Fejezet

3001 14|              méltóságos urral ki nem állja a versenyt, megmarad szerénységében,
3002 14|                     nem pártoskodik, hanem a közvéleménynyel egy nyomon
3003 14|                 közvéleménynyel egy nyomon a mérnökre szavaz.~A méltóságos
3004 14|                  nyomon a mérnökre szavaz.~A méltóságos asszony előveszi
3005 14|                előveszi nagy ügyességét, s a mérnököt kivéve mindeniket
3006 14|                   akarja tenni; de eközben a két testvért megharagitja,
3007 14|                    s azok mérgükben inkább a mérnökre szavaznak. Ezen
3008 14|                  küzdelem eltart évekig, s a kapzsiakat ugy meggyötri,
3009 14|                 örökség keserves bére lesz a kiállott szenvedésnek. Természetes,
3010 14|                  is bizonyosan tudja, hogy a két testvérnek és a méltóságos
3011 14|                   hogy a két testvérnek és a méltóságos asszonynak életét
3012 14|                megkeseriti, ezt pedig mind a három bőven megérdemli.~
3013 14|                   bőven megérdemli.~De hát a mérnök? Arról sem feledkezett
3014 14|       összeszerkeszté, ujra letisztázta és a szükséges tanukat meghiván,
3015 14|                szükséges tanukat meghiván, a törvényes kellékeket megadta
3016 14|                  okiratnak és lepecsételve a pestmegyei levéltárba tette.
3017 14|                 tette. Ezzel készen lévén, a következő levelet irta a
3018 14|                   a következő levelet irta a mérnöknek.~Kedves rokonom!~
3019 14|                    akkor nem gyanitá, hogy a sárföldi birtokos én vagyok,
3020 14|                    azt gyanithattam volna.~A bocsátandó bűnök egyikét
3021 14|                  tudnám védelmezni és erős a hitem, hogy még ön sem marasztana
3022 14|                   ember méltó, mint ön, ki a boldogságot nem a levegőben,
3023 14|                   ön, ki a boldogságot nem a levegőben, nem az elérhetlenben;
3024 14|              győzze meg halálom, mely után a földön levőktől nincs mit
3025 14|            gondolok azon önhittségre, mely a fáradságos pályának eredményével
3026 14|           fáradságos pályának eredményével a gőgnek akart pecsenyéül
3027 14|               saját kezeivel összekuszálja a dolgot és megutáltatja magát.
3028 14|          fölkeresni és megösmerésükkel önt a világ előtt megtisztelik.~
3029 14|                     elosztogathatja annak, a kinek tetszik.~2-or. Hogy
3030 14|            illetőnek közvetlen; hanem adja a rokonok szavazata, és tudva,
3031 14|                   se mond az illetőknek, - a szavazatot gyanusitani senki
3032 14|                   pedig leány gyermeke, ki a természet rende szerint
3033 14|              ösmerem, szivem megszorul, ha a szegénység és szükség rémét
3034 14|                    szorgalmában föltalálta a mindennapit, de erkölcséért
3035 14|                   kitelik az az öröm, hogy a leányt méltó párja mellett
3036 14|                  lássa; de hátha nem? mert a leányt árulni nem lehet,
3037 14|              sorsának, ne engedje ön, hogy a napi gondok megríkassák
3038 14|                  jó gyermeket, és orczáján a könyek véssenek barázdát. -
3039 14|                 melyet meg nem hazudtolhat a gyanu, az ön szigoruságának
3040 14|                    órájával foglalkozék, s a halál nem ijeszté meg. Nem
3041 14|             áldozni az utolsó fölvonásnak. A lelkiismeret, ez a megvesztegetheti
3042 14|            fölvonásnak. A lelkiismeret, ez a megvesztegetheti én biró,
3043 14|                    az embert egészségében, a végső betegségben az ágyban
3044 14|             szembesitésekre. Pedig kár ezt a kis zaklatást ki nem állni, -
3045 14|                     kevesebb teher maradna a további ballagásban, s mint
3046 14|                további ballagásban, s mint a nagy adósságnak kamatai,
3047 14|               kamatai, nem szaporodnék föl a hanyagság és mulasztásnak
3048 14|                 egyszeregyet, ez sem marad a holnapi napra.~- Vendel -
3049 14|                      Vendel - szólitja meg a becsöngetett szolgát, -
3050 14|           gondolkoztam.~- El akar kergetni a tekintetes ur?~- Hol jár
3051 14|                   tekintetes ur?~- Hol jár a kend esze, Vendel?... maga
3052 14|                       maga sem hiszi kend, a mit mond.~- Mért nem, tekintetes
3053 14|                    nem, tekintetes uram, - a csont addig marad a tálban,
3054 14|                uram, - a csont addig marad a tálban, mig a husát le nem
3055 14|                  addig marad a tálban, mig a husát le nem eszik, aztán
3056 14|                   lenni.~- Ne dicsérgessen a tekintetes ur - tizenöt
3057 14|               tizenöt forintért válogathat a tekintetes ur az invalidusok
3058 14|                    egy kis forgószél leráz a fáról, aztán a más világon
3059 14|             forgószél leráz a fáról, aztán a más világon kvártélycsinálója
3060 14|                   kvártélycsinálója leszek a tekintetes urnak.~- Kapával
3061 14|    végrendeletemben is.~- Pénzt hagy nekem a tekintetes ur?~- Jó szóval
3062 14|               barát is eltartja kendet, de a szó mellett éhen marad kend.~-
3063 14|                     Eddig örömest kivántam a jó napot, a kedves egészséget
3064 14|               örömest kivántam a jó napot, a kedves egészséget a tekintetes
3065 14|                 napot, a kedves egészséget a tekintetes urnak, - és azt
3066 14|                adtam be róla kontót, aztán a tekintetes ur is elhihette,
3067 14|                szivből mondám, - okoskodik a vén katona, - ezután benyelhetem
3068 14|               katona, - ezután benyelhetem a szót; mert hátha azt véli
3069 14|                  szót; mert hátha azt véli a tekintetes ur, hogy jobb
3070 14|                 tehetek róla, hogy még azt a lovat is megsajnálnám, melynek
3071 14|                   is megsajnálnám, melynek a bőréből még életében igérnének
3072 14|                 katonás léptekkel hagyá el a szobát.~Kardos István boldog
3073 14|                 utolsó korszakában találja a gyémántokat az emberek között.
