak folytatását kaptuk
5188 28|               folytatását kaptuk levélben. A levélirást megelőzi az elhatározás,
5189 28|                   megelőzi az elhatározás, a levélnek szavain elmélkedni
5190 28|             elmélkedni szoktak, kivált, ha a szavakat nem közönséges
5191 28|               hatásukért eredményt várnak. A hozzám intézett levél irásbeli
5192 28|               határozta meg, s ezen irányt a levélben bővebben kifejezve
5193 28|                  kifejezve látom. Az irány a köztünk fönnforgó pénzbeli
5194 28|                miért nem intéztetik hozzám a szó méltóságod által, ki
5195 28|                    te leány vagy, nemednek a szerénység erénye, ne versenyezzél
5196 28|                    erénye, ne versenyezzél a férfiakkal, főleg velem,
5197 28|                   tisztelj bennem valamit, a kort, az állást, a hosszu
5198 28|                valamit, a kort, az állást, a hosszu évek tapasztalását, -
5199 28|        méltóságodnak fia? miért kerüli azt a pontot, mely fölöttem érvényes
5200 28|              szavazatomét; hanem e helyett a leánynyal áll szembe, a
5201 28|                    a leánynyal áll szembe, a reménykedővel, a szegénynyel
5202 28|                   szembe, a reménykedővel, a szegénynyel és tapasztalatlannal?~
5203 28|          szegénynyel és tapasztalatlannal?~A szegénység csak addig fáj,
5204 28|              tehetségeinkben fegyver, mely a szegénység ellen állhatatosan
5205 28|              maradt, és elesvén gyámolunk: a szegénység, a jövendő életnek
5206 28|                   gyámolunk: a szegénység, a jövendő életnek gondja aggasztott
5207 28|            példából bizonyitá be, hogy még a nők is tőkésitettek össze
5208 28|                   melynek kamatja elegendő a napi szükségek födözésére.
5209 28|                szükségek födözésére. Atyám a történet, természetrajz,
5210 28|                mely számba nem tudta venni a meglevő előnyt, figyelmeztetett,
5211 28|                   éljünk tudományunkból, s a szükség elkerül bennünket.
5212 28|                 szükség elkerül bennünket. A mindennapi fogalom szegényeknek
5213 28|             hozzánk, megsajnált engem, azt a szegényt, kinek tőkepénze
5214 28|               nincsen, és semminek itélvén a tudást, mely élelmünket
5215 28|          értetleneket, és éppen azért csak a reményen tengődőket könnyen
5216 28|              szavazatért mit igér nekem ő, a férfi, a világfi, méltóságodnak
5217 28|                 mit igér nekem ő, a férfi, a világfi, méltóságodnak fia. -
5218 28|                 világosan kifejezi. S mert a világban már minden áruczikk, -
5219 28|                 mit kimondani még nem mer.~A tapasztalatlanságot föltételezi,
5220 28|                     s annak csalétkül veti a reményt, mely a hiunak kellemes,
5221 28|             csalétkül veti a reményt, mely a hiunak kellemes, hizelgő
5222 28|                 azonban nem rendelkezhetem a hitről, először, mert okom
5223 28|                     először, mert okom van a hitnél többre: tudatom van,
5224 28|                  többre: tudatom van, hogy a nagy világban a sziv ritkán
5225 28|                  van, hogy a nagy világban a sziv ritkán kérdeztetik
5226 28|                   Két napi szomoruságomból a holnapi nap levásithat,
5227 28|                 holnapi nap levásithat, ha a beavatkozás elmarad és meggyőződöm,
5228 28|                   engedi kigúnyoltatni azt a nevet, mely öné is, mit