3074 14|             gyémántokat az emberek között. A mérnök mellé becses példány
3075 14|                      nem oly értékes, mint a másik, mely müvészileg van
3076 14|          figyelemre méltó; mert nem kisebb a másiknál.~Más, az ügyvédnek
3077 14|                állna, hálálkodnék, kivánná a minden jót, de a mennyei
3078 14|                   kivánná a minden jót, de a mennyei koronát is, ha az
3079 14|                 Meglehet, első pillanatban a hála csiklandozná föl a
3080 14|                    a hála csiklandozná föl a könyűket; de később az ember
3081 14|                  álmodva, mégis jobb lenne a tuzok, - se czélra a czigány
3082 14|                 lenne a tuzok, - se czélra a czigány ügyesen monda: adj
3083 14|                 mindjárt.~Máskor az ügyvéd a Vendelféle példányt eredeti
3084 14|                alább is, - szamárnak, mely a jászol mellett sem akar
3085 14|                  rug is. Másképp vélekedik a végrendelkező, ki nem szorulna
3086 14|              garasonkint is elfogadná, sőt a gazember szerződésképpen
3087 14|                utolsó korszakában keressük a ritkábbat, egyszerübbet,
3088 14|           egyszerübbet, az igazabbat, mely a jó reménységért hazudni,
3089 14|                     Győzzön meg benneteket a jobbnak hite; mert elkövetkezik
3090 14|          rászomjaztok és beösmeritek, hogy a hiuság rongyainál, a fitogtatás
3091 14|                  hogy a hiuság rongyainál, a fitogtatás csillámainál
3092 14|                    mely bebizonyitja, hogy a jóra is teremtettünk, és
3093 14|                 végett átjött az irodából, a fölvilágositó okiratok szerint
3094 14|                 kell e törvényszakban - ha a fiuk el tudnák végezni.~-
3095 14|                   végezni.~- Szaporitsa ön a személyzetet tetszése szerint.~-
3096 14|           személyzetet tetszése szerint.~- A tekintetes ur válogasson
3097 14|              megfogva, és maga mellé huzva a segédet, - előbb hallgassa
3098 14|                 leszünk.~- Meggondolta jól a tekintetes ur az inditványt?~-
3099 14|                 öcsém, - szükségem nincsen a foglalkozásra, - ha ma elhagyom
3100 14|                  igy akármi véletlen érne, a vezérfonal már az ön kezében
3101 14|               kézszoritással elvégezhetjük a gyöngédebb részt, megment
3102 14|                  gyöngédebb részt, megment a zaklatástól, és - mi tagadás
3103 14|                  fogjuk, hogy egyesültünk, a ki másképpen gondolkozik,
3104 14|              ilyent egyet sem hiszek; mert a táblai pörökben az ügyvéd
3105 14|                  ügyvéd nem tukmálja magát a felekre, ezek keresnek föl
3106 14|                    önt az én dolgaimból?~- A legfontosabb, s ön ezt előttem
3107 14|                megfogva, nem feledte el ön a somogyiakat?~- Egyetlenegyet
3108 14|                     Egyetlenegyet sem, sem a szülőket, sem a leányt. -
3109 14|                   sem, sem a szülőket, sem a leányt. - mondja a fiu meghatottan.~-
3110 14|                     sem a leányt. - mondja a fiu meghatottan.~- Jól megértett:
3111 14|           meghatottan.~- Jól megértett: én a leányra gondolok főleg.~-
3112 14|                     Bizalomért bizalom: én a leányt szeretem,~- Nem kérdezek
3113 14|                   az ön nyilatkozata, után a reményé a többi s én ebben
3114 14|               nyilatkozata, után a reményé a többi s én ebben is boldog
3115 14|            szükségem.~Igaza volt, elfáradt a tervekben, egyszersmind
3116 14|                    tervekben, egyszersmind a boldogságnak ujabb reménye
3117 14|                  zárkozottságától tartott, a fiatalemberek nagyon nehezen
3118 14|                szivük titkát, mikor az még a viszontnyilatkozat által
3119 14|                   csak maga tud valamit de a melyet a másiknak egy tagadó
3120 14|                    tud valamit de a melyet a másiknak egy tagadó szava
3121 14|              Kardos, hogy Siposnak oka van a tartózkodásra, habár hálából
3122 14|         tartózkodásra, habár hálából is és a kérdés határozottan gyöngédtelenség
3123 14|                    más tervei voltak, hogy a méltóságos asszony kegyét
3124 14|                     habár ez fölizgatná is a cserben maradt asszonyt.~
3125 14|                    tagadná, ő is ember, ki a más világra készülődvén,
3126 14|                   akar szó nélkül elválni, a számadást miért hagyná befejezetlen, -
3127 14|                szednie minden erejét; mert a méltóságos asszony divatos
3128 15|                           Asszonyprókátor.~A körirat elkészült, Kardos
3129 15|              Sipossal való egyesüléséről s a legrövidebb idő alatt viszonválaszaikban
3130 15|            megelőző esetekben bármelyiket.~A méltóságos nem csatlakozott
3131 15|                méltóságos nem csatlakozott a közvéleményhez. Siposról
3132 15|                 Sipost szóba akarta hozni.~A fiut ismételve kérdőre vette
3133 15|          kérdésekre kitérő választ kapott. A nyughatatlan anya nem elégedett
3134 15|        nyughatatlan anya nem elégedett meg a fél uton és fiát komolyan
3135 15|                    komolyan kérdőre vette. A fiu a komoly kérdések által
3136 15|              komolyan kérdőre vette. A fiu a komoly kérdések által nem
3137 15|         föllengzését, ügyesen oda csavarta a dolgot, hogy bátyja napszámost
3138 15|                    az uralkodik az öregen. A fiunak vakmerő állitását
3139 15|                vakmerő állitását bizonyitá a későbbi körülmény, midőn
3140 15|               Kardos Sipost társának válla a felek előtt.~- Mit akar
3141 15|                  emberrel? - Kérdi önmagát a méltóságos asszony, az ember
3142 15|                   az ember szóra fektetvén a sulyt s a magyarázatban
3143 15|                  szóra fektetvén a sulyt s a magyarázatban eléggé kifejté,
3144 15|               folytatá okoskodásait, midőn a férj azon friss ujdonságot
3145 15|                     nem tudott meg semmit.~A válságot mindenki óhajtja,
3146 15|             válságot mindenki óhajtja, még a legnagyobb betegségben és
3147 15|                 éppen mert válság, melyben a kérdéses állapot jobbra
3148 15|                kihozza sodrából azt, kinek a válság eredményéhez köze
3149 15|                eredményéhez köze van, akár a jobb, akár a baloldalra
3150 15|                köze van, akár a jobb, akár a baloldalra hajoljon a mérleg.~
3151 15|                 akár a baloldalra hajoljon a mérleg.~A nevezetes születésnapi
3152 15|              baloldalra hajoljon a mérleg.~A nevezetes születésnapi társalgás
3153 15|         születésnapi társalgás utáni napon a végrendelet kellemes és
3154 15|            önelégült mosolyt idézett volna a méltóságos asszony ajkára; -
3155 15|                  az orvosságot is bevenné. A reményben szeretett volna
3156 15|                 volna megkapaszkodni, - ez a csalfa érzelem sokszor megédesité
3157 15|                     hazudozásai megérintek a lehetőség határait, s amint
3158 15|                    s amint megdülleszkedék a kényelmes kerevet vánkosán,
3159 15|                kényelmes kerevet vánkosán, a biztonságban röstellte karját
3160 15|              biztonságban röstellte karját a kényelemből kimozditani,
3161 15|                   az aranymadár lépen van, a vén ügyvéd hiu, az illatos
3162 15|                   is neki. Igy gondolkozék a hiuról az, ki valamennyinél
3163 15|                    hiubb vala.~Kellemetlen a fölébredés, az aranymadarat
3164 15|                 eltávozása után, - sokféle a gyümölcs, - alma, körtvély,
3165 15|               körtvély, dinnye, - de értem a sógorasszonyt, - bolond
3166 15|                    bolond gombát gondolt ő a gyümölcsök alatt. Eljövök, -
3167 15|          felöltözött, bérkocsit rendelt, s a kijelölt időben bejelenteté
3168 15|                    benne, régóta lepte meg a félelemnek barátságtalan
3169 15|              barátságtalan érzelme, - most a teljes nyári melegség mellett
3170 15|                    szilárd lépésekkel ment a jól ösmert osztályig.~-
3171 15|         szerencsésen elfogathatunk! Mondja a háziasszony azon követelő
3172 15|                 per "kend" szólitanák meg.~A hölgy kezét nyujtá, kitüntetés,
3173 15|                   kigondolt ügyetlenséggel a kézcsókolás előtt kalapját
3174 15|               elejté, s ekképp megmenekült a kézcsókolástól.~- Hol is
3175 15|        kézcsókolástól.~- Hol is hagytuk el a szót? Kérdi a méltóságos
3176 15|                   hagytuk el a szót? Kérdi a méltóságos asszony.~- Régen
3177 15|             körtvély között.~Az ügyvéd itt a gyümölcstenyésztésre vágott
3178 15|                 harmincz évvel előbb, mint a kertészeti társulat megalakult,
3179 15|          alkalommal csak "kertelt", - mint a magyar szójárás mondja azon
3180 15|               midőn másról beszélünk, mint a miről valaki óhajtana velünk
3181 15|              óhajtana velünk tárgyalgatni.~A gyümölcsözés végbement,
3182 15|                    gyümölcsözés végbement, a férj is eltávozott egynémely
3183 15|                    Önök, férfiak, - mondja a hölgy, - erejük és hajlamaik
3184 15|                    élvezik, és részesülnek a nagy gyönyörben, hogy jutalékukat
3185 15|                    nők, toldalékai vagyunk a férfi életének, és ha szerepet