5229 28|                    nevet, mely öné is, mit a férfi sem viselhet nagyobb
5230 28|                  nagyobb becsülettel, mint a nő, ha annak tisztaságát
5231 28|                    Jolán."~Vendel vitte el a levelet a családfőnek és
5232 28|                  Vendel vitte el a levelet a családfőnek és valamit gyanithatott,
5233 28|                    nagy büszkeséggel vitte a kijelölt helyre. Az urfi
5234 28|               helyre. Az urfi itt is éppen a kapuban találkozott vele.~-
5235 28|                    hozott?~- Dicsérjen meg a nagyságos urfi, - ugy-e
5236 28|                  ugy-e megjobbitotta magát a vén Vendel? - az előtt feleletet
5237 28|               feleletet sem hoztam, de még a levelet sem vittem el, -
5238 28|             gazdája van ennek, - amott jön a méltóságos ur, - annak szól
5239 28|                méltóságos ur, - annak szól a levél~- Miféle levél az? -
5240 28|                  nehezen tenné az ablakba.~A végszónál az öreg urnak
5241 28|           végszónál az öreg urnak átadhatá a levelet s emberségesen elvégezvén
5242 28|                    emberségesen elvégezvén a bizományt, hazament. Az
5243 28|                  hazament. Az öreg feltöré a levelet, az aláirást megtekinté,
5244 28|                első sorokat is átfutá, - s a bevezetés megmutatá, hogy
5245 28|                  bevezetés megmutatá, hogy a házi kormánytól eredt e
5246 28|             levelet, - érthetően van irva, a nőterv ellenében nőfelelet, -
5247 28|              nőterv ellenében nőfelelet, - a férfi itt csak nyomorult
5248 28|                   én fiam.~Az urnő átvette a levelet, elolvasá, a kezdetén
5249 28|               átvette a levelet, elolvasá, a kezdetén pirosodó haraggal,
5250 28|                kezdetén pirosodó haraggal, a végén holthalaványan. A
5251 28|                    a végén holthalaványan. A kudarcz igy fizet, a lelki
5252 28|       holthalaványan. A kudarcz igy fizet, a lelki fönség igy öli meg
5253 28|                   lelki fönség igy öli meg a ravaszkodást.~- Azt hiszem
5254 28|              ravaszkodást.~- Azt hiszem ez a levél igazat beszél.~- Ha
5255 28|                    akar lenni, - elvesztem a pört, - de ezt csak önért
5256 28|                    Jut még valami szerepem a következendő fölvonásokra,
5257 28|                     tehát nem jut szerepe, a fehérvári uttól is fölmentem,
5258 28|                  fölmentem, elmegyek én, - a férfiaknak nem lehet hasznukat
5259 28|                    gúny volt, és kárpótlás a vallott kudarczért; mely
5260 28|                  férfiésszel belátta, hogy a férfiengedelmesség csak
5261 28|                    férfiengedelmesség csak a lakosztályban követelhető,
5262 28|                   alapja, s e sziv vérzett a bántalmon, mely az ő rokona
5263 28|                  rokona ellen intéztetett.~A szabadba ment, csatát víni
5264 28|              tehetetlenségével. Csalogatta a jobb érzelem, hogy erélylyel
5265 28|                hogy erélylyel vessen gátot a szégyenteljes hunyászkodásnak;
5266 28|        szégyenteljes hunyászkodásnak; mert a mit e nő czifra kitüntetésből
5267 28|                 engedékenysége kigunyolta.~A régi kelevény érett, nem
5268 28|           kellemetlen érintés; mert elfogy a béketürésnek olaja.~Még
5269 28|        béketürésnek olaja.~Még nem dült el a lelki tusa, határozatlan
5270 28|             szeretetteljes levélben megirá a mérnöknének, hogy támadástól,