3186 15|                    ügyvéd konoksága ma még a bambaságra is rászánja magát,
3187 15|                    örömest megvigasztalom.~A hölgy fölvillant, a mondatnak
3188 15|        megvigasztalom.~A hölgy fölvillant, a mondatnak első felénél azt
3189 15|                   nem érti mit beszélek, - a második résznél azt hiszi, -
3190 15|                terjesztgeti szárnyát, hogy a lépre szálljon.~Szivében
3191 15|                   lépre szálljon.~Szivében a vér kevesebbet lüktetett,
3192 15|                  vér kevesebbet lüktetett, a vitában idáig még nem vesztett,
3193 15|              vesztett, le az ágyuteleppel, a mai ütközet elhatározó leend.~-
3194 15|              nehézkes férjemet nem hagytam a középosztályban megpihenni;
3195 15|          középosztályban megpihenni; hanem a békételenségig sürgöltem
3196 15|          emelkedésre; mert Magyarországban a nemesi családok élete apály
3197 15|               honnét le nem hullanak; mert a kötelékek ága és boga erősen
3198 15|                    engedelmes volt, ha bár a tevékenységtől valóságos
3199 15|                 elriasztá. Én vállaltam el a cselekvést, fáradozásom
3200 15|                   nem örömest viseli, mint a talált ruhát, mit voltaképpen
3201 15|                    Nincsen fiunk? Szavalja a másik.~- Pályavégzett fiatalember,
3202 15|             fiatalember, nyitva áll előtte a világ, nyilvános élet, kormányhivatalok,
3203 15|                  ész és tudomány kulcsával a zárakat könnyen kinyitogathatja...~-
3204 15|                     kedves sógorasszony, - a fiu vállalkozzék a munkára.~-
3205 15|         sógorasszony, - a fiu vállalkozzék a munkára.~- Nagyon hosszadalmas
3206 15|            álmosodtam el, kedves sógornőm, a munka a legbiztosabb álomkergető,
3207 15|                   kedves sógornőm, a munka a legbiztosabb álomkergető,
3208 15|              legtöbb esetben, kielégitő.~- A földszinten?~- Én onnét
3209 15|             beszélek, mert igazán csak ezt a helyet ösmerem, de mondhatom,
3210 15|                  boldogabb embert találtam a földszinten; mert kevesebb
3211 15|                    szeréntem pedig csak az a boldog, ki kevéssel is megelégszik.~-
3212 15|                    is megtalálhatónak véli a boldogságot.~- Lelkem soha
3213 15|                    aranybányát nem talált. A czifra-nyomoruság azért
3214 15|                    hanem összemegyen, mint a kallózatlan posztó s nem
3215 15|                   lettünk nagyobbak, hanem a ruha lőn kisebb.~- Fél uton
3216 15|              álljak meg, mikor az apa után a fiunak elmaradni sülyedés?~-
3217 15|                  sülyedés?~- Kiki magáért, a pályának bére az egyének
3218 15|              egyének számára van kiszabva, a ki a millióig akar elérni,
3219 15|                 számára van kiszabva, a ki a millióig akar elérni, az
3220 15|                    birkózni akar valaki és a hosszu utra gyalog indul, -
3221 15|               Szóról szóra igazat adok, ha a tekintélyt ugy érti főn,
3222 15|              tekintélyt ugy érti főn, mint a szellemi sulynak természetes
3223 15|          természetes következményét, akkor a fiu hihetőleg boldog lesz.~-
3224 15|             türelmetlenkedik az asszony, - a világ nem olyan szőrszálhasogató,
3225 15|                 szőrszálhasogató, mint ön, a megkülönböztetést osztályok
3226 15|                    miképp sodródott valaki a magasabb körökbe, leveszi
3227 15|                  magasabb körökbe, leveszi a kalapot, hódol a szerencse
3228 15|                   leveszi a kalapot, hódol a szerencse fiának és kegyéért
3229 15|               szerencse fiának és kegyéért a kerék után is fut.~- Igaza
3230 15|                   után is fut.~- Igaza van a sógornőnek, a világ igy
3231 15|                    Igaza van a sógornőnek, a világ igy itél, s az ügyvéd
3232 15|              mindenható, - igazitja helyre a méltóságos asszony, - férjemért
3233 15|             befolyásomat és türelmemet, és a Kardosok ezért még a köszönettel
3234 15|                    és a Kardosok ezért még a köszönettel is adósak. Mondja
3235 15|              köszönettel is adósak. Mondja a nő palástolatlan éllel.~-
3236 15|                    Meghajtom magam azokért a jelen nem levő Kardosokért,
3237 15|                    lemondást hallat? Kérdi a nő szinlelt kedélyességgel.~-
3238 15|                   részét is föláldozta már a reményteljes jövendőnek,
3239 15|          gondolatokhoz méltó, - ... mondja a nő némileg földerülve, vigyázzon,
3240 15|                   hogy boldogtalanná teszi a fiut és önmagát is.~- Kegyetlen
3241 15|                 Igaza van önnek,... mondja a nő majdnem szinpadilag...
3242 15|                támaszom leend.~- Sógornőm, a boldogság hit dolga, ön
3243 15|                lehetek. Őszintén szólva én a polgári társaságban a henyéket
3244 15|                   én a polgári társaságban a henyéket meggyülöltem, hazánkban
3245 15|              osztálybelinek van teendője s a ki a magáét meg nem találja,
3246 15|         osztálybelinek van teendője s a ki a magáét meg nem találja,
3247 15|                    önt, nem undorodott meg a sok munkától?... nem veszi
3248 15|                      nem veszi észre, hogy a fölötte állók a fáradságot
3249 15|                észre, hogy a fölötte állók a fáradságot jó izüen megnevetik?~-
3250 15|                 Visszanevetem unalmukat és a szükséget, mely egykor fölébreszti
3251 15|          kiváncsisággal.~- Egy hét óta már a pestmegyei levéltárban van. -
3252 15|                  tekintettel, - rimánkodik a nő, megfogván az ügyvédnek
3253 15|                  az ügyvédnek karját, hogy a rátekintésre kényszeritse.~-
3254 15|                     hogy nem az ő számára.~A méltóságos asszony elhalaványult,
3255 15|          méltóságos asszony elhalaványult, a szemrehányást fia helyett
3256 15|                persze nem fog megbocsátani a meggondolatlan fiunak?~-
3257 15|               állatához.~- Uram!... mondja a nő kinos elszántsággal, -
3258 15|             részben azt hittem, példa lesz a fiunak, hogy mily alacsonyból
3259 15|                  volt, - véli az ügyvéd, - a meghivó jegyre rá lehetett
3260 15|                    volna,... mondja epével a szétpattanni akaró asszony, -
3261 15|              szétpattanni akaró asszony, - a ki a diadalkocsiba nem tudott
3262 15|         szétpattanni akaró asszony, - a ki a diadalkocsiba nem tudott
3263 15|        fölkapaszkodni, elégedjék meg azzal a szereppel, hogy tolja vagy
3264 15|                    hogy tolja vagy huzza.~~A ludméreg ennél büszkébbet
3265 15|                 mondhatott, Kardos Istvánt a nagy bántalom ugy megrohanta,
3266 15|              bántalom ugy megrohanta, hogy a teremnek ellenkező oldalán
3267 15|                     födetlen fővel ment le a lépcsőn, s midőn az inas
3268 15|                    hogy miért nyujtja neki a kalapot. A bérkocsis messziről
3269 15|                    nyujtja neki a kalapot. A bérkocsis messziről meglátta,
3270 15|                    ajtót. Beemelteté magát a kocsiba, pedig azt sem tudta
3271 15|                    hogy ez ő rá várakozik. A bérkocsis haza vitte, megállt
3272 15|              bérkocsis haza vitte, megállt a kapu előtt; de az ügyvéd
3273 15|                   az ügyvéd nem szállt ki, a mély bántalom a külső tárgyak
3274 15|                 szállt ki, a mély bántalom a külső tárgyak iránt egészen
3275 15|                   iránt egészen eltompitá. A bérkocsis leugrott a bakról,
3276 15|            eltompitá. A bérkocsis leugrott a bakról, kinyitá az ajtót,
3277 15|                kisegité az öntudatlant, ki a bérkocsist elfeledve, megszokott
3278 15|                szótalanságát megszokta, de a későbben föltekintő bérkocsis
3279 15|                    föltekint urához, és őt a nyugágyon végig nyulva találta.~
3280 15|                   találta.~Megrántá Vendel a csöngetőt, a zajra Sipos
3281 15|               Megrántá Vendel a csöngetőt, a zajra Sipos besietett, és
3282 15|                    lépéssel sincs távolabb a végveszedelemtől, - utasitá
3283 15|          végveszedelemtől, - utasitá tehát a bérkocsist, hogy a nevesebb
3284 15|                   tehát a bérkocsist, hogy a nevesebb orvosok után szaladjon,
3285 15|                     hozzon kettőt, hármat, a mennyi befér a kocsiba.~
3286 15|                     hármat, a mennyi befér a kocsiba.~A nőtelen emberek
3287 15|                    mennyi befér a kocsiba.~A nőtelen emberek ügyetlenségével
3288 15|                ügyetlenségével sürgölődtek a szenvedő körül, egyik sem
3289 15|                  czélszerüen alkalmazni, - a beteg pedig mélyen hallgatott.~-
3290 15|               néhány szóra, - mondja Sipos a szenvedőnek fejét karjára
3291 15|                mint ha meg akarná ösmerni. A fiatalember a szeretet édes
3292 15|              akarná ösmerni. A fiatalember a szeretet édes szavaival
3293 15|                   kezét is megragadá, hogy a gyöngéd érzés villanyával
3294 15|              topogott határozatlanságában, a kámforos pálinkára gondolt,
3295 15|                   pálinkára gondolt, attól a huszár is meggyógyul, meg
3296 15|                  huszár is meggyógyul, meg a lova is, - azt akarta behozni.
3297 15|              bántalma megszakasztja bennem a lelket.~Megint visszaesett
3298 15|            visszaesett öntudatlanságába, s a legelőször megjelenő orvos
3299 15|              megjelenő orvos megvizsgálván a szenvedőt, kézjellel mutatá,
3300 15|                    alkalmazott véreresztés a hiányzó bizonyosságot is
3301 15|                 semmi remény többé, - csak a hátralevő perczeket kellett
3302 15|          pillantásával találkozék, ez volt a legutolsó percz, - és meghalt.~
3303 15|             legutolsó percz, - és meghalt.~A szükséges törvényes személyek
3304 15|            törvényes személyek leltározták a vagyont, ekkor meglelék
3305 15|                    vagyont, ekkor meglelék a lepöcsételt levelet a mérnökhöz,
3306 15|             meglelék a lepöcsételt levelet a mérnökhöz, a külsőre rá
3307 15|           lepöcsételt levelet a mérnökhöz, a külsőre rá volt irva, hogy
3308 15|                    után azonnal elküldendő a levél, az illetők el is
3309 15|             rendeltetése helyére, valamint a végrendeletet is fölbonták,
3310 15|              végrendeletet is fölbonták, s a rokonokkal hiteles másolatban
3311 15|              másolatban közlék.~Ujra éledt a méltóságos asszony, tehetségeinek
3312 15|                   elveszett, keverjük ujra a kártyát.~ ~
3313 16|                           Váratlan dolgok.~A somogyi ház megcsöndesedett
3314 16|                somogyi ház megcsöndesedett a pesti vendégek eltávozta
3315 16|                  az anyával beszélhessen s a tárgy miatt ügyesen el kelle
3316 16|               ügyesen el kelle távoztatnia a leányt.~Értelmes apák- és
3317 16|                   és anyáktól hallám, hogy a gyöngéd házasfelek közt
3318 16|                    gyöngéd házasfelek közt a leánygyermek sorsáról való
3319 16|               készül.~Arról beszélni, hogy a legféltettebb kincset részben
3320 16|                 mint későn, megjön-e, hogy a szülők aggodalmáért a féltett
3321 16|                 hogy a szülők aggodalmáért a féltett gyermeket elvigye?...