5271 29|                                            A bünnek büntetése.~A fehérvári
5272 29|                        A bünnek büntetése.~A fehérvári utnak kellemetlenségeivel
5273 29|                    az urhölgy küzdött meg, a kardosfalviak makacsságát
5274 29|                  csak részben törheté meg. A szavazat árát fölrugtatták,
5275 29|                    jó részt, és az urhölgy a végcsomót megkötötte ünnepélyes -
5276 29|                  volt irásbeli egyezségük, a mostani toldalékot jó hiszemre
5277 29|                   Nagyot lélegzett az urnő a munka bevégeztével; mert
5278 29|                   munka bevégeztével; mert a két Kardoss megszegte nyakát
5279 29|                   Kardoss megszegte nyakát a falnak, és a rábeszélés
5280 29|              megszegte nyakát a falnak, és a rábeszélés változatos szócsavarásaira
5281 29|        megegyeztünk,... hogy!~Nem engedett a diplomatanő, a déli harangszó
5282 29|                    engedett a diplomatanő, a déli harangszó után két
5283 29|                   érdekel többé. - Dörmögi a férj közönyösen.~- Érdekel
5284 29|                  engem, uram! - Pattan föl a hölgy a képzelt hálátlanságon; -
5285 29|                 uram! - Pattan föl a hölgy a képzelt hálátlanságon; -
5286 29|                  köszönné meg inkább, hogy a jövendőnek kényelméről gondoskodom
5287 29|                    asszonyom, - veti ellen a férj, - meghuzom magamat
5288 29|                    kivánságom, - rám nézve a városi élet gyötrelem.~-
5289 29|             gyötrelem.~- Ugyanaz rám nézve a falu, pedig ez örökség nélkül
5290 29|                    nélkül el kell hagynunk a várost.~- Adná isten.~-
5291 29|                Adná isten.~- Mi lelte önt? a nyugalomban, a semmittevésben,
5292 29|                  lelte önt? a nyugalomban, a semmittevésben, látom, egészen
5293 29|                 álmában megjelent önnek az a derék ur, és fölmond önnek
5294 29|                    és fölmond önnek is azt a szép beszédet, mit velem
5295 29|                 érzékeny, - nem gyónná meg a papnak az én vétkemet is?~-
5296 29|                 balra. De lakolok is; mert a szégyen öl meg, hogy nevem
5297 29|                    működésében.~- Köszönöm a dorgálást, - elengedem a
5298 29|                   a dorgálást, - elengedem a többit, - majd megvigasztalom, -
5299 29|               erélylyel szavalá az urnő és a hatás nem maradt el, a férj
5300 29|                  és a hatás nem maradt el, a férj szótalan ment szobájába.~
5301 29|                 ment szobájába.~Elérkezett a várt nap, melyen Rév-Komáromba
5302 29|                 nyájassággal figyelmezteti a határnapra, és még állát
5303 29|               Mondja kedélyességgel, aztán a cselédekkel összerakatá
5304 29|                   utra szükséges holmikat, a gőzhajóra hordatá, s másnap
5305 29|                gőzhajóra hordatá, s másnap a gőzhajón Komárom felé indultak.~
5306 29|                    miképpen üthetné helyre a szégyent, mely elviselhetlen
5307 29|              asszonyt gyanusitandja; hanem a túlengedékeny apát.~Más
5308 29|                    csak ne hízelgett volna a nő, - az erélylyel megbirkózott
5309 29|                   megbirkózott volna; mert a harag erőt ad, s a haragban
5310 29|                    mert a harag erőt ad, s a haragban az erélytelenség
5311 29|                    meghal; de hizelkedett, a jó szó verte le lábairól.