3322 16|                közbeszólásokkal végezte el a magáét, az apának engedte
3323 16|                  magáét, az apának engedte a nehéz beszélgetést, ő csak
3324 16|              könnyekkel győzte, melyek sem a bánatnak, sem örömnek jelei
3325 16|               örömnek jelei nem voltak; de a mérnök nem is vigasztalta
3326 16|                    bizalmas beszélgetésben a szülői gondot és jelentkező
3327 16|                   és jelentkező időt, mely a hajadonnak utját kijelölte,
3328 16|                    utját kijelölte, s hogy a kaput nem lehet zárva tartani
3329 16|                    nem lehet zárva tartani a jelentkezők előtt. Mint
3330 16|                    jelentkezők előtt. Mint a hosszu számvitelnek egyes
3331 16|              tételeit, ők is összeszámiták a leánynak adott jó tanácsokat,
3332 16|                   vezetni akarák, valamint a lelki képességet, mely az
3333 16|                     mely az ő gondjuk után a jövendőről is némi megnyugvást
3334 16|                     Annyit beszéltek, hogy a beszélgetést befejezhették
3335 16|                    befejezhették volna; de a hosszu beszélgetés után
3336 16|                 kemény kérdés, - ösmeri be a mérnök, - röviden fogok
3337 16|                 nagy munkát elfogadhassak. A munka nagy; mert a műértésnek
3338 16|          elfogadhassak. A munka nagy; mert a műértésnek magasabb fokát
3339 16|        egyszersmind jutalmazó is. E munkát a napokban megkezdem s bevégeztével
3340 16|                szük erszényünk nem látott.~A mérnök a részletekbe bocsátkozva
3341 16|            erszényünk nem látott.~A mérnök a részletekbe bocsátkozva
3342 16|                 okból ugy intézkedék, hogy a nyár végen munkához lásson
3343 16|            végezhessen el az ősz derekáig.~A nő megnyugodott, gyakran
3344 16|            aggodalma oszlani kezdett; mert a váratlan jutalom nagy támasz
3345 16|                  az ő takarékossága mellé.~A részleteket szükségtelen
3346 16|                 elmondanom, elég az hozzá: a mérnök, hajlott korát nem
3347 16|            szorgalommal intézé munkáját, s a napnak hosszát a szabad
3348 16|               munkáját, s a napnak hosszát a szabad ég alatt tölté. Segédei
3349 16|                 nyughatatlankodni kezdenek a terhes foglalkozás miatt;
3350 16|               foglalkozás miatt; de hiába, a mérnök nem tágitott, s egyik
3351 16|             tágitott, s egyik szeles napon a vizi méréseknél segédeinek
3352 16|                    miatt fölbosszankodván, a vizparti latyakban órákig
3353 16|              latyakban órákig elkóválygott a lánczhuzók után.~Vége lévén
3354 16|                lánczhuzók után.~Vége lévén a mérésnek, a szél élesen
3355 16|                     Vége lévén a mérésnek, a szél élesen fujt a sik téren,
3356 16|               mérésnek, a szél élesen fujt a sik téren, s a mérnök gyanitani
3357 16|                 élesen fujt a sik téren, s a mérnök gyanitani kezdé,
3358 16|               mérnök gyanitani kezdé, hogy a nagy igyekezetből elengedhetett
3359 16|                 során sok meleg kifogy, és a hiány miatt a meggondolatlanságnak
3360 16|                   kifogy, és a hiány miatt a meggondolatlanságnak kára
3361 16|                    Erőltetni akarta másnap a munkát; de hasztalan, a
3362 16|                    a munkát; de hasztalan, a láz erőt vett testén, és
3363 16|                vett testén, és ágyba dönté a mérnököt.~Mint képzelhető,
3364 16|                 mérnököt.~Mint képzelhető, a mérnök baján ki akart fogni,
3365 16|             nyugvás után fölerőlködött, de a baj a mérnök elszántságával
3366 16|                    fölerőlködött, de a baj a mérnök elszántságával daczolt;
3367 16|                  családjához viteté magát. A láz az uton hatalmasan kitört,
3368 16|                 nem lehetett egyensulyozni a nyavalyát, s az orvos határozottan
3369 16|               határozottan kijelenté, hogy a munkát egyelőre félben kell
3370 16|               egyelőre félben kell hagyni. A mérnök nem szólt, a nagy
3371 16|                hagyni. A mérnök nem szólt, a nagy óvatosságot az orvosok
3372 16|             egykori erélyt idézé föl, hogy a bajt mintegy megvesse. Föl-fölkelt,
3373 16|                 erőlködések elgyöngiték, s a baj uj rohammal támadá meg
3374 16|                 baj uj rohammal támadá meg a beteget.~Az orvos panaszolkodni
3375 16|                orvos panaszolkodni kezdett a betegnek makacskodásai miatt,