5312 29|                  jó szó verte le lábairól. A mi hallatlan, évtizedek
5313 29|           hallatlan, évtizedek óta egyszer a nő a férj véleményéért és
5314 29|                 évtizedek óta egyszer a nő a férj véleményéért és beleegyezéséért
5315 29|                 félholtan is elvánszorogna a hajóra.~- Oh,... nyögi az
5316 29|                       Oh,... nyögi az öreg a hajónak megindulásakor -
5317 29|                     többé nem kisértik önt a rokonok.~- Szükséges az
5318 29|                 jelenléte Komáromban?~- Ha a küzdelemnek osztályosa valék,
5319 29|                föltételt tüzött és bevágta a legegyenesebb utat, hogy
5320 29|                  két napot, - és készüljön a legszebb imádságra.~- Amint
5321 29|                  ön akarja, - nyugszik meg a leány, - az isten vezérelje
5322 29|              Hiszem, hogy velem lesz; mert a gondviselés megmutatta,
5323 29|             Mérnökék szállásáról egyenesen a gőzhajóra ment, Vendel várta
5324 29|                  ment, Vendel várta ott és a fűszeres, a végtalálkozásra
5325 29|                   várta ott és a fűszeres, a végtalálkozásra ő is megjelent
5326 29|               kérelmére.~Az egész társaság a hajón gyülekezett össze, -
5327 29|                 hajón gyülekezett össze, - a vénebbik kardossfalvi atyafi
5328 29|              atyafi mérges szemeket vágott a későbben érkező Siposra
5329 29|                 későbben érkező Siposra és a fűszeresre, testvérét könyökével
5330 29|                  lehet, hogy nem sajnálják a gőzhajóbért Komáromig.~-
5331 29|                     Az az ő dolguk, - véli a junior, - könnyebben keresik,
5332 29|                   Gunyolódik az öregebb. - A "Fekete kutya" a czukrot
5333 29|                öregebb. - A "Fekete kutya" a czukrot és kávét két hétig
5334 29|            drágábban méri, hogy kikerüljön a költség.~- Ne törődjünk
5335 29|                 törődjünk vele! ... Mondja a másik, únva e kicsinyes
5336 29|               hajtották ám, mint jött, - s a gúnyolódást nem szenvedhette.~
5337 29|                szenvedhette.~Sipos kerülte a kardossfalvi atyafiakat.
5338 29|                   kardossfalvi atyafiakat. A méltóságos ur az útnak hosszában
5339 29|                utnak unalmát megröviditse.~A fűszeres a hajónak hosszában
5340 29|                   megröviditse.~A fűszeres a hajónak hosszában sétálván,
5341 29|                hajónak hosszában sétálván, a második helyre átkiváncsiskodott.
5342 29|          ereszkedett, kikérdezte urát, - s a szolga monda, hogy Kardoss
5343 29|                megyünk.~- Hova szállnak?~- A "Szarvas" czimű vendégfogadóba,
5344 29|                   vendégfogadóba, mindjárt a Dunaparton.~- Köszönöm,
5345 29|             Köszönöm, jó barátom! - mondja a fűszeres megsüvegelve az
5346 29|                  az inast, aztán elbeszélé a vallomást Siposnak, véleményét
5347 29|                  vendégfogadóba szálljunk.~A fűszeres kedvéért Sipos
5348 29|             megváltoztatta szándékát; mert a "Szarvas"-ban akart megszállni;
5349 29|                   ban akart megszállni; de a másik miatt a kényelmetlenséget
5350 29|               megszállni; de a másik miatt a kényelmetlenséget is eltürte.
5351 29|              Vendel már odahaza kikérdezte a komáromi utnak czélját,
5352 29|                 volna, Vendel előre örült, a maga esze szerént keresvén
5353 29|                 maga esze szerént keresvén a következtetést.~- Komárom! -
5354 29|         következtetést.~- Komárom! - Kiált a gőzhajói szolga, - s a "
5355 29|               Kiált a gőzhajói szolga, - s a "pörös atyafiak" egyenkint
5356 29|                     egyenkint kiballagának a hires városnak partjára,
5357 29|              városnak partjára, egyik rész a "Szarvas", másik más vendégfogadó
5358 29|            mondhatunk megemlitésre méltót. A reggel a befejezéshez hozta
5359 29|              megemlitésre méltót. A reggel a befejezéshez hozta közelebb
5360 29|                    osztalékot számitgatta, a junior kedvetlen, legkedvetlenebb
5361 29|                 kedvetlen, legkedvetlenebb a győzelemre kiállitandó férj,
5362 29|                 mert tettetés nélkül beteg a jutalomjátékául választott
5363 29|                  támogatta föl erősitővel, a méltóságos asszony rimánkodására.~-
5364 29|            bennünket.~- Megérdemlém azért, a mit meg nem érdemlek.~-
5365 29|            játékszere nem leszek. Menjünk.~A nő vértanuhoz méltón hallgatott,
5366 29|                     hej, de türhetlen volt a rabszolgának erőlködése
5367 29|                    rabszolgának erőlködése a függetlenségre. Lesegité
5368 29|                   függetlenségre. Lesegité a vendéglő lépcsőjéig, az
5369 29|                  nőnek odaadásával; holott a ki a vesébe látna, megleshetné,
5370 29|                   odaadásával; holott a ki a vesébe látna, megleshetné,
5371 29|                   látna, megleshetné, hogy a perczeket is megszámitja,
5372 29|                  perczeket is megszámitja, a meddig ez alázatosság tartani
5373 29|                   alázatosság tartani fog.~A megyeházhoz szerencsésen
5374 29|              megérkezének, az emeletbe már a szavazó rokonok segiték.
5375 29|                   szavazó rokonok segiték. A méltóságos asszony erősitő
5376 29|                   erősitő csöppöket nyujta a szenvedőnek s valamivel
5377 29|                  negyedóra mulva vége lesz a hivatalos eljárásnak.~Sipos
5378 29|                hivatalos eljárásnak.~Sipos a teremben volt a fűszeressel,
5379 29|          eljárásnak.~Sipos a teremben volt a fűszeressel, ünnepélyes
5380 29|               ünnepélyes nyugalommal várta a következendőket, s a belépő
5381 29|                 várta a következendőket, s a belépő öreg Kardoss felé
5382 29|                egyenesen feléje tartott, s a fiatal ügyvéd által előtolt
5383 29|               nejének erőszakos lépéséért.~A törvényszék tagjai bejöttek
5384 29|                törvényszék tagjai bejöttek a terembe, az elnök meghagyá
5385 29|                 terembe, az elnök meghagyá a jegyzőnek, hogy az eljáráshoz
5386 29|                 tartozó iratot olvassa föl a jelenlevőknek, tudatván
5387 29|                    hogy az előzmények után a befejezéshez értek. Az érdeklett
5388 29|                 uraim, - mondja az elnök - a jegyző urnak előadásából
5389 29|                    előadásából megértették a mai összejövetelnek czélját;
5390 29|              kisasszony meghatalmazottját: a két szavazatról rendelkezhetik-e?~-
5391 29|                  szavazatunknál, - mondják a Kardossok közbekiáltva.~-
5392 29|             hallgatni, - azért ujra kérdem a meghatalmazott ügyvéd urat,
5393 29|                meghatalmazott ügyvéd urat, a két szavazatról rendelkezhetik-e?~-
5394 29|                 megkérdezni, - mutat Sipos a fűszeresre.~- Uraságodnak
5395 29|           feleletét kérem. Fordul az elnök a fűszereshez.~- Én Kardos
5396 29|                   mondja az elnök,... most a másik szavazatot kérem.~-
5397 29|                  másik szavazatot kérem.~- A második szavazatot méltóságos
5398 29|           ünnepélyesen.~- Férjemtől? Kérdi a méltóságos asszony eliszonyodással.~-
5399 29|                    E levél után: igen! Lőn a válasz, s az ügyvéd egy
5400 29|                    zaklatás ez? Kérdi ujra a méltóságos asszony, - férjéhez
5401 29|                     férjéhez hajolva, hogy a levelet olvashassa.~- Jó
5402 29|              méltóságos asszonyom; mert az a levél méltóságodat jobban
5403 29|                     igen fontos bizonyiték a mai eljáráshoz, - tessék
5404 29|                     Mindenkiben megszorult a vér; mert a váratlan és
5405 29|         Mindenkiben megszorult a vér; mert a váratlan és sajátságos közbevágásnak
5406 29|                  hogy puszta rábeszélésért a fél szavazatát, a biró itéletét
5407 29|            rábeszélésért a fél szavazatát, a biró itéletét a vágásból
5408 29|                szavazatát, a biró itéletét a vágásból ki nem ejti.~A
5409 29|                    a vágásból ki nem ejti.~A férjéhez hajoló nő haraggal
5410 29|              hajoló nő haraggal olvasta el a következő sorokat:~- Férjem
5411 29|                nappal később érkezik, mint a kardossfalviaknak igérte;
5412 29|                    készséget tapasztalnak. A multkori összeget megigérjük,
5413 29|                    összeget megigérjük, ha a kislány el nem kapta a horgot,
5414 29|                  ha a kislány el nem kapta a horgot, mit neki vetettem, -
5415 29|               vissza azon jegyzetkére, mit a méltóságos asszony férje
5416 29|                számára szerkesztett, mikor a fehérvári találkozásra kellett
5417 29|                    kellett volna elmennie.~A közbe jött fordulat miatt
5418 29|                  közbe jött fordulat miatt a jegyzékre szükség nem volt,
5419 29|                 ijedtében összerogynék, ha a székre nem támaszkodnék.