3376 16|                    s itt-ott néhány szóban a mérnökné előtt a felelősséget
3377 16|                    szóban a mérnökné előtt a felelősséget kezdé magától
3378 16|                  kezdé magától elháritani. A nő szerette volna nem hinni
3379 16|                    az aggodalmat, - egykor a férj a meghüléseket átmeneti
3380 16|                aggodalmat, - egykor a férj a meghüléseket átmeneti bajnak
3381 16|            szokásos fontoskodásnak állítá. A nő e szerént szerette volna
3382 16|           állapotot tekinteni; de az orvos a felelősséget ismételve emlegeté,
3383 16|              bizonyosan többet is mondana.~A nyugtalanság befészkelé
3384 16|               percznyi pontossággal beadá, a mi meg volt tiltva, a betegnek
3385 16|               beadá, a mi meg volt tiltva, a betegnek rimánkodó kérésére
3386 16|                    adá meg, s e szigoruság a mérnökkel észrevétette,
3387 16|             nyugalma nejét megvigasztalja. A nő gyöngédeden foga meg
3388 16|           gyöngédeden foga meg kezét, hogy a vérnek lüktetéséből kitalálja
3389 16|             jótékonyságát; de tapasztalata a heves lüktetésnek nem hitt,
3390 16|                   s egy-egy könyű csöppent a betegnek kezére,~A beteg
3391 16|                csöppent a betegnek kezére,~A beteg megérezte a meleg
3392 16|                  kezére,~A beteg megérezte a meleg könyűt, és a hű nőnek
3393 16|               megérezte a meleg könyűt, és a hű nőnek bánata a lehetőségre
3394 16|               könyűt, és a hű nőnek bánata a lehetőségre készité el a
3395 16|                   a lehetőségre készité el a beteget. Aggodalma elébe
3396 16|                    családjának jövendőjét, a nyugdijnak tisztességes
3397 16|          nyugdijnak tisztességes alamizsna a neve, erre támaszkodni akarni
3398 16|                    becsületes férj mellett a jövendőnek utja nem kétséges.
3399 16|           jövendőnek utja nem kétséges. Ha a nyavalya erősebb lenne,
3400 16|                  gyöngébb, néhány év alatt a meglevő kevés vagyon a nélkülözésre
3401 16|               alatt a meglevő kevés vagyon a nélkülözésre szoritaná szeretteit.~
3402 16|                     Most fontolá meg, hogy a hét kövér esztendő hét soványnak
3403 16|                kiszámitva, ámbár multjában a hét kövérrel nem találkozott,
3404 16|                   mégis nagyon hitte, hogy a hét sovány nem fog kimaradni.
3405 16|                    akart megszólamlani, de a támadásnál az önvédelem
3406 16|                  az önvédelem is fölébred, a hosszu pályának becsületessége,
3407 16|                pályának becsületessége, ez a bizonyitvány, mely a végórát
3408 16|                    ez a bizonyitvány, mely a végórát megdicsőiti, azt
3409 16|                   végórát megdicsőiti, azt a végórát, melyben mások először
3410 16|                  össze, és gyanítják, hogy a büntetés a gyermekeken és
3411 16|                 gyanítják, hogy a büntetés a gyermekeken és unokákon
3412 16|                Jobb igy meghalni! Gondolja a mérnök, nagy lélekerővel
3413 16|              szakasztván el néhány perczet a testi bajok uralma alól,
3414 16|           gyermekének lelkét, meg fogják-e a nélkülözések törni, elmulasztott-e
3415 16|                 elmulasztott-e valamit, mi a tanulmányokban hasznos eszközzé
3416 16|                 hasznos eszközzé válhatnék a gyermeknél? A felelet minden
3417 16|                    válhatnék a gyermeknél? A felelet minden kérdésben
3418 16|              minden kérdésben kielégité, s a jó emberek hitével azt merte
3419 16|                  az apák büne megostorozza a gyermekeket és unokákat,
3420 16|           erényének; tehát ha el akar jőni a végóra, készen találja minden
3421 16|              bánatos arczát keresé, s ime, a nő egy levelet tart kezében,
3422 16|                  Az ügyvédnek levele volt, a mérnök feltöré, és az előbbi
3423 16|                    jobbkor nem jöhetett, - a levél egy olyannak halálát
3424 16|              olyannak halálát monda be, ki a végórában a rokonszeretetet
3425 16|                   monda be, ki a végórában a rokonszeretetet többre becsülte
3426 16|            rokonszeretetet többre becsülte a hátrahagyott élet mammonjánál.
3427 16|                élet kapujánál megállitanak a szennyes szenvedélyek, közönséges
3428 16|                   gyarlóságok, előnyujtván a hosszu számlát, és nyakába
3429 16|              számlát, és nyakába akasztják a terhet a más világra? Nem,...