5420 29|                   nem támaszkodnék. Ha tán a szavakra nem emlékeznének
5421 29|                   s mindjárt fogják érteni a nőnek rémülését. Sipost
5422 29|             kezembe.~- Asszonyom, - mondja a férj, - tud ön még menekülést? -
5423 29|                    még menekülést? - Kérdi a haragvó férj majdnem megvetéssel.~-
5424 29|          megvetéssel.~- Ne késsék, - sugja a nő, - elsülyedek a szégyentől, -
5425 29|                   sugja a nő, - elsülyedek a szégyentől, - szavazzon
5426 29|                       szólitja meg az öreg a várakozó ügyvédet; szavazat
5427 29|                   eredetit? válaszoljon.~- A szavazat és végzés után,
5428 29|                     elnök ur, méltóztassék a végzést kimondani.~- Kimondhatom:
5429 29|                  kimondani.~- Kimondhatom: a két szavazat szerént Kardos
5430 29|                   István hagyományának, ha a meghatalmazott elfogadja
5431 29|                   meghatalmazott elfogadja a szavazatokat meghatalmazója
5432 29|                    Jelenti ki Sipos.~- Hát a mi szavazatunk? - Kérdek
5433 29|                   mi szavazatunk? - Kérdek a kardossfalviak.~- Nem akadván
5434 29|                  érvényük nincsen; s ezzel a tárgyalásnak vége.~A végzés
5435 29|                 ezzel a tárgyalásnak vége.~A végzés kimondatván, Sipos
5436 29|                kimondatván, Sipos átnyujtá a levelet az öreg urnak.~~-
5437 29|                urnak.~~- Bátya, - döfi meg a junior a seniort, - ezek
5438 29|                 Bátya, - döfi meg a junior a seniort, - ezek nem hiába
5439 29|                  megéri bőven.~- Ne járjon a szád, - mert ha megharagitasz,
5440 29|              megyünk haza.~Az öreg Kardoss a haragtól és felesége kudarczától
5441 29|                 támaszkodás nélkül ment le a lépcsőkön.~- Férjem, - majd
5442 29|                 majd segitek. - Ajánlkozik a nő.~- Ne fáraszsza magát,
5443 29|               asszonyom, - látja, hogy már a magam lábán járok.~- Értem
5444 29|                 magam lábán járok.~- Értem a czélzást, férjem.~- Nincsen
5445 29|            mondanivalója?~- Igen, - mondja a nő férjének kezeit megszoritva, -
5446 29|                 megszoritva, - megérdemlem a kemény bünhődést.~- Viselje
5447 30|                        Az utolsó fölvonás.~A maradékot kotorjuk össze,
5448 30|                 kedves férjem? ... tünődik a méltóságos asszonya "Szarvas"-
5449 30|             asszonya "Szarvas"-vendéglőben a gőzhajónak megérkezéséig
5450 30|               akarjon, - vegyen tanulságot a mai napnak történetéből.~-
5451 30|                  visszahuzódni, - meguntam a nagyvilági életet.~- Kezdi
5452 30|               életet.~- Kezdi Ön kitalálni a rejtett szót, - hihetőleg
5453 30|                    nem szólok, - okoskodik a nő, - önnek bizalmát eljátsztam;
5454 30|                kérem önt, kedves férjem.~- A fiu felnőtt kamasz, - nincsen
5455 30|                faragnom, - mondja az öreg, a három utolsó betüt megnyomva, -
5456 30|                 munkás ember, ne ásitozzék a szerencsére, - mely nem
5457 30|                   pénz. Eladni nem akarom, a pénzen vett férj rabszolga,
5458 30|            egyetlen gyermekét.~- Legyek én a példa: nézzen meg ön engem,
5459 30|                    tőlem.~Tanácsosabb volt a hallgatás; mert a fölébredt