3430 16|                 nyakába akasztják a terhet a más világra? Nem,... az
3431 16|                isten oltalmába ajánlja, és a mit még erényképpen gyakorolhat,
3432 16|                   rokonnak.~Nejének nyujtá a levelet. A nő elolvasván
3433 16|                  Nejének nyujtá a levelet. A nő elolvasván annak tartalmát,
3434 16|                 merték.~- Férjem! - mondja a nő,... egyéb részleteket
3435 16|        Titkolódzástokat megáldom, - mondja a mérnök, - szeretetetek malasztja
3436 16|                  van szentelve előttem is.~A lelkesülés megifjitá erejét,
3437 16|               lelkesülés megifjitá erejét, a napnak felében háttérbe
3438 16|                   felében háttérbe szorult a baj. A mérnök beszédessé
3439 16|                    háttérbe szorult a baj. A mérnök beszédessé lőn, nejét,
3440 16|               gazdag eszméinek özönével, s a derültségben az anya megbocsátható
3441 16|                 Kedves feleségem, - mondja a mérnök - szeretnéd leányodat
3442 16|                 anyának gyermekéért szabad a reménybe kapaszkodni.~-
3443 16|                 kedves feleségem, - mondja a férj minden kétértelmüség
3444 16|      reménységedért.~- Igy megigéred, hogy a szavazatok eredményét nem
3445 16|                 olcsóért akarsz megalkudni a szerencsére, - tréfál a
3446 16|                    a szerencsére, - tréfál a mérnök, - nem zavarom álmaidat,
3447 16|                      nem zavarom álmaidat, a reménység kecsegtet, ám
3448 16|         sürgetnélek, - mondja tisztelettel a nő, - óhajtom gyermekemtől
3449 16|                  gyermekemtől eltávolitani a szükséget; de legtiszteletreméltóbb
3450 16|             férjedet megértetted, - mondja a férj meghatottan, - s az
3451 16|                     ez az én megnyugvásom.~A külső teendők kiszóliták
3452 16|                    kiszóliták az asszonyt, a mérnök aközben nyugodni
3453 16|                    nyugodni óhajtott; mert a délutáni körülmények kifáraszták.
3454 16|                   körülmények kifáraszták. A láz nagy erővel rohanta
3455 16|                 alkonyat után érkező orvos a körülményeket olyan gyanusaknak
3456 16|                    olyan emberektől, kiket a hosszu életben a nyavalya
3457 16|                     kiket a hosszu életben a nyavalya ritkán látogat
3458 16|               nyavalya ritkán látogat meg. A mérnök a bajt alkalmatlan
3459 16|               ritkán látogat meg. A mérnök a bajt alkalmatlan vendégnek
3460 16|                  tárta, kit ki lehet nézni a házból. Foglalkozásánál
3461 16|              házból. Foglalkozásánál fogva a szabadhoz szokván, megedzett
3462 16|                    beszélgetvén, az orvost a multtal akarta levitázni,
3463 16|              levitázni, bizonyitgatá, hogy a betegséggel is szemközt
3464 16|                    szemközt lehet állitani a lélekerőt, s majdnem elragadta
3465 16|                    alkalmilag követelte is a mérnöktől.~Éjfél előtt nem
3466 16|                 Éjfél előtt nem csillapult a baj, - a láz utáni állapot
3467 16|                    nem csillapult a baj, - a láz utáni állapot a műértőt
3468 16|                 baj, - a láz utáni állapot a műértőt szintén nem elégitette
3469 16|                 Mért nem fekszik le? Kérdi a mérnök az orvost, midőn
3470 16|                orvost, midőn hozzátartozói a mellékszobába távozának.~-
3471 16|              legénynek tart ön engem! Véli a mérnök lelkét baja fölé
3472 16|                   küzdvén.~- Én nem; hanem a nyavalyát ösmerem hatalmasnak.~-
3473 16|                       Mérkőzzünk, - mondja a mérnök, - ön a haláltól
3474 16|                      mondja a mérnök, - ön a haláltól félt engem?~- Arra
3475 16|                    ur; de nem távozom, mig a jelek kedvezőbben nem mutatkoznak.~-
3476 16|              Testem fáradt, orvos barátom, a nyugalmat óhajtom nagyon, -
3477 16|                   mint mikor ifju koromban a hegytetőn álltam.~- Ez is
3478 16|                    kórjel, azért megtiltom a beszédet.~- Ugy küldje be
3479 16|            habozott, végre fölkelt, behivá a nőket, kik a betegnek könnyebbülését
3480 16|               fölkelt, behivá a nőket, kik a betegnek könnyebbülését
3481 16|                 szeretetteljesen megölelék a beteget, és jó éjt kivántak
3482 16|                ágyhoz ült, és ujjával inte a betegnek, hogy csöndesen
3483 16|                maradjon.~- Engedelmeskedem a hatalom urának az égben, -
3484 16|                  urának az égben, - mondja a mérnök dicsőült arczczal,
3485 16|                  mérnök dicsőült arczczal, a rám bizottakban hiven sáfárkodtam, -
3486 16|                    hány dobbanást érez még a kifáradt testben. Az óra
3487 16|                 fönnszóval ne mondja:~- Ha a test megbirná az engedelmességet,
3488 16|                   örökre fogna szolgálni.~~A következő fájdalmak leirásától
3489 16|                    kiszámitott czélja volt a kapzsiakat indulataikkal
3490 16|               irányozni, hogy családjukban a valódi értelmesség és szellemi
3491 16|                    ügynek, hisz az érdekek a czivakodást gyakran kifejtik,
3492 16|               számitott, hogy fél év alatt a dolog azon vágásban lesz,
3493 16|              halálozás helyett kettőt mért a családra a végzet, az özvegynek
3494 16|             helyett kettőt mért a családra a végzet, az özvegynek és
3495 16|                  az özvegynek és leányának a szegénység maradt, - szegénységük
3496 16|                   nem mutatott, ellenükben a világ szójárása szerénti
3497 16|                  és kapzsiság előkeresendi a hatásos fegyvereket, melyek
3498 16|                hatásos fegyvereket, melyek a győzelmet feltételezik.~
3499 16|             feltételezik.~Az anya és leány a gyásznak első hetében kényszeritve
3500 16|                    volt ügyük rendezésére. A háznak néhány jó barátja