5460 30|         Tanácsosabb volt a hallgatás; mert a fölébredt férj marokszám
5461 30|          igazságokat. Az ablakhoz huzódott a legyőzött nő, s a Dunának
5462 30|                 huzódott a legyőzött nő, s a Dunának jobb partjára figyelt,
5463 30|             Dunának jobb partjára figyelt, a gőzös közeledtét mutató
5464 30|                   közeledtét mutató jelre. A holmikat becsomagolta az
5465 30|                    becsomagolta az inas, - a kocsi készen várt a kapu
5466 30|                inas, - a kocsi készen várt a kapu alatt. Amint a zászló
5467 30|                   várt a kapu alatt. Amint a zászló fölhuzaték, - elindultak
5468 30|                  elindultak az állomáshoz.~A gőzhajón nem kérdezkedtek
5469 30|                   első perczekben megkezdé a takarékosságot, - pedig
5470 30|              takarékosságot, - pedig teste a kényelmet inkább igényelte
5471 30|             igényelte most, mint feljövet. A föltámadt önérzet malasztot
5472 30|                    önérzet malasztot adott a testi gyöngeség ellen.~-
5473 30|               barátom! - mondja az öreg ur a hozzá szólitott ügyvédnek, -
5474 30|               kinálom meg, - nem magamért, a Kardosok nevéért, kérem, -
5475 30|                       ez könnyebb ügy lesz a ma bevégzettnél, - mentse
5476 30|         elengedhetlen szorgalommal, - s ha a munkát megszokta, követem
5477 30|                hiszen, ekképp megmenekszik a nagyuri rabszolgaságtól.~-
5478 30|                  Mikor eltávozott mellőle, a kardossfalviakkal beszélt
5479 30|               Sipos azzal is szolgál.~Ezek a veszett fejszének nyelét
5480 30|                     de nem merték kinyögni a szót, és az öreg mellől
5481 30|               haragossága mállani kezdett, a junior indult is feléje,
5482 30|             emberösmerőleg leste ki belőle a léleknek puhulását, s egy
5483 30|                önöket?~- Én ott leszek, ha a bátyám malomkövet kötne
5484 30|                 bátyám malomkövet kötne is a lábamra, - hisz, tekintetes
5485 30|                   Éppen azért szólitám meg a tekintetes urat, ámbár fiatalabb.~
5486 30|          tekintetes urat, ámbár fiatalabb.~A hajó későn érkezett Pestre,
5487 30|                hajó későn érkezett Pestre, a találkozásról tehát e napon
5488 30|                    napon szó sem lehetett. A mérnökné közönséges, mindennapi
5489 30|                 Sipost, az eredményre csak a végbefejezésért volt kiváncsi,
5490 30|             végbefejezésért volt kiváncsi, a közelebbi érdek reménye
5491 30|               érdek reménye nélkül.~Jolánt a napi munka lefárasztá, s
5492 30|                  nyert az ábrándokra; mert a tanitványok próbatéti készületei
5493 30|                egész figyelmét elfoglalák. A késő est hozta meg a nyugalmat,
5494 30|           elfoglalák. A késő est hozta meg a nyugalmat, az ablak közére
5495 30|                támasztva karjait, mélázott a csillagok közé, hova más
5496 30|           kiolvasni tekintgetnek. Szivében a megelégedés honolt, a napi
5497 30|             Szivében a megelégedés honolt, a napi munkának édes ize fűszerezé
5498 30|           fűszerezé meg magános óráját, és a viszontlátásnak elképzelt
5499 30|                   nem félt, az ok megszünt a zaklatásra, és remegés nélkül
5500 30|              önerőhöz való bizalom elfujta a köznapi emberek kicsinyes